Budapesti Szolgáltató és Kézmővesipari Szakképzı Iskola 1082 Budapest, Práter utca 31. KOLLEKTÍV SZERZİDÉS 2006.

Budapesti Szolgáltató és Kézmővesipari Szakképzı Iskola 1082 Budapest, Práter utca 31. KOLLEKTÍV SZERZİDÉS 2006.

Elsı rész... 6 I. Fejezet... 6 Bevezetı... 6 1. A KSZ hatálya... 6 2. A KSZ hozzáférhetısége... 7 3. A KSZ-t, kapják a(az):... 7 4. A KSZ módosítása... 8 5. Ki jogosult a KSZ értelmezésére?... 8 6. A KSZ-t kötı felek kinyilvánítják, hogy... 8 7. A MKSZSZ titkára vállalja, hogy... 8 8. Az Igazgató vállalja, hogy:... 8 II. Fejezet... 9 Értelmezı rendelkezések... 9 1. Az egyenlı bánásmód követelménye és az elınyben részesítési kötelezettség.... 9 2. A jognyilatkozatok írásbelisége... 9 3. A Munkáltatói jogkör gyakorlása... 10 4. Tartósan magas színvonalú munkavégzés, kiemelkedı munkateljesítmény... 10 5. Közérdek... 10 6. Az iskola közalkalmazottainak nagyobb csoportjai... 10 Második rész... 11 I. Fejezet... 11 1. A MKSZSZ-t megilletı jogosítványok... 11 2. A szerzıdést aláírók kapcsolatrendszere... 17 3. Tárgyalás... 17 4. Eljárás a tárgyalás eredménytelensége esetén... 17 5. Szakszervezeti tisztségviselık munkaidı-kedvezménye (Mt. 25. )... 17 6. Szakszervezeti tisztségviselık munkajogi védelme (Mt. 28. )... 18 7. Kötelezettség a nem szervezett munkavállalók vonatkozásában.... 20 II. Fejezet... 21 A Munkavállalók részvételi jogosítványai, a Közalkalmazotti Tanács... 21 Harmadik rész... 22 A Közalkalmazotti jogviszony... 22 I. Fejezet... 22 1. A közalkalmazotti jogviszony alanyai... 22 2. Az intézményben minden munkakör betöltéséhez, erkölcsi bizonyítvány szükséges. 22 3. A megüresedı pedagógus munkaköröket pályázat útján kell betölteni,... 22 4. A közalkalmazotti jogviszony lényeges elemeiben történı megállapodás... 22 II. Fejezet... 23 A közalkalmazotti jogviszony létesítése... 23 1. A közalkalmazotti jogviszony létesítése... 23 2. Határozott idejő jogviszony (Mt. 79. (2)-(3) bek., Kjt. 3. )... 26 3. A próbaidı (Mt. 81. )... 27 4. Nyilvános pályázat útján kell betölteni... 28 5. Az intézménynél a munkáltató jogokat az Igazgató gyakorolja.... 30 6. További jogviszony létesítése (Kjt. 41-44. )... 30 7. Az összeférhetetlenség... 31 III. Fejezet... 32 A közalkalmazotti jogviszony módosítása... 32 1. A közalkalmazotti jogviszony módosítása... 32 2

2. Kötelezı módosítás esetei... 32 IV. fejezet... 34 A közalkalmazotti jogviszony megszüntetése... 34 1. A közalkalmazotti jogviszony megszőnik... 34 2. A közalkalmazotti jogviszony megszüntethetı... 34 3. Áthelyezés (Kjt. 26. )... 36 4. Határozott idejő közalkalmazotti jogviszony megszüntetése (Kjt. 27. )... 36 5. Rendes lemondás a munkavállaló részérıl (Kjt. 28. )... 37 6. A rendkívüli munkavállalói lemondás szabályai (Kjt. 29. )... 37 7. A munkáltatói felmentés szabályai ( Kjt.30. )... 39 8. Felmentési védelem [Mt. 90. (1) bek.]... 43 9. Felmentési korlátozás... 45 10. Felmentési idı (Kjt. 33. (1) bek.)... 45 11. Felmentés a munkavégzés alól (Kjt. 33. (3) bek.)... 46 12. Eljárás felmentés esetén... 46 13. Végkielégítés (Kjt. 37., 37/B. )... 47 14. Eljárás a közalkalmazotti jogviszony megszüntetése esetén... 49 15. A közalkalmazotti jogviszony jogellenes megszüntetése és következményei... 50 V. Fejezet... 56 A munkavégzés szabályai... 56 1. A Munkáltató kötelezettségei:... 56 2. A Közalkalmazott kötelezettsége... 60 3. Munkakörön és munkahelyen kívüli munkavégzés... 61 4. Mentesítés a munkavégzés alól:... 64 VI. Fejezet... 66 A fegyelmi felelısség... 66 1. Fegyelmi vétség... 66 2. A fegyelmi vétséget elkövetı közalkalmazottal szemben kiszabható fegyelmi büntetések:... 66 3. A fegyelmi eljárás megindítása... 66 4. Mikor kötelezı fegyelmi eljárást indítani?... 66 5. Mikor nem lehet fegyelmi eljárást indítani?... 67 6. A fegyelmi eljárás során végzett vizsgálat lefolytatása.... 67 7. A fegyelmi eljárás alá vont Közalkalmazott, állásából történı felfüggesztése... 67 8. A Fegyelmi Tanács (a továbbiakban: FT.), létrehozás, és annak összetétele.... 68 9. A FT., mőködése... 68 10. Mikor kell megszüntetni a fegyelmi eljárást?... 69 11. A FT. Határozata, és az ellene benyújtható kereset... 69 12. Ha, a Munkáltatónál, az FT. megalakításához, a személyi feltételek nem... 69 biztosíthatók.... 69 VII. Fejezet... 70 A munkaidı... 70 1. A munkaidı... 70 2. Munkaközi szünet (Mt. 122. )... 71 3. A szabadság... 72 4. Az évi rendes szabadságon felül, - a következı évi szabadság terhére-, igénybe vehetı szabadság mértéke... 74 5. A szabadság kiadása (Mt. 134. és 135., Kjt. 57. (3) bek., Vhr. 10. (2) bek.)... 74 6. Betegszabadság (Mt. 137. )... 75 7. Rendkívüli munkavégzés (Mt. 126.. (1)(2), 127. (1)(2)(5)(6) Kjt. 55/A..)... 76 3

