JELENTÉS. Tápiószele Város Önkormányzata pénzügyi helyzetének ellenőrzéséről (43/4) 1265 2012. április

JELENTÉS Tápiószele Város Önkormányzata pénzügyi helyzetének ellenőrzéséről (43/4) 1265 2012. április

Állami Számvevőszék Iktatószám: V-3111-20/2012. Témaszám: 1015 Vizsgálat-azonosító szám: V0560142 Az ellenőrzést felügyelte: Dr. Varga Sándor számvevő igazgatóhelyettes Az ellenőrzést vezette: Renkó Zsuzsanna számvevő tanácsos Ellenőrzési csoportvezető: Bíró Zsolt számvevő tanácsos Az ellenőrzést végezték: Dr. Csapó Anna számvevő tanácsos Szudi Ferencné számvevő Molnár Antal Lászlóné számvevő Jelentéseink az Országgyűlés számítógépes hálózatán és az Interneten a www.asz.hu címen is olvashatóak.

TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS 9 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK 13 II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK 24 1. Az Önkormányzat kötelező és önként vállalt feladatai, a feladatellátás szervezeti keretei és annak változásai 24 2. Az Önkormányzat pénzügyi egyensúlyi helyzetét befolyásoló tényezők 27 2.1. A működési és a felhalmozási egyensúly változása 29 2.2. Az Önkormányzat bevételeinek változása 34 2.3. Az Önkormányzat működési és a felhalmozási célú kiadásainak változása 36 3. Az Önkormányzat kötelezettségei 40 3.1. Az Önkormányzat pénzintézeti kötelezettségeinek változása 40 3.2. A szállítói kötelezettségek változása 45 3.3. Egyéb kötelezettségek változása 45 4. A pénzügyi egyensúly megteremtése érdekében hozott intézkedések eredménye 47 5. Az ÁSZ által a korábbi években a pénzügyi egyensúly javítására tett szabályszerűségi és célszerűségi javaslatok hasznosulása 49 1

MELLÉKLETEK 1. számú Működési és felhalmozási célú többlet az Önkormányzat zárszámadási rendeleteiben (1 oldal) 2. számú Az Önkormányzat bevételei és kiadásai, valamint adósságszolgálata 2007-2010 között (1 oldal) 3/a. számú 3/b. számú Az Önkormányzat 2007-2010. években megvalósított, 2010. december 31-ig befejezett fejlesztései és azok forrásösszetétele (1 oldal) Az Önkormányzat által beadott, elbírálás alatti pályázati forrásból megvalósítani tervezett fejlesztéseihez kapcsolódó kötelezettségvállalásai és azok forrásösszetétele (1 oldal) 4. számú Az önkormányzati feladatok ellátásában résztvevő gazdasági társaságok (1 oldal) 2

RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE Törvények Áht. 1 Áht. 2 ÁSZ tv. Ötv. Ptk. Rendeletek Áhsz. az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény Állami Számvevőszékről szóló 2011. évi LXVI. törvény a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet SzMSz Tápiószele Város Képviselő-testületének 7/2011. (IV. 1.) számú rendelete a Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról vagyongazdálkodási rendelet Szórövidítések áfa ÁSZ EU Intézményfenntartó társulás jegyző Képviselő-testület Művelődési Ház Önkormányzat polgármester Polgármesteri hivatal PPP konstrukció szja Társulás Tápiószele Város Képviselő-testületének 10/2007. (VI. 29.) számú rendelete az Önkormányzat vagyonáról és a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról általános forgalmi adó Állami Számvevőszék Európai Unió Tápiószele Székhelyű Közös Fenntartású Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat. Tápiószele Város Önkormányzatának jegyzője Tápiószele Város Képviselő-testülete Simonffy Kálmán Könyvtár és Művelődési Ház Tápiószele Tápiószele Város Önkormányzata Tápiószele Város Önkormányzatának polgármestere Tápiószele Város Önkormányzatának Polgármesteri Hivatala Public Private Partnership (Partnerségi együttműködés közfeladatok ellátására a magánszektor bevonásával) személyi jövedelemadó Tápió-vidéki Többcélú Kistérségi Társulás 3

