MIT KERES(HET)ÜNK A NYUGAT-BALKÁNON? Tézisek Az uniós csatlakozási alapok felhasználása a Nyugat-Balkánon a környezetvédelem területén témájú KSZGYSZ és KüM által rendezett 2014.IV.hó 10-i üzletember fórumon I. Bevezetés: a tárgykör meghatározása, aktualizálása, gazdasági vonatkozásai II. A régióval ápolt kapcsolatainkra ható külső tényezők III. Magyar- Nyugat-balkáni kapcsolatok a jelenlegi szakaszban IV. Gazdasági kapcsolataink fejlesztésének lehetőségei
I. Bevezetés az országcsoport, a téma aktualitása, gazdasági vonatkozásai 1. Nyugat-balkáni országok: EU-hoz (még) nem csatlakozott balkáni államok 2. A téma aktualitása: most még lehet keresnivalónk ezekben az országokban 3. Gazdasági kapcsolataink: ágazati fejlesztési lehetőségek, EU-támogatások II. A régió országaival ápolt kapcsolatainkra ható külső tényezők 1. Globális és regionális hatalmi centrumok érdekei a Nyugat-balkánon a balkáni háború után két évtizeddel: EU térnyerés USA-EU együttműködéssel versengő érdekek Törökország és Oroszország részéről Kína erősíti pozícióit a térségben nem elsődleges célpont a nagyhatalmak számára 2. A 2008-2010 évi pénzügyi és értékesítési válság máig húzódó kedvezőtlen hatásai: Egészében mérsékelt növekedési ütem (2013-ban >3%), Gazdasági reformok, EU-alkalmazkodási folyamatok lefékeződtek, 2013-2014-ben indultak újra (főként külső kényszerek hatására) Egyenlőtlen világgazdasági és egyenlőtlen térségen belüli fejlődés Montenegró relatív lépéselőnye, albán nyelvterület integrálódása
NYUGAT-BALKÁNI ORSZÁGOK NÉHÁNY2013. ÉVI MAKRÓGAZDASÁGI ADATA ORSZÁGOK Albánia BiH Koszovó Macedónia Montenegró Szerbia Alapterület (e km) 28,5 52,3 10,9 25,7 14,6 77,5 Lakosság (millió fő) 3,011 3791 1,843 2,087 0,62 7,182 Nominális GDP (millió euró) 9700 13158 5194 7700 3311 31980 1 főre jutó GDP (euró/fő) 3473 3430 2794 3731 5340 4453 GDP változás 2013.év/2012.év % 0,7% -1,20% 2,5% 3,1% 2,6% 2,5% Államadósság a GDP % arányában 70,5% 46,60% 15,0% 35,8% 56,6% 61,2% Költségvetés egyenlege az éves GDP arányában -6,1% -2,70% -2,7% -4,1% -3,9% -4,8% Munkanélküliségi ráta 16,9% 31,60% 30,9% 29,0% 14,9% 20,1% Forrás: nemzeti statisztikák, ill.koszovó: IMF-statisztika; BIH: 2012.évi adatok
3. A nyugat-balkáni térség európai politikai megítélése A térség biztonsági helyzete lényegesen javult, párbeszéd és tárgyalás a viták jellemző rendezési módja Növekvő lakossági támogatás az EU-csatlakozás iránt Koppenhágai (politikai) kritériumok teljesítése erősödik 4. EU-csatlakozási folyamat helyzete, perspektívái: Az EU álláspontja szerint a nyugat-balkáni országok mindegyike rendelkezik EU tagsági perspektívával, azonban az integrációs folyamat eltérő fázisában járnak. Montenegró(2012), Szerbia(2014 óta) csatlakozási tárgyalást folytat; Macedónia tagjelölt; Albánia és BiH Stabilitási és Társulási Egyezményes(SAA) partnerek(bár BiH nem ratifikálta a megállapodást); Koszovóval az SAA megkötéséről indultak tárgyalások. Belépési feltételek következetesebb megkövetelése (különös tekintettel a demokratikus jogállam, a jogbiztonság, a transzparencia, az emberi jogok követelményeire). Bővülő technikai és költségvetési támogatás az EU részéről a humán és fizikai infrastruktúra fejlesztésére
