CSUTORÁS GÁBOR ÁKOS Népszámlálás a területi adatok kincsestára 2011. szeptember 22-én rendkívül aktuális témában, Népszámlálás a területi adatok kincsestára címmel rendezett konferenciát Gödöllőn a Magyar Statisztikai Társaság Területi Statisztikai Szakosztálya, valamint a Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kara. A délelőtti és délutáni programban három-három előadás szerepelt, végül a gödöllői Grassalkovich-kastély meglátogatására is lehetőségünk nyílt nekünk, résztvevőknek. A konferencián Végh Zoltán Andor, az MST-szakosztály elnöke, a KSH Szegedi Igazgatóságának vezetője elnökölt, akinek bevezetőjét követően Gémesi György, Gödöllő polgármestere, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke köszöntött mindenkit, és kifejezte örömét, hogy a rangos szakmai konferenciát Gödöllőn tartják meg. Elégedetten mondta, hogy városuk az európai uniós elnökség ideje alatt központi helyszín volt, és kifejezte reményét, hogy a jövőben valódi konferenciaközponttá válhat Gödöllő. A polgármester kiemelte a rendezvény keretében sorra kerülő, a Szent István Egyetem és a Magyar Statisztikai Társaság közötti kapcsolatot erősítő együttműködési szándéknyilatkozat aláírását, amit nagy jelentőségű lépésnek nevezett. A következő felszólaló Villányi László dékán volt. Jelentős intézményként mutatta be a Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Karát, ahol jelenleg 5500 hallgatót tartanak számon, és már a regionális tudományok doktori iskolája is működik. Hangsúlyozta, hogy a Központi Statisztikai Hivatallal hosszú időre nyúlik vissza a kapcsolatuk, ami nem csak papíron létezik. A további, még szorosabb együttműködés érdekében ismertette egy kihelyezett tanszék létrehozásának tervét is, amely tudományos műhelyként működhetne a Központi Statisztikai Hivatalban. A további együttműködés alapjaként szólt a közös szándéknyilatkozatról, amelynek aláírása előtt még Laczka Éva, a KSH elnökhelyettese is beszélt a hivatal és a gödöllői egyetem hosszú évek óta tartó kapcsolatáról. Utalt az egyetemhez fűződő személyes kötődésére, és kifejezte a hivatalvezetés szándékát a Magyar Önkormányzatok Szövetségével való kapcsolat erősítésére is. Ezt követően a szándéknyilatkozatot Villányi László és Végh Zoltán ünnepélyesen aláírta. A szakmai rész felvezetéseként Végh Zoltán arról beszélt, hogy a népszámlálás rendkívül fontos esemény a területi statisztika számára. Laczka Éva előadásának címe Statisztikai jogalkotás az Európai Unióban volt, csak látszólag kakukktojás a konferencia témái között. Valójában a területi statisztikához komoly köze van, hiszen egyértelműen a jogalkotástól függenek majd az elkövetkező időszaknak a területi statisztikát érintő feladatai. Laczka Éva elmondta, hogy Magyarországnak milyen, a statisztikával is összefüggő feladatai voltak az európai uniós soros elnökség idején. Kiemelte a rengeteg egyeztetést, szervezést, a közös álláspont kialakítását különböző témákban, megemlítette a brüsszeli üléseket, tárgyalásvezetéseket. Az egyeztetések szereplői az Európai Tanács, a Parlament, a Bizottság és a tagországok
