ALAPVONAL FELMÉRÉS (Baseline Review) Vezetıi összefoglaló (Az Integrált Környezetirányítási Rendszer Stratégiai Programjának ) elkészítéséhez. 1. Bevezetés Balatonfüred 13.300 fı állandó lakosú település, a Balaton északi partjának meghatározó jelentıségő városa. Történelmi hagyományokban gazdag, kulturális és közigazgatási központ. Gazdasági életét ma döntı részben a turizmus (gyógyegészség- sport- és konferenciaturizmus) határozza meg, de a hagyományos szılıtermesztés és borászat is jelentıs. A környezetvédelemnek már a 90-es rendszerváltozás elıtt is voltak hagyományai, de az igazi fejlıdés ezután következett. A város az elsık között alkotta meg környezetvédelmi rendeletét, vezette be a szelektív hulladékgyőjtést az országban. A város rendelkezik környezetvédelmi programmal, hulladékgazdálkodási tervvel. Évente legalább két alkalommal a PROBIO a város köztisztaságáért felelıs részvénytársasága társadalmi összefogással lomtalanítási, takarítási akciókat szervez. A Balti Városok Uniója által vezetett MUE-25 uniós projekthez való csatlakozás szinte természetes folytatása az eddigi törekvéseknek a városi környezetvédelem egy fejlettebb irányítási rendszerének kialakítása érdekében. A projekt legfontosabb lépései: az alapállapot felmérése, célkitőzések és indikátorok meghatározása, stratégiai program kidolgozása és elfogadtatása, majd intézkedési terv készítése, bevezetése, mőködtetése és a tapasztalatok, eredmények közkinccsé tétele. A teljes program 2007. december 30-ig tart. Az alapállapot felvétel és a teljes program Balatonfüred 47 km 2 nagyságú közigazgatási területére terjed ki és a komplex városi tevékenység figyelembe vételével készül. A projekt megvalósításához adatok győjtése részben az Önkormányzat saját adatbázisából, részben a Statisztikai Hivataltól és szakhivataloktól történik. Az egyes munkafázisok elızetes anyagait az érintettek bevonásával megvitatjuk és a javaslatokat, észrevételeket beépítjük a végleges anyagba. 2. A környezet állapota Balatonfüred természeti környezete (környezeti elemek állapota) A város éghajlata mérsékelten meleg és száraz, szubmediterrán jellegő. A sokéves csapadék átlag 600 mm körüli, az uralkodó széljárás észak-nyugati. A levegı az év nagy részében tiszta, a légszennyezési adatok még a nyári csúcsforgalmi idıszakban is határérték alattiak. A város területén több tucat kisebb forrás van, melyek vizét három jelentısebb patak (Siske, Kéki, Koloska)és néhány kisebb vízfolyás vezeti a Balatonba. A felszíni vizek minısége általában jó, csak esetenként történik néhány pontszerő, gyorsan múló szennyezés. A domborzati viszonyok és az anyakızet jellege miatt összefüggı talajvíz csak a völgytalpakon és a Balaton közelében alakult ki. A rétegvizek jelentısek, különösen azok, amelyek szénsavban gazdagok. A város XVIII., XIX. századi fellendülése is a gyógyvizeknek köszönhetı. 1
Az alapkızet túlnyomórészt mezozoikumi és újkori mészkı és dolomit, de igen jellegzetes a permi vörös homokkı is. Jellemzı talajtípus a barna erdıtalaj és más erdıtalajok, valamint a rendzina talajok. Ezeken fıként csonthéjasok és szılı termeszthetı. A változatos domborzati viszonyoknak megfelelıen igen változatos biotópok alakultak ki. A száraz, meleg déli lejtıkön molyhos tölgyes, szömörcés virágos kırises karsztbokorerdık, lejtısztyepprétek alakultak ki, az északi lejtık cseres-tölgyes zárt erdıvel borítottak, a patakvölgyek hővösebb, párásabb részein nedvességkedvelı vegetáció jött létre. A parti öv nádasait a belterületen ugyan kikötık, épített partvonal váltotta fel, de a külterületeken, különösen Tihannyal határos részeken még jelentıs állományok vannak. A változatos biotópok miatt a terület élıvilága fajokban igen gazdag. Sok a védett növény és állatfaj. A külterületek egy része a Balaton Nemzeti Parkhoz tartozik. Települési környezet állapota Az ivóvízellátást a DRV Rt biztosítja. A vezetékes