Zalaegerszegi Intézet 8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 18/a, Pf. 67. Telefonközpont: (06-92) 509-900 Fax: (06-92) 509-930 FELHASZNÁLÁSI FELTÉTELEK (felhasználási engedély) Ez a dokumentum a Budapesti Gazdasági Fiskola Pénzügyi és Számviteli Fiskolai Kar Zalaegerszegi Intézete Könyvtárának online szakdolgozat-archívumából származik. A szerzi és egyéb jogok a dokumentum szerzjét/tulajdonosát illetik. Ha a szerz vagy tulajdonos külön is rendelkezik a szövegben a terjesztési és felhasználási jogokról, akkor az megkötései felülbírálják az alábbi megjegyzéseket. Ugyancsak a felels azért, hogy ennek a dokumentumnak az elektronikus formában való terjesztése nem sérti mások szerzi jogait. Az archívum üzemelteti fenntartják maguknak azt a jogot, hogy ha kétség merül fel a dokumentum szabad terjesztésének lehetségét illeten, akkor töröljék azt az online szakdolgozattár állományából. Ez a dokumentum elektronikus formában szabadon másolható, terjeszthet, de csak saját célokra, nem-kereskedelmi jelleg alkalmazásokhoz, változtatások nélkül és a forrásra való megfelel hivatkozással használható. Minden más terjesztési és felhasználási forma esetében a szerz/tulajdonos engedélyét kell kérni. Ennek a copyright szövegnek a dokumentumban mindig benne kell maradnia. A szakdolgozat szerzje a dokumentumra vonatkozóan az alábbi felhasználási engedély-nyilatkozatot tette: Alulírott, a Budapesti Gazdasági Fiskola Pénzügyi és Számviteli Fiskolai Kar Zalaegerszegi Intézete végzs hallgatója kijelentem, hogy fent nevezett oktatási intézmény, oktatási és tudományos, non-profit célokra számítógépes hálózaton (pl. interneten) vagy egyéb számítógépes adathordozón közzéteheti az intézménynél benyújtott szakdolgozatomat. Jelen nyilatkozat a hatályos szerzi jogszabályok értelmében nem kizárólagos, idtartamra nem korlátozott felhasználási engedély. A felhasználás, terjesztés a kutatást végz felhasználók számára, magáncélra ideértve a másolatkészítés lehetségét is - történhet úgy, hogy az a felhasználó(k) jövedelemszerzése vagy jövedelemfokozása célját közvetve sem szolgálhatja és nem-kereskedelmi jelleg alkalmazásokhoz is csak változtatások nélkül és a forrásra való megfelel hivatkozással használható. A szerzi és tulajdonosi jogok, valamint az üzleti célú felhasználási lehetségek továbbra is fent nevezett szerzt illetik. Hozzájárulok, hogy azonos feltételekkel a fenti felhasználási, terjesztési jogokat az oktatási intézmény harmadik személyre elssorban az Országos Széchényi Könyvtár Magyar Elektronikus Könyvtárára ruházhassa át. Kijelentem, hogy nyilatkozatommal csak saját valós jogaimat gyakoroltam, így ez a gesztusom mások jogviszonyát és érdekeit nem csorbítja szakdolgozatommal kapcsolatban.
BUDAPESTI GAZDASÁGI FISKOLA PÉNZÜGYI ÉS SZÁMVITELI FISKOLAI KAR SZAKDOLGOZAT LÁNCZOS ESZTER ILONA NAPPALI TAGOZAT SZÁMVITEL SZAK VÁLLALKOZÁSI SZAKIRÁNY 2003.
BUDAPESTI GAZDASÁGI FISKOLA PÉNZÜGYI ÉS SZÁMVITELI FISKOLAI KAR ADÓKEDVEZMÉNYEK A TÁRSASÁGI ADÓBAN KÜLS SZAKMAI KONZULENS SZERENCSÉS MÁRIA OPERATÍV KONZULENS DR. KOVÁCS LÁSZLÓ LÁNCZOS ESZTER ILONA NAPPALI TAGOZAT SZÁMVITEL SZAK VÁLLALKOZÁSI SZAKIRÁNY 2003.
