Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR KÜLGAZDASÁGI SZAK Nappali tagozat Export-Import menedzsment szakirány A TERMÉK NYOMON KÖVETHETŐ- SÉG SZÜKSÉGESSÉGE NAPJAINKBAN AZAZ NYOMONKÖVETÉSI RENDSZER KIALAKÍTÁSA A VOG KFT-NÉL Készítette: Krisztián Roland Budapest, 2006.
Tartalomjegyzék I. Bevezetés... 5 II. A termékek nyomon követhetősége... 7 II.1. Fogalom meghatározás... 7 II.2. Követelmények a nyomon követhetőséggel kapcsolatban... 9 II.3. A nyomonkövetés céljai, előnyei... 11 III. Nyomon követési rendszerek... 14 III.1. Megoldások a nemzetközi gyakorlatban, világkereskedelemben... 14 III.2. Vállalati megoldások... 16 IV. A VOG Kft. nyomon követési rendszere... 19 IV.1. A vállalat általános bemutatása, felépítése, tevékenységei... 19 IV.2. A jelenlegi nyomon követési rendszer bemutatása... 22 IV.2.1. IBM AS/400... 22 IV.2.2. Raktárkönyv módszer... 23 IV.3. Problémák a módszerrel, a nyomonkövetés szükségessége... 25 V. Ajánlatok értékelése... 27 V.1. A kialakítandó rendszer bemutatása... 27 V.1.1. A hardvereszközök bemutatása... 28 V.1.2. Szoftverbemutatás... 30 V.1.3. A rendszer bemutatása... 31 V.1.4. EAN SSCC kód bemutatása... 34 V.2. Ajánlatok bemutatása... 36 V.2.1. Eszközbeszerzés... 36 V.2.1.1. Simon Cornwill Kft... 37 V.2.1.2. Wind Comp Számítástechnikai Kft... 38 V.2.1.3. BCS Hungary... 39 V.2.1.4. Összehasonlítás, javaslattétel... 42 3
V.2.2. Szükséges átalakítások, szerelési munkák... 43 V.2.2.1. Összehasonlítás... 44 VI. EU pályázatok... 45 VI.1. Pályázati lehetőségek... 45 VI.1.1. GVOP 2006-2.1.1. Kis- és középvállalkozások műszaki-technológiai hátterének fejlesztése... 46 VI.1.2. GVOP 2005-4.1.1. Vállalaton belüli elektronikus üzleti rendszerek... 49 VI.1.3. GVOP 2005 3.3.3. Vállalati innováció támogatása... 52 VI.1.4. Közös elemek... 55 VI.2. Elbírálási szempontok, projectellenőrzések... 56 VI.2.1. Pályázatok elbírálási szempontjai... 56 VI.2.2. Ellenőrzések... 60 VI.3. Összehasonlító elemzés, esélyek és lehetőségek... 62 VII. Összefoglalás... 66 VIII. Táblázatok jegyzéke... 69 IX. Mellékletek... 70 X. Felhasznált források jegyzéke... 76 4
I. Bevezetés Szakdolgozatom témája az áruk nyomonkövetésének logisztikai szempontból történő vizsgálata. A törvények előírják, hogy az árut a gyártás/termelés helyétől a fogyasztóig folyamatosan követni kell, és biztosítani kell az áru mindenkori visszakereshetőségét. A termék követését mind az iparcikkeknél mind pedig az élelmiszereknél meg kell valósítani. Tekintve az élelmiszerek romlandóságát és a mostanában egyre gyakoribb előírásoknak nem megfelelő minőséget, az élelmiszeriparban nagy jelentősége van a nyomonkövetésnek. Az ún. farmtól a fogyasztóig szemlélet egyre inkább érvényesülni látszik az élelmiszerbiztonság érdekében. A VOG Kft. egy vállalatcsoport tagja, az osztrák anyacég magyarországi leányvállalataként működik. A Kft. élelmiszer és iparcikkek forgalmazásával foglalkozik, valamint saját maga végez csomagolási tevékenységet szárazgyümölcsök körében. A nyomonkövetés szükségessége elsősorban az élelmiszerek területén kényes kérdés. Számos olyan eset adódik, amikor utólagos kifogás támad az élelmiszer minőségével, állagával kapcsolatban. Ekkor fontos, hogy a termék visszakereshető legyen mind a raktárban, mind pedig a már kiszállított áruk között. A jelenlegi gyakorlat az ún. raktárkönyves elszámolás, amikor az árukat a folyamatosan vezetett raktárkönyv alapján lehet visszakeresni. Ez a módszer azonban, mint ahogy azt a későbbiekben kifejtem majd, számos problémát hordoz magával. A nemzetközi piac tanulmányozása során számos megoldást találtam a nyomonkövetési rendszer megvalósítására. Tekintve, hogy a cég egy vállalatra szabott készletnyilvántartó programot használ, így a nyomonkövetésnek is célszerű ehhez kapcsolódnia. A leányvállalat nem szakadhat el teljes mértékben az anyavállalattól, ezért a megvalósítandó rendszer alappillére az osztrák VOG-nál már eredményesen működő raktárrendszer. Ennek alapos tanulmányozása vezetett arra az eredményre, hogy mindez a magyarországi vállalatnál is megoldható lenne a szükséges átalakítások elvégzése után. Célom, hogy bemutassam a tervek szerint jövőre megvalósuló rendszert, a szükséges szoftvereket és hardvereket, valamint azt a folyamatot, amelyen minden árunak keresztül kell haladnia az optimális működés elérése érdekében. 5
