TÁJÉKOZTATÁS. feladatokról *

TÁJÉKOZTATÁS a magánszemély 2009. évi személyi jövedelemadó, különadó és egyszerősített közteherviselési hozzájárulás bevallásával kapcsolatos kifizetıi és munkáltatói feladatokról * A 2009. január 1-jétıl alkalmazandó a személyi jövedelemadó bevallására, az adó és az adóelıleg levonására és befizetésére, a munkáltatói adómegállapításra vonatkozó szabályokat a személyi jövedelemadóról szóló, többször módosított és kiegészített 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.), az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról szóló 2006. évi LIX. törvény (Kjtv.), továbbá az egyszerősített közteherviselési hozzájárulásról szóló 2005. évi CXX. törvény (Ekho tv.), valamint az adózás rendjérıl szóló, többször módosított 2003. évi XCII. törvény (Art.) tartalmazza. Az elnöki tájékoztató e törvényeken alapul, de azokat nem pótolja. A tájékoztató tartalma: I. A kifizetı és a munkáltató fogalma 1. A kifizetı fogalma 2. Nem minısül kifizetınek 3. A munkáltató fogalma II. A kifizetı és a munkáltató feladatai 1. Az adóbevalláshoz szükséges jövedelem igazolása 2. A 09M30. igazolás (1. sz. melléklet) 2.1. Összevont adóalapba tartozó jövedelmek 2.2. Levont személyi jövedelemadó elıleg 2.3. Az adóelıleg levonásánál figyelembe vett kedvezmények 2.4. Elkülönülten adózó jövedelmek 2.5. Egyéb adatok 2.6. A 2009. évben levont 4% különadó-elıleg igazolása 3. További igazolások, melyeket a kifizetınek (munkáltatónak) kell kiállítania 3.1. A kifizetı kötelezettsége a magánszemélynek történı kifizetés esetén 3.2. A Munkaviszony (tagsági viszony) megszőnésekor kiállított igazolás (Adatlap 2010) 3.3. A magánszemély nyugdíjazása vagy halála esetén kiadandó igazolás 3.4. Az állami vagy törvényben meghatározott végkielégítés kifizetésekor kiállított igazolás 3.5. A társadalombiztosítási szerv igazolása 3.6. Az értékpapír formájában megszerzett vagyoni érték igazolása 3.7. Az értékpapírra vonatkozó jog révén megszerzett vagyoni érték igazolása 3.8. Az elismert munkavállalói értékpapír-juttatási program keretében szerzett jövedelem * 8010/2009. (AEÉ 14.) módosította és 2009.12.21-én lépett hatályba

2 3.9. Vállalkozásból kivont jövedelemrıl kiadott igazolás 3.10. Különadó-elıleg levonása esetén a magánszemély részére kiadott igazolás (2. sz. melléklet) 3.11. Egyszerősített közteherviselési hozzájárulás szerint adózott bevételekrıl a magánszemély részére kiadott igazolás (3. sz. melléklet) 4. A kifizetı kötelezettsége a kedvezményre, rendelkezésre jogosító igazolások kiállításával kapcsolatban 4.1 Lakáscélú hitellel kapcsolatos kedvezményhez kiállított igazolás (4. sz. melléklet) 4.2 Súlyosan fogyatékos magánszemély részére kiadott igazolás (5. sz. melléklet) 4.3 Összevont adókedvezményekkel kapcsolatos igazolások 4.3.1 A társadalombiztosítási szervnek megállapodás alapján fizetett összeg igazolása (6. sz. melléklet) 4.3.2 A magánnyugdíj-pénztár igazolása (6. sz. melléklet) 4.3.3 A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény igazolása (6. sz. melléklet) 4.3.4 Felsıoktatási tandíj kedvezményéhez kiállított igazolás (7. sz. melléklet) 4.3.5 Közcélú adományokkal kapcsolatos igazolás a magánszemélyek részére (8. sz. melléklet) 4.3.6 Biztosítóintézet által kiadott igazolás (6. sz. melléklet) 4.4 Önkéntes kölcsönös biztosítópénztárak által kiadandó igazolás (9. sz. melléklet) 4.5 A nyugdíj-elıtakarékossági számlákat vezetık igazolása (10. sz. melléklet) Mellékletek 1. sorszámtól a 10-es sorszámig a nyomtatványok képei (Igazolások) 11. sorszám alatt a magán-nyugdíjpénztárak adóhatósági azonosító száma I. A kifizetı és a munkáltató fogalma 1. A kifizetı fogalma Kifizetınek minısül Magyarország területén székhellyel, telephellyel rendelkezı vagy egyébként gazdasági tevékenységet folytató jogi személy, az egyéni vállalkozó, az egyéb szervezet (pl. a közös név alatt mőködı polgári jogi társaság, a szakcsoport, a társasház és a társas üdülı), amely (aki) adókötelezettség alá esı jövedelmet juttat. A megbízót kifizetınek kell tekinteni akkor is, ha valamely összeget közvetítı (pl. posta, hitelintézet) útján fizet ki. Az adóköteles nyeremény szempontjából kifizetı a szerencsejáték szervezıje, függetlenül attól, hogy az adóköteles nyereményt közvetlenül, vagy közvetítı útján juttatja a magánszemélynek. A kamat esetében kifizetı az, aki a kölcsönt igénybe vette, a kötvényt kibocsátotta. Kifizetı az is, aki (amely) a személyi jövedelemadó törvény szerint magánszemélynek kamatjövedelmet fizet ki. Az osztalék esetében az az adózó tekintendı kifizetınek, amelynek vagyona terhére az osztalékot juttatták.

3 Tızsdei kereskedelmi tevékenység folytatására jogosult személy közremőködésével kötött ügyletbıl származó jövedelem esetében kifizetı a megbízott (bizományos). Az olyan külföldrıl származó bevétel esetében, amelyet belföldön adókötelezettség terhel, kifizetı a belföldi illetıségő megbízott (jogi személy, egyéb szervezet vagy egyéni vállalkozó), kivéve, ha a megbízott hitelintézet és megbízása kizárólag az átutalás, kifizetés teljesítésére terjed ki. A külföldi vállalkozás fióktelepe, illetve kereskedelmi képviselete útján teljesített adóköteles kifizetés esetén a fióktelepet, illetve a kereskedelmi képviseletet kell kifizetınek tekinteni. Kifizetınek minısül továbbá minden olyan belföldön gazdasági tevékenységet végzı szervezet, amelynek tevékenysége cégbejegyzéshez nem kötött, vagy törvény rendelkezésétıl eltérıen végez cégbejegyzéshez kötött gazdasági tevékenységet. Az adóköteles társadalombiztosítási ellátás kifizetıjének azt kell tekinteni, aki az ellátást a jogosultnak ténylegesen kifizette. Kifizetınek minısül a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetérıl szóló 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) 4. a) pontja szerinti foglalkoztató is. 2. Nem minısülnek kifizetınek A hatóságok, a nyomozóhatóságok, a bíróságok, az ügyvédek, a közjegyzık, és a bírósági végrehajtók letétbıl történı kifizetés esetén. Az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár a tag kilépése, illetıleg a várakozási idı letelte után a tag részére teljesített adóköteles pénztári kifizetés esetén csak az egészségügyi hozzájárulás tekintetében nem minısül kifizetınek. 3. A munkáltató fogalmának meghatározása Munkáltató az, akivel, amellyel a magánszemély - a Munka Törvénykönyve szerint munkaviszonyt létesít, - olyan munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt létesít, amelyre külön törvény szerint a Munka Törvénykönyve rendelkezéseit is alkalmazni kell. Az szja-törvény elıírásainak alkalmazásában munkáltató az is, aki munkaerı-kölcsönzés esetén a munkavállaló kölcsönbeadójával kötött megállapodás alapján a kölcsönzött munkavállaló részére közvetlenül juttatott bevétel tekintetében a munkavállaló kölcsönvevıje. Az elızıek szerinti munkáltató lehet magánszemély és kifizetı. Távmunkában történı foglalkoztatás csak munkaviszonyban történhet. A START, START PLUSZ és START EXTRA-kártyával történı fogalkoztatás az erre irányuló szerzıdéstıl függıen munkaviszonyban vagy ösztöndíjas foglalkoztatás keretében történhet.

4 A munkáltatóra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni arra a kifizetıre is, amellyel a magánszemély - bedolgozói jogviszonyban, - munkaviszonynak minısülı szövetkezeti tagsági viszonyban (ideértve az iskolai szövetkezetet is), - gazdasági társaságban, polgári jogi társaságban fıfoglalkozású tagsági viszonyban áll. A költségvetési szervek központosított illetmény-számfejtési körébe tartozó kifizetıt munkáltatónak kell tekinteni, ha munkavállalója az ugyanazon illetményszámfejtı helyhez tartozó más kifizetıtıl szerzett önálló vagy nem önálló tevékenységbıl származó vagy egyéb jövedelmet. Költségvetési szerv e tekintetben a 217/1998. (XII. 30.) Korm. r. 8. - ában meghatározott szerv. Az elızıek alapján a Magyar Államkincstár Regionális Igazgatóságát munkáltatónak kell tekinteni akkor is, ha a Magyar Államkincstár Regionális Igazgatósága központosított illetmény-számfejtési körébe tartozó kifizetı munkavállalója ugyanazon Magyar Államkincstár Regionális Igazgatósága illetmény-számfejtési helyhez tartozó más kifizetıtıl, munkaviszonyból vagy önálló tevékenységbıl származó vagy egyéb jövedelmet szerez. II. A kifizetı és a munkáltató feladatai 1. Az adóbevalláshoz szükséges jövedelem igazolása Az elızıekben meghatározott munkáltató 2010. január 31-éig, minden magánszemélynek (munkavállalónak) jövedelemigazolást ad. (Az igazolás átvételét igazolni kell.) Azoknál a munkavállalóknál (tagoknál), akik év közben munkahelyet változtattak, az igazolásnak tartalmaznia kell a korábbi munkáltatótól származó a munkaviszony megszőnésekor kiállított adatlapon szereplı jövedelmeket is. Az igazolást kirendelés esetén a kirendelı adja ki a magánszemély részére, a kirendelés helye szerinti munkáltató adatközlése alapján. A kölcsönbeadót-kölcsönbevevıt a következık szerint terheli a munkaviszonnyal összefüggı valamennyi, a munkáltatót terhelı bevallási, adatszolgáltatási, levonási, befizetési kötelezettség teljesítése. Munkaerı-kölcsönzés esetén a munkavállaló kölcsönbeadójával kötött megállapodás alapján a kölcsönzött munkavállaló részére közvetlenül juttatott bevétel tekintetében a munkavállaló kölcsönvevıje. Munkaerı-kölcsönzés esetén a bevételnek nem számító juttatásra, az szja-törvényben megállapított rendelkezéseket a kölcsönbeadó és a kölcsönvevı ilyen juttatásának együttes összegére vonatkozóan kell irányadónak tekinteni. Ez azt jelenti, hogy a kölcsönbe adott/vett munkavállaló részére az M30-as igazoláson túl, a bevételnek nem számító juttatást is igazolni kell, mert a munkavállalónak csak így lesz lehetısége arra, hogy a törvényben foglalt elıírásoknak megfelelıen számoljon el a kötelezettségeivel az adóbevallásában. Az M30-as igazolás jogcímenként részletezve tartalmazza azokat az összevonás alá esı adóköteles összegeket, amelyeket a munkáltató a magánszemély részére 2009. évben kifizetett, illetve azon adóterhet nem viselı járandóságok összegét melyeket az adóelıleg levonása során figyelembe vett, valamint az ezekbıl levont személyi jövedelemadó és -

5 adóelılegek összegét, illetve a személyi jövedelemadó elıleg levonásánál figyelembe vett adókedvezményeket. Tartalmaznia kell az igazolásnak a magánszemélytıl levont különadó-elıleg alapját és összegét is. Az igazoláson fel kell tüntetni egyes a törvényben meghatározott, a munkáltatótól származó külön adózó jövedelmeket is, valamint egyéb adatokat is, melyek a magánszemély adóbevallásának elkészítéséhez szükségesek. Az igazolás nem tartalmazza az Ekho tv. szerinti egyszerősített közteherviselési hozzájárulás alapját és közterheit. Errıl a kifizetéskor kell az igazolást átadni a magánszemély részére, függetlenül attól, hogy munkaviszonyra tekintettel történt-e a kifizetés. Kiadható a 3.11. ponthoz tartozó 3. sz. melléklet szerinti igazolás minta alapján elkészített összesített igazolás is. Az adóhatóság a munkáltató által kiadott igazolás adattartalmát akkor fogadja el valósnak, ha az igazolás megfelel a magánokirat törvényben meghatározott formai és tartalmi követelményeinek, ezért a nem magánszemély munkáltató által kiadott igazolásról nem mellızhetı a cégszerő aláírás. A munkáltatónak - dolgozói érdekében - célszerő gondoskodnia arról, hogy az alkalmazásában álló magánszemélyek az adóbevallás kitöltéséhez szükséges tudnivalókat megismerjék. Fontos felhívni a figyelmet arra, hogy abban az esetben, ha a munkáltató nem társadalombiztosítási, családtámogatási kifizetıhely, úgy a társadalombiztosítási ellátási, valamint a családtámogatás összegeit az igazolás nem tartalmazza, kivéve, ha adóterhet nem viselı járandóság jogcímén kapta a magánszemély, és az adóelıleg levonásakor ennek figyelembevételérıl írásban nyilatkozott a munkáltatójának. Fel kell hívni a magánszemély figyelmét arra is, hogy az adóbevallása (egyszerősített adóbevallása), valamint a munkáltatói adómegállapítása során csak akkor vehetık figyelembe a fenti nyilatkozat összegei, ha a juttatótól igazolással rendelkezik a magánszemély. 2. A 09M30. és az 09M30-A. jelő nyomtatvány kitöltési útmutatója (1. és 1/a sz. melléklet) A nyomtatvány kettı lapból áll, a lapok csak együtt fogadhatóak el. Az igazolást a 09M30-as nyomtatvány szerinti adattartalommal kell kiállítani. A nyomtatvány alkalmazása nem kötelezı, annak adattartalmát és az adatok sorrendjét azonban be kell tartani a jövedelem igazolásakor. A jövedelemigazoláson feltüntetett sorszámok megegyeznek a 0953. számú személyi jövedelemadó bevallási nyomtatvány sorainak számozásával. A nyomtatványon a munkáltató (társas vállalkozás) és a dolgozó (tag) adataira vonatkozó sorok mindegyikét ki kell tölteni (neve és/vagy elnevezése, címe, adószáma). A magánszemély természetes azonosító adatait teljes körően fel kell feltüntetni az adóazonosító jellel és az állampolgársággal együtt. Magyar állampolgársággal nem rendelkezı dolgozó (tag) esetében is kötelezı az adóazonosító jel feltüntetése. Ha a magánszemély magánnyugdíj-pénztár tagja, úgy pénztár négyjegyő adóhatósági azonosítóját is fel kell tüntetni (11. sz. melléklet). Abban az esetben, ha a kiállított igazolás halmozott adatot tartalmaz, a jelölt helyen 1 - es beírásával azt is jelezni kell. Halmozott adatnak minısül a korábbi munkáltató (társas vállalkozás) által kiállított, a 3.2 pont szerinti Adatlap alapján, a személyi jövedelemadó és

6 a különadó elıleg megállapítása során figyelembe vett összeg. Ha nem tartalmaz halmozott adatot az igazolás, úgy 0 -t kell a jelölt helyre beírni. 2.1 Az összevont adóalapba tartozó jövedelmek A munkaviszonyból származó bérjövedelem 1. sor: Ez az összeg (az érdekképviseleti tagdíj levonása után) tartalmazza a munkáltató által kifizetett, munkaviszonyból származó belföldön adóköteles, rendszeres és nem rendszeres bérjövedelmeket, ideértve a munkaviszonyra tekintettel kifizetett adóköteles társadalombiztosítási ellátást is, ha azt a munkáltató fizette ki. Itt kell szerepeltetni valamennyi munkaviszonyból származó bérjövedelmet 1 (így a START- kártyákkal létesített munkaviszonyból származó bérjövedelmet is) attól függetlenül, hogy az ún. fı vagy mellékállású jogviszonyból származik, ugyanis a Munka Törvénykönyve ezek között nem tesz megkülönböztetést, csak a munkaviszonyt nevesíti. Amennyiben a munkáltató által természetben nyújtott vagyoni érték juttatása adóköteles és nem minısül természetbeni juttatásnak, akkor munkaviszonyból származó jövedelem keletkezik, és azt itt kell igazolni. A magánszemély által a munkaviszonyára tekintettel, vagy egyébként a munkaviszonyával összefüggésben megszerzett kamatkülönbözetbıl származó jövedelmet is itt kell igazolni. Az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba a munkáltatói tagként fizetett munkáltatói hozzájárulásból az az összeg nem része a magánszemély jövedelmének, amely nem haladja meg havonta az átutalás hónapjának elsı napján érvényes minimálbér 50%-át. Abban az esetben, ha az önkéntes kölcsönös egészségpénztárba vagy önsegélyezı pénztárba fizet a munkáltató munkáltatói hozzájárulást, úgy a befizetések együttes összegének a tárgyhónap elsı napján érvényes minimálbér 30 %-át meg nem haladó részét nem kell jövedelemként számításba venni. Ha a munkáltató mind az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba, mind az önkéntes kölcsönös egészség és/vagy önsegélyezı pénztárba is fizet munkáltatói hozzájárulást, az egyes befizetések korlátját külön-külön kell figyelembe venni. A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény részére fizetett munkáltatói hozzájárulásból az az összeg nem része a magánszemély jövedelmének, amely nem haladja meg havonta az átutalás hónapjának elsı napján érvényes minimálbér 50%-át. Az elızıek szerint számított részt meghaladó rész adóköteles jövedelemnek minısül, amely után a magánszemélyt munkaviszonyból származó jövedelem 2 jogcímen adókötelezettség terheli. Fontos! Az igazolás 651., 652. és 653. sorában külön is fel kell tüntetni a munkáltatói hozzájárulás adóköteles összegét az ott leírtak alapján. Ebben a sorban kell szerepeltetni a munkáltató által átvállalt kötelezettség, vagy elengedett tartozás, valamint a magánszemély javára vagy érdekében teljesített kiadás teljes összegét is. 1 1995. évi CXVII. tv. (továbbiakban: Szja-tv.) 3. 21. pont 2 Szja-tv. 3. 22. pont

