BELÜGYI RENDÉSZETI ISMERETEK

É R E T T S É G I V I Z S G A 2 0 1 5. o k t ó b e r 1 9. Belügyi rendészeti ismeretek emelt szint 1412 BELÜGYI RENDÉSZETI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA

Általános tudnivalók Útmutató az írásbeli vizsgafeladatok javításához A szaktanár csak a megoldási útmutatóban megfogalmazott válaszelemeket fogadhatja el. Az ettől eltérés elfogadhatóságára a részletes megoldási útmutatóban utalás található. Az itt feltüntetett pontozási előírásokat is pontosan be kell tartani! A vizsgázó egyes feladatra kapott pontszámát a feladatok alatt található a maximális pontszámot feltüntető melletti téglalapba kell írni. Kérjük, a szaktanár ügyeljen a részpontszámok pontos összeadására! I. Az egyszerű, rövid választ igénylő feladatok javítása, értékelése A feladatok értékelése a következő szempontok alapján történik Rossz vagy hiányzó válasz esetén 0 pontot kell adni. Azoknál a feladatoknál, ahol több válaszelem közül kell a jó megoldást kiválasztani, az összes elem megjelölése esetén a válaszra 0 pontot kell adni. Ha egy feladat meghatározza a válaszelem(ek) számát és a vizsgázó ennél többet jelöl meg, akkor az elért pontszámot csökkenteni kell a többletválaszok számával. A feladatokra 0-nál kevesebb pont nem adható. Azoknál a feladatoknál, amelyeknél meghatározott számú válaszelemet kell felsorolni, és a vizsgázó ennél többet ír, akkor a válaszokat a beírás sorrendjében kell értékelni. A megoldásokért az előírt maximális pontot meghaladó jutalompont nem adható. Hibás vagy hiányzó válaszelemek miatt pontot levonni nem szabad. A kiváló megoldások esetében sem lehet a megjelölt maximális pontnál többet adni. írásbeli vizsga 1412 2 / 13 2015. október 19.

I. EGYSZERŰ, RÖVID VÁLASZT IGÉNYLŐ FELADATOK 1. 6 pont a) büntethetőséget megszüntető ok b) Országgyűlés c) jogos védelem d) elkövetésekor e) 5 f) amikor őt erre figyelmeztették 2. 4 pont A a) oxigén B c) vízzel oltás C b) gyulladáspont D c) A tűzmegelőzés a tüzek keletkezésének megelőzésére, továbbterjedésének megakadályozására, illetőleg a tűzoltás alapvető feltételeinek biztosítására vonatkozó, a létesítés és a használat során megtartandó tűzvédelmi jogszabályok, szabványok, hatósági előírások rendszere és az azok érvényesítésére irányuló tevékenység. 3. 9 pont Állítások A cselekmény nem évül el a szabálysértés elkövetésétől számított három éven belül. A pénzbírság legalacsonyabb összege - törvény eltérő rendelkezése hiányában - 5000 Ft, legmagasabb összege 150.000 Ft, szabálysértési elzárással is büntethető szabálysértések esetén 300.000 Ft. Ha az eljárás alá vont személyt ugyanabban az eljárásban több szabálysértési elzárással is büntethető szabálysértés miatt vonják felelősségre, a szabálysértési elzárás leghosszabb tartama 120 nap. A szabálysértési törvény alkalmazásában fiatalkorú az, aki a szabálysértés elkövetésekor a 12. életévét betöltötte, de a 18. életévét még nem. A szabálysértési felelősség bizonyítása a szabálysértési hatóságot terheli. Senki sem kötelezhető ártatlanságának bizonyítására. Abban a kérdésben, hogy az eljárás alá vont személy követett-e el és milyen szabálysértést, a szabálysértési hatóságot és a bíróságot a büntetőeljárásban hozott határozat és az abban megállapított tényállás kivételével nem köti a más eljárásban hozott határozat és az abban megállapított tényállás. A szabálysértési eljárás lefolytatására fő szabályként a szabálysértés elkövetésének helye szerinti szabálysértési hatóság illetékes. A szabálysértési eljárásban terheltnek nevezzük azt a személyt, akivel szemben szabálysértési eljárás folyik. Nem használható fel bizonyítékként az olyan tanúvallomás, amelynek megtétele előtt a tanút nem figyelmeztették a vallomás megtételének akadályaira. I/H H I H H I I H H I írásbeli vizsga 1412 3 / 13 2015. október 19.