A tervezés komolyságát jelzi, hogy a tanulmányaimat áttanulmányozva a vezetőség már bekérte az első ajánlatokat tájékozódás végett. Ezen ajánlatok elemzése és véleményezése természetesen szerves részét képezi a szakdolgozatomnak. Az ajánlatok elemzése során nyilvánvalóvá váltak a költségtényezők. A források megteremtése érdekében tanulmányoztam a GVOP pályázati lehetőségeit. Három olyan pályázati kiírást találtam, melyek megfelelnek a beruházásnak. Ezen pályázatok részletes elemzése, és összehasonlítása után egy olyan pályázati lehetőség van, melyet ajánlok a cégnek. Habár a rendszer megvalósítása még hátravan, és sok munka szükséges ahhoz, hogy megvalósuljon, az előzetes vizsgálatok alapján állítható, hogy megéri a ráfordítást. Nemcsak a nyomonkövetés valósul meg vele maradéktalanul, hanem gyorsabbá, szervezettebbé, követhetőbbé válik a raktári munka. 6
II. A termékek nyomon követhetősége Az élelmiszerek nyomon-követhetőségének megvalósítása alapvetően nem tekinthető új elvárásnak. Az élelmiszerlánc szereplőinek korábban is el kellett tudni számolniuk, hogy az előállított termékeikhez mennyi anyagot használtak fel, azokat honnan szerezték be, továbbá a késztermékek mikor, milyen mennyiségben, és kinek kerültek átadásra. Míg azonban a korábbiakban a nyomon-követhetőség célja elsősorban gazdasági, elszámolási követelmény volt, addig manapság az utóbbi év nagy élelmiszer botrányai miatt élelmiszerbiztonsági szerepe került a középpontba. II.1. Fogalom meghatározás A Codex Alimentarius a nyomon-követhetőség jogszabályba foglalását követően melyet az Európai Unió végzett el - nekilátott a nyomon-követhetőség, mint élelmiszeripari kulcsfogalom definíciójának kidolgozásához. A fő kérdés az volt, hogy miként lehetne tömören, de precízen megragadni a nyomon-követhetőség lényegét. Végül a Codex Alimentarius Általános Elvek Bizottságának (CCGP) 2004. május 3-7. közötti 20. plenáris ülése fogadta el a fogalom-meghatározást. A végleges szöveg magyarul így hangzik: Nyomon-követhetőség/termékek nyomon-követése: az a képesség, amely lehetővé teszi egy élelmiszer mozgásának követését az előállítás, a feldolgozás és a forgalmazás egyes fázisaiban 1. Az Európai Unió rendelete Az Európai Parlament és a Tanács 2002. január 28-án kelt 178/2002/EK rendelete a nyomonkövethetőséget az alábbiak szerint határozza meg: a nyomon-követhetőség lehetőség arra, hogy nyomon követhető legyen egy élelmiszer, takarmány, élelmiszer előállítására szánt állat vagy olyan anyag, amely anyagot élelmiszer vagy takarmány előállításánál felhasználásra szánnak, illetve amelynél ez várható, a termelés, a feldolgozás és a forgalmazás minden szakaszában. 1 Forrás: FAO/WHO Codex Alimentarius 7
(1) A termelés, feldolgozás és forgalmazás minden szakaszában biztosítani kell az élelmiszerek, a takarmányok, az élelmiszertermelésre szánt állatok, valamilyen élelmiszerbe vagy takarmányba bekerülő vagy vélhetően bekerülő egyéb anyagok útjának nyomon követhetőségét. (2) Az élelmiszer- és takarmányipari vállalkozóknak gondoskodniuk kell arról, hogy azonosítani tudják azon személyeket, akiktől az élelmiszert, takarmányt, az élelmiszertermelésre szánt állatot, valamilyen élelmiszerbe vagy takarmányba bekerülő vagy vélhetően bekerülő egyéb anyagot kapják. Ennek érdekében a vállalkozóknak rendelkezniük kell olyan rendszerekkel és eljárásokkal, amelyek lehetővé teszik az ilyen információk eljuttatását az illetékes hatóságokhoz azok kérelmére. (3) Az élelmiszer- és takarmányipari vállalkozóknak rendelkezniük kell olyan rendszerekkel és eljárásokkal, amelyek lehetővé teszik azoknak az egyéb vállalkozásoknak az azonosítását, ahová termékeiket szállítják. Ezeket az információkat az illetékes hatóságok kérésére a hatóságok rendelkezésére kell bocsátani. (4) A Közösségben forgalomba hozott, illetve valószínűleg forgalomba hozatalra kerülő élelmiszereket vagy takarmányokat el kell látni olyan címkékkel vagy azonosító eszközökkel, amelyek a vonatkozó meghatározott rendelkezések követelményeivel összhangban, a vonatkozó dokumentáción és információkon keresztül lehetővé teszik a termékek nyomon követését. 2 A nyomon-követhetőség tehát képesség arra, hogy a termék útját a teljes termelési láncban figyelemmel tudjuk kísérni. A nyomon-követhetőség, azaz egy élelmiszerként felhasználásra kerülő termék útjának végigkísérése a takarmány állat feldolgozás, illetve növény betakarítás feldolgozás tárolás értékesítés teljes láncolatában ( a farmtól a fogyasztóig ) a fogyasztók alapvető egészségügyi érdeke. Emellett a nyomon-követhetőség a felelősség megállapításának alapja is, egészségre káros élelmiszer piacra kerülése esetén. 2 AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 178/2002/EK RENDELETE (2002. január 28.) az élelmiszerjog általános elveiről és követelményeiről, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszerbiztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról (4. szakasz, 18.cikk) 8