7 Amennyiben a munkavállaló magánszemély az adóévben közép- vagy felsıfokú oktatási intézmény nappali tagozatos hallgatója volt, és erre tekintettel a munkáltatójától ösztöndíjat kapott (például ún. tanulmányi szerzıdés alapján), úgy ezt a jövedelmet is ebben a sorban kell szerepeltetni, mert az nem minısül adóterhet nem viselı járandóságnak. Amennyiben a munkáltató pénzbeli szociális segélyben részesítette a dolgozót, úgy ezt is ebben a sorban kell igazolni. Ebben a sorban kell feltüntetni a munkáltató, a bér kifizetıje által a szülıvel vagy a szülı házastársával fennálló jogviszonyára tekintettel a gyermek (a tanuló) számára juttatott iskolakezdési támogatás és más juttatás összegét (értékét), ha az nem felelt meg az adómentes juttatás feltételeinek. Bérjövedelemnek minısül az értékpapír-juttatás is, ha azt a II. fejezet 3.6-3.8 pontjaiban foglaltak szerint kapja a magánszemély. Bérjövedelemként kell számításba venni a borravaló, valamint az adóévben a hálapénz összegét, ha az a munkáltatóhoz folyik be, és azt mintegy bérként számfejtik. Munkaviszonnyal kapcsolatos költségtérítés jövedelme 2. sor: Ez a sor szolgál a munkaviszonyra tekintettel kifizetett olyan költségtérítések igazolására, amelyekkel szemben a törvény a költségtérítés mértékéig költség elszámolási lehetıséget biztosít. Költségtérítésnek csak az számít, amit az Szja törvényben költségként elismert kiadás megtérítésére, kizárólag az adott tevékenység folytatása érdekében, vagy hivatali, üzleti utazással (ideértve a kiküldetést, a külföldi kiküldetést, külszolgálatot) összefüggésben adnak. Nem tartozik ezen kiadások körébe a magánszemély személyes vagy családi szükségletét részben vagy egészben közvetlenül kielégítı dolog, szolgáltatás megszerzését szolgáló kiadás, kivéve, ha az szja-törvény olyan költségtérítést állapít meg, vagy olyan, jogszabályban meghatározott költségtérítést ismer el, amellyel szemben a kiadást nem kell igazolni. Ha olyan költségtérítést, költségátalányt fizetett a munkáltató a magánszemély részére, amely jogszabályban (törvényben vagy kormányrendeletben) meghatározott, akkor a nyomtatvány 2. sorának c oszlopában a költségtérítés összegébıl a bizonylat nélkül elszámolható részt, a b oszlopban pedig a bevétel teljes (bruttó) összegét, a d oszlopban a jövedelmet kell feltüntetni. Ha nem jogszabályban meghatározott költségtérítést (is) fizetett a munkáltató, akkor az így kifizetett bevétel teljes összegét is a b oszlopban kell feltüntetni. Abban az esetben, ha a távmunkát végzı munkavállalónak erre tekintettel történt költségtérítés kifizetése, úgy a magánszemély nyilatkozata 3 szerinti költséget kell a c oszlopba beírni. A magánszemély a költségtérítéssel szemben csak tételesen számolhat el költséget. A d oszlopba a jövedelem kerül. Nem kell szerepeltetni az igazoláson azt a költségtérítést, amelynek felhasználását a magánszemélynek közvetlenül a munkáltató (juttató) felé kellett a munkáltató (juttató) 3 Szja-tv. 3. számú melléklet I.24. pont

8 nevére szóló bizonylattal igazolnia, feltéve, hogy azt a törvényben elismert költségekre tekintettel kapta. Nem kell igazolni az olyan jogszabályban meghatározott költségtérítést sem, amely nem haladta meg a jogszabályi mértéket. A jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni a magánszemélynél azt a bevételt, amelyet a munkáltatótól a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésrıl szóló kormányrendelet 4 szerinti munkába járás esetén az utazási bérlettel, az utazási jeggyel történı, az említett kormányrendelet által elıírt elszámolás ellenében legfeljebb a bérlet, a jegy árát meg nem haladó összegben kap a magánszemély. Ebben az esetben a magánszemély részére a munkahelye és a lakóhelye közötti útvonalra gépjármővel történı munkába járás címén költséget elszámolni nem lehet. Ide kell érteni azt az esetet is, amikor a juttatás a munkáltató nevére szóló számla ellenében történik. A jövedelem megállapítása során nem kell figyelembe venni, vagyis az igazoláson sem kell feltüntetni a munkáltató által a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésrıl szóló kormányrendelet szerinti munkába járás címén fizetett költségtérítést, ha a munkában töltött napokra számolva a magánszemély lakóhelye és munkahelye közötti, közforgalmi úton mért oda-vissza távolság figyelembevételével a munkáltató kilométerenként 9 Ft-ot fizetett. Az ezt meghaladó térítés igazolása esetén a kifizetett térítés a b oszlopba, az elszámolható költség a c oszlopba, míg a különbözet a d oszlopba kerül. Nem számít bevételnek a gépjármő vezetıjénél, így nem kell igazolni az üzemanyagmegtakarítás címén megszerzett jövedelmet akkor, ha annak a NAV által közzétett üzemanyagár és a gépjármő vezetıje által teljesített kilométer-távolság (futásteljesítmény) menetlevél, fuvarlevél vagy útnyilvántartás alapulvételével a közúti jármővekre vonatkozó, a korrekciós tényezıkkel módosított alapnorma szerinti mértékkel számított összege és a munkáltató (társas vállalkozás) által számla, (számlák) alapján elszámolt üzemanyag-mennyiség és a NAV által közzétett üzemanyagár figyelembevételével meghatározott összeg különbözetét nem haladja meg. Ha nem a gépjármő vezetıjének, vagy az elızıeknél magasabb összeget fizetett ki a munkáltató üzemanyag megtakarítás címén, akkor a másnak kifizetett összeg, illetıleg a gépjármő vezetıjének az elıbbi mértéket meghaladó összeg igazolása a következıképpen történik. A kifizetett térítés a b oszlopba, az elszámolható költség a c oszlopba, míg a különbözet a d oszlopba kerül. (Társas vállalkozás esetében az üzemanyag megtakarítást a 6. sor szerinti nem önálló tevékenységgel kapcsolatos költségtérítés jövedelmeként kell figyelembe venni.) Az igazoláson nem kell feltüntetni a kiküldetési rendelvény alapján kifizetett utazási és élelmezési költségtérítés - napidíj összegét, ha az a bizonylat nélkül elszámolható, törvényben meghatározott mértéket nem haladja meg. A két példányban kiállított kiküldetési rendelvénynek tartalmaznia kell a törvényben meghatározott adatokat: a magánszemély nevét, adóazonosító jelét, a hivatali, üzleti utazás(ok) célját, idıtartamát, útvonalát, a futásteljesítményt, az utazás költségtérítését, az élelmezési költségtérítést (ha volt ilyen címen kifizetés), valamint ezen költségtérítés(ek) kiszámításához szükséges egyedi azonosító adatokat (üzemanyag fogyasztási normát, 4 78/1993. (V. 12.) Kormányrendelet

9 üzemanyagárat, a személygépjármő típusát, rendszámát stb.). Ennél több adatot is tartalmazhat a kiküldetési rendelvény, de az elıírás szerinti adatok valamelyikének hiánya esetén a magánszemélynek fizetett költségtérítés a magánszemély bevételének minısül, mellyel szemben költséget az általános szabályok szerint érvényesíthet. Nem kell tehát az igazoláson feltüntetni a törvény szerinti kiküldetési rendelvény alapján a saját gépkocsi használata miatt fizetett költségtérítést akkor, ha annak mértéke nem haladja meg a jogszabályban meghatározott fogyasztási normák és a NAV által havonként közzétett ár alapján számított üzemanyagköltséget és a 9 Ft/km személygépjármő normaköltséget. Ha az elızı mértékeknél többet fizetett a munkáltató, akkor a b oszlopban a teljes összeget, a c oszlopban, a törvényben meghatározott, igazolás nélkül elszámolható mérték figyelembevételével számított összeget kell szerepeltetni, a d oszlopba a jövedelem kerül. A dolgozót célszerő tájékoztatni arról, hogy számlák alapján ennél több költséget is elszámolhat az adóbevallásában. A bedolgozói költségtérítést is ennek a sornak a b oszlopában kell feltüntetni. A c oszlopban a munkáltató feltünteti az évi munkabér (munkadíj) 30%-át meg nem haladó összeget. Ezt lehet bizonylat nélkül levonni a kapott térítésbıl, feltéve, hogy a magánszemély a (bedolgozói) jogviszonyával összefüggésben más költséget nem számol el. Természetesen választható ez esetben is a tételes költségelszámolás. Ekkor a magánszemély nyilatkozata szerint figyelembe vett költség kerül a c oszlopba és az ennek figyelembevételével meghatározott jövedelem a d oszlopba. Külszolgálatért kapott összeg 3. sor: Ebben a sorban akkor kell adatot szerepeltetni, ha a külszolgálatra tekintettel fizetett összeg Magyarországon adóköteles. A külszolgálatra tekintettel kifizetett összegbıl a jövedelem megállapítása során annak 30%-a, de legfeljebb napi 15 eurónak megfelelı összeg vonható le költségként. A 90 napot meghaladó külszolgálat esetén - feltéve, hogy házastárs és eltartott gyermek is a kiküldöttel egybefüggıen 90 napot meghaladóan külföldön tartózkodik, és külföldi tartózkodásuk nem minısül a saját jogukon külföldi kiküldetésnek - további 3 euró számolható el naponta és fejenként a hozzátartozókra tekintettel (az összes levonás ilyenkor sem haladhatja meg a bevétel 30%- át). A költségvetési forrásból finanszírozott külszolgálat esetén a külszolgálatra tekintettel kifizetett összeg jövedelemtartalmát oly módon kell megállapítani, hogy az e címen megszerzett bevételbıl levonható a bevétel 50%-a. A külszolgálat címén kifizetett összeg ezt meghaladó része a magánszemély olyan bérjövedelme, amellyel szemben további költség nem számolható el. A külszolgálatért kapott bevételnek nem része az utazás és szállás igazolt költsége. Az egyes adóévek között áthúzódó külszolgálat címén kifizetett összeget abban az évben kell az adókötelezettség szempontjából figyelembe venni, amelyik évben a kifizetés, illetıleg a külszolgálat elszámolása megtörtént. A bizonylat nélkül elszámolható összeget az igazolás c oszlopában kell megjelölni, a kifizetett teljes összeget a b oszlopba, a jövedelmet a d oszlopba kell beírni.

10 Az elızıektıl eltérıen a nemzetközi közúti árufuvarozásban és személyszállításban résztvevı gépkocsivezetı, vagy árukísérı (az utaskísérı nem tartozik ebbe a körbe) jövedelmének megállapítása során a 30%-os korlátot nem kell alkalmazni, és a 15 euró helyett, a kapott összegbıl napi 25 eurónak megfelelı Ft összeg vonható le, feltéve, hogy ezen kívül az érintett magánszemély csak a gépjármő üzemeltetéséhez kapcsolódó kiadások elszámolására jogosult (bizonylatok alapján). A gépjármő üzemeltetési költségének számla, bizonylat ellenében történı megtérítése nem minısül bevételnek. A külföldi szállás és lakásbérleti díj az elızıeken túlmenıen költségként nem számolható el (megtérítése teljes egészében jövedelemnek számít). Az igazolás c oszlopában a bizonylat nélkül elszámolható, a b oszlopában pedig a teljes összeget kell feltüntetni, a jövedelem a d oszlopba kerül. Ha a külföldi munkavégzés nem minısül munkaviszonynak, akkor az önálló, vagy nem önálló tevékenységgel összefüggésben adott térítés összegét nem itt, hanem a 21. sorban a külföldi kiküldetésbıl származó jövedelem sorában kell szerepeltetni. A külszolgálatért kapott, de a kettıs adózás elkerülésérıl szóló egyezmény rendelkezései szerint külföldön adóköteles jövedelmet nem itt, hanem az adóterhet nem viselı járandóságok között, a 15. sor b oszlopában kell feltüntetni, ha az az egyezmény szerint a többi jövedelem adójának magállapításánál figyelembe vehetı. Adóterhet nem viselı járandóságnak nem minısülı (az adó beszámítását lehetıvé tévı), a kettıs adózást kizáró egyezmény szerint külföldön adóköteles jövedelem összegét a 23. sorba kell beírni. Ha a munkavállaló olyan országban teljesített külszolgálatot, amellyel kettıs adózást kizáró egyezménye Magyarországnak nincs, az erre tekintettel külföldön is adózott összeget nem itt, hanem a 24. sorban kell feltüntetni. Más bérjövedelem 4. sor: A személyi jövedelemadóról szóló törvény 3. -ának 21. pontja a munkaviszonyból származó bérjövedelmeken kívül egyéb jövedelmeket is bérnek minısít. Ennek alapján itt kell igazolni, ha a munkáltató fizette ki a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény alapján folyósított adóköteles ellátást (az adóterhet nem viselı járandóságok kivételével), a foglalkoztatás elısegítésérıl és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény alapján folyósított álláskeresési járadékot, álláskeresési segélyt (ha ennek megállapítására nem a magánszemélyre irányadó öregségi nyugdíjkorhatár öt évet meg nem haladó idıtartamom belüli betöltésére is figyelemmel került sor). Bér a Magyar Honvédségnél tartalékos katonai szolgálatot teljesítık illetménye. Bérnek minısül az elızıek szerinti jövedelmet pótló kártérítés (keresetpótló járadék) összege is, ideértve a felelısségbiztosítás alapján ilyen címen fizetett kártérítést is. Az adóköteles baleseti járadék, mint adóköteles társadalombiztosítási ellátás ugyancsak más bérjövedelemnek tekintendı és itt kell igazolni, ha azt a munkáltató fizette ki. A nyugdíjban részesülı magánszemélyt megilletı baleseti járadék, jövedelempótló kártérítési járadék összegét, a jövedelem számítása során adóterhet nem viselı járandóságként kell figyelembe venni és a 12. sorban kell igazolni. Más nem önálló tevékenységbıl származó jövedelmek 5. sor: Ebben a sorban kell szerepeltetni, ha akár fıfoglalkozásként, akár melléktevékenységként a magánszemély részére társas vállalkozás tagjaként személyes közremőködésére tekintettel, gazdasági társaság vezetı tisztségviselıjeként, jogszabály alapján választott tisztségviselıként, (kivéve a választott könyvvizsgálót) ha ezt a

11 tevékenységet nem egyéni vállalkozóként végzi, országgyőlési vagy helyi önkormányzati, európai parlamenti képviselıként, illetve személyesen közremőködı segítı családtagként végzett tevékenységére tekintettel juttatott jövedelmet a kifizetı. A választott könyvvizsgáló jövedelmét a 9. sorba kell beírni, mert az önálló tevékenységbıl származó jövedelemnek minısül. Nem önálló tevékenységbıl származó jövedelemnek kell tekinteni az olyan tevékenység ellenértékeként kifizetett összeget, amely tevékenység nemzetközi szerzıdés hatálya alá tartozik, és ez a szerzıdés nem önálló tevékenységbıl származónak tekinti az adott jövedelmet. Abban az esetben, ha a magánszemély a gazdasági társaságban a vezetı tisztségviselıi tevékenységét munkaviszonyban látja el, úgy az e tevékenysége ellenértékeként kifizetett összeget az 1. sorba kell beírni. A megbízási jogviszonyban ellátott ezen tevékenységre tekintettel kapott ellenértéket azonban itt kell feltüntetni. Ez utóbbi bevétellel szemben csak a nem önálló tevékenység esetén érvényesíthetı költségek számolhatóak el. A munkaviszony megszüntetésére tekintettel kapott végkielégítés nem számít bérnek, ezért abból azt a részt, amely nem a 7. sorba tartozik itt, nem önálló tevékenységbıl származó jövedelmek között kell igazolni (a 7. sornál leírtak figyelembevételével). A munkáltató (társaság) által fizetett adóköteles biztosítási díjat is itt kell feltüntetni. Nem önálló tevékenységbıl származó jövedelemnek minısül és itt kell igazolni azt az értékpapír juttatást is, amelyet a 3.6-3.8 pontnál leírtak szerint kap a magánszemély és az más nem önálló tevékenységbıl származó jövedelemnek minısül. Itt kell igazolni a társas vállalkozás magánszemély tagja részére a személyes közremőködés ellenértékeként kifizetett, a társaság költségei között elszámolt jövedelmet. (Ez a jövedelem nem minısül bérnek.) Ide kell beírni az e tevékenység alapjául szolgáló jogviszonyra tekintettel kifizetett azon összegeket is, melyeket a természetbeni juttatás pénzbeli megváltása címén fizetett ki a társaság. Ilyenek különösen az étkezési, ruházati, üdülési pénzbeli juttatások. A társaság tagjának a tagi jogviszonyára tekintettel nyújtott természetbeni étkeztetés (utalvány) értékhatárra tekintet nélkül adóköteles, mely után az adókötelezettség a tagot terheli, ezért ezt a jövedelmet a 22. sorban kell feltüntetni. Amennyiben a társaság által természetben nyújtott vagyoni érték juttatása nem minısül természetbeni juttatásnak, akkor a társaságnak itt kell igazolnia a magánszemély jövedelmét. A magánszemély által a nem önálló tevékenységére tekintettel, vagy egyébként a nem önálló tevékenység alapjául szolgáló jogviszonyával összefüggésben megszerzett kamatkülönbözetbıl származó jövedelmet is itt kell igazolni. Ebben a sorban kell szerepeltetni a társaság által átvállalt kötelezettség, vagy elengedett tartozás, valamint a magánszemély javára vagy érdekében teljesített kiadás teljes összegét is.