4. 2 pont A b) igen heves viharkárokkal B a) A Duna bajor és osztrák.. 5. 4 pont A A keringés helyreállítása, stabilizálása érdekében, mely a sokktalanítás első lépése. B Az ábrán artériás nyomáspontok láthatók, melyek ismerete az artériás vérzések csillapításához elengedhetetlen. C Stabil oldalfekvésbe helyezés. D Hajszáleres vérzés, ilyenkor a vér alacsony intenzitással, szivárogva, gyöngyözve ürül a sebből. Megjegyzés: A feladat A, B, és D, elemeinél minden olyan válasz elfogadható, amelyben a megoldásban vastagon szedett válaszelemek megtalálhatóak. A C részfeladatnál a vastagon szedett szakkifejezés pontos használata szükséges. 6. 2 pont térképi jelek, jelzések - méretarány, szintvonalak 7. 7 pont a) egyenruhája; szolgálati igazolványa b) helyszínét c) súlyosabb következménnyel d) katasztrófa e) kényszerítő eszközt f) légzésminta 8. 5 pont tizedes < főtörzszászlós < dandártábornok > alezredes > százados < őrnagy 9. 4 pont A a) közlekedési baleset B c) munkabaleset C b) jegyzőkönyvet D c) az illetmény 100 %-át 10. 6 pont A c) A vádirat benyújtása előtt nyomozási bíró dönt az elrendeléséről az ügyész indítványára. e) Időtartama első alkalommal 1 hónap. f) Elrendelésére akkor is sor kerülhet, ha a terhelt szökésétől, elrejtőzésétől kell tartani vagy a bűnismétlés veszélye fennáll. írásbeli vizsga 1412 4 / 13 2015. október 19.

B a) Megnevezése a büntetőeljárás egyes szakaszaiban más és más, így a nyomozási szakaszban gyanúsított, a vádirat benyújtása után vádlott, a büntetés kiszabását követően elítélt. c) Köteles magát a szakértői vizsgálatnak alávetni, kivéve a műtétet és a műtétnek minősülő vizsgálati eljárást. d) Jogai a büntetőeljárás során csak a büntetőeljárási törvényben meghatározott esetekben és módon korlátozhatók. 11. 4 pont A viktimológia vagy áldozattan B mediáció vagy jóvátétel C elterelés D állami kárenyhítés 12. 7 pont A B C de vagy és D és; és; vagy; E vagy írásbeli vizsga 1412 5 / 13 2015. október 19.

II. SZÖVEGES, KIFEJTENDŐ FELADATOK A SZÖVEGES, KIFEJTENDŐ FELADATOK JAVÍTÁSA, ÉRTÉKELÉSE A javítás megkönnyítése érdekében a megoldásban vastagítással emeltük ki azokat a fogalmakat, melyeket a válasz kidolgozása során mindenképpen elvárunk a vizsgázótól, mert azok a tartalmi kifejtés és a szaknyelv alkalmazása szempontjából is lényegesek. Aláhúzással jelöltük azokat a szövegrészeket, melyek a megadott részkérdések és szempontok összefüggéseit fogalmazzák meg. A szöveges feladatok értékelése A szöveges, kifejtendő feladatokra 80 pont adható, amit úgy kell vizsgaponttá alakítani, hogy a II. részre adott pontszámot kettővel kell osztani. Ha az osztás törtszámot eredményez, akkor felfelé kell kerekíteni. A feladatok értékelése a következő szempontok alapján történik: helyes feladatmegoldás, szaknyelv alkalmazása, logikus felépítés, megszerkesztettség, nyelvhelyesség. 1. A helyes feladatmegoldás értékelése A helyes feladatmegoldás során a vizsgázónak minden feltett kérdésre válaszolnia kell minden megadott szempont figyelembevételével. A megadott szempontok között maga állíthat fel logikai sorrendet. Az értékelés során elsősorban tehát azt kell figyelembe venni, hogy a válasz milyen mértékben és mélységben tárja fel a problémát. Nem lehet szervesen különválasztani a logikus felépítéstől, hiszen fontos, hogy az egyes kérdések közötti logikai kapcsolatot is felismerje