ÉRTELMEZŐ SZÓTÁR bevételi kitettség Az önkormányzat pénzügyi helyzete olyan külső körülmények hatására is módosulhat, amelyekre az önkormányzatnak nincs hatása, emiatt bevételi kitettsége keletkezik. Pl. az önkormányzat bevételeinek alakulása függhet néhány nagy adózó gazdasági helyzetének, tevékenységének alakulásától, illetve székhelyének, telephelyének változásától. CLF módszer Az önkormányzatok költségvetése elemzésének eszköze. A módszer következetesen elkülöníti a folyó és a felhalmozási költségvetés bevételeit és kiadásait, azok költségvetési egyenlegeit. Bizonyos mértékig a vállalati gazdálkodás logikai elemeit érvényesíti az önkormányzatok pénzügyi, jövedelmi helyzetének vizsgálata során. Az értékelés a pénzügyi kapacitás fogalmát helyezi a középpontba. használhatósági fok Az eszközgazdálkodás vizsgálatának elemzése során használt mutató. Számításakor a tárgyi eszköz könyv szerinti (nettó) értékét viszonyítják a tárgyi eszköz bruttó (beszerzési/létesítési) értékéhez. A %-ban kifejezett mutató értéke annál kedvezőbb, minél közelebb áll a 100%-hoz. Csökkenése az eszköz állagának romlására, avulására utal, ami maga után vonja az üzemeltetési és fenntartási költségek növekedését is. kamatkockázat A változó kamatozású forint-, vagy a devizahitelek futamideje alatt a kamat emelkedése miatt fennálló kamatkockázat, melynek növekedése miatt nő a hitel törlesztő részlete. kötelező közszolgáltatás A helyi önkormányzati feladatkörbe tartozó, a köztisztasággal és a településtisztasággal, valamint az élet- és vagyonbiztonsággal összefüggő egyes közszolgáltatás útján megvalósuló közfeladatok ellátása, amelynek kötelező igénybevételét külön jogszabály (törvény, helyi önkormányzati rendelet) határoz meg. közfeladat Állami, helyi, illetve kisebbségi önkormányzati feladat, amelynek ellátásáról az államnak, illetve az önkormányzatoknak kell gondoskodni. A hatályos szabályozás szerint közfeladatot törvény és önkormányzati rendelet állapíthat meg. Az önkormányzatok által ellátandó feladatok keretszerű meghatározását az Ötv. tartalmazza. önkormányzat többségi tulajdonában lévő gazdasági társaságok Az önkormányzat a gazdasági társaságban a szavazatok több mint ötven százalékával vagy a Ptk. 685/B. (2)-(3) bekezdéseiben rögzített meghatározó befolyással rendelkezik. A befolyással rendelkező akkor rendelkezik egy jogi személyben meghatározó befolyással, ha annak tagja, illetve részvényese és jogosult e jogi személy vezető tisztségviselői vagy felügyelőbizottsága tagjai többségének megválasztására, illetve visszahívására, vagy a jogi személy más tagjaival, illetve részvényeseivel kötött megál- 5

pénzügyi kapacitás pénzügyi kockázat törlesztési kockázat lapodás alapján egyedül rendelkezik a szavazatok több mint ötven százalékával (Ptk. 685/B. (2) bekezdés). A meghatározó befolyás akkor is fennáll, ha a befolyással rendelkező számára e jogosultságok közvetett módon (köztes vállalkozásain keresztül, a Ptk. 685/B. (3)-(4) bekezdés szerint) biztosítottak. A helyi önkormányzat és az önkormányzat irányítása alá tartozó költségvetési szerv többségi tulajdonában, illetve többségi befolyása alatt álló gazdálkodó szervezet esetében hitelfelvétel, kölcsönfelvétel, garancia- vagy kezességvállalás, tartozásátvállalás, tartozás-elengedés, értékpapír kibocsátás, vásárlás, pénzügyi lízing, tartós bérleti szerződés, ingyenes vagyonjuttatás (így különösen: ajándékozás, ingyenes engedményezés), vagy követelésvásárlás, követelésengedményezés végrehajtására vonatkozóan az Áht. 1 100/M. (4) bekezdése alapján az önkormányzat rendelkezik döntési jogosultsággal. A pénzügyi kapacitás (financial capacity) az adósok hitelfelvételi képességének azon mértéke, ahol még anélkül tudják növelni az adósságot, hogy csökkenteniük kellene akár a jelenbeli, akár a jövőben esedékes kiadásaikat a fizetésképtelenség elkerülése érdekében. (Forrás: Az önkormányzati rendszer pénzügyi helyzete, ÁSZKUT tanulmány 2010.) A működési kockázat egyik eleme. Megmutatkozhat a költségvetés nagyságrendjének, szerkezetének nem megalapozott módosításaiban a bevételi, és a kiadási előirányzatoktól lényegesen eltérő teljesítésekben, a nem megfelelő belső kontrollrendszer működésében, a tudatos károkozásokban, a biztosítások elmaradásában, a hibás fejlesztési döntésekben, a nem a terveknek megfelelő forrásfelhasználásokban. Jelentkezhet továbbá a bevételek és kiadások ütemkülönbsége miatt felvett folyószámla- és likvidhitelek költségvetési év végén fennálló egyenlege miatt, amely az önkormányzat költségvetésébe akár tartósan beépülő forráshiányt jelzi. Annak a kockázata, hogy a megfelelő időben és mértékben a hitelt felvevőnél rendelkezésre állnak-e a pénzintézetek és egyéb szervek felé fennálló kötelezettségek visszafizetéséhez, a hitelek és kölcsönök törlesztéséhez szükséges pénzügyi források. A törlesztési kockázatot növeli a kamat- és árfolyam növekedése, mivel ezekben az esetekben az adósságszolgálat nőhet. Törlesztési kockázatot okozhat a visszafizetésre tervezett forrás elérésének, teljesítésének bizonytalansága (pl. a visszafizetéshez tervezett tartalékolás elmaradt, a tervezettnél alacsonyabb a saját bevétel, a helyi adóból származó bevétel az adóalanyok, adóalapok csökkenése miatt nem teljesül). 6