NÉPSZÁMLÁLÁS A TERÜLETI ADATOK KINCSESTÁRA 683 voltak, ahol a soros elnökségnek kellett egyensúlyozni, mindig a legjobb kompromiszszumot elérni a jogszabálytervezetek tárgyalásakor. Az uniós elnökségi csapat öt dossziét kapott az időszak kezdetekor, ebből négy öröklött dosszié volt a korábbi soros elnökségtől. Végül mindezekből kettőt sikerrel le is zártak. Az előadó két példát is bemutatott, ahol az új igényekhez igazodóan jogszabályokat kellett módosítani: először a környezeti számlák rendszerét, amely tekintetében még egyik országban sem tudnak minden előírt adatot szolgáltatni, majd az ültetvénystatisztikát. Az utóbbi kapcsán az újraszabályozás célja a tehercsökkentés és az új adatigények kielégítése volt. Két jogszabályt kellett összevonniuk, aminek eredményeként 2012-ben sor kerülhet a gyümölcsösültetvény-összeírásra, és az már feleakkora terhet fog róni a tagországokra. Laczka Éva jelezte, hogy 2012-ben megjelenhetnek a területi adatok az általános mezőgazdasági összeírás eredményeiből. A KSH elnökhelyettese előadását egy, a soros elnökségi csapatról készült fénykép bemutatásával zárta. A második előadó Manfred Dreiszker, a Burgenland Tartományi Statisztikai Hivatal munkatársa volt. Témája A népszámlálás jelentősége a területi statisztika szempontjából. Először egy a világ teljes népességét bemutató diát vetített ki, amellyel kapcsolatban jelezte, hogy pár hét múlva a Földnek 7 milliárd lakója lesz. Ezután a világ népességének a következő 40 évben várható növekedését ábrázoló diával kapcsolatban kiemelte, hogy az Európai Unió népessége stagnál. A népszámlálások történetére vonatkozóan is kaphattunk egy kis történelmi visszatekintést, hiszen összeírás már sok ezer éve is volt, például Jézus születésekor, amelynek történetét a Bibliából sokan ismerhetik. Magának a cenzusnak a fogalma a római birodalomból származik, eredetileg adók meghatározásához, katonai besorozáshoz használták. Az első, mai értelemben vett népszámlálásra csak 1869-ben került sor, Ausztriában pedig 1890-ben már elektromos gépeket is használtak a feldolgozáshoz aztán 2011-re szinte minden megváltozott. 10 év alatt Ausztriában sikerült előkészíteni a nyilvántartásokat a regiszter alapú népszámláláshoz. Voltak fenntartások ezzel kapcsolatban, sokan aggódtak, hogy nincs elég idő rá, de ma már kijelenthető, hogy sikeres volt az előkészítés. Az új módszer egyértelmű előnyei közt említette az előadó az olcsóságot, a gyorsabb rendelkezésre állást, a kevesebb adatszolgáltatói és feldolgozói terhet, illetve azt, hogy mindezek révén akár gyakrabban, ötévente is meg lehet majd tartani a cenzust. Sőt, a jövőben évente elvégzik majd a foglalkoztatási összeírást. A számlálás során az alapregiszterből és több összehasonlító regiszterből dolgoztak. A központi adatbázisban, ami tulajdonképpen a népességregiszter, minden egyes személy szerepel, emellett létezik egy az önkormányzatok által kezelt lakásregiszter, egy a statisztikai hivatal által kezelt vállalkozásregiszter, továbbá TB-regiszter, munkanélküliségi regiszter, adónyilvántartás és például iskolázottságra vonatkozó regiszter is. Az összeírás körébe tartozó osztrák lakos akkor lesz valaki, ha az alapregiszter mellett legalább két összehasonlító regiszterben is megtalálható. Ehhez az előadó annyit fűzött még hozzá, hogy ő maga hat különböző regiszterben is megtalálható, így aztán egész biztos, hogy ausztriai lakos. Elmondta továbbá, hogy a népszámlálással kapcsolatos adatvédelem garanciája többek között az e-kormányzatra vonatkozó törvény is. 172 jegyű kód tartozik minden egyes személyhez, ezeket a kódokat külön adatvédelmi hatóság generálja. Az előadó különböző regionális bontásban adatokat megjelenítő diákat mutatott be az egyes országrészekről, a NUTS-szintekről, Burgenlandról. Ismertette a statisztikai rasz-