12 Amennyiben a társas vállalkozás tagja az adóévben közép- vagy felsıfokú oktatási intézmény nappali tagozatos hallgatója volt, és erre tekintettel a társaságától ösztöndíjat kapott (például ún. tanulmányi szerzıdés alapján), úgy ezt a jövedelmet is ebben a sorban kell szerepeltetni, mert az nem minısül adóterhet nem viselı járandóságnak. A nem önálló tevékenységbıl származó jövedelem megállapítása szempontjából fontos, hogy a költségtérítés is része-e a bevételnek, amellyel szemben legfeljebb a költségtérítés mértékéig számolható el költség. Ez a sor azonban a költségtérítés címén adott bevételt nem tartalmazza, azt a nem önálló tevékenységgel kapcsolatos költségtérítések között, a 6. sorban kell feltüntetni. Nem önálló tevékenységgel kapcsolatos költségtérítés jövedelme 6. sor: A nem önálló tevékenységre tekintettel kifizetett költségtérítések bruttó összegét kell ennek a sornak a b oszlopában feltüntetni. Ha a költségtérítés jogszabályon alapul, akkor a bizonylat nélkül elszámolható összeg megjelölésére szolgál e sor c oszlopa. Egyébként a költségtérítéssel szemben csak olyan költségek számolhatók el a költségtérítés mértékéig a c oszlopban, amelyekre tekintettel a költségtérítést kifizették, illetıleg, amelyek elszámolását a személyi jövedelemadóról szóló törvény megengedi. A kiküldetési rendelvény alapján ez évben már lehetıség van a bizonylat nélkül történı költségelszámolásra, ezért például, ha a társaság ad a tagjainak ily módon költségtérítést, akkor azt itt kell feltüntetni, és a 2. sornál leírtak szerint kell eljárni. A 2009-ben kapott, törvényben meghatározott és az állami végkielégítésnek a 2009. évi jövedelem összevonásánál figyelembe vett része 7. sor: Ha a magánszemély munkaviszonya 2009-ben megszőnt, és ezzel összefüggésben törvényben meghatározott végkielégítést kapott (ilyen az állami végkielégítés is), akkor a végkielégítés törvényben meghatározott mértékének megfelelı összeg 2009. évre jutó részét kell figyelembe venni az Adatlap (3.2 pont) alapján e sor összegében. A magánszemély nyilatkozata hiányában a 2009-ben kifizetett végkielégítés egy hónapra jutó részét annyiszor kell ez évi jövedelemként figyelembe venni, ahány teljes hónap a munkaviszony megszőnésétıl az év végéig eltelt, legfeljebb azonban annyit, ahány hónapra vonatkozik a végkielégítés. Ilyenkor a 2009. évben figyelembe vehetı végkielégítéshez kapcsolódó adóelıleg összegét az 55. sor a oszlopában külön is fel kell tüntetni. A 7. sor a oszlopába azoknak a hónapoknak a számát kell beírni, amelyekre a végkielégítést figyelembe vették. Amennyiben a törvényben meghatározott mértékő végkielégítés több hónapra jár, mint amennyi teljes hónap a munkaviszony megszőnésétıl az adóév végéig eltelik, akkor az évben még rendelkezésre álló (számításba vehetı) hónapok számát kell beírni. A fennmaradó részt a következı adóévben megszerzett jövedelemnek kell tekinteni. Ez utóbbi esetben a végkielégítésnek a következı évre átvitt összegét és az arra jutó adóelıleget, valamint a hátralévı hónapok számát az igazolásban külön, az egyéb adatok között, a 41. sorban kell szerepeltetni az ott leírtak szerint. Ha a magánszemély a törvényben meghatározott végkielégítés kifizetésekor írásban nyilatkozott arról, hogy nem kívánja a megosztást alkalmazni, vagy a munkáltató nem törvényben meghatározott végkielégítést fizetett ki, illetıleg a törvényben meghatározott mértéken felül fizetett végkielégítést a dolgozójának, akkor az elızıekben meghatározott

13 végkielégítések összegét teljes egészében a más nem önálló tevékenységbıl származó jövedelmek összegében kell szerepeltetni (5. sor). Önálló tevékenységbıl származó jövedelem 9. sor: Ez a sor szolgál a munkáltató (társas vállalkozás) által a dolgozóval kötött munkaviszonyon (tagsági viszonyon) kívüli szerzıdés, megállapodás alapján végzett önálló tevékenység ellenértékeként (társas vállalkozás esetén mellékszolgáltatás) kifizetett összegek igazolására. Az igazolás b oszlopa a kifizetett bruttó összeget tartalmazza. Az önálló tevékenységgel összefüggésben kifizetett költségtérítést is itt kell szerepeltetni, mivel az is a bevétel része. A c oszlop a magánszemély nyilatkozata szerint figyelembe vett költséget, a d oszlop a költségek levonása után fennmaradó jövedelmet tartalmazza. Ez a sor nem tartalmazhatja a mezıgazdasági ıstermelés ellenértékét, melyrıl a kifizetés alkalmával kellett a bizonylatot (felvásárlási jegyet) átadni. Itt kell feltüntetni, például a gépek, felszerelések bérleti díját vagy más, külön megbízás alapján teljesített munka ellenértékét is. A mérkızésvezetı részére az amatır vagy vegyes versenyrendszerben szervezett versenyeken történı, a sporttevékenység irányításáért részére e tevékenységével összefüggésben juttatott bevételt is itt kell feltüntetni. Az ingatlan bérbeadásából származó jövedelem ún. elkülönülten adózó jövedelem, ezért azt nem itt, hanem a 164. sorban kell szerepeltetni az elkülönülten adózó jövedelmek között. Ha a magánszemély arról nyilatkozik, hogy az összevont adóalap részeként kíván adózni a bérbeadásból származó jövedelme után, azaz a bérleti díj kifizetésekor is e szerint vont le elıleget a kifizetı, ebben a sorban kell feltüntetni az ellenérték összegét. Ebben a sorban kell igazolni az értékpapír juttatást is, amelyet a 3.6-3.8 pont szerint kap a magánszemély és önálló tevékenységbıl származónak minısül. Az egy szerzıdésbıl származó 15 000 Ft-ot meg nem haladó (ún. kisösszegő) kifizetést önálló tevékenység ellenértékeként akkor kell az igazolásban szerepeltetni, ha a magánszemély a kifizetés alkalmával írásban nyilatkozott arról, hogy az e bevételbıl származó jövedelme után az összevont adóalapjának részeként adózik. Adóterhet nem viselı járandóságok A 12-18. sorokkal kapcsolatban fontos! A sorokhoz tartozó a oszlopokban a magánszemély nyilatkozata alapján, a b oszlopokban az igazolást kiállító kifizetı által juttatott, az elıleg számításánál figyelembe vett összeget kell beírni. Nyugdíj (a nyugdíjban részesülıt megilletı baleseti járadék, jövedelempótló kártérítési járadék) 12. sor: Ebben a sorban kell igazolni a 2009. évben kapott nyugdíj, a nyugdíjban részesülıt megilletı baleseti járadék, jövedelempótló kártérítési járadék összegét. Az a oszlopba a magánszemély nyilatkozata szerinti összeget kell beírni. Az Szja. tv. 3. 23. pontja határozza meg a nyugdíj fogalmát. E szerint nyugdíj:

a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvényben meghatározott saját jogú nyugellátások és hozzátartozói nyugellátások, valamint a foglalkoztatás elısegítésérıl és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény alapján folyósított nyugdíj elıtti munkanélküli-segély (elınyugdíj), álláskeresési segély, ha annak megállapítására a magánszemélyre irányadó öregségi nyugdíjkorhatár öt évet meg nem haladó idıtartamon belüli betöltésére is figyelemmel került sor, továbbá a rehabilitációs járadékról szóló törvényben meghatározott rehabilitációs járadék, továbbá a korengedményes nyugdíjazásról szóló kormányrendelet alapján megállapított korengedményes nyugdíj; a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvényben, valamint a Magyar Honvédség hivatásos és szerzıdéses állományú katonáinak jogállásáról szóló törvényben meghatározott szolgálati nyugdíj, rokkantsági nyugdíj, baleseti rokkantsági nyugdíj, özvegyi nyugdíj, szülıi nyugdíj és baleseti hozzátartozói nyugellátások; a magánnyugdíj-pénztár által nyújtott nyugdíjszolgáltatás (ideértve a magánnyugdíjpénztár járadékszolgáltatására jogosult magánszemélyt megilletı, biztosítóintézettıl vásárolt járadékszolgáltatást is); az egyes nyugdíjak felülvizsgálatáról, illetıleg egyes nyugdíj-kiegészítések megszüntetésérıl szóló törvény alapján folyósított, a nyugdíj-kiegészítésnek megfelelı, valamint azzal azonos pótlék; a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény hatálybalépése elıtt hatályos jogszabály alapján megállapított saját jogú és hozzátartozói nyugellátások (így különösen a társadalombiztosításról szóló törvényben és a végrehajtásáról rendelkezı kormányrendeletben meghatározott, mezıgazdasági szövetkezeti tagságon alapuló öregségi, munkaképtelenségi és özvegyi járadék, valamint a szakszövetkezeti tagságon alapuló növelt összegő öregségi, munkaképtelenségi és özvegyi járadék); a Kiváló és Érdemes Mővészeket, valamint a Népmővészet Mestereit és özvegyüket megilletı, törvényben meghatározott járadék (nyugdíj-kiegészítés), valamint a Magyar Alkotómővészeti Közalapítvány által folyósított saját jogú és hozzátartozói nyugellátás és nyugdíjsegély, továbbá az egyes mővészeti tevékenységeket folytatók öregségi nyugdíjra jogosultságáról szóló kormányrendelet szerint folyósított öregségi nyugdíj; a bányásznyugdíjról szóló kormányrendelet alapján folyósított bányásznyugdíj, továbbá a nyugdíjas bányászok szénjárandóságának pénzbeli megváltásáról szóló kormányrendelet alapján folyósított pénzbeli szénjárandóság, valamint az e kormányrendelet szerint a pénzbeli szénjárandóságra jogosult magánszemély - a jogosult elhalálozása esetén a kormányrendeletben meghatározott közeli hozzátartozója - számára a jogosult volt munkáltatója, vagy a munkáltató jogutódja által folyósított pénzbeli szénjárandóságnak a kormányrendeletben meghatározott mértéket meg nem haladó része; a nemzeti helytállásért elnevezéső pótlék bevezetésérıl szóló kormányrendeletben meghatározott pótlék; az egyház belsı szabályai szerint létrehozott és mőködtetett nyugdíjalapból az egyház idıs, rokkant egyházi személy tagja vagy az említett tag özvegye számára folyósított nyugellátás vagy nyugdíj-kiegészítés; a sportról szóló törvényben meghatározott olimpiai járadék, valamint az említett törvény alapján a Nemzet Sportolója címmel járó életjáradék; a megváltozott munkaképességő dolgozók foglalkoztatásáról és szociális ellátásáról szóló miniszteri rendeletben meghatározott átmeneti járadék, rendszeres szociális járadék, valamint a bányász dolgozók egészségkárosodási járadéka; 14

15 a jövedelem- és vagyonadók területén a kettıs adóztatás elkerülése tárgyában kötött egyezményben nyugdíjként meghatározott bevétel, valamint - egyezmény hiányában is - az ennek megfelelı, külföldi szervezet által folyósított bevétel. Gyermekgondozási segély, gyermeknevelési támogatás 13. sor: Ebben a sorban a családok támogatásáról szóló törvényben meghatározott gyermekgondozási segély és gyermeknevelési támogatás összegét igazolja, ha saját kifizetés volt a b oszlopban, ha a magánszemély nyilatkozata alapján vette figyelembe az a oszlopot töltse ki. Abban az esetben, ha a gyermekek védelmérıl és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott nevelıszülıi díj kifizetése történt, azt is itt igazolja. Családi pótlék összegének 50%-a (2009. szeptember 1-tıl) 5 14. sor: Megszőnt 2009. szeptember 1-jétıl a családok támogatásáról szóló törvényben meghatározott családi pótlék címén megszerzett bevétel adómentessége. Ha a magánszemély 2009. évben családi pótlékban részesült, a 2009. szeptember 1-je után megszerzett összeget, függetlenül a jogosultság keletkezésének idejétıl egyéb adóterhet nem viselı járandóságként kell figyelembe venni ebben a sorban. A családi pótlék összegérıl a magánszemélynek nyilatkoznia kellett a kifizetı felé, kivéve azokat az eseteket, amikor a magánszemély munkáltatója folyósítja a családtámogatási ellátást. A 2009. szeptember 1-tıl a magánszemély részére családi pótlék címén kifizetett összeg felét, mint adóterhet nem viselı járandóságot kell figyelembe venni. Amennyiben a magánszemély a gyermek(ek)tıl különélı vagy elvált szülı, nem jogosult családi pótlékra, ezért ilyen címen jövedelmet sem kell számolni a családi pótlék felével. Ha a magánszemély egyedülálló szülıként jogosult a családi pótlékra, az adóalapját a családi pótléknak csak a fele növeli. Továbbra is adómentes a családi pótlék bevétele a magánszemélynél és nem kell jövedelemként megállapítania, ha: saját jogon jogosultként kapja (a gyermek maga kapja), tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek után emelt összegben kapja, állami intézményeknél az ott nevelt gyermek után külön számlára utalják, gyámként, nevelıszülıként kapja, a gyámhivatal által a szülıi ház elhagyását engedélyezı határozatban a családi pótlékra jogosultként megjelölt személyként kapja, szociális intézmény vezetıjeként az intézményben elhelyezett gyermekre tekintettel kapta. Ha a magánszemély részére családi pótlékot folyósítottak 2009. évben, akkor a magánszemély írásos nyilatkozata alapján, a 2009. szeptember, október, november és december hónapokban megszerzett összeg felét kell feltüntetnie ebben a sorban! Magyarországon mentesített, de az adó kiszámításánál figyelembe vehetı jövedelem 15. sor: Ebben a sorban kell igazolni a belföldi munkáltatóval létesített munkaviszony alapján külföldön végzett tevékenységre tekintettel a magánszemély által megszerzett, 5 8010/2009. (AEÉ 14.) módosította és 2009.12.21-én lépett hatályba

16 külföldi államban adóköteles olyan jövedelmet, melynek figyelembevételét a kettıs adózást kizáró egyezmény, a magyarországi adófizetési kötelezettség megállapításánál lehetıvé teszi. Ha a magánszemély nyilatkozata alapján vette figyelembe az összeget, az a oszlopot töltse ki. 16. és 17. sor A felszolgálási díj címén juttatott összeget, valamint a mezıgazdasági termelı részére juttatott gazdaságátadási támogatás összegét csak a magánszemély nyilatkozata alapján veheti figyelembe a munkáltató. Egyéb, adóterhet nem viselı járandóság 6 címén juttatott összeg 18. sor: Ebben a sorban kell igazolni mindazon adóterhet nem viselı járandóságok együttes összegét, melyet a munkáltatótól (társaságától) szerzett a magánszemély, valamint azon adóterhet nem viselı járandóságot, melyet a magánszemély nyilatkozata alapján az adóelıleg megállapítása során a munkáltató figyelembe vett, de a 12-17. sorokban feltüntetett adóterhet nem viselı járandóságok között nem szerepelnek. Azon adóterhet nem viselı járandóságok esetében, melyek csak bizonyos korlátig tartoznak ebbe a körbe, a korlátot meghaladó részüket egyéb jövedelemként az igazolás 22. sorában kell feltüntetni. Ilyen jövedelem például a szociális gondozói díj, a szakképzéssel összefüggı juttatás, a hallgatói munkadíj, ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyból származó jövedelem. Ennek a sornak az a oszlopában kell feltüntetni azon adóterhet nem viselı járandóságok összegét, amelyeket a magánszemély nyilatkozata alapján vett figyelembe a munkáltató az adóelıleg megállapítása során. Adóterhet nem viselı járandóságok összesen 19. sor: E sor a és b oszlopába a 12-18. sorok a és b oszlopainak összegét kell beírni. Ennek a sornak a d oszlopába, ugyanezen sor b oszlopának összegét írja be. A 19. sor a oszlop összege tájékoztató jellegő, tekintettel arra, hogy a magánszemélynek ezeket az összegeket, az adóterhet nem viselı járandóságot ténylegesen kifizetı igazolása alapján kell a bevallásában feltüntetnie. Külföldi kiküldetésbıl származó jövedelem 21. sor: Ebben a sorban a társas vállalkozás által a tagja részére, vagyis nem a munkaviszonnyal összefüggı külföldi kiküldetésre tekintettel adott összeget kell feltüntetni, kivéve, ha az az adóterhet nem viselı járandóságok körébe tartozik (15. sor). Az ilyen jogcímen kifizetett összeg olyan egyéb jövedelem, amellyel szemben a 3. sornál már ismertetett költségelszámolásnak van helye. Itt kell szerepeltetni a kifizetı által az egyéb nem önálló vagy az önálló tevékenység során teljesített külföldi kiküldetésre tekintettel kifizetett összegeket is. A bruttó kifizetésbıl a 3. sorban (a külszolgálatnál) már ismertetett szabályok szerint kell a jövedelmet megállapítani. A c oszlopban a bizonylat nélkül elszámolható, a b oszlopban a bruttó összeget kell szerepeltetni. A d oszlopba a jövedelem kerül. Egyéb jogcímen kapott jövedelem 22. sor: Ez a sor szolgál az olyan kifizetések igazolására, amelyek adókötelezettségére a személyi jövedelemadóról szóló törvény eltérı rendelkezést nem tartalmaz, tehát az összevont adóalap részét képezik, de nem sorolhatóak az önálló és a nem önálló tevékenységbıl származó (1-21. sorok) bevételek és az ún. külön adózó jövedelmek 6 Szja-tv. 3. 72. pont

17 körébe, valamint azon jövedelmek igazolására melyekrıl az Szja-törvény 28. -a tételesen rendelkezik. A bevételnek nem része a bevétel megszerzése érdekében a magánszemély által viselt, szabályszerően igazolt kiadás. Ebben a sorban kell feltüntetni, például a munkáltató által kifizetett olyan jövedelmet pótló kártérítést, amely nem minısül bérnek, és a nem nyugdíjas mezıgazdasági szövetkezeti tag részére kifizetett tagsági pótlékot is. Itt kell feltüntetni a 12-18. soroknál az adóterhet nem viselı járandóságoknál leírtak szerinti jövedelemnek az adóterhet nem viselı járandóság értékhatárát meghaladó részét is, ha ezeken a jogcímeken az adóterhet nem viselı járandóságot a munkáltató (a bér kifizetıje) az év során figyelembe vette. A törvény eltérı rendelkezésének hiányában a társas vállalkozás tagja által az e jogviszonyára tekintettel megszerzett vagyoni érték is egyéb jövedelemként adóköteles azzal, hogy a bevételnek nem része a megszerzése érdekében a magánszemély által viselt, szabályszerően igazolt kiadás. Ez a sor szolgál a nem munkáltató és nem társas vállalkozás (pjt.) által a munkavállaló/társas vállalkozás személyes közremőködı tagja részére kötött adóköteles biztosítás díjának feltüntetésére is. Ez a sor szolgál a jog alapítása, átruházása (átengedése), megszüntetése, gyakorlásának átengedése, illetıleg a jogról való lemondás 7 ellenében a magánszemély számára juttatott bevételbıl a magánszemély által a jog megszerzésére fordított (ingyenes vagy kedvezményes jogszerzés esetében ideértve a jog megszerzésekor adóköteles bevételt is) a magánszemélyt terhelı igazolt kiadást meghaladó részének feltüntetésére, kivéve, ha adókötelezettségének szja-törvény szerinti jogcíme egyébként megállapítható. A jogutódlás révén megszerzett szerzıi jog, találmányból és szabadalmi oltalomból eredı jog 8 gyakorlása esetében a bevételnek a jog gyakorlása érdekében felmerült költségeket meghaladó része egyéb jövedelemként adóköteles, kivéve, ha adókötelezettségének szja-törvény szerinti jogcíme egyébként megállapítható. Kettıs adózást kizáró egyezmény szerint külföldön adóköteles, adóterhet nem viselı járandóságnak nem minısülı jövedelem 23. sor: Itt kell feltüntetni a belföldi illetıségő magánszemély azon adóterhet nem viselı járandóságnak nem minısülı jövedelmét, mely a kettıs adóztatást kizáró egyezmény szerint külföldön adóköteles, és az egyezmény adóbeszámítást tesz lehetıvé. Az a oszlopban külön is fel kell tüntetni a b oszlopból a bér összegét. Bérnek a belföldi munkáltatóval kötött munkaszerzıdés, illetıleg a munkaviszonynak megfelelı, külföldi jog szerinti jogviszony alapján kifizetett illetmény minısül. Kettıs adózást kizáró egyezmény hiányában külföldön is adózott jövedelem 24. sor: Ebben a sorban azokat a külföldön is adóköteles jövedelmeket kell feltüntetni, amelyek után olyan országban kell adózni, amely országgal Magyarországnak nincs kettıs adózást kizáró egyezménye. A bevétel adóköteles jövedelemtartalmát a személyi jövedelemadóról szóló törvény rendelkezései szerint kell megállapítani. Az a oszlopban 7 Szja-tv. 28. (7) bekezdés a-c) pontja 8 Szja-tv. 28. (7) bekezdés d) pontja