8. A pedagógusok munkaidejébe beszámítható feladatok... 80 VIII. Fejezet... 85 A munka díjazása a Közalkalmazott elımeneteli és illetményrendszere... 85 1. A Közalkalmazott fizetési fokozatát a Kjt. 64.-65., 87/A - aiban írtaknak megfelelıen kell megállapítani.... 85 2. A fizetési osztályok elsı fizetési fokozatához tartozó illetmény garantált összegét, valamint a növekvı számú fizetési fokozathoz tartozó - az elsı fizetési fokozat garantált illetményére épülı- legkisebb szorzószámokat a Kjt.1. sz. melléklete tartalmazza.... 85 3. Illetménykiegészítés... 86 4. Havi rendszerességgel nyújtott, kereset kiegészítés. Céljutalom... 86 5. 13. havi jutalom... 88 6. Címek adományozása [Kjt. 39. (3) bek., és Kjt. 71. ]... 88 7. Az intézményben fizetendı pótlékok és mértékük... 89 8. Rendkívüli munkavégzés díjazása... 90 9. Mikor nem illeti meg a Közalkalmazottat, az ügyelet után pihenıidı?... 92 10. Ügyelet, készenlét.... 93 11. Állásidı és díjazása... 94 12. Rendkívüli berendelés... 94 13. Illetményfizetés, egyéb fizetések... 94 14. Levonás az illetménybıl (Mt. 161. )... 95 15. Tévesen kifizetett illetmény (Mt. 162. )... 95 16. Jubileumi jutalom (Kjt. 78. )... 96 IX. Fejezet... 97 Egyéb... 97 1. Költségtérítések... 97 2. Védıruha (védıeszköz) és munkaruha juttatások... 98 3. Munka alkalmassági orvosi vizsgálat... 99 4. Munkahelyi étkeztetés... 100 5. Lakásépítési támogatás (Kjt. 16. )... 100 6. Segélyezés... 100 7. A kitüntetésre felterjesztés... 101 X. Fejezet... 102 A közalkalmazott kártérítési felelıssége... 102 1. Gondatlan károkozás... 102 2. Szándékos károkozás. (Mt. 168. )... 103 3. Vétkességre tekintet nélküli károkozás felelıssége. (Mt. 169. )... 103 4. Közvetlen kártérítésre kötelezés lehetısége. (Kjt. 82. ]... 103 5. A Munkáltató felelıssége a Közalkalmazottnak okozott kárért... 104 6. Az Iskola tulajdonát képezı vagyontárgyat... 104 7. A leltárhiányért fennálló felelısség szabályai... 104 Negyedik rész... 108 Munkaügyi Vita... 108 I. Fejezet... 108 1. A Munkáltató és a Kt., illetıleg a Munkáltató és a MKSZSZ között... 108 2. Közvetítés (Mt. 195. )... 108 3. Döntıbíráskodás (Mt. 196-198. )... 108 II. Fejezet... 111 Munkaügyi jogvita... 111 1. A Közalkalmazott, a közalkalmazotti jogviszonyból származó igényének érvényesítése,... 111 4

Egyes és záró rendelkezések... 113 1. Hatálybaléptetés... 113 2. A KSZ készítése, kihirdetése... 113 3. A KSZ.-t a munkáltató nevében az Igazgató, a Közalkalmazottak megbízásából a MKSZSZ titkára, megegyezı véleményük kinyilvánításával írják alá... 113 5

Első rész I. Fejezet Bevezetı A munkáltató és a munkavállalók munkaviszonyból eredı jogait és kötelességeit általános érvénnyel a Munka Törvénykönyve, speciális jelleggel a Közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény és a végrehajtásukra kiadott jogszabályok határozzák meg. Ezen Kollektív Szerzıdést (a továbbiakban: KSZ) a Budapesti Szolgáltató és Kézmővesipari Szakképzı Iskola (1082 Budapest, Práter utca 31, a továbbiakban: Iskola) igazgatója (a továbbiakban: Igazgató, vagy Munkáltató), és a Mt. 33. -a alapján, a KSZ megkötésére jogosult, Magyar Közoktatási és Szakképzési Szakszervezet ( a továbbiakban: MKSZSZ) titkára (a továbbiakban: Titkár) kötötték. A KSZ, belsı szabályzatként határozza meg mindazokat a közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó, magatartási és eljárási rendelkezéseket, amelyek a munkáltatóra és a munkavállalókra egyaránt érvényesek. Irányadó jogszabályi rendelkezések és azok rövidítése: a Munka törvénykönyvérıl szóló, többször módosított 1992. évi XXII. törvény, (továbbiakban: Mt.), a közalkalmazottak jogállásáról szóló, többször módosított 1992. évi XXXIII. törvény (továbbiakban: Kjt.), a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvénynek, a közoktatási intézményekben történı végrehajtásáról szóló, többször módosított 138/1992.(X.8.) kormányrendelet, (továbbiakban: Vhr.), a közoktatásról szóló, többször módosított 1993. évi LXXIX. törvény (továbbiakban: Köt.), a szakképzésrıl szóló, többször módosított 1993. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szt.) a sztrájkról szóló 1989. évi VII. törvény 1. A KSZ hatálya 1. 1. A KSZ idıbeli hatálya 1. 1. 1. A KSZ-t, a szerzıdı felek határozatlan idıre hozzák létre. Ezen idıszakon belül a KSZ-t bármelyik, fél, 3 hónapos felmondási idıvel felmondhatja, de rendelkezéseit a felmondási idı alatt is alkalmazni kell. A felmondási jogot, a KSZ megkötésétıl számított 6 hónapon belül egyik fél sem gyakorolhatja. 1. 1. 2. A szerzıdı felek megegyeznek abban, hogy a felmondási szándékokról, - annak bejelentése elıtt, 15 nappal tájékoztatják egymást. Egyes fejezetei, és pontjai, külön is felmondhatók. 1. 1. 3. Az Munkáltató, és az MKSZSZ megállapodnak abban, hogy a KSZ rendelkezéseinek végrehajtását évenként március 31. napjáig értékelik, annak érdekében, hogy a szükséges módosításokat június 30-ai kihirdetéssel végre 6

lehessen hajtani, a módosításokról a munkavállalókat tájékoztatják. 1. 1. 4. A KSZ idıbeli hatálya, a kihirdetésével veszi kezdetét. Kihirdetése, az Iskola helyiségeiben történt elhelyezéssel (kifüggesztés) történik. 1. 2. A KSZ, Munkáltatói és személyi (a továbbiakban: Munkavállaló, vagy Közalkalmazott) hatálya 1. 2. 1. A KSZ személyi hatálya kiterjed a Iskolával közalkalmazotti jogviszonyban álló valamennyi Közalkalmazottra, függetlenül attól, hogy kinevezése határozatlan, vagy határozott idıre szól-e, illetve hogy teljes, vagy részmunkaidıben foglalkoztatják-e, illetve, hogy tagja-e a KSZ-t kötı MKSZSZ-nek. 1. 2. 2. A nyugdíjuk mellett tovább foglalkoztatottakra, illetve a nyugdíjasként foglalkoztatott Közalkalmazottakra, minden tekintetben, a fıállású Közalkalmazottra irányadó szabályokat kell alkalmazni. 1. 2. 3. A KSZ hatálya, nem terjed ki az Iskolában, megbízásos és vállalkozói szerzıdéssel foglalkoztatott dolgozókra. 1. 2. 4. A KSZ hatálya a fenntartó elızetes jóváhagyásával a Iskola vezetıjére is kiterjed. 1. 3. A KSZ területi hatálya A KSZ rendelkezéseit az Iskola valamennyi nevelési-oktatási, és egyéb színterén alkalmazni kell, területi elhelyezéstıl függetlenül. 2. A KSZ hozzáférhetısége. A KSZ, megtalálható a Titkárságon, Tanári szobában, Gazdasági Osztályon, Gondnoki irodában és a Tanlaborban (Laborvezetıi Iroda). 3. A KSZ-t, kapják a(az): Igazgató, Titkár, igazgatóhelyettes, gazdasági igazgatóhelyettes, gyakorlati oktatásvezetı, gyakorlati oktatásvezetı-helyettes, munkaközösség-vezetık a Közalkalmazotti Tanács (a továbbiakban: KT) elnöke munkavédelmi és tőzvédelmi megbízott bér- és munkaügy elıadó. 7

