2. Témakör. Magyar Szabványügyi Testület. Szabványosítás. Minőségirányítási rendszerszabványok.

Átírás

1 2. Témakör Magyar Szabványügyi Testület. Szabványosítás. Minőségirányítási rendszerszabványok. TARTALOMJEGYZÉK 2.1. Magyar Szabványügyi Testület MSZT tagjai, szervei, feladata MSZT tevékenysége, szolgáltatásai, elérhetősége Szabványosítás Minőségirányítási rendszerszabványok Az ezredfordulón az MSZT által kiadott ISO 9000-es szabványok: Az MSZ EN ISO 9000:2001 szabvány minőségirányítással kapcsolatos fontosabb meghatározásai Az MSZ EN ISO 9001:2001 szabvány tartalmának ismertetése

2 2.1. Magyar Szabványügyi Testület MSZT tagjai, szervei, feladata Az MSZT tagjai Az MSZT tagja lehet bármely jogi személy, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet, amely az alapszabályt magára nézve kötelezőnek elfogadja, és a nemzeti szabványosítás célkitűzéseit, intézkedéseit támogatni kívánja. Az MSZT szervei: a) a közgyűlés, b) a Szabványügyi Tanács, c) a nemzeti szabványosító műszaki bizottságok, d) a pénzügyi ellenőrző bizottság, e) az ügyintéző szervezet. Az MSZT feladata A részvétel és képviselet a nemzeti és az európai szabványügyi szervezetek munkájában, illetőleg más érintett szervezetek részvételének összehangolása. A Szabványügyi Tanács A Szabványügyi Tanács az alapszabályban meghatározott létszámú tagból áll. Tagjainak kétharmadát az MSZT közgyűlése választja. A választott tagok nem lehetnek köztisztviselők. A tagok egyharmadát az MSZT felkérésére a szabványosításban érdekelt központi közigazgatási szervek delegálhatják. A nemzeti szabványosító műszaki bizottságok A nemzeti szabványosító műszaki bizottságok az MSZT önkéntes alapon szerveződő szakmai alapegységei, amelyek egy-egy szakterület nemzeti szabványosítási feladatait operatívan és felelősséggel látják el. A nemzeti szabványosító műszaki bizottságok létrehozását, illetve megszüntetését bárki kezdeményezheti, de csak a Szabványügyi Tanács hagyhatja jóvá és dönt az ezzel kapcsolatban felmerülő vitás kérdésekben is. Az MSZT Alapszabálya tartalmazza a nemzeti szabványosító műszaki bizottságok adatait. 2

3 MSZT tevékenysége, szolgáltatásai, elérhetősége 3

4 4

5 2.2. Szabványosítás A szabvány A szabvány elismert szervezet által alkotott vagy jóváhagyott, közmegegyezéssel elfogadott olyan műszaki (technikai) dokumentum, amely tevékenységre vagy azok eredményére vonatkozik, és olyan általános és ismételten alkalmazható szabályokat, útmutatókat vagy jellemzőket tartalmaz, amelyek alkalmazásával a rendező hatás az adott feltételek között a legkedvezőbb. A nemzeti szabvány (a szabványosítási törvény 5. - a szerint) (1) A nemzeti szabvány olyan szabvány, amelyet a nemzeti szabványügyi szervezet alkotott meg, vagy fogadott el, és tett a nyilvánosság számára hozzáférhetővé. (2) A nemzetközi és az európai szabványokat szabványként közzétenni a Magyar Köztársaságban csak nemzeti szabványként lehet. (3) A nemzeti szabvány nem lehet jogszabállyal ellentétes. (4) A nemzeti szabványt nemzeti szabványjellel kell ellátni. A nemzeti szabvány jele: MSZ (Magyar Szabvány). (5) A nemzeti szabvány csak a nemzeti szabványügyi szerv felhatalmazása alapján forgalmazható és terjeszthető. (6) A jogszabállyal kötelezővé tett nemzeti szabvány nyelve magyar. A nemzeti szabvány és a nemzeti szabványjel alkalmazása ( 6. - a szerint) (1) A nemzeti szabvány alkalmazása önkéntes, kivéve, ha jogszabály kötelezően alkalmazandónak nyilvánítja. (2) A szabványok közül jogszabályok kizárólag nemzeti szabványt nyilváníthat egészben vagy részben kötelezővé alkalmazandónak. (3) A nemzeti szabványjel más szabványon nem használható. (4) A nemzeti szabványjelet a szabványnak való megfelelőségi jelölésére, a jelhasználat rendjének betartása esetén, bárki alkalmazhatja. Nemzetközi és európai szabványok, szabványosítási szervezetek A nemzetközi szabványosítás két legfontosabb szerve a Nemzetközi Szabványügyi Szervezet (International Organization for Standardization) ISO és a Nemzetközi Elektrotechnikai Bizottság (International Electrotecnical Commission) IEC. Az európai szabványosítási tevékenység az Európai Szabványügyi Bizottság (European Committee for Standardization) CEN és az Európai Elektronikai Szabványügyi Bizottság, CENELEC keretében folyik. Szakterületünket elsődlegesen az ISO és CEN szabványok érintik. 5