18 külön is fel kell tüntetni a b oszlopból a bér összegét. Bérnek a belföldi munkáltatóval kötött munkaszerzıdés, illetıleg a munkaviszonynak megfelelı, külföldi jog szerinti jogviszony alapján kifizetett illetmény minısül. 2.2 Levont adóelıleg A levont adóelıleg összege 55. sor: Az összevont adóalapba tartozó jövedelmekbıl levont adóelıleg együttes összegének igazolására szolgál e sor d oszlopa. Ebben a sorban külön is fel kell tüntetni ugyanezen sor d oszlopából a 2009-ben kifizetett végkielégítés után levont 18%-os adóelıleg összegébıl a 2009-ben beszámítandó jövedelemre jutó adóelıleg összegét. Ezt az összeget az a oszlopba kell beírni. Ez a sor nem tartalmazhatja a 2009-ben kifizetett végkielégítés következı év(ek)re átvitt összegébıl levont adóelıleget! Azt az igazolás 41. sor a oszlopába kell beírni. Nem kell szerepeltetni az igazolásban a 15 000 Ft- ot meg nem haladó kifizetést akkor, ha a magánszemély írásbeli nyilatkozata hiányában a kifizetı a jövedelem után megállapította és levonta a 36 %-os kulccsal számított adót. Az így levont adó összegét sem kell ebben a sorban feltüntetni. 2.3 A munkáltató által az adóelıleg levonásánál figyelembe vett adókedvezmények Az igazolásban szereplı összeg nem feltétlenül lesz azonos a 0953-as bevallásban, az egyszerősített személyi jövedelemadó bevallásban, illetve a munkáltatói adómegállapítás során érvényesíthetı összeggel. Erre célszerő külön is felhívni a dolgozó figyelmét. Adójóváírás 30. sor: Ebben a sorban, a b oszlopban kell szerepeltetni az adóévben megszerzett bér alapján a magánszemély nyilatkozata szerint, a jogosultsági határ összegéig az adójóváírás összegét. Az adójóváírás az adóévben megszerzett bérjövedelem 18%-a, de legfeljebb jogosultsági hónaponként 11 340 forint (12 jogosultsági hónap esetén, legfeljebb 136 080 Ft) lehet. Jogosultsági hónapnak az a hónap számít, amelyre a magánszemélyt bér illette meg az adóévben. Egy hónapon belül több jogcímen kifizetett bér egy jogosultsági hónapban megszerzett jövedelemnek számít. Egy adóévben legfeljebb 12 jogosultsági hónap vehetı figyelembe. E sor a oszlopában kell feltüntetni a 2009. évben a magánszemélyt megilletı jogosultsági hónapok számát. Ez utóbbi nem lehet több 12 hónapnál. Ha a magánszemély az adóév folyamán írásban kérte az adójóváírás figyelembevételét az adóelıleg levonása során és a munkáltató azt a jogosultsági határig (1 250 000 Ft) figyelembe vette, akkor azt az igazoláson is szerepeltetni kell, függetlenül attól, hogy a 0953-as bevallásában, vagy az egyszerősített személyi jövedelemadó bevallásában, illetve a munkáltatói adómegállapítás során a magánszemély érvényesíthet-e ezen a címen kedvezményt. Erre külön is szükséges felhívni a magánszemély figyelmét. [Amennyiben a dolgozó munkaviszonya a 2009. évben úgy szőnt meg, hogy a felmondás idejére járó bérét még 2008-ban megkapta, úgy a 2009. évben a munkaviszony megszőnéséig minden megkezdett hónapot jogosultsági hónapként kell figyelembe venni. Adójóváírást viszont e jogosultsági hónapok alapján csak akkor lehet alkalmazni, ha a magánszemélynek 2009-ben is volt bérjövedelme. Tehát, ha a munkaviszonya megszőnése után elhelyezkedett, akkor a jogosultsági hónapok száma 2009. évben az áthúzódó

19 felmondási idı hónapjaival, legfeljebb 12 hónapra kiegészíthetı. Természetesen ilyen esetben is érvényesülnek az adójóváírásra vonatkozó szabályok.] A határozott idıre szóló munkaviszony határidı elıtti megszüntetése esetén a még hátralévı hónapok egy összegben kifizetett bére után - a hátralévı hónapokra - adójóváírás nem vehetı igénybe. A végkielégítés után, tekintettel arra, hogy az nem minısül bérjövedelemnek, nem jár adójóváírás. Adóterhet nem viselı járandóságok (19. sor d oszlopa) adótábla szerinti adója 31. sor: Ebben a sorban a b oszlopban az igazolás 19. sorának d oszlopában feltüntetett jövedelem után a személyi jövedelemadó törvény 30. -a szerinti adótábla alapján kiszámított adó összegét kell szerepeltetni. Súlyos fogyatékosság miatt levonandó összeg (személyi kedvezmény) 84. sor: Ebbe a sorba a súlyos fogyatékosság miatt figyelembe vett havi 3 575 Ft (éves szinten legfeljebb 42 900 Ft) adókedvezmény összegét kell beírni. Súlyosan fogyatékosnak az a magánszemély tekinthetı, aki súlyos egészségkárosodással összefüggı jogosultságról szóló jogszabályban meghatározott betegségben szenved, vagy aki rokkantsági járadékban részesül. A személyi kedvezmény az errıl szóló igazolás alapján annak a hónapnak az elsı napjától jár, amely hónapban a fogyatékos állapot legalább egy napig fennállt. Magánnyugdíj-pénztári tagdíjat kiegészítı befizetés kedvezménye 89. sor: Abban az esetben, ha a magánszemély a magánnyugdíj-pénztári saját tagdíját kiegészíti, és az errıl szóló megállapodás alapján a kiegészítı befizetés után járó 30%-os kedvezményt a munkáltató az adóelıleg levonásánál figyelembe vette, ebben a sorban kell feltüntetnie e kedvezmény összegét. Nem jár kedvezmény arra a tagdíj kiegészítésre, amelyet a munkáltató egyoldalú kötelezettségvállalás alapján fizetett, mert ezt az összeget bevételként sem kell a magánszemélynél számításba venni. Családi kedvezmény eltartottak után 100. sor: Ebben a sorban kell igazolni az adóelılegnél figyelembe vett családi kedvezményt, mely kedvezményezett eltartottanként illeti meg a magánszemélyt. A családi kedvezmény szempontjából kedvezményezett eltartottnak azt kell tekinteni, akire tekintettel a családok támogatásáról szóló törvény alapján családi pótlékot, bármely EGT-állam hasonló joga alapján családi pótlékot, vagy más, hasonló ellátást (továbbiakban együtt: családi pótlék) folyósítanak, illetve a magzat (ikermagzat) várandósság idıszakában (fogantatásának 91. napjától megszületéséig), aki a családi pótlékra saját jogán jogosult, aki rokkantsági járadékban részesül. Ha a dolgozó (tag) jogosult ugyan a családi pótlékra, de nem élt a folyósítás lehetıségével, úgy a kedvezményt nem veheti igénybe. Az igazolásban azt az összeget kell igazolni, a b oszlopban, melyet az adóelıleg levonásánál (a magánszemély nyilatkozatára tekintettel) érvényesített a munkáltató.

20 A családi kedvezményre jogosultak esetében az a magánszemély veheti igénybe ezt a kedvezményt, aki a családok támogatásáról szóló törvény illetve EGT-állam hasonló jogszabálya szerint családi pótlékra jogosult, továbbá a várandós nı és vele közös háztartásban élı házastársa. Ha a kedvezményezett eltartott saját maga jogosult a családi pótlékra, akkor a vele közös háztartásban élı magánszemélyek közül (döntésük szerint) egy érvényesítheti a családi kedvezményt, vagyis egy személy tekinthetı jogosultnak. Ezen elıírások vonatkoznak a rokkantsági járadékban részesülı magánszemély esetére is. A saját jogán családi pótlékra jogosult, valamint a rokkantsági járadékban részesülı magánszemély esetében, a vele közös háztartásban élı magánszemélyek egyike érvényesítheti a kedvezményt, feltéve, hogy az adókedvezményt igénybe venni kívánó a vele közös háztartásban élı, adóköteles jövedelemmel rendelkezı személyekkel együttesen írásban nyilatkozott a munkáltatója felé arról, hogy ezt a kedvezményt rajta kívül más nem veszi igénybe. Abban az esetben, ha a kedvezményt érvényesíteni kívánó magánszemély már az adóelıleg levonásakor megtette ezt a nyilatkozatot a munkáltatójának, akkor az adóévben már csak ı érvényesítheti a családi kedvezményt és az év végén házastársával (élettársával) csak a kedvezmény megosztására van lehetısége. Nem jogosult a családi kedvezmény érvényesítésére az a magánszemély, aki a családi pótlékot, mint vagyonkezelıi joggal felruházott gyám, illetıleg mint vagyonkezelı eseti gondnok a gyermekotthonban, a javítóintézetben nevelt vagy a büntetés-végrehajtási intézetben lévı, gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló gyermekre (személyre) tekintettel kapja. A szociális intézmény vezetıje, ha a családi pótlékot az intézményben elhelyezett gyermekre (személyre) tekintettel kapja, erre tekintettel nem érvényesíthet családi kedvezményt. 2.4 Elkülönülten adózó jövedelmek Az elkülönülten adózó jövedelmek igazolásakor jogcímenként közölni kell az arra szolgáló helyen a kifizetés (juttatás) bruttó összegét ( a oszlop), az adó alapját ( b oszlop), az adóalapot terhelı adó összegét ( c oszlop), valamint a ténylegesen levonásra került adó összegét ( d oszlop). Ingatlan bérbeadásából származó jövedelem (bevétel) 164. sor: Ez a sor szolgál a belföldi ingatlan bérbeadásából származó jövedelem és adója feltüntetésére. Az ingatlan bérbeadásából származó bevétel egészét jövedelemnek kell tekinteni azzal, hogy a bevétel részét képezi az e tevékenységre tekintettel fizetett költségtérítés is. A jövedelmet 25 %-os adó terheli, melyet a kifizetınek a rá vonatkozó szabályok szerint kellett megállapítania, levonnia és befizetnie. Nem kellett az adót levonnia a kifizetınek (és az igazolásban sem kell szerepeltetnie), ha a bérbeadó magánszemély igazolta részére, hogy az ingatlan bérbeadási tevékenységét egyéni vállalkozóként végzi, vagy fizetıvendéglátó tevékenységére a tételes átalányadózást választotta. Amennyiben az elızıeken túlmenıen más ok miatt a kifizetı nem vonta le az adót, azt a magánszemélynek kellett megállapítania és negyedévenként, a negyedévet követı hó 12-éig megfizetnie. Az ilyen kifizetés összegét is ebben a sorban kell feltüntetni.

21 Életjáradékból származó jövedelem 165. sor: Ellenszolgáltatás, ellenérték nélkül vállalt életjáradék folyósítása esetén a pénzben fizetett életjáradék összegét kell ebben a sorban feltüntetni. A kifizetett teljes összeg jövedelemnek minısül. Árfolyamnyereségbıl származó jövedelem 166. sor: Az értékpapír átruházásából származó jövedelem igazolására szolgál ez a sor, ha munkáltatótól (társas vállalkozástól) származik a magánszemélyek bevétele. Az árfolyamnyereség után az adó 25%, az adót a kifizetı a jövedelem megszerzése napján megállapította, levonta. A személyi jövedelemadó törvény 3. 34. pontjában meghatározott értékpapírra kell alkalmazni. Árfolyamnyereségbıl származó jövedelemnek minısül az értékpapír átruházására tekintettel megszerzett bevételnek az a része, amely meghaladja az értékpapír megszerzésére és a járulékos költségekre fordított kiadás együttes összegét. Nem minısül árfolyamnyereségnek az a rész, amelyet más, például munkaviszonyból származó vagy egyéb jövedelemként, illetve kamatból származó jövedelem jogcímén szerez meg a magánszemély. A bevételbıl a jövedelmet az értékpapír átruházásáról szóló szerzıdés keltének napjára kell megállapítani. Abban az esetben, ha a magánszemély bevételének megszerzése több részletben történik, úgy a magánszemély a jövedelmet a részletnek a teljes várható bevételhez viszonyított arányában szerzi meg. A kifizetı a jövedelem jogcíme szerinti 25%-os adót (adóelıleget) a kifizetés idıpontjában állapítja meg, és az adózás rendjérıl szóló törvényben meghatározottak szerint vallja be és fizeti meg. Abban az esetben, ha az adó levonása bármely okból elmaradt, úgy a magánszemélynek kellett az adóelıleg megfizetésére irányadó szabályok szerint azt megfizetnie. Amennyiben az szja-törvény rendelkezései alapján az adott értékpapír esetében a szokásos piaci értéket 9 kell figyelembe venni, úgy a megszerzési és elidegenítési érték tekintetében is e szerint kell eljárni. Az árfolyamnyereség számításánál az értékpapír szerzési értékének meghatározásakor az Szja. tv. elıírásai szerint kell eljárni. Az szja-törvényben meghatározott jogcímeken kívüli, illetıleg a törvény szerinti szerzési módtól eltérıen megszerzett értékpapír esetében az értékpapír megszerzésére fordított értéknek a megszerzés érdekében, az értékpapír átruházásáig a magánszemély által teljesített, igazolt összeg minısül. Az árfolyamnyereség számításánál figyelembe vehetık az értékpapírhoz kapcsolódó járulékos költségek. 9 Szja-tv. 3. 9. pont

22 Osztalék 167-169. sor: Ezek a sorok szolgálnak az osztalék címén kifizetett jövedelem és levont adója igazolására. A személyi jövedelemadóról szóló törvény alkalmazásában osztaléknak minısül az adózás utáni eredménybıl a társas vállalkozás (ide tartozik a szövetkezet is) magánszemély tagjának (részvényese, alapítója), tulajdonosának részesedése, ideértve az adózott eredménybıl a kamatozó részvény utáni kamatot is. Amennyiben a kifizetett kamatot a társaság a költségei között számolta el, az a magánszemélynél egyéb jövedelemnek minısül, és az adatközlés e sorában kell feltüntetni. Egyéb jövedelemnek kell tekinteni és nem itt, hanem a 22. sornál kell közölni az alacsony adókulcsú államban székhellyel rendelkezı jogi személy, egyéb szervezet megbízásából fizetett osztalékot. Ha a magánszemély részére a 2008. évben osztalékelıleg fizetés történt, úgy az osztalékelılegbıl levont adót el kell számolni, a megállapítás idıpontját követı elsı beszámoló elfogadásával megállapított osztalékot terhelı adóval szemben. Ez azt jelenti, hogy az osztalék megállapítására vonatkozó szabályok alapján kiszámított feltüntetett osztalék jövedelem adóját össze kellett vetni a 2008. évben levont adóval. Amennyiben az osztalékelılegbıl osztalékká vált összeg adója meghaladta az osztalékelılegbıl levont adó összegét, a különbözetet a magánszemélynek kellett megfizetnie a megállapítás negyedévét követı hónap 12-éig. Ha az osztalékelılegbıl nem az egész válik osztalékká, a ténylegesen osztalékká vált összeget kell az azt terhelı adójával együtt igazolni. A magánszemély a 0953-as bevallásában igényelheti vissza az esetlegesen túlfizetésként mutatkozó összeget. Amikor több osztalék megállapítására, fizetésére kerül sor, mint amekkora osztalékelıleget fizettek 2008-ban a magánszemélynek, az osztalék kifizetéssel kapcsolatos adólevonási szabályokat kell az elızıekben leírtak figyelembevételével alkalmazni. Ez azt jelenti, hogy az osztalék összeghez tartozó, 2009. évben levont adót, az adott sor d oszlopába kell beírni. Ha a társas vállalkozás a jegyzett tıkéje emelésének bejegyzése iránti kérelmet 2002. december 31-ig benyújtotta a cégbíróság részére, akkor a társas vállalkozás Kft, Nyrt, Zrt. - magánszemély tagja (részvényese, alapítója), tulajdonosa által a jegyzett tıke emelése útján szerzett osztaléknak minısülı jövedelem összege után az adót nem kellett megfizetni. Ennek feltétele, hogy a névérték felemelése a gazdasági társaságokról, illetıleg a szövetkezetekrıl szóló törvény rendelkezései szerint a gazdasági társaság, illetıleg a szövetkezet jogutódlással történı megszőnése (átalakulása) vagy a szövetkezet részleges átalakulása keretében történt, azzal, hogy utóbb az ily módon szerzett vagyoni érték az árfolyamnyereség részét képezi, illetıleg mint vállalkozásból kivont, adózatlanul befektetett jövedelem majd az elidegenítéskor lesz adóköteles a 2002. december 31-éig hatályos szabályok alapján. Ha a magánszemély ily módon jutott jövedelemhez, az összeget csak akkor kell a megszerzett jövedelem jogcíme szerint az igazoláson feltüntetni, ha a magánszemély 2009. évben elidegenítette az értékpapírt. A társas vállalkozás által tagja (részvényese, alapítója), tulajdonosa részére a várható osztalékra tekintettel juttatott osztalékelıleg után az adó mértéke, az osztalékelıleg 25%-a.