A nyomon követés elvei 1. Egyedi azonosítás: Bármely követett, vagy nyomon követett egységet egyedileg kell azonosítani. Az egyedi azonosító a kulcs ahhoz, hogy hozzájuthassunk valamennyi adathoz az adott termékkel kapcsolatban. Az élelmiszer ellátási láncban a termékek többségénél az előállítási (gyártási) számuk alapján történik a követés, illetve a nyomon követés a termelési folyamat, a szállítás, raktározás és az elosztás folyamán. 2. Adatközlés és adattovábbítás: A nyomon követés megköveteli, hogy az ellátási lánc során előre egyeztetett adatot közöljünk és továbbítsunk. A adatszolgáltatás pontossága, gyorsasága, a megfelelő nyilvántartás és visszakeresés a fokmérője bármely nyomon követési rendszer hatékonyságának. 3. A nyomon követés megkívánja, hogy hatékonyan menedzseljék a megfeltetési kapcsolatokat az ellátási lánc egész hosszában a beérkezett, megtermelt, csomagolt, raktározott, elszállított stb, egységek között. Ha az elosztási lánc során bármely partner nem kielégítően gondoskodik erről, akkor az információs láncban is szakadás keletkezik, vagyis nem működik megfelelően a nyomon követés sem. 4. Adatközlés: A nyomon követés megköveteli, hogy a termékek fizikai mozgásával együtt a rájuk vonatkozó adatok is mozogjanak. Ahhoz, hogy biztosítsuk az adatközlés folyamatosságát az elosztási lánc valamennyi szereplőjének előre egyeztetett adatokat kell közölnie az utána következő szereplővel, garantálva ezzel, hogy ez utóbbi is meg tudjon felelni a nyomon követés követelményeinek. II.2. Követelmények a nyomon követhetősséggel kapcsolatban Mire nyújt megoldást a nyomonkövetés? a válsághelyzet és termék kivonás/ visszahívás a fogyasztónak és vállalkozásoknak juttatott megbízható információ tisztességes kereskedelem / az azonosság megőrzésének igazolása 9
A nyomon követhetőség három dolgot jelenthet. Egyszer preventív biztonságot, ahol a termékkel együtt "görgetjük" a megbízhatóságát igazoló információt, segítve a forgalmazás és a fogyasztás bizalmi kérdéseit. Másrészt egy lehetőséget biztosít arra az esetre, ha valami történik visszakeresni, lokalizálni a baj forrását, megakadályozni a probléma továbbterjedését vagy a károsultak számának növekedését. A harmadik szerep a felelősségek elhatárolása. Ha a származás ismert, a forgalmazás lépései követhetők, baj esetén a felelősség visszahárítható arra, aki megelőzhette volna a baj kialakulását. Pontosan nyilván kell tartani azt az utat, míg a termék a gyártótól a szállítón keresztül a végfelhasználóhoz jut. Mindig tisztában kell lenni a felhasznált/értékesített alapanyag/áru forrásával, azaz kitől, mikor, mit, mennyit vásároltunk. A szállító egyedi azonosítóját össze kell kapcsolni az egyedi azonosítóval, hogy a feldolgozás/értékesítés lánc biztosított legyen. A nyomon-követhetőséggel kapcsolatban elvárt, hogy a jogszabályi elvárásoknak megfelelő igazolható objektív költséghatékony a lehető legegyszerűbben megvalósítható legyen. Az Európai Unió területén az általános jogszabályi elvárásokat az Európai Parlament és a Tanács 2002. január 28-án kelt 178/2002/EK rendelete határozza meg. A rendeleti hivatkozás azt az alapvető előírást tartalmazza, amelyet, mint minimális elvárást 2005. január 1.-től az Európai Unió valamennyi élelmiszer vállalkozásának be kell tartania. A rendelet tehát kevesebbet követel, mint a ma általánosan ismert élelmiszerbiztonsági, minőségirányítási rendszerek. 10