hálózat gyakorlatilag minden közületi és magánfogyasztóhoz eljuttatja az ivóvizet. A téli idıszakban a Siske és a Kéki források vize elegendı az ellátásra. Nyáron a megnövekedett fogyasztás miatt a Balatonból szivattyúzott és tisztított víz adja a szükséges vízmennyiség zömét. A szennyvíz csatornaellátottság 2006 év végére eléri a 90 %-ot. A szennyvízkezelés a 2005- ben korszerősített tisztítómőben történik. A tisztított szennyvíz sem kerül a Balatonba, hanem egy győjtıhálózaton keresztül Balatonfőzfınél kikerül a tó vízgyőjtı területérıl. A csapadékvíz zömében zárt csatornarendszeren keresztül végül a Balatonba jut. A hálózat nem teljes és korszerőtlen, nagyobb csapadék esetén gyakoriak az elöntések, beázások. A város főtési energiaellátását túlnyomórészt a vezetékes gáz biztosítja. A fatüzelés kiegészítésként gyakori, de nincsenek megbízható adatok. Egyéb megújuló energiafajták hasznosításáról nincsenek adatok, gyaníthatóan azért, mert elhanyagolható mértékő a felhasználásuk. Az elektromos energiaellátást az EON biztosítja. A közvilágítás energiatakarékos korszerősítése 1996-ban megtörtént. A köztisztasági feladatokat a város tulajdonát képezı PROBIO Rt látja el. A város egész területén a papír, mőanyag és az üveg győjtése szelektíven történik. A város és a kistérség 25 településének szilárd hulladéka a helyi kezelı és lerakó telepre kerül. A közelmúltban megalakult önkormányzati társulás 168 település hulladékgazdálkodását hivatott megoldani, úgy hogy uniós támogatással közös hulladékgazdálkodási rendszert hoznak létre. A rendszer elkészülte után a helyi lerakók-így a füredi is- megszőnnek és rekultiválandók. A város jelentıs közúthálózattal rendelkezik. Az összes városi kezeléső úthálózat a kül- és belterületen több mint 100 km. Ezen kívül a város fı útvonalai állami tulajdonban, a Közútkezelı Kht kezelésében vannak (13 km). Az utóbbi két évben felgyorsult útrekonstrukciók már látványosan javítják a közlekedést és a városképet. A parkolási lehetıségek fıként a nyári idıszakban szőkösek, de hétvégeken egész évben a régi városközpont (Kossuth utca) is túlzsúfolt. A partközeli sétány parkolási gondjait minden bizonnyal enyhítik a most épülı földalatti garázsok. Kerékpárút sajnos csak a Balatoni Körpálya füredi szakaszán épült. A városban több mint 50 km járda van, jelentıs része eléggé elhanyagolt állapotban. A vasút Budapest-Tapolca vonalon biztosít elfogadható közlekedési lehetıségeket, sajnos a pálya nincs villamosítva. Észak felé Veszprémen át a tömegközlekedés busszal lehetséges. A helyi tömegközlekedést szintén buszjáratok biztosítják, de a szezonban a két közúti kisvonat is részt vesz fıként a turisták szállításában. A taxi szolgáltatás megoldott. A vízi közlekedés a Balatoni Hajózási Rt hajóin áprilistól szeptember végéig Siófok és Tihany 2
irányában napi többszöri járattal lehetséges. A légi megközelítésnek jelenleg csak Ferihegyrıl van meg a lehetısége, de a Szentkirályszabadjai volt helikopter leszálló kifejezetten alkalmas polgári repülıtér kialakítására. A közlekedési zaj csak a vasúti pálya közvetlen szomszédságában és a 71. számú út mellett, a hétvégeken és a fıszezonban okoz panaszokat. Jelentısebb légszennyezéseket is itt mértek, de az adatok mindig határérték alatt maradtak. Épített környezet állapota A város települési szerkezetében két falusias rész maradt meg, a füredi Fehér templomtól északra és nyugatra található régi falu és az arácsi faluközpont. A Fürdıtelep igazi üdülıhelyi jellegő, történelmi levegıjő településrész, a Köztársaság-úti lakótelep a legnagyobb modern városias jellegő, de jól parkosított kerülete a városnak. Az említett városmagvak között zömmel családi házas, kertes beépítettség a jellemzı. A város keleti részén a 71. sz út alatt kertes üdülık és társasüdülı övezet alakult ki, nagyon kevés állandó lakossal. A külterületen jelentıs számú nyaralóként használt utólagosan engedélyezett vagy engedély nélkül épített épület található. Közel 50 hotel és kisebb panzió van a városban. A füredi kemping a legnagyobb a Balaton körül, kapacitása 4000 fı. A térburkolattal ellátott terület nagysága 10,8 ha, a nyilvános zöldterületek felszíne 18,7 ha és a Kiserdı park 9,4 ha A város jelentısebb építészeti mőemlékeirıl kataszter készült. 