Munkaügyi Központja Tájékoztató NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS (NMF) ~ Borsod-Abaúj-Zemplén Megye 2014. II. negyedév MISKOLC
Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja, 2014 Készítette: Kozák Gábor munkaerő-piaci elemző Tájékoztató Jóváhagyta: Lórántné Orosz Edit igazgató 3530 Miskolc, Mindszent tér 3. Telefon: (46) 513-200 Fax: (46) 513-214 E-mail: borsodkh-mk@lab.hu Honlap (megyei): http://borsod-abauj-zemplen.munka.hu Honlap (országos): http://www.munka.hu
T A R T A L O M J E G Y Z É K 1. BEVEZETÉS 4 2. A FELMÉRÉS MUNKAERŐ-PIACI HÁTTERE 5 3. A FELMÉRÉS TAPASZTALATAI 10 4. A MUNKAERŐ-KERESLET VÁRHATÓ ALAKULÁSA 2014. II. NEGYEDÉVBEN 12 5. A MUNKAERŐ-KERESLET VÁRHATÓ ALAKULÁSA 2015 MÁRCIUS VÉGÉN 15 6. ATIPIKUS FOGLALKOZTATOTTSÁGI FORMÁK PREFERÁLTSÁGA 17 7. MÓDSZERTAN 19 8. MELLÉKLETEK (TÁBLÁZATOK, GRAFIKONOK, KÉRDŐÍV) 22 TÁBLÁZATOK 1. sz. melléklet: Összesített kimutatás a várható létszámalakulás tendenciáiról B.-A.-Z. megyében, a 2014. áprilisában adott munkáltatói előrejelzések alapján TERÜLETI BONTÁSBAN 2. sz. melléklet: Összesített kimutatás a várható létszámalakulás tendenciáiról B.-A.-Z. megyében, a 2014. áprilisában adott munkáltatói előrejelzések alapján VÁLLALATI MÉRETNAGYSÁG SZERINT 3. sz. melléklet: Összesített kimutatás a várható létszámalakulás tendenciáiról B.-A.-Z. megyében, a 2014. áprilisában adott munkáltatói előrejelzések alapján GAZDASÁGI ÁGAK SZERINT 4. sz. melléklet: Összesített kimutatás a várható létszámalakulás tendenciáiról B.-A.-Z. megyében, a 2014. áprilisában adott munkáltatói előrejelzések alapján a 40 főnél nagyobb belépő létszámot mutató - FOGLALKOZÁSI CSOPORTOK SZERINT 5. sz. melléklet: Összesített kimutatás a várható létszámalakulás tendenciáiról B.-A.-Z. megyében, a 2014. áprilisában adott munkáltatói előrejelzések alapján a 40 főnél nagyobb kilépő létszámot mutató - FOGLALKOZÁSI CSOPORTOK SZERINT 6. sz. melléklet: Összesített kimutatás a várható létszámalakulás tendenciáiról B.-A.-Z. megyében, a 2014. áprilisában adott munkáltatói előrejelzések alapján a 40 főnél nagyobb belépő-kilépő egyenleget mutató - FOGLALKOZÁSI CSOPORTOK SZERINT 7. sz. melléklet: A válaszadó szervezetek megoszlása KIRENDELTSÉGENKÉNT ÉS VÁLLALATI MÉRET SZERINT 8. sz. melléklet: A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés ÁGAZATI REPREZENTÁCIÓJA 9. sz. melléklet: A válaszadó szervezetek megoszlása VÁLLALATI MÉRETNAGYSÁG ÉS FŐBB GAZDASÁGI ÁG SZERINT GRAFIKONOK 1. sz. melléklet: A felmérésben résztvevő szervezetek száma és megoszlása VÁLLALATI MÉRETNAGYSÁG, FOGLALKOZTATOTTAK LÉTSZÁMA SZERINT 2. sz. melléklet: A válaszadói kör 3-hónap múlva várható foglalkoztatotti létszám-várakozásai VÁLLALATI MÉRETNAGYSÁG SZERINT 3. sz. melléklet: A válaszadói kör foglalkoztatotti létszám-várakozásai MUNKAERŐ-PIACI KÖRZETENKÉNT KÉRDŐÍV 1. sz. melléklet: A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés (NMF) során alkalmazott KÉRDŐÍV 3
1. BEVEZETÉS 2014 áprilisában harminchatodik alkalommal kerestük meg (e-mailen, postai úton vagy személyesen) megyénk jelentősebb foglalkoztatóit, és kértünk információkat a megelőző három hónap foglalkoztatási változásairól, valamint az elkövetkező három-, illetve tizenkét hónap munkaerőgazdálkodási terveiről. A korábbi (negyedévente zajló) felmérésekhez hasonlóan ezúttal is azzal a céllal, hogy szélesebb körű információkhoz jussunk a munkaerő-piac várható folyamatairól. 1 A Negyedéves Munkaerő-gazdálkodási Felmérés (a továbbiakban NMF) elsődleges célja a megszólított gazdasági szervezetek, a megyei kormányhivatal munkaügyi központja (a továbbiakban munkaügyi központ), és a megyei járási munkaügyi kirendeltségek (a továbbiakban kirendeltségek) közötti munkakapcsolat erősítése: a cégek várható munkaerő-keresletére történő gyors reagálás, illetve a várható létszámcsökkentések révén érintett dolgozók mielőbbi munkába helyezése. A felmérésben résztvevők országos számát tekintve jelenleg ez a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (a továbbiakban NFSZ) egyik legnagyobb volumenű saját adatgyűjtése, azonban nem reprezentálja a gazdasági szervezetek területi-, ágazati és létszámnagyság kategóriák szerinti összetételét. Az NMF másodlagos célja a munkaerő-piaci folyamatok iránt érdeklődő pályaválasztók, munkavállalók, foglalkoztatók és beruházók tájékoztatása, a döntési folyamatok segítése. A felmérés során a kirendeltségek a velük partnerkapcsolatban álló munkáltatóknak egy 1 oldalas, öt kérdést tartalmazó kérdőívet juttatnak el. A kérdőív első négy kérdése a létszámmozgásra, az ötödik negyedévente változó kérdése egy-egy aktuálisan nagyobb figyelemmel kísért munkaerő-piaci témakörre fókuszál. Ebben a periódusban arra kerestük a választ, hogy az általunk megkeresett munkáltatók milyen atipikus foglalkoztatási forma 2 keretében alkalmaznának a legszívesebben. Az NMF adatfelvétele 2014. április 2-18. között zajlott. A kérdőíven a munkáltatók a 2014. március 31- ei statisztikai állományi létszámukat közölték és ehhez képest adták meg a várható létszámmozgást. Az adatközlő munkáltatók által alkalmazott foglalkoztatottak (illetve közfoglalkoztatottak) jelenlegi és három hónappal későbbre tervezett mutatói elkülönülve jelennek meg a tájékoztatóban. A Borsod-Abaúj-Zemplén megyében megkérdezett munkaadóktól beérkező adatok alapján megállapítható, hogy 3 hónapon belül (a közfoglalkoztatottak létszámát nem tekintve) összességében -1,0%-os, míg egy év távlatában -1,5%-os létszámcsökkenéssel számolnak a munkáltatók. E tájékoztatóban előbb röviden bemutatjuk a megye munkaerő-piaci helyzetét, majd ismertetjük a felmérés során szerzett információkat. 1 A http://nfsz.munka.hu honlapon valamennyi megyei elemzés elérhető, évek szerinti bontásban. 2 Atipikusnak nevezzük azon foglalkoztatási formákat, amelyek eltérnek a határozatlan idejű, hagyományosan alkalmazott munkaviszonyban történő teljes munkaidős foglalkoztatástól. (Pl.: munkaerő-kölcsönzés, távmunka, önfoglalkoztatás stb.) 4