Mindössze arra kötelezi az élelmiszerlánc szereplőit, hogy külön-külön olyan nyilvántartásokat vezessenek, amelyek alkalmasak arra, hogy azonosítsák valamennyi olyan beszállítójukat, akik az előállított élelmiszerhez felhasznált valamely anyagot szállítottak, illetve azokat a vevőiket, akik részére az előállított élelmiszert (élelmiszer összetevőt) a vállalkozás telephelyéről kiszállították. A vevői nyilvántartásnak olyannak kell lennie, hogy az egyértelműen kapcsolódjon a termék tételen feltüntetett azonosító jelölésekhez. Ugyanakkor nem feltétlen elvárás, hogy a kibocsátott késztermék tétel azonosító jelölése alapján az annak előállításához felhasznált anyagok beszállítói is egyértelműen azonosíthatók legyenek. Ennek a látszólagosan hiányos elvárásnak az a szakmai indokoltsága, hogy egyes élelmiszeripari ágazatok jelenlegi gyakorlatában megoldhatatlan feladatot jelentene a késztermék tételhez a konkrét beszállító azonosítása (gabona-, cukor-, tej-, növényolaj feldolgozás). Ez az ún. eggyel előtte, eggyel utána elv tehát csak a beszállítók és a vevők nyilvántartását írja elő kötelezően és nem intézkedik arról, hogy a vállalkozás az egyes összetevőket mikor és mely termékhez használta fel. Összefoglalva a nyomon követési rendszereknek olyanoknak kell lenniük, hogy: Növeljék az élelmiszer-biztonságot a megfelelő termelési, előállítási láncok kialakítása révén; Lehetővé tegyék a fogyasztók érdekében a termék visszahívását hatásos módon; Lehetővé tegyék meghatározott élelmiszerek vagy adalékanyagok elkerülését vásárláskor; Kínáljanak igazi választási lehetőséget a termékek között. II.3. A nyomonkövetés céljai, előnyei Az élelmiszerek nyomon-követhetőségének biztosításával kapcsolatos feladatokat alapvetően az elérendő célok határozzák meg. Az elérendő cél szempontjából ezen jelentésben az élelmiszerbiztonsági illetve a versenyképesség növelésének 11
céljából kialakítandó nyomon-követhetőségi rendszereket vizsgáljuk. Az élelmiszerbiztonsági cél teljesítésével kapcsolatban a vállalkozásoknak olyan nyomonkövethetőségi rendszert kell működtetniük, amelynek alkalmazása igazolható módon lehetővé teszi egy konkrét termékkel kapcsolatban az élelmiszerláncban szereplő összes szervezet azonosítását, nem-megfelelőségek esetén elősegíti a termék visszavonását, visszahívását. Az élelmiszerbiztonsági célú nyomon-követhetőségi rendszerekkel kapcsolatos alapvető elvárásokat jogszabályokban rögzítik. A kötelező rendszerek jellegzetessége, hogy a követelményeket egy-egy szervezetre vonatkozóan határozzák meg és ezek együttes teljesítésének eredményeként valósítható meg a teljes élelmiszerláncban a termék nyomonkövethetősége. Mi a teendő veszélyhelyzet esetén? A vállalkozásoknak azonnal értesíteniük kell az illetékes hatóságokat, ha joggal feltételezik, hogy az élelmiszerük vagy takarmányuk nem biztonságos. A piaci szereplőknek azonnal vissza kell vonniuk az élelmiszert vagy takarmányt a piacról, ha joggal feltételezik, hogy az nem biztonságos. A vállalkozásoknak együtt kell működniük az illetékes hatóságokkal a kockázatcsökkentő intézkedések során. A vállalkozásoknak azonosítani kell és rendszeresen felül kell vizsgálni eljárásaik kritikus pontjait, és garantálni kell, hogy a rendszeres ellenőrzés megtörténik ezeken a pontokon. 3 Létezik az ún. Gyors Veszélyjelző Rendszer Élelmiszerekre és Takarmányokra (Rapid Alert System for Food and Feed, RASFF). Ennek értelmében jelentendő, ha a kérdéses élelmiszer, illetve takarmány egészségi kockázatot jelent, ill. nem felel meg az előírásoknak Piaci típusú nyomon-követhetőségi rendszer A versenyképesség növelésével kapcsolatos nyomon-követhetőségi elvárások a piaci igények illetve marketing célok szerint igen tág határok között mozoghatnak. 3 Szigorúbb előírások, hatékonyabb ellenőrzés, javuló élelmiszerbiztonság (előadás), Szeitzné Szabó Mária főigazgató; Magyar Élelmiszerbiztonsági Hivatal 2005. 12
A termék egyes összetevői származásának, fajtájának igazolásától kezdve az alkalmazott technológiák, egyes minőség tulajdonságok meglétének bizonyításáig szinte bármilyen igazolás hitelességének megerősítéséhez szükséges lehet a nyomon-követhetőség megvalósítása a teljes élelmiszerláncban. A piaci típusú nyomon-követhetőségi rendszerek kialakításával kapcsolatos követelményeket a vevői igények határozzák meg. Megvalósításukhoz általában szükség van egy integrációs feladatokat ellátó szervezetre, amely a teljes élelmiszerláncban kellő felhatalmazással rendelkezik ahhoz, hogy a nyomon-követhetőség feltételei kialakításra és működtetésre kerüljenek. Jellemző módon a nyomon-követhetőség megvalósítása a piaci rendszerekben nem minden összetevőre vonatkozik, hanem