a tanuló. Ha a vizsgázó válaszában a javítási útmutatóban meg nem jelenített összefüggésre mutat rá, és az a feladat megoldás szempontjából értékelhető, arra is adható pont. Az értékelés során az alábbi tartalmi jegyekre kell koncentrálni: A részkérdések illetve szempontok kifejtése tartalmazza a szükséges szakkifejezésekkel a válasz valamennyi lényeges elemét; Az egyes részkérdések és szempontok közötti kapcsolatot megteremtve, a problémamegoldás során felismeri, és megválaszolja a fontos összefüggéseket; A tartalmi kifejtés során az egyes részkérdéseket a megadott szempontok szerint a szükséges mélységben fejti ki. Amennyiben a feladatmegoldás értékelése 0 pont, akkor a feladat összértékelése is 0 pont kell, hogy legyen. A feladatmegoldás értékelése az alábbiak szerint történik. Rövidebb kifejtést igénylő feladat 9 10 pont akkor adható, ha a vizsgázó valamennyi részkérdésre a szükséges mértékben válaszolt, válaszában kapcsolatot teremt az egyes részkérdések között. A válaszában minden lényeges tanult szakkifejezést helyesen alkalmazza. Komplex feladatok 14 16 pont akkor adható, ha a vizsgázó valamennyi részkérdésre a megadott szempontoknak megfelelően a szükséges mértékben válaszolt. Válaszában kapcsolatot teremt az egyes részkérdések között. A válaszában minden lényeges tanult szakkifejezést helyesen alkalmazza. írásbeli vizsga 1412 6 / 13 2015. október 19.

6 8 pont akkor adható, ha a vizsgázó a részkérdések legalább felére a szükséges mértékben jól válaszolt, válaszában kapcsolatot teremt az egyes részkérdések között. A válaszban minden lényeges tanult szakkifejezést helyesen alkalmazza. 3 5 pont akkor adható, ha legalább egy részkérdést teljes egészében kidolgozott, a többi kidolgozását megkezdte, és a válaszban vannak a fentieknek megfelelő értékelhető elemek. 1 2 pont akkor adható, ha legalább egy részkérdést megválaszolt, vagy több kidolgozását is megkezdte, de a teljes, a kívánalmaknak megfelelő kifejtésig nem jutott el. 0 pont akkor adható, ha a vizsgázó egyáltalán nem válaszol a kérdésekre, illetve a válaszban nincsen értékelhető elem. 9 13 pont akkor adható, ha a vizsgázó valamennyi részkérdésre válaszol a megadott szempontok többségének érintésével. A válaszban minden lényeges tanult szakkifejezést helyesen alkalmazza. 5 8 pont akkor adható, ha a részkérdések, és a megadott szempontok legalább felét túlnyomó részt kidolgozta, a többi kidolgozását megkezdte, és a válaszban vannak a fentieknek megfelelő értékelhető elemek. 1 4 pont akkor adható, ha legalább egy részkérdést megválaszolt a hozzá kapcsolódó szempontok szerint, de a teljes, a kívánalmaknak megfelelő kifejtésig nem jutott el. 0 pont akkor adható, ha a vizsgázó egyáltalán nem válaszol a kérdésekre, illetve a válaszban nincsen értékelhető elem. 2. A szaknyelv alkalmazásának értékelése A szaknyelv alkalmazása során figyelemmel kell lenni arra, hogy a vizsgázó a feladatok mindegyikében a már tanult ismereteiről ad számot, mely elképzelhetetlen a szakkifejezések pontos és odaillő használata nélkül. Fontos, hogy a javítási, értékelési útmutatóban megvastagítással kiemelt szakkifejezések a válaszban szerepeljenek. Az összesítés szempontjából az erre az értékelési szempontra adott 0 pont nem jelent összesített 0 pontot is egyben. Rövidebb kifejtést igénylő feladat 3 4 pont akkor adható, ha a vizsgázó a probléma megoldása során valamennyi lényeges szakkifejezést pontosan írja le, és helyesen alkalmazza. Következtetéseiben a hosszas kifejtést a helyesen alkalmazott szakkifejezésekkel pótolja. 