AZ ELEGÁNS TÛZVÉDELEM

TARTALOM 1996. 3. évf. 4. szám Szerkesztõbizottság: Erdei Mihály Heizler György Dr. Prohászka Imre Dr. Németh Iván Soltész Tamás Tarnavári Zoltán Szerkesztõ: Heizler György Szerkesztõség: Kaposvár, Somssich Pál u. 7. 7401 Pf. 71 tel.: BM (23) 21-01 Telefon és telefax.: (82) 410-333 Tervezõszerkesztõ: Várnai Károly Kiadja és terjeszti: BM Kiadó Budapest 1363 Bp. Pf. 19. Tel.:3312-166, 3313-700/14-948 Fax: 1339-199 MNB 10023002-01451038 Felelõs kiadó: BM Tûzoltóság Országos Parancsnoksága Dr. Bleszity János országos parancsnok Nyomtatta: a Kaposvári Nyomda Kft. Felelõs vezetõ: Mike Ferenc Megjelenik kéthavonta Nyilvántartási szám: 1218-2959 Elõfizetési díj: egy évre 594 Ft + ÁFA (665) Fókuszban Tûzoltótömlõ: piaci helyzetkép... 5 A marhabõrtõl a lélekig... 6 Mit kell tudni a mai tömlõkrõl?... 7 A tömlõ szabványokról... 9 Tömlõkarbantartás: eszközök, problémák... 11 Beszerzési tanácsok... 13 A tömlõ-gazdálkodás... 14 Aki árt mond...... 15 Névjegy Hol? Mi?... 16 Feltámadt a hazai tûzoltótömlõ... 17 Heavy Sin... 18 Tanulmány Ténykép Tükröm, tükröm...... 25 Kutatás A tûzháromszögrõl... 26 Fórum A tûzoltókészülékek ellenõrzése, karbantartása... 28 Munkabiztonság Ruhát a tûzoltónak?!... 29 Nomex iránytû... 30 Magyar védõruha... 31 Tûzmegelõzés Hõérzékelõk... 35 A vonali füstérzékelõk elhelyezése... 37 A légcsatorna füstérzékelõ elhelyezése... 39 Tûzszakaszok kialakítása az épületekben... 40 Villamos kábelek tûzvédelme... 43 Új tûzgátló ajtók... 44 Vészkijáratok biztosítása... 45 Hatékony és korszerû tûzvédelem szórt technológiával... 46 Módszer Beavatkozás mélyépítési baleseteknél II.... 48 Technika Kipufogógáz elszívás... 52 Címlapon: AZ ELEGÁNS TÛZVÉDELEM HASIL Tömör és üvegezett tûzgátló ajtók és falak Dunamenti Tûzvédelem 2131 Göd, Nemeskéri Kis Miklós u. 33. Tel.: 27/345-217, 345-122, Fax: 27/345-074 VÉDELEM 1996/4 3

FÓKUSZBAN Tûzoltótömlõ: piaci helyzetkép A tûzcsapszekrényekben, gépjármûfecskendõkön készenlétben tartott tûzoltó tömlõk feladata azonos: biztonsággal kell szolgálniuk a tûz oltását. A piac vadhajtásai azonban ide is bekúsztak. Békeidõk A gyártástechnológia fejlesztésének eredményeként 1977-ben már 1 millió fm. tömlõ elállítására volt képes a hazai gyártó. A tömlõpiac motorját korábban a beruházások jelentették, hisz a tûzoltósági felhasználás a termelés kb. 10%-át tette ki. Ez a motor idõlegesen befulladt, s a 80- as évek végétõl kezdõdõ import liberalizáció szinte teljesen elnyomta a hazai gyártást. Örültünk a megjelenõ egyre nagyobb választéknak, és ebben az eufóriában nem vettük észre azokat a repedéseket, amelyek mára árkokká szélesedtek. Piaci banditizmus A sokszereplõssé vált piacon az eladók és a vevõk ismeretei is hiányosak. Ennek egyenes következménye az ún. ipari vagy mezõgazdasági tömlõk behozatala és tûzoltó tömlõkénti forgalmazása. Az áruk természetesen alacsonyabb, így az engedélyezett termékekkel kereskedõk és végsõ soron a vásárlók kerülnek hátrányos helyzetbe. A felszámolt vállalatok selejt áron vásárolt tömlõi ugyancsak bekerültek a tûzoltó tömlõk közé. Így nem csoda, ha a valódi ellenõrök tapasztalatai szerint a nyomáspróbakor a tömlõk lyukasak, az összetûrés mentén repedtek. A tömlõkapcsokban lévõ tömítések régiek, ezért nem lehet összekapcsolni az új kapcsokkal. A szabadban lévõ tûzcsapszekrényekben elhelyezett tömlõket nem védik a sugárzó hõtõl, így az 5 éves nyomáspróbánál selejtezni kell. A kereskedelem után a másik akut probléma a tömlõk ellenõrzése. Számos vállalkozó foglalkozik ezzel a szükséges feltételek közül csak a bátorsággal rendelkezve. A nyomáspróba és a szabványos bekötés eszközei ugyanis ismeretlenek számukra. Úgy tûnik, az embléma hamisítás viszont ismert. A Csolnoki Szerelvénygyártó Kft. emblémájával hitele- Darázsfészek Hibát, hibára... sítettek igyanis gumilélek nélküli C tömlõket. Jelenleg is folyik az ügy kivizsgálása! Másutt a tömlõket hamisították. Szakmai követelmények A legfontosabb tehát a potenciális vásárlók felvilágosítása és a szakmai szempontok képviselete. Csak engedélyezett, minõségi bizonyítvánnyal és garanciajeggyel ellátott tömlõt vásároljanak. Használt tömlõt szintén csak a minõségvédelmi törvény figyelembe vételével vegyenek. Az engedélyezõk a forgalomban lévõ tömlõk paramétereit idõnként mintavétellel ellenõrizzék. A tûzoltó vízforrások idõszakos felülvizsgálatát szakmai vizsga letételéhez kell kötni. (Jelenleg a vállalkozó a munkáltató, vagyis önmaga elõtt vizsgázik!) Tûzoltó tömlõ karbantartása csak a megfelelõ tárgyi feltételek fennállása esetén legyen végezhetõ! A nyomáspróbáról mûbizonylatot kell kiadni. Mindezeket a tûzvédelmi ellenõrzést végzõk s maguk a megrendelõk is ellenõrizzék. Úgy véljük, a felsorolt célok megvalósítását a tömlõk gyártásával, vizsgálatával és forgalmazásával kapcsolatos elõírások; az engedélyezett tömlõfajták; karbantartók; forgalmazók bemutatásával segíthetjük leginkább. A vásárlók részérõl felelõs döntésrõl csak ezek ismeretében beszélhetünk, s talán a nyilvánosság a legjobb eszköz a piaci vadhajtások nyesegetéséhez. VÉDELEM 1996/4 5

FÓKUSZBAN SVÁB ATTILA A marhabõrtõl a lélekig A tûz elleni védekezés történeti folyamatában jelentõs szerepet kapott az oltóanyag tûzhöz juttatása. Az igazán nagy forradalmi áttörést a tûzoltó nyomótömlõ feltalálása és elterjedése hozta. A TÛZ ELLENI VÉDEKEZÉS KORSZAKAI 1. A fecskendõ feltalálása elõtti korszak. 2. A fecskendõ feltalálása utáni idõszak, annak légkazánnal és tömlõvel való tökéletesítéséig (1672-ig). 3. A tömlõ feltalálásától a hivatásos tûzoltóság létrehozásáig terjedõ idõszak. 4. A modern technika korszaka. A kezdetek A tûzoltás forradalma 1671-ben kezdõdött, amikor a két németalföldi festõmûvész fivér Jan és Nicolaus van der Heyde hozzáfogott a légüsttel ellátott fecskendõ tökéletesítéséhez és 1672-ben elkészítették a nyomótömlõvel kiegészített ún. kígyónyakú fecskendõjüket. Az új találmány a tömlõ lehetõvé tette, hogy a korabeli sugárvezetõ be tudjon hatolni az égõ házba és közvetlenül támadhatta a tûz fészkét. 1724-ben J Leupold elkészítette az elsõ szívótömlõt. A bõr- és vászontömlõk 1809-ig a bõrtömlõket bõrszalagokból varrták, ekkor Plug jénai rézkovács új eljárást ismertetett mi szerint a bõrbõl készített fecskendõ tömlõket tömítetten szegecseli. Ettõl kezdve a szegecseltek egyre inkább helyettesítették a varrottakat. Azonban a bõrtömlõk igen drágák voltak, ami gátolta széleskörû elterjedésüket. Ezért keresték azt az anyagot amellyel kiválthatják a drága bõrt. Ez az anyag a vitorlavászon volt, amely új fejezetet nyitott a tömlõgyártásban. A vízzárás érdekében bonyolult varrási technológiával 1834- ben kettõs falú tömlõre tettek szert. Ezt ha jól kidolgozták, olyan tömlõt nyertek, ami nem könnyen eresztette át a vizet ill. a kezdeti eresztés után a kenderszálak megduzzadtak és vízzáróvá vált. Ez a tömlõ olcsóbb anyagból, de óriási élõmunkát igénylõ technikával készült. A szövött csõ megjelenése A tömlõgyártás legjelentõsebb fejlõdési lépcsõje a szövési technológia bevezetése, amely lehetõvé tette a szövött csõ elõállítását. Az elsõ varratnélküli kendertömlõket Johann Christian BECK paszományos készítette 1719- ben Lipcsében. A felhasználás és fõleg tárolás szempontjából jelentõs lépés volt az ún. lapos szövésû tömlõ megjelenése. Ennek elkészítése az érchegységi Franz August Parsch frank vászonszövõ mesternek a nevéhez fûzõdik, aki 1765 és 1800 körül tevékenykedett Graupen városában. A lapos tömlõk gyártástechnológiáját tovább javította Monseneur DUFOUR találmánya a mechanikai szövõszék. Ennek ellenére a bõrtömlõk nem szorultak ki a használatból, mert az 1858-tól elterjedõ gõzfecskendõk nyomását csak ezek viselték el. A kendertömlõk jobb nyomásállóságát a gyártástechnológia további fejlõdése, gépesítése teremtette meg. A nyomótömlõ mai formája 1847-ben jött létre Hannoverben, ahol is elõször oldották meg a tömlõ vízzárását gumibéléssel. A vízzáró réteggel ellátott tömlõ Hazánkban a vízzáró réteggel azaz szakzsargonban lélekkel ellátott tömlõket A gólyanyakú és a bõrtömlõs fecskendõ összehasonlító rajza (Jan van der Heyde könyvébõl) már az 1920-as évektõl kezdve használnak a tûzoltóságnál, de elterjedni igazán csak az 1960-as évektõl kezdõdõen tudott. A gumírozott tömlõknél a tömlõ belsejét vagy bevonó eljárással, vagy manchoneljárással vonják be gumiréteggel. A bevonó eljárásnál pl. kefe segítségével benzinben oldott nyersgumival vonják be a tömlõ belsejét, majd a bevonást többször megismétlik, amíg a réteg legalább 1 mm vastag lesz. Az ún. manchon-eljárásnál egy elõre elkészített gumicsövet húznak be a kész tömlõszövetbe és azt ragasztással vagy vulkanizálással vagy mindkettõvel erõsítik a szövetszerkezethez. Napjainkban egyértelmûen tért hódított a manchon-eljárás mivel a bevonó eljárásnál a felület egyenetlenné vált, amely áramlási veszteségeket okozott. A kisebb-nagyobb darabok leválásával pedig a dugulás veszélyét hordozta magában a sugárcsöveknél. 6 VÉDELEM 1996/4