SNA System of National Account, azaz a Nemzeti Számlák Rendszere, amely a gazdasági szektorok által létrehozott valamennyi terméket és szolgáltatást figyelembe veszi. 7

JELENTÉS Tápiószele Város Önkormányzata pénzügyi helyzetének ellenőrzéséről BEVEZETÉS Az Állami Számvevőszék 2011. évtől érvényes stratégiája új irányt szabott a helyi önkormányzatok gazdálkodásának ellenőrzésében is. Az ÁSZ küldetése és jövőképe szerint szilárd szakmai alapokra támaszkodva értékteremtő ellenőrzéseivel és helyzetelemzéseivel az államháztartás egészében, így a helyi önkormányzati alrendszerben is elő kívánja segíteni a közpénzek és a közvagyon szabályos, gazdaságos, hatékony és eredményes felhasználását. E folyamat részeként az államháztartási hiány alakulásának összetevőire is figyelemmel végezzük az önkormányzati alrendszer pénzügyi helyzetelemzését. Az államháztartás helyi szintjén a 304 városnak 1 az általuk ellátott közszolgáltatások volumenére is tekintettel a közfeladatok ellátásában kiemelt szerepe van. E települések 2011. január 1-jei népessége 3169 ezer fő volt. Feladataik és hatásköreik az Ötv. mellett különböző ágazati törvények által meghatározottak, miközben a feladatellátás szervezeti kereteit ezen belül a gazdasági társaságok közszolgáltatások ellátásában betöltött szerepét saját maguk határozzák meg. A gazdasági társaságok által ellátott feladatok esetén a gazdálkodás, továbbá az önkormányzatok pénzügyi egyensúlyi helyzetére ható közvetlen kockázatok egy része kikerült az önkormányzati alrendszerből. A többségi önkormányzati tulajdonban lévő társaságok gazdálkodásának körülményei befolyásolhatják a városok pénzügyi egyensúlyi helyzetének megítélésében rejlő kockázatokat. Az áttekintett időszakban az önkormányzati forrásszabályozás elvei lényegesen nem változtak. Az önkormányzatok gazdasági mozgásterét a központi költségvetéstől való függőség mellett jelentősen befolyásolja a helyi adókivetési jog gyakorlása. A városok gazdálkodási szabadságának lényeges eleme, hogy anyagi lehetőségeik függvényében dönthettek arról, hogy feladataik közül azokat, amelyek megoldására az Ötv. szerint a települési önkormányzat nem kötelezhető, a megyei önkormányzat fenntartásába adhatták. E döntések differenciáltan érintették a városok pénzügyi helyzetét. 1 A megyei jogú városok nélkül figyelembe vett városok száma 304 városi önkormányzatot jelent. 9

BEVEZETÉS A városi önkormányzatok 2007-2010 között teljesített bevételeinek alakulását és összetételét a következő ábra szemlélteti: A városi önkormányzatok bevételei (milliárd Ft) 1 200 1 000 800 600 400 200 0 257 208 239 259 226 173 183 207 155 216 214 172 119 72 55 99 100 72 103 116 108 94 59 164 2007. évi teljesítés 2008. évi teljesítés 2009. évi teljesítés 2010. évi teljesítés Saját folyó bevételek Átengedett bevételek Állami hozzájárulások és támogatások Felhalmozási és tőkejellegű bevételek Államháztartáson belüli átutalások Egyéb Az önkormányzati alrendszer pénzügyi helyzetértékelése során új elemzési módszereket alkalmazott az ellenőrzés. A költségvetési beszámoló adatok elemzése helyett az önkormányzat pénzügyi helyzetét a CLF módszerrel értékeltük, amelynek lényegét és számításának módszerét a jelentés 2. pontjában, és a jelentés 2. számú mellékletében ismertetjük részletesen. Az új módszereken alapuló helyzetértékelés fontosságát az adja, hogy a helyi önkormányzatok bruttó adósságállománya 2 a 2010. évi költségvetési beszámolók alapján 1248 milliárd Ft-ot tett ki. Ezen belül a 304 város adóssága 383 milliárd Ft volt, amely az önkormányzati alrendszer teljes adósságállományának 30,7%-át jelentette 3. A mérlegben kimutatott bruttó adósságállomány mellett az önkormányzatok számára az eszközállomány műszaki állapotának megőrzése is előbb-utóbb pénzügyi kötelezettséget jelent. Az elhasználódott eszközök pótlására forrást biztosító amortizációs (felújítási) alap képzésének 4 elmaradása maga után vonhatja a feladatellátást kiszolgáló tárgyi eszközök állagának erőteljes romlását. 2 Az önkormányzati mérlegbeszámolókból számított bruttó adósságállomány 2010. év végi összege magában foglalja a fejlesztési és a működési célú kötvénykibocsátások, a beruházási és fejlesztési hitelek, a működési célú hosszú lejáratú hitelek, a rövid lejáratú hitelek, váltótartozások miatti kötelezettségek teljes (2011-ben, illetve az azt követő években esedékes) állományát. Az önkormányzatok 2007. év végi mérleg szerinti adósságállománya 692 milliárd Ft volt. 3 A fővárosi és a kerületi önkormányzatok adósságának figyelmen kívül hagyásával számított 977 milliárd Ft összegű bruttó adósságállományból a városok 39,2%-kal részesedtek. 4 Erre a jelenlegi szabályozási környezetben nem kötelezi előírás az önkormányzatokat. 10

