TÁJÉKOZTATÁS a magánszemély 2009. évi személyi jövedelemadó, különadó és egyszerősített közteherviselési hozzájárulás bevallásával kapcsolatos kifizetıi és munkáltatói feladatokról * A 2009. január 1-jétıl alkalmazandó a személyi jövedelemadó bevallására, az adó és az adóelıleg levonására és befizetésére, a munkáltatói adómegállapításra vonatkozó szabályokat a személyi jövedelemadóról szóló, többször módosított és kiegészített 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.), az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról szóló 2006. évi LIX. törvény (Kjtv.), továbbá az egyszerősített közteherviselési hozzájárulásról szóló 2005. évi CXX. törvény (Ekho tv.), valamint az adózás rendjérıl szóló, többször módosított 2003. évi XCII. törvény (Art.) tartalmazza. Az elnöki tájékoztató e törvényeken alapul, de azokat nem pótolja. A tájékoztató tartalma: I. A kifizetı és a munkáltató fogalma 1. A kifizetı fogalma 2. Nem minısül kifizetınek 3. A munkáltató fogalma II. A kifizetı és a munkáltató feladatai 1. Az adóbevalláshoz szükséges jövedelem igazolása 2. A 09M30. igazolás (1. sz. melléklet) 2.1. Összevont adóalapba tartozó jövedelmek 2.2. Levont személyi jövedelemadó elıleg 2.3. Az adóelıleg levonásánál figyelembe vett kedvezmények 2.4. Elkülönülten adózó jövedelmek 2.5. Egyéb adatok 2.6. A 2009. évben levont 4% különadó-elıleg igazolása 3. További igazolások, melyeket a kifizetınek (munkáltatónak) kell kiállítania 3.1. A kifizetı kötelezettsége a magánszemélynek történı kifizetés esetén 3.2. A Munkaviszony (tagsági viszony) megszőnésekor kiállított igazolás (Adatlap 2010) 3.3. A magánszemély nyugdíjazása vagy halála esetén kiadandó igazolás 3.4. Az állami vagy törvényben meghatározott végkielégítés kifizetésekor kiállított igazolás 3.5. A társadalombiztosítási szerv igazolása 3.6. Az értékpapír formájában megszerzett vagyoni érték igazolása 3.7. Az értékpapírra vonatkozó jog révén megszerzett vagyoni érték igazolása 3.8. Az elismert munkavállalói értékpapír-juttatási program keretében szerzett jövedelem * 8010/2009. (AEÉ 14.) módosította és 2009.12.21-én lépett hatályba
2 3.9. Vállalkozásból kivont jövedelemrıl kiadott igazolás 3.10. Különadó-elıleg levonása esetén a magánszemély részére kiadott igazolás (2. sz. melléklet) 3.11. Egyszerősített közteherviselési hozzájárulás szerint adózott bevételekrıl a magánszemély részére kiadott igazolás (3. sz. melléklet) 4. A kifizetı kötelezettsége a kedvezményre, rendelkezésre jogosító igazolások kiállításával kapcsolatban 4.1 Lakáscélú hitellel kapcsolatos kedvezményhez kiállított igazolás (4. sz. melléklet) 4.2 Súlyosan fogyatékos magánszemély részére kiadott igazolás (5. sz. melléklet) 4.3 Összevont adókedvezményekkel kapcsolatos igazolások 4.3.1 A társadalombiztosítási szervnek megállapodás alapján fizetett összeg igazolása (6. sz. melléklet) 4.3.2 A magánnyugdíj-pénztár igazolása (6. sz. melléklet) 4.3.3 A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény igazolása (6. sz. melléklet) 4.3.4 Felsıoktatási tandíj kedvezményéhez kiállított igazolás (7. sz. melléklet) 4.3.5 Közcélú adományokkal kapcsolatos igazolás a magánszemélyek részére (8. sz. melléklet) 4.3.6 Biztosítóintézet által kiadott igazolás (6. sz. melléklet) 4.4 Önkéntes kölcsönös biztosítópénztárak által kiadandó igazolás (9. sz. melléklet) 4.5 A nyugdíj-elıtakarékossági számlákat vezetık igazolása (10. sz. melléklet) Mellékletek 1. sorszámtól a 10-es sorszámig a nyomtatványok képei (Igazolások) 11. sorszám alatt a magán-nyugdíjpénztárak adóhatósági azonosító száma I. A kifizetı és a munkáltató fogalma 1. A kifizetı fogalma Kifizetınek minısül Magyarország területén székhellyel, telephellyel rendelkezı vagy egyébként gazdasági tevékenységet folytató jogi személy, az egyéni vállalkozó, az egyéb szervezet (pl. a közös név alatt mőködı polgári jogi társaság, a szakcsoport, a társasház és a társas üdülı), amely (aki) adókötelezettség alá esı jövedelmet juttat. A megbízót kifizetınek kell tekinteni akkor is, ha valamely összeget közvetítı (pl. posta, hitelintézet) útján fizet ki. Az adóköteles nyeremény szempontjából kifizetı a szerencsejáték szervezıje, függetlenül attól, hogy az adóköteles nyereményt közvetlenül, vagy közvetítı útján juttatja a magánszemélynek. A kamat esetében kifizetı az, aki a kölcsönt igénybe vette, a kötvényt kibocsátotta. Kifizetı az is, aki (amely) a személyi jövedelemadó törvény szerint magánszemélynek kamatjövedelmet fizet ki. Az osztalék esetében az az adózó tekintendı kifizetınek, amelynek vagyona terhére az osztalékot juttatták.
3 Tızsdei kereskedelmi tevékenység folytatására jogosult személy közremőködésével kötött ügyletbıl származó jövedelem esetében kifizetı a megbízott (bizományos). Az olyan külföldrıl származó bevétel esetében, amelyet belföldön adókötelezettség terhel, kifizetı a belföldi illetıségő megbízott (jogi személy, egyéb szervezet vagy egyéni vállalkozó), kivéve, ha a megbízott hitelintézet és megbízása kizárólag az átutalás, kifizetés teljesítésére terjed ki. A külföldi vállalkozás fióktelepe, illetve kereskedelmi képviselete útján teljesített adóköteles kifizetés esetén a fióktelepet, illetve a kereskedelmi képviseletet kell kifizetınek tekinteni. Kifizetınek minısül továbbá minden olyan belföldön gazdasági tevékenységet végzı szervezet, amelynek tevékenysége cégbejegyzéshez nem kötött, vagy törvény rendelkezésétıl eltérıen végez cégbejegyzéshez kötött gazdasági tevékenységet. Az adóköteles társadalombiztosítási ellátás kifizetıjének azt kell tekinteni, aki az ellátást a jogosultnak ténylegesen kifizette. Kifizetınek minısül a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetérıl szóló 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) 4. a) pontja szerinti foglalkoztató is. 2. Nem minısülnek kifizetınek A hatóságok, a nyomozóhatóságok, a bíróságok, az ügyvédek, a közjegyzık, és a bírósági végrehajtók letétbıl történı kifizetés esetén. Az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár a tag kilépése, illetıleg a várakozási idı letelte után a tag részére teljesített adóköteles pénztári kifizetés esetén csak az egészségügyi hozzájárulás tekintetében nem minısül kifizetınek. 3. A munkáltató fogalmának meghatározása Munkáltató az, akivel, amellyel a magánszemély - a Munka Törvénykönyve szerint munkaviszonyt létesít, - olyan munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt létesít, amelyre külön törvény szerint a Munka Törvénykönyve rendelkezéseit is alkalmazni kell. Az szja-törvény elıírásainak alkalmazásában munkáltató az is, aki munkaerı-kölcsönzés esetén a munkavállaló kölcsönbeadójával kötött megállapodás alapján a kölcsönzött munkavállaló részére közvetlenül juttatott bevétel tekintetében a munkavállaló kölcsönvevıje. Az elızıek szerinti munkáltató lehet magánszemély és kifizetı. Távmunkában történı foglalkoztatás csak munkaviszonyban történhet. A START, START PLUSZ és START EXTRA-kártyával történı fogalkoztatás az erre irányuló szerzıdéstıl függıen munkaviszonyban vagy ösztöndíjas foglalkoztatás keretében történhet.