FÓKUSZBAN Mit kell tudni a mai tömlõkrõl? A tömlõt alkotó anyagok A tömlõszövet elkészítéséhez ma már kizárólag szintetikus mûszálat dolgoznak fel. Anyaga nagyrészt poliészter (kb. 90%).Egyes gyártók használnak poliamid alapú szálakat. Ez utóbbi egyetlen hátránya, hogy fényérzékenysége miatt gyorsabb a szálak öregedése így a szilárdságuk is jelentõsen csökken. A szövet jellemzõen sávoly kötési technikával készül. A vízzáró réteg anyagára napjainkban a gumi a legjellemzõbb, bár a 80-as években készítettek bélésanyagot mûanyagból is. A mûanyagok közül kétfélével találkoztam az ún. termoplasztikus poliuretánnal (pl. DESMOPAN 786 típus) és az ún. lineáris poliészter anyagúval (pl. HYTREL típus). Ezek nagy elõnye a gumival szemben, hogy már fele olyan vastagságú is elegendõ a vízzáráshoz. Ezzel a tömlõk folyóméter tömege jelentõsen csökken, miközben a mûanyagok vegyszer-ellenállósága jobb mint a gumié. Ennek ellenére a mûanyag bélésanyagok inkább csak a speciális felhasználási területen terjedtek el. A vízzáró réteg elõállítási technológiájában szinte kizárólag a már említett manchon-eljárást alkalmazzák. A vízzáró réteg és a tömlõszövet összedolgozására ragasztó anyagot vagy vulkanizálást vagy mindkettõt együtt alkalmazzák. A tömlõfedõ réteget a különbözõ speciális használati igények (savas-lúgos közeg, erõs koptatási igénybevétel) hívták életre. Funkciója a nyomást viselõ szövetszerkezet mechanikai, vegyi stb. védelme. Egyetlen hátránya, hogy a tömlõ folyómétertömeget növeli. A fedõréteg és szövet összedolgozása hasonló a bélés és szövetszerkezetnél vázoltakkal. ALAPFOGALMAK Tûzoltó nyomótömlõ: A tûzoltó nyomótömlõ oltóanyagok továbbítására használatos összehajtható vagy tekercsbe göngyölhetõ tûzoltó felszerelés, amely környezeti nyomáson oly mértékben belapul, hogy belsõ felületei egymással érintkezésbe kerülnek. Tömlõfedõ réteg: A tömlõszövet külsõ felületére felvitt folytonos bevonat, amely a tömlõszövetrõl lefejthetõ. Folyadékzáró réteg: A folyadékzárást nyomás alatt is biztosító gumiból vagy mûanyagból készült réteg, amely a tömlõszövettel egybedolgozásra került. Tömlõszövet: Körszövött varratnélküli szintetikus szálból készült szövet. A tömlõ helye a tûzoltás technológiájában Ha a ma divatos rendszerszemlélet szerint felvázoljuk a tûzoltás technológiai rendszerét, akkor látható, hogy a tömlõ jelentõsége az OUTPUT oldalon domborodik ki a tûzoltási tevékenységnél, de nem nélkülözhetjük az INPUT oldalon sem a nyomásos táplálásnál vagy esetenként a mélyszívók mûködtetésénél. Egy kicsit elferdített hasonlattal a tömlõket nevezhetjük a tûzoltás érrendszerének. 1. ábra Általános nyomótömlõ rétegrend VÉDELEM 1996/4 7

FÓKUSZBAN TÛZOLTÁSI FOLYAMAT lábszelepes szûrõ MSZ 1058 1980 TECHNOLÓGIAI RENDSZER KAPCSOLATAI SZÍVÓOLDAL szívótömlõk MSZ 1078 1987 INPUT Tûzcsap MSZ 9771 1978 föld feletti gyûjtõ tûzoltó tömlõhöz MSZ 9775 1983 föld alatti állványcsõ MSZ 9772 1983 INPUT szívó oldali táplálás mélyszívók táplálása KERINGÉSI ELEM (szivattyúk) kismotor fecskendõ MSZ 1060 1981 gépjármû fecskendõ MSZ 15640 1982 nyomó oldali táplálás szívóoldali bekeverés habképzõanyag bekeverése nyomó oldali bekeverés csatlakozó fejek MSZ 1057 1987 NYOMÓOLDAL magas nyomás magasnyomású tömlõ Nyomótömlõk MSZ 1185 1994 alacsony nyomás osztó MSZ 9774 1982 beavatkozás igénye alapvezeték OUTPUT Egyéb táplálási feladatok sugárcsövek MSZ 1059 1978 2. ábra 8 VÉDELEM 1996/4

FÓKUSZBAN A tömlõ szabványokról A tûzoltó nyomótömlõk fontosságát jelzi, hogy mûszaki normáit már a II. világháború elõtt is szabályozták. Dicsõ múlt Az elsõ szabvány meghatározta a nyomótömlõk méretét, minõségét, szállítását, vizsgálatát és átvételét. Ebben a szabványban kétféle méretû tömlõt határoztak meg az E 52 jelû egységes és az M 75 jelû motoros tömlõt. Jelentõs változásra 1964-ben került sor, mivel itt együtt szerepelt a kender és az ún. gumizott szintetikus selyem nyomótömlõ mûszaki szabályozása és vizsgálata. 1970-tõl pedig már csak a szintetikus tömlõ gyártási paramétereit adják meg, de a vizsgálati rész még tartalmazza a növényrost alapú tömlõk vizsgálatát. A kender tömlõkkel való teljes szakítást az MSZ-02 111.1980 számú szabvány hozta meg. Ebben a szabványban már sok újdonság jelent meg: a tömlõválaszték kettõrõl négyre bõvült és új jelzéseket vezettek be (A jelû 110 mm, B jelû 76 mm, C jelû 53 mm, D jelû 37 mm névleges belsõ átmérõvel). A vizsgálati oldalon megjelent a leválási szilárdság, vegyszerállóság, nyúlási, csavarási, hajlítási sugár paramétereinek mûszaki szabályozása. Ennek köszönhetõen a nyomótömlõk minõsége folyamatosan javult. E szabvány fõ hibája, hogy túlzottan követelmény oldalú volt. Irány Európa Az új szabvány 1994-ben lépett hatályba (MSZ 1185-1994 számon), amelyben az általános európai gyakorlatnak megfelelõen öt különbözõ méretû tömlõ lett meghatározva. Az MSZ 1185 fõbb részei A sokféle követelmény a tömlõk teljes körû vizsgálatát fogja át, ami elsõsorban a termékfejlesztésnél, vagy típusvizsgálatnál fontos. Az idõszakos vagy ellenõrzõ vizsgálatokhoz elegendõ a fõbb paraméterek vizsgálata. A tömlõk vizsgálati értékelésénél is ezek a fõ paraméterek a dominánsak. Ezek: leválási szilárdság, nyomáspróba, repesztési nyomás Ezeknek az ún. alapszilárdsági értékeknek a megfelelõsége erõsen befolyásolja a többi paramétert is. A többi paraméter viszont megfelelõ differenciálást ad az egyes tömlõk minõségének a meghatározására. Egy autós hasonlattal élve az alapszi- A tömlõk és követelményeik Tûz - víz - tömlõ A tûzeseti statisztikából következtethetünk a tûzoltótömlõ felhasználásra. 1995-ben 22.254 tûzeset során összesen 19.917 sugárral oltották el a tüzeket. A sugarak megoszlása: fajta B vízsugár 190 C vízsugár 15800 D vízsugár 3676 habsugár 133 hab/vízsugár 113 porsugár 5 A sugarakhoz kb. 25 ezer tömlõt használtak fel. 1987-bõl amikor 11.857 tûz pusztított az akkori statisztikának köszönhetõen pontos adataink vannak. A tûzoltáshoz 18.571 db tömlõ 29.200 m 3 vizet szállított: A tömlõ 251 db, B tömlõ 10982 db, C tömlõ 7338 db. A két év adatsorának összevetésébõl jól látható az elmozdulás a víztakarékosabb beavatkozás irányába. 1995-re a C tömlõ felhasználás került többségbe és ugrásszerûen nõtt a D sugarak alkalmazása. Követelmények a tûzoltó nyomótömlõkkel szemben 1. Névleges belsõ átmérõ - 1. táblázat szerint 2. Hosszméret - 20 m ± 2,5 % 5 % 3. Nyomások - 1. táblázat szerint 4. Nyúlási értékek (hossz- és keresztirányú) - mindkettõ 5 % 5. Csavarodás - óramutató járásával ellenkezõ irányú 6. Hajlítási sugár - a névleges átmérõ tízszerese 7. Folyóméter tömeg - 1. táblázat szerint 8. Leválási szilárdság - 10 N/cm 9. Vegyszerállóság 10. Szélsõséges hõmérséklettel szembeni ellenállás 11. Öregítés 12. Dörzsállóság 13. Nyomásveszteség-vizsgálat lárdsági értékek az autó hajtás lánca (motor, sebességváltó, futómû) és biztonsági berendezései, a többi paraméter alkotja a karosszériát a belsõ kialakítást, komfortot és a gyári extrákat, amely meghatározza egy autó minõségi osztályát, kategóriáját. A minõsítõ vizsgálatoknál a tömlõket a vizsgált paraméterek súlyozott pontszámos értékelési rendszere szerint, minõségi osztályba sorolva minõsítjük. Sváb Attila tû. szds., BM TPVI Kutatóintézet Budapest Névleges Folyóméter Üzemi Próba- Repesztõ Méretjel belsõ átmérõ (mm) tömeg (gr/fm) nyomás (sor) nyomás (bar) nyomás min. (bar) A... 110... 910...12... 18... 36 B... 75... 550...15... 22... 45 C... 52... 350...15... 22... 45 D... 25... 180...15... 22... 45 E... 38... 280...15... 22... 45 Ezek az adatok teljesen kompatibilisek az EN tervezettel, ezzel is segítve annak késõbbi bevezetését. tûzoltóság szerint hivatásos tûzoltóság: 89,6% önkéntes tûzoltóság: 9,7% munkahelyi: 0,7% VÉDELEM 1996/4 9