BEVEZETÉS Emellett a 2007-2013-as időszakra meghirdetett, vissza nem térítendő EU-s fejlesztési forrásokhoz való hozzájutás lehetősége felerősítette az önkormányzati alrendszer fejlesztési igényeit, amelyek a felhalmozási költségvetési hiány folyamatos emelkedésén túl az előírt jövőbeni fenntartási kötelezettség miatt tovább terhelhetik az önkormányzatok költségvetését 5. Az ÁSZ a 2011. évi ellenőrzési tervében 43. számú, az Önkormányzatok gazdálkodási rendszerének ellenőrzése részeként áttekinti, és elemzi az önkormányzatok pénzügyi helyzetét. A gazdálkodás szabályszerűségét az ÁSZ az előző évek során ebben az önkormányzati körben is ellenőrizte. Jelen vizsgálatunk a tett javaslataink pénzügyi helyzetet érintő pontjainak hasznosítására utóellenőrzés jelleggel tér ki. Az ellenőrzés megállapításait az Önkormányzat által kitöltött teljességi nyilatkozattal megerősített 27 tanúsítványon szolgáltatott adatokra alapoztuk. Ellenőrzési bizonyítékként használtuk fel továbbá: a képviselő-testületi és bizottsági előterjesztéseket, a döntés-előkészítés során készített dokumentumokat; a kötelezettségvállalások dokumentumait; a pénzügyi-számviteli nyilvántartásokat; az éves költségvetési beszámolókat; a költségvetési és zárszámadási rendeleteket. Az ellenőrzés a 2007. január 1. 2011. június 30. közötti időszakot öleli fel. A pénzintézeti kötelezettségek állományának vizsgálatakor az ellenőrzött időszak 2006. december 31. 2011. június 30. közötti időszakra terjedt ki. Az ellenőrzés során vizsgáltunk minden olyan körülményt és adatot, amely a program végrehajtásához kapcsolódott és a pénzügyi helyzet alakulására hatást gyakorló releváns tények és folyamatok feltárásához szükségessé vált. Az ellenőrzés célja annak értékelése volt, hogy: a vizsgált időszakban a kötelező- és önként vállalt feladatok ellátását biztosító szervezeti keretekben, a feladatellátás módjában bekövetkezett változások milyen hatást gyakoroltak az Önkormányzat pénzügyi helyzetének alakulására; 5 Az Állami Számvevőszék 2011 júniusában közzétett 1108. számú, a helyi önkormányzatok fejlesztési célú támogatási rendszerének ellenőrzéséről szóló jelentésében feltárta a fejlesztési folyamatok problémáit. A helyi önkormányzatok elsősorban azokat a fejlesztéseket valósították meg, amelyekhez támogatást lehetett igényelni. A fejlesztési célok közül a magasabb támogatási intenzitású pályázatokat részesítették előnyben. A fejlesztéssel megvalósuló létesítmények jövőbeli üzemeltetésének várható ráfordításait az önkormányzatok 71,9%-a nem mérte fel. 11

BEVEZETÉS az Önkormányzat pénzügyi ezen belül működési és felhalmozási egyensúlya mely tényezők hatására miként változott, és az Önkormányzat milyen intézkedéseket tett a pénzügyi egyensúly javítása érdekében; a költségvetési kiadások finanszírozása érdekében vállalt pénzintézeti kötelezettségek hogyan alakultak, továbbá milyen kötelezettségek fennállása befolyásolja az Önkormányzat jövőbeli pénzügyi helyzetét; hasznosultak-e a gazdálkodási rendszer korábbi ellenőrzése során a pénzügyi egyensúly javítására az ÁSZ által tett szabályszerűségi és célszerűségi javaslatok. Az ellenőrzés típusa: szabályszerűségi vizsgálat. A vizsgálat jogszabályi alapját az Állami Számvevőszékről szóló 2011. évi LXVI. törvény 1. (3), 5. (2)-(6) bekezdései, továbbá az Áht. 1 120/A. (1) bekezdése 6 előírásai képezik. Tápiószele város lakosainak száma 2011. január 1-jén 6153 fő volt. Az Önkormányzat 2010. december 31-én a könyvviteli mérleg szerint 2,8 milliárd Ft értékű vagyonnal rendelkezett, amelynek 92,9%-a (2,6 milliárd Ft) ingatlanvagyon. A vagyont terhelő kötelezettségek állománya a 2010. év végén 0,9 milliárd Ft, amelyből a fejlesztési célú kötvényállomány értéke 0,8 milliárd Ft. Az Önkormányzat 2010. évi költségvetési beszámolója szerint a finanszírozási műveletek és a pénzmaradvány igénybevétele nélkül 1,2 milliárd Ft költségvetési bevételt és 1,8 milliárd Ft költségvetési kiadást teljesített. Fejlesztési kiadásokra 0,7 milliárd Ft-ot fordított. 6 2012. január 1-jétől az Áht. 2 61. (2) bekezdése. 12

