Minőség és minőségirányítás

Átírás

1 2.1 A minőségmenedzsment és a minőségfilozófia fejlődése 2.2 A minőségügy jogi háttere

2 2.1 A minőségmenedzsment és a minőségfilozófia fejlődése ELLENŐRZÉSRE ÉS FELÜGYELETRE ÉPÍTETT RENDSZEREK FOLYAMAT SZABÁLYOZÁSÁRA ÉPÍTETT RENDSZEREK MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI RENDSZEREK 2 2

3 ELLENŐRZÉSRE ÉS FELÜGYELETRE ÉPÍTETT RENDSZEREK 1., Prototípus vizsgálat + típusazonossági vizsgálat A prototípus vizsgálatot főleg akkor alkalmazzák, ha termék minősége elsősorban annak konstrukciójától függ (pl. gépek, készülékek, stb.). A módszer alkalmazásánál erős a bizalmi elem, e szerint feltételezik, hogy mindaddig, amíg - a konstrukcióban, - a használt anyagokban és - a gyártási eljárásban nem történt változás a sorozatban gyártott termék is kielégíti azokat a (minőségi) követelményeket, amelyeknek a prototípus megfelel. A prototípus vizsgálat általában független tanúsító szerv és/vagy laboratórium feladata. A típusazonossági vizsgálatokat gyártási sorozat indításánál végeznek. Ezzel deklarálja a gyártó, hogy az adott tétel azonos a prototípussal. 3 3

4 ELLENŐRZÉSRE ÉS FELÜGYELETRE ÉPÍTETT RENDSZEREK 2., Mintavételes ellenőrzés A termék valamely tételéből vagy a termékfolyamból - véletlenszerű reprezentatív mintát vesznek, majd ezt - az előírások szerint ellenőrzik és a kapott eredményekből - következtetést vonnak le a teljes tétel minőségére. Ott alkalmazzák, ahol a teljes termékmennyiség ellenőrzése - a dolog természetéből eredően lehetetlen, - a termék nagy száma miatt nem gazdaságos, - az ellenőrzés során a termék sérül, megsemmisül. Mintavételes ellenőrzéskor az ellenőrzött tételben a termékfolyamat bizonyos százalékban 4 jelen lesznek nem megfelelő termékek is., 4

5 ELLENŐRZÉSRE ÉS FELÜGYELETRE ÉPÍTETT RENDSZEREK Napjainkban általánossá vált a matematikai statisztikai módszerek használata és az ellenőrzéseket szabványok segítik. A mintavételes ellenőrzés hátrányai: - hibátlan termék igénye esetén (pl. atomenergia, űrhajózás, repülés...) és nagyon nagy alkatrész-számú termékek esetén (pl. nagy számítógépek több ezer alkatrésze) nem alkalmazható, - nem csökkenti a selejt mennyiségét - magas a vevőszolgálati költség, mert a hibák jelentős része a vevőknél válik ismertté, - nem tárja fel és nem küszöböli ki a hibák okait, 5 - nem akadályozza meg a hibaismétlődést. 5

6 ELLENŐRZÉSRE ÉS FELÜGYELETRE ÉPÍTETT RENDSZEREK 3., Mindendarabos vizsgálat A XIX. sz. végéig a minőségellenőrzés általános módszere volt. A tömegtermelés megjelenésével a nagy darabszámok, a jelentős költség és idő szükséglet és bizonyos területeken a roncsolásos vizsgálatok terjedése miatt fokozatosan háttérbe szorult és napjainkra csak ott alkalmazzák - ahol egészségügyi vagy biztonsági kérdések merülnek fel, - ahol emberélet forog kockán, - vagy más, döntő fontosságú érdek játszik szerepet (pl. űrhajózás, atomenergia, katonaság.) 6 6