FÓKUSZBAN Tömlõkarbantartás: eszközök, problémák A jóval tízezer forint feletti tömlõárak a tömlõk gondosabb kezelésére, élettartamának növelésére késztetnek. Tisztítás, javítás A tömlõ a bevetés során a legkülönfélébb (olaj, vegyszer) szennyezõdéseknek van kitéve, ezért nagyon fontos az alapos áztatása és mosása. A javítás ma jószerével abból áll, hogy a bekötésnél legjobban igénybevett sérült tömlõt levágják és újra bekötik, pedig a tûszerû lyukak vulkanizálással eredményesen javíthatók. A nem megfelelõ eszközök és a szakszerûtlen kivitelezés miatt a javításnál a legtöbb probléma a bekötéssel van. Ezt ellenõrizni kell ill. a bekötés védelmére nyomótömlõ védõtokot alkalmazhatunk. Nyomáspróba Az MSZ 1185 szabvány 7. pontja kétféle ellenõrzési formát rögzít: idõszakos nyomáspróba, 5 évente, 22 bar próbanyomáson; használói ellenõrzés, minden igénybevétel után, 15 bar üzemi nyomáson. Sajnálatos módon megfelelõ eszközök és a rossz szemléletmód miatt számos tûzoltóságnál sem végzik el következetesen ezeket a feladatokat. Ezt részben a bekötések nem megfelelõ kivitelezése is motiválja. A tisztítást és a nyomáspróbát sokszor akadályozza a szárítási lehetõségek hiánya is. Ez az önkéntes tûzoltóságok többségére jellemzõ állapot, így törvényszerû a pazarlás a meglévõ értékekkel. Jó lenne egyes körzeteken belül tömlõcentrum jelleggel a karbantartás és nyomáspróba megoldása. Nyilvántartás Az egyedi tömlõnyilvántartás még a nagy felhasználóknak számító tûzoltóságoknál sem terjedt el, holott alkalmazásával a tömlõ életútja (használat, karbantartás, javítás) és élettartama követhetõvé válna, s ezzel a kapott adatok révén a használati és a beszerzési döntések optimalizálhatók lennének. Elektromos szivattyú próbanyomáshoz Elektromos tömlõvulkanizáló Tömlõnyilvántartó Automata tömlõtisztító...... tûzoltó-parancsnokság neve a tömlõ sorszáma A tömlõ méretjele:... típusa:... gyártási éve:... készenlétbe helyezése:... selejtezés idõpontja:... A tömlõkapocs típusa:... Elhelyezés Használat szer, frsz. ideje ideje idõtartama karbantartás javítás, bekötés nyomáspróba minõsítés ideje megnevezése, ideje megnevezése használói idõszakos Egy lehetséges változat, amely a raktártól a selejtezésig végigkísérné a tömlõt VÉDELEM 1996/4 11

FÓKUSZBAN KÉSZENLÉT IGÉNYBEVÉTEL KARBANTARTÁS Tömlõkarbantartás elméleti folyamatábrája ÁZTATÁS MOSÁS SELEJT nem javítható Tömlõszárító kisebb egységeknek HASZNÁLÓI ELLENÕRZÉS nem felel meg HIBA FELMÉRÉS javítható megfelel JAVÍTÁS SZÁRÍTÁS BEKÖTÉS készenlét FELTEKERÉS idõszakos nyomáspróba raktár TÁROLÁS javítás és nyomáspróba regisztrálás Kézi és elektromos tömlõtekercselõ 12 VÉDELEM 1996/4

FÓKUSZBAN Beszerzési tanácsok A tömlõ beszerzését sokszor az ára határozza meg, pedig régi igazság, hogy néha a drágább az olcsóbb. Tessék választani A tömlõ beszerzésénél szakmai szempontból a tömlõ felhasználási területe és minõsége a fontos. Az engedéllyel rendelkezõ tûzoltó nyomótömlõket a Tûzvédelmi Kutatóintézet a vizsgálati jegyzõkönyvekben minõsítette. A kapott minõsítési pontszámok mellett az alapszilárdsági adatok valamint a használati szempontból (folyóméter, tömeg) fontos számok lehetnek irányadóak. A legfontosabb iránymutató: a felhasználási terület és a minõsítési pontszám Mit vegyünk? l. Érdemes elõre tisztázni a beszerzendõ tömlõ mennyiség felhasználási területét. Ha tûzcsapszekrényekbe szándékozunk beszerezni tömlõt, akkor természetesen elegendõ a kevésbé jó minõségû, és alacsonyabb repesztési nyomással rendelkezõt választani. Azonban elsõ, második szereken érdemesebb a málha mennyiséget a jobb paraméterekkel rendelkezõkkel feltölteni. 2. Azonos minõségû, azonos pontszámú és közel azonos árfekvésû tömlõk közül válasszuk a nagyobb repesztési nyomás értékkel bírót. 3. Speciális felhasználási területre szánt tömlõk (pl. savas, lúgos, stb. folyadékoknak jobban kitett) esetén a speciális hatásnak megfelelõen szerezzünk információt a tömlõrõl. Pl.: A mûanyag vízzáró réteggel rendelkezõ tömlõk ellenállóbbak lúgoknak, olajoknak viszont savaknak kevésbé. Ellentétben a gumi bélésanyaggal, amely ezzel ellentétes reakciókat mutat. A koptató hatást legjobban természetesen a fedõréteggel ellátott tömlõk viselik, de a nagyobb folyóméter tömegû normál tömlõkrõl is elmondható, hogy jobban bírják a koptató hatást mint könnyebb társaik. Sváb Attila tû. szds. Bm TPVI Kutatóintézet Budapest Az engedéllyel rendelkezõ tûzoltó nyomótömlõk fõbb adatai A nyomótömlõ típusa Méretjel Rep. nyomás Leválási szil. Folyóméter Nyúlási értékek (%-ban) Csavarodás Minõsítési (bar) (N/m) tömeg (g/fm) keresztirány hosszirány (fok/m) pontszám EUROSTAR 423 C 45.33 15.40 250.00 5.80 3.30 15.0 61 TECHNOLEN PAD/P C 48.33 11.92 294.50 9.60 10.00 25.5 60 B 54.00 14.24 439.60 7.10 9.85 18.0 61 SVEBAB GETEX C 55.33 11.28 288.20 3.70 3.20 10.0 65 B 59.33 24.11 456.60 4.80 5.28 27.0 65 VANRULLEN VC-Z C 53.00 15.93 266.00 5.20 1.63 15.3 62 B 51.60 15.60 461.20 9.30 4.15 2.0 62 FLAMENFLEX-G C 58.00 14.40 270.00 5.50 6.00 31.5 60 B 61.00 14.58 461.30 4.80 5.00 18.0 62 SYNTHETIK-2000K 2F C 51.33 26.68 194.32 4.67 2.15 25.0 62 B 47.33 28.94 332.20 4.17 2.97 24.0 64 SPECIAL 2F-LS B 52.66 15.92 437.30 4.16 6.40 27.0 61 SYNTHETIC-SPEC. 2F-LS C 62.50 17.56 283.33 4.20 1.93 25.3 61 BAU UND INDUSTRIE C 46.88 21.00 260.40 3.88 1.60 20.6 63 KORANA C 49.70 8.32 296.30 4.95 6.30 23.0 59 PARSCH SYNTHETIK-SL C 49.88 12.40 296.70 5.16 2.50 24.8 63 B 48.75 14.40 489.00 4.29 4.60 8.5 65 FAVORIT C 63.15 14.76 262.66 4.44 1.43 25.4 61 B 54.29 18.33 415.30 3.28 2.40 16.2 61 OSW SYNTEX-2F C 45.56 22.20 289.90 3.93 1.56 30.0 64 PYROTEX PE-R C 46.35 19.32 276.50 1.04 1.80 13.0 61 B 47.88 12.73 518.20 1.02 3.60 9.0 59 HEAVY-SIN C 66.92 21.44 370.30 2.41 0.96 7.8 66 B 53.12 13.36 540.90 2.66 3.03 0.6 67 Forrás: BM TPVI Kutatóintézet VÉDELEM 1996/4 13