I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK Az Önkormányzat adatszolgáltatása szerint a 2010. évi működési költségvetési kiadásaiból 7 (1096 millió Ft) 1071,9 millió Ft-ot (97,8%-ot) a kötelező feladatok, 24,1 millió Ft-ot (2,2%-ot) az önként vállalt feladatok ellátására fordított. Az önként vállalt feladatokra teljesített működési kiadások nem veszélyeztették a kötelező feladatok ellátását, mivel 2007-2011. év I. féléve között lényeges eltérés 8 nem volt, a kiadások részaránya 1,9% és 2,4%, az értéke 15,6 és 24,1 millió Ft között mozgott. Az önként vállalt feladatok a Művelődési házban a tájház fenntartásához és rendezvényszervezéshez, a Polgármesteri hivatalban a civil szervezetek működésének támogatásához, testvérvárosi kapcsolatok ápolásához, iskolabusz üzemeltetéséhez, lapkiadáshoz (önkormányzati híradó) kapcsolódtak. Az Önkormányzat önként vállalt feladatai körében a vizsgált időszakban nem történt változás. Az Önkormányzat feladatellátásának szervezeti struktúráját a következő ábra szemlélteti: ÖNKORMÁNYZAT KÖTELEZŐ FELADATOK INTÉZMÉNY GAZDASÁGI TÁRSASÁG Igazgatás Közoktatás Szociális ellátás és gyermekvédelem Kultúra és sport 1 2 1 1 Hulladékszállítás 1 Egyéb (Gondnokság) 1 7 A CLF módszer szerint 1127 millió Ft volt a folyó kiadás 2010-ben. Az eltérést az egészségügyi feladatok (13,7 millió Ft), a Cigány Kisebbségi Önkormányzat (0,1 millió Ft) és a felhalmozási kamat kiadásai (17,2 millió Ft) okozták. 8 Az önként vállalt feladatokra fordított kiadások évenkénti alakulása az összes működési kiadások arányában: 2007. évben 2,2% (15,7 millió Ft), 2008. évben 1,9% (15,6 millió Ft), 2009. évben 2,4% (21,2 millió Ft), 2010. évben 2,2% (24,1 millió Ft), 2011. évben 2,3% (20,6 millió Ft). 13

I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK Az Önkormányzat feladatait 2011. június 30-án (a Polgármesteri hivatallal együtt) hat költségvetési szervvel és közszolgáltatási szerződés alapján egy gazdasági társasággal látta el. Az Önkormányzat költségvetési szervei feladatukat 2011. év I. félév végén nyolc telephelyen látták el, az intézmények telephelyeinek számában az áttekintett időszakban nem történt változás. A vizsgált időszakban két esetben került sor feladatátadásra, 2008-tól jogszabályi változás következtében Nagykáta Önkormányzatához került az építésügyi feladat, valamint 2009-től a házi segítségnyújtás feladatainak ellátását a Társulás végezte. A feladatellátás módjában bekövetkezett változások hatására a működési kiadások 2008-2009. években összesen 14,6 millió Ft megtakarítást jelentettek az Önkormányzatnak. A Társulásban látták el a belső ellenőri feladatokat, valamint a Társulással kötött megállapodás alapján, az Önkormányzat, mint gesztor intézményfenntartó társulásban látta el a családsegítő, gyermekjóléti szolgálat és a nevelési tanácsadás feladatait. Az Önkormányzatnak a vizsgálattal érintett években legalább 50%, vagy azt meghaladó tulajdoni hányadba tartozó gazdasági társasága nem volt. Közszolgáltatási szerződés alapján a hulladékkezelési közszolgáltatást végző gazdasági társaságban az Önkormányzat saját tulajdoni részarányának összege 0,1 millió Ft (0,034%) volt. Az egyes közszolgáltatások feladatellátásában résztvevő költségvetési szervek működési kiadásainak finanszírozási összetételét a következő ábra szemlélteti a 2007. és a 2010. években: 700,0 A működési kiadások finanszírozásának forrásai ágazatonként millió Ft 500,0 364,5 300,0 100,0 106,2 24,1 212,3 1,3 151,8 43,2 185,7 10,7 0,3 5,8 1,5 13,8 4,5 7,3 0,5 164,0 260,7 112,6 77,0 63,0 Társulástól átvett támogatás Önkormányzati támogatás Intézményi saját bevétel Állami támogatás -100,0 2007. év 2010. év 2007. év 2010. év 2007. év 2010. év Közoktatás Gyermekjóléti Közművelődés, Igazgatás, Egyéb A közoktatási ágazat finanszírozásában az állami támogatás részaránya a 2007-2009 évek átlagához viszonyítva 204,5 millió Ft-ról 185,7 millió Ft-ra (9,2%-kal) csökkent a 2010 évben, a közoktatási normatívák számítási rendszerének módosulása miatt. Az intézményi bevétel a 2007-2009. évek 27 millió Ft átlagához képest a 2010. évben 43,2 millió Ft-ra (16,2 millió Ft-tal, 60%-kal) emelkedett, mert a kedvezményesen és az ingyenesen étkezők normatív támogatását az Önkormányzat és az intézmény sajátos elszámolása miatt saját bevételként számolták el. Az állami támogatások csökkenését az önkormány- 14

