1 Románia 1. Az ország társadalmi-gazdasági helyzete 1.1. Általános információk Hivatalos megnevezés Államforma Főváros Terület Népesség Nemzetiségi megoszlás Vallási megoszlás Hivatalos nyelv Klíma Államfő Miniszterelnök Hivatalos pénznem (kód) Jelentősebb városok Az EU tagja 2007. január 1. óta Románia köztársaság Bukarest (Bucureşti) 238 391 km² 22 303 552 fő román (89,5%), magyar (6,6%), roma (2,5%), ukrán (0,3%), német (0,3%), orosz (0,2%), török és tatár (0,2%), egyéb (0,4%) keleti ortodox (86,8%), protestáns (7,5%), katolikus (4,7%), egyéb (1,0%) (főként muzulmán) román kontinentális Traian Băsescu köztársasági elnök Călin Popescu-Tăriceanu román lei (RON) Az ország közigazgatásilag 41 megyére tagolódik. Bukarest (Bucureşti), Jászvásár (Iaşi), Kolozsvár (Cluj-Napoca), Temesvár (Timişoara), Konstanca (Constanţa), Brassó (Braşov), Craiova (Craiova)
2 1.2. A román gazdaság főbb mutatói, a gazdaság szerkezete, főbb ágazatok Románia főbb gazdasági mutatói A GDP értéke folyóáron 48,5 52,6 60,8 79,3 97,3 A GDP növekedése változatlan áron % 5,1 5,2 8,5 4,1 7,7 Az egy főre jutó GDP folyó áron Ezer /fő 2,2 2,4 2,8 3,6 4,5 Az infláció % 17,8 14,1 9,3 8,6 4,9 Munkanélküliségi ráta % 8,1 7,2 6,2 5,9 5,4 A folyó fizetési mérleg egyenlege -1,6-2,9-4,4-6,9-10,0 A költségvetés egyenlege a GDP %- ban % -2,7-2,7-1,2-0,8-1,7 Forrás: Román Statisztikai Hivatal, Román Nemzeti Bank A román gazdaság 2000. óta tartó folyamatos, az európai átlagot jóval meghaladó növekedése 2006-ban is folytatódott. Az infláció tovább csökkent, a közvetlen külföldi tőkebefektetések szintje eddig soha nem látott szintet ért el, ugyanakkor a külkereskedelmi és fizetési mérleg hiánya rekordmagasságba emelkedett. A gazdaság növekedését túlnyomó részben a belső fogyasztás és a beruházások bővülése generálta. A lakossági fogyasztás - az egykulcsos személyijövedelem-adónak köszönhető többletjövedelem, a dinamikusan növekvő hitelállomány és bérkiáramlás hatására - továbbra is élénk maradt, ugyanakkor a folyamatosan emelkedő költségvetési bevételek indukálta központi beruházások és beszerzések szintén segítették a gazdaság fejlődését. Románia 2007. január 1-jétől az Európai Unió tagja lett és ettől a dátumtól kezdve átmeneti időszak nélkül alkalmazza az EU egységes kereskedelempolitikáját. 2006-ban a 7,7 százalékra gyorsuló GDP növekedés motorja a végső fogyasztás 11,5 százalékos (ezen belül a lakossági fogyasztás 14,1%-os), valamint a beruházások 16,1 százalékos bővülése volt. A megtermelt GDP szerkezete: ipar 23,9, mezőgazdaság 8,0, építőipar 7,0, szolgáltatások 49,7, egyéb szolgáltatás 11,4 százalék. 2006-ban az ipari termelés 7,1 százalékkal, ezen belül a feldolgozóipar kibocsátása 7,8 százalékkal növekedett, az ipar termelékenysége 10,6 százalékkal, az építőipar teljesítményének értéke közel 20 százalékkal emelkedett. Az infláció jelentős mértékben lassult, a szolgáltatás és energiaárak azonban az átlag kétszeresével nőttek.