FÓKUSZBAN A tömlõ-gazdálkodás A tömlõk beszerzésétõl a selejtezésig tartó folyamat hossza anyagilag fontos szempont. Optimális meghatározása szakmai és szervezési döntéseket igényel. Készletezés A gazdálkodás elsõ lépcsõje a beszerzés, második lépcsõje pedig a tömlõkészletezés belsõ szerkezetének meghatározása. Két alapvetõ vonal képzelhetõ el: Az egyik a tûzoltósági, a másik az üzemi tömlõfelhasználó. Az üzemi felhasználónak, viszonylag egyszerû dolga van, hiszen rendelkeznie kell a tûzcsapokhoz, esetleg kismotorfecskendõhöz szükséges mennyiséggel és egy minimális tartalékkal. A tûzoltóságnál már jelentõsebb kérdés a tömlõkészletezés és ez annál bonyolultabbá válik minél több és ezen belül minél differenciáltabb tûzoltószerrel rendelkezik. A készletezés elsõ lépése az alapkészlet számszerû és minõségi meghatározása. A számszerûséget két feltétel határozza meg; a málházási utasítás és a tömlõkészletezési rendszer. Tömlõkészletezési rendszer A szükséges málhamennyiségek elõírtak, de a tömlõkészletezési rendszer megválasztása már átgondolást és következetes végrehajtást igényel a felhasználótól. Elméletem szerint két alapvetõ tömlõkészletezési rendszer építhetõ ki: I. A forgókészlet rendszer Ez arra alapoz, hogy a bevetés után a szerekrõl kompletten lecseréljük a tömlõket egy forgó alapból. Ezek karbantartottak, tisztítottak, a használati ellenõrzésen átmentek, tehát sport hasonlattal élve sorokat cserélünk. Így mindig megfelelõ állapotú tömlõkkel vannak ellátva a szerek és rövid idõ alatt riasztható állapotba kerülnek. Ennek a rendszernek az elõnye a gyors készenlétbe állítás. Hátránya a forgókészlet beszerzési plusz költségei és fenntartása. A készlet alacsony szintre állítását akkor érhetjük el ha egy nagy kapacitású karbantartó berendezést üzemeltetünk, bár ennek a költségei sem elenyészõek. II. A kiegészítõ rendszer Ennek alapját az képezi, hogy csak a bevetett tömlõket cserélik le mintegy kiegészítve a málha készletet és csak a karbantartás idejére. Utána a karbantartott tömlõ visszakerül az eredeti készlet állományba. A rendszer elõnye, hogy kisebb kiegészítõ készlettel, gyorsan visszaállítható a riaszthatóság és a karbantartás szakszerûen elvégezhetõ. Hátránya, hogy szigorúbb nyilvántartást, és azonosítást igényel fõleg nagyobb tömlõállománynál. Az elsõ rendszer a nagy karbantartási kapacitással és nagy tömlõ állománnyal rendelkezõ parancsnokságoknak, a második a kisebb tömlõ állománnyal kis karbantartási kapacitással bíró parancsnokságoknak ajánlható. Minõségi választás A két rendszerhez szervesen kapcsolódik a minõség megválasztása. A forgókészlet rendszerben törekedni kell a homogén minõség megválasztására. A kiegészítõ rendszerben a szereken lévõ tömlõállománynak jobb minõséget kell képviselnie, mint a kiegészítõ készletben tartottaknak. 3 MILLIÁRD FORINT A gazdaság egészét tekintve minimum 3 milliárdnyira tehetõ a készenlétben levõ tömlõk értéke. A hivatásos tûzoltóságoknál óvatos becslések szerint 600 millió forint értékû tömlõ van. Korszerkezet Ez az értékbecslés csak elméleti lehet, hiszen a tûzoltósági tömlõk korszerkezete ugyancsak vegyes képet mutat. Az 1995-ös beszerzések mellett még 1975- ben vásároltak is vannak raktáron. A jelenleg készenlétben levõk pontos kora a nyilvántartások illetve a selejtezési jegyzõkönyvek hiányosságai miatt teljes objektivitással nem állapíthatók meg. Az önkéntes tûzoltóságoknál és az iparban lévõ tömlõkrõl szinte alig rendelkezünk értékelhetõ információkkal. Arányok A tömlõgazdálkodással szigorúan összefüggõ kérdés a málházott és a tartalék készletek aránya. Szúrópróbaszerû felmérések szerint B tömlõbõl 0,8 szorostól 6,2 szeresig C tömlõbõl 0,5 szerestõl-4,7 szeresig terjed ez az arány a különbözõ parancsnokságokon. Ami a mûködõképesség határait súroló tartalék készlettõl a felhalmozásig terjed. Ez utóbbi is van! Áll benne a pénz és közben öregszik a tömlõ. Ma már a tömlõkészletek optimalizálására kellene törekedni. Néhol azonban találhatók régi beragadt raktári készletek, miközben málházott felszerelésként már az újat használják. Természetesen a két alap rendszer variálható, pl. a gyakran használt szereken gyakoribb riasztások miatt forgókészlet rendszert használunk, a ritkábban használtaknál a kiegészítõ rendszert. Ezt tovább variálhatom a minõségek megválasztásával az elõbbi példa analógiájára a gyakoribb használathoz jobb, a ritkább használathoz alacsonyabb minõséget rendelek. A tömlõgazdálkodás utolsó eleme a selejtezés. Ez a szabvány szerint akkor következik be, ha a tömlõ névleges hossza a tûrés alá csökken, vagy már javíthatatlanná válik. Felhasznált irodalom: 1. Dr. Szilágyi J. Dr. Szabó K.: A tûzrendészet fejlõdése az õskortól a modern idõkig. BM Könyvkiadó, Bp. 1986. 2. Beck Tamás: Tûzoltó nyomótömlõk tartósságának és minõségének megjavítása. Felsõoktatási Jegyzetellátó Vállalat, Bp. 1955. Sváb Attila tû. szds. Bm TPVI Kutatóintézet Budapest 14 VÉDELEM 1996/4

FÓKUSZBAN Aki árt mond... Az alábbi cégek vállalták áraik nyilvánosságra hozatalát. A listaárak tájékoztató jellegûek, hisz függnek a forint leértékeléstõl és a rendelt mennyiségtõl. A lapszámban közölt egyéb információkkal együtt véleményünk szerint jól segíthetik a tájékozódást és a döntéshozatalt. FORGALMAZÓ TÖMLÕ TÍP. A B B/m C C/m D D/m E M. NYOMÁSÚ Bognár Kft. Esbach 41450 15750 11999 499 9550 9650 1930/m/D OSW 10498 425 Parsch 11498 475 Dombóvár ÁFÉSZ Esbach Bau und Industrie 16500 810 13000 540 Synthetic Special 996 636 Tûzbiztonság 2000 Technolen 16600 700 11100 460 9500 400 I. G. T. Kft. Esbach Bau und Industrie 17800 675 12780 450 Synthetic Special 23200 830 15200 830 26950/15m/E Öl Robust 33870 1450 Polydur 29800 1280 Csolnoki Szerelvénygyártó Kft. OSW Syntex 2F 28160 17270 11550 9420 Parmag Kft. Parsch német kapoccsal 13700 10200 370 Ipari Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. 2112 Veresegyház, Budapesti út 96-98 Tel/Fax: 27/385-010, Mobil tel.: 20/357-562 Tûzoltótömlõk a német Esbach cégtõl. Bau und Industrie (tûzoltótömlõ): dupla szövésû szintetikus anyagból, olaj- és benzinálló, AWG kapocspárral szerelve. (MSz) Synthetic Special 2F (erõsített tûzoltótömlõ): 100% polieszter, könnyen kezelhetõ, kis helyigény (DIN) Synthetic Special 2F-LS-HD90: 38 mm, nagynyomású, rézötvözet kapocspárral, 90 bar repesztõ nyomással. Sytnhetic X2000: különöesen erõs és könnyû tömlõ, demospán fólia lélekkel. Synthetic ÖlRobust: antisztatikus-, olaj-, benzin- és gázolajálló, ellenállása 10 8 Ohm. Synthetic Polydur: speciális gumibevonat, hosszirányú abroncserõsítés, alaktartó; olajszármazékok, lúgok, higított savak továbbítására. BOGNÁR KFT. 1141 Budapest, Jerney u. 45 Tel/Fax: 1/2210-282 Tûzvédelem A-tól Z-ig tûzoltó tömlõk 10.500 Ft-tól tûzoltó ruhák 14.000 Ft-tól szerelvények, szerszámok szivattyúk, áramfejlesztõk védõ- és mentõeszközök feszítõ-vágók gyakorlóruhák, kesztyûk sisakok, csizmák tûzoltókészülékek kötelek, létrák víz- és habsugárcsövek tömlõ mosó- bekötõ- vulkanizáló tûzcsapszekrények és szerelvényeik tûzoltó mászóövek VÉDELEM 1996/4 15

NÉVJEGY Hol? Mi? Tûzoltótömlõ Bognár KfT. 1141 Budapest, Jerney u. 45. T/F.: 1/2210-282 Bognár László igazgató Csolnoki Szerelvénygyártó KFT. 2521 Csolnok, Szénbányászok u. 32 T/F.: 60/340-047 Kreitner János igazgató Dombóvári ÁFÉSZ Tûzoltókészülék Üzem 7200 Domóvár, Petõfi Sándor u. 15. T.: 74/466-719 Kormos László üzemvezetõ Tûzbiztonság 2000 KFT. 1158 Bp. Pörge u. 66 /levélcím/ 1143 Bp. Stefánia út 2. III/325 T/F.: 252-4112 Dr. Héra Attila igazgató I. G. T. KFT. 2112, Veresegyház, Budapesti út 96-98 T/F.: 27/385-010, R.T.: 20/357-562 Szabó Ildikó ügyvezetõ HEAVYTEX: Újszegedi Szövõ RT 6726 Szeged Alsókikötõsor 11. T.: 62/435-132, 414-134, F.: 62/435-143 Komáromi István termékmenedzser Sínus KFT. 2023 Dunabogdány, Táncsics M. u. 65. T.: 1/1668-005 F.: 1/1853-117 Haberkorn Hungária KFT. 1077. Budapest, Dohány u. 36. T.: 1/342-1347 F.: 1/342-1906 Papp Józsefné ügyintézõ Wilhelm Budapest KFT. 1052 Budapest, Petõfi tér 2. 1364 Bp. Pf. 9. T.: 1/118-4222, 118-4332, 118-4442 118-4786, 118-4516, 118-5652 F.: 1/118-3737, 118-5523 Telex: 224198 Imtra Mobil: 30/521-590 Kremmer László értékesítési vezetõ MÜÁRT-Lux BT. 1065 Budapest, Bajcsy Zs. út 59. 1701 Bp. Pf. 302 T.: 1/1326-166, 1122-056 T/F.: 1/1318-150, F.: 1/1115-820 Tóth Kornél cégvezetõ Esbach OSW SYNTEX-2F Esbach Heavy-Sin Heavy-Sin Haberkorn Thöni Parmag KFT. 2096 Üröm, Patak u. 38. T.: 60/347-584 F.: 26/350-228 Szász Csaba igazgató Tömítõgumi Apró Lajos mûszaki tömítéskészítõ 6724 Szeged, Rókusi krt. 29 (lakás) Tel.: 62/472-120, 484-607 6723 Szeged, Szakolcai u. 27. (mûhely) Kungli BT 7200 Dombóvár, Fõ u. 124. Tel.: 74/ 465-924 Kungli János vezetõ (tûzcsapokhoz, tûzoltókészülékekhez is) NOVITA B.T. 4466 Tímár, Szabadság u. 8. Tel.: 42/ 371-744 Bognár Kft 1141 Budapest, Jerney u. 45. T/F.: 1/2210-282 Bognár László igazgató Csolnoki Szerelvénygyártó KFT. 2521 Csolnok, Szénbányászok u. 32 T/F.: 60/340-047 Kreitner János igazgató Apró Lajos mûszaki tömítéskészítõ Tömítõgyûrûk A, B, C nyomótömlõkbe A szívótömlõkbe Gumipersely AGA légzõkészülékhez, ill. háttámlához Tûzoltókészülékekhez O gyûrûk Egyedi igényeket is kielégítünk! Mûhely: 6723 Szeged, Szakolcai u. 27. Tel.: 62/484-607 Lakás: 6724 Szeged, Rókusi krt. 29 V/30 Tel.: 62/472-120 Parsch 16 VÉDELEM 1996/4