2. A FELMÉRÉS MUNKAERŐ-PIACI HÁTTERE 3, 4 Negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés A legutóbb publikált KSH munkaerő-felmérés szerint 2014. I. negyedévében országosan a 15-74 éves népességből a gazdaságilag aktívak száma 4 448,1 ezer főt tett ki, mely az egy évvel korábbinál 121,7 ezer fővel több, az aktivitási arány pedig 58,4%, amely 1,8%-ponttal emelkedett az egy évvel ezelőttihez képest. A gazdaságilag aktív népességen belül a foglalkoztatottak száma 4 078,4 ezer fő volt, mely 260,7 ezer fővel, 6,8%-kal nőtt az elmúlt év azonos időszakához képest, míg a munkanélküliek száma 139,0 ezer fővel, 369,7 ezer főre csökkent, így arányuk 8,3% lett, 3,4 százalékponttal alacsonyabb, mint az előző évben. A gazdaságilag inaktív 15-74 éves népesség száma 3 167,0 ezer fő volt, 147,0 ezer fővel mérséklődött 2013. I. negyedévéhez képest. Foglalkoztatottság és munkanélküliség* 2014. I. negyedév Magyarország Borsod-Abaúj-Zemplén megye Megnevezés 2014. I. negyedév Változás 2013. I. negyedévhez viszonyítva 2014. I. negyedév Változás 2013. I. negyedévhez viszonyítva ezer fő ezer fő %, ill. %-pont ezer fő ezer fő %, ill. %-pont Foglalkoztatottak 4 078,4 260,7 6,8 240,3 25,1 11,6 Munkanélküliek 369,7-139,0-27,3 26,7-12,2-31,4 Gazdaságilag aktívak 4 448,1 121,7 2,8 267,0 12,9 5,1 Gazdaságilag inaktívak 3 167,0-147,0-4,4 234,8-17,4-6,9 15-74 éves népesség 7 615,1-25,3-0,3 501,7-4,6-0,9 Aktivitási arány (%) 58,4 1,8 53,2 3,0 Foglalkoztatási ráta (%) 53,6 3,6 47,9 5,4 Munkanélküliségi ráta (%) 8,3-3,4 10,0-5,3 * A KSH 15-74 éves népesség körében végzett munkaerő-felmérése alapján. A gazdasági aktivitást és a foglalkoztatottságot jelző országos mutatókhoz képest továbbra is jelentős Borsod-Abaúj-Zemplén megye lemaradása. A megyében 2014. I. negyedévében a 15-74 évesek 53,2%-a volt jelen a munkaerőpiacon, s mindössze 47,9%-uk számított foglalkoztatottnak. A megyei munkanélküliségi ráta 10,0% volt, ami a megyék ragsorában a hatodik legnagyobb érték. Mindhárom megyei mutató hosszú ideje lényegesen kedvezőtlenebb az országos arányszámoktól. A szezonálisan bővülő munkaerő-piaci kereslet hatására, valamint a támogatásokkal létesített foglalkoztatási lehetőségek eredményeként mind havi, mind éves összevetésben kevesebb a nyilvántartott álláskereső a megyében. A megyei munkanélküliség mérséklésében továbbra is meghatározó a közfoglalkoztatás, de január óta hónapról hónapra több a támogatási igénnyel nem társított munkaerő-kereslet is, április végéig csaknem másfélszer annyi állást jelentettek be, mint 2013 hasonló időszakában. Borsod-Abaúj-Zemplén megye járási munkaügyi kirendeltségei 2014. április végén 49 896 fő álláskeresőt tartottak nyilván, az előző hónaphoz viszonyítva 2 ezer fővel (3,9%-kal), az egy évvel korábban nyilvántartottak számához képest pedig 9,9 ezer fővel (16,5%-kal) kevesebbet. Országosan 3 Forrás: Statisztikai tájékoztató, B.-A.-Z. megye, 2013/4 (Elérhetőség: http://www.ksh.hu) 4 Forrás: Havi munkaerő-piaci tájékoztató, B.-A.-Z. megye, 2014. április (Elérhetőség: http://borsod-abauj-zemplen.munka.hu) 5
413,7 ezer álláskeresőt tartottak nyilván, számuk havi szinten 4,1%-kal, éves összevetésben 25%-kal csökkent. A megyében is egyre jelentékenyebb szerepet játszik a nyílt munkaerő-piaci foglalkoztatók által kért munkaerő-közvetítések növekvő száma, de a közfoglalkoztatási programok által létrehozott átmeneti munkahelyek továbbra is több embernek kínálnak munkát. Áprilisban a téli átmeneti és a mezőgazdasági tevékenységekre alapozott kistérségi startmunka programokhoz igényeltek nagyobb létszámot a foglalkoztatók, melynek hatása az álláskeresők számának csökkenésére a miskolci járás mellett főként az encsi, a mezőkövesdi, a szerencsi, az edelényi, a szikszói és a gönci járásban volt leginkább érzékelhető. 85 000 80 000 75 000 70 000 65 000 60 000 55 000 50 000 45 000 40 000 35 000 30 000 25 000 20 000 15 000 10 000 5 000 0 fő A regisztrált álláskeresők számának alakulása Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, 2012. jan.-2014. ápr. 2012 2013 2014 jan. febr. márc. ápr. máj. jún. júl. aug. szept. okt. nov. dec. fő 18 000 16 500 15 000 13 500 12 000 10 500 9 000 7 500 6 000 4 500 3 000 1 500 0 Miskolc Encs K.barcika Az álláskeresők számának változása körzetenként Borsod-Abaúj-Zemplén megyében T.újváros M.kövesd Ózd S.patak S.újhely Szerencs Edelény Szikszó Tokaj Putnok 2013. április 2014. április Gönc M.csát Cigánd Az álláskeresők járásonkénti létszámának az előző év azonos időszakához mért változásában szerepet játszik a kirendeltségek illetékességi területének 2013 közepén végrehajtott módosítása is. 5 Ez a gönci és a putnoki járásban hat a leginkább a növekedés irányába, a csökkenést pedig elsősorban a kazincbarcikai, a szerencsi, a szikszói, a sárospataki, az encsi járásban erősíti. Az előző év áprilisához képest csaknem minden járásban csökkent az álláskeresők száma, csak a gönci, a putnoki és a tokaji járásban figyelhető meg 200-770 fő közötti növekedés. Ezzel szemben kiemelkedő a miskolci járásban lezajlott csökkenés, a nyilvántartott álláskeresők száma áprilisban közel 2,2 ezer fővel a tavalyi alá süllyedt. További négy - a kazincbarcikai, az ózdi, a szerencsi és az edelényi - járásban is 1,2-1,6 ezer fős az apadás. A csökkenés mértéke csak a mezőcsáti körzetben volt 10% alatti, a legtöbb járásban meghaladja a 20%-ot, közülük az edelényi, a sátoraljaújhelyi és a szerencsi járásban 30% közelében alakult. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a regisztrált álláskeresők létszáma alapján számított munkanélküliségi arány 6 2014. áprilisban 19,2%-ot tett ki, ami az egy évvel korábbitól lényegesen, 3,7 százalékponttal kevesebb. A havi szinten bekövetkezett létszámcsökkenés a munkanélküliségi arány 0,8 százalékpontnyi mérséklődését vonta maga után. Az országos arány az elmúlt havi 9,8%-ról 9,4%-ra süllyedt, az egy évvel korábbihoz képest pedig 3,2 százalékponttal javult, így a megyei és országos arány különbsége tovább mérséklődött. A megye viszonylag kedvezőbb helyzetűnek tekinthető járásaiban (Miskolc, Tiszaújváros, Mezőkövesd, Sárospatak és Sátoraljaújhely térsége) az álláskeresők becsült aránya 13,8 16% között alakult, a többi járásban meghaladta a megyei átlagot, közülük a cigándi, a szikszó, az ózdi és az encsi járásban volt a legmagasabb (27,9 30,7% közötti). 5 Az összehasonlítás alapjául szolgáló adatok nem módosultak, azok az akkori területi beosztásnak megfelelő adatokat tartalmazzák. 6 A nyilvántartott álláskeresők száma a KSH Munkaerő-felméréséből származó, a 15-74 éves népességre vonatkozó gazdaságilag aktív népesség számához viszonyítva. 6