I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK zati támogatás emelésével kompenzálták. A gyermekjóléti feladatokra 2010- ben 10,3 millió Ft-tal többet (27,1 millió Ft-ot) fordítottak, mint 2007-ben, mert 2008-tól az Önkormányzat, mint gesztor látta el még három településen is ezeket a feladatokat. Az Intézményfenntartó társulásban ellátott feladatokhoz az állami támogatás és a társult önkormányzatok támogatásán kívül egyre növekvő összegben (2009-ben 4,4 millió Ft, 9,4%, 2010-ben 4,5 millió Ft 16,6%) kellett az Önkormányzatnak hozzájárulnia, mert 2008-ban nagyobb alapterületű épületbe költözött a gyermekjóléti feladatokat ellátó intézmény és megemelkedtek a fenntartási kiadások. A központi forrásszabályozás változása miatt az Önkormányzat közművelődési, valamint a Polgármesteri hivatal igazgatási és egyéb feladatai állami támogatásának részaránya az összes bevételen belül a 2007-2009. évek 17,4%-os (74,4 millió Ft-os) átlagáról a 2010. évre 9,2%-ra (63 millió Ft-ra) csökkent. Az állami támogatások változása miatt az intézményi saját bevételek és az önkormányzati támogatás együttes összege a 2007-2009. évek átlagához képest 353,5 millió Ft-ról a 2010. évben 625,2 millió Ft-ra emelkedett. A vizsgált időszakban a kötelező és önként vállalt feladatok ellátását biztosító szervezeti keretekben, a feladatellátás módjában bekövetkezett változások nem veszélyeztették az Önkormányzat pénzügyi egyensúlyi helyzetét. Az Önkormányzat folyó költségvetésének egyenlegét (működési jövedelmét) az alábbi ábra mutatja: 200 Működési jövedelem, tőketörlesztés, pénzügyi kapacitás 164,9 millió Ft 150 144,0 100 98,4 82,8 50 41,7 72,8 4,6 0 10,0 20,9-8,6 13,2-50 -56,7-100 2007. év 2008. év 2009. év 2010. év pénzügyi kapacitás tőketörlesztés működési jövedelem A működési jövedelem a 2008. évben főként a saját működési bevételek és a költségvetési támogatás növekedésének hatására emelkedett, a gyermekjóléti feladatok intézményfenntartó társulásban történő ellátása miatt. A 2009. évben a működési jövedelem növekedését az iparűzési adóbevétel, valamint a kötvénybevétel befektetéséből és a betétlekötésből származó hozam és kamat- 15

I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK bevételek növekedése eredményezte. A 2010. évben csökkent a működési jövedelem, mert a saját működési bevételek, az átengedett bevételek és a támogatásértékű működési bevételek növekedését meghaladóan emelkedtek a működési kiadások az új iskolaépítéssel kapcsolatos készletbeszerzések, szolgáltatási kiadások és személyi juttatások növekedésének hatására. A működési jövedelem a 2011. év I. félévi folyó költségvetés adatai alapján 34,4 millió Ft volt. A folyó bevételek fedezetet nyújtottak a folyó kiadásokra, azonban a működési jövedelem a 2007. és a 2010. években a tőketörlesztést nem biztosította. A nettó működési jövedelem a 2007. évben negatív volt, amelyet a 41,7 millió Ft működési jövedelmet meghaladó 98,4 millió Ft folyószámla- és hosszú lejáratú hitellel kapcsolatos tőketörlesztés okozott. A 2008. évben a működési jövedelemből 10 millió Ft-ot fordítottak a 2007. évben felvett fejlesztési hitel törlesztésére. A 2009. évben működési jövedelemből a fejlesztési hitel törlesztésére 12,3 millió Ft-ot és a folyószámlahitel visszafizetésére 8,6 millió Ft-ot fordítottak. A 2010. évben a folyó bevételek 67,3 millió Ft-os növekedését meghaladta a folyó kiadások 227,6 millió Ft-os az új iskola építése miatti személyi és dologi kiadások emelkedése. Ennek következtében a működési jövedelem 4,6 millió Ft volt és nem nyújtott fedezetet a 13,2 millió Ft fejlesztési hitel törlesztésére. Az Önkormányzat felhalmozási költségvetésének egyenlege a 2007. évben negatív volt, a felhalmozási kiadások 3,9 millió Ft-tal meghaladták a felhalmozási bevételeket, a hiányt folyószámlahitelből finanszírozták. A 2008. évben az iskolaépítésre pályázat útján nyert és december hónapban rendelkezésre állt 300 millió Ft támogatás eredményeként a felhalmozási bevételek fedezetet biztosítottak a felhalmozási kiadások teljesítésére. Az Önkormányzatnak a 2009. és a 2010. években saját tőkebevétele nem keletkezett, a felhalmozási célú bevétele a pályázatokhoz nyert támogatásból származott. A felhalmozási kiadások a fejlesztések (az iskolaépítés, a könyvtár és a díszpark létrehozása, kerékpárút építése) hatására növekedtek, amelyre nem nyújtottak fedezetet a felhalmozási bevételek. A felhalmozási forráshiányt folyószámlahitelből és a 2008. évi kötvénykibocsátásból származó bevételből finanszírozták. A folyó bevételeknek a 2010. évi 213,9 millió Ft-os növekedését a 2007-2009. évek átlagához képest a saját működési bevételek és a költségvetési támogatás növekedése eredményezte. A költségvetési támogatás és az szja bevétel együttes összege 33,9 millió Ft-tal növekedett a 2007-2009. évek átlagához képest a központi támogatáselosztás változása következtében. A 2009. évben az egyéb saját bevétel a kötvénybevétel átmenetileg szabad pénzeszközeinek befektetéséből és a folyószámlán rendelkezésre álló forrás betétként való elhelyezéséből származó 85,9 millió Ft kamatbevétel hatására növekedett. Az áfa bevétel 2007-2009 évek átlagához képest 119,5 millió Ft-tal emelkedett a 2010. évben, amelyből az iskolaépítéshez kapcsolódó fordított áfa bevétel 128,4 millió Ft volt. A fordított áfa technikai elszámolása miatt ez nem valós bevétel. A helyi adókból, pótlékokból befolyó bevétel 2007-2009. évek átlagához képest 44,4 millió Ft-tal nőtt a 2010. évre főként az iparűzési adóbevétel emelkedésének hatására. Az iparűzési adó mértéke a vizsgált időszakban a törvényi maximum (2%) alatt, 1,75% volt. Az iparűzési adóbevétel több mint 70%-a egy adóalanytól származott, amely kockázatot jelent a bevételi kitettség miatt. 16