23 A kifizetınek az adót a kifizetés idıpontjában kell megállapítania, valamint az adózás rendjérıl szóló törvény elıírásai szerint megfizetnie és igazolnia (43. sor). Az Európai Unió bármely tagállamában mőködı, a tıkepiacról szóló törvény szerint elismert (szabályozott) piacnak minısülı tızsdére bevezetett értékpapírnak az adott tagállam joga szerint osztaléknak (osztalékelılegnek) minısülı hozama után az adó mértéke 10%. Az elızıek szerinti osztalékból, osztalékelılegbıl levont 10%-os adó összegét a 43. sor a oszlopában kell feltüntetni. Az adózó az osztalékelılegbıl levont adót elszámolta a kifizetés idıpontját követı elsı beszámoló elfogadásával megállapított osztalékot terhelı adóval szemben. Az osztalékelılegre egyebekben az osztalékra irányadó rendelkezéseket kell megfelelıen alkalmazni. A 2008-ban kifizetett osztalékelılegbıl utóbb osztalékká vált részt és annak megfizetett (elszámolt) adóját a 2009. évrıl kiállított igazolás megfelelı sorában és a benyújtandó adóbevallásban kell szerepeltetni. Osztalék 10%-os adóval terhelt összege 167. sor: A bármely EGT-államban mőködı, a tıkepiacról szóló törvény 10 szerint elismert (szabályozott) piacnak minısülı tızsdére bevezetett értékpapírból (továbbiakban: tızsdére bevezetett értékpapír) származó, az adott állam joga szerint osztaléknak elismert hozam címén a magánszemély által 2009. évben megszerzett összeget és a levont 10%-os adót ebben a sorban kell feltüntetni. A 2008. évi adózott eredmény felosztásakor megállapított osztalékból, az elengedett tagi kölcsön alapján megállapított, 10%-os adóval terhelt összege 168. sor: A 2008. évi adózott eredmény terhére megállapított (jóváhagyott) összes osztaléknak az adóévben elengedett tagi kölcsön összegével egyezı részbıl az osztalékra jogosult tagra - a vagyoni betétje arányában - jutó rész adója 10%, ha az osztalék kifizetése a törvényben meghatározott idıpontig (a beszámoló letétbe helyezésére elıírt határnapot követı 30. napig) megtörtént. Ha az elızıek szerint megállapított osztalék kifizetésére 2009. évben sor került, akkor a 10%-kal adózó osztalék összegét ennek a sornak a c oszlopában, a kifizetı által levont 10%-os adó összegét pedig a d oszlopban kell feltüntetni. Ha az adó levonására nem került sor, mert azt a törvény által biztosított választási lehetıség szerint magánszemély fizeti meg, akkor a d oszlopba nullát kell írni. Osztalék 25%-os adóval terhelt összege 169. sor: Ez a sor tartalmazza annak az osztaléknak az összegét, amely 2009. évben a magánszemély részére vagyoni betétje arányában került kifizetésre a 2008. évi adózott eredmény (illetve eredménytartalék) terhére, illetıleg bármely korábbi évre jóváhagyott osztalékot. A 2008. évben kifizetett osztalékelılegbıl a 2009. évben az elsı mérleg szerinti eredményének megállapítása után osztalékká vált részt kell itt igazolni akkor, ha az 25%- os adót viselt. (Az osztalékelılegbıl 2008. évben levont adót az általános rész szerint kell elszámolni és az nem szerepelhet a d oszlopban.) 10 2001. évi CXX. tv. (Tpt)

24 A 2009. évben osztalékelıleg címén kifizetett összeget nem itt, hanem az igazolás 43. sorában kell szerepeltetni. Külföldön (is) adóköteles osztalék eltérı adókulccsal terhelt összege, 170. sor: A külföldrıl származó, külföldi pénznemben megszerzett osztalékjövedelmet forintra átszámítva kell a bevallásban szerepeltetni. Az átszámításhoz a Magyar Nemzeti Bank által a jövedelem megszerzésének napján jegyzett devizaárfolyamot kell alkalmazni. Amennyiben a magánszemély az osztalékjövedelmet olyan külföldi pénznemben kapta meg, amely a Magyar Nemzeti Bank hivatalos devizaárfolyam-lapján nem szerepel, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett, euróban megadott árfolyammal kell számolni. A külföldi állam joga szerint osztaléknak minısülı jövedelem után az adó mértéke 25%. A privatizációs lízing jövedelme 171. sor: Ebben a sorban kell igazolni a jövedelmet, ha a magánszemély privatizációs lízing formájában megszerzett vagyonrészét a társasága 2009-ben visszavásárolta. Jövedelemként a cégbíróságon bejegyzett névérték vagy az ellenérték közül a magasabb összeget kell feltüntetni. A névértéknek vagy az ellenértéknek nem része az az összeg, amelyet a tulajdonrész megszerzése érdekében a magánszemély a saját adózott jövedelmébıl lízingdíj címén fizetett meg. A társaság jogutód nélküli megszőnése esetén jövedelemként a saját befizetéssel csökkentett eladási árat kell figyelembe venni akkor is, ha az a névértéknél alacsonyabb. Ha az adót a kifizetı megállapította és levonta, ebben a sorban adatot nem kell feltüntetni! Vállalkozásból kivont jövedelem 177. sor: Ebben a sorban kell igazolni a társas vállalkozás jegyzett tıkéjének tıkekivonással történı leszállítása, a társas vállalkozás jogutód nélküli megszőnése, a társas vállalkozás cégbejegyzési kérelmének elutasítása, valamint a magánszemély tag tagsági viszonyának megszőnése miatt a magánszemély tag (részvényes, üzletrésztulajdonos) által e jogviszonyára tekintettel a társas vállalkozás vagyonából megszerzett jövedelmét a 3.9 pontban leírtak figyelembevételével. Egyéb forrásadós jövedelmek 182. sor: Ennek a sornak az a oszlopa szolgál azon külön adózó jövedelmek igazolására, melyek az elızı sorokban (164-177. sorok) nem szerepelnek és az adót a kifizetı nem vonta le. Ezen sor a oszlopa elıtti részben a jövedelemforrást kell megnevezni. Az elkülönülten adózó jövedelmek, az adóalapokat terhelı adók és a levont adók összegei összesen 184. sor: Ennek a sornak az oszlopaiban kell összesíteni az elkülönülten adózó (164-182. sorokban feltüntetett) jövedelmeket, az azokat terhelı adókat és a levont adók adatait. 2.5 Egyéb adatok A 2009-ben kapott, törvényben meghatározott és az állami végkielégítés következı évre (évekre) átvitt része

25 41. sor: Ebben a sorban (a b oszlopban) a munkaviszony megszőnésével összefüggı, törvényben meghatározott és az állami végkielégítésnek azt a részét kell szerepeltetni, amelyet a következı év (évek) összevont adóalapjához kell hozzászámítani (a magánszemély nyilatkozatban nem kérte a kifizetés évében történı teljes figyelembe vételét). Itt kell feltüntetni az erre jutó adóelıleg összegét, és az áthúzódó hónapok számát is az a oszlopban jelölt helyen. Abban az esetben, ha a munkaviszony nem szőnt meg a 2009. évben (munkavégzés alóli felmentést kapott a dolgozó), de a törvényben meghatározott és az állami végkielégítést az utolsó munkában töltött napon, még 2009-ben kifizették részére, a végkielégítés teljes összegét ebben a sorban kell szerepeltetni, feltéve, hogy a magánszemély nem nyilatkozott arról, hogy a kifizetés évében kéri figyelembe venni a végkielégítés összegét. A törvényben meghatározott mértéken felül fizetett végkielégítés összegét nem itt, hanem a 2009. évben megszerzett más, nem önálló tevékenységbıl származó jövedelemként az igazolás 5. sorának összegében kell feltüntetni. Munkavállalói érdekképviseleti tagdíj 42. sor: Ez a sor szolgál a munkabérbıl levont munkavállalói érdekképviseleti tagdíj feltüntetésére. A 2009-ben felvett osztalékelıleg 43. sor: A b oszlopban kell szerepeltetni a 2009. évben osztalékelıleg címén kifizetett összeget. Osztalékelılegnek kell tekinteni az osztalékra jogosult magánszemély részére a társaság (munkáltató) által a várható osztalékra tekintettel kifizetett, a kifizetınél követelésként nyilvántartásba vett összeget. Az abból levont 25%-os mértékő adó összegét az a oszlopba kell beírni. Az Európai Unió bármely tagállamában mőködı, a tıkepiacról szóló törvény szerint elismert (szabályozott) piacnak minısülı tızsdére bevezetett értékpapírnak az adott tagállam joga szerint osztaléknak (osztalékelılegnek) minısülı hozama után az adó mértéke 10%. Az elızıek szerinti osztalékból, osztalékelılegbıl levont 10%-os adó összegét a 43. sor a oszlopában kell feltüntetni. Külföldön megfizetett (23. és 24. sorhoz kapcsolódó) jövedelemadó (44. és 45. sor) A külföldön megfizetett adót az MNB hivatalos, az év utolsó napján (2009. december 31- én) érvényes devizaárfolyamának alapulvételével kell Ft-ra átszámítani. Amennyiben olyan külföldi pénznemben fizették az adót, amelyet az MNB nem jegyez, akkor az MNB által a Magyar Közlönyben közzétett, az év utolsó napjára vonatkozó euróban megadott árfolyam figyelembevételével kell azt Ft-ra átszámítani. 44. sor: Ez a sor a kettıs adózást kizáró egyezmény szerint külföldön adóköteles, adóterhet nem viselı járandóságnak nem minısülı jövedelem után külföldön megfizetett adó igazolására szolgál (egyéb adatként), amennyiben errıl a kifizetı hiteles adattal rendelkezik. 45. sor: Ez a sor a kettıs adózást kizáró egyezmény hiányában külföldön is adózott jövedelem után külföldön megfizetett adó igazolására szolgál (egyéb adatként), amennyiben errıl a kifizetı hiteles adattal rendelkezik.

26 A magánszemélyt az adóévben megilletı családi kedvezmény összege 650. sor: Itt kell feltüntetni a családi kedvezmény Szja-törvény alapján érvényesíthetı teljes összegét (ha errıl a munkáltatónak, a társas vállalkozásnak tudomása van) függetlenül attól, hogy az adóelıleg levonása során (100. sor) ebbıl az összegbıl mennyit tudott figyelembe venni a munkáltató. Az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba befizetett munkáltatói hozzájárulás 1. sor összegében figyelembe vett része (0953-03 lap 132. sor) 651. sor: Ebben a sorban kell közölni az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba befizetett munkáltatói hozzájárulás adóköteles (az 1. sor összegében figyelembe vett) részét. A hozzájárulásból azt az összeget kell itt feltüntetni, amely meghaladja havonta az átutalás hónapjának elsı napján érvényes minimálbér 50 %-át. Az önkéntes kölcsönös egészség és/vagy önsegélyezı pénztárba befizetett munkáltatói hozzájárulás 1. sor összegében figyelembe vett része (0953-03 lap 133. sor) 652. sor: Ebben a sorban kell közölni az önkéntes kölcsönös egészség és/vagy önsegélyezı pénztárba befizetett munkáltatói hozzájárulás adóköteles (az 1. sor összegében figyelembe vett) részét, azaz a hozzájárulásból azt az összeget, amely meghaladja havonta az átutalás hónapjának elsı napján érvényes minimálbér 30 %-át. A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatói intézménybe befizetett munkáltatói hozzájárulás 1. sor összegében figyelembe vett része (0953-01 lap 90. sor) 653. sor: Ebbe a sorba a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe befizetett foglalkoztatói hozzájárulás adóköteles (az 1. sor összegében figyelembe vett, a minimálbér 50%-át meghaladó) részét kell beírni. 2.6 A 2009. évben levont 4% különadó-elıleg igazolása 2009. évben levont különadó-elıleg alapja és összege együttesen 244. sor: Ebben a sorban az a oszlopban kell feltüntetni a különadó-elılegének alapját, valamint a b oszlopban a levont 4%-os különadó-elıleg összegét. 3. További igazolások, melyeket a kifizetınek (munkáltatónak) kell kiállítania 3.1 A kifizetı kötelezettsége a magánszemélynek történı kifizetés esetén A magánszemély részére történı kifizetés esetén a kifizetı 2009. évre olyan bizonylatot köteles kiállítani és kifizetéskor a magánszemély részére átadni, amelybıl kitőnik a magánszemély bevételének teljes összege és jogcíme, a személyi jövedelemadó vonatkozásában az adóelıleg vagy az adó alapjául szolgáló összeg, valamint a levont adóelıleg, adó, vagy a bármely ok folytán levonni elmulasztott adóelıleg, illetıleg adó összege. Az egyszerősített vállalkozói adó hatálya alá tartozó adóalanyra is vonatkoznak a kifizetıi minıségével kapcsolatban az általános elıírások. Minden kifizetı már a kifizetés alkalmával köteles a bevételrıl szóló bizonylatot a magánszemély részére átadni. Ha ez az adóév során bármilyen okból nem történt meg, a magánszemély kérésére, vagy kérés nélkül is pótolni kell azt, legkésıbb az adóévet követı év január 31-éig. Ilyenkor az egy kifizetı által, ugyanazon magánszemély részére történt többszöri kifizetés összevont igazolásban is szerepeltethetı. A kifizetések jogcímét

27 (jogcímeit) azonban az összevont igazolásban is a törvényben és e tájékoztatóban meghatározott jövedelem-fajtánként külön-külön kell megadni. Ezt az összevont igazolást csak akkor lehet az M30-as nyomtatványon megadni, ha a kifizetı a magánszemély munkáltatója december 31-én és a munkaviszonyból származó jövedelmét (is) igazolja. Az M30-as igazolást kiadhatja a társas vállalkozás, a polgári jogi társaság (továbbiakban: társas vállalkozás), ha a magánszemély a társas vállalkozás tagja és a társas vállalkozásnál díj ellenében személyes közremőködésre vagy mellékszolgáltatásra kötelezett. Az M30-as nyomtatvány (Munkáltatói, társas vállalkozás általi igazolás a személyi jövedelemadó és különadó bevallásához), mint elnevezése is utal rá, nem adható ki a fentiekben meghatározottakon túl, összevont igazolásként. Nem kifogásolható, ha az M30- as nyomtatvány adattartalma szerint készíti el a kifizetı az összesített igazolást, azonban a nyomtatványt magát, és elnevezését nem lehet felhasználni. Ez esetben figyelemmel kell lenni arra is, hogy az M30-as nyomtatvány adattartalma nem teljes körő, azaz a 0953- as bevallás nem minden sorát tartalmazza. Amennyiben a kifizetı az M30-as igazolás tartalma szerinti összesített igazolást ad ki, úgy lehetısége van a különadóval kapcsolatos adatok feltüntetésére is. Az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról szóló 2006. évi LIX. törvény alapján levont különadó összegérıl önálló igazolást kell kiállítani a magánszemély részére akkor, ha nem kap a munkáltatójától M30-as igazolást, amelyet a kifizetéskor át kell adni számára. (Részletesen a 3.10 pontnál, a javasolt igazolás mintánál.) Az egyszerősített közteherviselési hozzájárulásról szóló 2005. évi CXX. törvény szerinti kifizetésekrıl kiállított igazolásnak tartalmaznia kell az ekho alapját, valamint elkülönülten a levont közterheket százalékos kulcsonként, továbbá a nettó kifizetés összegét. Abban az esetben, ha a magánszemély az ekho-t munkaviszonyából származó jövedelmére választotta, úgy az adójóváírásra jogosító hónapok megnevezését is fel kell tüntetni. Abban az esetben, ha a magánszemély átvállalja a kifizetıt terhelı ekho összegének megfizetését is, az igazolásnak ezt a tényt is tartalmaznia kell. (Részletesen a 3.11 pontnál, a javasolt mintánál.) 3.2 A munkaviszony megszőnésekor kiállított igazolás (Adatlap 2010) Ha a magánszemély munkaviszonya év közben megszőnik, a munkáltató az adóévben általa kifizetett jövedelemrıl ideértve az adóévben fennálló munkaviszony idıtartama alatt általa kifizetett adóköteles társadalombiztosítási ellátást is, és a levont adóelılegekrıl szóló adatlapot a munkaviszony megszőnésének idıpontjában köteles a magánszemély részére kiadni. Az adatlapnak tartalmaznia kell az adóéven belüli, elızı munkáltató által közölt adatokat is. Kirendelés esetén a kirendelı adja ki a magánszemély részére a kirendelés helye szerinti munkáltató adatközlése alapján. Az Adatlap megjegyzés rovatában minden fontos olyan információt fel kell tüntetni, amely a következı munkáltató, ennek hiányában a magánszemély számára fontos lehet. A 2010. évre alkalmazható Adatlap és kitöltési útmutatója az Adó és Ellenırzési Értesítıben jelenik majd meg. 3.3 A magánszemély nyugdíjazása vagy halála esetén kiadandó igazolás

28 Ha a magánszemély munkaviszonya év közben nyugdíjazása vagy halála miatt szőnik meg, a munkáltató az adóévben általa kifizetett jövedelemrıl és a levont adóelılegekrıl szóló bizonylatot (igazolást, adatlapot) a munkaviszony megszőnésének idıpontjában köteles a magánszemély (a magánszemély halála esetén az igazolást a vele közös háztartásban élt hozzátartozója, ennek hiányában örököse) részére kiadni. Az igazolásnak tartalmaznia kell az adóéven belüli esetlegesen elızı munkáltató által közölt adatokat is. 3.4 Az állami vagy törvényben meghatározott végkielégítés kifizetésekor kiállított igazolás Az állami vagy törvényben meghatározott más végkielégítés kifizetése esetén a kifizetı által kiállított igazolásnak tartalmaznia kell a végkielégítés teljes összegét, ebbıl a kifizetéskor levont adóelıleg összegét, továbbá a magánszemély írásos nyilatkozatának hiányában azt is, hogy a végkielégítést mely adóévekre és milyen összegben kell a magánszemély jövedelmének tekinteni, illetve a már levont adóelılegbıl milyen összeget kell az egyes adóévek adóelılegeként számításba venni. Törvényben meghatározott mértékő végkielégítésnek minısül a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény, valamint a Magyar Honvédség hivatásos és szerzıdéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény alapján folyósított végkielégítés, leszerelési segély és továbbszolgálói jutalom is. 3.5 A társadalombiztosítási szerv igazolása A társadalombiztosítási szerv köteles az általa kifizetett adóköteles társadalombiztosítási ellátás teljes összegérıl, a kifizetett összegrıl és a levont adóelılegrıl a magánszemély részére a kifizetéskor igazolást adni. Az igazolásban a kifizetett összeg jogcímét is meg kell jelölnie, illetve ha a kifizetett összeg bérjövedelemnek minısül, az adójóváírásra jogosító hónapot is meg kell neveznie. 3.6 Az értékpapír formájában megszerzett vagyoni érték igazolása Az értékpapír formájában megszerzett vagyoni értékre nem lehet alkalmazni a természetbeni juttatásokra vonatkozó rendelkezéseket. Az Szja törvény átmeneti rendelkezéseit azonban a magánszemély által értékpapír formájában, illetıleg értékpapírra vonatkozó jog révén megszerzett vagyoni érték adókötelezettségénél alkalmazni kell. A magánszemély által értékpapír formájában megszerzett vagyoni érték adókötelezettségének jogcímét a felek (a magánszemély és az értéket juttató személy, valamint az említett személyek és más személy) között egyébként fennálló jogviszony, és a szerzés körülményei figyelembevételével kell megállapítani, és ennek megfelelıen kell az adókötelezettségeket (ideértve a jövedelem megállapítását is) teljesíteni. Az értékpapír formájában megszerzett vagyoni értékre vonatkozó rendelkezések alkalmazásában társaság a gazdasági társaság, az egyesülés, a közhasznú társaság, a szövetkezet. E szempontból társaságnak minısül az Európai Unió tagállamának adóra vonatkozó jogszabályai szerint ott belföldi illetıséggel bíró olyan társaság, amely az