% 35,0 30,0 25,0 A regisztrált álláskeresők arányának alakulása B.-A.-Z. megyében, 2013. jan.-2014. ápr. 2013 2014 % 35,0 30,0 25,0 20,0 A regisztrált álláskeresők arányának alakulása körzetenként B.-A.-Z. megye járásaiban, 2014. április megyei átlag:19,2% 20,0 15,0 15,0 10,0 10,0 5,0 5,0 0,0 jan. febr. márc. ápr. máj. jún. júl. aug. szept. okt. nov. dec. 0,0 Miskolc Encs K.barcika T.újváros M.kövesd Ózd S.patak S.újhely Szerencs Edelény Szikszó Tokaj Putnok Gönc M.csát Cigánd Január óta folyamatosan csökken a megyei kirendeltségek által nyilvántartásba vett álláskeresők száma is. A hónap folyamán 4,7 ezer fő került be a nyilvántartott álláskeresők közé, számuk 12%-kal (612 fővel) maradt el a márciusitól, de mintegy 430 fővel meghaladta a tavalyit. Az áprilisban regisztrált álláskeresők között a korábbiakhoz hasonlóan igen kevés volt az első ízben nyilvántartásba vett álláskereső (8,3%, 387 fő), túlnyomó többségük már ismételten lépett kapcsolatba a kirendeltséggel (91,7%, 4,3 ezer fő). Esetükben jellemzően a határozott időre kötött munkaszerződése járt le - jellemzően a feldolgozóipar, kereskedelem, építőipar területén -, s így újból álláskeresővé váltak. Áprilisban 6,7 ezer fő került ki a nyilvántartott álláskeresők közül, mintegy 700 fővel (9%-kal) kevesebben, mint márciusban. Többségük (65%) nyilvántartása munkavállalás vagy képzési lehetőség elfogadása miatt szűnt meg, a többieké (35%) egyéb okból, többnyire a jelentkezési kötelezettség mulasztása következtében. 2014. április végén a megyei munkaügyi kirendeltségek együttvéve 6829 fő pályakezdő álláskeresőt tartottak nyilván, 12,3%-kal, csaknem ezer fővel kevesebbet, mint egy éve. Havi szinten 4%-kal (285 fővel) csökkent a pályakezdők száma, az álláskeresők összes számán belüli arányuk 13,7%-ot tett ki. A hónap folyamán 874 fő pályakezdő álláskereső kérte nyilvántartásba vételét 30% első ízben, 70% ismételten - a megyei kirendeltségeken, s 1,2 ezer fő nyilvántartása megszűnt. A kikerültek 53%-a elhelyezkedett, sokan képzést kezdtek (13%), a többiek (34%) nyilvántartása egyéb ok, általában a jelentkezési kötelezettség mulasztása miatt szűnt meg. Az elmúlt évben a különféle országos és kistérségi közfoglalkoztatási programok indítására egy-két hét különbséggel március folyamán került sor, amit ez évben a még folyamatban lévő, nagyszámú álláskeresőnek munkát adó téli átmeneti közfoglalkoztatási program nem indokolt. Így a 2014. évi közfoglalkoztatási programok havi ütemezésben indulnak, a mezőgazdasági jellegű kistérségi startmunka programok márciusi kezdését követően a további 2014. évi programok indítására május elején kerül sor. Ezzel összefüggésben, a tavaszi hónapokban a támogatott - döntően a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó állások számának havi alakulása nagyfokú eltéréseket mutat mind az előző havi, mind az egy évvel korábbi adatokhoz képest. A támogatási igény nélkül bejelentett állások számának változása ezzel ellentétesen alakult, a folytatódott a február óta töretlen növekedés. 7
Áprilisban 2,7 ezer állást jelentettek be a megyei munkaadók, ami alig több mint negyede (26%-a) a március folyamán bejelentett üres állások számának. A csökkenés hátterében a különféle közfoglalkoztatás keretében rendelkezésre álló üres álláshelyek számának alakulása áll. Áprilisban jórészt csak a téli átmeneti közfoglalkoztatásban, illetve a kistérségi mezőgazdasági startmunka programokon megüresedett státuszok betöltését kérték a kirendeltségektől a közfoglalkoztatók. A hónap folyamán országosan nyilvántartásba vett 44,3 ezer üres álláshely 6,1%-át B.-A.-Z. megyei foglalkoztatók jelentették be. Borsod megyében a közvetítésre bejelentett üres állások számának, összetételének alakulása nagyban meghatározza az álláskeresők elhelyezkedési lehetőségeit. Áprilisban mind az előző hónaphoz, mind az egy évvel korábbihoz képest többen tudtak támogatás nélkül munkát kezdeni, a közfoglalkoztatási lehetőségek átmeneti csökkenése következtében a támogatással elhelyezkedők száma viszont csökkent. A megyében nyilvántartott álláskeresők közül áprilisban összesen 4647 fő vállalt munkát, mind márciushoz, mind 2013. áprilishoz mérten egyaránt 3,5 ezerrel (43%-kal) kevesebben. A többség támogatással (64%, 3 ezer fő), kisebb részük támogatás nélkül (36%, 1,7 ezer fő) tudott elhelyezkedni. Mintegy 600 fő kivételével - akik pl. bértámogatással, mobilitási támogatással, vállalkozóvá váláshoz vagy munkahelyteremtéshez nyújtott támogatás révén - a normál munkaerőpiacon jutottak munkához, a többi támogatással elhelyezett álláskereső a téli vagy a mezőgazdasági jellegű kistérségi közfoglalkoztatási programok keretében kapott munkát. A nyílt munkaerőpiacon támogatás nélkül elhelyezett álláskeresők számában márciushoz képest 10%-os, az előző év áprilisához képest csaknem 22%-os emelkedés következett be. A foglalkoztatottá vált álláskeresők összetéle B.-A.-Z. megyében, 2014. április fő 1 500 A foglalkoztatottá vált álláskeresők száma körzetenként B.-A.-Z. megyében, 2014. április támogatás nélkül 36% bér, bérköltség, egyéb tám. 13% közfoglalkoztatás 51% 1 250 1 000 750 500 250 0 Támogatás nélkül Egyéb támogatással Közfoglalkoztatás Miskolc Encs K.barcika T.újváros M.kövesd Ózd S.patak S.újhely Szerencs Edelény Szikszó Tokaj Putnok Gönc M.csát Cigánd Áprilisban minden negyedik elhelyezkedőt a miskolci járási kirendeltség segítette támogatással vagy a nélkül munkához (1,2 ezer fő). E mellett több kirendeltség (az encsi, a kazincbarcikai, a mezőkövesdi, a szikszói és a szerencsi) 300-300 főt támogatott sikerrel az álláskeresésben, de a kirendeltségek nagyobb részében ennél kevesebben kezdték meg a munkát áprilisban. A legtöbb járásban a támogatással elhelyezkedők voltak többségben. Ez alól csak a kazincbarcikai és a tiszaújvárosi járás kivétel, ahol a többségnek támogatás nélkül sikerült megfelelő állást ajánlani, de a miskolci és az ózdi járási álláskeresők közül elhelyezkedők között is alig maradt el ezek száma a bérvagy egyéb támogatással, illetve a közfoglalkoztatás területén munkát vállalókétól. 8