684 CSUTORÁS GÁBOR ÁKOS tert mint új eszközt az adatok megjelenítésére. A raszterek különféle oldalhosszúságúak lehetnek, 5 10 km, 1 2 km, vagy akár 100x100 méteres raszterben is ábrázolható például a népsűrűség. Az előadás végéhez érve a résztvevők a szűk időkeret ellenére megszavazták egy ötperces, nagyon frappáns kisfilm levetítését, amely azt a folyamatot mutatta be, hogyan tértek át Ausztriában a 2001-es népszámlálási kérdőív papíralapú kitöltéséről a 2011. évi regiszteres népszámlálásra. A filmből megtudhattuk, hogy az áttérés eredményeképpen ma már mindössze 16 emberre van szükség az összes ausztriai népszámlálási adat feldolgozásához, meg azt is, hány tonna papírt takarítottak meg az új módszerrel. Nagyon találó szlogennel zárult a videó: Census 2011 Austria no more questions, just answers. Ausztriában már valóban nincs több kérdés, csak válaszok vannak. Harmadik előadóként Ugrósdy Györgyöt, a Szent István Egyetem docensét hallgattuk meg A népszámlálási adatok hasznosíthatóságáról a felsőoktatás alap- és mesterszakjain. Ő is történeti visszatekintéssel kezdett, és röviden bemutatta a leíró statisztika feladatát. Felhívta a figyelmet arra, hogy a statisztikai szaknyelv használata lényegében az egyetem alapképzési szakán kezdődik. A népszámlálással kapcsolatosan például megjelennek az állósokaság és az eszmei időpont fogalmai. Az előadó felsorolta, hogy a BA- BSc szakokon milyen tárgykörökben használják a népszámlálási adatokat. Ilyen például az idősorok elemzése dinamikus viszonyszámokkal, a valós népességi folyamatok évenkénti értékelése, a statisztikai mutatók valóságtartalmának kontrollja, amelynek során megtanítják a hallgatóknak, hogy vizsgálják meg, nem hibás-e egy adat. Kiemelte azt is, hogy kifejezetten népességváltozásokkal kapcsolatos tantárgyuk is van. Mesterszakon pedig az idősorelemzés, az országos adatok kezelése, a regionális adatok elemzése és a trendfüggvény-illesztés oktatása során használhatók kiválóan a népszámlálási adatok. Ugrósdy György végül bemutatta elképzeléseit azzal kapcsolatban, hogy hová lehet még fejleszteni a népszámlálási adatok felhasználását az egyetemi oktatásban, milyen lehetőségek vannak erre. Alapszakon például a grafikus elemzések fejlesztésénél lehetnek ezek fontosak, hiszen helyes rendszerbe kellene terelni a hallgatókat, hogy olyan ábrákkal dolgozzanak, amelyek megfelelnek a szakmai követelményeknek. Az adatközlés fejlesztésénél, a koordinációs viszonyszámok és a többdimenziós statisztikai táblák használatánál is lényegesek lehetnek a népszámlálási adatok. Mesterszakon a népesedési trendek elemzésében lehet jó alapanyag ez az adatbázis, továbbá a nem lineáris trendek demográfiai értékelésénél, az ARIMA-modellek szerkesztésénél és kiértékelésénél. Doktori iskolákban (vezetés-szervezés, regionális tudomány) a mintavételi rendszer módszertanánál, módszertani kutatásoknál van szerepe a szóban forgó adatoknak. A délutáni első előadó Viera Doktorikova volt, a szlovák statisztikai hivatal tanácsadója, aki a szlovákiai népszámlálás tapasztalatairól számolt be Válaszok a jövőnkre vonatkozóan: hol és hogyan élünk? című előadásában. Az alapkérdéssel kezdte, azzal, hogy miért is tartunk népszámlálást, majd ismertette a szlovák népszámlálási kampány néhány elemét. A kampány remek jelmondata ez volt: Írjuk le a jelent, hogy befolyásolhassuk a jövőt! Kiállítást is működtettek a népszámlálásról, illetve a legrégebbi népszámlálási tárgyakról. Érdekes kiállítási tárgy volt például egy olyan földrajzinév-szótár, ami csak magyar nyelven jelent meg. A kampányban egyes társadalmi csoportokra külön figyelmet fordítottak a szakemberek, hogy elmagyarázzák, miért fontos a népszámlálás. Az előadó bemutatta Szlovákia közigazgatási szerkezetét is: az ország 8 kerületre, ezeken belül 79 járásra oszlik, és összesen 2891 község és 138 város van. A népszámlálás