4 A munkáltatóra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni arra a kifizetıre is, amellyel a magánszemély - bedolgozói jogviszonyban, - munkaviszonynak minısülı szövetkezeti tagsági viszonyban (ideértve az iskolai szövetkezetet is), - gazdasági társaságban, polgári jogi társaságban fıfoglalkozású tagsági viszonyban áll. A költségvetési szervek központosított illetmény-számfejtési körébe tartozó kifizetıt munkáltatónak kell tekinteni, ha munkavállalója az ugyanazon illetményszámfejtı helyhez tartozó más kifizetıtıl szerzett önálló vagy nem önálló tevékenységbıl származó vagy egyéb jövedelmet. Költségvetési szerv e tekintetben a 217/1998. (XII. 30.) Korm. r. 8. - ában meghatározott szerv. Az elızıek alapján a Magyar Államkincstár Regionális Igazgatóságát munkáltatónak kell tekinteni akkor is, ha a Magyar Államkincstár Regionális Igazgatósága központosított illetmény-számfejtési körébe tartozó kifizetı munkavállalója ugyanazon Magyar Államkincstár Regionális Igazgatósága illetmény-számfejtési helyhez tartozó más kifizetıtıl, munkaviszonyból vagy önálló tevékenységbıl származó vagy egyéb jövedelmet szerez. II. A kifizetı és a munkáltató feladatai 1. Az adóbevalláshoz szükséges jövedelem igazolása Az elızıekben meghatározott munkáltató 2010. január 31-éig, minden magánszemélynek (munkavállalónak) jövedelemigazolást ad. (Az igazolás átvételét igazolni kell.) Azoknál a munkavállalóknál (tagoknál), akik év közben munkahelyet változtattak, az igazolásnak tartalmaznia kell a korábbi munkáltatótól származó a munkaviszony megszőnésekor kiállított adatlapon szereplı jövedelmeket is. Az igazolást kirendelés esetén a kirendelı adja ki a magánszemély részére, a kirendelés helye szerinti munkáltató adatközlése alapján. A kölcsönbeadót-kölcsönbevevıt a következık szerint terheli a munkaviszonnyal összefüggı valamennyi, a munkáltatót terhelı bevallási, adatszolgáltatási, levonási, befizetési kötelezettség teljesítése. Munkaerı-kölcsönzés esetén a munkavállaló kölcsönbeadójával kötött megállapodás alapján a kölcsönzött munkavállaló részére közvetlenül juttatott bevétel tekintetében a munkavállaló kölcsönvevıje. Munkaerı-kölcsönzés esetén a bevételnek nem számító juttatásra, az szja-törvényben megállapított rendelkezéseket a kölcsönbeadó és a kölcsönvevı ilyen juttatásának együttes összegére vonatkozóan kell irányadónak tekinteni. Ez azt jelenti, hogy a kölcsönbe adott/vett munkavállaló részére az M30-as igazoláson túl, a bevételnek nem számító juttatást is igazolni kell, mert a munkavállalónak csak így lesz lehetısége arra, hogy a törvényben foglalt elıírásoknak megfelelıen számoljon el a kötelezettségeivel az adóbevallásában. Az M30-as igazolás jogcímenként részletezve tartalmazza azokat az összevonás alá esı adóköteles összegeket, amelyeket a munkáltató a magánszemély részére 2009. évben kifizetett, illetve azon adóterhet nem viselı járandóságok összegét melyeket az adóelıleg levonása során figyelembe vett, valamint az ezekbıl levont személyi jövedelemadó és -
5 adóelılegek összegét, illetve a személyi jövedelemadó elıleg levonásánál figyelembe vett adókedvezményeket. Tartalmaznia kell az igazolásnak a magánszemélytıl levont különadó-elıleg alapját és összegét is. Az igazoláson fel kell tüntetni egyes a törvényben meghatározott, a munkáltatótól származó külön adózó jövedelmeket is, valamint egyéb adatokat is, melyek a magánszemély adóbevallásának elkészítéséhez szükségesek. Az igazolás nem tartalmazza az Ekho tv. szerinti egyszerősített közteherviselési hozzájárulás alapját és közterheit. Errıl a kifizetéskor kell az igazolást átadni a magánszemély részére, függetlenül attól, hogy munkaviszonyra tekintettel történt-e a kifizetés. Kiadható a 3.11. ponthoz tartozó 3. sz. melléklet szerinti igazolás minta alapján elkészített összesített igazolás is. Az adóhatóság a munkáltató által kiadott igazolás adattartalmát akkor fogadja el valósnak, ha az igazolás megfelel a magánokirat törvényben meghatározott formai és tartalmi követelményeinek, ezért a nem magánszemély munkáltató által kiadott igazolásról nem mellızhetı a cégszerő aláírás. A munkáltatónak - dolgozói érdekében - célszerő gondoskodnia arról, hogy az alkalmazásában álló magánszemélyek az adóbevallás kitöltéséhez szükséges tudnivalókat megismerjék. Fontos felhívni a figyelmet arra, hogy abban az esetben, ha a munkáltató nem társadalombiztosítási, családtámogatási kifizetıhely, úgy a társadalombiztosítási ellátási, valamint a családtámogatás összegeit az igazolás nem tartalmazza, kivéve, ha adóterhet nem viselı járandóság jogcímén kapta a magánszemély, és az adóelıleg levonásakor ennek figyelembevételérıl írásban nyilatkozott a munkáltatójának. Fel kell hívni a magánszemély figyelmét arra is, hogy az adóbevallása (egyszerősített adóbevallása), valamint a munkáltatói adómegállapítása során csak akkor vehetık figyelembe a fenti nyilatkozat összegei, ha a juttatótól igazolással rendelkezik a magánszemély. 2. A 09M30. és az 09M30-A. jelő nyomtatvány kitöltési útmutatója (1. és 1/a sz. melléklet) A nyomtatvány kettı lapból áll, a lapok csak együtt fogadhatóak el. Az igazolást a 09M30-as nyomtatvány szerinti adattartalommal kell kiállítani. A nyomtatvány alkalmazása nem kötelezı, annak adattartalmát és az adatok sorrendjét azonban be kell tartani a jövedelem igazolásakor. A jövedelemigazoláson feltüntetett sorszámok megegyeznek a 0953. számú személyi jövedelemadó bevallási nyomtatvány sorainak számozásával. A nyomtatványon a munkáltató (társas vállalkozás) és a dolgozó (tag) adataira vonatkozó sorok mindegyikét ki kell tölteni (neve és/vagy elnevezése, címe, adószáma). A magánszemély természetes azonosító adatait teljes körően fel kell feltüntetni az adóazonosító jellel és az állampolgársággal együtt. Magyar állampolgársággal nem rendelkezı dolgozó (tag) esetében is kötelezı az adóazonosító jel feltüntetése. Ha a magánszemély magánnyugdíj-pénztár tagja, úgy pénztár négyjegyő adóhatósági azonosítóját is fel kell tüntetni (11. sz. melléklet). Abban az esetben, ha a kiállított igazolás halmozott adatot tartalmaz, a jelölt helyen 1 - es beírásával azt is jelezni kell. Halmozott adatnak minısül a korábbi munkáltató (társas vállalkozás) által kiállított, a 3.2 pont szerinti Adatlap alapján, a személyi jövedelemadó és