3 2006. decemberében munkanélküliek (461 ezer fő) munkaképes lakosság létszámához viszonyított aránya 5,4 százalék volt, az előző év azonos időszakához képest 0,7 százalékponttal csökkent. 1.3. Külkereskedelmi tendenciák, külkereskedelmi statisztika, főbb partnerek, főbb import termékek Export 14,675 15,614 18,935 22,255 25,850 Import 18,881 21,201 26,281 32,569 40,746 Egyenleg -4,2-5,6-7,3 10,3-14,9 Forrás: Román Statisztikai Hivatal A román kivitel értéke (25,9 ) 16,2 százalékkal növekedett, túlnyomó része (68%) az EU országokba irányult. (Magyarország a román összexportból 4,9 %-kal részesedik, s ezzel az 5. helyen áll.) Legjelentősebb felvevő piacai: Olaszország, Németország, Törökország, Franciaország és Magyarország. Kivitelének csaknem 77 százalékát a gépek és berendezések, konfekció, kohászati termékek, ásványi anyagok, járművek és szállítóeszközök, valamint lábbelik exportja teszi ki. A behozatal értéke (40,7 ) 25 százalékkal bővült, az EU országok részaránya meghaladta a 62 százalékot. (Hazánk 3,3 %-os részesedéssel a 8. helyet foglalja el Románia importjában.) Legjelentősebb szállítói: Németország, Olaszország, Oroszország, Franciaország és Törökország. Importjának közel 76 százalékát a gépek és berendezések, ásványi termékek, járművek-szállítóeszközök, kohászati termékek, konfekció és textilanyagok és vegyi anyagok behozatala teszi ki. Románia 2006-ban a Közép-Európai Szabadkereskedelmi Megállapodás (CEFTA) soros elnöki tisztét töltötte be. A CEFTA országokkal lebonyolított külkereskedelmi forgalma az elmúlt két évben az átlagot meghaladó mértékben bővült. A régió más országaival hatályban lévő kétoldalú szabadkereskedelmi megállapodások nyújtotta vámelőnyök eredménye is látványosan érzékelhető volt a román export növekedésében. 2007. január 1-jétől Románia felmondta valamennyi, harmadik országgal kötött szabadkereskedelmi megállapodását. 1.4. Tőkeáramlás, statisztika, főbb partnerek Közvetlen működőtőke-import (flow) Közvetlen működőtőke-export (flow) Forrás: Román Statisztikai Hivatal 1,2 1,6 5,1 5,2 9,1 0,2 0,8 0,3 0,2 0,2 2006-ban, a Romániában alapított vegyes vállalatokba érkező külföldi működő tőke értéke (2,4 ) az előző évhez képest 20 százalékkal növekedett, s ezzel az 1991 óta összesített adat meghaladja a 13 milliárd eurót. A legjelentősebb befektetők: Hollandia (21%), Ausztria (13%), Franciaország (10,3%), Németország (10,2%), Olaszország (5,6%) és az
4 Egyesült Államok (4,7%). 2005-höz képest kismértékben csökkent az iparba és a kereskedelembe irányuló befektetés, ugyanakkor nőtt a szolgáltatások aránya (ipar: 51%, szolgáltató szektor 26%, kis- és nagykereskedelem: 14%). A Román Nemzeti Bank 2006 végi fizetési mérleg adatai szerint az előző évinél 73 százalékkal több, 9,1 milliárd euró külföldi működő tőke érkezett az országba, A beérkezett tőke 1/3-a tulajdonosi hitel, a fennmaradó része részvényjegyzés, illetve újra befektetett nyereség volt. 1.5. Magyarország és Románia bilaterális kapcsolatai, külkereskedelem, tőkeáramlás