7 ELLENŐRZÉSRE ÉS FELÜGYELETRE ÉPÍTETT RENDSZEREK A mindendarabos vizsgálat hátrányai: - emberi hiba miatt és alacsony hibaráta nem képes minden hibás darabot kiszűrni - drága (magas ellenőrzési és selejt költségek) - időigényes - nem csökkenti a selejt mennyiségét - nem deríti fel és nem küszöböli ki a hibák okait - nem akadályozza meg a hibaismétlődést A mintadarabos vizsgálat, mint minőségellenőrzés, ún. kimeneti ellenőrzés (végellenőrzés). 7 7

8 ELLENŐRZÉSRE ÉS FELÜGYELETRE ÉPÍTETT RENDSZEREK 4.,A gyártási folyamat ellenőrzése, gyártásközi ellenőrzés A gyártási folyamat ellenőrzése során végig kell kísérni a teljes gyártási folyamatot és az egyes művelet után ellenőrzést kell végezni (gyártásközi ellenőrzés). Előnyök: - a hibás darab nem jut el a következő műveletig, - lehetővé válik a javítás utómunkálással, ill. a további műveletek illesztése, - a hiba keletkezése és felderítése között csökken a távolság, - jelentősen csökken a selejt és a selejtköltség, - javul a végtermék minősége, - megszűnik a végellenőrzés addigi szerepe. Hátrányok: 8 - nem tárja fel és küszöböli ki a hibák okait, - nem akadályozza meg a hibaismétlődést 8

9 FOLYAMAT SZABÁLYOZÁSÁRA ÉPÍTETT RENDSZEREK 5., Minőségszabályozás, minőségszabályozási rendszer Cél: a hiba ismétlődésének megelőzése Alapgondolata: ha a gyártási folyamat és a gyártásközi ellenőrzések - eredményeit elemzik (pl. a mért jellemzők értékeit összehasonlítják az előírttal), - meghatározzák a nemmegfelelőségeket, - feltárják a hibák okait, - visszacsatolják a tapasztalatokat a korábbi gyártási folyamat(ok)ba akkor a hibaokokat ki lehet küszöbölni és a hibaismétlődést meg lehet akadályozni. 9 9

10 FOLYAMAT SZABÁLYOZÁSÁRA ÉPÍTETT RENDSZEREK Minőségszabályozási rendszer: Olyan szabályozási rendszer, amely a termelési folyamat és a termék minőségét az előírt szinten biztosítja. Teljes körű minőségszabályozás: ha a minőség szabályozása a közvetlen gyártási technológián túl kiterjed - a kapcsolódó műveletekre (pl. képzés, dokumentálás, raktározás, stb.), - a gyártást megelőző műveletekre (pl. marketing, szerződéskötés, anyagbeszerzés, stb.) és - a gyártást követő műveletekre (pl. értékesítés, telepítés, vevőszolgálat ) 10 10

11 FOLYAMAT SZABÁLYOZÁSÁRA ÉPÍTETT RENDSZEREK A minőségszabályozási rendszer előnye, hogy a folyamat jellemzőinek vizsgálatával nyert adatokat felhasználják a - a hibák ismétlődésének meggátolására, - az előállítási módszerek és eszközök céltudatos javítására és - a folyamatok változékonyságának (ingadozásának) csökkentésére is. Az egyenletes jó minőséget csak ellenőrzéssel nem lehet megvalósítani, a minőséget tervezett és irányított tevékenységgel bele kell építeni a termelésbe és ezen keresztül a termékbe. A minőségbiztosítás az a tervezett és módszeres tevékenység, amellyel a hibázás lehetőségének folyamatos csökkentése mellett a minőséget a - termék-előállításba (gyártásba) és a 11 tervezik és építik. - termékbe 11

12 MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI RENDSZEREK 6., Minőségirányítás, minőségirányítási rendszer A minőségirányítás a szervezet minőségi célkitűzéseinek megvalósításához szükséges összehangolt vezetési tevékenység - a folyamatok tervezésére, működtetésére és szabályozására, valamint - az ezekhez szükséges erőforrások biztosítására. QAS, TQM, Six sigma 12 12