Tartalomjegyzék 1 Bevezetés...1 2 Az adórendszer rövid története az adóreformtól napjainkig...3 2.1 Néhány gondolat az adórendszerr:l...3 2.2 Az adóreform szükségessége...4 2.3 Az 1988. évi adóreform...6 2.4 Az elmúlt 12 év rövid története...7 3 A társasági adótörvény módosítási folyamata...10 3.1 A társasági adóztatás jellemz:i...10 3.2 A jelenleg hatályos társasági adótörvény el:dje, annak változásai...11 4 Az adókedvezmények változásai a társasági adótörvényben 1997-t:l...14 4.1 Az újrakodifikált törvény 1997-ben...14 4.2 Változások 1998-ban...15 4.3 1999-re vonatkozó módosítások...16 4.4 Néhány pontosítás 2000-ben...17 4.5 Megvalósul a kormányprogram, avagy kétéves adójogszabályok 2001-t:l...18 4.6 Visszamen:leges hatályú korrekciók és új rendelkezések...20 5 A társasági adókedvezmény jöv:je az Európai Unióban...22 5.1 Az Európai Unió adóharmonizációja...22 5.2 A csatlakozási eljárás folyamata...23 5.3 Az Európai Unió normái...24 5.4 Az EU konform társasági adókedvezmények...25 6 Adóhatósági ellen:rzés egy társas vállalkozásnál...28 6.1 Az adóhatóság feladata...28 6.2 Az adóhatóság tapasztalatai 2001-ben a kis- és középvállalkozásoknál végzett ellen:rzések során...30 6.3 Miegymás MIvek Kft. adóhatósági ellen:rzése...31
7 Az adófizetési kötelezettség és az adókedvezmények...45 7.1 Az adózók számának alakulása 1996-2001 között...45 7.2 Az adófizetési kötelezettség és az igénybevett adókedvezmények 1996 és 2001 között...46 7.3 A 2000. és a 2001. adóév kiemelt adatainak összehasonlítása...47 8 Befejezés...50
1 1 Bevezetés A társadalomban, a gazdaságban vannak olyan feladatok, szükségletek, amelyeket szervezett keretek között el:nyösebben lehet kielégíteni, mint ahogyan azt az egyéni magánháztartások tennék. Ezen közfeladatok szervezésében, ellátásában az államnak meghatározó része van. A gazdasági-társadalmi fejl:dés el:rehaladtával változik az állam irányító, társadalomszervez:, ellátó tevékenysége. A b:vül: állami feladatok növekv: költségvetési bevételeket indokolnak. Az, hogy az állam végül is milyen nagyságú jövedelmet centralizál és azt mire, és hogyan költi el, függ a gazdaságpolitika céljaitól, a lakossági és vállalkozási feladatoktól, a gazdasági helyzett:l, az egyéni-, a csoport- és a nemzetgazdasági érdekek összehangoltságának lehet:ségét:l. Magyarországon tizenöt évvel ezel:tt, 1988. január 1-jén lépett életbe az az adóreform, amely újra meghonosította a piacgazdaságokban megszokott adónemeket. A rendszer azóta hosszú utat tett meg, hogy elérje mai formáját, de még napjainkban is kisebbnagyobb változásokon megy keresztül, folyamatosan igazodva a piacgazdaság követelményeihez. Hazánkban jellemz:en évr:l-évre változnak a politikai vezetés által meghatározott keretek. Azonban ezek a változások a gazdaság egyetlen résztvev:jének sem tesznek jót, hiszen egy megalakult vállalkozás a tevékenységét nem egy évre, hanem minimum 5-10 évre el:re próbálja megtervezni. A gyakori változások pedig a befektetési döntésekre, a vállalati gazdálkodás egészére hatnak károsan, ugyanis minden vállalkozás életében eljön az a pont, amikor döntenie kell a lehetséges befektetési, beruházási lehet:ségek között, de a bizonytalan nem tervezhet: jöv: nagymértékben megnehezíti ezt a döntést. A változásokra az ellentmondás ellenére mégis szükség van, mivel változás nélkül nincs lehet:ség a fejl:désre, a haladásra. Márpedig a vállalkozásoknak a nyereséges gazdálkodás, vagy a felszínen maradás érdekében folyamatosan fejl:dniük kell. A talponmaradás, illetve a fejl:dés záloga pedig a rendszeres befektetés és a bizonyos id:közönként végrehajtott beruházás.
2 Mivel szakmai gyakorlatomat az Adó- és Pénzügyi Ellen:rzési Hivatal Kelet-budapesti Igazgatóságán, a Társas Vállalkozások Ellen:rzési F:osztályán töltöttem, így a témaválasztás során felvet:dött, hogy dolgozatomat a társasági adóról írjam. Az el:zetes kutatómunka és tájékozódás során többször találkoztam a közeli EU-csatlakozást elemz: tanulmányokkal. Majdnem mindegyik tanulmány kiemelten foglalkozott a Magyarországon hatályban lév: adókedvezményekkel, amelyek gátat szabnak hazánk uniós integrációjának. Ezért döntöttem úgy, hogy dolgozatomban bemutatom a társasági adókedvezmények módosítási folyamatát, valamint az uniós jogharmonizáció lépéseit. A gyakorlat során els:dleges feladatom volt a f:osztályon folyó vizsgálatok figyelemmel kísérése. Az ellen:rzött vállalkozásoknál sok esetben jelentett problémát az adókedvezmények jogszeri igénybevétele. Így a dolgozatom végén a témámhoz szorosan kapcsolódó esettel is foglalkozom.