csak a kitűzött cél igazolásában érintettekre. A piaci típusú nyomon-követhetőségi rendszerek kialakításának alapvetően bizalomerősítő illetve marketing céljai vannak. Az integrációban résztvevők a vevők, fogyasztók számára kívánják bemutatni a termék azon tulajdonságát, amellyel a piacra jutást, vagy a piaci pozíciók erősítését kívánják elérni. A nyomon-követhetőség előnyei, problémái A nyomon-követhetőség hatékony és az élelmiszerlánc minél nagyobb részére kiterjedő megvalósítását a közegészségügy minden szempontból csak támogatni tudja. Rendkívül nagy segítséget nyújt ugyanis az élelmiszer eredetű megbetegedések és akut veszélyhelyzetek felderítésében, a további megbetegedések megakadályozásában, az egészségügyi kockázatok kezelésében. A jogi szabályozás célja éppen ez. A nyomon-követhetőség elvének teljes körű alkalmazása, különösen, ha azt szélesebb értelemben a termőföldtől az asztalig szemléletnek megfelelően kívánják bevezetni, számos problémát is jelent. Gondoskodni kell a fent említettek értelmében a termékek folyamatos végigkövetéséről, beazonosíthatóságáról, más termékekkel való összekeveredés, vagy összetévesztés lehetőségének a kizárásáról. Hasonlóan más dokumentált rendszerekhez, ez sem lehetséges az adminisztratív teher növekedése nélkül. Különös problémát jelent olyan alapanyagok felhasználása, vagy olyan termékek forgalmazása, melyek importból származnak, különös tekintettel arra, hogy a nyomon-követhetőség elvének kötelezővé tételével számos Európai Unión kívüli ország nem ért egyet és azt nem vezette be. 13
III. Nyomon követési rendszerek Ebben a fejezetben igyekszem bemutatni azokat a megoldásokat, melyeket a nemzetközi kereskedelemben és logisztikában használnak. Elemzésre kerülnek olyan külföldi vállalatok melyek a nyomonkövetési rendszer valamely módját vezették be sikeresen a múltban. Végül megismerhetjük, hogy milyen megoldásokat kínálnak a hazai cégek a termék nyomon követésre. III.1. Megoldások a nemzetközi gyakorlatban, világkereskedelemben 1. A termékazonosítás és termék nyomonkövetés terén egyre több helyen találkozhatunk rádiófrekvenciás azonosító rendszerekkel (RFID). A szállítmányozással, raktározással foglalkozó cégek száma a piaci igényeknek megfelelően növekvő tendenciát mutat. Ezen cégek terheltsége nagy. A probléma első sorban a csomagok azonosításából ered, hiszen, ha vonalkódot használnak, minden csomagot szükségszerűen külön kell azonosítani, ami meglehetősen sok időt és energiát vesz igénybe, ezen felül sérülékeny, ami kérdésessé teszi az alkalmazhatóságot is. Mennyivel egyszerűbb a csomagok csoportos, szállítás közbeni azonosítása, nyilvántartása. Egy nemzetközi gyakorlatban alkalmazott módszer lényege például, hogy miközben a csomagok egy raklapon áthaladnak az antenna előtt, az összes csomag azonosításra kerül. A DHL már számos országban bevezette az EMS RFID azonosító rendszert. A rendszer alkalmas kisebb csomagok, levelek azonosítására is, ezt az alkalmazást postai területen először az Olasz posta vette használatba. 2. A gyártók nagy értékű termékek esetén garanciális és garancián túli javítások nyomon követésére szintén alkalmaznak RFID rendszereket. A Dunlop teher abroncsaiba beintegrálja (vulkanizálja) az RFID címkét így a termék teljes élet tartama alatt nyomon követhető. 14
Az amerikai Ford cég az azonosításhoz egy csavarba integrált RFID címkét használ, amely biztosítja a motorok nyomon követését. 3. A Frankfurt am Main-i székhellyel működő 24plus Systemverkehre Gmbh & Co harmincnégy regionális szállítmányozó cég által alapított szövetkezet. A csoport egész Németország területén vállal szállítási szolgáltatást. Ma a megrendelők gyorsabb és kisebb költséggel történő szállítást igényelnek. Ezeket az igényeket csak a papír alapú dokumentumokat kiküszöbölő elektronikus kezelési rendszerrel lehetséges kielégíteni. A nagyobb ügyfelek általában UCC/EAN-128 vonalkódokkal azonosítják szállítmányaikat. Az olyan kisebb megrendelők csomagjait, amelyeknél nem működik elektronikus adatkezelés (EDP, Electronic Data Processing) a küldeményeket a szállítmányozó raktárában címkézik fel a kirakodáskor. A felcímkézett csomagot a rendeléskezelő rendszerben aztán összekapcsolják a megfelelő szállítási megrendeléssel. Minden csomagon két kisebb címkét is elhelyeznek, amelyen ugyanaz az SSCC kód szerepel, mint