A munkaerő-piaci képzők kiválasztására lefolytatott eljárást követően az álláskeresők részvételével megyeszerte egyre több képzőtanfolyamon indul el az oktatás. A márciusi 142 főhöz képest áprilisban már 818 fő álláskereső kezdett (új) szakmai ismereteket tanulni. Számuk nemcsak az előző havi, de az egy évvel korábbi létszámnak is többszöröse volt. 2014. január-március folyamán 3 megyei foglalkoztató jelentett be csoportos létszámcsökkentést, áprilisban ilyen bejelentés nem volt. A korábban hozott döntések alapján 2014. január április hónapokban ilyen címen 213 fő munkavállaló elbocsátásra került sor a megyében, az érintettek száma 28%-kal (83 fővel) kevesebb az előző év hasonló időszakában elbocsátottakétól. A csoportos létszámcsökkentések elsősorban a tiszaújvárosi, a miskolci és az edelényi járást érintették, s többségét feldolgozóipari, kisebb részét kereskedelmi és építőipari tevékenységek körében hajtották végre. Áprilisban 9 megyei munkaadó kérte nagyobb, egyenként legalább 10 főt elérő összesen 263 főt kitevő - létszámbővítése végrehajtásához álláskeresők közvetítését a miskolci és a kazincbarcikai járási kirendeltségen. Ezek a bővítések rendkívül széles szakmai területen kínáltak munkát, százas nagyságrendben nyílt pozíció különféle feldolgozóipari gyártósori gépkezelők, termékgyártók és kézi csomagolók számára, de több tíz állást kínáltak például különféle mérnökök (pl. építő, élelmiszeripari, mezőgazdasági, termeléstervezési, környezetgazdálkodás) és technikusok, valamint többféle építőipari szakmával rendelkezők vagy segédmunkások, továbbá bolti eladók, biztonsági őrök számára is. Számos munkakörbe kifejezetten megváltozott munkaképességű munkavállalókat vártak a cégek. Az áprilisi állásbejelentésekkel együtt a hasonló nagyságú létszámbővítést végrehajtó megyei szervezetek száma 2014. januártól 22-re bővült, melyek együttvéve 469 fővel növelték alkalmazottaik számát. A bővítések Miskolc (64%), Kazincbarcika (22%) és Edelény (14%) térségében valósultak meg. Az új állások legtöbbjét munkaerő-kölcsönző cégek hozták létre (38%), melyek elsősorban feldolgozóipari vállalkozásokkal állnak kapcsolatban. A feldolgozóiparból érkezett közvetlen megkeresések a bővítések mintegy 34%-át tették ki, de számottevőbb volt még az építőipari létszámbővítések aránya is (10%). 9
3. A FELMÉRÉS TAPASZTALATAI Negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés 2014. április hónapban Borsod-Abaúj-Zemplén megye 16 járási munkaügyi kirendeltsége a területén működő foglalkoztatók közül összesen 1517 munkáltatót keresett meg, hogy tájékoztatást kérjen a bázis valamint az elkövetkező időszakra (2014. március június közötti, illetve 2015. márciusra) vonatkozó munkaerő-gazdálkodási adataikról, terveikről. A postai úton, valamint e-mailben kiküldött kérdőívünkre 1252 szervezet, a megkeresett munkáltatók 82,5%-a válaszolt. A felmérésben résztvevő szervezetek száma és megoszlása vállalati méret és foglalkoztatottak létszáma szerint* Vállalati méret Válaszadó szervezetek száma és megoszlása Foglalkoztatottak száma és megoszlása db % fő % Mikrovállalkozás 692 55,3 2464 5,5 Kisvállalkozás 374 29,9 7892 17,7 Középvállalkozás 153 12,2 13836 31,0 Nagyvállalkozás 33 2,6 20434 45,8 ÖSSZESEN 1252 100,0 44626 100,0 * Az alkalmazott közfoglalkoztatottak nélkül. Ahogyan azt a fenti táblázaton is jól láthatjuk, a vizsgálatba túlnyomórészt 55,3% arányban a mikro vállalkozói körbe tartozó munkáltatók kerültek be, míg a megkeresett cégek 29,9%-a a kis-, 12,2%-a a középvállalkozások közé tartozik. A 250 fő feletti létszámú foglalkoztatók 2,6%-os arányt képviselnek a mintában. Az általuk alkalmazottak száma ezzel éppen ellentétes megoszlást mutat. Az elmúlt évek tapasztalatai szerint a munkaerő-gazdálkodási felmérésben való részvételre elsősorban a kisebb munkavállalói létszámmal működő cégek vállalkoznak. Fontos azonban figyelmet fordítani a csekély számú, kérdőívet kitöltő nagyvállalat(ok)ra is, hiszen jellegükből adódóan sokkal több alkalmazottal, szélesebb körű információval rendelkeznek. A válaszadó munkáltatóknál alkalmazottak aktuális, 2014. március 31-re vonatkozó létszáma (közfoglalkoztatottak nélkül) 44.626 fő volt. Ez a szám a KSH 2013. I-IV. negyedéves adatai alapján a megyei székhelyű gazdasági szervezeteknél alkalmazásban állók létszámának 7 31,8%-át teszi ki. Felmérésünk nem reprezentatív (azaz nem jellemzi a B.-A-Z. megyei munkaerő-piac egészét), ennek következtében a mérés eredményei csak bizonyos megkötésekkel, lehatárolásokkal érvényesek, ugyanakkor a jelentős minta-elemszám alapján kellően informatívnak tekinthető. (ld. 8. sz. melléklet) 7 A 4 főnél többet foglalkoztató vállalkozások, létszámhatártól függetlenül a költségvetési szervek és a kijelölt nonprofit szervezetek székhely szerinti adatai 10
Az alkalmazottak megoszlása munkáltatójuk gazdasági ág 8 szerinti hovatartozása alapján B.-A.-Z. megyében és a válaszadói körben B.-A.-Z. megye válaszadói kör 0,0% 20,0% 40,0% 60,0% 80,0% 100,0% Mezőgazdaság Építőipar Szállítás, raktározás Közigazgatás Humán-egészségügyi, szociális ellátás Ipar Kereskedelem, gépjárműjavítás Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Oktatás Egyéb szolgáltatás A megkeresett munkáltatók köre minden negyedév során kismértékben változik. Mintánkban az ipar (azon belül leginkább a feldolgozóipar); a mezőgazdaság; a szállítás, raktározás ágakba tartozó tevékenységet folytató munkáltatók felül, míg a humán-egészségügyi, szociális ellátás; a közigazgatás; az oktatás; illetve az egyéb szolgáltatási ágakhoz tartozók alul reprezentáltan szerepeltek; a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás; az építőipar, valamint a kereskedelem, gépjárműjavítás foglalkozási ágakhoz tartozók azonban nem mutatnak számottevő eltérést a KSH adataihoz képest. Az eltérések egyrészről tervezettek voltak például az ipar esetében, ahol igyekeztünk a megye foglalkoztatása szempontjából meghatározó, nagy létszámú munkáltatókat bevonni a vizsgálatba, másrészről viszont a kényszerűség okán keletkeztek, mivel egyes területeken (más együttműködésre hajlandó partnerek hiányában) a mintába túlsúllyal kerültek be a vízellátás, szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás; a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat; és az ingatlanügyletek szakágban tevékenykedő munkáltatók. A válaszadó vállalkozások B.-A.-Z. megyei-, országos megoszlása a statisztikai állományi létszám szempontjából is mutat némi különbséget. A felmérésben résztvevő mikro vállalkozások az országos megoszláshoz képest nagyobb, miközben a nagy-, de még inkább a kis-, és a középvállalkozások alacsonyabb súlyt képviselnek. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a mikro- és kisvállalkozások együttes aránya a 85%-ot is eléri, miközben ez az arány az országban (8,0%-ponttal) alacsonyabb. A mérésben közreműködő munkáltatók több, mint fele négy körzet (Miskolc, Kazincbarcikai, Ózd, valamint Szerencs) munkaerő-piaci vonzáskörzetéből szolgáltatott adatot. 8 A főbb nemzetgazdasági ágakat bemutató táblázat a módszertani összefoglalóban (21. oldal) található. 11