3 2 Az adórendszer rövid története az adóreformtól napjainkig 2.1 Néhány gondolat az adórendszerr1l Az adórendszer tulajdonképpen többféle adó céltudatos egymás melletti alkalmazása azért, hogy azok egymást jól kiegészítsék és a f:adónem hiányosságait ellensúlyozzák. Az adórendszer az adott országban kötelez: adók olyan együttese, amely jogi és gazdasági tekintetben egyaránt egységet alkot. Az adórendszer tehát magában foglalja az egyes államokban egy adott id:szakban miködtetett adók összességét. Az adórendszer ennek megfelel:en az adók nemeinek, fajtáinak, az adózás alapelveinek, az adómegállapítás, az adókivetés és az adófizetés gyakorlati eljárásának az összességét jelenti. Az adórendszer alapvet:en országspecifikus kategória, azonban a nemzeti adórendszerek sajátosságai korunkban folyamatosan összeszikülnek. A szabad elhatározásokat korlátozzák az ésszeri gazdasági megfontolások, a nemzetközi integrációs folyamatok, a különböz: adóegyezmények és az alkotmányos és jogi jellegi keretek. Az adórendszer egyik legfontosabb kritériuma az érvényesíthet:ség, azaz csak olyan adórendszer miködtethet: sikeresen, amely megfelel a hagyományoknak, az adózók gondolkodásmódjának, kulturális fejlettségének, adottak az adóigazgatás területén a tárgyi és a személyi feltételek. Ha a gazdaság szerkezetében, a termelési ágak egymáshoz való viszonyában, a termelés és értékesítés módszereiben, valamint a fogyasztásban, felhalmozásban, a lakosság foglalkozási viszonyaiban lényegesebb változások mennek végbe, akkor az adórendszernek is változnia kell. Az adórendszerek módosulásában kiemelt jelent:ségi az adóreform. Az adóreform tulajdonképpen az adózás új alapokra helyezését vagy az adók lényegesebb átcsoportosítását jelenti. A közteherviselésben mutatkozó aránytalanságok kiegyenlítését nem szükséges mindig általános adóreformmal megvalósítani, hanem a célszeri arányokat részleges adóreformmal is helyre lehet állítani.
4 Az adórendszer akkor funkcionál jól, ha egyszeri, semleges, igazságos, konzisztens, stabil és kiszámítható. EgyszerI az adórendszer akkor, ha az adófajták könnyen áttekinthet:ek, az adó egyszerien kiszámítható, nehéz eltitkolni, a szabályokat kijátszani és ha olcsó a beszedése. Semleges az adórendszer, ha az adó nem befolyásolja az adózó gazdasági döntéseit, azaz, ha az adóköteles személy vagy vállalat az adó hatására ugyanúgy viselkedik, gazdálkodik, mint az adott adófajta nélkül. Igazságos az adórendszer, ha azok, akiknek a köztehervisel: képessége nagyobb, viszonylag több adót fizetnek. Konzisztens az adórendszer, ha összhangban van a nemzetközi partnerek adórendszerével, ha az egyes adónemek hatása nem ellentétes. Stabil és kiszámítható az adórendszer, ha ritkán változik és a változás tendenciája belátható és felmérhet:. Olyan adórendszer, amely a felsorolt követelményeknek azonos mértékben megfelel, nincs és nem is lehetséges a megvalósítása. Ez az oka annak, hogy többféle adót kell együttesen miködtetni. Különböz: adófajták esetében ugyanis más és más el:nyöket lehet kiaknázni, illetve más és más hátrányokat kell eltirni. A tapasztalatok viszont azt jelzik, hogy minél több szempontot vesz figyelembe egy adórendszer, azaz minél igazságosabb, annál bonyolultabb is. Az adórendszer egyszerisége és igazságossága rendszerint ellentétes követelményeket támaszt. 2.2 Az adóreform szükségessége A magyar gazdaság fejlesztését, az ország gyarapodását, az életszínvonal javítását korlátozták a gazdaság miködésében f:ként az 1980-as évek közepén kialakult kedvez:tlen folyamatok. Ez összefüggött a termelési, elosztási, fejlesztési döntéseket meghatározó feltételekkel, mindenek el:tt a vállalatok, a vállalkozók gazdasági környezetével. Az akkori általános gazdasági helyzetr:l készült elemzések el:térbe helyezték az adórendszer és a támogatási rendszer átalakításának szükségességét, mert