4. A KSZ módosítása 4. 1. A KSZ módosítására javaslatot tehet a Iskola vezetıje, vagy bármely Közalkalmazottja, munkavállalói közössége, az MKKSZ titkára, és a KT. A módosítási javaslatot bármelyik aláíróhoz be lehet nyújtani. 4. 2. A módosítási javaslatra, érdemi választ kell adni, legkésıbb a módosítási javaslat kézhezvételétıl számított 15 napon belül. Az elutasítást indokolni kell. 4. 3. A felmondás, visszamenı hatállyal nem érintheti a KSZ hatálya alá tartozó dolgozók munkajogi helyzetét. 4. 4. A KSZ-ben foglalt egyes kérdéseket érintı jogszabályi változások a jogszabály hatályba lépésének napjától módosítják a KSZ-ben rögzítetteket. Ezeket a változásokat, minden év november 1-ig át kell vezetni a KSZ hatályos szövegén. 4. 5. A KSZ módosítására, és kiegészítésére, a KSZ megkötésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. 4. 6. A módosított KSZ-t, a dolgozókkal ismertetni kell. 5. Ki jogosult a KSZ értelmezésére? A KSZ értelmezésére, az aláírók jogosultak (Igazgató, Titkár). Amennyiben, a KSZ egyes rendelkezését illetıen, értelmezési vita merülne fel, úgy a vitatott rendelkezést úgy kell értelmezni, ahogyan az a Közalkalmazottakra nézve kedvezıbb. 6. A KSZ-t kötı felek kinyilvánítják, hogy kerülik a kiélezett konfliktusokat, illetve azok mielıbbi megoldására törekednek. 7. A MKSZSZ titkára vállalja, hogy nem kezdeményez semmilyen érdekvédelmi eljárást addig, amíg az adott ügyben nem folytatnak konzultációt a Munkáltatóval. 8. Az Igazgató vállalja, hogy: a munkaviszonyt érintı döntésének meghozatala elıtt, 8 nappal tájékoztatja a MKSZSZ titkárát, valamint a KT titkárát. Döntést, azután hoz, hogy az MKSZSZ és a KT titkárának javaslatait megismerte. 8

II. Fejezet Értelmezı rendelkezések 1. Az egyenlı bánásmód követelménye és az elınyben részesítési kötelezettség. 1. 1. Az egyenlı bánásmód követelménye (Mt. 5. ) Mt. 5. (1) A munkaviszonnyal kapcsolatban az egyenlı bánásmód követelményét meg kell tartani. (2) Az egyenlı bánásmód követelménye megsértésének következményeit megfelelıen orvosolni kell, amely nem járhat más munkavállaló jogainak megsértésével, illetve csorbításával. 1. 2. Újra alkalmazási és elınyben részesítési kötelezettség A Munkáltató azonos feltételek esetén köteles újból alkalmazni: 1. 2. 1. azt a munkaképessé vált dolgozót, aki nála megrokkant és rokkantsági nyugdíjának megállapítására tekintettel jogviszonya korábban megszőnt; 1. 2. 2. a szakmát igénylı munkakörök betöltésénél a szakképesítéssel rendelkezıket; azokat a Munkavállalókat, akiknek a háztartásában legalább egy munkanélküli közvetlen hozzátartozója van; azt a Munkavállalót, akinek négy vagy több általa eltartott családtagja van, és családjában más önálló keresettel rendelkezı nincsen; az egyedülálló Munkavállalót (nıt, férfit!) gyermeke 18 éves koráig; a Munkáltatónál, legalább 10 éve dolgozó családtagjait, ha egyébként alkalmazást kizáró ok (összeférhetetlenség) nem áll fenn; azonos feltételek esetén a helyben lakót. 2. A jognyilatkozatok írásbelisége (Mt. 6. (1) bek., Kjt. 21. (1) és (3) bek.) A közalkalmazotti jogviszonnyal kapcsolatos, valamennyi jognyilatkozatot írásba kell foglalni; ebbe a körbe tartozik a változó munkahelyre való alkalmazás is. Mt. 6. (1) A munkaviszonnyal kapcsolatos nyilatkozatokat - ha munkaviszonyra vonatkozó szabály eltérıen nem rendelkezik - alaki kötöttség nélkül lehet megtenni. A munkavállaló kérésére a nyilatkozatot akkor is írásba kell foglalni, ha az egyébként nem kötelezı. Kjt. 21. (1) A közalkalmazotti jogviszony határozatlan idıre történı kinevezéssel és annak elfogadásával jön létre. A kinevezést és annak elfogadását írásba kell foglalni. (2) Közalkalmazotti jogviszony - ha törvény eltérıen nem rendelkezik - helyettesítés céljából vagy meghatározott munka elvégzésére, illetve feladat ellátására határozott idıre történı kinevezéssel is létesíthetı. A Munka Törvénykönyve 79. -ának (5) bekezdésében foglalt korlátozás alól a miniszter eltérést engedélyezhet. Ezen túlmenıen a határozatlan idıre szóló közalkalmazotti jogviszony határozott idejővé módosítandó, ha a közalkalmazott prémiumévek programban történı részvételéhez hozzájárul. 9

(3) A kinevezési okmánynak tartalmaznia kell a közalkalmazott besorolásának alapjául szolgáló fizetési osztályt és fokozatot, illetményét, továbbá munkakörét és a munkavégzés helyét. A kinevezési okmányban más, a közalkalmazotti jogviszonyt érintı kérdés is meghatározható. 3. A Munkáltatói jogkör gyakorlása (Mt. 74. (1) bekezdés) A kinevezéssel, felmentéssel, fegyelmi eljárással, kártérítéssel kapcsolatos Munkáltatói jogokat teljes terjedelmében az Igazgató gyakorolja. Mt. 74. (1) A munkáltató köteles a munkavállalóval közölni, hogy a munkaviszonyból eredı munkáltatói jogokat és kötelességeket (munkáltatói jogkör) mely szerv vagy személy gyakorolja, illetve teljesíti. (2) Ha a munkáltatói jogkört nem az arra jogosított szerv, illetıleg személy gyakorolta, eljárása érvénytelen, kivéve, ha a munkavállaló a körülményekbıl alappal következtethetett az eljáró személy (szerv) jogosultságára. (3) Az (1)-(2) bekezdésben foglalt rendelkezésektıl érvényesen eltérni nem lehet. 4. Tartósan magas színvonalú munkavégzés, kiemelkedı munkateljesítmény 4.1. Jutalom, kitőntetés A tartósan magas színvonalú munkavégzést, és a kiemelkedı munkateljesítményt, a Munkáltató vezetıje elismeri, s az érintett Közalkalmazottak részére jutalmat állapít meg, vagy kitüntetésre terjeszti fel. 4.2. Emlékgyőrő Az iskolában, hosszú éveken át, - átlagon felüli munkát végzı - dolgozók munkáját Emlékgyőrő adományozásával ismeri el. Ennek szabályait az 1.sz. melléklet tartalmazza. 5. Közérdek A közérdek, a Munkáltató és a Munkavállaló közös érdeke. A közérdek, sem munkajogilag, sem erkölcsileg nem ütközhet a Munkavállalók egymás közötti, valamint a Munkavállalók és a Munkáltató kapcsolatával. Kerülni kell azt is, hogy az egyéni, vagy csoportérdek, indokolatlanul közérdekként jelenjen meg. 6. Az iskola közalkalmazottainak nagyobb csoportjai Pedagógusok (közalkalmazottak) oktató-nevelı munkát közvetlenül segítı közalkalmazottak, egyéb munkakörben foglalkozatott közalkalmazottak 10