III. Magyarország és a nyugat-balkáni országok kapcsolatai a jelenlegi szakaszban 1. A régió helye külpolitikánkban: a transzatlanti építkezés és az aktív nemzetpolitika mellett a gazdasági diplomácia prioritást élvező, kitüntetett iránya a Nyugat-Balkán. 2. A régióhoz való viszonyunkat meghatározó tényezők: A földrajzi közelség: első rendű érdekünk a stabilitás A térség etnikai sokszínűsége: nemzeti kisebbségek támogatása általában és konkrét vonatkozásokban A régió történelmi együttélésének tradíciói: döntőrészt kedvezően hatnak az újjászülető kooperációs keretek formálására EU tagságunk keretében a közös külpolitika és kereskedelempolitika formálásában aktív magyar szerepvállalás a térségi államok integrációjáért A régió történelmileg is Magyarország egyik fontos értékesítési piaca, gazdasági partnere volt és maradt, és ezzel a lehetőséggel élni kell. 3. Legfontosabb külpolitikai céljaink a térségben: Regionális politikai, gazdasági, szociális stabilitás erősítése Gazdasági, infrastrukturális és üzleti kapcsolatok fejlesztése
Kulturális, humanitárius kapcsolatok erősítése A régióban tömbben és szórványban élő magyarság támogatása IV. Gazdasági kapcsolataink helyzete, fejlesztésének lehetőségei 1. Helyzetmegítélés magyar szemszögből Előnyök: Országonként szerény, de összességében 20 millió fős piac A magyar termékek egyelőre széles termékskálán versenyképesek Történelmileg is természetes gazdasági/üzleti partner EU egységes piachoz való csatlakozás perspektívája Javuló konjunktúra, fejlesztési programok Kihívások a tágabb üzleti feltételrendszerben: Fejlődő jogállamiság, transzparencia erősítésének szükségessége, korrupció visszaszorítása Gazdasági szabályozás stabilizálása, adminisztratív kapacitások hatékonyságának növelése Üzleti és fizikai infrastruktúra fejlesztése
Magyarország és a nyugat-balkáni országok közötti kereskedelem alakulása:2011-2013. Rendeltetési 2010.év 2011.év 2011.év/ 2010.év EXPORT 2012.év 2012.év/ 2011.év 2013.év 2013.év/ 2012.év Részarány a teljes Ország 2013.évi exportból Albánia 60,5 54,2 89,6% 47,6 87,8% 48,4 101,7% 0,059% Bosznia-Hercegovina 265,4 258,1 97,2% 284,9 110,4% 308,7 108,4% 0,378% Horvátország 865,3 1157,2 133,7% 1266,7 109,5% 1166,5 92,1% 1,427% Koszovó 27 31,8 117,8% 31,4 98,7% 37,5 119,4% 0,046% Macedónia 103 105,4 102,3% 119,1 113,0% 114,2 95,9% 0,140% Montenegró 33 34,3 103,9% 41,7 121,6% 53,4 128,1% 0,065% Szerbia 844,1 1083,2 128,3% 1244 114,8% 1191,5 95,8% 1,458% 7 ország összesen 2198,3 2724,2 123,9% 3035,4 111,4% 2920,2 96,2% 3,573% IMPORT Származási 2011.év 2011.év/ 2012.év 2012.év/ 2013.év 2013.év/ Részarány a teljes ország 2010.év 2011.év 2012.év 2013.évi importból Albánia 1,3 0,9 69,2% 1 111,1% 1,1 110,0% 0,001% Bosznia-Hercegovina 78,6 91 115,8% 72,5 79,7% 85,9 118,5% 0,115% Horvátország 243,6 293,7 120,6% 341,8 116,4% 437 127,9% 0,585% Koszovó 0,1 0,2 200,0% 0,1 50,0% 0,3 300,0% 0,000% Macedónia 6,2 6,8 109,7% 8,5 125,0% 6,5 76,5% 0,009% Montenegró 27,2 49,1 180,5% 51,7 105,3% 3,7 7,2% 0,005% Szerbia 278,9 363,9 130,5% 356,1 97,9% 468,3 131,5% 0,627% 7 ország összesen 635,9 805,6 126,7% 831,7 103,2% 1002,8 120,6% 1,342% KÉTOLDALÚ FORGALOM ÖSSZESEN 7 ország összesen 2834,2 3529,8 124,5% 3867,1 109,6% 3923,0 101,4% 2,508%