29 Európai Unión kívüli állammal a jövedelem- és vagyonadók tárgyában kötött nemzetközi szerzıdés szerint nem bír belföldi illetıséggel az Európai Unión kívüli államban, valamint a különbözı tagállamok társaságait érintı egyesülésekre, szétválásokra, eszközátruházásokra és részesedéscserékre alkalmazandó közös adózási rendszerrıl szóló tanácsi irányelvben felsorolt jogi formában mőködik, és az említett irányelvekben meghatározott adó alanya anélkül, hogy ezzel kapcsolatban választási lehetıség vagy mentesség illetné meg. Az értékpapír formájában megszerzett vagyoni érték esetében jövedelemnek minısül az értékpapírnak a megszerzése idıpontjára megállapított szokásos piaci értékébıl az a rész, amely meghaladja az értékpapír megszerzésére fordított igazolt kiadás (érték) és az értékpapírhoz kapcsolódó járulékos költségek együttes összegét. Az értékpapír megszerzésére fordított értéket és az értékpapírhoz kapcsolódó járulékos költséget az árfolyamnyereségbıl származó jövedelemre irányadó rendelkezések szerint kell megállapítani és igazolni. A szokásos piaci érték meghatározása az Szja-törvény 3. 9. pontja szerint történik. Nem minısül bevételnek a szerzéskor a magánszemély által értékpapír formájában megszerzett vagyoni érték akkor, ha a magánszemély az értékpapírt olyan jog gyakorlásával szerezte meg, amelyet bárki számára azonos feltételek mellett megvalósuló ügyletben szerezhetett; az értékpapírt társas vállalkozás tagjaként, részvényeseként, üzletrész-tulajdonosaként legfeljebb névértéken történı átalakítása (kicserélése), a társas vállalkozás jegyzett tıkéjének a saját tıke terhére történı felemelése révén szerezte (ide nem értve a dolgozói üzletrészt, dolgozói részvényt); az értékpapírt átalakuló társas vállalkozás tagjaként, részvényeseként, üzletrész tulajdonosaként a társas vállalkozás jogutódjában szerezte; az értékpapírt dolgozói részvényként a társas vállalkozás jegyzett tıkéjének a saját tıke terhére történı felemelése révén szerezte; a névre szóló részvényt átváltoztatható kötvény átalakításával szerezte; a kárpótlási jegyet az állami tulajdon privatizációja során értékesítésre kerülı vagyontárgy, részvény, üzletrész megvásárlására használja fel; részvényét, üzletrészét házastársi közös vagyon (vagyonközösség) megosztása révén, adásvételi szerzıdésen kívüli jogcímen szerezte. Ha a magánszemély az értékpapírt, átalakuló társas vállalkozás tagjaként, részvényeseként, üzletrész-tulajdonosaként, a társas vállalkozás jogutódjában szerezte és a társas vállalkozás jogutódja az adóévben megszőnt, az átalakuló társas vállalkozás tagja nem alkalmazhatja a fentiek szerinti kedvezıbb szabályt. A 2006. július 1-je elıtt dolgozói üzletrészként megszerzett üzletrész (továbbiakban dolgozói üzletrész), dolgozói részvény bevonása, átalakítása, visszavásárlása munkaviszonyból származó jövedelemnek minısül, és ennek megfelelıen kell igazolni a magánszemély által az említett jogügylet révén megszerzett bevételnek azt a részét, amely meghaladja az értékpapír megszerzésére fordított érték és az értékpapírhoz kapcsolódó járulékos költségek együttes összegét.

30 Az állam tulajdonában lévı vállalkozói vagyon értékesítésérıl szóló törvény rendelkezései szerint a munkavállaló részére nyújtott kedvezmény révén megszerzett dolgozói üzletrész, dolgozói részvény esetében az említett különbözet a munkavállalónál és - ha az értékpapír a hagyaték tárgyát képezte - örökösénél árfolyamnyereségbıl származó jövedelemnek minısül. Ha a magánszemély a kárpótlási jegyét az állami tulajdon privatizációja során értékesítésre kerülı vagyontárgy, részvény, üzletrész megvásárlására használja fel, a kárpótlási jegy felhasználásával megszerzett eszközre (vagyontárgyra, részvényre, üzletrészre) fordított érték meghatározásánál az eredeti jogosult magánszemélynél vagy - ha a kárpótlási jegy a hagyaték tárgyát képezte - örökösénél a kárpótlási jegy kamattal növelt értékét kell figyelembe venni. Ha nem eredeti jogosultként vagy nem az eredeti jogosult örököseként szerezte meg a kárpótlási jegye(ke)t, és az így szerzett kárpótlási jegyet használja fel az állami tulajdon privatizációja során értékesítésre kerülı eszköz (vagyontárgy, részvény, üzletrész) megvásárlására, úgy szerzési értéknek a magánszemélynél a kárpótlási jegy megszerzésére fordított értéket is figyelembe kell venni. Abban az esetben, ha a társas vállalkozás a jegyzett tıkéje emelésének bejegyzése iránti kérelmet 2002. december 31-éig benyújtotta a cégbíróság részére, akkor a társas vállalkozás ezt az összeget, csak akkor szerepelteti az igazolásban, ha a magánszemély 2009. évben elidegenítette az értékpapírt. A belföldi székhelyő társas vállalkozás (átalakulás esetén jogutódja) kft, Nyrt, Zrt jegyzett tıkéjének a saját tıke terhére történı felemelését, átalakulását, vagy az általa kibocsátott átváltoztatható kötvény átalakítását követıen, magánszemélyenként köteles a 09K71-es számú nyomtatványnak megfelelı adattartalommal adatot szolgáltatni az állami adóhatóság részére az e jogügylet révén kibocsátott összes értékpapírról, illetıleg az így kibocsátott (megemelt névértékő) értékpapír átruházásáról, bevonásáról, átalakításáról, illetıleg kicserélésérıl. Az adatszolgáltatást 2010. január 31-éig kell teljesíteni. Kedvezményezett részesedéscserének az a jogügylet tekintendı, amelynek alapján egy társaság részesedést szerez egy másik társaság jegyzett tıkéjében. Ha a magánszemély döntése szerint a szerzéskor adómentes a bevételnek az a része, mely meghaladja a jogügylet alapján megszerzett pénzösszeget, akkor a kifizetınek adatszolgáltatási kötelezettsége keletkezik az állami adóhatóság felé magánszemélyenként, a kedvezményezett részesedéscsere révén a magánszemélynek juttatott összes értékpapírról. Az adatszolgáltatást 2010. január 31-éig kell teljesíteni a 09K73-as adatlapon. Ha utóbb a magánszemély az ily módon szerzett értékpapírt elidegeníti, adókötelezettségének jogcímét a felek között fennálló jogviszony és a szerzés körülményei határozzák meg. 3.7 Az értékpapírra vonatkozó jog révén megszerzett vagyoni érték igazolása A magánszemély által értékpapírra vonatkozó vételi, jegyzési, eladási vagy más hasonló jog átruházása (átengedése), megszüntetése, gyakorlásának átengedése vagy az ilyen jogról való lemondásra tekintettel megszerzett vagyoni érték esetében a bevétel adókötelezettségének jogcímét, a felek (a magánszemély és a jogot alapító személy,

31 valamint az említett személyek és más személy) között egyébként fennálló jogviszony és a szerzés körülményei figyelembevételével kell megállapítani. Az adókötelezettséget, így a jövedelem megállapítását és igazolását is ennek megfelelıen kell teljesíteni. Nem tekinthetı más hasonló jognak a más értékpapírban megtestesülı jog. Az értékpapírra vonatkozó jog révén megszerzett vagyoni értékbıl származó jövedelmet, adót (adóelıleget) a kifizetı állapítja meg, és a 0908-as bevallásban kellett bevallania, megfizetnie. A jövedelemrıl a magánszemélynek 2010. január 31-ig igazolást ad. Az igazolásnak tartalmaznia kell legalább a megszerzett bevételeket, az igazolt járulékos költségeket, a jog, illetıleg az értékpapír megszerzésére fordított kiadást. Errıl a 09K72-es adatszolgáltatást is teljesítenie kell 2010. január 31-ig. A kifizetıt, a jog alapítását követıen is terheli adatszolgáltatási kötelezettség magánszemélyenként, az állami adóhatóság felé a 09K72-es adatlapon. Nem terheli az adatszolgáltatási kötelezettség a kifizetıt, ha a jogot bárki számára azonos feltételek mellett megvalósuló ügyletben alapította. 3.8 Az elismert munkavállalói értékpapír-juttatási program keretében szerzett jövedelem Az adópolitikáért felelıs miniszter által ilyenként nyilvántartott, elismert munkavállalói értékpapír-juttatási program keretében szerzett jövedelemre külön rendelkezéseket tartalmaz az Szja törvény. Ebbıl a szempontból: értékpapír: bármely EGT-államban, illetve a Gazdasági Együttmőködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) tagállamában az elismert program szervezıje vagy kapcsolt vállalkozása ha a program szervezıje külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe, kereskedelmi képviselete, akkor a külföldi vállalkozás, vagy kapcsolt vállalkozás által forgalomba hozott (kibocsátott), tagsági jogokat megtestesítı, névre szóló értékpapír; kötelezı tartási idıszak: a kötelezı tartási idıszak kezdı napjától a kötelezı tartási idıszak kezdı napjának évét követı második naptári év utolsó napjáig, vagy ha ez korábbra esik addig, a napig terjedı idıszak, amelyen az értékpapír a magánszemély javára történı letétben tartása a tıkepiacról szóló törvény 76/D. -sában szabályozott, az ajánlattevıt megilletı vételi jog gyakorlása következtében ellehetetlenül; a kötelezı tartási idıszak kezdı napja: az elismert program keretében megszerzett értékpapír letétbe helyezésének napja, vételi, jegyzési vagy más hasonló jog gyakorlása révén megszerzett értékpapír esetében az a nap, amelytıl kezdıdıen a magánszemély a jog gyakorlására jogosult; a program szervezıje: a program nyilvántartásba vétele iránti kérelmet benyújtó gazdasági társaság, illetve a program nyilvántartásba vétele iránti kérelmet magyarországi fióktelepe, kereskedelmi képviselete útján benyújtó külföldi vállalkozás, a program nyilvántartásba vételét követıen (ideértve az elıbbiek jogutódját is); többségi irányítást gyakorló tag: az a jogi személy, egyéb szervezet, amely a program szervezıjénél közvetve vagy közvetlenül a szavazatok több mint 50 százalékával rendelkezik; számviteli vezetı: a könyvviteli szolgáltatás körébe tartozó feladatok irányításával, vezetésével, a beszámoló elkészítésével megbízott vagy erre alkalmazott magánszemély;

32 vezetı tisztségviselı: a jogi személy, az egyéb szervezet törvényes képviseletére jogosult magánszemély. A megszerzéskor nem minısül bevételnek a magánszemély által értékpapír formájában megszerzett vagyoni érték akkor, ha az értékpapírt az elismert program keretében, a meghatározott feltételekkel szerezte meg. Az egyik ilyen feltétel, hogy a program szervezıje vagy a kibocsátó az értékpapírt a közvetlen átadás (birtokba adás) helyett az elismert program nyilvántartásáról rendelkezı határozatban megjelölt, a tıkepiacról szóló törvény szerinti befektetési szolgáltatónál, vagy ha a kibocsátó külföldi székhelyő jogi személy, egyéb szervezet bármely EGT-állam, illetve a Gazdasági Együttmőködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) tagországában mőködı, a külföldi jog szerint befektetési szolgáltatónál a magánszemély javára egyedi letétbe helyezi. Nem számít szerzéskor bevételnek az sem, ha a magánszemély a program keretében kizárólag értékpapírra vonatkozó vételi, jegyzési vagy más hasonló jogot szerez, és a jog gyakorlására csak a jog alapításának évét követı második év letelte után jogosult. Ha a magánszemély által az elismert program keretében 2009. évben megszerzett, az adóévben letétbe helyezett összes értékpapírjának a letétbe helyezés idıpontjára megállapított együttes szokásos piaci értéke meghaladja az 1 000 000 Ft-ot, az adózó a kedvezı adózási szabályokat (azaz például a szerzéskor nem bevétel) csak azokra az értékpapírokra alkalmazhatja, amelyeknek - a letétbe helyezés sorrendjében összesített - együttes (csökkentett) szokásos piaci értéke nem haladja meg az 1 000 000 Ft-ot. Ha a magánszemély az értékpapírt nem ingyenesen szerzi meg, a szokásos piaci értéket a megszerzésre fordított értékkel csökkentve kell figyelembe venni. A vételi, jegyzési vagy más hasonló jog gyakorlása révén megszerzett értékpapír esetében a jog gyakorlásának a napjára megállapított együttes (csökkentett) szokásos piaci értéket kell a joggyakorlás sorrendjében az 1 000 000 Ft-os határ szempontjából alkalmazni. A magánszemély által elismert program keretében megszerzett többi értékpapírra, az értékpapír formájában megszerzett vagyoni értéknél leírtakat kell alkalmazni. Ha a magánszemély az adóévben több elismert program keretében szerez értékpapírt, az 1 000 000 Ft-os összeghatár elérésérıl haladéktalanul köteles tájékoztatni valamennyi program szervezıjét. Az adófizetési kötelezettség a program keretében megszerzett értékpapír elidegenítésekor keletkezik attól függıen, hogy az a letétben tartás kötelezı idıszakának leteltét megelızıen, vagy azt követıen történik. A kötelezı tartási idıszak leteltét követıen a letétbe helyezett értékpapír a) ingyenes átruházása esetén (kivéve, ha az átruházás a kibocsátó részére történt) az árfolyamnyereségbıl származó jövedelemre vonatkozó rendelkezéseket azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az átruházásból származó bevételnek, az értékpapírnak az átruházás idıpontjára megállapított szokásos piaci értéke minısül; b) átalakítása, kicserélése révén megszerzett bevétel adókötelezettségére az árfolyamnyereségbıl származó jövedelemre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. Ha a jogviszony megszőnése, az átruházás, a kibocsátó megszőnése, jegyzett tıkéjének leszállítása, illetve a letéti ırzés más okból történı megszőnése a kötelezı tartási idıszakban történik, a magánszemély által megszerzett, a gazdasági társaság munkavállalója esetében, munkaviszonyból származó jövedelemnek, vezetı

33 tisztségviselıje esetében nem önálló tevékenységbıl származó jövedelemnek, illetve örökös esetén - egyéb jövedelemnek minısül. A jövedelem számításáról az Szja törvény rendelkezik. A magánszemély által megszerzett jövedelemmel összefüggı adókötelezettségeket a program szervezıje a munkáltatóra irányadó rendelkezések szerint teljesíti. Ennek feltétele, hogy a jövedelem megszerzését követı napon a magánszeméllyel munkaviszonyban álljon. Egyéb esetekben a kifizetıkre vonatkozó rendelkezések szerint kell eljárnia. Ez utóbbi nem vonatkozik a bér kifizetıjére. A magánszemély nem szerez jövedelmet, ha az értékpapírt felülbélyegzése, kicserélése, kedvezményezett részesedéscsere keretében történı átruházása céljából, vagy a kibocsátó átalakulása miatt veszi fel, feltéve, hogy a) az említett jogügylet révén kizárólag értékpapírt szerez, b) a letétkezelıt a felvétel idıpontjában - ha a letétkezelı külföldi befektetési szolgáltató, akkor a program szervezıjét a felvétel idıpontjáig - tájékoztatja a felvétel céljáról (okáról), valamint arról, hogy a jogügylet révén kizárólag értékpapírt szerez, valamint c) a jogügylet révén megszerzett értékpapírt rendelkezése alapján a kibocsátó (megbízottja) a felvételt követı 15 napon belül a javára egyedi letétbe helyezi az eredeti letétkezelınél. Az így letétbe helyezett értékpapír esetében a kötelezı tartási idı kezdı napját az eredeti (a felvett) értékpapírnak megfelelıen, az értékpapír megszerzésére fordított értéket az eredeti értékpapír megszerzésére fordított érték - és az esetleg teljesített vagyoni hozzájárulás - alapulvételével, annak megfelelıen kell meghatározni. Az új értékpapírra egyebekben az eredeti értékpapírra vonatkozó rendelkezések irányadók. A letétkezelıt, illetve a program szervezıjét a folyamatos adatszolgáltatásról készült NAV tájékoztató szerinti adatszolgáltatási, bejelentési kötelezettség terheli a K70-es adatlapnak megfelelı adattartalommal. Az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése nem mentesíti az arra kötelezettet az adóhatóság felé teljesítendı bejelentési kötelezettsége alól. 3.9 Vállalkozásból kivont jövedelemrıl kiadott igazolás Az MRP szervezet megszőnése esetén kiadott igazolás tartalmazza a résztvevı magánszemély által az MRP vagyonából megszerzett jövedelmét. A magánszemély jövedelmének minısül a bevételnek az a része, amely meghaladja a magánszemély részére még járó, de a tulajdonába korábban nem került értékpapírok együttes, könyv szerinti értékét. Az MRP szervezetet adatszolgáltatási kötelezettség terhelte az állami adóhatóság felé (09K55), melyet az adózás rendjérıl szóló törvényben meghatározott, az adóbevallása benyújtására elıírt határidıig kellett teljesíteni. Az MRP szervezet a következıkben leírtakat nem alkalmazhatja, kivéve azt az esetet, amikor ebben a részben külön is hivatkozik erre a tájékoztató. A vállalkozásból kivont jövedelemre vonatkozó rendelkezések alkalmazásában társas vállalkozás az a külföldi székhelyő jogi személy és egyéb szervezet is, amely a székhelye szerinti államban - kivéve az alacsony adókulcsú államot - a társasági adónak megfelelı adó alanya.