Második rész I. Fejezet 1. A MKSZSZ-t megilletı jogosítványok [Mt. 18., 19., 21-28., 29. (1) és (3) bek., valamint Kjt. 8-11. ] 1. 1. E törvény alkalmazásában, szakszervezeten a Munkavállalóknak minden olyan szervezetét érteni kell, amelynek elsıdleges célja a Munkavállalók munkaviszonnyal kapcsolatos érdekeinek elımozdítása, és megvédése. 1. 2. A Munkavállalók, jogosultak, -a munkaszervezeten belül- is MKSZSZ alapszervezetek létrehozására. Az MKSZSZ joga, hogy a munkaszervezeten belüli alapszervezeteket mőködtessen, s ezek mőködésébe tagjait bevonja. 1. 3. A MKSZSZ, jogosult a tagját meghatalmazás alapján -, annak élet- és munkakörülményeit érintı kérdésekben bíróság, más hatóság, illetve egyéb szervek elıtt képviselni. 1. 4. Az állami szervek, a helyi önkormányzatok és a munkáltatók kötelesek az illetékes szakszervezetekkel együttmőködni, ennek keretében érdek-képviseleti tevékenységüket az ehhez szükséges információk biztosításával elısegíteni, valamint észrevételeikre, javaslataikra vonatkozó részletes álláspontjukat és ennek indokait harminc napon belül velük közölni. 1. 5. A Munkáltatónak, intézkedése megtétele elıtt, ha az a Munkavállalókat, illetve az adott telephely Munkavállalóit a Mt.-ben (94/A. (1) bekezdés) foglalt mértékben közvetlenül érinti, a Munkáltatónál képviselettel rendelkezı szakszervezetet tájékoztatnia kell. 1. 6. A Munkáltató személyében bekövetkezı, jogutódlás esetében a jogelıd és a jogutód Munkáltató - a jogutódlást megelızıen megfelelı idıpontban, de legalább azelıtt, mielıtt a Munkavállalók foglalkoztatási viszonyait, illetve munkafeltételeit érintené - köteles tájékoztatni a MKSZSZ-t, a jogutódlás okáról, a Munkavállalókat érintı jogi, gazdasági és szociális következményeirıl, továbbá konzultációt kezdeményezni a munkavállalókat érintı tervbe vett egyéb intézkedésekrıl. 1. 7. A Mt., alkalmazásában, a munkáltatónál képviselettel rendelkezı szakszervezetnek azt a szakszervezetet kell tekinteni, amelyik alapszabálya szerint a munkáltatónál képviseletére jogosult szervet mőködtet, illetıleg tisztségviselıvel rendelkezik. 1. 8. Az MKSZSZ a munkáltatótól minden olyan kérdésben tájékoztatást kérhet, amely a Munkavállalók, munkaviszonnyal összefüggı gazdasági és szociális érdekeivel kapcsolatos. A Munkáltató, ezt a tájékoztatást és intézkedésének indokolását nem tagadhatja meg. Az MKSZSZ, ezen túlmenıen, jogosult a Munkáltatói intézkedéssel (döntéssel) kapcsolatos álláspontját, véleményét a Munkáltatóval közölni, továbbá ezzel összefüggésben konzultációt kezdeményezni. 11

1. 9. Az MKSZSZ, jogosult ellenırizni a munkakörülményekre vonatkozó szabályok megtartását. Ennek keretében a munkaviszonyra vonatkozó szabályok végrehajtásáról az érintett szervtıl tájékoztatást kérhet és a szükséges felvilágosítást, adatot rendelkezésére kell bocsátani. 1. 10. Az MKSZSZ, az ellenırzés során észlelt hibákra és mulasztásokra a végrehajtásért felelıs szervek figyelmét felhívhatja, és ha azok a szükséges intézkedéseket kellı idıben nem teszik meg, megfelelı eljárást kezdeményezhet. Ennek eredményérıl az eljárást lefolytató szerv az MKSZSZ-t tájékoztatni köteles. 1. 11. A Munkáltatónál, az MKSZSZ jogosult, a Munkavállalókat, illetve ezek érdekképviseleti szerveit közvetlenül érintı jogellenes Munkáltatói intézkedés (mulasztás) ellen kifogást benyújtani. 1. 12. A kifogást a Munkáltató vezetıjéhez, a kifogásolt intézkedésrıl való tudomásszerzéstıl számított öt munkanapon belül kell benyújtani. Kifogást az intézkedés megtételétıl számított egy hónapon túl nem lehet benyújtani. 1. 13. Nincs helye kifogásnak, ha az intézkedéssel szemben a Munkavállaló, jogvitát kezdeményezhet. Ettıl eltérıen, ha a Munkáltató, a MKSZSZ tisztségviselıjének munkaviszonyát, a közvetlen felsıbb szakszervezeti szerv elızetes egyetértése hiányában szüntette meg rendes felmondással, a Munkáltatónál képviselettel rendelkezı szakszervezet (MKSZSZ) jogosult kifogás benyújtására. 1. 14. Ha a Munkáltató, a kifogással nem ért egyet, egyeztetésének van helye. A kifogással kapcsolatos egyeztetı tárgyalást a kifogás benyújtásától számított három munkanapon belül kell megkezdeni. Ha az egyeztetés hét napon belül nem vezet eredményre, az eredménytelenség megállapításától számított öt napon belül a MKSZSZ, a bírósághoz fordulhat. A bíróság nem peres eljárásban, tizenöt napon belül dönt. 1. 15. A kifogásolt intézkedést a Munkáltató, és az MKSZSZ közötti egyeztetı tárgyalás befejezéséig, illetve a jogerıs bírósági döntésig végrehajtani nem lehet, illetve végrehajtását fel kell függeszteni. 1. 16. A Munkavállalók tájékoztatásának formái: hirdetıtáblákon a pedagógusok számára rendszeres igazgatói szóbeli tájékoztató értekezleteken 1. 17. A Munkáltató a következıkkel járul hozzá a MKSZSZ mőködési feltételeihez: a szakszervezeti rendezvények megtartásához (a szakszervezet mőködéséhez) bérleti díj- és költségtérítés mentesen helyiséget biztosít, lehetıséget nyújt a szakszervezeti tájékoztatók, közlemények, felhívások kifüggesztésére, biztosítja a helyben szokásos tájékoztatási lehetıség igénybevételét, a szakszervezeti iratok térítésmentes sokszorosítását, 12