a nagy címkén. A kis címkék közül az egyiket az eredeti szállítási megrendelőre ragasztják fel, míg a másikat a szállítólevél másolatára. A megrendelőt ezután regisztrálják, és a küldeményt előkészítik továbbításra. Az SSCC számot leolvassák a szállítási folyamat minden egységénél. A csomag, így papírok kezelése nélkül teszi meg az utat a végállomásig, s az adatokhoz a SSCC kódok leolvasásával jutnak hozzá az elosztási lánc során. Kiszállításkor a vezető minden csomag SSCC számát leolvassa. Probléma esetén ír egy hibaüzenetet a csomagról, ezeket az adatokat leolvassák és továbbítják. Az SSCC kód segítségével a szállítmánnyal összefüggő, egyéb archivált adatok is hozzáférhetőek. 4 4. A Danzas nemzetközi logisztikai csoport, székhelye a svájci Bázelben van. Szállítási és raktározási szolgáltatásokat nyújt. A Grimbergen egy óriás raktárbázis 47620 négyzetméteren a gyárakból szállítja ki a termékeket a raktárbázisra, majd onnan az ügyfeleihez. Naponta átlagosan több mint tízezer kiszállítást teljesítenek. A pontos raktárkezelés és kiszállítás garanciája mindkét cégnél az EAN-UCC szabványok alkalmazása. 4 Az EAN-UCC rendszer, mint a szállítmányok nyomon követésnek leghatékonyabb útja az 24plus GmbH & Co-nál (2005. EAN Hírek) 15
Valamennyi Speedpack (24 órás csomagoló gyorsszolgálat) szolgáltatás alapja az EAN-UCC SSCC kódok segítségével történő hibátlan azonosítás, és az ügyfelekkel való elektronikus adatcsere (EDI). A Grimbergen raktárában valamennyi bejövő raklapot általában az SSCC kód alapján azonosítják, ha nem a Danzastól érkezik, akkor egy új EAN-UCC logisztikai címkét kap az SSCC kóddal, mint az egyetlen azonosítóval. A Danzas magában a raktárrészben rádiófrekvenciás azonosító és leolvasó rendszert használ a raklapok kezelésére. 5 5. A Tranz Rail Új-Zéland egyetlen vasúti társasága. A Tranz Link pedig ennek a vasúttársaságnak többfunkciós vasúti teherszállítási rendszere. A Tranz Link szállítmánykezelési rendszerének kulcsa az Ontrac rendszer. Az Ontrac egy olyan szállítmánykezelési track and trace, (nyomon követő) rendszer, vonalkódokkal, leolvasókkal és mobil számítógépekkel, amelyek révén folyamatosan nyomon követő a szállítmányok mozgása a felvételtől a leszállításig. III.2. Vállalati megoldások Ezek után nézzük meg, hogy milyen megoldásokat kínál három hazai cég a nyomonkövetés megvalósítására. 1. A CSB System Nyomonkövetési termékcsomagja A vállalat által kínált csomag egy komplett, ágazatra szabott szoftvercsomag, mely magába foglalja a számlabiztonság, a nyomonkövetés, az élelmiszeripari követelményeknek való megfelelés kérdését. Segítségével nemcsak a műveletek egyszerűsítését, hanem jelentős költségcsökkentést is el lehet érni. A CSB System a következő előnyöket kínálja: integrált információfeldolgozás források rugalmas tervezése raktározási költségek csökkentése 5 Intelligens raktárkezelés az EAN-UCC szabványok alapján 2005. 05. 21. 16
átlátható minőségmenedzsment és pontos származásigazolás internet és intranet megoldások A nyomon követési adatokat a törvényhozás és az ügyfelek igényeinek megfelelően Európában használatos szabványokkal, azaz EAN 128 NVE-n rögzítik és dolgozzák fel. A termékek felismerése és a nyomon követése szempontjából szükséges információkat az EAN 128 vonalkóddal közvetlenül a kiadási egységre helyezik. Különleges jelentéssel bír a 00 NVE (kiadási egység szám) jelölő. Ezzel a 18 jegyű, nemzetközileg egyértelmű számmal azonnal azonosítható lesz minden egyes csomag. A raktárban valamennyi mozgást is az SSCC kódok alapján könyvelnek el. Így megoldódik a készlet nyilvántartása. A beérkező megrendelések többszöri engedélyezése után a raktárrendszer megkezdi a kitárolást, melyet szintén pontosan rögzít a szoftver. A kiadás során nyomtatásra kerülnek az SSCC címkék, majd a rendszer rögzíti a raklapok kódját is. Így a termék nyomon követhetővé válik. A szoftver segítségével megtalálható az összes raktármozgás, beleértve a gyűjtő személyt is. Hozzáférhetőek az egyéb adatok is (pl. Eltarhatósági idő, árrés, stb).ezen adatok alapján elvégezhetőek specifikus keresések is. 2. ROOL Informatikai Kft. A cég kiemelt stratégiai célja az élelmiszerbiztonság kritériumainak gyakorlatban is jól alkalmazható informatikai támogatása. Egy olyan informatikai rendszert ajánl, amely o támogatja az operatív irányítást, o követi és segíti a vevőkapcsolatok kezelését, o pontos képet nyújt a pillanatnyi készletről, o rendet és rendszert biztosít a cég működésében, o egyben lehetővé teszi a nyomonkövetési előírások valós betarthatóságát. A rendszer bevezetéséhez és működtetéséhez a cég komplett szolgáltatási csomagot ajánl, mely magába foglalja a hardver és szoftver környezet speciális igények szerinti kialakítását, a HACCP rendszer kidolgozását és a rendszer követését, üzemeltetési támogatást. 17