13 MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI RENDSZEREK A minőségirányítási rendszerek célja: a minőségre vonatkozó célkitűzések teljesítésének biztosítása bizalomkeltés az érdekelt felekben és a vezetőségben a minőségi követelmények teljesítéséről és az egyenletes, jó minőség előállításának képességéről. A minőségirányítási rendszer (quality management): a minőségkövetelmények és a minőségirányítás megvalósításához szükséges szervezeti felépítés, eljárások, folyamatok és erőforrások összessége. A minőségirányítási rendszernek annyira átfogónak kell lennie, amennyire ez a minőségre vonatkozó célkitűzések teljesítéséhez szükséges 13 13

14 MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI RENDSZEREK 14 14

15 A minőségirányítás fejlődése ELLENŐRZÉSRE ÉS FELÜGYELETRE ÉPÍTETT RENDSZEREK (Hagyományos minőségellenőrzés) Cél: a selejt kibocsátásának megelőzése, illetve elfogadható szintre csökkentése FOLYAMAT- SZABÁLYOZÁSRA ÉPÍTETT RSZ.-EK Cél: a hiba ismétlődés megakadályozása MINŐSÉG- IRÁNYÍTÁSI RENDSZEREK Cél: -Hibamegelőzés -Feltételteremtés -Bizalomkeltés Prototípus & típusazonossági vizsgálat Mintavételes ellenőrzés Mindendarabos vizsgálat Gyártásközi ellenőrzés Minőségszabályozási rendszer Minőségirányítási rendszer 15 15

16 Szabvány alapú minőségirányítási rendszerek A szabvány, elismert szerv által kiadott vagy közmegegyezéssel jóváhagyott, olyan dokumentum, amely tevékenységekre, vagy azok eredményére vonatkozik, és olyan általános és ismételten alkalmazható szabályokat vagy jellemzőket tartalmaz, amelyek alkalmazásával a rendező hatás az adott feltételek között a legkedvezőbb. Fogalom-magyarázó szabványok: Az egyes szakterületek ki-fejezéseinek magyarázatát tartalmazzák, amelyek a műszaki szabályozások, ill. a gyakorlati követelmények megértését teszik lehetővé. Termék szabványok: Jellemző tulajdonságokat és értékeket rögzít. Lényegében a termék minőségi követelményeit tartalmazza minden lehetséges szempontból. Eljárási szabványok: 16 Tevékenységek, folyamatok ill. eljárások (minőségi) követelményeit rögzíti. 16

17 Szabvány alapú minőségirányítási rendszerek A minőségirányítási rendszerek szabványai többnyire eljárási szabványok, figyelembe veszik a törvényeket ill. a fogyasztók igényeit. Céljuk irányelveket adni a minőségirányítási rendszerek (MIR) megalkotásához. A rendszer alkalmazásának előnyei: a., annak a képessége, hogy folyamatosan olyan termékeket szállít és szolgáltatásokat nyújt, amelyek eleget tesznek a vevői és sz alkalmazható jogszabályi és egyéb szabályozó követelményeknek; b., lehetőségek feltárásának elősegítése a vevői elégedettség növelésére; c., a környezetével és céljaival kapcsolatos kockázatok és lehetőségek kezelése; d., meghatározott minőségirányítási rendszerkövetelményeknek való megfelelőség igazolásának képessége

18 Szabvány alapú minőségirányítási rendszerek Az IS szabványcsalád A katonai szabványokra erősen támaszkodva Nagy Britanniában dolgozták ki 1979 re a BS5750 szabvány első változatát, melyet a szállító és vevő közötti szerződéses kapcsolatokon kívül harmadik fél által regisztráltatni lehetett. A regisztrálást ami a szabvány kiválasztott részének való megfelelést jelentette minden tényleges vagy lehetséges vevő nevében a Brit Szabványosítási Intézet (BSI) végezte re a Nemzetközi Szabványosítási Szervezet (ISO) által a BS5750 szabványt alapul véve és kiegészítve nemzeti információkkal kidolgozásra került az ISO 9000 szabványsorozat, mely jelenleg az ISO 9000, 9001, 9004 szabványokat tartalmazza. A szabványsorozat világszerte elfogadásra került