NÉPSZÁMLÁLÁS A TERÜLETI ADATOK KINCSESTÁRA 685 előkészítésében az önkormányzatok szerepe kulcsfontosságú volt: a körzetalakítás, a kérdőívek összegyűjtése, a körzethatárok felülvizsgálata mind az ő feladatkörükbe tartozott. Körzetenként körülbelül 120 háztartást, tehát 400 500 lakost írtak össze, és 20 000 számlálóbiztos dolgozott mindennek érdekében. A népszámlálás május 13-tól június 6-ig zajlott. Interneten május 21-től május 29-ig lehetett kitölteni a kérdőíveket. Ez elég rövidre szabott időszak volt annak érdekében, hogy ellenőrizhessék, ténylegesen beküldték-e az adatokat azok, akik ezt a módszert választották. A számlálóbiztosok (akik csak az ott lakók engedélyével léphettek be egy lakásba) igazolvánnyal, jó kommunikációs készséggel, mobilitással rendelkező személyek voltak. Május 13-ától terítették a kérdőíveket, majd még egyszer kimentek összegyűjteni azokat. Az összeírással kapcsolatban adatvédelmi aggályok merültek fel az azonosítók miatt, amelyek személyekhez kapcsolhatók voltak, ezért a munkát folyamatosan figyelte az adatvédelmi biztos és a főügyész. Megállapították, hogy nem történt visszaélés, a kérdőíveket azóta már meg is semmisítették, a feldolgozásban részt vevők pedig természetesen titoktartási nyilatkozatot írtak alá. Az előzetes eredményeket tekintve: 8,3 millió lakost számoltak össze, 6,7% volt az internetes kitöltési arány, a tipikus internetes kitöltőt 31 40 év közötti érettségizett nőként lehet leírni. A tanácsadó asszony azzal zárta előadását, hogy az OMR-OCR technológiával jelenleg is zajlik a feldolgozás, karakterelemzés, és folyamatosan történik majd a tájékoztatás. Második délutáni előadóként Mag Kornélia, a KSH osztályvezetője következett, A nemzetközi megoldások a népszámlálás területi feladataira című témával. Először a statisztika és a népszámlálás előtt álló mai kihívásokat vette számba: csökkenő adatszolgáltatói hajlandóság a teljes lefedettség igényével szemben, illetve a költségcsökkentés és a szigorú adatvédelemi szabályok követelményei az új technológiák-vívmányok használatának igényével és az adatminőség fontosságával szemben. Azután felvázolta a népszámlálás módszereiben az általános áttérési tendenciát a hagyományos papír alapúról a vegyes módszerre, majd a regiszter alapúra, illetve nem lehet tudni, hogy a későbbiekben még mire, hiszen a jövőben akár nem hivatalos adatforrások felhasználása is elképzelhető. Diasorozaton mutatta be, hogy az unióban miként zajlik a népszámlálás az egyes országokban, majd kategorizálta a különböző módszereket. Az összeírás fajtáiként a papíron számlálóbiztossal, illetve a hordozható eszközön számlálóbiztossal lehetőségeket jelölte meg, az önkitöltés fajtáit pedig aszerint osztotta fel, hogy a válaszadók papíron a biztosnak adják át a kérdőívet, avagy postán küldik el, esetleg interneten töltik ki, vagy telefonon keresztül diktálják be az adatokat. Mag Kornélia felhívta a figyelmet arra is, hogy ma a területi munkában egyre fontosabb az előkészítés: a regiszterek javítása-pontosítása, a címbejárás és a próbafelvételek. Emellett a számlálóbiztosok munkája egyre nehezebb, kézbesíteniük kell, kérdezéstechnikai, informatikai ismeretekkel kell rendelkezniük. Érdekes példaként említette Brazíliát, ahol a címbejárás már GPS segítségével történik, nem használnak papíralapú térképet. Nagy szükség van már a minőségellenőrzésre is, hiszen az önkitöltés rengeteg hibalehetőséget rejt. Az előadó beszélt a jelenlegi magyarországi módszerről, majd néhány nemzetközi példát részletezett. Például Németországét, ahol regisztereket használtak, de mellette teljes körű önkitöltős lakásösszeírást is tartottak, és 10%-os nagymintás interjút is lebonyolítottak a hiányzó adatok pótlására. Lengyelországban a népszámláláshoz az