a Munkáltató, térítésmentesen biztosítja a távbeszélı, - érdekvédelmi tevékenységgel kapcsolatos- használatát. Az érdekvédelemmel kapcsolatos telefonhasználatot igazolni kell. 1. 18. A Munkáltató nem követelheti, hogy a Munkavállaló szakszervezeti hovatartozásáról nyilatkozzék. 1. 19. A Munkavállaló alkalmazását nem lehet attól függıvé tenni, hogy tagja-e valamely szakszervezetnek, avagy nem, illetve megszünteti-e korábbi szakszervezeti tagságát, vagy vállalja-e a Munkáltató által megjelölt szakszervezetbe történı belépést. 1. 20. A Munkavállaló munkaviszonyát tilos megszüntetni, vagy a Munkavállalót bármilyen más módon hátrányos helyzetbe hozni, megkárosítani szakszervezeti hovatartozása vagy szakszervezeti tevékenysége miatt. 1. 21. Tilos bármely jogosultságot, vagy juttatást, valamely szakszervezethez való tartozástól, illetve az attól való távolmaradástól függıvé tenni. 1. 22. A közvetlen, felsıbb szakszervezeti szerv, elızetes egyetértése szükséges a választott szakszervezeti tisztséget betöltı Munkavállalónak, a Munkáltató által kezdeményezett más munkahelyre való beosztásához, továbbá munkaviszonyának a Munkáltató által rendes felmondással történı megszüntetéséhez. Az ilyen tisztségviselıvel szemben alkalmazandó rendkívüli felmondás elıtt elızetesen ki kell kérni a megfelelı szakszervezeti szerv véleményét, illetve a Mt. (109. ) jogkövetkezmény alkalmazásáról, valamint a változó munkahelyre alkalmazott tisztségviselı más munkahelyre való beosztásáról a megfelelı szakszervezeti szervet elızetesen értesíteni kell. Mt. 18. E törvény alkalmazásában szakszervezeten a munkavállalóknak minden olyan szervezetét érteni kell, amelynek elsıdleges célja a munkavállalók munkaviszonnyal kapcsolatos érdekeinek elımozdítása és megvédése. 19. (1) A munkavállalók jogosultak a munkaszervezeten belül is szakszervezet létrehozására. A szakszervezet joga, hogy a munkaszervezeten belül szerveket mőködtessen, s ezek mőködésébe tagjait bevonja. (2) A szakszervezet joga, hogy a munkavállalókat anyagi, szociális és kulturális, valamint élet- és munkakörülményeiket érintı jogaikról és kötelezettségeikrıl tájékoztassa, továbbá a munkaügyi kapcsolatokat és a munkaviszonyt érintı körben tagjait a munkáltatóval szemben, illetıleg az állami szervek elıtt képviselje. (3) A szakszervezet jogosult a tagját - meghatalmazás alapján -, annak élet- és munkakörülményeit érintı kérdésekben bíróság, más hatóság, illetve egyéb szervek elıtt képviselni. 21. (1) Az állami szervek, a helyi önkormányzatok és a munkáltatók kötelesek a szakszervezetekkel együttmőködni, ennek keretében érdek-képviseleti tevékenységüket az ehhez szükséges információk biztosításával elısegíteni, valamint észrevételeikre, javaslataikra vonatkozó részletes álláspontjukat és ennek indokait harminc napon belül velük közölni. (2) A munkáltató köteles döntése elıtt a munkáltatónál képviselettel rendelkezı szakszervezettel véleményeztetni a munkavállalók nagyobb csoportját érintı munkáltatói intézkedések tervezetét, így különösen a munkáltató átszervezésére, átalakítására, szervezeti egység önálló szervezetté alakulására, privatizálására, korszerősítésére vonatkozó elképzeléseket. (3) A véleményezéssel kapcsolatos eljárásra a 66. irányadó azzal, hogy a tizenöt napos határidıt a tervezetnek a munkáltatónál képviselettel rendelkezı szakszervezet képviselıjéhez való érkezésétıl kell számítani. (4) (5) E törvény alkalmazásában a munkáltatónál képviselettel rendelkezı szakszervezetnek azt a szakszervezetet kell tekinteni, amelyik alapszabálya szerint a munkáltatónál képviseletére jogosult szervet mőködtet, illetıleg tisztségviselıvel rendelkezik. (6) A munkáltató a szakszervezeti tagdíj levonását az erre vonatkozó külön törvény alapján végzi. 13

22. (1) A szakszervezet a munkáltatótól minden olyan kérdésben tájékoztatást kérhet, amely a munkavállalók munkaviszonnyal összefüggı gazdasági és szociális érdekeivel kapcsolatos. A munkáltató ezt a tájékoztatást és intézkedésének indokolását nem tagadhatja meg. A szakszervezet ezen túlmenıen jogosult a munkáltatói intézkedéssel (döntéssel) kapcsolatos álláspontját, véleményét a munkáltatóval közölni, továbbá ezzel összefüggésben konzultációt kezdeményezni. (2) Ha a munkáltatónál üzemi tanács nincs, a munkáltató köteles tájékoztatni a szakszervezetet: a) legalább félévente a munkáltató gazdasági helyzetét érintı alapvetı kérdésekrıl, valamint b) a munkáltató tevékenységi körének jelentıs módosítására, illetve a munkáltató beruházásaira vonatkozó jelentıs döntés tervezetérıl, c) legalább félévente a bérek, keresetek alakulásáról és a bérkifizetéssel összefüggı likviditásról, a foglalkoztatás jellemzıirıl, a munkaidı felhasználásáról, a munkafeltételek jellemzıirıl, d) legalább félévente a munkáltatónál távmunkát végzı munkavállalók számáról és munkakörük megnevezésérıl. (3) A szakszervezet jogosult ellenırizni a munkakörülményekre vonatkozó szabályok megtartását. Ennek keretében a munkaviszonyra vonatkozó szabályok végrehajtásáról az érintett szervtıl tájékoztatást kérhet és a szükséges felvilágosítást, adatot rendelkezésére kell bocsátani. (4) A szakszervezet az ellenırzés során észlelt hibákra és mulasztásokra a végrehajtásért felelıs szervek figyelmét felhívhatja, és ha azok a szükséges intézkedéseket kellı idıben nem teszik meg, megfelelı eljárást kezdeményezhet. Ennek eredményérıl az eljárást lefolytató szerv a szakszervezetet tájékoztatni köteles. 22/A. (1) A szakszervezet nevében, vagy a szakszervezet érdekében meghatalmazás alapján eljáró személy azokat az információkat, amelyeket részére a munkáltató kifejezetten üzleti titokként való kezelésre történı utalással adott át, harmadik személynek nem adhatja át, nem hozhatja nyilvánosságra, és azokat semmilyen más módon nem használhatja fel az e törvényben meghatározott célok elérésén kívüli tevékenységben. (2) A szakszervezet, vagy a szakszervezet érdekében meghatalmazás alapján eljáró személy a mőködése során tudomására jutott adatokat, tényeket csak a munkáltató jogos gazdasági érdekeinek veszélyeztetése, illetve a munkavállalók személyiségi jogainak megsértése nélkül hozhatja nyilvánosságra. (3) Az (1)-(2) bekezdésben foglalt kötelezettség a szakszervezet érdekében eljáró személyt megbízatása, illetıleg munkaviszonya megszőnése után a 3. (6) bekezdésében foglalt megállapodás nélkül is határozatlan idıre terheli. 23. (1) A munkáltatónál képviselettel rendelkezı szakszervezet jogosult a munkavállalókat, illetve ezek érdekképviseleti szerveit közvetlenül érintı jogellenes munkáltatói intézkedés (mulasztás) ellen kifogást benyújtani. (2) A kifogást a munkáltató vezetıjéhez, a kifogásolt intézkedésrıl való tudomásszerzéstıl számított öt munkanapon belül kell benyújtani. Kifogást az intézkedés megtételétıl számított egy hónapon túl nem lehet benyújtani. (3) Nincs helye kifogásnak, ha az intézkedéssel szemben a munkavállaló jogvitát kezdeményezhet. Ettıl eltérıen, ha a munkáltató a szakszervezeti tisztségviselı munkaviszonyát a közvetlen felsıbb szakszervezeti szerv elızetes egyetértése hiányában szüntette meg rendes felmondással, a munkáltatónál képviselettel rendelkezı szakszervezet jogosult kifogás benyújtására. (4) Ha a munkáltató a kifogással nem ért egyet, egyeztetésének van helye. A kifogással kapcsolatos egyeztetı tárgyalást a kifogás benyújtásától számított három munkanapon belül kell megkezdeni. Ha az egyeztetés hét napon belül nem vezet eredményre, az eredménytelenség megállapításától számított öt napon belül a szakszervezet bírósághoz fordulhat. A bíróság nemperes eljárásban, tizenöt napon belül dönt. (5) A kifogásolt intézkedést a munkáltató és a szakszervezet közötti egyeztetı tárgyalás befejezéséig, illetve a jogerıs bírósági döntésig végrehajtani nem lehet, illetve végrehajtását fel kell függeszteni. 24. (1) A munkáltató köteles biztosítani annak lehetıségét, hogy a szakszervezet az általa szükségesnek tartott információkat, felhívásokat, valamint a tevékenységével kapcsolatos adatokat a munkáltatónál szokásos, vagy más megfelelı módon közzétegye. (2) A szakszervezet joga, hogy munkaidı után, illetve munkaidıben a munkáltatóval történt megállapodás szerint a munkáltató helyiségeit érdekképviseleti tevékenysége céljából használhassa. A szakszervezet mőködésének megismeréséhez, a munkáltatónál jelenlévı esetleg több érdek-képviseleti szervezet dolgozói megítéléséhez elengedhetetlen a megfelelı propaganda, a munkavállalók folyamatos tájékoztatása. Ennek kifejtése érdekében a munkáltató köteles biztosítani azt, hogy a szakszervezet tájékoztatóit, vagy felhívásait a munkáltatónál közzétehesse. Ez lehet faliújságszerő hirdetmény, belsı újságban való közzétételi lehetıség, vagy a szervezet intranet hálójára való adatfelvitel stb. vagy annak biztosítása, hogy a tájékoztatókat a belsı iratkézbesítés útján továbbítsák. A szakszervezetnek viszont ügyelni kell arra, hogy a közzétett információ személyiségi jogokat ne sértsen, ne tartalmazzon diszkriminatív adatokat, jogai gyakorlása során ne sértse a rendeltetésszerő joggyakorlás követelményét. 14