6 a különadó elıleg megállapítása során figyelembe vett összeg. Ha nem tartalmaz halmozott adatot az igazolás, úgy 0 -t kell a jelölt helyre beírni. 2.1 Az összevont adóalapba tartozó jövedelmek A munkaviszonyból származó bérjövedelem 1. sor: Ez az összeg (az érdekképviseleti tagdíj levonása után) tartalmazza a munkáltató által kifizetett, munkaviszonyból származó belföldön adóköteles, rendszeres és nem rendszeres bérjövedelmeket, ideértve a munkaviszonyra tekintettel kifizetett adóköteles társadalombiztosítási ellátást is, ha azt a munkáltató fizette ki. Itt kell szerepeltetni valamennyi munkaviszonyból származó bérjövedelmet 1 (így a START- kártyákkal létesített munkaviszonyból származó bérjövedelmet is) attól függetlenül, hogy az ún. fı vagy mellékállású jogviszonyból származik, ugyanis a Munka Törvénykönyve ezek között nem tesz megkülönböztetést, csak a munkaviszonyt nevesíti. Amennyiben a munkáltató által természetben nyújtott vagyoni érték juttatása adóköteles és nem minısül természetbeni juttatásnak, akkor munkaviszonyból származó jövedelem keletkezik, és azt itt kell igazolni. A magánszemély által a munkaviszonyára tekintettel, vagy egyébként a munkaviszonyával összefüggésben megszerzett kamatkülönbözetbıl származó jövedelmet is itt kell igazolni. Az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba a munkáltatói tagként fizetett munkáltatói hozzájárulásból az az összeg nem része a magánszemély jövedelmének, amely nem haladja meg havonta az átutalás hónapjának elsı napján érvényes minimálbér 50%-át. Abban az esetben, ha az önkéntes kölcsönös egészségpénztárba vagy önsegélyezı pénztárba fizet a munkáltató munkáltatói hozzájárulást, úgy a befizetések együttes összegének a tárgyhónap elsı napján érvényes minimálbér 30 %-át meg nem haladó részét nem kell jövedelemként számításba venni. Ha a munkáltató mind az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba, mind az önkéntes kölcsönös egészség és/vagy önsegélyezı pénztárba is fizet munkáltatói hozzájárulást, az egyes befizetések korlátját külön-külön kell figyelembe venni. A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény részére fizetett munkáltatói hozzájárulásból az az összeg nem része a magánszemély jövedelmének, amely nem haladja meg havonta az átutalás hónapjának elsı napján érvényes minimálbér 50%-át. Az elızıek szerint számított részt meghaladó rész adóköteles jövedelemnek minısül, amely után a magánszemélyt munkaviszonyból származó jövedelem 2 jogcímen adókötelezettség terheli. Fontos! Az igazolás 651., 652. és 653. sorában külön is fel kell tüntetni a munkáltatói hozzájárulás adóköteles összegét az ott leírtak alapján. Ebben a sorban kell szerepeltetni a munkáltató által átvállalt kötelezettség, vagy elengedett tartozás, valamint a magánszemély javára vagy érdekében teljesített kiadás teljes összegét is. 1 1995. évi CXVII. tv. (továbbiakban: Szja-tv.) 3. 21. pont 2 Szja-tv. 3. 22. pont
7 Amennyiben a munkavállaló magánszemély az adóévben közép- vagy felsıfokú oktatási intézmény nappali tagozatos hallgatója volt, és erre tekintettel a munkáltatójától ösztöndíjat kapott (például ún. tanulmányi szerzıdés alapján), úgy ezt a jövedelmet is ebben a sorban kell szerepeltetni, mert az nem minısül adóterhet nem viselı járandóságnak. Amennyiben a munkáltató pénzbeli szociális segélyben részesítette a dolgozót, úgy ezt is ebben a sorban kell igazolni. Ebben a sorban kell feltüntetni a munkáltató, a bér kifizetıje által a szülıvel vagy a szülı házastársával fennálló jogviszonyára tekintettel a gyermek (a tanuló) számára juttatott iskolakezdési támogatás és más juttatás összegét (értékét), ha az nem felelt meg az adómentes juttatás feltételeinek. Bérjövedelemnek minısül az értékpapír-juttatás is, ha azt a II. fejezet 3.6-3.8 pontjaiban foglaltak szerint kapja a magánszemély. Bérjövedelemként kell számításba venni a borravaló, valamint az adóévben a hálapénz összegét, ha az a munkáltatóhoz folyik be, és azt mintegy bérként számfejtik. Munkaviszonnyal kapcsolatos költségtérítés jövedelme 2. sor: Ez a sor szolgál a munkaviszonyra tekintettel kifizetett olyan költségtérítések igazolására, amelyekkel szemben a törvény a költségtérítés mértékéig költség elszámolási lehetıséget biztosít. Költségtérítésnek csak az számít, amit az Szja törvényben költségként elismert kiadás megtérítésére, kizárólag az adott tevékenység folytatása érdekében, vagy hivatali, üzleti utazással (ideértve a kiküldetést, a külföldi kiküldetést, külszolgálatot) összefüggésben adnak. Nem tartozik ezen kiadások körébe a magánszemély személyes vagy családi szükségletét részben vagy egészben közvetlenül kielégítı dolog, szolgáltatás megszerzését szolgáló kiadás, kivéve, ha az szja-törvény olyan költségtérítést állapít meg, vagy olyan, jogszabályban meghatározott költségtérítést ismer el, amellyel szemben a kiadást nem kell igazolni. Ha olyan költségtérítést, költségátalányt fizetett a munkáltató a magánszemély részére, amely jogszabályban (törvényben vagy kormányrendeletben) meghatározott, akkor a nyomtatvány 2. sorának c oszlopában a költségtérítés összegébıl a bizonylat nélkül elszámolható részt, a b oszlopban pedig a bevétel teljes (bruttó) összegét, a d oszlopban a jövedelmet kell feltüntetni. Ha nem jogszabályban meghatározott költségtérítést (is) fizetett a munkáltató, akkor az így kifizetett bevétel teljes összegét is a b oszlopban kell feltüntetni. Abban az esetben, ha a távmunkát végzı munkavállalónak erre tekintettel történt költségtérítés kifizetése, úgy a magánszemély nyilatkozata 3 szerinti költséget kell a c oszlopba beírni. A magánszemély a költségtérítéssel szemben csak tételesen számolhat el költséget. A d oszlopba a jövedelem kerül. Nem kell szerepeltetni az igazoláson azt a költségtérítést, amelynek felhasználását a magánszemélynek közvetlenül a munkáltató (juttató) felé kellett a munkáltató (juttató) 3 Szja-tv. 3. számú melléklet I.24. pont