5 lassú volt a gazdaság növekedése, irracionálisan alakult a termelési tényez:k felhasználása, mérsékelt volt a társadalmi termel:munka hatékonysága, gyengének bizonyult a gazdaságirányítás hatásfoka és er:teljesen megromlottak a bels: és küls: egyensúlyi viszonyok. Az alkalmazott szabályozási rendszer alapvet: jellemz:je volt, hogy er:teljes és kiterjedt, a gazdaság teljesít:képességéhez viszonylag túlméretezett volt a társadalmi közös fogyasztás, továbbá a vállalati támogatások gyors növekedése, a beruházások szerkezete miatt a gazdaságban keletkez: jövedelmek centralizálása er:teljesen n:tt. Emiatt a hatékonyan gazdálkodó szervezetekt:l magas arányú lett a jövedelem elvonása, a nyereségcentralizálás, ami szikítette mozgásterüket, s ez lefékezte az egész gazdaság dinamizmusát, alacsony szinten tartotta az érdekeltség intenzitását, merev volt a vásárlóer: szabályozás, az érvényes rendelkezések túlzottan fékezték a vásárlóer: növekedését, mindenekel:tt a beruházási célú er:források felhasználását korlátozták. A nagyfokú jövedelem-centralizáció következtében egyre több lett az olyan gazdálkodó szervezetek száma, ahol nem volt biztosítva az el:rehaladás, a fejl:dés forrásszükséglete. Nehéz lett a gazdasági tisztánlátás, a beruházási tervezetek elkészítésekor nem voltak reálisan megítélhet:ek azok a fejlesztések vagy szervezetek, amelyek hatékonyak, s azok, amelyeknél alacsony hatásfokú a miködés. Mindez azzal függött össze, hogy a vállalati nyereségek közel kétharmadával azonos összegi volt a részükre folyósított állami támogatás, s még ennél is nagyobb az adókedvezmény és az adómentesség, s így az adóárrendszer bonyolulttá, differenciálttá, áttekinthetetlenné vált és nem volt képes célszerien orientálni, elfedte a valóságos költség, ár- és nyereségviszonyokat. A leírtakból következ:en az akkori adórendszer bizonyítottan nem volt alkalmas a magyar gazdaság teljesítményének növelésére. Tehát a szabályozást olyan irányba kellett módosítani, ahol a termelési, fejlesztési, elosztási döntéseket a nyereség- és vagyonérdekeltség motiválja és a gazdálkodók jövedelmi helyzete a piacon d:l el. Az irányítási rendszer halaszthatatlan fejlesztésével kapcsolatosan kialakult célok eléréséhez átfogó ár- és adóreform vált szükségessé.
6 2.3 Az 1988. évi adóreform Az adóreform kiemelten kívánta szolgálni a gazdaságpolitikai törekvések megvalósítását, a küls: és bels: egyensúlyi viszonyok javítását, a gazdasági és fogyasztási szerkezet korszerisítését, s az ehhez szükséges szelektív fejlesztést, a miszaki színvonal növelését. Nagyobb mozgásteret akart biztosítani a jól gazdálkodóknak és ehhez több jövedelmet kellett a részükre meghagyni, az átlagosnál gyorsabb fejl:désük megalapozására. Az 1988. január 1-jével végrehajtott adórendszer-átalakítás széles köri, reform jellegi volt, hiszen számos adókötelezettség megszint, megváltozott az egyes adó- és járulékkötelezettségek alapja és mértéke, továbbá új adók léptek életbe. Az adóreform elindította a vállalati adózás alapvet: átformálását, aminek hatására létrejött a kisvállalkozókra kiterjed:en a vállalkozói adó, amely azonos módon szabályozta az egyéni és társas vállalkozásokat. A vállalkozói adó rendszerének létrejöttével a kisvállalkozások területén általánossá vált a nyereségadóztatás gyakorlata, amely közelített a vállalati szabályozás általános rendszeréhez, s a korábbinál jobban késztette a befektetés növelését. Az adóreform után a hazai adóztatás gyakorlatában számottev: el:relépés következett be a nemzetközileg általánosan elfogadott és miködtetett adórendszerek (áfa, szja, ványa, stb.) irányába, a magyar gazdaság adórendszere közelebb került a fejlett országok adórendszeréhez. A gazdaságpolitikai törekvéseknek megfelel:en csökkent a költségvetési centralizáció mértéke, továbbá a korábbi évekhez viszonyítva n:tt a gazdálkodó szervezeteknél decentralizálódó jövedelmek aránya és fokozódott a nyereség növelésében való érdekeltség. Fokozatosan és jelent:s mértékben csökkent a nyereségadó rátája, 1987-ben a nyereség 80%-át, 1988-ban 57%-át, 1989-ben 53%-át, 1990-ben már csak 31%-át vonta el a költségvetés.