A szakszervezet mőködésének tárgyi biztosítékát szolgálja a helyiséghasználat joga. 25. (1) A munkáltató köteles a szakszervezet tisztségviselıje számára munkaidı-kedvezményt biztosítani. (2) A munkaidı-kedvezmény mértéke valamennyi tisztségviselıt figyelembe véve összesen - eltérı megállapodás hiányában - minden három, a munkáltatóval munkaviszonyban álló szakszervezeti tag után havi két óra. E kedvezmény mértékébe a munkáltatóval való tárgyalás idıtartama nem számít be. A munkaidıkedvezmény felhasználásáról a szakszervezet dönt. A munkából való távolmaradást elıre be kell jelenteni. (3) A munkaidı-kedvezmény tartamára a tisztségviselıt távolléti díj illeti meg. (4) A szakszervezet tagjai részére összesen - a szakszervezet által szervezett képzés, illetve továbbképzés céljára - a munkáltató köteles elızetes egyeztetés alapján minden tíz, a munkáltatóval munkaviszonyban álló szakszervezeti tag után évente egy nap rendkívüli fizetett szabadságot biztosítani. A szabadság igénybe vehetı mértékét a szakszervezet határozza meg. A szabadság igénybevétele elıtt a munkáltatót legalább harminc nappal értesíteni kell. (5) A szakszervezet kérésére a (2) bekezdés alapján járó munkaidı-kedvezménybıl fel nem használt idıtartamot, de legfeljebb a munkaidı-kedvezmény felét a munkáltató köteles pénzben megváltani. A munkáltató a pénzbeli megváltás összegét az érintett szakszervezeti tisztségviselık átlagos, elızı naptári évi átlagkeresete alapján állapítja meg, és havonta utólag - bruttó összegben - fizeti ki a szakszervezet részére. Ezt a pénzösszeget a szakszervezet csak az érdekvédelmi tevékenységével összefüggı célra használhatja fel. 26. (1) A munkáltató nem követelheti, hogy a munkavállaló szakszervezeti hovatartozásáról nyilatkozzék. (2) A munkavállaló alkalmazását nem lehet attól függıvé tenni, hogy tagja-e valamely szakszervezetnek, avagy nem, illetve megszünteti-e korábbi szakszervezeti tagságát, vagy vállalja-e a munkáltató által megjelölt szakszervezetbe történı belépést. (3) A munkavállaló munkaviszonyát tilos megszüntetni vagy a munkavállalót bármilyen más módon hátrányos helyzetbe hozni, megkárosítani szakszervezeti hovatartozása vagy szakszervezeti tevékenysége miatt. 27. Tilos bármely jogosultságot vagy juttatást valamely szakszervezethez való tartozástól, illetve az attól való távolmaradástól függıvé tenni. A munkavállalók közötti diszkrimináció mindenfajta formája tilos a munkáltató számára. E szakasz generális tilalmat fogalmaz meg, miszerint nem lehet a szakszervezeti hovatartozástól függıvé tenni valamely jogosultságot, vagy juttatást. Az esélyegyenlıségrıl szóló törvény alapján közvetlen hátrányos megkülönböztetésnek minısül az olyan rendelkezés, amelynek az eredményeként egy személy az érdekképviselethez való tartozása miatt részesül más, összehasonlítható helyzetben lévı személyhez képes kedvezıtlenebb bánásmódban. Kapcsolódó jogszabályok: - 2003. évi CXXV. törvény az egyenlı bánásmódról és az esélyegyenlıség elımozdításáról - 1996. évi LXXV. törvény a munkaügyi ellenırzésrıl - 218/1999. (XII. 28.) Korm. rendelet az egyes szabálysértésekrıl 28. (1) A közvetlen felsıbb szakszervezeti szerv elızetes egyetértése szükséges a választott szakszervezeti tisztséget betöltı munkavállaló kirendeléséhez, a tizenöt munkanapot elérı kiküldetéséhez, a 150. (1) bekezdésén alapuló más munkáltatónál történı foglalkoztatásához, az átirányításához, ha ez a munkavállaló más munkahelyre való beosztásával jár, továbbá munkaviszonyának a munkáltató által rendes felmondással történı megszüntetéséhez. Az ilyen tisztségviselıvel szemben alkalmazandó rendkívüli felmondás elıtt elızetesen ki kell kérni a megfelelı szakszervezeti szerv véleményét, illetve a 109. szerinti jogkövetkezmény alkalmazásáról, valamint a változó munkahelyre alkalmazott tisztségviselı más munkahelyre való beosztásáról a megfelelı szakszervezeti szervet elızetesen értesíteni kell. (2) A szakszervezet az (1) bekezdés szerinti tervezett munkáltatói intézkedéssel kapcsolatos álláspontját a munkáltató írásbeli tájékoztatásának átvételétıl számított nyolc munkanapon belül írásban közli. Ha a tervezett intézkedéssel a szakszervezet nem ért egyet, a tájékoztatásnak az egyet nem értés indokait tartalmaznia kell. Az indokolás akkor alapos, ha a tervezett intézkedés végrehajtása a) elnehezítené annak a szakszervezeti szervnek a mőködését, melyben a munkavállaló választott tisztséget visel, feltéve, hogy az intézkedés elmaradása a munkáltatóra nézve aránytalan, súlyos hátránnyal nem jár, vagy b) a szakszervezet érdek-képviseleti tevékenységében történı közremőködés miatti hátrányos megkülönböztetést eredményezne. Ha a szakszervezet véleményét a fenti határidın belül nem közli a munkáltatóval, úgy kell tekinteni, hogy a tervezett intézkedéssel egyetért. (3) A tisztségviselıvel szembeni rendkívüli felmondás esetén a (2) bekezdésben foglaltakat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a szakszervezet a tervezett intézkedéssel kapcsolatos véleményét a munkáltató tájékoztatásának átvételétıl számított három munkanapon belül köteles közölni. (4) Az (1) bekezdésben meghatározott védelem a tisztségviselıt megbízatásának idejére, illetve annak megszőnését követı egy évre illeti meg, feltéve, ha tisztségét legalább hat hónapon át betöltötte. 15