19 Szabvány alapú minőségirányítási rendszerek Az IS szabványcsalád Az ISO 9000 szabványcsalád nem foglalkozik konkrét módszerek, eljárások előírásával. Egyfajta modellt szolgáltat az alapelvek megvalósításához, a vevő igényeinek teljesítéséhez. MSZ EN ISO 9000:2015 Minőségirányítási rendszerek. Alapok és szótár MSZ EN ISO 9001:2015 Minőségirányítási rendszerek. Követelmények MSZ EN ISO 9004:2015 A szervezet tartós sikerének irányítása. Minőségirányítási 19 19

20 Szabvány alapú minőségirányítási rendszerek ISO 9000 Minőségirányítási rendszerek. Alapok és szótár alapvető fontosságú hátteret biztosít a nemzetközi szabványnak a megfelelő megértéshez és alkalmazáshoz. Az ISO 9000 határozza meg az ISO 9001 szabványban használt szakkifejezéseket, meghatározásokat és koncepciókat is. ISO 9001 Minőségirányítási rendszerek. Követelmények Követelményeket határoz meg, amelyek elsősorban azt célozzák, hogy bizalmt alakítson ki a szervezet által szállított termékek és nyújtott szolgáltatások iránt, ezáltal növelve a vevői elégedettséget. Megfelelő alkalmazásától az is várható, hogy más szervezeti előnyökkel jár, mint például a jobb belső kommunikáció, a szervezet folyamatinak jobb megértése és felügyelete. ISO 9004 A szervezet tartós sikerének irányítása. Minőségirányítási megközelítés útmutatást ad azokak a szervezeteknek, amelyek azt választják, hogy meghaladják a szabvány követelményeit. Útmutatást tartalmaz egy önértékelési módszertanhoz a szervezet számára, hogy képes legyen értékelni minőségirányítási rendszere 20 fejlettségi szintjét. 20

21 Szabvány alapú minőségirányítási rendszerek IATF az autóipari ágazati minőségirányítási rendszer követelményeit rögzíti (International Automotive Task Force) A járműipari ágazat résztvevői globális vállalatok (is) globális beszállítói hálózattal az eltérő minőségirányítási rendszerek gátolják a versenyképességüket (QS 9000 USA, AVSQ 94 ITL, EAQF 94 FRA, VDI 6.1 GER) csökkenteni kell a globális beszállítói hálózat jelentette veszteségeket második fél által végzett audit felszámolása. Az általánosan elfogadott ISO 9001: kiegészítése az ágazat-specifikus követelményekkel a vevő-specifikus követelmények kihagyása mellett

22 FOLYAMAT SZABÁLYOZÁSÁRA ÉPÍTETT RENDSZEREK IATF Forrás: MINŐSÉGBIZTOSÍTÁS BGK 3047 Budapest,

23 2.2 A minőségügy jogi háttere Szabályozási területek Jogilag szabályozott területeken a termékkel vagy szolgáltatással kapcsolatos előírásokat jogszabályok tartalmazzák. Olyan termékek és szolgáltatások tartoznak ehhez a területhez, melyek a fogyasztóra nézve veszélyesek lehetnek. A kötelező jellegű műszaki tartalmú szabályozás területe az élet-, egészség-, környezet- és fogyasztóvédelem, formái a kötelező mőszaki előírások, az ide vonatkozó rendelkezések, valamint előírások a megfelelés igazolására. Piacszabályozott területen a termékkel és szolgáltatással kapcsolatos előírásokat nem jogszabályok rögzítik, hanem a gyártók, forgalmazók által önkéntesen elfogadott dokumentumok tartalmazzák (pl.: a szabványok, szerződések, műszaki feltételek, stb.). Az ún. harmonizált szabványok azeu gyakorlatában a jogszabályokkal egy időben készülnek 23 és hozzájuk harmonikusan illeszkednek. 23

24 2.2 A minőségügy jogi háttere Minőségirányítás jogi szabályozzói: elosztási (termelés - elosztás - fogyasztás) területen: 24 termékfelelősség termékbiztonság fogyasztóvédelem műszaki területen: CE jel mérésügy munkavédelem biztonságtechnika környezetvédelem. 24