NÉVJEGY Feltámadt a hazai tûzoltótömlõ Sokan halottnak vélték a hazai tûzoltótömlõt, de a HEAVYTEX Újszegedi Szövõ Rt. csattanós választ adott a kételkedõknek. HEAVYTEX A szegedi HEAVYTEX Rt-nél a tûzoltótömlõ gyártás hagyományokkal rendelkezik, hiszen a II. világháború utáni idõszakban a tömlõellátást az Újszegeden mûködõ Magyar Kender Len és Jutaipari Rt. biztosította. 1947 és 1961 között közel 1 millió folyóméter kender nyomótömlõ legyártásával pótolta a háborús károkat és biztosította a folyamatos ellátást. Erre a tapasztalati bázisra alapozva a megszûnõ Lenfonó és Szövõipari Vállalattól átvették a szintetikus tömlõk gyártását, akkor, amikor sokan már a nagymúltú hazai tömlõgyártás megszûnését jósolták. A gépek és berendezések beszerézésével 1996-ban korszerû gyártóbázis alakult ki. Ezek a berendezések ma az egyetlen hazai tömlõgyártó kapacitást képviselik, amelyeken 25 mm átmérõtõl 165 mm átmérõig gyártható tömlõszövet, illetve ezek a szövetek vulkanizálással vízzáróvá tehetõk. Ebben az átmérõtartományban rendelkeznek tömlõszövetgyártó, vulkanizáló, nyomáspróba, repesztõvizsgálat, tömlõkapcsozó kapacitással. φ 110 mm tömlõ láncfonal: 3300 dtex Poliester vetülékfonal: 9400 dtex Poliester láncfonalsûrûség: 117/10 cm vetülékfonalsûrûség: 55/10 cm kötésmód: vászonkötés A termékskála persze nem csak tûzoltótömlõket tartalmaz. Alkalmasak az élelmiszeripartól az ipari folyadékokig a legkülönfélébb folyadékok szállítására. Kiváló osztályzat 1995 végén a BM TPVI Kutatóintézetébe megkérkezett az új hazai gyártású nyomótömlõ minta. A vizsgálati eljárást követõen a Kutatóintézet a bonyolult vizsgálatsorozat végén minõsítette a tömlõket. HEAVY-SIN C 66 pont HEAVY-SIN B 67 pont Ezzel mindkét tûzoltótömlõ kiváló minõsítést kapott. HEAVY-SIN A berendezések tették lehetõvé a gyár nevébõl és a szintetikus szóból képzett HEAVY-SIN tömlõk gyártását. A tömlõszövet nagyszilárdságú polieszterbõl készült, amely a szövési technológiával együtt biztosítja az elõírtnál magasabb repesztõszilárdságot. Ehhez párosul a kiváló minõségû gumilélek, amely a megfelelõ vízzáró réteget biztosítja. Ennek tapadási szilárdsága a szövethez az elõírt érték több, mint kétszerese. A másik fontos jellemzõ a repesztési nyomás. Ebben szintén jól vizsgáztak a szegedi tûzoltónyomótömlõk, hiszen a szabvány által megkövetelt 45 bar repesztési nyomással szemben 50-55 bar nyomást viselnek el. Néhány tömlõ mûszaki jellemzõi φ 52 mm tömlõ láncfonal: 220 dtex Poliester vetülékfonal: 9400 dtex Poliester láncfonal sûrûség: 169/10 cm vetülékfonal sûrûség: 48/10 cm vulkanizált folyómétertömeg: 320-330 g/fm kötésmód: vászon vagy 2/1 sávolykötés φ 75 mm tömlõ láncfonal: 330 dtex Poliester vetülékfonal: 9400 dtex Poliester láncfonalsûrûség: 135/10 cm vetülékfonalsûrûség: 55/10 cm kötésmód: vászonkötés Tömlõtartó a szárítótoronyban HEAVYTEX Újszegedi Szövõ Rt. 6726 Szeged, Alsókikötõsor 11. Levélcím: 6701 Szeged I. Pf.: 139 Tel.: 62/434-134 Fax: 62/435-143 VÉDELEM 1996/4 17

TANULMÁNY DR. RONALD BARHAM A törvényi szabályozás európai harmonizálása A tanulmány révén bepillanthatunk az angol tûzvédelmi szabályozás dillemáiba, s ezen keresztül az EU-ba igyekvõ Magyarország e téren is várható jogharmonizációs feladatairól is képet alkothatunk. Dereguláció Angliában deregulációs hangulat uralkodik. Azt mondják, hogy a brit ipar hatékonyságának és versenyképességének növelése miatt van rá szükség. Ez a tendencia nyilvánvalóan a gazdasági recesszió idõszakaiban válik elterjedtebbé. Ez, egy újfajta törvényi megközelítés szükségessége felé mutat. Azonban a felülvizsgálatnak van egy sokkal nyomósabb oka. Mégpedig az, hogy a hazai és az európai törvényi szabályozás jelenlegi keretei átfedésekhez, zavarokhoz és az üzleti életben szükségtelen terhekhez vezetnek. Az érvényben lévõ törvények, rendeletek és végrehajtási utasítások olyannyira összefonódtak, hogy eljött az idõ a rendelkezések teljes újraírására. A Belügyminisztérium már felismerte a brit törvények és rendeletek átdolgozásának szükségességét. Azonban javaslataik felzúdulást váltottak ki az ipar képviselõibõl, akik megrémültek a javasolt új szabályozás teljesítésével járó várható költségektõl. Új megközelítést Nem kétséges, hogy új megközelítésre van szükség. De amire igazán szükség van, a tûzbiztonság átfogóbb törvényi megközelítése. Mind Angliában, mind Európában sok olyan terület van, ahol zavar és nézeteltérés található; például, fogyasztási cikkek tûzbiztonsága, a tûz és a tûzoltás hatása a környezetre, a tûz, a tûzbiztonsági elõírások és a tûzoltás gazdaságossági szempontjai. Ezekhez még hozzá kell tenni azon követelményekben jelenlévõ ellentmondásokat, amelyek a mûemlék épületek fenntartásának tûzbiztonsági elõírásaira, a mezõgazdasági munkafolyamatok és tárolás tûzmegelõzésére, a szállítási kérdésekre (pl. gyúlékony és robbanó anyagok szállítása, szállítás csõvezetéken/kábelen ), várostervezési konfliktus helyzetekre (úgymint a forgalom csillapítása kontra vészhelyzeti jármûvek részére bejárat, a használat megváltozása úgy, hogy nincs szükség építésügyi hatósági kérelemre) és a családi házak tûzvédelmére vonatkoznak. Angliában évente kb. 35 haláleset fordul elõ ipari vagy kereskedelmi létesítményekben bekövetkezõ tüzek eredményeként. Ezzel szemben több mint 600 haláleset származik lakástüzekbõl. Ha a tûzbiztonság az emberi élet védelmérõl szól, akkor a törvényi szabályozás miért mellõzi folyamatosan a privát lakások/ lakóhelyek ellenõrzését és miért koncentrál kizárólag a munkahelyekre? Most, a rendelkezések összehangolására vonatkozó európai kívánalomból adódóan, megvan a lehetõség a teljes tûzvédelmi törvényi szabályozás átfogó felülvizsgálatára és egy valóban új törvényi megközelítés bevezetésére. A törvényi szabályozás célja A törvénykezés célja a társadalom önszabályozása. A jogelmélet egy másik axiómája, hogy a törvény végrehajtása megkívánja az általános társadalmi elfogadást. Tehát milyen szempontból kellene az új tûzbiztonsági törvények iránti igény kielégítéséhez hozzálátni? A jelenlegi tûzvédelmi törvényeket a nagyobb tûzkatasztrófákat követõen, azokra reagálva vezették be. Az ily módon bevezetett szükségrendelkezések úgy tûnik, hogy a méltatlanul elhamarkodott bevezetés következményeként, más területekkel átfedésbe kerülnek vagy éppen figyelmen kívül hagynak területeket. Ennek eredményeként azután újabb problémák keletkeznek. Ez a jelenlegi helyzet Angliában és az idõ elérkezett egy stratégiai felülvizsgálatra. E felülvizsgálat elsõ pontjaként a tûzvédelmi törvénykezés alapvetõ célját kell megvizsgálni. A Nagy Londoni Tûzvész - ben 13000 épület ment tönkre és az ország vagyonának 60 %-a semmisült meg! Ez egy olyan elõírás bevezetéséhez vezetett, amely megkövetelte az ingatlanok közötti teljes magasságú válaszfalak építését (úgynevezett közös fal ) ami önmagában kitûnõ ötlet de célja a tûz elleni vagyonvédelem és nem az emberi élet védelme. A tûzhalált nem igazán vették figyelembe egészen a 19. század közepéig. Ma mindnyájunkat arra tanítanak, hogy a tûzvédelmi törvénykezés kifejezett célja, hogy a személyeket megvédje a tûz kockázatától. Azonban, ha az emberi élet védelme a legfontosabb, akkor nulla kockázatra vonatkoznak a törvények (és arra tervezünk). Mégis a jelenlegi európai jogszabáy javaslatokban és direktívákban arra kérnek bennünket, hogy a tûzvédelemben kockázaton alapuló és cél-orientált megközelítést vegyünk figyelembe. A változás iránti igény Eltekintve az Európai Unió legújabb javaslataitól, Angliában már rég megérett az idõ a törvényi szabályozás racionalizálására. A fõ jogszabályi keret mintegy 41, fõleg tûzspecifikus parlamenti törvényt tartalmaz, ezen kívül 5 egészségvédelmi és biztonsági rendeletet, 29 helyi rendeletet, valamint az egészségvé- VÉDELEM 1996/4 19