1 2 pont akkor adható, ha a probléma megoldása során a szakkifejezéseket csak kisebb mértékben alkalmazza, esetleg nem a pontos megnevezést használja, de az általa használt megnevezés utal a helyes kifejezésre. 0 pont akkor adható, ha a vizsgázó egyáltalán nem használ szakkifejezéseket még körülírással sem. Komplex feladatok 6 8 pont akkor adható, ha a vizsgázó a probléma megoldása során valamennyi lényeges szakkifejezést pontosan írja le, és helyesen alkalmazza. Következtetéseiben a hosszas kifejtést a helyesen alkalmazott szakkifejezésekkel pótolja. 3 5 pont akkor adható, ha a probléma megoldása során a szakkifejezéseket csak kisebb mértékben alkalmazza, esetleg nem a pontos megnevezést használja, de az általa használt megnevezés utal a helyes kifejezésre vagy azokat körülírja. 1 2 pont akkor adható, ha legalább néhány olyan fontos szakkifejezést tartalmaz a válasz, mely a feladat megoldása szempontjából lényeges. 0 pont akkor adható, ha a vizsgázó egyáltalán nem használ szakkifejezéseket még körülírással sem. írásbeli vizsga 1412 7 / 13 2015. október 19.

3. A logikus felépítés értékelése Mindkét feladattípus értékelése azonos módon történik, az e szempontra adott 0 pont nem jelenti azt, hogy az egész feladatmegoldás is 0 pontot ér. 3 4 pont akkor adható, ha a vizsgázó a probléma kifejtése során az egyes részkérdések közötti logikai kapcsolatot felismeri, és válaszában a szükséges mértékben levezeti. Emellett a megoldás során tématartó, a forrásokat logikus rendszerben alkalmazza. 1 2 pont akkor adható, ha a részkérdések kifejtése során válaszában eltér a megadott kérdések logikai sorrendjétől, de az egyes részkérdések között nem teremt logikai kapcsolatot, de az egyes válaszelemek között van felfedezhető logikai összefüggés. 0 pont akkor adható, ha a válasz csupán szavakból álló vázlat, így logikai összefüggésekre egyáltalán nem lehet következtetni. 4. A megszerkesztettség, nyelvhelyesség értékelése Mindkét feladattípus értékelése azonos módon történik, a nyelvhelyesség szempontjából lényeges a szabatos, tagolt, igényes fogalmazás, valamint a szöveg megszerkesztettsége is, ugyanakkor a 0 pont ebben az esetben sem jelenti az egész feladat 0 pontos értékelését. 2 pont akkor adható, ha a fogalmazás értelmes mondatokból álló tagolt és szerkesztett szöveg. 1 pont akkor adható, ha a fogalmazás értelmes mondatokból álló szöveg. 0 pont akkor adható, ha a válasz csupán szavakból álló vázlat, így logikai összefüggésekre egyáltalán nem lehet következtetni. Az általunk javasolt megoldásokban: vastagon szedett betűvel jelöltük a kötelező tartalmi elemeket, melyeknek meg kell jelenniük a megoldásban, aláhúzással jelöltük azokat a szakkifejezéseket, amelyeknek szerepelni kell a maximálisra értékelt megoldásban. A megadott megoldási szempontoknak megfelelően minden megoldási javaslatot külön bekezdésben szerepeltettünk. Ez azonban nem jelent a feladat teljes megoldása során logikai sorrendet, az ettől való eltérés lehetséges. A javaslattól eltérő, de az értékelési útmutatónak egyéb szempontból megfelelő tartalmi vagy logikai felépítésű válaszok is elfogadhatók! írásbeli vizsga 1412 8 / 13 2015. október 19.