25 2.2 A minőségügy jogi háttere A termékfelelőség, csak a nem megfelelő minőség káros hatásaival, ill. az általa okozott kárral foglalkozik, ha már bekövetkezett. A termékfelelősség az a felelősség, amelyet a gyártó (importőr) a vevőknél használatba vett termék által okozott esetleges károkért vagy balesetekért visel, függetlenül attól, hogy a károkozás neki felírható vagy sem. A termékbiztonság: már a fennálló veszéllyel is foglakozik. A fogyasztóvédelem: 25 a minőség hasznos tulajdonságainak a meglétét írja elő. 25

26 2.2 A minőségügy jogi háttere A műszaki terület jogi szabályozói előírják, hogy egy időben teljesüljön: a megfelelőség, a hasznos tulajdonságok megléte, a káros tulajdonságok hiánya. A termékszabványok: a megfelelőséget írják elő, a minőséggel nem foglakoznak

27 2.2 A minőségügy jogi háttere Termékfelelősség: USA termékekre és szolgáltatásokra korlátlan kártérítés aránytalan kártérítés nincs jogvesztés EU csak termékekre csak fogyasztási cikkekre technikai színvonal számít maximált kártérítés arányos kártérítés 10 év után jogvesztés A termékfelelősség az a felelősség, amelyet a gyártó (importőr) a vevőknél használatba vett termék által okozott esetleges károkért vagy balesetekért visel, függetlenül attól, hogy a károkozás neki felírható vagy sem

28 2.2 A minőségügy jogi háttere Termékfelelősség: A gyártót vagy importőrt felmentik, ha bizonyítani tudja, hogy a termék: nem került forgalomba nem üzletszerű forgalmazás céljából készült nem üzletszerű gazdasági tevékenység keretében forgalmazta a forgalomba hozatalkor hibátlan volt a forgalomba hozatalkor a hiba felismerhetetlen volt a tudomány állása szerint a jogszabály vagy hatósági előírás hatására hibásodott meg A károsult perelheti az alapanyaggyártót és a beszállítót is, illetve a késztermék gyártója a felelősséget továbbháríthatja

29 2.2 A minőségügy jogi háttere Termékfelelősség: Az alapanyaggyártót vagy beszállítót felmentik, ha a termékhiba oka: a végtermék szerkezeti kialakítása, összetétele a végtermék gyártó gyártási utasítása a kialakítási vagy összeállítási technológia a részek kedvezőtlen kölcsönhatása Magyarországon 1993 óta van termékfelelősségi törvény (1993. évi X. törvény) megegyezik az EU direktívával

30 2.2 A minőségügy jogi háttere Termékfelelősség: GM visszahívás oka a gyújtáskapcsolók hibája, ami miatt az menet közben magától leállítja a motort, kikapcsolva ezzel az autó legtöbb elektromos rendszerét is. Mivel kikapcsolt gyújtásnál a fékrásegítő és a szervokormány mellett például a légzsákok sem működnek, a GM adatai szerint a hiba 31 esetben ellehetetlenítette a légzsákok működését, 12 esetben pedig halállal végződő balesetekhez vezetett. A cég által nyilvánosságra hozott számokat azonban sokan vitatják. A Center for Auto Safety nevű fogyasztóvédelmi szervezet például 303 olyan halálos kimenetelű balesetről vél tudni, amelyeknél a ki nem nyíló légzsákok 30 okoztak tragédiát. 30

31 2.2 A minőségügy jogi háttere Termékfelelősség: Elsősorban érintett típusok: Chevrolet Malibu ( ) Oldsmobile Intrigue ( ) Oldsmobile Alero ( ) Pontiac Grand Am ( ) Chevrolet Impala ( ) Chevrolet Monte Carlo ( ) Pontiac Grand Prix ( ) 31 Cadillac SRX ( ) Cadillac CTS ( ) Chevrolet Cruze ( ) Chevrolet Sonic ( ) Chevrolet Trax ( ) Buick Encore ( ) Buick Verano ( ) Chevrolet Camaro (2014) Chevrolet Impala (2014) Buick Regal (2014) Cadillac XTS (2014) Chevrolet Silverado HD (kiegészítő akkumulátorral, ) GMC Sierra HD (kiegészítő akkumulátorral, ) Buick Ranier ( ) Chevrolet TrailBlazer ( ) GMC Envoy ( ) Isuzu Ascender ( ) Saab 9-7X ( ) Chevrolet TrailBlazer EXT (2006) GMC Envoy XL (2006) 31