4. A MUNKAERŐ-KERESLET VÁRHATÓ ALAKULÁSA 2014. II. NEGYEDÉVBEN Az adatfelvétel során elsősorban arra kerestünk információt a megkérdezett gazdasági szervezetektől, hogy a kérdezés időpontjában rögzített létszámhoz képest hogyan alakul a foglalkoztatottak száma három hónap elteltével. A létszámadat az esetlegesen alkalmazott közfoglalkoztatottak nélkül kerül bemutatásra. Három hónapon belüli létszámváltozás (%) Jelmagyarázat: 1 0 % fe le tt 5-1 0 % k ö z ö tt N Ö V E K E D É S 5 % a la tt 5 % a la tt 5-1 0 % k ö z ö tt C S Ö K K E N É S 1 0 % fe le tt 2014. március 31-én a felmérésben részt vett munkáltatóknál alkalmazottak statisztikai állományi létszáma 44 626 fő volt. A három hónap alatti létszámváltozás - létszám- felvétel és csökkenés - eredőjeként a válaszadó munkáltatók által foglalkoztatottak száma 2014. II. negyedév végére várhatóan átlag 1,0%-kal csökken (országosan ellentétes irányú létszámmozgás, 1,4%-os növekedés várható). Mindez 3,1%-os létszám-felvétellel és 4,1%-os létszám-csökkenéssel együtt valósul meg, vagyis a létszám 7,2%-át érinthetik a rövid távú változások. Abszolút számokban kifejezve, így a válaszadó szervezetek által jelzett 1372 fős létszámfelvétel és 1831 fős létszámcsökkenés valósulhat meg, a változások ily módon mintegy 3203 fő munkavállalót fognak érinteni. Az eddig említett munkaerő-piaci folyamatok hatásaként 2014. június 30-án összesen 44 167 fő foglalkoztatása prognosztizálható a felmérésben résztvevő szervezeteknél, ami a 2014. március 31-ei bázisadathoz képest 1,0%-os (459 fős) fogyást jelent. 12
A be- és kilépők létszámának egyenlege alapján elmondható, hogy Borsod-Abaúj-Zemplén megye nyolc kirendeltségi területéről jeleztek a munkáltatók létszámemelkedést, ezek közül jelentősebb: Kazincbarcika (146 fő, 2,3%); Sárospatak (139 fő, 5,8%); Ózd (139 fő, 2,6%); Tiszaújváros (103 fő, 1,6%) és Gönc (75 fő, 10,8%). Hét kirendeltség (Sátoraljaújhely, Szerencs, Edelény, Szikszó, Putnok, Mezőcsát, Cigánd) területén június végén is a márciusi létszámszint közelében alakul majd a megkérdezett munkáltatóknál foglalkoztatottak száma. Az eddig említett körzetekkel szemben egy kirendeltség területén (Miskolc, -1219 fő) viszont negatív egyenleget mutat a be- és kilépők száma. Ezt azonban döntően egyetlen munkaadóhoz kötődő létszámcsökkenés idézi elő, amelynél jelentős létszámot érintő közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó határozott idejű foglalkoztatás fejeződik be a negyedév folyamán. Vállalati méret szerint tekintve is különbözőek az előrejelzések. A március végi létszámhoz viszonyítva a legnagyobb arányú bővülésre ismét a mikrovállalkozások köréhez tartozó válaszadóink számítanak, ahol várhatóan közel 9,9%-kal (243 fővel) emelkedik a létszám az elkövetkező három hónap során. Őket a kisvállalkozások követik, rövidtávú 3,9%-os (306 fős) bővítési tervekkel. A felmérésben részt vett nagyvállalkozások várakozásai negatív előjelűek, esetükben a létszám 1075 fővel apad, ez azonban az általuk foglalkoztatottak relatíve nagy számához viszonyítva 5,3% csökkenést jelent. A középvállalkozások többsége az alkalmazotti létszám stagnálását valószínűsíti. (ld. 2. sz. melléklet) Az egy évvel korábbi, 2013. II. negyedévi felmérés során a mikro- és a kisvállalkozások vonatkozásában azonos irányú létszámváltozást rögzítettünk. A középvállalkozások szintén az alkalmazotti létszám stagnálását valószínűsítették, míglen a nagyvállalkozások esetében (1,1%-os) emelkedést figyelhettünk meg. Az adatok összehasonlításakor fontos megjegyezni, hogy a két felmérésben nem teljesen ugyanazok a munkáltatók vettek részt. A munkáltatók száma létszám-változtatási szándékaik szerint Csökkenést Stagnálást Növekedést Vállalati méret jelző szervezetek száma és megoszlása ÖSSZESEN db % db % db % db % Mikrovállalkozás 7 1,0 564 81,5 121 17,5 692 100,0 Kisvállalkozás 14 3,7 250 66,8 110 29,4 374 100,0 Középvállalkozás 21 13,7 81 52,9 51 33,3 153 100,0 Nagyvállalkozás 8 24,2 9 27,3 16 48,5 33 100,0 ÖSSZESEN 50 4,0 904 72,2 298 23,8 1252 100,0 A vállalkozások közel 3/4-e három hónapon belül stagnálással, 23,8%-uk növekedéssel számol, miközben 4,0%-uk jelez létszámcsökkenést. Mindez azt valószínűsíti, hogy ebben a negyedévben az előző negyedévhez képest jelentősebb pozitív irányú elmozdulás várható. Az elmúlt év azonos időszakában készült felmérésben ezek az arányok a következőképpen alakultak: a vállalkozások 66,9%-a három hónapon belül stagnálással számolt, míg 26,2% növekedést, 6,9% pedig létszámcsökkenést jelzett. 13
A 3 hónap múlva várható létszámváltozás (munkaerő-leépítés, munkaerő- felvétel) összevont nemzetgazdasági ágak szerint Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat Ipar Építőipar Kereskedelem, gépjárműjavítás Szállítás, raktározás Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Gazdasági szolgáltatások Közösségi szolgáltatások Egyéb szolgáltatások -16,0-15,3-2,2-1,0-1,2-2,8-1,0-0,4-0,4-0,6 4,4 2,2 3,3 2,2 7,4 6,2 3,0 0,2 1,6 0,5 6,5 6,1 4,1 3,8 0,7 6,7 6,1-20,0-16,0-12,0-8,0-4,0 0,0 4,0 8,0 12,0 % Létszámfelvétel Létszámcsökkenés Létszámváltozás A foglalkoztatottak nemzetgazdasági ágak és ágazatok szerinti összetételének alakulásában - a létszámnövekedések-, illetve csökkenések egyenlegét vizsgálva - a pozitív (0,5-7,4% közötti) előrejelzések uralkodnak, ugyanakkor az egyetlen ágat érintő létszámcsökkenés jelentős kiáramlást eredményez. A be- és kilépési forgalom várhatóan számottevőbb létszámnövekedést eredményez az iparon belül a feldolgozóiparban (469 fő, 2,3%), továbbá az építőipar (113 fő, 6,2%), a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat (56 fő, 2,2%) valamint az egyéb szolgáltatások (54 fő, 7,4%) nemzetgazdasági ág(ak)ban. Negatív, létszámcsökkenést eredményező egyenleget két területen, közülük jelentősebbet az oktatás (1322 fő, 32,3%) területén tevékenykedő válaszadók jeleztek. Ebben a nagyszámú munkaerő-kiáramlásban elsősorban az játszik szerepet, hogy a 2013-2014. évi téli közfoglalkoztatás képzési programjaihoz alkalmazott oktatók határozott idejű munkaszerződése legkésőbb 2014. április 30-án megszűnik. Ettől eltekintve az oktatás területéről nem érkezett számottevőbb létszámmozgásra utaló jelzés. A 2014. március - június között várhatóan lezajló létszámváltozások az egyes foglalkozásokat a következőképpen érinthetik. A belépő létszám legmagasabb az összeszerelő (185 fő); a fém- és villamosipari foglalkozások (173 fő); az egyszerű szolgáltatási, szállítási és hasonló foglalkozások (152 fő); a feldolgozóipari gépek kezelői (107 fő); valamint az egyszerű ipari, építőipari, mezőgazdasági foglalkozások (105 fő) csoport(ok)ban. A kilépő létszám legmagasabb az oktatók, pedagógusok (1322 fő); az egyszerű ipari, építőipari, mezőgazdasági foglalkozások (80 fő); illetve a könnyűipari foglalkozások (70 fő) vonatkozásában. A be- és kilépők egyenlege (zárójeles adatok) alapján a fém- és villamosipari foglalkozások (+153 fő); az összeszerelők (+138 fő); az egyszerű szolgáltatási, szállítási és hasonló foglalkozások (+98 fő); az egyéb ipari és építőipari foglalkozások (+65 fő) esetében várható jelentősebb foglalkoztatásnövekedés, ugyanakkor az oktatók, pedagógusok (-1322 fő); és a könnyűipari foglalkozások (-32 fő) esetében foglalkoztatás-csökkenés. 14