3. Emberi tényezı / Társadalmi helyzetkép Az állandó lakosság száma: 13 321 (2005), Nık: 6.950 fı, férfiak: 6.371 fı. A korfa: Korcsoport Fı 0-3 éves 278 4-6 éves 286 7-14 éves 872 15-18 éves 565 19-25 éves 1.178 26-40 éves 3.198 41-55 éves 2.911 56-70 éves 2.576 71-80 éves 947 81 év felett 510 Összesen 13.321 A korfa tanúsága szerint a lakosság elöregedı populációt alkot, a fiatalabb korosztályok kis létszáma aggasztó. A várható élettartam a férfiaknál 68,2 a nıknél 76,5. A leggyakoribb halálokok azonosak az országosan tapasztalhatókkal, (Hipertónia, keringési elégtelenség, daganatos megbetegedések), de az országos átlag alatt maradnak. Az élve születések száma évente száz körül mozog, a csökkenı tendencia az utóbbi két évben megszőnni látszik. 3
Az elızı évek folyamatosan csökkenı gyermeklétszáma az óvodákban és az iskolák alsó tagozataiban érezteti hatását, a csökkenı csoport- és csoportlétszám foglakoztatási gondokat okoz. A lakosság képzettségi szintjérıl nincs megfelelı statisztikai adat. A foglalkoztatottságra jellemzı az erıs szezonalitás. A 6 %-ot meghaladó téli munkanélküliség felére-harmadára csökken a nyári hónapokban. Aggasztó a pályakezdı munkanélküliek magas száma. A szociális helyzetre az anyagi polarizálódás és a segélyre szorulók számának növekedése jellemzı. A közbiztonság a mind az országos mind a megyei szintnél jobb adatokat mutat és fokozatosan javul. 4. Városmőködés o Önkormányzat Balatonfüred város önkormányzatának képviseletét 18 választott fıbıl álló testület látja el. A Képviselı-testület vezetıje a polgármester, akinek helyettesítését két alpolgármester látja el. A Képviselı-testület munkáját 6 bizottság segíti, melynek tagjai többségben képviselık és külsı tagok. Tevékenységükhöz további segítséget szakértık adnak. A bizottságokat és azok tagjait a Képviselı-testület választja. Környezetvédelemmel kapcsolatos feladatokkal elsısorban a Településfejlesztési, Környezetvédelmi és Mezıgazdasági Bizottság lát el, de a többi osztálynak is vannak ilyen ügyei. o Polgármesteri Hivatal A Polgármesteri Hivatal feladata kettıs: Segíti a képviselık és a kapcsolódó testületek munkáját, valamint ellátja hatósági feladatait. A második, egyre bıvülı feladatcsoport kiterjed a kistérségre is. A Hivatal létszáma 96 fı. A hivatalt a jegyzı vezeti. Munkáját az aljegyzı segíti, szükség esetén helyettesíti. A hivatal szervezetileg nyolc osztályra tagolódik: Titkárság Közigazgatási Osztály Gyámhivatal Mővelıdési- Oktatási, Sport és Idegenforgalmi Osztály Városi Kincstár Városrendezési és Építési Osztály Városfejlesztési és Üzemeltetési Osztály Vagyongazdálkodási Osztály A környezetvédelmi feladatokat fıképpen a Városfejlesztési és Üzemeltetési Osztály látja el, de a Közigazgatási és a Városrendezési és Építési Osztálynak is vannak ilyen feladatai. Az Önkormányzat 2006. évi költségvetésének fıösszege 4 292 917 Ft. Bevételeinek egyharmada mőködési bevétel, a támogatások 22 %-ot, a véglegesen átvett pénzeszközök 20 %-ot tesznek ki. A hitel mindösszesen 5 %-ot ér el. A kiadások között a fejlesztésekre több mint 40 % jut, ami az abszolút számában és arányában is a legjelentısebb az elmúlt kilenc évben. Az önkormányzat további részben önálló intézményei: a bölcsıde, 3 óvoda, 3 általános, és 2 középiskola, a zeneiskola, a Nevelési Tanácsadó, a Városi Könyvtár, a Városi Mővelıdési 4