32 2.2 A minőségügy jogi háttere Kiderült, hogy a közlekedésbiztonsági szervezet (NHTSA) ugyan tudott a gyújtáskapcsoló és a ki nem nyíló légzsákok hibájáról, de nem indított vizsgálatot, az autókat gyártó General Motors Corporation pedig a pénzügyi válság idején csődbe jutott, a helyére pedig egy új cég, a General Motors Company lépett. Az autógyártó tudott a gyújtáskapcsolók hibájáról: a GM teljesen tudatosan döntött úgy, hogy nem cseréli le az alkatrészt, pedig ennek költsége autónként mindössze 57 cent lett volna. A Reuters információi alapján 2002-ben, amikor a Delphi elkezdte a halálos balesetekért okolt gyújtáskapcsolók szállítását a GM számára, az autógyártó és korábbi alkatrészgyártó leányvállalata között nagyon feszült volt a kapcsolat. Három évvel korábban a GM kezdeményezésére a Delphi kivált az anyavállalatból, ám a túlélése továbbra is erősen a GM-től függött, és nehezen talált új partnereket. Ugyanebben az időszakban a GM költségcsökkentésbe kezdett, hogy leszorítsa a külföldi versenytársakkal szemben egyre növekvő többletköltségeit. A saját eredménytelenségének és versenyképtelen üzleti modelljének javítása helyett azonban sokkal egyszerűbb volt a GM számára a beszállítóinak kifacsarása. A gyártók és beszállítók kapcsolatait vizsgáló Planning Perspectives szerint a GM akkor nyomás alá helyezte a Delphit, hogy engedjen az áraiból, különben más beszállítóhoz fordul. Miután a Delphi tovább csökkentette az árait, a GM-nek sem volt más választása, mint elfogadni a saját minőségi elvárásainak sem megfelelő komponenseket, mivel újak beszerzése és a gyártás késleltetése túl költséges lett volna. A szakszervezetekkel életben lévő akkori szerződés értelmében ugyanis a vállalatnak leállás alatt is ki kellett fizetnie a dolgozókat

33 2.2 A minőségügy jogi háttere Termék- és rendszertanúsítás Az áruk szabad mozgásának biztosításához számos esetben tanúsításra is szükség van: igazolni kell, hogy a termék megfelel a direktíváknak. A nemzetközi gyakorlatban a terméktanúsító és a rendszertanúsító szervek nem ugyanazok. Terméktanúsítási szerv: egy, a vizsgálatot végző laboratóriumtól különböző szerv, amely a laboratóriumtól kapott vizsgálati jegyzőkönyv alapján megvizsgálja, hogy figyelembe vették-e a termékre vonatkozó összes szükséges előírást. Kiadja a tanúsítványt arról, hogy a termék megfelel egy: jogszabálynak szabványnak műszaki követelménynek 33 szerződésnek (annak függvényében, hogy mi alapján kérték a tanúsítást) 33

34 2.2 A minőségügy jogi háttere Rendszertanúsító szerv: a tanúsított területtől, a felkészítő eljárástól független akkreditált szerv, amely független vizsgálat során megállapítja, hogy a: vizsgált tevékenységek folyamatok rendszerek megfelelnek-e az előírásoknak és alkalmasak-e a célok hatékony és egyenletes színvonalú elérésére. Notifikált szervek: A notifikált (bejelentett) testületek vizsgáló és/vagy tanúsító szervezetek. Feladatuk a megfelelőség igazolása a forgalomba hozatal előtt. A direktívák írják elő, hogy mikor kell notifikált (kijelölt) szervet a megfelelőségi eljárásba bevonni