TANULMÁNY delem, biztonság és a környezetvédelem területeit érintõ túlzottan nagyszámú 32 szabályzatot kell figyelembe venni. Ezekhez még hozzá kell adni más területekrõl, további 21 általános törvényt, több mint 50 szabályzatot, jogszabályt, tervezési utasítást, amelyek mindegyike lefedi vagy érinti a tûzbiztonságot és ezáltal a tûzbiztonság helyi szintû megvalósításában nagy változatosságot idéz elõ. Ez a jogszabály-csomag elengedhetetlenül egyszerûsítésre szorul. Nem kétséges, hogy a változás pénzbe kerül különösen a végrehajtás, a biztonsági felülvizsgálat és a kiképzés valamint az oktatás területein. A javaslatok háttere Az angol jogszabályok jelenlegi kormányszintû felülvizsgálatát nem igazán a jogszabályi keret bonyolultsága miatti aggodalom váltotta ki, hanem ez volt a reagálás az 1992 évi új, Tûzmegelõzési (munkahelyi) Szabályzatot tartalmazó belügyminisztériumi javaslatra. A kereskedelem és az ipar reakciója a rémület volt a végrehajtás lehetséges költségeit illetõen. A javaslat egy intézkedés-sorozat része volt, amelynek célja az EC Direktívákban lefektetett követelmények végrehajtása. Ezek mindegyike a Single European Act (Egységes Európai Törvény) egészséggel és biztonsággal foglalkozó rendelkezéseibõl származik és ami visszamenõlegesen új cikkelyt iktatott be az eredeti Treaty of Rome -ba (Római Szerzõdés). 118a Cikkely A szándék világos; de, ha a szabályzatokat egyesítik is, valószínû, hogy a végrehajtási gyakorlat és az elõírások betartása ki lesz téve a helyi kulturális hatások kiszámíthatatlanságának. A várt direktívák közül az elsõt 1989- ben adták ki azzal, hogy 1992 végéig megvelósítják. Ez az úgynevezett keret direktíva az egészségvédelmi és biztonsági alapelveket rögzíti, amelyeket valamennyi iparágban alkalmazni kell. Ezek a következõk: 1. a kockázatokat kerülni kell; 2. ha azok nem kerülhetõk el, értékelni kell õket és keletkezési helyükön kell leküzdeni; 3. a veszélyeset a kevésbé veszélyessel kell helyettesíteni; 4. a dolgozók csoportját védõ intézkedéseknek prioritása van a csak egyéneket védõkkel szemben. Most tehát van egy EC direktíva, amely minden munkával kapcsolatos tevékenységre félreérthetetlenül megfogalmazza a kockázat becslésen és kockázat kezelésen alapuló megközelítést. Ezt gyorsan követte egy un. munkahelyi direktíva. Azonban ez a második direktíva, miközben ugyancsak a kockázat alapú megközelítésre hivatkozik, nagyon határozott utasításokat ad az elsõsegélyre, a tûzmegelõzésre és a vészhelyzeti szabályozásra. Tehát innen ered a Belügyminisztérium javaslata és következésképpen innen a jelenleg folyó felülvizsgálat és konzultációs eljárás. Gazdaság-biztonság Az új javaslatok, ha jelenlegi formájukban végrehajtják õket, kettõs célt érnek el. Egyrészt elõsegítik az EC direktívák végrehajtását,másrészt lehetõvé teszik a tûzvédelmi jogi szabályozás egységesítését és a nemzeti szabványok bevezetését. Természetesen ebben az állításban implicite benne kell lennie annak, amire a 118a Cikkely figyelmeztet: ne fogja vissza a kis és közepes méretû vállalkozások létesítését és fejlõdését. Ez a benne rejlõ feltétel nagy problémákat jelent. A kockázat azonosítása, annak számszerû megállapítása és a management/kezelési technikák rendelkezésre állnak de amikor megengedjük, hogy a gazdasági megfontolások többet nyomjanak a latban, mint a biztonsági szempontok, akkor fennáll a veszély, hogy inkább hátra megyünk, mint elõre. Az angol javaslatok Az Egyesült Királyság tûzvédelmi jogszabályainak legújabb felülvizsgálata világosan bizonyítja, hogy: 1. a. a hazai és a hazai/európai jogi szabályozásban átfedések vannak, hiányzik az áttekinthetõség; és b. ezek az átfedések zûrzavart okoznak és szükségtelen terheket raknak az üzleti életre; azonkívül szükség van 2. a. az angol tûzvédelmi szabályzatok és eljárások ésszerûsítésére, egyszerûsítésére és modernizálására; valamint b. a joghézagok kitöltésére a tûzvédelmi szabályozás terén. Azért, hogy ezeket a ténymegállapításokat feloldjuk, jelenleg a következõket javasolják: a. az általános tûzmegelõzés tartozzon ugyanabba a keretbe, mint a többi egészségvédelmi és biztonsági jogszabály, de a végrehajtás a tûzvédelmi hatóságé legyen; b. általában, a tulajdonosok és a használók tegyék meg a megfelelõ tûzvédelmi óvintézkedéseket és azokat folyamatosan tartsák fönn; c. a tûzbiztonsági hatósági engedélyeket csak a nagyobb életkockázatot jelentõ létesítményekre kellene megtartani; d. az elõírásoknak való megfelelést saját hatáskörben végzett kockázatbecslés és veszélyhelyzetre készült tervek segítségével kellene ellenõrizni (tanúsítvány, ahol szükséges, a kockázatbecslésen alapuljon); e. nemzeti szabványokat kellene bevezetni azért, hogy az azonos megközelítés biztosított legyen; és f. létre kellene hozni nemzeti tanácsadó testületet. A cél ezen javaslatokkal az, hogy: csökkenjen az elõírásokkal való összehasonlítással járó megterhelés anélkül, hogy növekedne az adminisztrációs teher; emelkedjen a tûzbiztonság szintje; megerõsödjenek a már meglevõ kötelezettségek. Az is állítható, hogy ezen ajánlások bevezetése eredményezheti: a. az óvintézkedések összehangolását a kockázattal, b. az általános gondoskodás kötelezettségének bevezetését*, hasonlóan ahhoz, ahogyan az megtalálható a jelenlegi angol általános egészségvédelmi és biztonsági jogi szabályozásban, c. a különbözõ célú kockázatbecslések ismétlõdésének elkerülését, d. a helyhatóságok építési elõadói és a tûzvédelmi hatóságok között szükséges konzultációk számának csökkenését. 20 VÉDELEM 1996/4

TANULMÁNY Hova tartozzon? A brit ajánlásokban (és az EC direktívákban) megfogalmazott fõ gondolat szerint tûzbiztonságnak általánosságban a munkavédelemre vonatkozó elõírások rendelkezései alá kellene kerülnie. A meglevõ munkavédelmi jogszabály elég széles körre terjed ki ahhoz, hogy a munkahelyi tûzbiztonság minden vonatkozását, azaz mind a munkafolyamat tûzbiztonságát, mind az általános tûzbiztonsági óvintézkedéseket lefedje. Azonban a munkavédelmi felügyelõk a tûzbiztonság minden vonatkozásában alkalmazkodnak az építési hatóság és a tûzoltóság felügyelõihez, mivel azok rendelkeznek a megfelelõ tapasztalatokkal és szakismerettel. A jelen álláspont az, hogy egy olyan új jogi megközelítés bevezetésének, amelyik mindenféle tûzbiztonsági kérdést a munkavédelmi törvény alá rendel, a következõket kellene tartalmaznia: a tûzbiztonság felelõsségét azokra kellene hárítani akik a tulajdonnal rendelkeznek, irányítanak vagy a foglalkoztatás helyszínén dolgoznak; meg kellene követelni tõlük, hogy becsüljék meg a tûzkockázatot és tegyék meg a szükséges intézkedéseket; a jogi elõírásokat és szabályokat az elérendõ célok alapján kellene kifejezni (kiegészítve gyakorlati tanácsokkal és útmutatásokkal); a jelenleginél sokkal szélesebb körû érvényességet kellene nyújtani. Az általános tûzvédelmi óvintézkedések, valamint a munkafolyamatok tûzbiztonságára és más egészségre és biztonságra vonatkozó elõírás, egységes jogi szabályozási keretbe foglalása, az elõrelépés ideális változatának tûnik mindaddig, amíg az ember, a javaslatok megítélésének és a szabályzók betartatásának csak olyan praktikus oldalát veszi figyelembe, mint az információkhoz és a szakértelemhez való gyors hozzáférhetõség. Megfontolások Ez a fajta megoldás elejét venné annak, hogy a prioritások torzuljanak az erõforrások szétosztásánál (és helyreállítaná az egyensúlyt a felismert kockázat és veszélyhelyzet között). Emellett megakadályozná a pénz áramlását a feleslegesen támogatott területek felé azáltal, hogy elõsegíti i/ a holisztikus kockázatszemléletet és a cselekvések fontossági sorrendbe állítását, ii/ a kölcsönhatások vagyis a kockázat - cselekedet figyelembevételét, iii/ a különbözõ beavatkozási eljárások a különbözõ veszélyhelyzetekre elv figyelembevételével készült tervek használatát (beleértve a beavatkozást tûz esetén). Ezzel természetesen szükségessé válik a szelektív riasztás, vagy a szóban történõ riasztás bevezetése illetve az alkalmazottak és a biztonság területén dolgozók újraképzése. Meglehet, hogy a kormány felülvizsgáló bizottságának sokkal pragmatikusabb a nézõpontja. Azt javasolják, hogy még mielõtt az épületet használatba vennék azaz az építési szakaszban illetve nagyobb átalakítások során a helyi építési hatóság (mint ahogyan ma is), beköltözés után pedig a tûzvédelmi hatóság, azaz a helyi tûzoltóság legyen az illetékes. Ennek megvalósításával az a szándék, hogy elmozdulás történjen az összevont kockázatbecslés irányába, amivel két gazdát kell kiszolgálni: a munkavédelmi törvény hatálya alá tartozó Egészségés Biztonságvédelmi Felügyelõséget és a tûzvédelmi törvény hatálya alá tartozó tûzvédelmi hatóságot. (Határozott igény jelentkezik arra, hogy kiegészítsék az egészség és biztonság jelenlegi munkavédelmi szabályzóit azokkal a követelményekkel, amelyek a menekülés, a detektálás, a tûzjelzés és a tûzoltás eszközeire vonatkozó tûzvédelmi intézkedések kezelésének/karbantartásának végzését írják elõ.) A tûzvédelmi hatóság feladataival kapcsolatos konfliktus Tanácsadás A tûzvédelmi hatóság feladata, hogy tanáccsal szolgál tûzbiztonsági ügyekben, de a kormány álláspontja szerint a tanácsaikért számoljanak fel díjat. Ennek következtében a tûzvédelmi hatóság a felületes tanácsok miatt ki lehet téve kártérítési követeléseknek, és a tetejében konfliktus helyzetbe kerülhet a tanácsadói és az érvényre juttatói szerepe között is. Következésképpen át kellene gondolni ezen funkciók szétválasztását, vagy a jogszabályi rendelkezés törvényben meghatározott mentességét. Példaképpen gondoljuk át azt a helyzetet, amelyben i/ egy építész tanácsot kér a benyújtott tervek alapján a tûzvédelmi hatóság tûzmegelõzési elõadójától, az épület leég, a tulajdonos (kliens) beperli az építészt a felelõtlen tervezésért, az építész harmadik félként bevonja a tûzvédelmi hatóságot a bírósági ügymenetbe; és ii/ egy építész tanácsot kér a benyújtott tervek alapján a tûzvédelmi hatóság tûzmegelõzési elõadójától, ugyanannak a tûzvédelmi hatóságnak egy másik osztálya bírósághoz fordul a tulajdonossal szemben azt állítva, hogy a tervek nem felelnek meg az elõírásoknak; a tulajdonos nagyon is sikeres lehet a védekezésben a kereseti igény visszautasítása miatt azon az alapon, hogy a saját kárára bízott meg olyan személyben, aki arra hivatott, hogy megbízzanak benne. Mérnöki megoldások Az 1991-es építési elõírások lehetõvé teszik a mérnöki megoldásokat és a biztonságkezelést, mint alternatív lehetõségeket a szigorú kritériumokkal való megfeleltetés mellett. Így vagy az építési elõadóknak kellene tûzvédelmi mérnöki diplomával rendelkezni, vagy a munkába kellene bevonni tûzvédelmi mérnököt. A felülvizsgáló bizottság gondolt arra a lehetõségre is, hogy a jelenleg funkcionáló elszeparált nagyszámú felügyelõ helyébe a hatósági szerepkörbe egészség- és biztonságvédelmi felügyelõket állít. De ezt a lehetõséget ugyanazon okból (ezen felügyelõk tûzvédelmi tapasztalatainak hiánya miatt) visszautasították, és a hivatásos tûzoltó egységek rutin tûzbiztonsági felügyeletben való alkalmazásának gondolatával álltak elõ, olyan esetben amikor azok nem teljesítenek tûzoltási feladatokat. Ez a gondolat elevenébe vág annak a világosan megfogalmazott igénynek, hogy biztosítani kell azt, hogy a felügyelõk megfelelõ tûzvédelmi mérnöki és tûzbiztonsági menedzseri tudással rendelkezzenek és hogy a funkciójuk ne redukálódjon csak a mûszaki kivitelezés ellenõrzéseinek egyikére. Ez, kombinálva a célok elérése érdekében lefektetett jogi szabályozással, nehézséget jelenthet: a tûzoltó egységek nincsenek kiképezve erre a feladatra és az alá-fölé rendeltségi struktúra ellene hat annak, hogy a ranglétrán ala- VÉDELEM 1996/4 21