I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A felhalmozási bevételek összege a 2007-2009. évek átlagához viszonyítva 2010-ben 141,3 millió Ft-tal csökkent, mert a 2008. évben az Önkormányzat pályázat útján az iskolaépítésre 300 millió Ft-ot, egyéb pályázatokkal kapcsolatosan 40,5 millió Ft-ot nyert. Ez eredményezte a felhalmozási bevételek 2008. évi kiugró összegét. Az Önkormányzatnál 2007-2009. évek átlagához képest a folyó kiadások 305,8 millió Ft-tal emelkedtek 2010-ben, nagyrészt a működési kiadások 262,7 millió Ft-os, a magánszemélyeknek fizetett pénzbeli (szociális) juttatás 26,7 millió Ft-os és a kamatkiadás 2,4 millió Ft-os növekedésének hatására. A személyi juttatásra teljesített kiadás a 2007-2009. évek átlagához képest 54 millió Ft-tal nőtt a feladatbővülés miatt a létszámnövekedés következtében. A munkaadót terhelő járulékokra teljesített kiadás 2007-2009. évek átlagához képest 4,1 millió Ft-tal csökkent a központi intézkedések hatására. A dologi kiadások a 2007-2009. évek átlagához képest 217,6 millió Ft-os növekedését az áfa, a készletbeszerzések (elsősorban az új iskola építésével kapcsolatban), az üzemeltetési, fenntartási szolgáltatások többletkiadása okozta. Az Önkormányzatnál a 2007-2010 közötti időszakban megvalósított és 2010. december 31-ig befejezett felújítások és fejlesztések tényleges bekerülési költsége összesen 1214,3 millió Ft volt, a forrásösszetétele 258,7 millió Ft saját bevételből, 4,4 millió Ft fejlesztési hitelből, 466,9 millió Ft deviza alapú kötvénykibocsátásból származó bevételből, 114,8 millió Ft EU-s és 369,5 millió Ft hazai támogatásból állt. Az iskolaépítéssel kapcsolatban nem számszerűsítették a várható kiadásokat, ezért a jövőbeni üzemeltetés kockázatot jelenthet és befolyásolhatja az Önkormányzat pénzügyi egyensúlyát. A 2011. év I. félévben indított Polgármesteri hivatal komplex akadálymentesítése projekt várható 30 millió Ft-os bekerülési költségéből 1,5 millió Ft-ot önkormányzati saját forrásból és 28,5 millió Ft-ot EU-s támogatásból finanszírozzák. A folyamatban lévő fejlesztés támogatásának előfinanszírozása az Önkormányzat tájékoztatása szerint az iparűzési adóbevételből nem okoz finanszírozási problémát. Elbírálás alatt lévő pályázata 2010. december 31-én a zöldhulladék kezelésével kapcsolatban volt. A megvalósítani tervezett projekt bekerülési költsége 10,3 millió Ft, a forrásösszetételét 4,1 millió Ft saját bevétel, 5,3 millió Ft EU-s és 0,9 millió Ft hazai támogatás fogja képezni. Az Önkormányzat mérleg szerinti pénzintézeti kötelezettsége a 2006. év végéről a 2011. év I. félév végére 99,2 millió Ft-ról 868,9 millió Ft-ra nőtt, amelyből az árfolyamváltozás miatti különbözet 310,8 millió Ft volt. A fennálló pénzintézeti kötelezettségek a folyószámlahitel igénybevételéből, egy hosszú lejáratú fejlesztési hitelből és egy fejlesztési célú kötvénykibocsátásból keletkeztek. Az Önkormányzat pénzintézeti kötelezettségvállalásaira képviselő-testületi döntés alapján került sor, azonban nem nevesítették a visszafizetés forrásait és nem mutatták be a kamat- és árfolyamváltozásban rejlő kockázatot. A 2007. év előtt a fejlesztések finanszírozására igénybe vett folyószámlahitel kiváltására 2007-ben 646,3 ezer CHF (101 millió Ft) fejlesztési hitelt vettek fel, a hitel kiváltásával javult az Önkormányzat pénzügyi pozíciója. 2011-ben a fejlesztési hitel törlesztésével kapcsolatos állományváltozást az Áhsz.-ben foglal- 17