13. Elérhető pontszám 20 pont A feladatban szereplő térkép a kis méretarányú térképek közé tartozik, melyek nem a tájékozódás elősegítése érdekében készülnek, hanem nagyobb tájegységekre, országokra akár földrészekre vonatkozó tematikus információk ábrázolására, megjelenítésére alkalmasak. Méretarány szerint az 1:200.000 és a fölötti arányszámmal jelölt térképeket soroljuk ebbe a kategóriába. Jórészt ilyen térképeket találunk az atlaszokban. A térképen megadott információk a nagy tájegységek földrajzi elhelyezkedésének bemutatásához szükséges viszonyítási információkat tartalmaznak. E térképek a földfelszínt és a rajta lévő tereptárgyakat nagy léptékben ábrázolják. Az ilyen térképeket az ábrázolt tájegységre vonatkozó, nagy földrajzi területet érintő tematikus információk megjelenítése érdekében készítik. Ezeket az információkat vonalasan, folt vagy pontszerűen tüntetik fel. A jelölések lehetnek eltérő színűek, színárnyalatúak, de különféle mintázat (sávos, eltérő sűrűségű pontozás, stb.) alkalmazása is gyakori. Vonalas jelölés esetében eltérő vastagságú vagy eltérő vonaltípusú jelölést is alkalmaznak. Számadatok megjelenítése, összehasonlítása során gyakran alkalmaznak oszlop vagy kördiagramot is. A fenti térkép Magyarország fontosabb folyó és állóvizeit ábrázolja, illetve a folyóvizeken levonuló árvizekkel fenyegetett, elöntött területeket mutatja be. Az árvízzel fenyegetett területeket foltszerűen, sávozással jelölték. A térképen pontszerűen ábrázolták az ország jelentősebb városait. Az ábrázolt folyóvizek mellett párhuzamos vonallal jelölték a meglévő, elkészült árvízvédelmi töltéseket is. Ez a két információ a térkép használója számára szemléletesen mutatja be, hogy az árvízvédelmi töltések milyen nagy kiterjedésű terület számára nyújtanak védelmet. Az is látható a térképről, hogy az ország mely jelentősebb településeit fenyegeti az elöntés veszélye a gátak hiányában, vagy az elkészült töltések átszakadása esetén. E térképet a katasztrófavédelem használja szakmai tevékenysége során, mégpedig a megelőzési, felkészülési tevékenységéhez. Ennek keretében a térképi információk birtokában meghatározható az egyes földrajzi területek katasztrófa veszélyeztetettségének mértéke az árvizek szempontjából. E tematikus térképek a lakosság kitelepítése szempontjából is jelentőséggel bírnak, hiszen a veszélyeztetett területeken kívül megjeleníti a biztonságos területet is. Az árvízi védekezéshez szükség van a hiányzó töltések kiépítésére, mivel a térképen látható, hogy az eddigi legmagasabb árvízszintnek megfelelő magasságú töltések nem mindenhol készültek még el. 14. Elérhető pontszám 30 pont A büntetőeljárásról szóló 1999. évi XIX. törvény (Be.) már az alapvető rendelkezéseiben megfogalmazza jogorvoslathoz való jogosultság alapelvét. E szerint jogorvoslattal élhet a bíróság, ügyészség, illetve a nyomozóhatóság határozata vagy intézkedése, illetve intézkedésének elmulasztása miatt mindaz, akit a határozat vagy az intézkedés érint, méghozzá a büntetőeljárási törvény által szabályozottak szerint. Tekintettel arra, hogy a büntetőeljárás alapvető jogokat érint a jogorvoslatnak általában a határozat vagy az intézkedés végrehajtására nézve halasztó hatálya van, ami azt jelenti, hogy a határozat rendelkezéseit addig nem lehet végrehajtani, amíg a jogorvoslati lehetőséget ki nem merítették. Ilyen jogok lehetnek pl. a személyi szabadsághoz, a tulajdonhoz, a jó hírnévhez fűződő jogok. írásbeli vizsga 1412 9 / 13 2015. október 19.