7 Az érvényes adórendszernek els:dleges és néhány kivételt:l eltekintve meghatározó szerepe van a központi feladatok pénzellátásának biztosításában, s eközben versenysemlegességét segít:en, egyre normatívabb módon funkcionál. Az eltérések és kedvezmények szerepe er:teljesen visszaszorult a tulajdonviszonyok változásával összhangban. Az adóreform után funkcionáló adórendszert bár számos pozitív folyamat elindítója lett több területen jogosan bírálták, s a hatása sok tekintetben kedvez:tlen volt. Ez kifejez:dött abban, hogy az adóreform nyomán jelentkez: áremelkedés er:sítette a gazdaságban az inflációt, a központi költségvetés jövedelem-újraelosztó szerepe nem csökkent megfelel: mértékben és az adórendszer csekély mértékben segítette a megtakarítások, a befektetések ösztönzését. Összefoglalóan megállapítható, hogy az adóreform alapvet: törekvései, közvetlen céljai jórészt teljesültek, de a gazdaság továbbra sem mozdult ki a korábbi holtpontról. A miködtetett adórendszer formailag nem tért el a fejlett t:kés országokban funkcionáló adórendszert:l, de tartalmi vonásai és hatásmechanizmusa lényegesen más volt. Éppen ezért vált szükségessé korrekciókat végrehajtani az adóreform továbbvitele érdekében. 2.4 Az elmúlt 12 év rövid története Az el:z: alpont végén említett korrekciókat az 1991. évt:l léptették életbe, amikor figyelembe vették az adórendszer addigi miködése során szerzett kedvez:tlen tapasztalatokat. SzükségszerIen szélesítették az adózók és az adóalapok körét az igazságosabb közteherviselés, a vállalkozások, a megtakarítások és a beruházások serkentése érdekében. A gazdasági környezet változása miatt az adózók száma folyamatosan és sokszorosára n:tt. Mindez azzal járt, hogy az adózók egy része részben tájékozatlanságból, részben a változó jogi feltételeket is kihasználva mulasztotta el kötelezettségeinek teljesítését. Nagyrészt ez indokolta, hogy megújították az adóigazgatás információs rendszerét, továbbá az
8 adóhatóság ellen:rzésének rendjét és módszerét. A kötelezettségek teljesítésének el:segítése és kikényszerítése, valamint a jogsértések megel:zése érdekében b:vítették az adóhatóság mozgásterét. A mozgástér b:vítése és az eszközök gyarapítása jobb lehet:séget teremtett az adóhatóságnak az adóalapok feltárására, az adók beszedésére és a jogsértések megel:zésére. Az adójogszabályok alkalmazásának jogi környezete is folyamatosan változott; a számviteli, a statisztikai, a személyes adatok új nyilvántartási rendszere és az új adótörvények az adózás rendjének jogi szabályozásában is változást tettek szükségessé. Mindezekre figyelemmel els:sorban a bevallani elmulasztott jövedelmek eredményesebb feltárása, az adójogszabályok szigorúbb betartása, továbbá a gazdaság szervezeti és szerkezeti változásához történ: igazodás és igazítás indokolta az adózás rendjér:l szóló törvény módosítását is. Az adórendszer korszerisítése keretében az OrszággyIlés 1992 és 1994 között folyamatosan kisebb jelent:ségi módosításokat fogadott el, amelyek a folyamatosan változó gazdasági és jogi környezet adta új adókikerülési módok megszintetését, illetve az adózási fegyelem javítását célozták meg. Sajnálatos módon azonban a költségvetésben súlyos egyensúlyvesztés következett be, ami miatt hangsúlyossá váltak a bevételi stabilitás megteremtésének a szempontjai. A társadalmi-gazdasági átalakulás nem kívánatos kísér:jeként megjelent úgynevezett feketegazdaság er:teljes növekedése veszélyeztette az államháztartás egyensúlyvesztésének helyreállítását, valamint az egész átalakulási folyamat végcéljának elérését is. A feketegazdaság térnyerésének megakadályozása, a jelenség elviselhet: mértékre történ: visszaszorítása komplex kormányzati fellépést kívánt. E munka keretén belül került sor az adótörvények felülvizsgálatára abból a szempontból, hogy azok az adóztatás akkori személyi és tárgyi feltételei között miként szolgálhatnák jobban a feketegazdaság visszaszorítását, és a nem, vagy alig adózó rétegek hatásosabb bevonását a közteherviselésbe. A tapasztalatok szerint az adóztatás eredményessége vagy eredménytelensége nemcsak a kötelezettség érvényesítésére hivatott hatóság jogi eszköztárának a függvénye, hanem legalább ilyen fontosak az adóigazgatási szervezetrendszer személyi és tárgyi feltételei, az adóapparátus szakértelme, stabilitása és morális intaktsága is.