A ROOL Informatikai Kft. továbbá megoldásokat kínál vonalkódos készletkezelés, gyártáskövetés, vevőkapcsolat kezelés, termelésirányítás, stb. területén is. 3. Régens Informatikai Kft. LOGISTOCK A cég ajánlása szerint a Logistock alkalmazása révén lehetővé válik a logisztikai szolgáltató vállalatok akár több telephelyen elhelyezkedő, nagy forgalmú raktárainak, illetve logikai raktárainak kezelése. A program kialakítása, áttekinthető felületei könnyű kezelhetőséget tesznek lehetővé. A telephelyeken belül a raktározási tevékenységek elkülönítése céljából különböző logikai raktárak definiálhatók, és az egyes logikai egységekre vonatkozóan a rendszer a készleteket elkülönítve kezeli. A szoftvercsomag nagy hangsúlyt helyez a betárolási ellenőrzésekre. A Kft leírása szerint a rendszer részletes, betárolási tételek szerinti készletet kezel, így a raktáron levő tételekről minden pillanatban rendelkezésre állnak a pontos és részletes betárolási információk. A Logistock rendszer támogatja többek között a raktárak és tárhelyek között áttárolásokat, a készletzárolást, átcsomagolást, sérültté nyilvánítást. A raktári készletek kitárolása a kiszállítási rendelések felvitelével kezdődik. A leltározás széles körben végezhető el, raktáranként, árutulajdonosonként, cikkszámonként, cikkcsoportonként illetve tárolási helyenként is. Számos jelentés is segíti a felhasználót a készlet, a forgalom és a tárhely kihasználtság állapotának megfigyelésében. A leírás szerint külön megrendelésre lehetőség van az ún. BarCode modul telepítésére, amely támogatja a rádiófrekvenciás vonalkód olvasó eszközöket. IV. A VOG Kft. nyomon követési rendszere 18
IV.1. A vállalat általános bemutatása, felépítése, tevékenységei A VOG AG első Ausztrián kívüli leányvállalatát 1990-ben alapította Bükön, Nyugat- Magyarországon. 1999-ben épült meg a cég kb. 14000 m 2 alapterületű, modern raktára. A VOG Export-Import Kft. anyavállalatához hasonlóan élelmiszereket és iparcikkeket forgalmaz, és saját szárazgyümölcs-csomagoló üzemet működtet. Ezen termékcsoportok forgalmazásával a cég 2003-ban 5,5 Mrd Ft forgalmat, 2004-ben 5,3 Mrd Ft forgalmat ért el, 2005-ben pedig 5,1 Mrd Ft-os forgalmat könyvelhetett el. Vevőik közt a nagy, ismert kereskedelmi hálózatok, mint a METRO, TESCO, SPAR, INTERSPAR, AUCHAN, CORA, MATCH, SMATCH, PRAKTIKER, BAUMAX, BRICOSTORE, PENNY MARKET, PLUS, COOP, CBA stb. mellett nagyfelhasználók és élelmiszerelőállítók találhatók. A VOG Kft. büki központjában kb. 60 alkalmazott dolgozik, továbbá 15 munkatárs tevékenykedik külszolgálatban. Rövid cégtörténet A VOG alapítása 1916-ra nyúlik vissza, amikor a cukorellátási válság következtében az I. Világháború alatt 21 felső-ausztriai élelmiszer-nagykereskedő beszerzési társulást hozott létre: a linzi székhelyű Felső-Ausztriai Cukor-nagykereskedők Egyesületét. Az ellátási hiány sikeres legyőzésével a VOG eredeti misszióját betöltötte, és az időközben létjogosultságát igazoló vállalat további tevékenységi területek létrehozásáról döntött. 1929-ben megvásárolt egy fűszermalmot minden csomagoláshoz szükséges tartozékával együtt. A klasszikus gyarmati cikkek importja - társulva a kizárólagos értékesítési joggal - Felső-Ausztriában érdekes üzleti terjeszkedést tesz lehetővé. Hamburg, mint nagy tengeri kikötő és jelentős kereskedelmi házak székhelye a VOG számára hidat jelent a tengerentúllal és az onnan származó termékekkel. 1932-ben bejegyzik a PLUTO márkát, mint árujegyet mindennemű kötegárura, melyek közt különösen a margarin és a szappan nagy jelentőségű. A cukorüzlet még mindig fontos szerepet játszik, és segít a VOG-nak, hogy a 30-as évek világgazdasági válságát és a II. Világháború zűrzavarait átvészelje. 19