Magyarország és a nyugat-balkáni országok közötti 2013. évi kereskedelem termékszerkezete 5 fő árucsoport szerinti bontásban Albánia Ország Import Export Import Export Import Export Import Export Import Export Import Export Bosznia-Hercegovina Horvátország Montenegró 1,1 48,4 0,3 6,2 0,1 6,8 0,2 0,5 19,0 0,0 16,3 85,9 308,7 1,3 67,9 10,4 27,8 4,4 32,6 67,5 128,0 2,3 52,5 437,0 1 166,5 55,5 172,8 30,2 27,0 185,8 399,4 118,5 386,5 47,0 180,9 3,7 53,4 0,0 5,0 2,6 0,5 0,0 0,8 19,7 0,3 28,2 Macedónia 6,5 114,2 3,0 7,2 0,5 0,6 2,9 2,6 53,7 0,3 49,8 Koszovó 0,3 37,5 0,2 10,0 1,7 0,1 0,0 18,9 0,0 6,8 Szerbia 468,3 1 191,5 64,7 86,1 30,4 61,4 218,3 391,0 110,2 420,5 44,7 232,6 Termékcsoportok Határparitásos érték: millió euróban Termék (SITC 1-2.poz. szerint) Mindösszesen Élelmiszerek, Nyersanyagok Energiahordozó Feldolgozott Gépek és Időszak Időszak Időszak Időszak Időszak Időszak 2013. év 2013. év 2013. év 2013. év 2013. év 2013. év Ügylettípus Ügylettípus Ügylettípus Ügylettípus Ügylettípus Ügylettípus Értékben 1 002,6 2 920,2 124,9 355,1 74,2 125,7 408,5 826,1 300,3 1 046,2 94,7 567,1 Teljes forgalom %-ában 100,0% 100,0% 12,5% 12,2% 7,4% 4,3% 40,7% 28,3% 29,9% 35,8% 9,4% 19,4% 2. Gazdasági kapcsolataink jelenlegi jellemzői A kapcsolatokat a kereskedelem jellemzi, amely a válság után a 2011-2012 években gyorsan bővült 2012- re és kb. 3,5 Mrd eurót ér el kb. 2 Mrd eurós magyar aktívummal. Magyar befektetések kb. 1,3 Md euró értékben, ennek kb. 75 %-a a régióban építkező nagy magyar cégeké (OTP, MOL, MAL, Magyar Telecom); ezenkívül kb. 400 magyar KKV egyenként max. 5 millió eurós befektetésekkel. Ezzel egyes országokban ma még az élmezőnyben vagyunk (MN, MAK, SRB).
A magyar kivitel termékstruktúrája széles és eltér a teljes magyar kivitelétől: a Nyugat-Balkánon arányaiban jóval kevesebb gépet, feldolgozott terméket, viszont több élelmiszert tudnak cégeink eladni, mint más piacokon. 3. Gazdasági, üzleti együttműködés fejlődésének lehetőségei (A térség gazdasági modernizációjával, EU perspektíváival függenek össze.) A térség egyes országai által kínált gazdasági lehetőségeket illetően csak példaszerűen a következő irányokat időszerű megemlíteni: az energetikai, közlekedési, környezeti és info-technológiai rendszerek fejlesztésébe való bekapcsolódás privatizáció keretében (eddigi jó példák Montenegróban, Makedóniában), vagy zöld mezős befektetéssel nemzetközi pénzügyi támogatással gyakorlatilag mindegyik országban; kommunális rendszerek települési víz, csatorna, fűtési és hulladék feldolgozási hálózatok- felújítása és létesítése fokozatosan most válik időszerűvé mindegyik országban; élelmiszer cikkek, mezőgazdasági termék feldolgozó technológiák exportja elsősorban Albániába, Koszovóba, Bosznia-Hercegovinába; idegenforgalomhoz kapcsolódó fejlesztések elsősorban a tengerparti országokban van erősödő kereslet; fenti fejlesztési irányokkal foglalkozó önkormányzati és államigigazgatási szakemberek képzése, tréningje az EU előcsatlakozási eszközök (IPA), ill. a technikai támogatás (TAIEX) finanszírozásában.
4. Gazdasági és üzleti kapcsolatfejlesztés állami eszközei a régióban Alapvető kormányközi gazdasági egyezmények létrehozása Intenzív politikai párbeszéd, általános és gazdaságdiplomáciai tevékenység Üzleti kapcsolatteremtést és ápolást támogató állami (promóciós) intézmények és akciók Exporthitel-nyújtás, biztosítás, garanciavállalás állami intézményeinek hatékony működtetése EU előcsatlakozási források aktív felhasználása KÖSZÖNÖM MEGTISZTELŐ FIGYELMÜKET!