8 nevére szóló bizonylattal igazolnia, feltéve, hogy azt a törvényben elismert költségekre tekintettel kapta. Nem kell igazolni az olyan jogszabályban meghatározott költségtérítést sem, amely nem haladta meg a jogszabályi mértéket. A jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni a magánszemélynél azt a bevételt, amelyet a munkáltatótól a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésrıl szóló kormányrendelet 4 szerinti munkába járás esetén az utazási bérlettel, az utazási jeggyel történı, az említett kormányrendelet által elıírt elszámolás ellenében legfeljebb a bérlet, a jegy árát meg nem haladó összegben kap a magánszemély. Ebben az esetben a magánszemély részére a munkahelye és a lakóhelye közötti útvonalra gépjármővel történı munkába járás címén költséget elszámolni nem lehet. Ide kell érteni azt az esetet is, amikor a juttatás a munkáltató nevére szóló számla ellenében történik. A jövedelem megállapítása során nem kell figyelembe venni, vagyis az igazoláson sem kell feltüntetni a munkáltató által a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésrıl szóló kormányrendelet szerinti munkába járás címén fizetett költségtérítést, ha a munkában töltött napokra számolva a magánszemély lakóhelye és munkahelye közötti, közforgalmi úton mért oda-vissza távolság figyelembevételével a munkáltató kilométerenként 9 Ft-ot fizetett. Az ezt meghaladó térítés igazolása esetén a kifizetett térítés a b oszlopba, az elszámolható költség a c oszlopba, míg a különbözet a d oszlopba kerül. Nem számít bevételnek a gépjármő vezetıjénél, így nem kell igazolni az üzemanyagmegtakarítás címén megszerzett jövedelmet akkor, ha annak a NAV által közzétett üzemanyagár és a gépjármő vezetıje által teljesített kilométer-távolság (futásteljesítmény) menetlevél, fuvarlevél vagy útnyilvántartás alapulvételével a közúti jármővekre vonatkozó, a korrekciós tényezıkkel módosított alapnorma szerinti mértékkel számított összege és a munkáltató (társas vállalkozás) által számla, (számlák) alapján elszámolt üzemanyag-mennyiség és a NAV által közzétett üzemanyagár figyelembevételével meghatározott összeg különbözetét nem haladja meg. Ha nem a gépjármő vezetıjének, vagy az elızıeknél magasabb összeget fizetett ki a munkáltató üzemanyag megtakarítás címén, akkor a másnak kifizetett összeg, illetıleg a gépjármő vezetıjének az elıbbi mértéket meghaladó összeg igazolása a következıképpen történik. A kifizetett térítés a b oszlopba, az elszámolható költség a c oszlopba, míg a különbözet a d oszlopba kerül. (Társas vállalkozás esetében az üzemanyag megtakarítást a 6. sor szerinti nem önálló tevékenységgel kapcsolatos költségtérítés jövedelmeként kell figyelembe venni.) Az igazoláson nem kell feltüntetni a kiküldetési rendelvény alapján kifizetett utazási és élelmezési költségtérítés - napidíj összegét, ha az a bizonylat nélkül elszámolható, törvényben meghatározott mértéket nem haladja meg. A két példányban kiállított kiküldetési rendelvénynek tartalmaznia kell a törvényben meghatározott adatokat: a magánszemély nevét, adóazonosító jelét, a hivatali, üzleti utazás(ok) célját, idıtartamát, útvonalát, a futásteljesítményt, az utazás költségtérítését, az élelmezési költségtérítést (ha volt ilyen címen kifizetés), valamint ezen költségtérítés(ek) kiszámításához szükséges egyedi azonosító adatokat (üzemanyag fogyasztási normát, 4 78/1993. (V. 12.) Kormányrendelet
9 üzemanyagárat, a személygépjármő típusát, rendszámát stb.). Ennél több adatot is tartalmazhat a kiküldetési rendelvény, de az elıírás szerinti adatok valamelyikének hiánya esetén a magánszemélynek fizetett költségtérítés a magánszemély bevételének minısül, mellyel szemben költséget az általános szabályok szerint érvényesíthet. Nem kell tehát az igazoláson feltüntetni a törvény szerinti kiküldetési rendelvény alapján a saját gépkocsi használata miatt fizetett költségtérítést akkor, ha annak mértéke nem haladja meg a jogszabályban meghatározott fogyasztási normák és a NAV által havonként közzétett ár alapján számított üzemanyagköltséget és a 9 Ft/km személygépjármő normaköltséget. Ha az elızı mértékeknél többet fizetett a munkáltató, akkor a b oszlopban a teljes összeget, a c oszlopban, a törvényben meghatározott, igazolás nélkül elszámolható mérték figyelembevételével számított összeget kell szerepeltetni, a d oszlopba a jövedelem kerül. A dolgozót célszerő tájékoztatni arról, hogy számlák alapján ennél több költséget is elszámolhat az adóbevallásában. A bedolgozói költségtérítést is ennek a sornak a b oszlopában kell feltüntetni. A c oszlopban a munkáltató feltünteti az évi munkabér (munkadíj) 30%-át meg nem haladó összeget. Ezt lehet bizonylat nélkül levonni a kapott térítésbıl, feltéve, hogy a magánszemély a (bedolgozói) jogviszonyával összefüggésben más költséget nem számol el. Természetesen választható ez esetben is a tételes költségelszámolás. Ekkor a magánszemély nyilatkozata szerint figyelembe vett költség kerül a c oszlopba és az ennek figyelembevételével meghatározott jövedelem a d oszlopba. Külszolgálatért kapott összeg 3. sor: Ebben a sorban akkor kell adatot szerepeltetni, ha a külszolgálatra tekintettel fizetett összeg Magyarországon adóköteles. A külszolgálatra tekintettel kifizetett összegbıl a jövedelem megállapítása során annak 30%-a, de legfeljebb napi 15 eurónak megfelelı összeg vonható le költségként. A 90 napot meghaladó külszolgálat esetén - feltéve, hogy házastárs és eltartott gyermek is a kiküldöttel egybefüggıen 90 napot meghaladóan külföldön tartózkodik, és külföldi tartózkodásuk nem minısül a saját jogukon külföldi kiküldetésnek - további 3 euró számolható el naponta és fejenként a hozzátartozókra tekintettel (az összes levonás ilyenkor sem haladhatja meg a bevétel 30%- át). A költségvetési forrásból finanszírozott külszolgálat esetén a külszolgálatra tekintettel kifizetett összeg jövedelemtartalmát oly módon kell megállapítani, hogy az e címen megszerzett bevételbıl levonható a bevétel 50%-a. A külszolgálat címén kifizetett összeg ezt meghaladó része a magánszemély olyan bérjövedelme, amellyel szemben további költség nem számolható el. A külszolgálatért kapott bevételnek nem része az utazás és szállás igazolt költsége. Az egyes adóévek között áthúzódó külszolgálat címén kifizetett összeget abban az évben kell az adókötelezettség szempontjából figyelembe venni, amelyik évben a kifizetés, illetıleg a külszolgálat elszámolása megtörtént. A bizonylat nélkül elszámolható összeget az igazolás c oszlopában kell megjelölni, a kifizetett teljes összeget a b oszlopba, a jövedelmet a d oszlopba kell beírni.