Ugyanakkor az is tény, hogy a nyomozás érdekei bizonyos esetekben szükségessé teszik azt, hogy határozat rendelkezéseinek, illetve a hatóság intézkedésének azonnal, a jogorvoslatra tekintet nélkül érvényt lehessen szerezni. Ezekben az esetekben a Be. kivételes szabályt tartalmaz, mely biztosítja ugyan a jogorvoslat lehetőségét, de az a határozat vagy intézkedés azonnali végrehajtását nem akadályozza. Ezekben az esetekben a jogorvoslatnak a végrehajtásra nézve nincs halasztó hatálya. Ilyenek általában a kényszerintézkedések, mint például a házkutatás, motozás, lefoglalás, zár alá vétel, őrizetbevétel, előzetes letartóztatás, lakhelyelhagyási tilalom, stb. Igen kivételes esetben a törvény a jogorvoslat lehetőségét kizárja, mint például a nyomozás elrendeléséről szóló határozat esetében. Ennek magyarázat az, hogy az állam büntetőjogi igényének érvényesítése, ezzel együtt a törvényesség biztosítása nem áll ellentétben a törvényi garanciáknak is köszönhetően senki jogos érdekeivel, tehát a jogorvoslatra tényleges jogsérelem hiányában nincs szükség. A nyomozás során hatféle jogorvoslattal lehet élni: 1. Panasz: Akire nézve az ügyész vagy a nyomozó hatóság határozata rendelkezést tartalmaz, a határozat ellen a kézbesítéstől számított 8 napon belül panasszal élhet. Általában nincs halasztó hatálya, de a végrehajtást a hatóság felfüggesztheti. A panaszról helyt adással az a hatóság is dönthet, akinek a határozata ellen irányul. Ha nem így tesz, 3 napon belül fel kell terjesztenie az elbírálásra jogosulthoz. A nyomozó hatóság határozata elleni panaszt az ügyész, ügyész határozata elleni panaszt a felettes ügyész bírálja el. Elkésett, a törvényben kizárt és nem a jogosulttól származó panaszt indokolás nélkül kell elutasítani. A panaszt a határozatot meghozó szervnél lehet az elbírálásra a jogosultnak címezve szóban vagy írásban előterjeszteni. 2. Felülbírálati indítvány: A házkutatás, a motozás, a még nem kézbesített postai küldemény és tanúvallomás megtagadására jogosult személy iratának lefoglalása, valamint számítástechnikai rendszer útján rögzített adatok megőrzésére kötelezés elleni panaszt elutasító határozat ellen a kézbesítéstől számított 8 napon belül a határozatot hozó ügyészségnél felülbírálati indítvány terjeszthető elő. Az ügyészség a felülbírálati indítványt az iratokkal és indítványával együtt 3 napon belül megküldi a nyomozási bírónak. 3. Ellenvetés: Az, akit az ügyész vagy a nyomozó hatóság intézkedése vagy intézkedésének elmulasztása érint, ellenvetést tehet. Ha az ellenvetés megalapozott, a szükséges és indokolt intézkedéseket az ügyész, illetőleg a nyomozó hatóság teszi meg. Az ellenvetés minden hatósági határozatnak nem minősülő döntéssel szemben előterjeszthető. 4. A nyomozás folytatása iránti kérelem: Ha az ügyész a nyomozást azért szüntette meg, mert a büntethetőség a hivatalból kezdeményezett eljárási kegyelem folytán szűnt meg, a gyanúsított a nyomozást megszüntető határozat közlésétől számított 8 napon belül kérheti a nyomozás folytatását. Ebben az esetben a nyomozást folytatni kell. A büntetőeljárást akkor is folytatni kell, ha a gyanúsított a nyomozást megszüntető határozat ellen benyújtott panaszában a megrovás alkalmazását sérelmezi és a büntetőeljárás megszüntetésének más oka nincs. 5. Fellebbezés: A nyomozási bíró határozata ellen fellebbezést lehet bejelenteni. A kihirdetés útján közölt határozat ellen azonnal, a kézbesített határozat ellen a kézbesítéstől számított 3 napon belül. A nyomozási bíró a fellebbezést haladéktalanul megküldi a megyei bíróság másodfokú tanácsának, aki a fellebbezésről tanácsülésen dönt. Nincs helye fellebbezésnek írásbeli vizsga 1412 10 / 13 2015. október 19.