9 A fentieknek megfelel:en az adótörvényeket olyan irányba változtatták számos helyen, hogy kedvez:bbé váljanak a közterhek bevallásának feltételei, növekedjen az adóhatóság ellen:rzéseit megalapozó információk mennyisége és min:sége, javuljon az adóbevallási fegyelem, sziküljenek a jogosulatlan adó-visszaigénylések lehet:ségei. Az elmúlt 12 év adótörvényeiben tükröz:d: adópolitika sem karakterisztikusabb, mint a korábbi, ebben pedig meghatározó az államháztartás tartós egyensúlytalansága (nagy hiánya) és az, hogy egyidejileg jelen vannak szociálpolitikai, megtakarítási és befektetési tevékenységet orientáló intézkedések a törvényekben. Sajnálatosan a hazai adórendszer az 1988. évi adóreform után tartalmilag folyamatosan módosult (általában évente, de a f: adónemek tekintetében gyakran ennél is rövidebb id:nként), emiatt a miködtetett adórendszer gyakran és jogosan áll az elmarasztalások középpontjában.
10 3 A társasági adótörvény módosítási folyamata 3.1 A társasági adóztatás jellemz1i A társasági adó a vállalkozások nyereségéhez kapcsolódó közvetlen adó. A nyereségadóztatás rendszere az elmúlt évek során jelent:sen átalakult, egyre jobban igazodik a nemzetközi gyakorlathoz. Az eddig eltelt id:szakban a társasági adópolitika a vállalkozásösztönzést, a jövedelemátcsoportosítást kívánta el:segíteni. Az 1988. évi adóreform óta eltelt években végrehajtott módosítások céljai és egyben okai a nyereségadóztatás terén lényegében három fontos szempontban összegezhet:k: a vállalkozások kedvez: miködési feltételeinek megteremtése, az állami feladatok ellátásához szükséges bevételek biztosítása, az Európai Unióhoz való társulásból ered: szempontok érvényesítése. Az el:bb vázolt célok megvalósítása csak úgy lehetséges, ha a vállalkozás célja a nyereség maximalizálása. Lényeges szempont, hogy ezt a törekvést az érvényes adórendszer is el:segítse, és fontos, hogy az adózók ne mindenáron törekedjenek az adókötelezettség minimalizálására. Egy jól miköd: nyereségadóztatási rendszer célszerien segítheti az államháztartás bevételeinek el:teremtését, a tulajdonosi motiváció er:sítését, a vagyon gyarapodását, az üzleti szempontokat is figyelembe vev: t:keáramlást, a versenysemlegesség érvényesülését, a megtakarítási hajlandóság er:sítését, a nemzetközi szervezetekhez való kapcsolódás igényét.
11 A nyereségadóztatás fejl:désében mérföldk: volt az 1991. évi LXXXVI. törvény megalkotása, amely 1992. január 1-jét:l társasági adó néven szolgált a nyereség egy részének elvonására, és a vállalkozási nyereségadó helyett lépett hatályba. Ez a törvény sajátos gazdasági környezetben született és els:dleges célja volt, hogy az adóztatás rendszere segítse a tulajdonviszonyok átalakítását, és megfelel: ösztönzést biztosítson a befektet:k számára. 3.2 A jelenleg hatályos társasági adótörvény el1dje, annak változásai A társasági adó a piacgazdaság feltételeit és az átmenet sajátosságait figyelembe vev: adóztatásra törekedett. Fogalmi rendszere és felépítése lényegesen közelebb állt a nemzetközi adórendszerhez, mint el:dje a vállalkozási nyereségadó. A társasági adótörvény a meghirdetéskor hosszabb távon a semlegesség elvét, a normativitás érvényesítését célozta meg. A stabilitásra való törekvést pedig párosította az átmeneti id:szakban meglév: kedvezmények fokozatos megszintetésével. Az akkori tapasztalatok nem indokolták az adó rendszerének és szerkezetének a megváltoztatását. A recesszió miatt nem lehetett felvállalni az adómérték emelését, a jogstabilitás miatt pedig a kitizött céltól eltér:en nem szikítették a kedvezményeket. Az 1993. évre szóló javaslatok az el:bbiekb:l következ:en els:sorban pontosító jellegiek voltak, másodsorban pedig az id:közben megalkotott törvényekkel való összhang megteremtését szolgálták (néhány ponton tartalmi módosulást okozva). A törvénymódosítások a számviteli törvény el:írásaival való szorosabb kapcsolatot segítették el:, hiszen a vállalkozás bevételeivel szemben elszámolható költségeket kis mértékben korlátozták, továbbá szikítették az alapítványoknak és közérdeki kötelezettségvállalásokra adott adományok után az adóalapnál érvényesíthet: levonást.
