MINŐSÉG ÉS MINŐSÉGIRÁNYÍTÁS MINŐSÉGÜGY A JÁRMŰTECHNIKÁBAN BMEKOGJA154

HTML
DOWNLOAD

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "MINŐSÉG ÉS MINŐSÉGIRÁNYÍTÁS MINŐSÉGÜGY A JÁRMŰTECHNIKÁBAN BMEKOGJA154"

Zsófia Katona
6 évvel ezelőtt
Látták:

1 MINŐSÉG ÉS MINŐSÉGIRÁNYÍTÁS MINŐSÉGÜGY A JÁRMŰTECHNIKÁBAN BMEKOGJA154 MINŐSÉGÜGY A KÖZLEKEDÉSBEN BMEKOGJA113 Ászity Sándor BME KÖZLEKEDÉSMÉRNÖKI ÉS JÁRMŰMÉRNÖKI KAR /2017/INTFIN SZÁMÚ EMMI ÁLTAL TÁMOGATOTT TANANYAG

2 Tartalom 3. A minőségügy jogi háttere 2

3 3. A minőségügy jogi háttere 3.1. Szabályozási területek 3.2. Termék- és rendszertanúsítás 3

4 3.1. Szabályozási területek Jogilag szabályozott területeken a termékkel vagy szolgáltatással kapcsolatos előírásokat jogszabályok tartalmazzák. Olyan termékek és szolgáltatások tartoznak ehhez a területhez, melyek a fogyasztóra nézve veszélyesek lehetnek. A kötelező jellegű műszaki tartalmú szabályozás területe az élet-, egészség-, környezet- és fogyasztóvédelem, formái a kötelező műszaki előírások, az ide vonatkozó rendelkezések, valamint előírások a megfelelés igazolására. Piacszabályozott területen a termékkel és szolgáltatással kapcsolatos előírásokat nem jogszabályok rögzítik, hanem a gyártók, forgalmazók által önkéntesen elfogadott dokumentumok tartalmazzák (pl.: a szabványok, szerződések, műszaki feltételek, stb.). Az ún. harmonizált szabványok az EU gyakorlatában a jogszabályokkal egy időben készülnek és hozzájuk harmonikusan illeszkednek. 4

5 3.1. Szabályozási területek Minőségirányítás jogi szabályozói: elosztási (termelés - elosztás - fogyasztás) területen: termékfelelősség, termékbiztonság, fogyasztóvédelem. műszaki területen: CE jel, mérésügy, munkavédelem, biztonságtechnika, környezetvédelem. 5

6 3.1. Szabályozási területek A termékfelelőség: csak a nem megfelelő minőség káros hatásaival, ill. az általa okozott kárral foglalkozik, ha már bekövetkezett. A termékfelelősség az a felelősség, amelyet a gyártó (importőr) a vevőknél használatba vett termék által okozott esetleges károkért vagy balesetekért visel, függetlenül attól, hogy a károkozás neki felírható vagy sem. A termékbiztonság: már a fennálló veszéllyel is foglakozik. A fogyasztóvédelem: a minőség hasznos tulajdonságainak a meglétét írja elő. 6

7 3.1. Szabályozási területek A műszaki terület jogi szabályozói előírják, hogy egy időben teljesüljön: a megfelelőség, a hasznos tulajdonságok megléte, a káros tulajdonságok hiánya. A termékszabványok: a megfelelőséget írják elő, a minőséggel nem foglakoznak. 7

8 3.1. Szabályozási területek Termékfelelősség: USA termékekre és szolgáltatásokra korlátlan kártérítés aránytalan kártérítés nincs jogvesztés EU csak termékekre csak fogyasztási cikkekre technikai színvonal számít maximált kártérítés arányos kártérítés 10 év után jogvesztés A termékfelelősség az a felelősség, amelyet a gyártó (importőr) a vevőknél használatba vett termék által okozott esetleges károkért vagy balesetekért visel, függetlenül attól, hogy a károkozás neki felírható vagy sem. 8

9 3.1. Szabályozási területek Termékfelelősség: A gyártót vagy importőrt felmentik, ha bizonyítani tudja, hogy a termék: nem került forgalomba, nem üzletszerű forgalmazás céljából készült, nem üzletszerű gazdasági tevékenység keretében forgalmazta, a forgalomba hozatalkor hibátlan volt, a forgalomba hozatalkor a hiba felismerhetetlen volt a tudomány állása szerint, a jogszabály vagy hatósági előírás hatására hibásodott meg. A károsult perelheti az alapanyaggyártót és a beszállítót is, illetve a késztermék gyártója a felelősséget továbbháríthatja. 9