686 CSUTORÁS GÁBOR ÁKOS internetes, telefonos, mintavételes és regiszteres módszereket egyaránt használták, Angliában pedig az internetes kitöltés és a postai feladási lehetőség működött egyszerre, míg Franciaország teljesen egyedi, úgynevezett gördülőmódszerrel számolja népét. Mag Kornélia végül a koszovói személyes tapasztalatairól beszélt. Nemzetközi megfigyelőként volt jelen az ottani népszámlálás során. Titoktartási kötelezettsége miatt komolyabb részleteket nem árulhatott el, de néhány érdekességet megtudhattunk, például azt, hogy Koszovóban 30 éve nem volt népszámlálás, önálló államként ez volt az első, amelyhez így komoly pénzbeli és egyéb támogatásokat is kapott az Európai Uniótól. Persze mindvégig fennállt az etnikai konfliktusok lehetősége is, de az előadó alapvető tapasztalata pozitív volt, hiszen több háznál kimondottan szeretettel fogadták a népszámlálókat, szemmel láthatóan nagyon várták már, hogy megszámolják őket. A konferencia végén Kruchina Vincének, a KSH osztályvezetőjének előadását hallgathattuk meg, A kommunikáció szerepe a népszámlálási adatok területi felhasználásában címmel. Mikor lesz sikeres egy népszámlálás? Az előadó szerint akkor, ha sikerül a kommunikáció. Röviden ismertette a KSH és a népszámlálás kommunikációs céljait, az ezeknek megfelelő üzeneteket. Általánosságban azt, hogy a hivatal legyen nyitott mind a civil szervezetek, mind a kisebbségek, az egyházak felé. Az üzenet lényege az volt, hogy népszámlálás mindenképp lesz, ez eldőlt, tehát a megszólítottak lényegében vagy melléállnak, vagy ellene lesznek, de azzal maguknak is ártanak. Alapvető cél volt, hogy legyen költséghatékony, szakszerű és elismert a hivatal működése a lakosság szemében. Mindennek megfelelően azt láthattuk, hogy az egyházak is kampányolnak, a kisebbségek is támogatnak, tehát e tekintetben a kommunikáció egyértelműen sikeres volt. (Az eredményesség fokmérőjeként jelölte meg az előadó a kisebbségek megjelenését, hiszen 10 éve mindössze 192 000 romát sikerült regisztrálni, ami nem lehetett valós adat.) A népszámlálással kapcsolatos legfontosabb üzenetek az adatvédelem, az internetes kitöltésre való felhívás és az eredmények hasznosításáról való biztosítás voltak. Kruchina Vince felvázolta a kommunikáció célcsoportjait is, középen a lakossággal, körülötte a médiával, a civilekkel és egyházakkal, illetve a szakmai környezettel, kutatókkal, társszakmákkal. Bemutatta a használt kommunikációs csatornákat: az elektronikus médiához tartozó TV-, rádió- és internetes reklámokat, a 3 reklámspotot, a nyomtatott sajtóban megjelent hirdetéseket, illetve a köztereken elhelyezett plakátokat. Ezeken kívül különböző PR-cikkek, interjúk, hirdetések, PR-filmek és dokumentumfilmek jelentek meg. Új szerep és feladat volt a népszámlálási szóvivőé. Külön beszélt az előadó a nagy port kavart vírusfilmekről is, amelyekkel a fiatalokat kívánták elérni, mivel őket leginkább így lehet megszólítani, és ez költséghatékony módszer is volt egyben. Aktívan jelentkezett a népszámlálás az interneten is, igénybe véve a Web 2.0-t is, elég komoly, nagyszabású kommunikációs programot sikerült lebonyolítani. Fontos és tanulságos lesz a visszacsatolás a népszámlálást követően. A szakmai program végeztével Végh Zoltán Andor úgy foglalta össze a konferenciát, hogy nagyszerű létesítményi keretek között, igen hasznos eszmecserének lehettek részesei a jelenlévők.