12 1994-t:l a számított adó mértékét a korábbi 40%-os kulccsal szemben az adóalap 36%- ában állapították meg, valamint a minimumadó is bekerült a törvénybe. (Azoknál a vállalkozásoknál, ahol az adóalap nem éri el a korrigált árbevétel 2%-át, ott a számított adó a korrigált árbevétel 2%-ának a 36%-a.) Az 1995. évi gazdasági szabályozás változásai és az adórendszer eszközeinek korszerisítése ismételten az egyensúly és a gazdasági növekedés egymással is ellentmondásban lév: súlypontjaihoz köt:dtek. A társasági adóról szóló többször módosított 1991. évi LXXXVI. törvény 1995. évi változása gyakorlatilag mindkét célhoz kapcsolódott, hiszen jelent:s többletforrást csoportosított a vállalkozásokhoz, de ezt is olyan eloszlásban tette, hogy kiemelten kedvezményezte az adott vállalkozásból ki nem vont jövedelmet. A fentiek alapján a társasági adó módosításánál meghatározó tényez: volt a beruházások, a befektetések ösztönzése, illetve a foglalkoztatás-b:vítés segítése. Ezen kívül a más jogszabályokkal való összhang biztosítása miatt, valamint a már meghozott gazdaságpolitikai döntésekkel összhangban a törvény egyes rendelkezéseinek pontosítására, illetve a folyó évi tapasztalatok alapján a jogszabály el:írásainak egyszerisítésére is sor került. A társasági adó leglényegesebb változása az osztott adókulcs bevezetése volt, amely a vállalkozásnál miköd:, visszahagyott tartós saját forrássá váló nyereségnél (adóalapnál) egy nemzetközi mércével is alacsony (18%-os) adókulcsot határozott meg, míg a kiosztott jövedelemre (osztalékra) ezen felül egy nem túl magas (23%-os) kiegészít: adót írt el: (a minimumadót pedig hatályon kívül helyezte). A gazdasági recesszióból való kilábalás indokolta, hogy a vállalkozási körben élénküljön a beruházási és fejlesztési tevékenység. Ezt a célt a beruházás ösztönzés általános módszereként ismert adókulcs-csökkentéssel kívánta elérni az akkori politikai vezetés. Ez a megoldás a jövedelmez:en gazdálkodó vállalkozások számára b:vítette a fejlesztésre rendelkezésre álló forrásokat. A radikális adókulcs-csökkentés adósemleges volt, hiszen minden befektet: számára azonosan vonzó lehet:séget nyújtott, ugyanakkor a felvett osztalékra kivetett magasabb adó miatt a jövedelemnek a vállalkozásban hagyására ösztönzött. Az alacsony adókulcs gyorsította a beruházások megtérülését, ami er:teljes beruházási magatartást váltott ki. A beruházások ösztönzése mellett a módosítások a
13 feketegazdaság visszaszorítását is megcélozták. Az adóterhek csökkentése a gazdaság fellendítésének fontos lépése volt, azonban e lépéssel a gazdasági élénkülés mellet elérték a vállalkozások fejl:dését is. Összességében tehát az 1995. évi változások a következ:képpen csoportosíthatók: a gazdaság élénkülését el:segít: módosítások, azaz a megtakarítások és befektetések ösztönzése az adókulcs mérséklésével; egyszerisít: és további adókedvezményeket eredményez: változások, illetve az általános adómérték csökkenésével a kedvezmények számának mérséklése; a jogkörnyezethez alkalmazkodó módosulások. Az 1996. évi adópolitikai célok meghatározásánál alapvet: szempont volt az adórendszer stabilitásának er:sítése. A törvény célja az azonos elbánás elvének érvényesülésével az állami feladatok ellátásához szükséges adóbevételek biztosítása, és az egyes társadalmigazdasági célok megvalósításának el:segítése volt. Az 1996. január 1-jét:l hatályba léptetett törvénymódosítások kisebb jelent:ségiek voltak, mint a korábbi években. Ezt az indokolta, hogy a törvény addigi miködése során megfelel:en szabályozta a társaságok nyereségadóját. A módosításokban továbbra is a befektetések és a megtakarítások ösztönzése állt a középpontban. A beruházások kiemelt ösztönzését és a válságtérségek, különleges övezetek kedvezményezését gyorsított amortizáció és adókedvezmény segítette. Az OrszággyIlés 1996. :szén új törvényt fogadott el a társaságok adóztatásáról. Az új szabályozás els:dleges szempontja a nemzetközi gyakorlat követése volt, konkrétan az Európai Unióhoz való csatlakozás id:szerisége tette szükségessé a törvény megalkotását.