Központ, a Közösségi Ház, a Balaton Szabadidı és Kongresszusi Központ és a Városi Rendelıintézet. Az általános iskolák szakosodtak, a Bem Iskola ének-zene, az Eötvös nyelvi és számítástechnikai, a Radnóti iskola sporttagozatos. Már az óvodákban elkezdıdik a környezettudatos nevelés, az általános iskolában szakköri és osztályszinten is folyik környezetvédelmi tevékenység. A középiskolák közül elsısorban a Széchényi Ferenc Kertészeti Szakképzı Intézetben az iskola kertészeti, szılészeti jellegébıl fakadóan rendszeres a környezetvédelmi nevelés. A városban élénk a kulturális élet. Tíz amatır kórus, két fúvós, egy vonós és egy vegyes zenekar ad rendszeresen koncerteket. Különösen nyáron igen sok vendégkórus és zenekar látogat el és ad mősort Balatonfüreden. A tánckultúrát a majorett csoport mellett egy akrobatikus- és egy néptánccsoport képviseli. Rendszeresek a táncfesztiválok és a fellépések, melyekkel a városi mősorokat színesítik. A grafikus és festımővészek havi gyakorisággal rendeznek kiállításokat mőveikbıl. Az évente megrendezett Nemzetközi Szobrász Szimpózium sok látogatót vonz, és szobrokkal gyarapítja a város közterületeit. A sportok közül a vitorlázás, futball és a kézilabda a legjelentısebb. Balatonfüred a magyar vitorlázás bölcsıje és fıvárosa, évente több Európa- és világbajnokság színhelye. A város területén 9 már meglévı yacht kikötı van. Jelenleg épül újabb kettı, és egy már meglévı kikötıt bıvítenek. A Balatoni Hajózási Rt kikötıjében is jelentıs számú kikötıhely van. A férıhelyek száma az új kikötık megépülésével megközelíti az ezret. A vitorlások száma a parton tárolt kishajókkal együtt jóval több. A nagyszámú hajó festése, tisztítása és karbantartása fokozott környezetvédelmi figyelmet igényel. A városi nagypályás focicsapat mellett több tucat kispályás amatır csapat is mőködik, és városi bajnokságokon méri össze erejét. A kézilabda csapat is igen eredményes a megyei bajnokságon. Játékuk sok nézıt vonz. A Balaton Szabadidı és Kongresszusi Központ megépülésével a lehetıségek jelentısen kibıvültek nagyobb horderejő sportesemények tartására. Gazdaság 1870 mőködı gazdasági szervezetet regisztráltak 2004-ben. Ezek többsége egyszemélyes vagy 1-9 fıt foglalkoztató mikrovállalkozás. Balatonfüreden nagyobb mértékő klasszikus ipari tevékenységet csak a volt Hajógyár területén mőködı TLC folytat. A kikötıi daruelemek és egyéb nehézgép alkatrészek gyártása bizonyos környezeti kockázattal jár, de a környezetvédelem jól szervezett az üzemben. A helyi építıipar jelentıs még. Környezeti kockázatot a bontások és az építés során keletkezett hulladék jelenthet. Az inert építési törmelék elhelyezésére lerakó létesült. A nagyobb vállalatok gondoskodnak a keletkezett veszélyes hulladék elszállításáról és elhelyezésérıl. A kisebb építık és magánépítkezık azonban elég gyakran szabadulnak meg az építés kellemetlen melléktermékeitıl a városból kivezetı utak mentén a külterületeken. Nagyüzemi mezıgazdaság jelenleg nincs a város területén. A legnagyobb szılıtermelı gazdaságok sem haladják meg a 20-25 hektárt. A több ezer hobbikert azonban a növényvédı szerek helytelen használata és a maradványok hanyag kezelése miatt pontszerő alkalmi veszélyforrás lehet a talaj- és a vizek szennyezésére. A szolgáltatások igen jelentıs számban adnak munkát a helyi lakosságnak és közvetve vagy közvetlenül a turizmushoz kapcsolódnak. Legnagyobb számot sorrendben a gazdasági szolgáltatások, a kereskedelem, és javítás, valamint a szálláshely szolgáltatás, vendéglátás képviseli a vállalkozások sorában, több mint 55 %-át adja a mőködı gazdasági szervezeteknek. 5
5. Törvényi háttér A környezet védelmét központi törvények és rendeletek, valamint helyi rendeletek és határozatok hivatottak szabályozni. Sajnos a központi törvények között gyakran hiányos vagy teljesen hiányzik a harmonizáció. A kellıen át nem gondolt és a realitásokat figyelembe nem vevı szabályozások gyakran az ellenkezı hatást érik el, mint amiért létrehozták ıket. A szankcionálások sem kellıen következetesek és gyakran túl elnézık. A helyi rendeletek jobban figyelembe veszik a város sajátos érdekeit, de a szankcionálások itt sem elég hatékonyak. A hatályos törvényeket melléklet tartalmazza. 6
