Görögországi uszodavizek minségének jellemzése különböz mikrobiális indikátorok segítségével Mavridou A 1, Vagiona A 2, Boufa P 3, Vantarakis A 4, Roussia V 3, and Papapetropoulou M 4. 1 Technological Educational Institution of Athens, Department of medical Laboratories 2 Aristotle University of Thessalonica, Department of Public Health 3 Central Public Health Laboratory 4 University of Patras, Department of Environmental Microbiology Bevezetés Az uszoda és fürd eredet megbetegedésekben a legnagyobb kockázatot a szennyezett víz jelenti (Grabow, 1991). Az ember szárazföldi éllény, a teste úgy fejldtt ki, hogy mködéséhez legkedvezbb közeg a leveg. A víz mikrobiális fertzése számos forrásból eredhet: Fekális szennyezés a csatornanyílásokból vagy a vezetékhálózat hibái miatt. Nem megfelel ferttlenítési technológia. Fekális szennyezés a fürdzktl. Bakteriális szennyezés a fürdzk brérl (egyebek közt staphylococcusok). Testnedvek által történ szennyezés (vizelet, vér, nyál, hányadék). A medence közvetlen környezetébl származó szennyezések (föld, homok, levelek, stb.). A különféle mikrobiális vízminség indikátorok elnyeit és hátrányait illeten számos nézet van érvényben, ezt tükrözi a különböz európai országok szabályozása. A leggyakrabban használt indikátor értékek a heterótróf összcsíraszám (HPC) (Martins et al), összes koliform, fekális koliform vagy E. coli, Staphylococcus aureus (APHA 1989), Pseudomonas aeruginosa (Mavridou 1999), és a fekális enterococcusok (Ibarluzea et al). A WHO direktíva (A biztonságos szabadids vízi környezetek irányelvei) utolsó változatában tesz javaslatokat a különféle indikátorok alkalmazására vonatkozóan. Az addig alacsony HPC váratlan megnövekedése aggodalomra adhat okot akkor is, ha ezzel párhuzamosan a koliform szám nem változott. Megfelel üzemeltetés mellett a fekális koliform és E. coli csíraszáma 1/100 ml alatt tartható. Pseudomonas aeruginosa kimutatása szükséges lehet, ha a gyanítható, hogy a vízkezelésben hiányosságok vannak (pl. nem megfelel ferttlenítés). A Ps. aeruginosa-ra megállapított határérték kevesebb, mint 1 CFU/ 100 ml-ben. Staphylococcus aureus vizsgálatát csak a szélesebb kör vízminség vizsgálat részeként javasolják, a reális határérték 30 staphylococcus/100 ml a minták maximum 15 %-ban. A jelen munka során a görögországi uszodák vízminségét vizsgáltuk különféle mikrobiális indikátorok segítségével. Az adatok 4 laboratóriumból érkeztek, két athéni, egy Szaloniki-beli és egy patrosi intézménybl Ezek a laboratóriumok évek óta vizsgálják az uszodák vízminségét. A minsítés a görög rendszabályoknak megfelelen történt (< 15 koliform/100 ml, < 1 fekális koliform/100 ml, < 200
HPC/mL 37 C-on 24h után). Egyes laboratóriumok a jogszabályban elírt mellett egyéb indikátor szervezetek (Pseudomonas aeruginosa, Staphylococcus aureus, fekális enterokokkusz) jelenlétét is vizsgálták (a határérték <1 CFU/100 ml mindhárom esetében). A vizsgálat célja annak megállapítása volt, hogy az indikátor szervezetek megválasztása hogyan befolyásolja az egyes minták vízminségi besorolását. ANYAGOK ÉS MÓDSZEREK A mikrobiális indikátorok kimutatására standard módszereket alkalmaztunk. A teljes koliform szám meghatározása az ISO 9308-1 (1990) szabvány szerint történt, 3 laboratóriumban m-endo, egyben mlsa agaron. A fekális koliformok kimutatását az ISO 9308-1 (1990) szabványnak megfelelen 2 laboratóriumban m-fc agaron, a harmadikban mlsa-n, a negyedikben TBX agaron végezték. A heterotróf összcsíraszámot ISO 6222 szabvány szerint élesztkivonat agaron vagy vízagaron határozták meg. A Pseudomonas aeruginosa és a fekális enterokokkusz kimutatása valamennyi intézményben az EN 12780 ill. az ISO 7899-2 szabvány szerint történt. A (koaguláz pozitív) Staphylococcus aureus kimutatását az uszodavízbl Bird-Parker táptalajon (APHA 9213B) vagy mannitol só agaron végezték.