14 4 Az adókedvezmények változásai a társasági adótörvényben 1997-t1l 4.1 Az újrakodifikált törvény 1997-ben A társasági adózás szabályait 1997. január 1-jét:l új törvény az 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról fogalmazza meg. A társasági és osztalékadó törvény az 1992. évben hatályba lépett társasági adóról szóló törvény rendszerét megtartva, azt továbbfejlesztve szabályozza a társas vállalkozások jövedelemadózási szabályait és új adónemként osztalékadót ír el: az osztalékkedvezményezettek számára (a magánszemélyeket kivéve). A törvény általánosan ösztönöz a jövedelmek vállalkozási szférában tartására az alacsony adókulccsal és az osztalékadó alóli mentesítéssel, ugyanis olyan vállalkozásbarát elemek szerepelnek benne, amelyek biztosítják, hogy a hazai gazdaság vérkeringésében miködtetett megtermelt jövedelmet viszonylag alacsony adó terhelje, és csak a személyes fogyasztásra kivont jövedelmet adóztatja progresszíven. A törvény célja a vállalkozók befektetési kedvének ösztönzése és nem az, hogy különleges kedvezményeket nyújtson meghatározott területekre koncentrálva. A vállalkozások által eddig megszerzett adókedvezményeken túl új adócsökkent: kedvezmények bevezetésére került sor, amelyek segítik a kiemelt térségben, vállalkozási övezetben megvalósuló infrastrukturális beruházásokat és az 1 milliárd forintot meghaladó szállodai beruházásokat.
15 4.2 Változások 1998-ban A jogalkotás 1998-ra a szabályozás stabilitására helyezte a hangsúlyt, ezért a Tao. törvény módosítása kisebb léptéki, mint az el:z: évben. Az adókedvezmények területén azonban fontos változások történtek. Az 1998. január 1-jét:l hatályos társasági adótörvényben lényeges szigorítás, hogy az átalakulás egyes eseteinél beolvadás, összeolvadás, szétválás, részleges átalakulás a vállalkozók nem jogosultak el:djeik beruházási adókedvezményeire. Ezért 1997. december 31-éig dönteniük kellett err:l azoknak a társaságoknak, szövetkezeteknek, amelyek a korábban kapott beruházási kedvezményüket nem akarták elveszíteni. Az Európai Unióval kötött társulási megállapodásban szerepel a közvetlen exporttámogatás tilalma, emiatt 1998-tól az exportnövelés nem írható el: a különféle adókedvezmények feltételéül. Ezért az 1 milliárd forintot meghaladó beruházások adókedvezménye 1998-tól a nettó árbevétel növeléséhez kapcsolódik az exportárbevétel növelés helyett. A kiemelt térségben vagy vállalkozási övezetben beruházók adókedvezményének sem feltétele, hogy az exportból származzon az árbevétel növekedés. A törvény választási lehet:séget biztosít azoknak, akik már jogosultak az adókedvezményre vagy a beruházásukat legalább 1997. december 31-éig megkezdték. k eldönthetik, hogy az adókedvezményt a régi vagy az új feltételekhez igazodva veszik igénybe, de a döntésüket kés:bb nem változtathatják meg. Aki az új feltételt preferálja, az 1998-ban az 1997. évi árbevétel változásához viszonyítva ítélheti meg, hogy jogosult-e az adókedvezményre, függetlenül attól, hogy 1997-ben még az exportárbevétel-növeléshez kötött adókedvezményt vette igénybe. A fentiek alapján 1998-tól az 1 milliárd forintnál nagyobb beruházásokat megillet:, az adó 50 százalékának megfelel: összegi beruházási adókedvezmény azokban az adóévekben jár, amelyekben az adózó árbevétele a beruházás értékének legalább 5 százalékával növekszik. Az 5 százalékos növekedés kétféleképpen is mérhet:: vagy az évente folyamatosan (mindig 5 százalékkal) számított értékhez viszonyítva, vagy mindig az el:z: évihez képest.