10 3.1. Szabályozási területek Termékfelelősség: Az alapanyaggyártót vagy beszállítót felmentik, ha a termékhiba oka: a végtermék szerkezeti kialakítása, összetétele, a végtermék gyártó gyártási utasítása, a kialakítási vagy összeállítási technológia, a részek kedvezőtlen kölcsönhatása. Magyarországon 1993 óta van termékfelelősségi törvény (1993. évi X. törvény) megegyezik az EU direktívával. 10

11 3.2. Termék- és rendszertanúsítás Az áruk szabad mozgásának biztosításához számos esetben tanúsításra is szükség van: igazolni kell, hogy a termék megfelel a direktíváknak. A nemzetközi gyakorlatban a terméktanúsító és a rendszertanúsító szervek nem ugyanazok. Terméktanúsítási szerv: egy, a vizsgálatot végző laboratóriumtól különböző szerv, amely a laboratóriumtól kapott vizsgálati jegyzőkönyv alapján megvizsgálja, hogy figyelembe vették-e a termékre vonatkozó összes szükséges előírást. Kiadja a tanúsítványt arról, hogy a termék megfelel egy: jogszabálynak, szabványnak, műszaki követelménynek, szerződésnek (annak függvényében, hogy mi alapján kérték a tanúsítást). 11

12 3.2. Termék- és rendszertanúsítás Rendszertanúsító szerv: a tanúsított területtől, a felkészítő eljárástól független akkreditált szerv, amely független vizsgálat során megállapítja, hogy a: vizsgált tevékenységek, folyamatok, rendszerek, megfelelnek-e az előírásoknak és alkalmasak-e a célok hatékony és egyenletes színvonalú elérésére. Notifikált szervek: A notifikált (bejelentett) testületek vizsgáló és/vagy tanúsító szervezetek. Feladatuk a megfelelőség igazolása a forgalomba hozatal előtt. A direktívák írják elő, hogy mikor kell notifikált (kijelölt) szervet a megfelelőségi eljárásba bevonni. 12

13 3.2. Termék- és rendszertanúsítás Az auditok fajtái: Első fél általi (belső) audit Az audit fókuszában a folyamatok vannak. Második fél általi (külső) audit Az audit fókuszában a szerződések vannak. Pl. vevői auditok Harmadik fél általi audit (tanúsítás) Az audit fókuszában a szabvány követelményei vannak. Pl. akkreditált Tanúsító szervezet auditja 13

14 3.2. Termék- és rendszertanúsítás Az auditok fajtái: Felülvizsgáló szerint: belső audit 1. fél külső audit folyamatok beszállítói audit 2. fél 3. fél kezdeti audit szerződés szabvány felügyeleti audit termékaudit megújító audit Terület szerint: folyamataudit rendszeraudit 14

15 3.2. Termék- és rendszertanúsítás Az audit jelentősége: - Fejlesztés (rendszer, folyamat, szabályozás) - Munkamódszerek javítása (nem biztos, hogy a régi a jó) - Selejt csökkentése (helyesbítő tevékenységek) - Vezetőség informálása (nem a büntetés, a helyesbítés, megelőzés a cél) 15

16 3.2. Termék- és rendszertanúsítás Az audit lépései: TERVEZÉS ELRENDELÉS ELŐKÉSZÍTÉS AUDITÁLÁS AUDIT JELENTÉS KÉSZÍTÉSE HELYESBÍTÉS auditált VISSZAELLENŐRZÉS 16

hu BME KÖZLEKEDÉSMÉRNÖKI ÉS JÁRMŰMÉRNÖKI KAR

17 BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM Ászity Sándor BME KÖZLEKEDÉSMÉRNÖKI ÉS JÁRMŰMÉRNÖKI KAR /2017/INTFIN SZÁMÚ EMMI ÁLTAL TÁMOGATOTT TANANYAG

Hasonló dokumentumok

Minőség és minőségirányítás

Minőség és minőségirányítás 2.1 A minőségmenedzsment és a minőségfilozófia fejlődése 2.2 A minőségügy jogi háttere 1 02. 07. 2018. 2.1 A minőségmenedzsment és a minőségfilozófia fejlődése 2.1.1 ELLENŐRZÉSRE ÉS FELÜGYELETRE ÉPÍTETT