Az élelmiszergazdálkodás befejezésével elkezdődik a VOG GmbH felemelkedése. 1965-ben megépül Linz-Wegscheid-ben az új telephely, amely az irodák mellett egy nagy raktárházat is magába foglal. Az akkori idők üzleti szférájába nyerhetünk betekintést, ha figyelembe veszszük, hogy az új épületnek akkoriban milyen tevékenységi területeknek kellett otthont adnia: saját vámraktár a tranzitárunak, banánérlelő üzem, fűszer-csomagolóüzem malommal együtt, automata mézletöltő, teljesen automatizált karton-csomagológép a hüvelyes növényeknek és a vetőmagvaknak, valamint egy borpincészet. A cég folyamatosan kiépíti importőri és raktározó szerepét. Az importügylet keretein belül olyan feladatokra specializálódik, amelyek a kiskereskedők számára túl drágák, illetve túl körülményesek, és ezzel egész Ausztriában nevet szerez magának. Ezzel párhuzamosan sok márkacikk ausztriai képviseletét veszi át. A 70-es években először leválasztják a fuvarozói feladatokat, és azokat az újonnan megalapított VOGTRANS GmbH nevű leányvállalat veszi át. Mautern-ben megveszik a Packdienst nevű céget, és valamennyi szárazgyümölcs csomagolásának központjává teszik. Tirolban a hatékonyabb nyugat-ausztriai áru-lebonyolítás érdekében átvesznek egy nagykereskedelmi raktárt. Ezzel egyidejűleg lerakják a Transagent kereskedelmi ügynökség alapjait, mely a VOG csoport valamennyi nemzetközi képviseletét egyesíti. 1984-ben alakul a cég első külföldi leányvállalata, a hongkongi Westside Austria Ltd., amely az iparcikkek beszerzési irodája lesz. A Lenz Moser-t folyamatosan Ausztria legnagyobb borpincészetévé fejlesztik. A kommunizmus végével az azt követő nyitás (1989) adta lehetőségeket teljes egészében kihasználják: a Felső-ausztriai Tejgazdasági Szövetséggel együtt a nyugat-magyarországi Bük községben állateledel-gyárat alapítanak, és létrehozzák a Darling márkát. A nagysikerű beruházást 1997-ben eladták a NESTLÉ nemzetközi élelmiszerkonszernek. Ausztria EU csatlakozása után a kereskedelem lényeges változásokon megy keresztül. A jelszavak: központosítás és nemzetközisítés. A követelmények egy importtal és nagykereskedelemmel foglalkozó céggel szemben újrafogalmazódnak. A VOG részvénytársasággá alakul, új orientációs célt tűz ki maga elé, és kettős stratégiába kezd: egyfelől a saját termékekre és saját márkákra helyezi a hangsúlyt, másfelől a külföldi piacok kiépítésébe fekteti energiáját. 20
Ebben a tudatban vásárolja meg a VOG 1993-ban az aschach-i olajsajtoló üzemet. A prémium kategóriás Rapso termékkel, amely 100% tiszta repceolajból készül, sikerül egy nemzetközileg elismert márkacikket létrehozni. A második fontos intézkedés a vállalat terjeszkedésének növelésére és biztosítására a megerősített külföldi befektetés. 1990 óta egymás után alapítják a leányvállalatokat: Magyarországon, Csehországban, Lengyelországban és Szlovákiában, azon céllal, hogy kiépítsék az exportpiacot. Ezek a cégek azonos rendszer szerint dolgoznak mint a VOG Ausztria, és az egyre növekvő nagykereskedelmet és a nagy kereskedelmi láncokat látják el importtermékekkel. Tulajdonosi struktúra bemutatása A VOG GmbH 1991-ben részvénytársasággá alakult. A részvénytőke 5 felső-ausztriai részvényes közt oszlik meg. A VOG AG összesen 12 leány- és alvállalatot működtet. Ezek közül hat ausztriai, egymással összekötött vállalkozás és ugyanennyi Ausztrián kívüli székhelyű leányvállalat. (1-es számú melléklet) Linzben található a VOG csoport székhelye. Ebben a konszernközpontban futnak össze a belés külföldi leányvállalatok szálai. Innen történik az egész vállalatcsoport irányítása. Linzből bonyolítják le a legtöbb üzem központi vezetési feladatait, mint a pénzügy és számlázás, könyvelés, elektromos adatfeldolgozás, személyügy és adminisztráció. Ez a szervezeti forma egyfelől gyors és ezáltal költségkímélő valamennyi résztvevőnek, másfelől megkönnyíti a tervezés és az ellenőrzés kezelését. Egy, az IBM AS400-ra alapuló elektromos adatfeldolgozási rendszer szolgálja a fenti tevékenységeket, mely a cég működésének szükségszerű alapfeltétele. 1990 óta a partnereknek lehetőségük van az elektromos adatfeldolgozáson alapuló rendelésre és számlázásra. Időközben már a megrendelések több mint 70%-a ezen az automatikus úton keresztül történik. Linzből történik továbbá az élelmiszertermékek (étolaj, szárazgyümölcsök, konzervek) és iparcikkek (kemping- és sporttermékek, játékok, háztartási termékek és textíliák) forgalmazása Ausztria és azon országok felé, ahol a VOG nem képviselteti magát saját leányvállalattal. 21