TANULMÁNY csonyabban levõk vállaljanak felelõsséget (és döntést) anélkül, hogy ne ellenõrizzék õket feletteseik. (Ez utóbbi megjegyzés érvényes a korábban tárgyalt, tanácsadással kapcsolatos problémára is.) Szakemberek Miközben a felülvizsgáló bizottság azt javasolta, hogy maradjon meg a végrehajtó hatalom meglévõ kényszerítõ ereje - amely a tûzvédelmi hatóságot jelenleg is megilleti az 1971. évi tûzvédelmi törvény 10. szakasza alapján és hogy az összehangolt tûzvédelmi hatóság egészség és biztonságvédelmi felügyelet megközelítés a legjobb, a szerzõnek az a véleménye, hogy a HSE-re alapozott felügyelet, alapozva a tûzoltóság tapasztalt és jól képzett azon tagjaira akik a tûzbiztonság e területén kívánnak elõbbre lépni, elõremutató megoldás lenne, amelyben elkerülhetõvé válna a tûzvédelmi hatóság kettõs funkciójából eredõ esetleges konfliktus. Végül is sokan vannak olyanok, akik amellett döntenének, hogy maradnak a tûzbiztonság területén belül (feltéve, hogy a karrier struktura megfelelõ lenne számukra) míg mások nem hivatásos területen választanának elõremeneteli lehetõséget, bármilyen okból. Ebben a vonatkozásban azt hiszem, hogy a kormány a felülvizsgálat során figyelmen kívül hagyta azt a fontos lehetõséget, hogy ajánlást tegyen egy tapasztalt, jól képzett munkaerõforrás hasznosítására a tûzbiztonság területén. fennálló, egyébként tisztességesnek mondható véleménykülönbség. A kormány felülvizsgáló bizottság a tûzbiztonságra vonatkozóan gondolt ezen eljárásoktól eltérõ megoldásra és az egészség- és biztonságvédelmi felügyelõségre alapozott törvényszékek használatát javasolja. Definíciók hiánya és prioritások konfliktusa A tûzbiztonság területén számtalan definíciót használnak, amelyeket sokkal pontosabban kellene meghatározni, mivel általában azok értelmezése és hatóköre az, ami vitára ad alkalmat. A tûzvédelmi szabályozás átfogó felülvizsgálatára vonatkozó jelenlegi javaslatok kitûnõ alkalmat szolgáltatnak arra, hogy néhány anomáliát megpróbáljunk megoldani vagy eltüntetni. Megoldásra váró probléma az is, hogy a kockázatok önelemzésére alapozott tûzbiztonsági rendszerben, idõrõl-idõre át kell gondolni az olyan tûzkockázatok elfogadhatóságát, amelyeket az egyéb más kockázatok elõbbre való szempontjaira tekintettel alakítottak ki. Ugyanis az építmények általános biztonsága az eredetileg jól megalkotott tûzvédelmi óvintézkedésekbõl, kompromisszum eredményeként alakul ki, amikor a biztosítók és a rendõrségi tisztviselõk javaslatait beépítik. Határozott igény, hogy a kormány új megközelítést alkalmazzon a tûzvédelem jogi szabályozásában. Mindemellett fontos körülmény, hogy a felülvizsgálat kiterjed a tûzbiztonságot befolyásoló mindenféle jogszabályra és a követendõ politikával szemben felelõsséggel tartozó összes kormányzati részlegre. Politikai vonatkozásait tekintve, ezért a jelenlegi törvényjavaslatok továbbfejlesztése folyamatos együttmûködést igényel az egyes elkülönült hivatalok között, mind az általános tûzvédelmet mind a tûzvédelmi eljárást illetõen. Ámbár az határozottan érzékelhetõ, hogy a Környezetvédelmi Minisztérium továbbra is fenn akarja tartani a felelõsségét a létesítmények építése/átalakítása közbeni fizikai tûzvédelmi óvintézkedések területén és, hogy a Belügyminisztérium továbbra is felügyelni akarja a tûzoltóságot. A szerzõ véleménye szerint a használatra vonatkozó tûzvédelmi szabályok teljes mértékben az Egészség- és Biztonságvédelmi Felügyelõség hatáskörébe kellene hogy tartozzanak. A javasolt változtatások szükségszerûen eredményezik az egész tûzbiztonság, a tervszerû gazdálkodás, a kockázatbecslés/kezelés és a szakmai oktatás jelentõs mértékû növekedését. Ez már magában is az oktatási területek radikális felülvizsgálata iránti igényt fogja elõmozdítani az Europai Unió országaiban. A szerzõ Ronald Barham, PhD, FCIArb, FRICS, FASI, MSE(Civ.), PEng(UK) a jogi gyakorlatban mint döntõbíró dolgozik, vendégprofesszor a Fachhochschule Augsburg, Bavaria fõiskolán, tiszteletbeli vendégelõadó a Sheffield University jogi karán Angliában, vezetõ oktató az angol Central Lancashire -i Egyetemen, meghívott elõadó néhány európai egyetemen más angol egyetemeken. Saját egyetemén az Épített Környezet Tanszékhez tartozó tûzbiztonság és kockázat-menedzsment szakon a posztgarduális képzésért felelõs.tagja az egyetem Tûz -és Robbanáskutató Központjának. Vita az elõírások betartásáról Mi a legjobb hozzáállás az elõírások betartásával kapcsolatos vitához? Amikor a jogi szabályozás egy rugalmasabb, a kockázaton alapuló, céltudatos programra törekszik, a viszonylag kevés számú fellebbezés valószínûleg növekedni fog. Jelenleg, a tervezés és az építés fázisában az, elõírásoktól való vélelmezett eltérés esetén az építési szabályzat alapján a miniszter által kijelölt döntéshozók foglalkoznak, amint ez az építési törvényben áll; más vélelmezett eltérések esetén (használatbavétel után) pedig a tûzvédelmi hatóság által felhozott vád alapján, bírói jogú tisztviselõk járnak el. Ez utóbbi eljárási mód bûnözés jelleget kölcsönözhet annak, ami lehet hogy nem más, mintegy a szabályzatok értelmezésében Következtetések Fordította Beda Zsolt A fordítást szakmailag ellenõrizte: dr. Mórotzné dr. Cecei Katalin fõiskolai docens, (Ybl Miklós Mûszaki Fõiskola Tûzvédelmi és Biztonságtechnikai Intézet). 22 VÉDELEM 1996/4