5. A MUNKAERŐ-KERESLET VÁRHATÓ ALAKULÁSA 2015 MÁRCIUS VÉGÉN Ebben a részben azt vizsgáljuk, hogy a megkérdezett gazdasági szervezeteknél a kérdezés időpontjában rögzített bázis létszámhoz képest hogyan alakul a foglalkoztatottak száma tizenkét hónap elteltével. Mindkét létszámadat - a jelenlegi és a várható - a közfoglalkoztatási állományúak létszámadata nélkül értendő, illetve kerül bemutatásra. Tizenkét hónap múlva várható létszámváltozás (%) Jelmagyarázat: 1 0 % fe le tt 5-1 0 % k ö z ö tt N Ö V E K E D É S 5 % a la tt 5 % a la tt 5-1 0 % k ö z ö tt C S Ö K K E N É S 1 0 % fe le tt A kérdőívünket kitöltő munkáltatók válaszai alapján megállapítható, hogy a 2014. március 31-ei bázis időszaki létszámhoz képest 2015. március végére 1,5%-kal csökken az alkalmazásban állók száma. Az országos összesítés ellentétes irányú (1,4%-os) mozgást prognosztizál 2015. I. negyedév végére. A jelzett megyei változás létszámkihatása a válaszadók körében összességében 655 fős munkahely-vesztést jelent a felvételi és elbocsátási szándékok összevetése alapján. A munkáltatói előrejelzések alapján várhatóan kilenc körzetben alakul ki létszámbővülés 2014. december végére vonatkozóan. Ezek közül jelentősebb: Ózd (196 fő, legnagyobb számban a feldolgozóipar), Kazincbarcika (190 fő, vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés, feldolgozóipar), Gönc (119 fő, feldolgozóipar), valamint Sárospatak (86 fő, feldolgozóipar). A munkáltatók által jelzett várakozások szerint a megye 16 munkaügyi körzetéből három kirendeltség jelzett csökkenést. Nevezetesen, a Miskolci (-1179 fő, legnagyobb számban az oktatás; a Tiszaújvárosi (-226 fő, feldolgozóipar); és a Cigándi (-36 fő, mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat) térségben gazdálkodó szervezetek prognosztizáltak létszámfogyást. 15
További négy körzetben (Sátoraljaújhely, Szerencs, Edelény, Szikszó) nem jeleztek változást az adatszolgáltatók, a jelenlegi illetve az egy év múlva várható létszám körzeti összesítésben alig 1-13 fővel tér el. A felmérésben részt vett munkaadói kör tekintetében a legtöbb új munkahelyre a kis-, illetve mikrovállalkozások esetében számíthatunk az előrejelzések alapján. Az előbbi csoportban 338 fős (4,3%-os), az utóbbiban 253 fős (10,3%-os) növekedés várható. Hasonló irányú, de kisebb létszámú (147 főt érintően, 1,1%-os) növekedést prognosztizáltak az 50-249 fős létszámot foglalkoztató középvállalkozások is. A felmérésben részt vett nagyvállalkozások (melyek több, mint 20 ezer főt foglalkoztatnak) várakozásai alapján viszont romló (-6,8%, -1393 fő) létszámegyenleg várható, főként az említett képzési tevékenység megszűnése következtében. A munkáltatók száma létszám-változtatási szándékaik szerint Csökkenést Stagnálást Növekedést Vállalati méret jelző szervezetek száma és megoszlása ÖSSZESEN db % db % db % db % Mikrovállalkozás 21 3,0 526 76,0 145 21,0 692 100,0 Kisvállalkozás 20 5,3 224 59,9 130 34,8 374 100,0 Középvállalkozás 20 13,1 78 51,0 55 35,9 153 100,0 Nagyvállalkozás 11 33,3 8 24,2 14 42,4 33 100,0 ÖSSZESEN 72 5,8 836 66,8 344 27,5 1252 100,0 A vállalkozások 27,5%-a tizenkét hónapon belül növekedéssel számol, míg 66,8%-uk stagnálást, 5,8%-uk létszámcsökkenést jelez. Az elmúlt év azonos időszakában készült mérésben ezek az arányok a következőképpen alakultak: a vállalkozások 65,5%-a tizenkét hónapon belül növekedéssel számolt, míg 26,4% stagnálást, 8,1% pedig létszámcsökkenést jelzett. Nemzetgazdasági áganként tekintve az elkövetkező 12 hónapban várható létszámmozgások egyenlege nagyobb mértékű (abszolút számokban kifejezett) létszámnövekedést eredményezhet a feldolgozóipar (+270 fő, +1,3%); a vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás (+100 fő, +4,3%); az építőipar (+82 fő, +4,5%); illetve az egyéb szolgáltatások (+50 fő, +6,9%) területén tevékenykedő szervezeteknél. Létszámcsökkenést 2015. I. negyedévének végére összesen három nemzetgazdasági ágban, közülük számottevőt az oktatás (-1343 fő, -32,8%) területén tevékenykedő munkáltatók jeleztek. 16
6. ATIPIKUS FOGLALKOZTATOTTSÁGI FORMÁK PREFERÁLTSÁGA Kérdőívünk a létszámmozgásokat vizsgáló állandó kérdéseken felül tartalmaz egy negyedévente változó kérdést is, amelyben a munkáltatók véleményét kérjük ki egy-egy aktuálisan nagyobb figyelemmel kísért munkaerő-piaci témakörben. Ebben a negyedévben arra kerestük a választ, hogy az általunk megkeresett munkáltatók milyen atipikus foglalkoztatási forma keretében alkalmaznának leginkább munkavállalókat. Atipikus foglalkoztatási formák A következő negyedévre vonatkozó munkaerő-gazdálkodási tervei szerint mely foglalkoztatási formát alkalmazná? (NMF kérdőív 5. kérdés) 100,0 biztosan alkalmazná talán alkalmazná biztosan nem alkalmazná 80,0 % 60,0 40,0 20,0 0,0 Részmunkaidős foglalkoztatás Munkaerő-kölcsönzés Távmunka Önfoglalkoztatás Bedolgozói jogviszony Megbizási szerződés Alkalmi, vagy szezonális/egyszerűsített foglalkoztatás Határozott idejű munkaszerződéssel való foglalkoztatás A megkérdezett munkáltatók közül szinte minden második-harmadik válaszadó hangot adott véleményének a kérdőívben felsorolt nyolcféle atipikus foglalkoztatási forma valamelyikével kapcsolatban, amely a vizsgálatban érintett válaszadóknak átlag 55,9%-a. (Az elmúlt évben 4,2%- ponttal magasabb válaszadási hajlandóságot rögzítettünk.) A közölt adatokkal kapcsolatban fontos megjegyezni azt, hogy a válaszolók köre évről-évre kicserélődik, de az egyes atipikus foglalkoztatási formák sikerességével kapcsolatban jól érzékelhető jelzéseket tartalmaznak. A fenti grafikonon jó látható, hogy a felsorolt nyolc foglalkoztatási forma közül a határozott idejű szerződéssel történő foglalkoztatás (53,1%); az alkalmi, vagy szezonális/egyszerűsített foglalkoztatás (40,1%); valamint a részmunkaidős foglalkoztatás (25,7%) a legközkedveltebb a válaszadói körben. A fennmaradó öt foglalkoztatási formát előnyben részesítők száma nagyságrendekkel alacsonyabb. A válaszadók legmarkánsabb véleménye a távmunka, a bedolgozói munkaviszony, az önfoglalkoztatás, és a munkaerő-kölcsönzés vonatkozásában mutatkozik meg, ugyanis itt az elutasítók aránya a 80%-ot (sőt az első kettő esetében a 90%-ot) is meghaladja. 17