I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK taktól eltérően nem könyveltek, ezért a 2011. év I. féléves mérlegjelentésben nem a valóságnak megfelelően mutatták be a hitel állományát. A 2008. július 10-én kibocsátott, 20 év futamidejű, svájci frank alapú (500 millió Ft) kötvényét az Önkormányzat 2011. október hónaptól kezdte el törleszteni (41,3 ezer CHF). Az Önkormányzat a kötvénybevételt 2008-2010 között az általános iskola épületének építésére, valamint a közösségi könyvtár és díszpark kialakítására nyert EU-s támogatás megelőlegezésére fordította. A fejlesztési hitelt 2007-ben a folyószámlahitel kiváltására és a gyermekjóléti feladatokat ellátó intézményhez kapcsolódó ingatlanvásárlásra használták fel. A CHF-ben fennálló fejlesztési hitelből a vizsgált időszak alatt 274,7 ezer CHF (50 millió Ft) tőkét törlesztett, és 77,6 ezer CHF (13,5 millió Ft) kamatot fizetett. A kötvénykötelezettséghez kapcsolóan 5 millió Ft szervezési díjat és 280,5 ezer CHF (54,1 millió Ft) kamatot teljesített 2008-2011. év I. félév között. A kötvénykibocsátás átmenetileg szabad pénzeszközeiből annak végleges felhasználásáig 95 millió Ft kamatbevételt realizált. A hitel- és kötvény-kötelezettségek törlesztési kockázatot jelentenek a jövőben, mert a kötelezettségvállaláskor a visszafizetési forrást nem jelölték meg. A kockázat emelkedhet a fennálló kötelezettségeket érintő kamat- és árfolyam emelkedés hatására is. A visszafizetéshez szükséges pénzügyi források rendelkezésre állását részben látjuk biztosítottnak abban az esetben, ha a működési jövedelemtermelő képesség a 2010. évi iskolaépítéssel kapcsolatos egyszeri kiadásemelkedést követően visszaáll a 2008-2009. évek szintjére. A 2011. év I. félévi folyó költségvetés pozitív egyenlege (34,4 millió Ft) alapján feltételezzük a működési jövedelemtermelő képesség változatlanságát. Az Önkormányzat 2007-2011. években a 2009. év kivételével az eredeti költségvetésekben a költségvetés egyensúlya érdekében működési célú hitel felvételét tervezte. A 2007-2008. és a 2010-2011. évi költségvetési rendeletekben a költségvetési bevételek és kiadások egyenlegeként nem mutatták ki a költségvetési hiány összegét és finanszírozásának módját. A költségvetési kiadások és bevételek főösszegeinek megállapításánál finanszírozási célú pénzügyi műveleteket is figyelembe vettek. Ezzel megsértették az Áht. 1 -ben foglaltakat. Az Önkormányzatnak az ellenőrzött években szüksége volt a likviditás biztosításához időszakosan folyószámlahitelre. A 2009-2010. évek és 2011. év I. félév végén nem volt folyószámlahitel állománya. Munkabér-megelőlegezési hitel vagy egyéb likviditási célú rövid lejáratú hitel felvétele nem volt a vizsgált időszakban. A folyószámlahitel igénybevétele a 2007-2011. év I. félévében az alábbiak szerint alakult: Folyószámlahitel 2007. év 2008. év 2009. év 2010. év 2011. év I. félév Keretösszeg január 1-jén (millió Ft-ban) 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 Átlagos napi állomány (millió Ft-ban) 19,5 3,8 7,0 3,0 0,3 Folyószámla hitellel zárt napok száma (nap) 172 149 152 135 26 Egyenleg (állomány) 6,2 8,6 - - - A likviditás biztosítása az Önkormányzatnak 4,1 millió Ft kamatkiadást és 0,3 millió Ft egyéb költség fizetésének kötelezettségét okozta a vizsgált időszakban. Az Önkormányzat 2011. év I. félév végi szállítói tartozása 23,6 millió Ft, melyből 0,2 millió Ft 30 nap alatti lejárt tartozás volt. Átüteme- 18