10 Az elızıektıl eltérıen a nemzetközi közúti árufuvarozásban és személyszállításban résztvevı gépkocsivezetı, vagy árukísérı (az utaskísérı nem tartozik ebbe a körbe) jövedelmének megállapítása során a 30%-os korlátot nem kell alkalmazni, és a 15 euró helyett, a kapott összegbıl napi 25 eurónak megfelelı Ft összeg vonható le, feltéve, hogy ezen kívül az érintett magánszemély csak a gépjármő üzemeltetéséhez kapcsolódó kiadások elszámolására jogosult (bizonylatok alapján). A gépjármő üzemeltetési költségének számla, bizonylat ellenében történı megtérítése nem minısül bevételnek. A külföldi szállás és lakásbérleti díj az elızıeken túlmenıen költségként nem számolható el (megtérítése teljes egészében jövedelemnek számít). Az igazolás c oszlopában a bizonylat nélkül elszámolható, a b oszlopában pedig a teljes összeget kell feltüntetni, a jövedelem a d oszlopba kerül. Ha a külföldi munkavégzés nem minısül munkaviszonynak, akkor az önálló, vagy nem önálló tevékenységgel összefüggésben adott térítés összegét nem itt, hanem a 21. sorban a külföldi kiküldetésbıl származó jövedelem sorában kell szerepeltetni. A külszolgálatért kapott, de a kettıs adózás elkerülésérıl szóló egyezmény rendelkezései szerint külföldön adóköteles jövedelmet nem itt, hanem az adóterhet nem viselı járandóságok között, a 15. sor b oszlopában kell feltüntetni, ha az az egyezmény szerint a többi jövedelem adójának magállapításánál figyelembe vehetı. Adóterhet nem viselı járandóságnak nem minısülı (az adó beszámítását lehetıvé tévı), a kettıs adózást kizáró egyezmény szerint külföldön adóköteles jövedelem összegét a 23. sorba kell beírni. Ha a munkavállaló olyan országban teljesített külszolgálatot, amellyel kettıs adózást kizáró egyezménye Magyarországnak nincs, az erre tekintettel külföldön is adózott összeget nem itt, hanem a 24. sorban kell feltüntetni. Más bérjövedelem 4. sor: A személyi jövedelemadóról szóló törvény 3. -ának 21. pontja a munkaviszonyból származó bérjövedelmeken kívül egyéb jövedelmeket is bérnek minısít. Ennek alapján itt kell igazolni, ha a munkáltató fizette ki a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény alapján folyósított adóköteles ellátást (az adóterhet nem viselı járandóságok kivételével), a foglalkoztatás elısegítésérıl és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény alapján folyósított álláskeresési járadékot, álláskeresési segélyt (ha ennek megállapítására nem a magánszemélyre irányadó öregségi nyugdíjkorhatár öt évet meg nem haladó idıtartamom belüli betöltésére is figyelemmel került sor). Bér a Magyar Honvédségnél tartalékos katonai szolgálatot teljesítık illetménye. Bérnek minısül az elızıek szerinti jövedelmet pótló kártérítés (keresetpótló járadék) összege is, ideértve a felelısségbiztosítás alapján ilyen címen fizetett kártérítést is. Az adóköteles baleseti járadék, mint adóköteles társadalombiztosítási ellátás ugyancsak más bérjövedelemnek tekintendı és itt kell igazolni, ha azt a munkáltató fizette ki. A nyugdíjban részesülı magánszemélyt megilletı baleseti járadék, jövedelempótló kártérítési járadék összegét, a jövedelem számítása során adóterhet nem viselı járandóságként kell figyelembe venni és a 12. sorban kell igazolni. Más nem önálló tevékenységbıl származó jövedelmek 5. sor: Ebben a sorban kell szerepeltetni, ha akár fıfoglalkozásként, akár melléktevékenységként a magánszemély részére társas vállalkozás tagjaként személyes közremőködésére tekintettel, gazdasági társaság vezetı tisztségviselıjeként, jogszabály alapján választott tisztségviselıként, (kivéve a választott könyvvizsgálót) ha ezt a
11 tevékenységet nem egyéni vállalkozóként végzi, országgyőlési vagy helyi önkormányzati, európai parlamenti képviselıként, illetve személyesen közremőködı segítı családtagként végzett tevékenységére tekintettel juttatott jövedelmet a kifizetı. A választott könyvvizsgáló jövedelmét a 9. sorba kell beírni, mert az önálló tevékenységbıl származó jövedelemnek minısül. Nem önálló tevékenységbıl származó jövedelemnek kell tekinteni az olyan tevékenység ellenértékeként kifizetett összeget, amely tevékenység nemzetközi szerzıdés hatálya alá tartozik, és ez a szerzıdés nem önálló tevékenységbıl származónak tekinti az adott jövedelmet. Abban az esetben, ha a magánszemély a gazdasági társaságban a vezetı tisztségviselıi tevékenységét munkaviszonyban látja el, úgy az e tevékenysége ellenértékeként kifizetett összeget az 1. sorba kell beírni. A megbízási jogviszonyban ellátott ezen tevékenységre tekintettel kapott ellenértéket azonban itt kell feltüntetni. Ez utóbbi bevétellel szemben csak a nem önálló tevékenység esetén érvényesíthetı költségek számolhatóak el. A munkaviszony megszüntetésére tekintettel kapott végkielégítés nem számít bérnek, ezért abból azt a részt, amely nem a 7. sorba tartozik itt, nem önálló tevékenységbıl származó jövedelmek között kell igazolni (a 7. sornál leírtak figyelembevételével). A munkáltató (társaság) által fizetett adóköteles biztosítási díjat is itt kell feltüntetni. Nem önálló tevékenységbıl származó jövedelemnek minısül és itt kell igazolni azt az értékpapír juttatást is, amelyet a 3.6-3.8 pontnál leírtak szerint kap a magánszemély és az más nem önálló tevékenységbıl származó jövedelemnek minısül. Itt kell igazolni a társas vállalkozás magánszemély tagja részére a személyes közremőködés ellenértékeként kifizetett, a társaság költségei között elszámolt jövedelmet. (Ez a jövedelem nem minısül bérnek.) Ide kell beírni az e tevékenység alapjául szolgáló jogviszonyra tekintettel kifizetett azon összegeket is, melyeket a természetbeni juttatás pénzbeli megváltása címén fizetett ki a társaság. Ilyenek különösen az étkezési, ruházati, üdülési pénzbeli juttatások. A társaság tagjának a tagi jogviszonyára tekintettel nyújtott természetbeni étkeztetés (utalvány) értékhatárra tekintet nélkül adóköteles, mely után az adókötelezettség a tagot terheli, ezért ezt a jövedelmet a 22. sorban kell feltüntetni. Amennyiben a társaság által természetben nyújtott vagyoni érték juttatása nem minısül természetbeni juttatásnak, akkor a társaságnak itt kell igazolnia a magánszemély jövedelmét. A magánszemély által a nem önálló tevékenységére tekintettel, vagy egyébként a nem önálló tevékenység alapjául szolgáló jogviszonyával összefüggésben megszerzett kamatkülönbözetbıl származó jövedelmet is itt kell igazolni. Ebben a sorban kell szerepeltetni a társaság által átvállalt kötelezettség, vagy elengedett tartozás, valamint a magánszemély javára vagy érdekében teljesített kiadás teljes összegét is.