34 Vállalkozásból kivont jövedelemnek kell tekinteni, és ennek megfelelıen kell igazolni a társas vállalkozás jogutód nélküli megszőnése következtében vagy a társas vállalkozás cégbejegyzési kérelmének elutasítása, illetve a társas vállalkozás cégbejegyzése iránti eljárás megszüntetése, vagy a társas vállalkozás jegyzett tıkéjének tıkekivonás útján történı leszállítása, vagy a magánszemély tag tagsági viszonyának megszőnése következtében a magánszemély tag (részvényes, üzletrész-tulajdonos) e jogviszonyára tekintettel a társas vállalkozás vagyonából megszerzett jövedelmét. A vállalkozásból kivont jövedelem esetében a jövedelemszerzés idıpontja, ha a társas vállalkozás jogutód nélkül szőnik meg, az utolsó üzleti évrıl készített mérleg, zárómérleg mérlegforduló napja. Cégbejegyzési kérelem elutasításakor, illetıleg a cégeljárás megszőntetésekor az elıtársasági mőködési idıszakról készített beszámoló mérleg fordulónapja tekintendı a jövedelemszerzés idıpontjának. Egyebekben (az MRP szervezet esetében is) a kifizetés, a juttatás napja lesz a vállalkozásból kivont jövedelem megszerzésének idıpontja függetlenül attól, hogy ugyanazon magánszemély részére több részletben történik a kifizetés. Ebben az esetben azt kell feltételezni, hogy a kifizetı (az MRP szervezet is) mindig a jövedelmet fizeti ki elıször a magánszemély számára, vagyis az adómegállapítási kötelezettség már az elsı ilyen jogcímen teljesített kifizetéskor fennáll. Az elıbbiek szerinti idıponttal kell megállapítani, levonni (az MRP szervezetnek is) a vállalkozásból kivont jövedelem után az adót (25%). A belföldi székhelyő társas vállalkozás jogutód nélküli megszőnése, cégbejegyzése iránti kérelem elutasítása és cégbejegyzése iránti eljárás megszüntetése esetén az adót a társas vállalkozás a jövedelemszerzés idıpontjára megállapítja, valamint az adózás rendjérıl szóló törvény elıírásai szerint bevallja és akkor is, ha a levonásra bármely okból nem kerülhet sor megfizeti. A kifizetı a magánszemély helyett megfizetett, bevallott adót beszámíthatja a magánszeméllyel szembeni kötelezettségébe. Egyébként az adót a kifizetı a kifizetés idıpontjában megállapítja, valamint az adózás rendjérıl szóló törvény elıírásai szerint bevallja és megfizeti. Belföldi illetıségő magánszemély által megszerzett jövedelem esetében az így megállapított adót csökkenti a jövedelem után külföldön megfizetett adó. A fizetendı adó nemzetközi szerzıdés hiányában a külföldön megfizetett adó beszámítása következtében nem lehet kevesebb a jövedelem 5 százalékánál, és nem vehetı figyelembe külföldön megfizetett adóként az az összeg, amely nemzetközi szerzıdés rendelkezése, viszonosság vagy külföldi jog alapján a jövedelem után fizetett adó összegébıl a magánszemély részére visszajár. A leírtak alapján a magánszemély részére kiadott igazolásnak tartalmaznia kell a bevétel teljes összegét, jogcímét, a késıbbiekben a jövedelem megállapításánál figyelembe nem vehetı kiadás összegét, az adó alapjául szolgáló jövedelem, a levont adó összegét, valamint azt a tényt is, ha az adó levonása elmaradt. 3.10 A különadó-elıleg levonása esetén a magánszemély részére kiadott igazolás (2. számú melléklet) Az igazolást, az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról szóló 2006. évi LIX. törvény 2. (5) bekezdésében leírtak alapján kell kiállítani. Az igazolásnak a

35 különadó-elıleg alapját és a levont különadó-elıleg összegét kell tartalmaznia. A 09M30- as igazolás kiállítása esetén, a különadót is azon kell igazolni. 3.11 Az egyszerősített közteherviselési hozzájárulás szerint adózott bevételrıl a magánszemély részére kiadott igazolás (3. számú melléklet) Ahhoz, hogy a magánszemély, az egyéni vállalkozó, valamint a társas vállalkozás tagja (továbbiakban: magánszemély) megfelelıen ki tudja tölteni a 0953-as bevallásának azon sorait, amelyekben az egyszerősített közteherviselési hozzájárulással kapcsolatos adatokat fel kell tüntetnie, célszerő a 3. sz. mellékletben található minta szerinti tartalommal kiállítani az igazolást. Fontos, hogy az igazolásból megállapítható legyen, hogy milyen jogviszonyára tekintettel választotta a magánszemély az ekho szerinti adózást, továbbá ki kell tőnnie belıle az eltérı kulcsok (9,5%, 11,1% és 15%) szerint levont ekho összegének. Az igazolásban a 3.2 és 3.3 sorokban X-szel jelölni kell azt is, ha az ekho megállapítását, bevallását és megfizetését a magánszemély átvállalta a kifizetıtıl. Ebben az esetben csak a bevételt kell feltüntetni az erre szolgáló helyen a b oszlopban, az 1-2. pontok alatti adatok kitöltésén túl. 4. A kifizetı kötelezettsége a kedvezményre jogosító igazolások kiállításával kapcsolatban Az igazolások nagy csoportja részben a magánszemély adóját csökkentı kedvezményekhez kapcsolódik. Azok a szervezetek, amelyeknek igazolása alapján a magánszemély jövedelemadókedvezményt vehet igénybe, az erre szolgáló igazolást az adózás rendjérıl szóló törvény szabályai szerint a kedvezményre való jogosultság keletkezésének idıpontjában, de legkésıbb 2010. február 15-éig, vagy ezt követıen is - ha az igazolás kiadása bármely ok miatt elmaradt - kötelesek a magánszemély részére kiadni, ha a magánszemély közölte az adóazonosító jelét. Az igazolást eltérı rendelkezés hiányában annak a szervezetnek (kifizetınek) kell kiadnia a magánszemély részére, amelynek számláján a kedvezményre jogosító befizetést jóváírták. Az igazolásban mindazokat az adatokat szerepeltetni kell, amelyekbıl megállapítható az igénybe vehetı kedvezmény jogosultja, jogcíme és összege, valamint az igazolás kiállítója. Az igazolások helyes kiállításához a 4-10. számú mellékletek készültek. A mellékletek formai szempontból minták az igazolások kiállításához, ugyanakkor a minták szerinti adattartalom kötelezı. Az összevont adókedvezményre jogosító jogcímek, mely kedvezmények csak igazolás birtokában érvényesíthetık: a magánnyugdíj-pénztárba történı saját tagdíjának kiegészítéseként a magánszemély által befizetett összeg, a megállapodás alapján nyugellátásra jogosító szolgálati idı, illetıleg nyugdíjalapot képezı jövedelem szerzése miatt fizetett összeg, a tagdíj fizetésére kötött megállapodás alapján történı magán-nyugdíjpénztári befizetés, a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe a munkáltatói hozzájárulás kiegészítéseként a magánszemély által befizetett összeg, felsıoktatási intézmény hallgatójának tandíja,

36 közcélú adományok kedvezménye, biztosítások kedvezménye. További kedvezmények, melyek csak igazolás birtokában érvényesíthetık: lakáscélú felhasználással összefüggésben felvett hitel törlesztése, súlyosan fogyatékos magánszemély részére járó kedvezmény. A magánszemély igazolás birtokában rendelkezhet adójáról: az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakba történı befizetésekkel, valamint a nyugdíj-elıtakarékosságával kapcsolatban. A kedvezmények azon csoportja, melyek érvényesítéséhez egyéb iratok, számlák szükségesek: háztartással kapcsolatos szolgáltatások igénybevételének számlázott ellenértéke, alkalmi foglalkoztatás kedvezménye ıstermelıi kedvezmény, családi kedvezmény, egyéb. Az érvényesíthetı engedmények és adókedvezmények szabályairól, érvényesítésének feltételeirıl az Szja. tv. rendelkezik. E pont alatt csak azon engedmények és kedvezmények felsorolása található meg, melyek a nem egyéni vállalkozói, illetıleg nem a mezıgazdasági ıstermelı minıségében érintik a magánszemélyt. Az engedmények a számított adót csökkentik, és az érvényesítésükhöz jellemzıen nem szükséges a kifizetéskor kapott igazoláson túl külön igazolás. Ezek a következık: A külföldön megfizetett adó beszámítása; Az adójóváírás; Az adóterhet nem viselı járandóságok utáni adó levonása (pl.: nyugdíj); A magán-nyugdíjpénztári egyéb szolgáltatás engedménye. Az összevont adóalap utáni adót csökkentı kedvezmények érvényesítésére, valamint az adóról történı rendelkezésre csak igazolás birtokában van lehetıség. Az igazolásoknak tartalmazniuk kell minden olyan adatot, mely alapján a kedvezmény megállapítható, illetve melyek alapján az igazolás kiállítója az adatszolgáltatási kötelezettségét teljesíteni tudja. Az igazolások fı szabályként tartalmazzák: az igazolás kiállítójának azonosító adatait (név, székhely, adóazonosító szám), cégszerő aláírását, a magánszemély nevét, adóazonosító jelét és lakcímét, a 2009. évben befizetett, kedvezményre jogosító összeget és jogcímét. 2009. évtıl kezdıdıen nagyobb részt átalakultak az adókedvezmények és a kedvezmények érvényesítési feltételei. Megváltoztak az adókedvezmények érvényesítési sorrendjének a feltételei is.

37 Az Szja-törvény alapján, ha a magánszemély több adókedvezményre is jogosult, azokat az adóhatósági közremőködés nélkül benyújtott bevallásában vagy a munkáltatói adómegállapításban az általa megjelölt sorrendben, ennek hiányában, valamint adóhatósági közremőködéssel benyújtott egyszerősített bevallásban a következı sorrendben, de legfeljebb a levonható adóra vonatkozó korlátozó rendelkezések által meghatározott mértékig kell érvényesítettnek tekinteni: 1. lakáscélú hiteltörlesztés áthúzódó kedvezménye, 2. személyi kedvezmény, 3. alkalmi foglalkoztatás kedvezménye, 4. összevont adókedvezmény, háztartással kapcsolatos szolgáltatások igénybevételének számlázott ellenértéke, a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetérıl szóló törvény rendelkezései alapján társadalombiztosítási ellátásra kötött megállapodás szerint a nyugellátásra jogosító szolgálati idı, illetıleg a nyugellátásra jogosító szolgálati idı és nyugdíjalapot képezı jövedelem szerzése céljából a magánszemély által saját maga javára, illetıleg a nem egyéni vállalkozó magánszemély által valamely más magánszemély javára történı befizetés, a magánnyugdíjról és a magánnyugdíj-pénztárakról szóló törvény rendelkezései alapján tagdíj fizetésére kötött megállapodás szerint a magánszemély által saját maga javára, illetıleg a nem egyéni vállalkozó magánszemély által támogatási megállapodás szerint valamely más magánszemély javára történı befizetés, a magánnyugdíj-pénztárba a magánszemély saját tagdíját kiegészítı befizetés, a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe a foglalkoztatói hozzájárulás kiegészítéseként történı befizetés, a felsıoktatási törvény szerinti hallgatói jogviszony alapján az adóévben megfizetett képzési költség (tandíj, költségtérítés, egyéb térítés), a magánszemély hallgatói jogviszonyának (felnıttképzésben való részvételének) az adóévben vagy az adóévet megelızı öt évben elsı ízben történı megszőnését megelızıen a hallgatói jogviszonyára (felnıttképzésben való részvételére) tekintettel bármely évben megfizetett képzési költségbıl halasztott kedvezményalap, a közcélú adomány, tartós adományozás céljára történt befizetés, biztosításra történı befizetés. 5. ıstermelıi kedvezmény, 6. családi kedvezmény, 7. egyéb. 4.1. Lakáscélú hiteltörlesztés áthúzódó kedvezménye (4. számú melléklet) A jelölt kedvezmény nem képezi részét a tájékoztatónak. A jelölt kedvezmény nem képezi részét a tájékoztatónak A jelölt kedvezmény nem képezi részét a tájékoztatónak A jelölt kedvezmény nem képezi részét a tájékoztatónak A jelölt kedvezmény nem képezi részét a tájékoztatónak A jelölt kedvezmény nem képezi részét a tájékoztatónak

38 A Szja. tv. 38. -a, mely a lakáscélú hiteltörlesztésrıl rendelkezett, 2007. január 1-jén hatályát vesztette. Az átmeneti rendelkezés értelmében azonban, az Szja. tv. 38. -át, változatlan tartalommal kell alkalmazni (áthúzódó kedvezmény) azon hitelek esetében, amelyek tekintetében a hiteltörlesztés 2007. január 1-je elıtt megkezdıdött. A lakáscélra felvett hitel törlesztésébe az idézett törvényhely szerint beletartozik a tıketörlesztés (az elıtörlesztést is ideértve), a kamatfizetés, a kezelési költség és a hitelfolyósítási díj. Amennyiben a magánszemély 2007. január 1-je elıtt a fentieket fizette, az adókedvezmény a részére továbbra is jár, függetlenül attól, hogy a fenti idıpontig megkezdıdik-e a tıke törlesztése. Az elıtörlesztés esetén szintén változatlanul megilleti a magánszemélyt az áthúzódó adókedvezmény az Szja. tv. 38. -ának 2006. december 31-én hatályos elıírásai szerint. Az Szja. tv. 2006. december 31-én hatályos elıírásai a következık. A pénzintézet igazolása alapján az összevont adóalap adóját adókedvezmény csökkenti, amely az 1993. december 31-e után (és 2007. január 1-je elıtt) hitelintézettel megkötött lakáscélú hitelszerzıdés alapján lakáscélú felhasználásra felvett hitel adósaként (adóstársaként) szereplı magánszemély által a tıketörlesztés (az elıtörlesztést is ideértve), a kamatfizetés, a kezelési költség és a hitelfolyósítási díj (továbbiakban: törlesztés) címén az adóévben megfizetett összeg. Ezen a címen csak egy önálló ingatlanhoz kapcsolódóan, egy hitelszerzıdés adósaként, vagy adóstársaként, legfeljebb az adóévben 120 000 Ft-ot vonhat le a magánszemély. A kedvezmény érvényesítésének feltétele, hogy a magánszemély önadózás esetén adóbevallásában, vagy az egyszerősített bevallásában feltüntesse az érintett hitellel részben vagy egészben megszerzett önálló ingatlan fekvése szerinti település nevét, az ingatlan helyrajzi számát, valamint valamennyi adóstársa nevét, adóazonosító jelét. A kiadandó igazolással kapcsolatban a lakáscélú hitel adókedvezményéhez szükséges igazolásokról [a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 38. ] szóló PM 21679/2005. helyettes államtitkár által adott tájékoztató (NAV honlapján megjelent 2006. január 18.) alapján kell eljárni. A kedvezmény a hitelintézet által kiadott igazoláson szereplı összeg 30, illetıleg 40%-a, de legfeljebb az adóévben 120 000 Ft akkor, ha a lakáscélú hitel tárgya szerint, valamint a hitel nagysága, és a magánszemély jövedelme megfelel a jogszabályban elıírtaknak. Az igazolást szerzıdésenként, minden érintett magánszemély részére ki kell adni, azaz például három adóstárs esetén három igazolást kell kiadni. Abban az esetben, ha egy igazolás kerül kiállításra, úgy azon fel kell tüntetni az adós nevén és adóazonosító jelén túl valamennyi adóstárs nevét és adóazonosító jelét is. Az igazolásban a hitelintézet feltünteti a lakáscélú hitelszerzıdés összegét (kitöltése nem kötelezı), a hitelszerzıdés alapján az adóévben törlesztésként megfizetett összeget az érvényesíthetı kedvezmény mértékét. Közölni kell külön, ha az egy hitelszerzıdésen belül eltérı kedvezmény mértéket kell alkalmazni, a kulcsok szerinti bontásban. Az igazolásnak tartalmaznia kell az adókedvezmény alapjául szolgáló hitel felhasználásával (részben, vagy egészben) megszerzett (megszerzendı) önálló ingatlan fekvése szerinti település nevét és az önálló ingatlan helyrajzi számát, valamint a magánszemély nevét és adóazonosító jelét, továbbá azt a tényt, hogy adósként vagy adóstársként érintett-e az igazolás kiadásában.

39 A kedvezményt az adós vagy az adóstársa érvényesítheti, megosztási lehetıség nélkül. A kedvezmény érvényesítésének idıbeli korlátja is van. Az adókedvezmény a törlesztés megkezdésének évében (legkésıbb a 2007. január 1-je elıtt megkezdett törlesztés esetén) és az azt követı négy adóévben érvényesíthetı. Ha azonban az adókedvezmény alapjául szolgáló lakáscélú felhasználásra felvett hitel részben vagy egészben a lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendelet szerint meghatározott megelılegezı kölcsön, vagy ha az említett kormányrendelet szerint az igénylı gyermekek és más eltartottak után lakásépítési kedvezményre és/vagy megelılegezı kölcsönre nem jogosult, akkor az adókedvezmény minden olyan adóévben érvényesíthetı, amikor az igénylınek a törlesztési idıszakban családi pótlékra jogosult (vagy jogosulttá váló) gyermeke van. A magánszemély kérésére az igazolást ilyen esetekben is ki kell adni. A kiállított igazolásról adatszolgáltatást kell teljesíteni. 4.2. Személyi kedvezmény (5. számú melléklet) A súlyosan fogyatékos magánszemélyt megilletı adókedvezmény is csak igazolás birtokában érvényesíthetı. Az igazolást az arra jogosult orvos állíthatja ki. Az igazolást a 15/1990. (IV. 23.) SZEM rendelet 2. számú melléklete szerinti adattartalommal kell kiállítani, azzal az eltéréssel, hogy a magánszemély személyi száma helyett az adóazonosító számát kell feltüntetni. Az adattartalom az 5. számú mellékletben található. A magánszemély súlyos fogyatékosságát megállapító és igazoló egészségügyi intézményeknek (háziorvosoknak) az általuk 2009. évben kiadott igazolásokról adatot kell szolgáltatniuk az állami adóhatósághoz. 4.3 Az összevont adókedvezmény Az összevont adókedvezményekkel kapcsolatos általános tudnivalók 2009. évtıl kezdıdıen, a Szja-törvény 35. -a rendelkezik az összevont kedvezményrıl. Ezzel megszőnik több kedvezmény érvényesítési feltételeinek külön-kölön történı megállapítása, a kedvezmények mértékének eltérése, az eltérı jövedelem nagysághoz kötıdı számítgatások elvégzése. Így könnyebbé válik az adókedvezmény kiszámítása, bevallása. Az összevont adóalap adóját csökkenti a megállapított összevont kedvezményalap 30%-a, de legfeljebb az Szja-törvényben meghatározott összeg. Az összevont kedvezményalapba az adóévben felmerült, következı, igazolás birtokában megállapított kiadások alapján megállapított kedvezményalapok számíthatók be (4.3.1-4.3.6): 4.3.1. A társadalombiztosítási szervnek megállapodás alapján fizetett összeg igazolása (6. számú melléklet) A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetérıl szóló törvény rendelkezései alapján társadalombiztosítási ellátásra kötött megállapodás szerint a nyugellátásra jogosító szolgálati idı, illetıleg a nyugellátásra jogosító szolgálati idı és nyugdíjalapot képezı jövedelem szerzése céljából a magánszemély által saját maga javára, illetıleg a nem egyéni vállalkozó magánszemély által valamely más magánszemély javára befizetett összeg után, 2009. évtıl kezdıdıen, az

40 összevont kedvezmény részeként, a befizetett összeg 30%-a adókedvezményként érvényesíthetı. A társadalombiztosítási szerv a befizetett összeget annak a magánszemélynek igazolja, aki azt befizette. A kedvezmény jogcíme: Megállapodás alapján a Tb szerv részére fizetett összeg. Errıl adatszolgáltatás is terheli. 4.3.2 A magánnyugdíj-pénztár igazolása (megállapodás, tagdíj kiegészítés), 6. számú melléklet A magánnyugdíj-pénztárba megállapodás alapján a magánszemély saját javára, illetıleg a nem egyéni vállalkozó magánszemély támogatási megállapodás szerint valamely más magánszemély javára fizetett összegnek, valamint magánszemély saját tagdíját kiegészítı befizetésének 30%-a érvényesíthetı adókedvezményként az összevont kedvezmény részeként 2009. évtıl kezdıdıen. (A kedvezmény jogcíme: Megállapodás alapján a magánnyugdíj-pénztár részére fizetett összeg/saját tagdíját kiegészítı befizetés.) A magánnyugdíj-pénztár a befizetett összeget annak a magánszemélynek igazolja, aki azt befizette. 4.3.3 a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe a foglalkoztatói hozzájárulás kiegészítéseként történı befizetés (6. számú melléklet) Az összevont adóalap adóját csökkentheti a magánszemély a foglalkozatói nyugdíjszolgáltató intézménybe a magánszemély által foglalkoztatói hozzájárulása kiegészítéseként az adóévben befizetett összeg 30%-a. A foglalkoztató által a foglalkoztatói hozzájárulásként befizetett összeg adóköteles része is figyelembe vehetı a 30% alapjaként. Ez utóbbit, a foglalkozató igazolja az M30-as igazolásban. A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény igazolást ad a magánszemély részére. A kedvezmény jogcíme: foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe befizetett hozzájárulás kiegészítés. 4.3.4 a felsıoktatási törvény szerinti hallgatói jogviszony alapján az adóévben megfizetett képzési költség (tandíj, költségtérítés, egyéb térítés) 7. számú melléklet Felsıoktatási intézményhez befizetett képzési költség címén az a magánszemély érvényesíthet kedvezményt, aki a felsıoktatási intézmény által kiadott igazoláson a kedvezmény érvényesítıjeként szerepel. Az igazoláson fel kell tüntetni a kedvezményt érvényesítı magánszemély nevén és adóazonosító jelén túl a hallgató nevét és adóazonosító jelét is. A felsıoktatási intézmény csak akkor adhatja ki a képzési költség befizetésérıl szóló igazolást, ha a felsıoktatásról szóló törvény szerinti hallgatói jogviszonyban áll(t) a magánszemély. A felsıoktatási intézmény által kiadott igazolásnak az adóévben befizetett összes képzési költsége összegét (vagyis januártól decemberig) kell tartalmaznia, nem tanévenként és nem szemeszterenként. A kedvezményt igénybe veheti az a hallgató által megjelölt más magánszemély, akit a hallgató kérésére a felsıoktatási intézmény által kiadott igazoláson a kedvezmény érvényesítıjeként feltüntettek. Az igazoláson a hallgató nevének és adóazonosító jelének is szerepelnie kell. Az igazolást a felsıoktatási intézmény a befizetés évét követı év február 15-éig adja ki a hallgatónak az átvétel igazolása mellett. Az igazolás kiadásának tényét a befizetésrıl kiállított, költségelszámolásra alkalmas bizonylatra, számlára rá kell jegyezni.