Hangsúlyozandó, hogy az eddig bemutatott atipikus foglalkoztatási formák elfogadottsága/vagy éppen elutasítása a jövőben még jelentősen változhat, kiváltképp ha figyelem bevesszük a részmunkaidős (50,8%); az alkalmi, vagy szezonális/egyszerűsített (39,3%); a határozott idejű szerződéssel (36,0%); valamint a megbízási szerződéssel történő foglalkoztatás (32,7%) bizonytalan válaszadóinak jelentős, illetve a nem válaszolók 44,1%-os összesített arányát. Az atipikus foglalkoztatási formák országos adatsorának szinte valamennyi mutatószáma többékevésbé megegyezik a megyei arányszámokkal, a két jelentősebb különbség a határozott idejű szerződéssel történő foglalkoztatás (12,4%-ponttal); és az alkalmi vagy szezonális/egyszerűsített foglalkoztatás (8,7%-ponttal) nagyobb megyei preferáltságát mutatja. 18
7. MÓDSZERTAN 1. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérésről A PHARE TWINING svéd-dán modernizációs folyamat során került kialakításra a negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés, amely 2005. közepétől kezdődően a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (korábbi nevén Állami Foglalkoztatási Szolgálat) teljes szervezetére nézve felhasználásra került. Az országban 173, a régióban 28, míg B.-A.-Z. megyében 16 kirendeltség vesz részt rendszeresen a munkában. 2. A lakossági munkaerő-felmérésről A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a lakosság gazdasági aktivitásának foglalkoztatottságának és munkanélküliségének vizsgálatára 1992-ben vezette be a nemzetközi összehasonlításra alkalmas új adatgyűjtését. A magyar munkaerő-felmérés, ami a magánháztartásokra kiterjedő reprezentatív felvétel, a 15-74 éves személyek gazdasági aktivitásáról nyújt információt. FOGALMI MEGHATÁROZÁSOK Gazdaságilag aktívak azok, akik megjelennek a munkaerőpiacon, azaz a foglalkoztatottak és a munkanélküliek. Gazdaságilag nem aktívak azok, akik a vonatkozási héten nem dolgoztak, illetve nem volt rendszeres, jövedelmet biztosító munkájuk és nem is kerestek munkát, vagy kerestek, de nem tudtak volna munkába állni. Ide tartoznak többek között a passzív munkanélküliek, akik szeretnének ugyan munkát, de kedvezőtlennek ítélve elhelyezkedési esélyeiket, meg sem kísérlik az álláskeresést; a gyermekgondozási ellátás bármelyik formáját igénybevevők; az a nyugdíjas, járadékos, aki nem folytat keresőtevékenységet; a tőkejövedelmükből élők; a 15 éven aluliak; a 15 éven felüli tanulók; a háztartásbeliek; a közületi eltartottak; a szociális gondozottak. Foglalkoztatottnak tekintendő mindenki, aki a vizsgált időszakban az ún. vonatkozási héten legalább 1 óra, jövedelmet biztosító munkát végzett, vagy munkájától csak átmenetileg (szabadság, betegség stb. miatt) volt távol. Jövedelmet biztosító munkának számít minden olyan tevékenység: amely pénzjövedelmet eredményez, vagy amely természetbeni juttatást biztosít, esetleg amelyet egyéb, később realizálható jövedelem érdekében végeztek, amelyet, mint segítő családtagok végeztek a háztartáshoz tartozó gazdaság, vállalkozás jövedelmének növelése érdekében. Munkanélkülinek tekintendő az a személy, aki egyidejűleg az adott héten nem dolgozott (s nincs olyan munkája, amelytől átmenetileg távol volt); aktívan keresett munkát a kikérdezést megelőző négy hét folyamán; rendelkezésre áll, azaz két héten belül munkába tudna állni, ha találna megfelelő állást. 19
A munkanélküliség, illetve a gazdasági aktivitás mértékének jellemzésére a következő fontosabb mutatószámok szolgálnak: foglalkoztatási arány, amely a foglalkoztatottaknak a megfelelő korcsoportba tartozó népességhez viszonyított aránya; munkanélküliségi ráta, amely a munkanélkülieknek a megfelelő korcsoportba tartozó gazdaságilag aktív népességen belüli aránya; aktivitási arány, amely a gazdaságilag aktívak aránya a megfelelő korcsoportba tartozó népességen belül. Az NFSZ fogalmi rendszerében: Nyilvántartott álláskereső: az a személy, aki 1. a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkezik, és 2. oktatási intézmény nappali tagozatán nem folytat tanulmányokat, és 3. öregségi nyugdíjra nem jogosult, valamint rehabilitációs járadékban nem részesül és 4. az alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszony kivételével munkaviszonyban nem áll, és egyéb kereső tevékenységet sem folytat, és 5. elhelyezkedése érdekében az állami foglalkoztatási szervvel együttműködik, és akit 6. az állami foglalkoztatási szerv álláskeresőként nyilvántart. Pályakezdő álláskereső: a 25. életévét - felsőfokú végzettségű személy esetén 30. életévét - be nem töltött, a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkező, az állami foglalkoztatási szerv által nyilvántartott álláskereső, feltéve, ha munkanélküli járadékra a tanulmányainak befejezését követően nem szerzett jogosultságot. Nem tekinthető pályakezdő álláskeresőnek, aki 1. terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, illetőleg gyermekgondozási segélyben részesül, 2. előzetes letartóztatásban van, szabadságvesztés, illetve elzárás büntetését tölti, 3. sor- vagy tartalékos katonai szolgálatot, továbbá polgári szolgálatot teljesít, 3. A gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszere (TEÁOR 08) A gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszere az EU tevékenységi osztályozásának, a NACE Rev.2-nek magyar nyelvű változata. Az egyes mutatók számításánál a TEÁOR 08-at alkalmazzuk a gazdasági egységek főtevékenységének meghatározására, amelyek a következő területeket fedik le: 20
TEÁOR'08 - Adminisztratív szakág, 2010 - teljes hierarchia (forrás: www.ksh.hu) A Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat B Bányászat, kőfejtés C Feldolgozóipar D Villamos energia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás E Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés F Építőipar G Kereskedelem, gépjárműjavítás H Szállítás, raktározás I Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás J Információ, kommunikáció K Pénzügyi, biztosítási tevékenység L Ingatlanügyek M Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység N Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység O Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás P Oktatás Q Humán-egészségügyi, szociális ellátás R Művészet, szórakoztatás, szabad idő S Egyéb szolgáltatás T Háztartás munkaadói tevékenysége; termék előállítása, szolgáltatás végzése saját fogyasztásra U Területen kívüli szervezet 00 Nincs besorolva 21