(5) Amennyiben a választott tisztségviselı ügyében az eljárásra jogosult szakszervezeti szerv nem határozható meg, az (1) bekezdésben meghatározott jogosultságot az a szakszervezeti szerv gyakorolja, melyben a tisztségviselı tevékenységét kifejti. (6) Az (1) bekezdésben meghatározott védelem a (4) bekezdésben foglalt idıtartamig és feltétel mellett, a munkáltató személyében bekövetkezı jogutódlás esetében is megilleti a tisztségviselıt. 29. (1) A 23. -ban biztosított jog a munkáltatónál reprezentatívnak minısülı szakszervezetet illeti meg. A reprezentatívnak nem minısülı szakszervezetet is megilleti a 23. szerinti kifogás joga, ha a munkáltatói intézkedés (mulasztás) jogszabályban foglalt rendelkezést sért. (2) Az (1) bekezdés alkalmazásában reprezentatívnak azt a szakszervezetet kell tekinteni, amelynek jelöltjei az üzemi tanács választáson a leadott szavazatok legalább tíz százalékát megszerzik. Ha a munkáltatónál több üzemi tanácsot választanak, a reprezentativitás meghatározásakor az egyes üzemi tanács választásokon elért eredményeket össze kell számítani. Reprezentatívnak kell tekinteni azt a szakszervezetet is, amelynek a munkáltató azonos foglalkozási csoporthoz (szakmához) tartozó munkavállalóinak legalább kétharmada a tagja. (3) Reprezentativitás meghatározásánál, ha az üzemi tanács választás az 51. (5) bekezdése alapján érvénytelen, a választás elsı fordulóját kell figyelembe venni. 94/A. (1) Csoportos létszámcsökkentésnek minısül, ha a munkáltató a döntést megelızı féléves átlagos statisztikai létszáma szerint a) húsznál több és száznál kevesebb munkavállaló foglalkoztatása esetén legalább tíz, b) száz vagy annál több, de háromszáznál kevesebb munkavállaló foglalkoztatása esetén legalább a munkavállalók tíz százaléka, c) háromszáz vagy annál több munkavállaló foglalkoztatása esetén legalább harminc munkavállaló munkaviszonyát kívánja harmincnapos idıszakon (94/C. ) belül a mőködésével összefüggı ok miatt megszüntetni. 109. (1) A munkaviszonyból származó kötelezettségeknek a munkavállaló által történt vétkes megszegése esetére kollektív szerzıdés - az eljárási szabályok meghatározása mellett - a 96. (1) bekezdésében foglaltakon kívül egyéb jogkövetkezményeket is megállapíthat. Kjt. 8. A szakszervezet az e törvényben foglalt szabályok szerint jogosult kollektív szerzıdést kötni. 9. (1) A munkáltatónál azt a szakszervezetet kell reprezentatívnak tekinteni, a) amelynek a munkáltatónál közalkalmazotti jogviszonyban álló tagjai létszáma eléri a munkáltató által foglalkoztatott közalkalmazottak létszámának 10%-át, vagy b) amely munkahelyi szervének az azonos foglalkozási csoporthoz (szakmához) tartozó közalkalmazottaknak legalább kétharmada tagja, de legalább a munkáltatónál foglalkoztatott közalkalmazottak létszámának 5%-a. (2) Területi-helyi szinten azt a szakszervezetet kell reprezentatívnak tekinteni, a) amely közalkalmazotti jogviszonyban álló tagjainak száma eléri az önkormányzat által fenntartott munkáltatók által foglalkoztatott közalkalmazottak létszámának 10%-át, vagy b) amely közalkalmazotti jogviszonyban álló tagjainak száma eléri az önkormányzat által fenntartott munkáltatóknál az adott ágazatban foglalkoztatott közalkalmazottak létszámának 10%-át, vagy c) amely az adott önkormányzat által fenntartott munkáltatók legalább 20%-ában reprezentatív, legalább egy ágazatban. (3) Ágazati szinten azt a szakszervezetet kell reprezentatívnak tekinteni, amely közalkalmazotti jogviszonyban álló tagjainak száma eléri az ágazatban foglalkoztatott közalkalmazottak létszámának 10%-át. (4) Országos szinten azt az országos szakszervezeti konföderációt kell reprezentatívnak tekinteni, amelynek legalább három reprezentatív ágazati szakszervezet a tagja, és tagszervezetei a közalkalmazottak legalább 5%-át képviselik. 10. A közvetlen felsıbb szakszervezeti szervet elızetesen értesíteni kell a választott szakszervezeti tisztséget betöltı közalkalmazott elleni fegyelmi eljárás megindításáról. 11. (1) A közalkalmazotti jogviszony tekintetében a Munka Törvénykönyvének a szakszervezetekrıl szóló rendelkezései (Második rész, II. fejezet) közül a 29. (2)-(3) bekezdése nem alkalmazható. (2) A Munka Törvénykönyve 25. -át azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az önkormányzat, az érintett munkáltatók és a szakszervezet megállapodása alapján, a több munkáltató szakszervezeti tagságának képviseletében az önkormányzati szintő érdekegyeztetésen eljárni jogosult szakszervezeti tisztségviselı részére a munkaidı-kedvezmény vagy annak egy része az egyes munkáltatóknál meglévı szakszervezeti taglétszám alapján összevonható. Az összevont munkaidı-kedvezmény mértéke nem haladhatja meg a tisztségviselı havi munkaidejének ötven százalékát. 16

2. A szerzıdést aláírók kapcsolatrendszere. A szerzıdı felek az intézménybeli közalkalmazottak jogviszonyával, munkafeltételével, bérezésével (díjazásával) kapcsolatos kérdésekben - a törvényben elıírt együttmőködés keretében - az egymás közötti kapcsolattartást a következıkben határozzák meg: 2. 1. Az Igazgató, és a Titkár személyes megbeszélései (valamennyi, a Közalkalmazottakat érintı kérdésben), 2. 2. Az Iskola, Kibıvített Vezetıségi Értekezletein, a Titkár, az MKSZSZ Testületi ülésein az Igazgató állandó meghívott. 2. 3. A Közalkalmazottak tájékoztatása a Titkáron keresztül, illetve közvetlenül a vezetıkön és a munkaközösség-vezetıkön keresztül történik. 3. Tárgyalás 3. 1. A szerzıdést kötı felek megállapodnak abban, hogy minden, az Iskolában felmerülı vitás kérdés rendezése érdekében a konzultációt követıen tárgyalást kezdeményeznek. 3. 2. A tárgyalást kezdeményezı fél, írásban rögzíti követeléseit, a tárgyalás általa javasolt helyét, idıpontját, napirendjét, tisztázva szakértı részvételi lehetıségét. 3. 3. A felek, kölcsönösen, egymás rendelkezésére bocsátják a szükséges információkat. 3. 4. A tárgyalás során biztosítják: a munkáltatói oldalon: a megoldandó probléma legmagasabb szintő képviselıjének részvételét, a munkavállalói oldalon: hogy a meghatalmazottak, bírják a Közalkalmazottak többségének felhatalmazását, egyeztetett véleményt képviselnek, elızetesen megismerve a nem szervezett dolgozók álláspontját is. 3. 5. A tárgyalás során mindkét fél a higgadt, tárgyszerő légkör kialakítására törekszik. 4. Eljárás a tárgyalás eredménytelensége esetén Eredménytelenség esetén, ha az egyet nem értés oka, a Munkáltató szabálysértı magatartása, az MKKSZ munkaügyi jogvitát kezdeményezhet. 5. Szakszervezeti tisztségviselık munkaidı-kedvezménye (Mt. 25. ) 5. 1. A Munkáltató, köteles a szakszervezet tisztségviselıje számára munkaidı kedvezményt biztosítani, amelynek mértéke valamennyi tisztségviselıt figyelembe véve összesen minden 3., az Iskolában közalkalmazotti jogviszonyban álló szakszervezeti tag után, havi két óra. Ebbe a kedvezménybe a Munkáltatóval folytatott tárgyalás idıtartama nem számít bele. 17