12 Amennyiben a társas vállalkozás tagja az adóévben közép- vagy felsıfokú oktatási intézmény nappali tagozatos hallgatója volt, és erre tekintettel a társaságától ösztöndíjat kapott (például ún. tanulmányi szerzıdés alapján), úgy ezt a jövedelmet is ebben a sorban kell szerepeltetni, mert az nem minısül adóterhet nem viselı járandóságnak. A nem önálló tevékenységbıl származó jövedelem megállapítása szempontjából fontos, hogy a költségtérítés is része-e a bevételnek, amellyel szemben legfeljebb a költségtérítés mértékéig számolható el költség. Ez a sor azonban a költségtérítés címén adott bevételt nem tartalmazza, azt a nem önálló tevékenységgel kapcsolatos költségtérítések között, a 6. sorban kell feltüntetni. Nem önálló tevékenységgel kapcsolatos költségtérítés jövedelme 6. sor: A nem önálló tevékenységre tekintettel kifizetett költségtérítések bruttó összegét kell ennek a sornak a b oszlopában feltüntetni. Ha a költségtérítés jogszabályon alapul, akkor a bizonylat nélkül elszámolható összeg megjelölésére szolgál e sor c oszlopa. Egyébként a költségtérítéssel szemben csak olyan költségek számolhatók el a költségtérítés mértékéig a c oszlopban, amelyekre tekintettel a költségtérítést kifizették, illetıleg, amelyek elszámolását a személyi jövedelemadóról szóló törvény megengedi. A kiküldetési rendelvény alapján ez évben már lehetıség van a bizonylat nélkül történı költségelszámolásra, ezért például, ha a társaság ad a tagjainak ily módon költségtérítést, akkor azt itt kell feltüntetni, és a 2. sornál leírtak szerint kell eljárni. A 2009-ben kapott, törvényben meghatározott és az állami végkielégítésnek a 2009. évi jövedelem összevonásánál figyelembe vett része 7. sor: Ha a magánszemély munkaviszonya 2009-ben megszőnt, és ezzel összefüggésben törvényben meghatározott végkielégítést kapott (ilyen az állami végkielégítés is), akkor a végkielégítés törvényben meghatározott mértékének megfelelı összeg 2009. évre jutó részét kell figyelembe venni az Adatlap (3.2 pont) alapján e sor összegében. A magánszemély nyilatkozata hiányában a 2009-ben kifizetett végkielégítés egy hónapra jutó részét annyiszor kell ez évi jövedelemként figyelembe venni, ahány teljes hónap a munkaviszony megszőnésétıl az év végéig eltelt, legfeljebb azonban annyit, ahány hónapra vonatkozik a végkielégítés. Ilyenkor a 2009. évben figyelembe vehetı végkielégítéshez kapcsolódó adóelıleg összegét az 55. sor a oszlopában külön is fel kell tüntetni. A 7. sor a oszlopába azoknak a hónapoknak a számát kell beírni, amelyekre a végkielégítést figyelembe vették. Amennyiben a törvényben meghatározott mértékő végkielégítés több hónapra jár, mint amennyi teljes hónap a munkaviszony megszőnésétıl az adóév végéig eltelik, akkor az évben még rendelkezésre álló (számításba vehetı) hónapok számát kell beírni. A fennmaradó részt a következı adóévben megszerzett jövedelemnek kell tekinteni. Ez utóbbi esetben a végkielégítésnek a következı évre átvitt összegét és az arra jutó adóelıleget, valamint a hátralévı hónapok számát az igazolásban külön, az egyéb adatok között, a 41. sorban kell szerepeltetni az ott leírtak szerint. Ha a magánszemély a törvényben meghatározott végkielégítés kifizetésekor írásban nyilatkozott arról, hogy nem kívánja a megosztást alkalmazni, vagy a munkáltató nem törvényben meghatározott végkielégítést fizetett ki, illetıleg a törvényben meghatározott mértéken felül fizetett végkielégítést a dolgozójának, akkor az elızıekben meghatározott
13 végkielégítések összegét teljes egészében a más nem önálló tevékenységbıl származó jövedelmek összegében kell szerepeltetni (5. sor). Önálló tevékenységbıl származó jövedelem 9. sor: Ez a sor szolgál a munkáltató (társas vállalkozás) által a dolgozóval kötött munkaviszonyon (tagsági viszonyon) kívüli szerzıdés, megállapodás alapján végzett önálló tevékenység ellenértékeként (társas vállalkozás esetén mellékszolgáltatás) kifizetett összegek igazolására. Az igazolás b oszlopa a kifizetett bruttó összeget tartalmazza. Az önálló tevékenységgel összefüggésben kifizetett költségtérítést is itt kell szerepeltetni, mivel az is a bevétel része. A c oszlop a magánszemély nyilatkozata szerint figyelembe vett költséget, a d oszlop a költségek levonása után fennmaradó jövedelmet tartalmazza. Ez a sor nem tartalmazhatja a mezıgazdasági ıstermelés ellenértékét, melyrıl a kifizetés alkalmával kellett a bizonylatot (felvásárlási jegyet) átadni. Itt kell feltüntetni, például a gépek, felszerelések bérleti díját vagy más, külön megbízás alapján teljesített munka ellenértékét is. A mérkızésvezetı részére az amatır vagy vegyes versenyrendszerben szervezett versenyeken történı, a sporttevékenység irányításáért részére e tevékenységével összefüggésben juttatott bevételt is itt kell feltüntetni. Az ingatlan bérbeadásából származó jövedelem ún. elkülönülten adózó jövedelem, ezért azt nem itt, hanem a 164. sorban kell szerepeltetni az elkülönülten adózó jövedelmek között. Ha a magánszemély arról nyilatkozik, hogy az összevont adóalap részeként kíván adózni a bérbeadásból származó jövedelme után, azaz a bérleti díj kifizetésekor is e szerint vont le elıleget a kifizetı, ebben a sorban kell feltüntetni az ellenérték összegét. Ebben a sorban kell igazolni az értékpapír juttatást is, amelyet a 3.6-3.8 pont szerint kap a magánszemély és önálló tevékenységbıl származónak minısül. Az egy szerzıdésbıl származó 15 000 Ft-ot meg nem haladó (ún. kisösszegő) kifizetést önálló tevékenység ellenértékeként akkor kell az igazolásban szerepeltetni, ha a magánszemély a kifizetés alkalmával írásban nyilatkozott arról, hogy az e bevételbıl származó jövedelme után az összevont adóalapjának részeként adózik. Adóterhet nem viselı járandóságok A 12-18. sorokkal kapcsolatban fontos! A sorokhoz tartozó a oszlopokban a magánszemély nyilatkozata alapján, a b oszlopokban az igazolást kiállító kifizetı által juttatott, az elıleg számításánál figyelembe vett összeget kell beírni. Nyugdíj (a nyugdíjban részesülıt megilletı baleseti járadék, jövedelempótló kártérítési járadék) 12. sor: Ebben a sorban kell igazolni a 2009. évben kapott nyugdíj, a nyugdíjban részesülıt megilletı baleseti járadék, jövedelempótló kártérítési járadék összegét. Az a oszlopba a magánszemély nyilatkozata szerinti összeget kell beírni. Az Szja. tv. 3. 23. pontja határozza meg a nyugdíj fogalmát. E szerint nyugdíj:
a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvényben meghatározott saját jogú nyugellátások és hozzátartozói nyugellátások, valamint a foglalkoztatás elısegítésérıl és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény alapján folyósított nyugdíj elıtti munkanélküli-segély (elınyugdíj), álláskeresési segély, ha annak megállapítására a magánszemélyre irányadó öregségi nyugdíjkorhatár öt évet meg nem haladó idıtartamon belüli betöltésére is figyelemmel került sor, továbbá a rehabilitációs járadékról szóló törvényben meghatározott rehabilitációs járadék, továbbá a korengedményes nyugdíjazásról szóló kormányrendelet alapján megállapított korengedményes nyugdíj; a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvényben, valamint a Magyar Honvédség hivatásos és szerzıdéses állományú katonáinak jogállásáról szóló törvényben meghatározott szolgálati nyugdíj, rokkantsági nyugdíj, baleseti rokkantsági nyugdíj, özvegyi nyugdíj, szülıi nyugdíj és baleseti hozzátartozói nyugellátások; a magánnyugdíj-pénztár által nyújtott nyugdíjszolgáltatás (ideértve a magánnyugdíjpénztár járadékszolgáltatására jogosult magánszemélyt megilletı, biztosítóintézettıl vásárolt járadékszolgáltatást is); az egyes nyugdíjak felülvizsgálatáról, illetıleg egyes nyugdíj-kiegészítések megszüntetésérıl szóló törvény alapján folyósított, a nyugdíj-kiegészítésnek megfelelı, valamint azzal azonos pótlék; a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény hatálybalépése elıtt hatályos jogszabály alapján megállapított saját jogú és hozzátartozói nyugellátások (így különösen a társadalombiztosításról szóló törvényben és a végrehajtásáról rendelkezı kormányrendeletben meghatározott, mezıgazdasági szövetkezeti tagságon alapuló öregségi, munkaképtelenségi és özvegyi járadék, valamint a szakszövetkezeti tagságon alapuló növelt összegő öregségi, munkaképtelenségi és özvegyi járadék); a Kiváló és Érdemes Mővészeket, valamint a Népmővészet Mestereit és özvegyüket megilletı, törvényben meghatározott járadék (nyugdíj-kiegészítés), valamint a Magyar Alkotómővészeti Közalapítvány által folyósított saját jogú és hozzátartozói nyugellátás és nyugdíjsegély, továbbá az egyes mővészeti tevékenységeket folytatók öregségi nyugdíjra jogosultságáról szóló kormányrendelet szerint folyósított öregségi nyugdíj; a bányásznyugdíjról szóló kormányrendelet alapján folyósított bányásznyugdíj, továbbá a nyugdíjas bányászok szénjárandóságának pénzbeli megváltásáról szóló kormányrendelet alapján folyósított pénzbeli szénjárandóság, valamint az e kormányrendelet szerint a pénzbeli szénjárandóságra jogosult magánszemély - a jogosult elhalálozása esetén a kormányrendeletben meghatározott közeli hozzátartozója - számára a jogosult volt munkáltatója, vagy a munkáltató jogutódja által folyósított pénzbeli szénjárandóságnak a kormányrendeletben meghatározott mértéket meg nem haladó része; a nemzeti helytállásért elnevezéső pótlék bevezetésérıl szóló kormányrendeletben meghatározott pótlék; az egyház belsı szabályai szerint létrehozott és mőködtetett nyugdíjalapból az egyház idıs, rokkant egyházi személy tagja vagy az említett tag özvegye számára folyósított nyugellátás vagy nyugdíj-kiegészítés; a sportról szóló törvényben meghatározott olimpiai járadék, valamint az említett törvény alapján a Nemzet Sportolója címmel járó életjáradék; a megváltozott munkaképességő dolgozók foglalkoztatásáról és szociális ellátásáról szóló miniszteri rendeletben meghatározott átmeneti járadék, rendszeres szociális járadék, valamint a bányász dolgozók egészségkárosodási járadéka; 14
15 a jövedelem- és vagyonadók területén a kettıs adóztatás elkerülése tárgyában kötött egyezményben nyugdíjként meghatározott bevétel, valamint - egyezmény hiányában is - az ennek megfelelı, külföldi szervezet által folyósított bevétel. Gyermekgondozási segély, gyermeknevelési támogatás 13. sor: Ebben a sorban a családok támogatásáról szóló törvényben meghatározott gyermekgondozási segély és gyermeknevelési támogatás összegét igazolja, ha saját kifizetés volt a b oszlopban, ha a magánszemély nyilatkozata alapján vette figyelembe az a oszlopot töltse ki. Abban az esetben, ha a gyermekek védelmérıl és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott nevelıszülıi díj kifizetése történt, azt is itt igazolja. Családi pótlék összegének 50%-a (2009. szeptember 1-tıl) 5 14. sor: Megszőnt 2009. szeptember 1-jétıl a családok támogatásáról szóló törvényben meghatározott családi pótlék címén megszerzett bevétel adómentessége. Ha a magánszemély 2009. évben családi pótlékban részesült, a 2009. szeptember 1-je után megszerzett összeget, függetlenül a jogosultság keletkezésének idejétıl egyéb adóterhet nem viselı járandóságként kell figyelembe venni ebben a sorban. A családi pótlék összegérıl a magánszemélynek nyilatkoznia kellett a kifizetı felé, kivéve azokat az eseteket, amikor a magánszemély munkáltatója folyósítja a családtámogatási ellátást. A 2009. szeptember 1-tıl a magánszemély részére családi pótlék címén kifizetett összeg felét, mint adóterhet nem viselı járandóságot kell figyelembe venni. Amennyiben a magánszemély a gyermek(ek)tıl különélı vagy elvált szülı, nem jogosult családi pótlékra, ezért ilyen címen jövedelmet sem kell számolni a családi pótlék felével. Ha a magánszemély egyedülálló szülıként jogosult a családi pótlékra, az adóalapját a családi pótléknak csak a fele növeli. Továbbra is adómentes a családi pótlék bevétele a magánszemélynél és nem kell jövedelemként megállapítania, ha: saját jogon jogosultként kapja (a gyermek maga kapja), tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek után emelt összegben kapja, állami intézményeknél az ott nevelt gyermek után külön számlára utalják, gyámként, nevelıszülıként kapja, a gyámhivatal által a szülıi ház elhagyását engedélyezı határozatban a családi pótlékra jogosultként megjelölt személyként kapja, szociális intézmény vezetıjeként az intézményben elhelyezett gyermekre tekintettel kapta. Ha a magánszemély részére családi pótlékot folyósítottak 2009. évben, akkor a magánszemély írásos nyilatkozata alapján, a 2009. szeptember, október, november és december hónapokban megszerzett összeg felét kell feltüntetnie ebben a sorban! Magyarországon mentesített, de az adó kiszámításánál figyelembe vehetı jövedelem 15. sor: Ebben a sorban kell igazolni a belföldi munkáltatóval létesített munkaviszony alapján külföldön végzett tevékenységre tekintettel a magánszemély által megszerzett, 5 8010/2009. (AEÉ 14.) módosította és 2009.12.21-én lépett hatályba