6 Új európai szabványkiadványok (A Szabványügyi Közlöny 11.szám, novemberi számában közöltek szerint) Az Európai Unióhoz való csatlakozásunkból, ezen belül az európai szabványügyi szervezetekben (CEN, CENELEC, ETSI) való teljes jogú tagságunkból adódó kötelezettségünk az európai szabványügyi szervezetek által megadott bevezetési határidőn belül. Az Európai Elektrotechnikai Szabványügyi Bizottságban (CENELEC) az MSZT június 1-től, az Európai Szabványügyi Bizottságban (CEN) január 1-től teljes jogú tag. Az európai szabványügyi szervezetek szabályai szerint az európai szabványok nemzeti szabványként való bevezetése kötelező, nemzeti nyelven való bevezetésük azonban nem. A bevezetési határidők betartása érdekében, a magyar nyelvű bevezetéshez szükséges pénzügyi fedezet és idő hiánya miatt, hasonlóan az Európai Unio országai szabványosító szervezeteinek gyakorlatához, Magyarországon is az ún. jóváhagyó közleményes módszert kell alkalmazni. Ez azt jelenti, hogy az MSZT az európai szabványt jóváhagyó közleménnyel nyilvánítja magyar nemzeti szabvánnyá, és az európai szabvány angol nyelvű változata a magyar nemzeti szabvány. Ezek a szabványok az MSZT- ben megvásárolhatók. Az MSZT köszönettel vesz bárkitől minden olyan javaslatot, amelyben megnevezik azokat a szabványokat, amelyek magyar nyelvű változatának előkészítését szükségesnek tartják, és megjelölik az elkészítésükhöz szükséges pénzügyi forrásokat. Amint igény és anyagi fedezet lesz, az MSZT a szabványok magyar nyelvű változatát kiadja. Az európai szabványok magyar nyelvű címüket a bevezetésükkor kapják meg. A szabványosítás alkalmazási területei A szabványosítás kiterjedhet az élet minden területére. Az alapfogalmak fejezetben már szabványként megjelenő értelmező és szakszótárokra hivatkoztunk. Szakterületünket érintik: - a Mérettűrések és mérések az építőiparban Nemzeti Szabványosító Műszaki Bizottság MSZT/ MB /122 által kezelt építőipari szabványok, - a Térinformatika (GIS) Nemzeti Szabványosítás Műszaki Bizottság MSZT/ MB 804/287 által kezelt geodéziai (földmérési) szabványok. Mérettűrések és mérések az építőiparban MSZ/ MB 90-es években érvényes szabványai részleges címjegyzékét a 4-es témakör keretében ismertetjük, a GIS szabványok közül az MSZ szabvány címlapját a mellékletben közöljük. Az MSZ szabvány tartalomjegyzéke önmagában is több minőséggel kapcsolatos információt nyújt. A szabványok közül különleges szerepet töltenek be a minőségirányítási rendszerszabványok. 6

7 melléklet

8 2.3. Minőségirányítási rendszerszabványok A minőségirányítási rendszerszabványok megismeréséhez megadjuk az MSZH/MB 901 Minőségirányítás és minőségbiztosítás Nemzeti Szabványosító Műszaki Bizottság által megadott ISO 9000-es szabványcsalád 1990-es években érvényes listáját ( melléklet). Az ezredfordulón az ISO 9000-es szabványcsalád új koncepció (alapelv) szerint került átdolgozásra Az ezredfordulón az MSZT által kiadott ISO 9000-es szabványok: - MSZ EN ISO 9000: Minőségirányítási rendszerek. Alapok és szótár (ISO 9000:2000) (Az MSZ EN ISO 8402: 1996 helyett) - MSZ EN ISO 9001: Minőségirányítási rendszerek. Követelmények (ISO 9001:2000) (Az MSZ EN ISO 9001:1996, az MSZ EN ISO 9002: 1996 és az MSZ EN ISO 9003:1996 helyett) - MSZ EN ISO 9004: Minőségirányítási rendszerek. Útmutató a működés fejlesztéséhez (ISO9004:2000) (Az MSZ EN ISO : 1998 helyett) 8

9 melléklet

10 Az MSZ EN ISO 9000:2001 szabvány minőségirányítással kapcsolatos fontosabb meghatározásai 10

11 11

12 12

13 Az MSZ EN ISO 9001:2001 szabvány tartalmának ismertetése 13

14 14