- a közjegyzői vagy ügyvédi irodában, egészségügyi intézményben tartott házkutatás, az itt tartott iratok lefoglalása és a tanúvallomás megtagadására jogosult személy iratának lefoglalása tárgyában hozott határozat - a titkos adatszerzéssel összefüggő határozat - a felülbírálati indítvány elbírálása - a rendbírság elzárásra való átváltoztatása - a különösen védett, az életét közvetlenül veszélyeztető állapotban levő és a 14 év alatti tanú kihallgatására vonatkozó határozat, valamint - a bizonyítási cselekmény elvégzésére vonatkozó indítványt elbíráló határozat ellen. A fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható a személyi szabadságot érintő kényszerintézkedés. Az ilyen kényszerintézkedés iratok alapján történő megszüntetése ellen az ügyész halasztó hatályú fellebbezést nyújthat be 6. Az igazolási kérelem: Akkor van helye, ha az eljárásban résztvevő egyes személyek (terhelt, a védő, a sértett, a magánvádló, a magánfél, a pótmagánvádló, a tanú vagy a szakértő, bírósági eljárásban az ügyész), határidőt vagy határnapot, illetőleg a jogorvoslatra jogosult a határidőt önhibáján kívül elmulasztották. Igazolási kérelmet az elmulasztott határidő utolsó napjától számított 8 napon belül lehet előterjeszteni. Elő kell adni a mulasztás okát és azokat a körülményeket, amelyek a mulasztás vétlenségét valószínűsítik. Határidő elmulasztása esetén az igazolási kérelem előterjesztésével együtt az elmulasztott cselekményt is pótolni kell. Az igazolást a Be. az alábbi esetekben zárja ki: - a magánindítvány előterjesztésére nyitva álló határidő elmulasztása magánvádra üldözendő esetekben - a pótmagánvád előterjesztésére nyitva álló határidő elmulasztása - annak a tárgyalásnak az elmulasztása, amin a szabályszerűen idézett vádlott és védő távollétében hirdették ki a határozatot - a fellebbezési három napos határidő elmulasztása - az ügyész 5 napos fellebbezési határidejének elmulasztása - a másodfokú nyilvános ülés elmulasztása - a másodfokú tárgyalás elmulasztása - a harmadfokú ülés elmulasztása. Ha a bíróság, az ügyész, illetőleg a nyomozó hatóság az igazolási kérelemnek helyt ad, az igazolást kérő által pótolt cselekményt olyannak kell tekinteni, mintha azt az elmulasztott határidőn belül teljesítette volna. Az igazolási kérelemnek helyt adó határozat ellen nincs helye jogorvoslatnak. Megjegyzés: a vizsgázó megoldásának értékelésekor első sorban a vastagon szedett szövegrészek és az aláhúzott szakkifejezések helyes alkalmazását kell figyelembe venni, illetve azt, hogy mennyire van tisztában a jogorvoslat fogalmával, lehetőségeivel és korlátaival a nyomozás során. Érti-e, és képes-e elmagyarázni azokat a garanciális szabályokat, melyek teret hagynak a jogérvényesülésnek a büntetőeljárás során. írásbeli vizsga 1412 11 / 13 2015. október 19.