A magyar-román külkereskedelem áruszerkezete (M ) KIVITEL BEHOZATAL EGYENLEG 2005 2006 2005 2006 2005 2006 Összesen 1 869,7 2 363,0 890,2 1 370,8 979,5 992,1 Élelmiszer, ital, dohány 183,2 194,1 40,0 41,9 143,3 152,2 Nyersanyagok 24,6 23,4 37,5 54,4-12,9-31,0 Energiahordozók 92,4 116,1 85,5 91,4 6,9 24,7 Feldolgozott termékek 901,5 1150,8 463,5 740,8 438,0 410,0 Gépek, gépi berendezések 667,9 872,6 263,6 442,3 404,3 430,3 Forrás: KSH Értékváltozás és a forgalom megoszlása 2006-ban (%) INDEX (2006/2005) MEGOSZLÁS KIVITEL BEHOZATAL KIVITEL BEHOZATAL Összesen 126,4 154,0 100,0 100,0 Élelmiszer, ital, dohány 105,9 104,9 8,2 3,1 Nyersanyagok 95,0 145,1 1,0 4,0 Energiahordozók 125,6 106,9 4,9 6,7 Feldolgozott termékek 127,7 159,8 48,7 54,0 Gépek, gépi berendezések 130,6 167,8 36,9 32,3 Forrás KSH A Romániába irányuló magyar export 2006-ban is az átlagot jóval meghaladó ütemben, több mint 26 százalékkal emelkedett, részesedése az összes kivitelen belül 4 százalékra emelkedett. 2006-ban Nagy-Britannia és Spanyolország után a harmadik legmagasabb magyar aktívum a Romániával lebonyolított külkereskedelmi forgalomban alakult ki. Az exporton belül a legmagasabb ütemben az elektronikai termékek illetve a közúti járművek, a kőolajtermékek, a vegyipari termékek, gyógyszerek, nemfémes ásványból készült termékek, egyéb fémtermékek kivitele növekedett. Az exportban és az importban is a feldolgozott termékek és gépek súlya a meghatározó, a magasabb feldolgozottságú termékek részaránya folyamatosan növekszik. A kétoldalú
5 kereskedelmi forgalomban mintegy tízezer magyar és román vállalkozás vesz részt, igen jelentős a kis- és középvállalkozások aránya. A vegyes vállalatok száma mintegy 7000. Importunk értéke az előző évhez képest több mint másfélszeresére növekedett, a teljes magyar behozatal 2,3 százaléka Romániából érkezik. Importunkon belül a legnagyobb ütemben a színesfém, az irodagép és gépi adatfeldolgozó berendezés és az általános rendeltetésű ipari gép és berendezés és géprész behozatala bővült. Ez utóbbi két termékcsoport importnövekedése multinacionális cég(ek) Romániába történő áttelepülésével magyarázható. Működő tőke-befektetések, 2000-2005 (M ) Román működőtőke-befektetés Magyarországon Román működőtőke-állomány Magyarországon Magyar működőtőke-befektetés Romániában Magyar működőtőke-állomány Romániában 2000 2001 2002 2003 2004 2005-1,4 0,2 1,7 0,0 2,1 5,4 7,0 6,9 12,2 10,5 11,2 38,9 21,9 33,2 74,7-18,7 65,7 95,4 151,6 165,9 202,5 313,4 Forrás: MNB A legnagyobb magyar befektetők Romániában: - MOL Romania SRL (üzem- és kenőanyag forgalmazás), - OTP Bank Romania (pénzügyi, banki szolgáltatás) - Gedeon Richter Romania, (gyógyszergyártás), - Lasselsberger SA (csempe- és burkolólap gyártás), - Dunapack Rambox SRL (papír csomagolóanyag gyártás), - Pipelife Romania SRL (műanyag termékek), - Salina Invest SA (gyógyfürdő, szálloda), - OTP Garancia SA (biztosítás), - ASA Cons SRL (építőipar), - Unical Prodimpex (építőipari szolgáltatások).