Gazdaságtörténet Dr. Bodrogi Bence Péter egyetemi adjunktus BME GTK Pénzügyek Tanszék Q épület QA329 bodrogi@finance.bme.hu
Mi is a pénz? A pénz fogalma Az a jószág, amely azonnal felhasználható vásárlásra vagy adósság törlesztésére A pénz alapvető tulajdonsága likvid jellege A pénz funkciói: árkifejezés (értékmérés) csereeszköz fizetési eszköz gazdaság-tárolás világpénz
Árkifejezési, értékmérési funkció eredetileg értékmérési funkció viszonyítási folyamat az adott áru értékét valamihez mérik a forgalmi pénz megjelenése után főleg a nemesfém alapú valuták (értékpénzek, pénzáruk) idején volt értelmezhető pénzláb: egy valuta egységének megfelelő nemesfém súly az első világháború után a nemesfém pénzforgalom (és az átválthatóság) fokozatosan megszűnt árkifejezési funkció a XX. századtól a pénzláb szerepét a valuta nemzetközi árfolyama, illetve belső vásárlóereje vette át vegyük észre: a pénz ilyen funkciójában csak elvi, elszámolási egység, nem szükséges az anyagi jelenléte
Csereeszköz (forgalmi eszköz) funkció a pénz anyagiasult, megfogható formájú jelenléte (értékpénz vagy pénzhelyettesítő) árukkal és szolgáltatásokkal egyidejűleg, ellentétes irányban mozog a forgalomban lévő mennyiséget a kereslet arányában kell szabályozni tranzakciós kereslet tartalékolási (felhalmozási) kereslet spekulációs kereslet helyettesíthetőség: a pénz lényegében bármivel helyettesíthető, aminek forgalmi mennyisége nem haladja meg a keresletet
Fizetési eszköz funkció a pénzmozgás önállóvá válik a pénzmozgás az áruval és szolgáltatással ellentétes irányban, nem egyidejűleg történik, pl.: adófizetés bérfizetés (főleg a közszférában) pénzügyi szolgáltatás (pénzgazdaság és reálgazdaság itt elválik egymástól!) pl.: átutalások hitelnyújtás/felvétel befektetés tőkemozgás pénzváltás határidős ügyletek
Gazdaság-tárolási (kincsképző) funkció A középkorban, a pénzgazdálkodás (újra)elterjedése előtt a vagyonosok jövedelmüket természetben kapták A pénz megjelenésével megjelent a felhalmozás is (azaz a tőke kezdeti kapitalizmus) Mihez kezd a felhalmozott pénzzel a tulajdonos? hitelnyújtás közvetlenül vagy közvetetten (pénzügy) tulajdonrészesedés (értékpapírok) vállalkozás Alapvető feltétel, hogy a pénz értékálló legyen (nem lehet halmozni gyorsan értékvesztő holmit)
Világpénz funkció a világpiac kialakulásával, a XIX. századtól igény jelentkezett olyan pénzre, amelynek érvényessége nemzetközi volt ezt a szerepet az első világháború végéig az angol font sterling töltötte be a font aranyra korlátlanul beváltható volt (bizalom!) Nagy-Britannia az egyik legnagyobb, legfejlettebb kereskedelmű ország volt nagyfokú jogbiztonság és rend uralkodott a második világháború után az USA dollár vette át ezt a szerepet (Bretton Woods-i egyezmény) a világpénz funkció két szerepköre: tartalékvaluta szerep (klíringelszámolás) kulcsvaluta szerep (árfolyam viszonyítás)
A pénz eredete Kezdetben vala önellátás Az őskor végén megjelenik a szakosodás, és ezzel az árutermelés Az áru léte megindította a cserekereskedelmet és hamar kiderült, hogy valami hiányzik Ugyanis a cserekereskedelemben: Az áruk értékének összehasonlítása nehézkes A minőségi különbségek nehezen kezelhetők Nem mindig találkozik a kínálat és a kereslet
A pénz eredete Megjelenik az árupénz (sokszor mint viszonyítás alap) Tulajdonságai: Pl.: osztható, de egynemű értékálló mindenki által keresett (fogyasztott) és elfogadott haszonállat (kecske, szarvasmarha), só, fűszer napjainkban: cigaretta, vagy üveges szeszesital is! De itt is problémát okoz az összehasonlítás pl. tíz ökör nem mindig egy ökör tízszeresét éri
Az ókori Közel-KeletKelet
Mezopotámia Az első pénzfunkciók itt jelennek meg Redisztribúciós, újraelosztásos gazdasági rendszer a termelt javakat az uralkodó begyűjtette, majd újraosztották A kezdeti időkben így szabad kereskedelem vélhetően nem volt Mezopotámia, i.e. 4. évezred: a sumérok kifejlesztik az írást (ékírás) és a számolást felismerik a végtelen számsort a számolásuk alapját a 60-es szám adja Fémet vettek viszonyítási értékként (értékmérés!)
Mezopotámia és Egyiptom Az értékmérés elterjedt, de mennyi legyen az egységnyi súly? A viszonyítási fémmennyiség fokozatosan 1 mina (kb. 400 gramm) ezüst lett 180 búza(árpa)szem = 1 sékel 60 sékel = 1 mina ( = font) 60 mina = 1 talentum A talentum túl nagy súly volt, ezért az aranyat is bevonták a viszonyítási rendszerbe 1 : 13 1/3 arányban (szakrális okból, a nap- hold keringési idejének hányadosából eredeztetve) 1 mina arany = 13 1/3 mina ezüst (=360 mina réz, ez később feledésbe merült ) Egyiptom: az újbirodalom idején már léteztek szabványsúlyok deben: kb. 90 gramm 10 kite = 1 deben A súlyokat általában rézben vagy ezüstben mérték
Mezopotámia és Egyiptom A nemesfém vélhetően alig került forgalomba, csak a templomokban és a kincstárakban őrizték A kereskedelem főként a templomok udvarán zajlott, papok, írnokok (írás-és számolási ismeretekkel rendelkezők) vezetésével Ebben a rendszerben nem is volt szükség forgalmi pénzre de mi történt, ha az emberek egymás között közvetítő nélkül akartak cserélni? Szükség volt valamire, amit bárki, bármikor, bármilyen áru ellenértékeként elfogadott a pénz mint csereeszköz megjelenésére lassan kialakult az igény
Példák a pénz csereszköz szerepének betöltésére Afrika: kaori (vagy kauri ) kagyló
Példák a pénz csereszköz szerepének betöltésére Yap-szigetek: : kőpénzek
Példák a pénz csereszköz szerepének betöltésére Salamon szigetek: tollpénz
A fizetőeszköz addig bír értékkel, amíg a kereslettel arányban áll rendelkezésre A különös fizetőeszközök ezért általában csak izolált gazdasági környezetben őrzik meg értéküket A nemesfém ezért (is) vált évszázadokon keresztül standard értékmérővé. Ugyanis: ritka (értékével arányban van kitermelésének költsége) könnyen elválasztható, finomítható, megmunkálható nem korrodál, nem romlik meg szép A forgalmi pénz megjelenésével a csere véglegesen két aktusra bomlott: vételre és eladásra