A Munkáltatónak, a távolmaradást elıre be kell jelenteni. A kedvezmény felhasználásáról a szakszervezet dönt, a kedvezmény tartamára távolléti díj jár. 5. 2. A szakszervezet tagjai részére, képzésre, továbbképzésre minden 10., a Munkáltatóval közalkalmazotti jogviszonyban álló tag után évente 1 nap rendkívüli fizetett szabadság jár. Felhasználásáról az MKSZSZ dönt. Igénybevétel elıtt, legalább 30 nappal a Munkáltatót értesíteni kell. 5. 3. Az MKSZSZ kérésére, a munkaidı-kedvezménybıl fel nem használt idıtartamot, de legfeljebb a munkaidı-kedvezmény felét, a Munkáltató köteles pénzben megváltani. A Munkáltató, a pénzbeli megváltás összegét az érintett szakszervezeti tisztségviselık átlagos, elızı naptári évi átlagkeresete alapján állapítja meg, és havonta utólag - bruttó összegben - fizeti ki, a szakszervezet részére. Ezt a pénzösszeget a szakszervezet csak az érdekvédelmi tevékenységével összefüggı célra használhatja fel. 5. 4. A szakszervezetek tisztségviselıit (Mt. 25. ) megilletı munkaidı-kedvezményt a pedagógus kötelezı órájának arányos csökkentésével kell kiadni. 5. 5. A mértéket minden tanév kezdetekor kell megállapítani. Mt. 25. (1) A munkáltató köteles a szakszervezet tisztségviselıje számára munkaidı-kedvezményt biztosítani. (2) A munkaidı-kedvezmény mértéke valamennyi tisztségviselıt figyelembe véve összesen - eltérı megállapodás hiányában - minden három, a munkáltatóval munkaviszonyban álló szakszervezeti tag után havi két óra. E kedvezmény mértékébe a munkáltatóval való tárgyalás idıtartama nem számít be. A munkaidıkedvezmény felhasználásáról a szakszervezet dönt. A munkából való távolmaradást elıre be kell jelenteni. (3) A munkaidı-kedvezmény tartamára a tisztségviselıt távolléti díj illeti meg. (4) A szakszervezet tagjai részére összesen - a szakszervezet által szervezett képzés, illetve továbbképzés céljára - a munkáltató köteles elızetes egyeztetés alapján minden tíz, a munkáltatóval munkaviszonyban álló szakszervezeti tag után évente egy nap rendkívüli fizetett szabadságot biztosítani. A szabadság igénybe vehetı mértékét a szakszervezet határozza meg. A szabadság igénybevétele elıtt a munkáltatót legalább harminc nappal értesíteni kell. (5) A szakszervezet kérésére a (2) bekezdés alapján járó munkaidı-kedvezménybıl fel nem használt idıtartamot, de legfeljebb a munkaidı-kedvezmény felét a munkáltató köteles pénzben megváltani. A munkáltató a pénzbeli megváltás összegét az érintett szakszervezeti tisztségviselık átlagos, elızı naptári évi átlagkeresete alapján állapítja meg, és havonta utólag - bruttó összegben - fizeti ki a szakszervezet részére. Ezt a pénzösszeget a szakszervezet csak az érdekvédelmi tevékenységével összefüggı célra használhatja fel. 6. Szakszervezeti tisztségviselık munkajogi védelme (Mt. 28. ) 6. 1. A közvetlen, felsıbb szakszervezeti szerv elızetes egyetértése szükséges, a választott szakszervezeti tisztséget betöltı Munkavállaló kirendeléséhez, a tizenöt munkanapot elérı kiküldetéséhez, a Mt. (150. (1) bekezdés) alapuló, más munkáltatónál történı foglalkoztatásához, az átirányításához, ha ez a Munkavállaló más munkahelyre való beosztásával jár, továbbá a munkaviszonyának, a Munkáltató által rendes felmondással történı megszüntetéséhez. 18

Az ilyen tisztségviselıvel szemben alkalmazandó rendkívüli felmondás elıtt elızetesen ki kell kérni a megfelelı szakszervezeti szerv véleményét, illetve a Mt. szerinti (109. ) jogkövetkezmény alkalmazásáról, valamint a változó munkahelyre alkalmazott tisztségviselı más munkahelyre való beosztásáról a megfelelı szakszervezeti szervet elızetesen értesíteni kell. 6. 2. A szakszervezet a Mt. szerinti (150. (1) bekezdés), munkáltatói intézkedéssel kapcsolatos álláspontját a Munkáltató tájékoztatásának átvételétıl számított nyolc napon belül írásban közli. Ha a tervezett intézkedéssel a szakszervezet nem ért egyet, a tájékoztatásnak az egyet nem értés indokait is tartalmaznia kell. Ha a szakszervezet véleményét a fenti határidın belül nem közli a Munkáltatóval, úgy kell tekinteni, mintha a tervezett intézkedéssel egyetértene. 6. 3. A tisztségviselıvel szembeni rendkívüli felmondás esetén a Mt. (150. (2) bekezdés) foglaltakat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a MKSZSZ, a tervezett intézkedéssel kapcsolatos véleményét, a Munkáltató tájékoztatásának átvételétıl számított három napon belül köteles közölni. 6. 4. A Mt.-ben (150. (1) bekezdés) meghatározott védelem a tisztségviselıt megbízatásának idejére, illetve annak megszőnését követı egy évre illeti meg, feltéve, ha tisztségét legalább hat hónapon át betöltötte. 6. 5. Amennyiben a választott tisztségviselı ügyében az eljárásra jogosult szakszervezeti szerv nem határozható meg, a Mt.ben (150. (1) bekezdés) meghatározott jogosultságot az a szakszervezeti szerv gyakorolja, melyben a tisztségviselı tevékenységét kifejti. 6. 6. A Mt.-ben (150. (1) bekezdés (1) bekezdés) meghatározott védelem, a Mt.-ben (150. (1) bekezdés) (4) bekezdés) meghatározott idıtartamig, és feltétel mellett, a Munkáltató személyében bekövetkezı jogutódlás esetében is megilleti a tisztségviselıt. Mt. 28. (1) A közvetlen felsıbb szakszervezeti szerv elızetes egyetértése szükséges a választott szakszervezeti tisztséget betöltı munkavállaló kirendeléséhez, a tizenöt munkanapot elérı kiküldetéséhez, a 150. (1) bekezdésén alapuló más munkáltatónál történı foglalkoztatásához, az átirányításához, ha ez a munkavállaló más munkahelyre való beosztásával jár, továbbá munkaviszonyának a munkáltató által rendes felmondással történı megszüntetéséhez. Az ilyen tisztségviselıvel szemben alkalmazandó rendkívüli felmondás elıtt elızetesen ki kell kérni a megfelelı szakszervezeti szerv véleményét, illetve a 109. szerinti jogkövetkezmény alkalmazásáról, valamint a változó munkahelyre alkalmazott tisztségviselı más munkahelyre való beosztásáról a megfelelı szakszervezeti szervet elızetesen értesíteni kell. (2) A szakszervezet az (1) bekezdés szerinti tervezett munkáltatói intézkedéssel kapcsolatos álláspontját a munkáltató írásbeli tájékoztatásának átvételétıl számított nyolc munkanapon belül írásban közli. Ha a tervezett intézkedéssel a szakszervezet nem ért egyet, a tájékoztatásnak az egyet nem értés indokait tartalmaznia kell. Az indokolás akkor alapos, ha a tervezett intézkedés végrehajtása a) elnehezítené annak a szakszervezeti szervnek a mőködését, melyben a munkavállaló választott tisztséget visel, feltéve, hogy az intézkedés elmaradása a munkáltatóra nézve aránytalan, súlyos hátránnyal nem jár, vagy b) a szakszervezet érdek-képviseleti tevékenységében történı közremőködés miatti hátrányos megkülönböztetést eredményezne. Ha a szakszervezet véleményét a fenti határidın belül nem közli a munkáltatóval, úgy kell tekinteni, hogy a tervezett intézkedéssel egyetért. (3) A tisztségviselıvel szembeni rendkívüli felmondás esetén a (2) bekezdésben foglaltakat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a szakszervezet a tervezett intézkedéssel kapcsolatos véleményét a munkáltató tájékoztatásának átvételétıl számított három munkanapon belül köteles közölni. 19