16 külföldi államban adóköteles olyan jövedelmet, melynek figyelembevételét a kettıs adózást kizáró egyezmény, a magyarországi adófizetési kötelezettség megállapításánál lehetıvé teszi. Ha a magánszemély nyilatkozata alapján vette figyelembe az összeget, az a oszlopot töltse ki. 16. és 17. sor A felszolgálási díj címén juttatott összeget, valamint a mezıgazdasági termelı részére juttatott gazdaságátadási támogatás összegét csak a magánszemély nyilatkozata alapján veheti figyelembe a munkáltató. Egyéb, adóterhet nem viselı járandóság 6 címén juttatott összeg 18. sor: Ebben a sorban kell igazolni mindazon adóterhet nem viselı járandóságok együttes összegét, melyet a munkáltatótól (társaságától) szerzett a magánszemély, valamint azon adóterhet nem viselı járandóságot, melyet a magánszemély nyilatkozata alapján az adóelıleg megállapítása során a munkáltató figyelembe vett, de a 12-17. sorokban feltüntetett adóterhet nem viselı járandóságok között nem szerepelnek. Azon adóterhet nem viselı járandóságok esetében, melyek csak bizonyos korlátig tartoznak ebbe a körbe, a korlátot meghaladó részüket egyéb jövedelemként az igazolás 22. sorában kell feltüntetni. Ilyen jövedelem például a szociális gondozói díj, a szakképzéssel összefüggı juttatás, a hallgatói munkadíj, ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyból származó jövedelem. Ennek a sornak az a oszlopában kell feltüntetni azon adóterhet nem viselı járandóságok összegét, amelyeket a magánszemély nyilatkozata alapján vett figyelembe a munkáltató az adóelıleg megállapítása során. Adóterhet nem viselı járandóságok összesen 19. sor: E sor a és b oszlopába a 12-18. sorok a és b oszlopainak összegét kell beírni. Ennek a sornak a d oszlopába, ugyanezen sor b oszlopának összegét írja be. A 19. sor a oszlop összege tájékoztató jellegő, tekintettel arra, hogy a magánszemélynek ezeket az összegeket, az adóterhet nem viselı járandóságot ténylegesen kifizetı igazolása alapján kell a bevallásában feltüntetnie. Külföldi kiküldetésbıl származó jövedelem 21. sor: Ebben a sorban a társas vállalkozás által a tagja részére, vagyis nem a munkaviszonnyal összefüggı külföldi kiküldetésre tekintettel adott összeget kell feltüntetni, kivéve, ha az az adóterhet nem viselı járandóságok körébe tartozik (15. sor). Az ilyen jogcímen kifizetett összeg olyan egyéb jövedelem, amellyel szemben a 3. sornál már ismertetett költségelszámolásnak van helye. Itt kell szerepeltetni a kifizetı által az egyéb nem önálló vagy az önálló tevékenység során teljesített külföldi kiküldetésre tekintettel kifizetett összegeket is. A bruttó kifizetésbıl a 3. sorban (a külszolgálatnál) már ismertetett szabályok szerint kell a jövedelmet megállapítani. A c oszlopban a bizonylat nélkül elszámolható, a b oszlopban a bruttó összeget kell szerepeltetni. A d oszlopba a jövedelem kerül. Egyéb jogcímen kapott jövedelem 22. sor: Ez a sor szolgál az olyan kifizetések igazolására, amelyek adókötelezettségére a személyi jövedelemadóról szóló törvény eltérı rendelkezést nem tartalmaz, tehát az összevont adóalap részét képezik, de nem sorolhatóak az önálló és a nem önálló tevékenységbıl származó (1-21. sorok) bevételek és az ún. külön adózó jövedelmek 6 Szja-tv. 3. 72. pont
17 körébe, valamint azon jövedelmek igazolására melyekrıl az Szja-törvény 28. -a tételesen rendelkezik. A bevételnek nem része a bevétel megszerzése érdekében a magánszemély által viselt, szabályszerően igazolt kiadás. Ebben a sorban kell feltüntetni, például a munkáltató által kifizetett olyan jövedelmet pótló kártérítést, amely nem minısül bérnek, és a nem nyugdíjas mezıgazdasági szövetkezeti tag részére kifizetett tagsági pótlékot is. Itt kell feltüntetni a 12-18. soroknál az adóterhet nem viselı járandóságoknál leírtak szerinti jövedelemnek az adóterhet nem viselı járandóság értékhatárát meghaladó részét is, ha ezeken a jogcímeken az adóterhet nem viselı járandóságot a munkáltató (a bér kifizetıje) az év során figyelembe vette. A törvény eltérı rendelkezésének hiányában a társas vállalkozás tagja által az e jogviszonyára tekintettel megszerzett vagyoni érték is egyéb jövedelemként adóköteles azzal, hogy a bevételnek nem része a megszerzése érdekében a magánszemély által viselt, szabályszerően igazolt kiadás. Ez a sor szolgál a nem munkáltató és nem társas vállalkozás (pjt.) által a munkavállaló/társas vállalkozás személyes közremőködı tagja részére kötött adóköteles biztosítás díjának feltüntetésére is. Ez a sor szolgál a jog alapítása, átruházása (átengedése), megszüntetése, gyakorlásának átengedése, illetıleg a jogról való lemondás 7 ellenében a magánszemély számára juttatott bevételbıl a magánszemély által a jog megszerzésére fordított (ingyenes vagy kedvezményes jogszerzés esetében ideértve a jog megszerzésekor adóköteles bevételt is) a magánszemélyt terhelı igazolt kiadást meghaladó részének feltüntetésére, kivéve, ha adókötelezettségének szja-törvény szerinti jogcíme egyébként megállapítható. A jogutódlás révén megszerzett szerzıi jog, találmányból és szabadalmi oltalomból eredı jog 8 gyakorlása esetében a bevételnek a jog gyakorlása érdekében felmerült költségeket meghaladó része egyéb jövedelemként adóköteles, kivéve, ha adókötelezettségének szja-törvény szerinti jogcíme egyébként megállapítható. Kettıs adózást kizáró egyezmény szerint külföldön adóköteles, adóterhet nem viselı járandóságnak nem minısülı jövedelem 23. sor: Itt kell feltüntetni a belföldi illetıségő magánszemély azon adóterhet nem viselı járandóságnak nem minısülı jövedelmét, mely a kettıs adóztatást kizáró egyezmény szerint külföldön adóköteles, és az egyezmény adóbeszámítást tesz lehetıvé. Az a oszlopban külön is fel kell tüntetni a b oszlopból a bér összegét. Bérnek a belföldi munkáltatóval kötött munkaszerzıdés, illetıleg a munkaviszonynak megfelelı, külföldi jog szerinti jogviszony alapján kifizetett illetmény minısül. Kettıs adózást kizáró egyezmény hiányában külföldön is adózott jövedelem 24. sor: Ebben a sorban azokat a külföldön is adóköteles jövedelmeket kell feltüntetni, amelyek után olyan országban kell adózni, amely országgal Magyarországnak nincs kettıs adózást kizáró egyezménye. A bevétel adóköteles jövedelemtartalmát a személyi jövedelemadóról szóló törvény rendelkezései szerint kell megállapítani. Az a oszlopban 7 Szja-tv. 28. (7) bekezdés a-c) pontja 8 Szja-tv. 28. (7) bekezdés d) pontja