A jelenlegi helyzet összefoglaló értékelése (SWOT analízis) Környezeti elemek Természeti környezet Erısségek Gyengeségek Lehetıségek Veszélyek Kedvezı földrajzi helyzet, gyönyörő tájkép, jó Éghajlat, Sok erdı és zöldfelület, tiszta levegı, Savas esıt semlegesítı talaj, sok forrás, szénsavas vizek, Balaton Kevésbé értékes talaj Szılı és gyümölcstermesztés, Természetturizmus, gyógyturizmus Tájrombolás, külterületek túlzott beépítése, külterületek szennyezése Épített környezet Emberi tényezı Ivóvízellátás, szennyvízelvezetés megoldott, Közúthálózat minısége javul, Megmaradt történelemi településrészek, védett épületek, sok köztéri szobor és park Erıs lokálpatriotizmus, élénk civil szervezıdés, sok civil szervezet, fejlett kulturális élet. Hatalmas vízkiemelı mő, költséges víztisztítás és szennyvízkezelés, kevés kerékpárút, járdák állapota sokhelyütt rossz, csapadékvíz elvezetés hiányos, szezonban kevés parkoló, városon átvezetı nagy átmenı forgalom, energiaellátásban teljesen kiszolgáltatott a nagy szolgáltatóknak. Öregedı társadalom, kevés gyerek, szezonális munkanélküliség, kevés munkahely, Nem eléggé fejlett környezettudatosság, Kerékpárút fejlesztés, járdák felújítása, csapadékvíz hálózat fejlesztése, parkoló építések, elkerülı utak építése, megújuló energiaforrások (nap- bio-) fokozódó felhasználása a középületeken és a köztereken, lakossági felhasználások ösztönzése. Gyermekvállalás ösztönzése, Egészségmegırzı, betegség megelızı nevelés, felvilágosítás. Szőrıvizsgálatok. munkahelyteremtı fejlesztések, Környezettudatos nevelés és propaganda minden korosztály számára. Egyre növekvı közüzemi díjak lakossági elégedetlenség fokozódása, régi épületek Szociális rendszer meggyengülése, fiatalok elvándorlása, 7
Környezeti elemek Városmőködés Gazdaság Törvényi háttér Erısségek Gyengeségek Lehetıségek Veszélyek A városért egységesen mőködı képviselı-testület, tapasztalt szakemberekbıl álló hivatal. Jól mőködı oktatási intézmények. Stabil költségvetés. Magas fejlesztési arány. Sok színvonalas országos/nemzetközi jelentıségő rendezvény. Fejlett testvérvárosinemzetközi kapcsolatok. Fejlıdı turisztikai színvonal és kínálat. Helyi szabályozók megléte. Alkalmi információs deficit bizottságok és osztályok között. Túl sok rendezvény koordinációs hibák. Fıképp turizmusra alapozott, idıjárásfüggı gazdaság. Nagyon sok, egymással konkuráló kisvállalkozás. Szabályozatlan gazdasági élet. Túl bürokratizált hatósági eljárások. Túl sok, egymással nem szabatos törvényi szabályozás. Gyenge szankcionálási gyakorlat. Bizottsági munka hatékonyabbá tétele. Rendezvények számának racionalizálása. A nemzetközi kapcsolatok további kiaknázása. Környezetbarát gazdasági tevékenységek letelepítése. Logisztikai, oktatási központok idevonzása. Egészség- és gyógy turizmus fejlesztése. Rendszeres visszajelzés jogalkotók felé. Helyi szabályozók rendszeres aktualizálása, karbantartása. Nagypolitika begyőrőzése, nem megfelelı városmarketing, bevételek csökkenése. Kisvállalkozások fokozódó tönkremenetele. Munkanélküliség növekedése. Elvándorlás. Nem hatékony környezetvédelem vonzerı csökkenés. Rosszabb állampolgári közérzet. 8
6. Ajánlások a stratégiai program készítéséhez A SWOT analízis alapján a stratégiai program az erısségek megtartását, a lehetıségek kihasználását, a gyengeségek kiküszöbölését és a veszélyek kivédését kell, hogy tételesen megfogalmazza. Ezek együttese a program célrendszerét alkotja. A célok mellett az alkalmazott eszközök és módszerek rendszerét is ki kell dogozni. Ahhoz, hogy a megvalósítás folyamata követhetı legyen, meg kell határozni azokat az indikátorokat, amelyekkel mérni, összehasonlítani lehessen a bekövetkezı változásokat. Balatonfüred, 2006. június 5 9