8. MELLÉKLETEK (TÁBLÁZATOK, GRAFIKONOK, KÉRDŐÍV) T Á B L Á Z A T O K 1. számú melléklet Összesített kimutatás a várható létszámalakulás tendenciáiról B.-A.-Z. megyében, a 2014. áprilisában adott munkáltatói előrejelzések alapján TERÜLETI BONTÁSBAN jelenlegi +3 hó múlva változás +12 hó múlva változás válaszadók száma Kirendeltség/Megye/Ország létszám várható létszám +3 hónap múlva várható létszám +12 hónap múlva db fő fő fő % fő fő % Miskolci Kirendeltség 363 11 246 10 027-1 219-10,8 10 067-1 179-10,5 Encsi Kirendeltség 41 1 068 1 096 28 2,6 1 095 27 2,5 Kazincbarcikai Kirendeltség 131 6 432 6 578 146 2,3 6 622 190 3,0 Tiszaújvárosi Kirendeltség 75 6 388 6 491 103 1,6 6 162-226 -3,5 Mezőkövesdi Kirendeltség 62 2 601 2 668 67 2,6 2 666 65 2,5 Ózdi Kirendeltség 82 5 333 5 472 139 2,6 5 529 196 3,7 Sárospataki Kirendeltség 70 2 384 2 523 139 5,8 2 470 86 3,6 Sátoraljaújhelyi Kirendeltség 68 2 842 2 825-17 -0,6 2 841-1 0,0 Szerencsi Kirendeltség 80 1 753 1 745-8 -0,5 1 760 7 0,4 Edelényi Kirendeltség 73 1 253 1 252-1 -0,1 1 242-11 -0,9 Szikszói Kirendeltség 37 672 682 10 1,5 685 13 1,9 Tokaji Kirendeltség 40 405 459 54 13,3 432 27 6,7 Putnoki Kirendeltség 34 521 543 22 4,2 560 39 7,5 Gönci Kirendeltség 46 697 772 75 10,8 816 119 17,1 Mezőcsáti Kirendeltség 30 744 763 19 2,6 773 29 3,9 Cigándi Kirendeltség 20 287 271-16 -5,6 251-36 -12,5 Borsod-Abaúj-Zemplén megye 1 252 44 626 44 167-459 -1,0 43 971-655 -1,5 Magyarország 11 130 634 541 643 463 8 922 1,4 643 472 8 931 1,4 Összesített kimutatás a várható létszámalakulás tendenciáiról B.-A.-Z. megyében, a 2014. áprilisában adott munkáltatói előrejelzések alapján VÁLLALATI MÉRETNAGYSÁG SZERINT 2. számú melléklet jelenlegi +3 hó múlva változás +12 hó múlva változás válaszadók száma Vállalati méret létszám várható létszám +3 hónap múlva várható létszám +12 hónap múlva db fő fő fő % fő fő % Mikrovállalkozás 692 2 464 2 707 243 9,9 2 717 253 10,3 Kisvállalkozás 374 7 892 8 198 306 3,9 8 230 338 4,3 Középvállalkozás 153 13 836 13 903 67 0,5 13 983 147 1,1 Nagyvállalkozás 33 20 434 19 359-1 075-5,3 19 041-1 393-6,8 Borsod-Abaúj-Zemplén megye 1 252 44 626 44 167-459 -1,0 43 971-655 -1,5
3. számú melléklet Összesített kimutatás a várható létszámalakulás tendenciáiról B.-A.-Z. megyében, a 2014. áprilisában adott munkáltatói előrejelzések alapján GAZDASÁGI ÁG SZERINT jelenlegi +3 hó múlva változás +12 hó múlva változás Nemzetgazdasági ág, ágazat válaszadók száma létszám várható létszám +3 hónap múlva várható létszám +12 hónap múlva (TEÁOR '08) db fő fő fő % fő fő % Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat 94 2 576 2 632 56 2,2 2 594 18 0,7 Bányászat, kőfejtés 7 176 185 9 5,1 177 1 0,6 Feldolgozóipar 251 20 218 20 687 469 2,3 20 488 270 1,3 Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondícionálás 5 138 139 1 0,7 138 0 0,0 Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazd. 24 2 319 2 351 32 1,4 2 419 100 4,3 Építőipar 136 1 833 1 946 113 6,2 1 915 82 4,5 Kereskedelem, gépjárműjavítás 269 3 066 3 071 5 0,2 3 108 42 1,4 Szállítás, raktározás 33 2 229 2 241 12 0,5 2 243 14 0,6 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 98 754 800 46 6,1 803 49 6,5 Információ, kommunikáció 14 78 82 4 5,1 81 3 3,8 Pénzügyi, biztosítási tevékenység 7 148 149 1 0,7 149 1 0,7 Ingatlanügyletek 23 479 484 5 1,0 463-16 -3,3 Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység 70 486 506 20 4,1 508 22 4,5 Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység 42 489 522 33 6,7 515 26 5,3 Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás 45 1 673 1 681 8 0,5 1 695 22 1,3 Oktatás 42 4 096 2 774-1 322-32,3 2 753-1 343-32,8 Humán-egészségügyi, szociális ellátás 29 2 904 2 894-10 -0,3 2 896-8 -0,3 Művészet, szórakoztatás, szabad idő 17 236 241 5 2,1 248 12 5,1 Egyéb szolgáltatás 46 728 782 54 7,4 778 50 6,9 Borsod-Abaúj-Zemplén megye 1 252 44 626 44 167-459 -1,0 43 971-655 -1,5
4. számú melléklet Összesített kimutatás a várható létszámalakulás tendenciáiról B.-A.-Z. megyében, a 2014. áprilisában adott (3-hónapos) munkáltatói előrejelzések alapján - a 40 főnél nagyobb belépő létszámot mutató - FOGLALKOZÁSI CSOPORTOK SZERINT Foglalkozási csoport (FEOR 2008) Belépő Kilépő Egyenleg belépő-kilépő fő Összeszerelők 185-47 138 Fém- és villamosipari foglalkozások 173-20 153 Egyszerű szolgáltatási, szállítási és hasonló foglalkozások 152-54 98 Feldolgozóipari gépek kezelői 107-44 63 Egyszerű ipari, építőipari, mezőgazdasági foglalkozások 105-80 25 Kereskedelmi és vendéglátó-ipari foglalkozások 95-32 63 Építőipari foglalkozások 80-17 63 Egyéb ipari és építőipari foglalkozások 70-5 65 Járművezetők és mobil gépek kezelői 51-32 19 Műszaki, informatikai és természettudományi foglalkozások 44-5 39 Takarítók és hasonló jellegű egyszerű foglalkozások 44-11 33 5. számú melléklet Összesített kimutatás a várható létszámalakulás tendenciáiról B.-A.-Z. megyében, a 2014. áprilisában adott (3-hónapos) munkáltatói előrejelzések alapján - a 40 főnél nagyobb kilépő létszámot mutató - FOGLALKOZÁSI CSOPORTOK SZERINT Foglalkozási csoport (FEOR 2008) Belépő Kilépő Egyenleg belépő-kilépő fő Oktatók, pedagógusok 21-1348 -1327 Egyszerű ipari, építőipari, mezőgazdasági foglalkozások 105-80 25 Könnyűipari foglalkozások 25-57 -32 Egyszerű szolgáltatási, szállítási és hasonló foglalkozások 152-54 98 Összeszerelők 185-47 138 Feldolgozóipari gépek kezelői 107-44 63 6. számú melléklet Összesített kimutatás a várható létszámalakulás tendenciáiról B.-A.-Z. megyében, a 2014. áprilisában adott (3-hónapos) munkáltatói előrejelzések alapján - a 40 főnél nagyobb belépő-kilépő egyenleget mutató - FOGLALKOZÁSI CSOPORTOK SZERINT Foglalkozási csoport (FEOR 2008) Belépő Kilépő Egyenleg belépő-kilépő fő Fém- és villamosipari foglalkozások 173-20 153 Összeszerelők 185-47 138 Egyszerű szolgáltatási, szállítási és hasonló foglalkozások 152-54 98 Egyéb ipari és építőipari foglalkozások 70-5 65 Feldolgozóipari gépek kezelői 107-44 63 Kereskedelmi és vendéglátó-ipari foglalkozások 95-32 63 Építőipari foglalkozások 80-17 63 Oktatók, pedagógusok 21-1348 -1327