EREDMÉNYEK Az évek során a négy laboratóriumban összesen 178 uszodát vizsgáltak. Valamennyi medence nyilvános volt (szállodai, községi vagy oktatómedencék), így a görög szabályozásnak megfelelen ferttlenítésük klórral történt. A vizsgált mintaszám és a görög ill. WHO határértéket meghaladó értéket mutató minták aránya az 1. táblázatban található. A 2. táblázat azon minták számát tartalmazza, amelyek 1) a görög szabályozás szerint, 2) emellett egy további indikátor használata esetén minsülnek nem elfogadhatónak. A 3701 mintából 10,24 % bizonyult fürdésre alkalmatlannak a 3 görög szabályozásban rögzített indikátorok szerint (<15 coliform/100 ml, <1 fekális koliform/100 ml, <200 HPC/mL 37 C/24h), míg ugyanazon minták 13,7 %-a volt alkalmatlan, ha emellett a Pseudomonas aeruginosa jelenlétét is figyelembe vettük. A fekális enterococcus csíraszám, mint kiegészít indikátor 2917 mintában a nem megfelel minták arányát 9,25 %-ról 9,43 %-ra növelte, míg a Staphylococcus aureus kimutatása esetén 556 minta közül 19,1 % helyett 21,5 % bizonyult úszásra alkalmatlannak. Ennek ellenére a további mikrobiális indikátorok hozzáadása nem változtatja meg szignifikánsan az uszodavizek minségi besorolását (párosított 2 próba, p<0.001, 3., 4., 5. táblázat). Értékelés A görög szabályozásban elírtak mellett újabb mikrobiális indikátorok bevezetése eredményeink szerint nem befolyásolja jelentsen a fürdvizek minségi besorolását. A teljes coliform szám az uszodavíz környezeti szennyezésére utal. A fekális coliform vagy E. coli számot változatlanul a fekális szennyezés jó indikátorának tartják. A biztonságos szabadids vizekre vonatkozó WHO irányelvek utolsó változatában hangsúlyozza a korábban alacsony heterotróf összcsíraszám hirtelen megnövekedésének jelentségét olyan esetekben, amikor ez nem párosul a coliform csíraszám növekedésével. Javasolják a HPC folyamatos nyomonkövetését a ferttlenített uszodákban. A görög szabályozás szerinti határérték 200 CFU/mL. A görög szabályozás azonban nem tartalmazza sem a Pseudomonas aeruginosa, sem a Staphylococcus aureus vagy fekális enterococcus csíraszámot. Noha a jelen tanulmány szerint a görög uszodavizek minségi besorolását ezen indikátorok hiánya nem befolyásolja jelentsen, a WHO irányelveket a szabályozás megújításakor figyelembe kellene venni. Ezt a munkát az Európai Unió és a görög kormány közösen támogatta 75 ill. 25 %- ban az Education and Initial Vocational Training Program- Archimedes keretében.
1. táblázat: Bakteriális indikátorok jelenléte az uszodavíz mintákban. Microbiális indikátor Mintaszám Nem elfogadható % HPC (37 C/24h) 1247 63 8.21 <200 CFU/mL Összes coliform 1247 12 2.69 <15 CFU/mL Fekális coliform 1247 47 2.10 Ps. aeruginosa 2207 259 11.7 Fekális enterococcus 1454 23 1.56 St.aureus 556 67 12.1 2. táblázat: Az uszodavíz minták minségi besorolása a görög szabályozásban elírt mikrobiális indikátorok szerint* és további indikátorok figyelembevétele mellett. Mintaszám Nem elfogadható a görög szabályozás szerint 3701 379 10.24 2917 270 9.25 556 106 19.1 % Nem elfogadható a görög szabályozás + egy indikátor szerint % Ps aeruginosa 517 13.7 fekális enterococcus 275 9.43 St. aureus 120 21.5 3. táblázat Az uszodavíz minták minségi besorolása a görög szabályozásban elírt mikrobiális indikátorok* és Ps. aeruginosa jelenléte szerint ( 2 próba) Görög elírás /Ps. aeruginosa + - + 360 19 379-138 3184 3322 Összes 498 3203 3701 P<0.001 4. táblázat Az uszodavíz minták minségi besorolása a görög szabályozásban elírt mikrobiális indikátorok* és fekális enterococcusok jelenléte szerint ( 2 próba) Görög elírás / fekális enterococcus + - + 15 250 265
- 5 2647 2652 Total 20 2897 2917 P<0.001 5. táblázat Az uszodavíz minták minségi besorolása a görög szabályozásban elírt mikrobiális indikátorok* és St. aureus jelenléte szerint ( 2 próba- Mac Newars próba) h + - Görög elírás / St aureus + 67 39 106-14 436 450 Total 81 475 556 P<0.001
Irodalmak APHA (1989): Standard methods for the examination of water and wastewater, 17 th edition, Washington DC, American Public health, Association. Grabow W.O.K. (1991): New trends in infesxtions associated with swimming pools. ISSN, 17,2: 173-177 Ibarlueza J., Moreno B., ZigorragaC., Castilla T, martinez M., Santamaria J (1998): Deternants of the microbiological water quality in indoor swimming pools in relation to disinfection. Water Research, 32(3): 865-871. Martins MT., Sato MIZ, Alves MN, Stoppe NC, prado VM, Sanchez PS (1995): Assessment of microbiological quality for swimming pools in South Africa. Water Research, 29 (10): 2417-2420. Mavridou A., Spiropoulou M., Zacharopoulos A., Mandilara G., Papadopoulou A., Georgiou P., Kourea- kremastinou J (1999): A twelve year (1987-1998) samnitary survey for control of swimming pools in Attica. Acta Microbiologica Hellenica., 44, 3,276-285. Public swimming pools and spa pools guidelines. NSW Health Department, Australia 1999. WHO (2000): Guidelines for safe recreational water environments. Volume 2: Swimming pools, spas and similar recreational environments. Final draft for Consultation.