TÉNYKÉP Tükröm, tükröm... Sokszor elhangzik: a tûzoltóság kemény munkát végez, mégsem képes ezt a jelentõségének megfelelõen megjeleníteni a nyilvánosság elõtt. Sajtóügyelet A sajtónak azonnali és feldolgozható információkra van szüksége. A tûzoltóság rendelkezik az információkkal, de ezeket le kell fordítani nyelvi és képi formában a tömegkommunikáció nyelvére. Ebbõl a felismerésbõl született a sajtóügyelet szervezete. A BM TOP központi ügyelete mellett egy újságíró lát el folyamatos szolgálatot, aki a beérkezõ információk alapján mintegy dekódolja az ügyeletek szakmai közleményeit. Egyrészt az információkból közleményt, tájékoztatót szerkesztenek, amit eljuttatnak a tömegkommunikációs eszközökhöz. (A leggyakoribb partnerek: az MTI, a napilapok, a Magyar Rádió Krónika és Forró drót címû mûsorai.) Másrészt a nagyobb eseményeknél a médiák munkatársait (ügyeletes, fotós, riporter) kiértesítik, majd folyamatosan tájékoztatják õket. Ez utóbbi a megjelenõ anyagok szakszerûsége miatt rendkívül fontos! A harmadik körbe az úgynevezett aktuális témák új felszerelések beszerzése, laktanya átadás, tûzoltási bemutató, tûzvédelmi törvény tartoznak, amelyekrõl több, mint 100 írás született. A tevékenység negyedik köre közvetlenül a tûzvédelmi felvilágosítással függ össze. Így az elmúlt idõszakban a TV Tízórai, Napkelte és a Rádió Napközben címû mûsoraiban a fûtési idény problémáiról, a gázpalackok üzemeltetésérõl, a lakástüzekrõl, valamint az erdõ és avartüzek keletkezésének okairól szerveztünk stúdióbeszélgetést. Videócsoport A tûzoltóság egy percen belül elhagyja a laktanyát. Ez egy operatõrtõl nem várható el (így a tudósításokban rendszerint a forgalomirányító rendõr és a leégett tárgy látványa köszönt vissza!), hacsak nem Uj Magyarország 251 Kurír 187 Esti Hírlap 170 Magyar Nemzet 166 Pesti Riport 165 Blikk 163 Magyar Hírlap 158 Mai Nap (fõvárosi) 158 Mai Nap (országos) 154 Népszava 141 Népszabadság (2) 77 Népszabadság 29 Világgazdaság 17 Magyar Hírlap (2) 10 Napi Gazdaság 8 0 50 100 150 200 250 300 Megyei napilapok Petõfi Népe 120 24 óra 98 Heves Megyei Hírlap 95 Hajdú-Bihari Napló 74 Somogyi Hírlap 73 Észak Magyarország 73 Békés Megyei Hírlap 70 Nógrád Megyei Hírlap 68 Déli Hírlap 62 Fejér Megyei Hírlap 62 Új Dunántúli Napló 56 Új Néplap (Szolnok) 54 Vas Népe 54 Kisalföld 32 tûzoltó az illetõ. Ebbõl a gondolatból született a videocsoport. Azóta (1995. július) a fõvárosi Tûzoltási Csoportok mellett mûködõ operatõrök segítik az eseményekrõl készült felvételekkel bemutatni a tûzoltóság tevékenységét. A csoport tagjai eddig 400 videófelvételt készítettek. A tûzoltók végre akcióban és testközelben mutatkozhattak meg az MTV Napkelte és Híradó mûsoraiban, a TV-3-ban a Duna- TV-ben, sõt a budapesti kábelcsatornákon is. A tudósításokhoz szükséges információt a sajtóügyelet biztosítja. Sajtófigyelés Milyen kép jelenik meg a tûzoltóságról a sajtóban? Ez a szervezet valamennyi tagját érintõ kérdés. Ezért megszerveztük az elektronikus és az írott sajtó figyelését. Kelet Magyarország 29 Délvilág 19 Veszprémi Napló 18 Heves Megyei Nap 13 Zalai Hírlap 11 Dél Magyarország 8 Jászkun Krónika 4 Reggeli Délvilág 4 Békés Megyei Nap 3 Tolnai Népújság 3 Hetilapok Vasárnapi Hírek 40 Vasárnapi Kurír 22 CIKKEK MEGOSZLÁSA ÚJSÁGONKÉNT Országos napilapok cikkek száma Vasárnap 20 KÁPÉ 9 Nemzeti Képes Sport 6 Reform 6 Heti Pesti Riport 5 Magyarország 4 Tallózó 3 Figyelõ 2 Heti Világgazdaság 2 Élet és Irodalom 1 Új Demokrata 1 Magyar Fórum 1 PC World 1 Sport Plusz Foci 1 Sportissimo 1 1995-ben 1260, 1996. I. félévben 2565 riport (rádió, tv) hangzott el, s ezek döntõ többsége pozitív hangvételû volt. A fõbb témák: káresetek, önkormányzati tûzoltóságok kialakítása, tûzvédelmi törvény, bérfejlesztés, demonstráció. Az írott sajtó is érdeklõdik a tûzoltóság iránt. 1995-ben 6000, 1996. I. félévben 2924 cikk jelent meg. Tapasztalataink szerint a sajtóügyelet mûködése óta a publikációk száma és szakszerûsége is nõtt. A lakosság elismeri a tûzoltóság erõfeszítéseit. Javítanivalónk a döntéshozók célirányos és sokrétû tájékoztatásában van még. Szõke Gábor tû. alezredes, szóvivõ BM TOP VÉDELEM 1996/4 25

KUTATÁS NÉGYESI GYÖRGY A tûzháromszögrõl Abban nõttünk fel, hogy higgyünk a tûzháromszögben! A levegõ, az égést tápláló anyag és a gyújtóforrás szükségesek ahhoz, hogy tûz vagy robbanás keletkezzen. Ha az egyiket elvesszük, akkor a robbanás lehetetlen. Természetesen az igaz, ha sikerülne minden gyújtóforrást kiküszöbölni, akkor nem lehetne tûz. A kérdés az, hogy lehetséges-e a gyújtóforrások kiküszöbölése? Elmélet Sokan azt hiszik, hogy a robbanó keverékek nem veszélyesek, ha minden lehetséges intézkedést megtettek minden lehetséges gyújtási forrás eltávolítására. Ha ipari méretekben kezelnek gyúlékony gázokat vagy gõzöket, akkor ez a nézet, bár elméletileg igaz, félrevezetõ! Ha a gyúlékony gázok vagy gõzök gyúlékony koncentrációban keverednek a levegõvel, akkor a gyakorlat azt mutatja, hogy valószínûleg gyújtási források is keletkeznek. Ez egyike annak a néhány dolognak az életben, amit ingyen kapunk. Sok tûz és robbanás vizsgálatában nem találtak gyújtás forrást. Néha a vizsgáló a gyújtást elektrosztatikus feltöltõdésnek tulajdonítja, de anélkül, hogy bemutatná milyen módon tehetõ felelõssé az elektrosztatikus feltöltõdés. Gyakorlat Idén januárban egyik üzemünkben toloul-etilacetát keverékét szívatta fel a dolgozó vákuum segítségével a készülékbe. Amikor kiürült a hordó, elfordult, hogy elzárja a vákuumcsapot és közben letette a beszívató csövet. Ekkor egy pukkanást hallott. Megfordult és látta, hogy kihasadt a hordó fenéklemeze s tûz keletkezett. Az oltás közben megsérült a keze. A vizsgálat során megmértem a felszívató csõ ill. a kezelõpódiumon álló hordó levezetési ellenállását, amely mindkét esetben 2 kω érték volt, tehát elektrosztatikus szempontból erõsen vezetõnek bizonyultak. Az anyag térfogati ellenállása 7-10 8 Ωm, tehát csak gyengén szigetelõ. A felszívó csõ egy vezetõképes tömlõ a vé- Toluol-Etilacetát felszivatása közben keletkezett tûz gén saválló acélból készült beszívató pipával. Az anyag gyakorlatilag a két oldószeren kívül mást nem tartalmazott. Elkészítettem a derivatográfiás felvételét is, de csak endoterm csúcsot mutatott, az oldószerek elpárolgását. A ph 7 volt. A kérdés tehát, hogy robbanásbiztos villamos szerelvények mellett mi lehetett a gyújtóforrás? A ledobott saválló acél pipa okozhatott szikrát, vagy az elektrosztatikus feltöltõdés? Elektrosztatikus feltöltõdés Gõz vagy gáz szivárgás, ha folyékony részecskéket vagy porrészecskéket tartalmaz, elektrosztatikus feltöltõdést okoz. Ez felhalmozódhat egy földeletlen vezetõn. (pld: egy drótháló darabján vagy szerszámon). Talán magából a felhõbõl is származhatnak kisülések. Más esetekben a gyújtást piroforos anyag nyomainak kell tulajdonítanunk. Olyan katalizátoroknak, amelyeken helyi magas hõmérséklethez vezetõ reakciók elõfordulhatnak. (pld.: dörzsölõdés vagy acél ütõdése a betonhoz (de nem acél-acél ütõdése). Surlódás Merevtetõs tárolótartályban következett be robbanás. A folyadék nagy vezetõképességû, így kizárható volt az elektrosztatikus feltöltõdés, mint gyújtási forrás. Az egyetlen forrás a súrlódási hõ lehetett, amelyet egy rezgõ drót okozott. Ez a drót egy lengõ kart támasztott alá és egy tolókocsihoz dörzsölõdött, amely csúszott a csapágyán és nem mozgott szabadon. A kísérletek azt mutatták, hogy az acéldrót súrlódás esetén, kis részecskéket produkálhat, amelyek nem gyújtják meg a metánt, de más gázokat igen. Egy nyitott tartályban (szivárgó szerelvényen) húzták meg a csavart, amikor a tûz bekövetkezett. A tartályt kiürítették, de még mindig volt benne gyúlékony gõz. Ez a tartály alumíniumból készült, de a szerelvény egy szivattyú acélból. A jegyzõkönyv szerint az acél és az Al közötti súrlódás, az Al Al 2 O 3 -dá oxidálódását okozta és ez egy exoterm reakció. Vagy elõfordulhatott az Al és a rozsdás vas közötti termitreakció. (Forrás: Kletz 1) Meglepõ eredmény Saját kutatásaimmal is sikerült egy meglepõ lehetséges gyújtóforrást találni. Mint az közismert a tûz- és robbanásveszély feltárásához használt vizsgálataink többségét a robbanóanyagiparban dolgozták ki. Ezek közé tartozik az ütés- és dörzsérzékenység vizsgálata. Nyugat-Európában a szûrõvizsgálatok közé tartozik az ütésérzékenység vizsgálata. A dörzsérzékenységet általában csak akkor vizsgálják, ha az anyag az ejtõkalapács ütésére erõsen bomlik, lángot ad vagy robban. Én mindig párhuzamosan vizsgáltam. 167 anyag vizsgálati eredményeit áttekintve 33 olyan anyagot találtam, amelyek negatív ütésérzékenységi vizsgálati eredmény mellett terheléses dörzsölésre bomlást mutattak és 4 olyan anyag volt, amelyek legalább erõs füstöt adtak, szikrát lehetett látni, vagy égésfoltot hagytak a vizsgálat után. Mind a 33 anyag heterociklikus vegyület volt. A 4 anyag N atomot tartalmazó heterociklikus vegyület volt és ezenkívül a láncban kén atom is szerepelt. Tehát, 26 VÉDELEM 1996/4