15. Elérhető pontszám 30 pont A forrás a szekszárdi önkormányzat egy határozati javaslatára vonatkozó előterjesztés, mely a Tolna Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Szekszárdi Katasztrófavédelmi Kirendeltségének 2012. évi tevékenységéről szóló beszámoló elfogadására vonatkozik. A rendészeti szervek és az önkormányzatok kapcsolatának egyik fontos eleme az évenkénti beszámolók megtartása az önkormányzatok részére, mely a szervezet működéséről, végzett tevékenységéről, illetve tervezett feladatairól, fejlesztési elképzeléseiről szól. Jogszabályi hátterét általában a szervezet létrehozásáról, működéséről rendelkező törvény biztosítja, így jelen esetben a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény, a katasztrófavédelmi szervezet esetében a 2011. évi CXXVIII. törvény, míg a rendőrség esetében a rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény. E jogi normák szabályozzák a rendőrség és a katasztrófavédelem szervezetének külső és belső együttműködési rendszerét. Külső együttműködés egyik legfontosabb partnerszervezetei az önkormányzatok. Az önkormányzatok képviselik a települések lakosságát. A rendészeti szervek munkájáról az éves beszámolók alapján az önkormányzat véleményt nyilvánít, értékeli az adott szerv tevékenységét, azt hogy milyen mértékben felel meg az önkormányzat, végeredményben a lakosság elvárásainak. A jogszabályok az éves beszámolón túl is sokrétű tájékoztatási kötelezettséget állapítanak meg a rendészeti szervek számára az önkormányzatok felé, különösen: - a lakosságot érintő vagy fenyegető veszélyhelyzetekről (katasztrófahelyzetek vagy ezek bekövetkezésének veszélyéről), - az ezek felszámolására tervezett intézkedésekről, feltéve hogy a tájékoztatás nem veszélyezteti ezek eredményességét, - jelentős mértékű környezetszennyezésről, - más állam területéről az országot fenyegető veszélyekről (pl. fegyveres csoportok betöréséről, tömegesen menekülő, illetve ideiglenes menedéket kérő személyek várható érkezéséről). Az önkormányzatok és a rendészeti szervek kapcsolata sokrétű, mely garantálja azt, hogy ezek a szervezetek megfeleljenek a lakossági igényeknek, elvárásoknak. Az önkormányzatok több kérdésben is kifejezhetik elvárásaikat, például: - rendészeti szervek létrehozásához vagy megszüntetéséhez, a szerv vezetőjének kinevezéséhez be kell szerezni az önkormányzat véleményét is, - a szerv vezetőjének felmentéséről az érintett önkormányzatokat tájékoztatni kell a felmentéssel egyidejűleg. Bár az önkormányzati vélemények nem érintik a kinevezési jogkört, a rendészeti szervek vezetőinek kinevezése vagy a szervek létrehozása illetve megszüntetése elképzelhetetlen önkormányzati hozzájárulás és támogatás nélkül. Az együttműködés sokrétűségét mutatja az is, hogy az önkormányzatok és a rendészeti szervek egymással szerződést, megállapodást köthetnek a rendészeti szervek feladatkörébe tartozó feladatok ellátására, a szerv fejlesztésére, bővítésére vonatkozóan. A rendészeti szervek emellett részt vesznek az önkormányzatoknak a lakosság tájékoztatását szolgáló rendezvényein pl. a közmeghallgatásokon, lakossági fórumokon, illetve az önkormányzat képviselőtestületének tanácskozásain, amelyekre meghívást kapnak. A lakossággal való együttműködésnek is számos egyéb formája van. Ezek közül ki kell emelni azokat a lakossági önszerveződéseket, melyek komoly segítséget nyújtanak a rendészeti szervek munkájához. írásbeli vizsga 1412 12 / 13 2015. október 19.

Ilyenek többek között: - a polgárőr egyesületek, - önkéntes tűzoltó és mentőegyesületek, - a rendészeti tevékenységet támogató alapítványok, - és egyre nagyobb szerephez jut az önkéntes segítői hálózat is. A polgárőr egyesületek létrehozásának és működésének elengedhetetlen feltétele a rendőrséggel megkötött és fenntartott együttműködési megállapodás. A lakossági önszerveződések között meg kell említeni azokat a prevenciós céllal elindított kezdeményezéseket is, melyek egyesületté ugyan nem fejlődtek, de egyre többfelé működnek eredményesen. Ilyenek például: a Szomszédok Egymásért Mozgalom, és az ennek mintájára létrehozott helyi jelzőrendszerek is. Ezek önkéntesei igyekeznek kapcsolatot tartani az önkormányzati és a rendészeti szervekkel egyaránt. írásbeli vizsga 1412 13 / 13 2015. október 19.