41 A tanintézet a halasztott kedvezmény érvényesítésével összefüggésben, az általa kiállított igazoláson a hallgatót tüntette fel befizetıként (2009. évtıl kezdıdıen a kedvezmény érvényesítıjeként), továbbá jelezte a kedvezmény elhalasztását is. A képzési költségek kedvezményének elhalasztását, valamint a kedvezmény alapjának összegét az igazolásra az azt kiállító felsıoktatási intézménynek rá kell jegyeznie. Abban az esetben, ha a felsıoktatási intézmény olyan igazolást állít ki, amely után a hallgató a kedvezményt elhalasztva kívánja érvényesíteni, az intézménynek errıl adatszolgáltatást kell teljesítenie. 4.3.5 a közcélú adomány, tartós adományozás céljára történt befizetés (8. számú melléklet) Az összevont adóalap adóját csökkenti - a másolat megırzése mellett kiadott igazolás alapján - a közcélú adomány kedvezménye. Ezen a jogcímen akkor érvényesíthet kedvezményt a magánszemély, ha az adományt pénzben nyújtja. A közcélú adománynak tekintendı a magánszemély által a) a közhasznú szervezetekrıl szóló törvényben meghatározott tevékenységet (tevékenységeket) folytató közhasznú szervezet, kiemelkedıen közhasznú szervezet közhasznú tevékenységének céljára, b) a külön törvényben meghatározott feltételeknek megfelelı egyház számára, az ott meghatározott tevékenység támogatására, (Közcélú adomány utáni kedvezmény igénybevételére jogosító igazolás kiállítására az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeirıl szóló 1997. évi CXXIV. törvény 2. -ának (3) bekezdésében meghatározott egyházak jogosultak.) c) a közérdekő kötelezettségvállalás (az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár támogatása, valamint a költségvetési szervnek alapkutatásra, alkalmazott kutatásra vagy kísérleti fejlesztésre adott támogatást is) céljára az adóévben befizetett (átadott) pénzösszeg. Alapkutatásnak minısül az olyan kísérleti és elméleti munka, amelynek elsıdleges célja új ismeretek szerzése a jelenségek alapvetı lényegérıl és a megfigyelhetı tényekrıl, bármiféle konkrét alkalmazási és felhasználási célkitőzés nélkül. Alkalmazott kutatásnak tekintendı az új ismeretek megszerzésére irányuló eredeti vizsgálat, amelyet elsıdlegesen valamely konkrét gyakorlati cél érdekében végeznek. Kísérleti fejlesztésnek az olyan kutatásból és a gyakorlati tapasztalatokból nyert, már létezı tudásra támaszkodó rendszeres munka fogadható el, amelynek célja új anyagok, termékek és szerkezetek létrehozása, új eljárások, rendszerek és szolgáltatások bevezetése vagy a már létrehozottak vagy bevezetettek lényeges javítása. Nem minısül közcélú adománynak, és nem jogosít a kedvezmény igénybevételére az olyan igazolt összeg, amellyel összefüggı jogügyletre vonatkozó dokumentum (így különösen az alapító okirat, tájékoztató, reklám), körülmény (így különösen szervezés, feltétel, kapcsolódó jogügylet) valós tartalma alapján akár közvetve is megállapítható, hogy annak befizetése csak látszólagos, vagy a befizetés csak látszólagosan szolgálja a közcélú adomány fogalmába sorolt célokat, vagy az adókedvezménnyel elérhetı vagyoni elıny megszerzése mellett az adományozó magánszemély vagy annak közeli hozzátartozója további vagyoni elınyben részesül. Ilyen esetekben az igazolás kiállítása valótlan adatszolgáltatásnak minısül.

42 A közcélú adományra vonatkozó igazolásnak tartalmaznia kell a közcélú adomány jogosultja és a magánszemély megnevezését, nevét, székhelyét, lakóhelyét, telephelyét, adószámát (adóazonosító jelét), a közcélú adomány összegét és a támogatott célt. Tekintettel arra, hogy 2009. évtıl kezdıdıen megszőnt a közhasznú szervezetek, valamint a kiemelkedıen közhasznú szervezetek megkülönböztetése, a nyújtott adomány esetében az igazolásnak már nem kell tartalmaznia a közhasznúsági fokozatot. Amennyiben tartós adományozásról van szó, akkor az igazolásnak azt tartalmaznia kell továbbra is, és közölni kell a tartós adománynak tekintendı összeget és az adományozásról megkötött szerzıdés keltét is. A közcélú adomány kedvezménye a befizetett összeg 30%-a. Ha a magánszemély tartós adományozási szerzıdés alapján támogatja a közhasznú (kiemelten közhasznú) szervezetet, akkor a második évtıl kezdıdıen az említett korlátok figyelembevételével az adomány további 20%-át érvényesítheti tartós adományozás külön kedvezménye címén, a korábbi 5% helyett. 4.3.6 Biztosításra történı befizetés (6. számú melléklet) Az összevont adóalap adóját továbbra is csökkenti az egyéb feltételek megléte esetén a belföldi székhelyő biztosítóval kötött élet- és nyugdíjbiztosítási szerzıdése szerint megfizetett díja, mint az összevont kedvezményalap része. A 2009. évtıl kezdıdıen a feltételeknek megfelelı élet- és nyugdíjbiztosítási szerzıdés szerint megfizetett díjnak a 30%-a. Nem jár az adókedvezmény az után a munkáltató által a magánszemély biztosított nevére megkötött biztosítás után, melynek díja adómentes. A biztosító intézetnek az igazolást a 6. számú melléklet szerint kell kiállítania. 4.4 Önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak által kiadandó igazolás (9. sz. melléklet) Az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár magánszemély tagja az adóbevallásában tett nyilatkozat vagy az adóhatósági, illetıleg munkáltatói adómegállapítás céljából tett nyilatkozat keretében a pénztár igazolása birtokában tett külön nyilatkozat alapján rendelkezhet az összevont adóalapja adójának az adókedvezmények levonása után fennmaradó részébıl a következık szerint meghatározott összegek átutalásáról (önkéntes kölcsönös pénztári nyilatkozat). Az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár csak akkor állíthat ki igazolást a magánszemély részére, ha a magánszemély az igazolás kiállításakor a pénztár tagja. Nem állítható ki igazolás a 2009. évvel kapcsolatban, ha a magánszemély 2009. évben, vagy azt követıen az igazolás kiállításának legkésıbbi határidejéig (2010. február 15-éig) megszüntette a pénztári tagságát. Más pénztárba történt évközi átlépés esetén, mindkét pénztár köteles igazolást kiállítani a magánszemély részére, a nála vezetett egyéni számlával kapcsolatban. Az igazolások ebben az esetben, csak az adott pénztári befizetéseket tartalmazhatják, a továbbutalt összeget nem! Az igazolásnak tartalmaznia kell önkéntes kölcsönös biztosító pénztár bankszámlaszámát (1.4 pont) és a magánszemély pénztári egyéni nyilvántartási számát (2.4 pont). a) Az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba befizetett összeg 30%-a

43 Az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba az adóévben a magánszemély tag által befizetett összeg, valamint a magánszemély tag egyéni számláján egyéb jövedelemként jóváírt összeg 30%-a, de legfeljebb 100 000 Ft alapozza meg az önkéntes pénztári nyilatkozatot (az összeg átutalásáról rendelkezhet a magánszemély, az egyéb feltételek megléte esetén). Ez az összeg azoknál a magánszemélyeknél, akik a rájuk vonatkozó öregségi nyugdíjkorhatárt 2020. január 1-je elıtt töltik be, legfeljebb 130 000 Ft. A munkáltatói hozzájárulás adóköteles összegét, mely a rendelkezésre jogosítja a munkavállalót, a munkáltató igazolja a magánszemély részére (Adatlap 2009. vagy 09M30). A nyugdíjpénztárnak az igazolásában is elkülönítve kell szerepeltetnie a magánszemély tag saját befizetésének összegét (a melléklet 3.1 pontja), valamint az egyéb jövedelemként jóváírt összeget (a melléklet 3.2 pontja). A kiadott igazolásról a 09K59 szerinti tartalommal adatot kell szolgáltatni az állami adóhatósághoz. Nem tartalmazhatja az igazolás azon adóköteles összegeket, melyek nem szolgálnak a rendelkezés alapjául. Azokról az összegekrıl külön kifizetıi igazolást kellett kiállítani és az Art. 31. (2) bekezdése szerinti 0908-as bevallásban kellett számot adnia a pénztárnak. b) Az önkéntes kölcsönös egészségpénztárba, valamint önsegélyezı pénztárba befizetett összeg 30%-a Az önkéntes kölcsönös egészségpénztárba és önsegélyezı pénztárba az adóévben a magánszemély tag által befizetett összeg, valamint a magánszemély tag egyéni számláján egyéb jövedelemként jóváírt összeg 30%-a, de legfeljebb 100 000 Ft alapozza meg, az egyéb feltételek megléte esetén az önkéntes pénztári nyilatkozatot. Ez az összeg azoknál a magánszemélyeknél, akik a rájuk vonatkozó öregségi nyugdíjkorhatárt 2020. január 1-je elıtt töltik be, legfeljebb 130 000 Ft. A rendelkezésnél figyelembe vehetı összeg ekkor sem haladhatja meg a befizetett (jóváírt) összeg 30%-át. A munkáltatói hozzájárulás adóköteles összegét, mely adókedvezményre jogosítja a munkavállalót, a munkáltató igazolja a magánszemély részére. Az egészség-, valamint önsegélyezı pénztárnak az igazolásában is elkülönítve kell szerepeltetnie a magánszemély tag saját befizetésének összegét (a melléklet 3.1 pontja), valamint az egyéb jövedelemként jóváírt összeget (a melléklet 3.2 pontja). Nem zárhatók ki a 130 000 Ft-os határt alkalmazók körébıl azon pénztártagok, akik az öregségi nyugdíjuk megállapítása éve után pénztártagságukat folytatva további befizetést teljesítenek. c) Az önkéntes kölcsönös egészségpénztárnál lekötött összeg kedvezménye (10%) A magánszemélynek lehetısége van az önkéntes kölcsönös egészségpénztárnál az egyéni számláján fennálló számlakövetelésének egy részét legalább 24 hónapra lekötni. Ilyen esetben a pénztár igazolása alapján (a melléklet 3.4 pontja), az adóév utolsó napján (vagyis 2009. december 31-én) lekötött, elkülönítetten kezelt számlakövetelésként kimutatott összeg 10%-át a magánszemély tag figyelembe veheti a pénztári nyilatkozatánál az egyéb feltételek megléte esetén. Amennyiben a magánszemély a lekötéstıl számított 24 hónapon belül akár csak részben megszünteti (feltöri) a lekötést, úgy a lekötött összeg alapján átutalt részt 20 százalékkal növelten kell az adóévre vonatkozó adóbevallásban bevallania, valamint az adóbevallás benyújtására elıírt határidıig megfizetnie. Célszerő errıl a lekötés megszüntetésérıl kiadott igazolásban felhívni a magánszemély figyelmét.

44 d) Az önkéntes kölcsönös egészségpénztár prevenciós kedvezménye (10%) Abban az esetben, ha a magánszemély önkéntes kölcsönös egészségpénztárnál lévı egyéni számláján fennálló számlakövetelésébıl a pénztár a magánszemély rendelkezése alapján külön Kormányrendeletben meghatározott prevenciós szolgáltatást fizet ki, akkor a 2009. évben kifizetett és a pénztár által igazolt (a melléklet 3.3 pontja) összeg is megalapozza, az egyéb feltételek megléte esetén az önkéntes pénztári nyilatkozatot. A kedvezmény mértéke az igazolt összeg 10%-a. A prevenciós jogcím (d. pont) és a "lekötött számlakövetelés" jogcíme (c. pont) azonban az egészségpénztárba, illetıleg önsegélyezı pénztárba befizetett tagdíj alapján átutalt összegével (b. pont) együtt sem haladhatja meg az adóévben a 100 000 Ft-ot. A 100 000 Ft további 30 000 Ft-tal növelten érvényesíthetı a befizetett összeg alapján azon magánszemély esetében, aki 2020. január 1-je elıtt tölti be a jogszabályok alapján reá vonatkozó öregségi nyugdíjkorhatárt. 4.5 A nyugdíj-elıtakarékossági számlákat vezetık igazolása (10. számú melléklet) A nyugdíj-elıtakarékossági számlákról szóló 2005. évi CLVI. törvény 1. (1) bekezdése alapján Magyarország területén székhellyel rendelkezı befektetési szolgáltató a) nyugdíj-elıtakarékossági értékpapírszámlát, b) nyugdíj-elıtakarékossági értékpapír letéti számlát, és c) nyugdíj-elıtakarékossági pénzszámlát (a továbbiakban együtt: nyugdíj-elıtakarékossági számlákat) vezethet. Az Szja. tv. szerint a nyugdíj-elıtakarékossági számla-tulajdonos magánszemélynek az egyéb feltételek megléte esetén lehetısége van arra, hogy adóbevallásában vagy az adóhatósági adómegállapítást kérı nyilatkozatában rendelkezzen az általa nyugdíjelıtakarékossági számlára (Magyarország törvényes fizetıeszközében) befizetett összeg 30 százalékának (de több nyugdíj-elıtakarékossági számla esetén is) legfeljebb az adóévben 100 000 Ft-nak (annál a magánszemélynél, aki a reá vonatkozó öregségi nyugdíjkorhatárt 2020. január 1-je elıtt tölti be, legfeljebb 130 000 Ft-nak) az átutalásáról az összevont adóalap adójának az adókedvezmények levonása után fennmaradó részének terhére. A rendelkezési jogosultság akkor illeti meg a számla tulajdonosát, ha rendelkezik olyan nyugdíj-elıtakarékossági számlával, amelyen NYESZ-R jelölés szerepel. A magánszemély a nyugdíj-elıtakarékossági nyilatkozatát csak a nyugdíj-elıtakarékossági számla vezetıjének igazolása alapján teheti meg. Az igazolásnak tartalmaznia kell az igazolást kiállító azonosító adatait (a melléklet 1. pontja). A bankszámlaszám feltüntetése akkor kötelezı, ha a befektetési szolgáltató nem hitelintézet. Az igazoláson fel kell tüntetni a nyugdíj-elıtakarékossági számla-tulajdonos magánszemély nevét, adóazonosító jelét, címét (a melléklet 2. pontja), az egyéni számlaszámát (hitelintézet esetében a magánszemély bankszámlaszáma, egyéb befektetési szolgáltató esetében az egyéni nyilvántartási számot), a NYESZ-R számlával kapcsolatos adatokat (a melléklet 3. pontja), a rendelkezési jogosultság alapjául szolgáló 2009. évben befizetett összeget (a melléklet 3.3 pontja). Abban az esetben, ha a magánszemély részére a NYESZ-R jelöléső számlájáról 2009. január 1-je és 2009. december 31-e között kifizetést teljesített a számla vezetıje, úgy az ezzel kapcsolatos adatokat is fel kell tüntetni (a melléklet 4. pont). Tekintettel az Szja-törvény elfogadott 44/B. -ának módosítására, a nyugdíjelıtakarékossági számla vezetıjének a 44/B. -ának (6) bekezdése c d) pontjának és

45 (7) bekezdése c) d) pontjának rendelkezéseit 2009. január 1-jétıl kell alkalmaznia azzal az eltéréssel, hogy a rendelkezésekben elıírt határidıt csak akkor kell figyelembe venni, ha a magánszemély nyugdíj-elıtakarékossági számlájára a feltételként szabott befizetés, illetve értékpapír áthelyezés 2010. január 1-jéig nem történt meg. Nemzeti Adó- és Vámhivatal (Az 1-10. számú mellékletek a NAV honlapján megtalálhatók!) A magán-nyugdíjpénztárak adóhatósági azonosítói kódjai 11. sz. melléklet Pénztár Megnevezés azonosító 0008 Aegon Magyarország Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár 0016 Allianz Hungária Nyugdíjpénztár 0019 Aranykor Nyugdíjpénztár 0031 Budapest Magánnyugdíjpénztár 0001 AXA (volt Winterthur) Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár 0013 Dimenzió Magánnyugdíjpénztár 0021 Életút Elsı Országos Nyugdíjpénztár 0022 Erste Bank Országos Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár

46 0006 Évgyőrők Magánnyugdíjpénztár 0014 Honvéd Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár 0015 ING Magánnyugdíjpénztár 0025 MKB Nyugdíjpénztár 0002 OTP Magánnyugdíjpénztár 0033 Postás Magánnyugdíjpénztár 0061 Premium Magánnyugdíjpénztár 0037 Quaestor Magánnyugdíjpénztár 0048 Vasutas Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár 0028 VIT Nyugdíjpénztár 0062 K & H Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár 0063 Generali Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár