7 1.;.;.."'::::;"::';:"..Ii' Fovarosi Itelotabla / 2.Kf.27.298/2003/9.szam V ---,.- i\"')\7"j l ~!" -~'-.,,!, -.., ko'- zjc' Sl ' Hato"' a' g I 1015 H!!dap('st, Ostrom u. 23-25. -"=""""-"'-" t t.,... t~;~'.'ic!l: - zone!,)1(, 19--C--- -!X'GT t.t'.".0""am.,!.--u {7"--,--;;~:~-~I MelJek1et."':-:--i~H-~ "VI"IC~O' A _..4. '4d.t<.n./--. I..121,"'::.-:":'..:.: ~, ~,-'.,-~~-~~( ::,7/' I ~'~~~o;.z) I""-"'~"'",,' ;"...;1..0'\;., j"".'ii\ I (' T"' O "" Z'!\', v"'.\ r.~: ZD vihr'.l -",.,.,..-!'Z~.- Erkuz",t"t: PGLDA,'\J -F6r;:T~~i:RO~r.q: Ir,1ELL(;I~I., I f( II "'\ j' l "' ""-'.KC:,2:TUK:.....,..... _~I./~ iteletet: Kotelezi a felpereseket egyetemlegesen an-a, bogy 15 napon bellil fizessenek meg az alperesnek 20.000 (azaz huszezer) forint masodfoku perkoltseget, valamint az allamnak -az illetekhivatal kiilon felhivasara -24.000 (azaz huszonnegyezer:) forint fellebbezesi illeteket. Ez ellen az itelet ellen tovabbi fellebbezesnek nincs helye. Indokolas Az elsofoku bir6sag a felperesek keresetet elutasitotta. Az iranyad6 tenyallas szerint az alperes a 2002. julius 18. napjan kelt DB-1128-54/2002. szamu hatarozataval az
2.Kf.27.298/2003/9. szam 2 alperesi beavatkoz6 altai 2002. aprilis 26-an j6vahagyasra beny\ijtott referencia osszekapcsolasi ajanlatot (a tovabbiakban: MARIO) reszben valtoztatas nelkiilj6vahagyta, reszben pedig a j6va nero hagyott szovegreszek tartalmat, valamint a kiegesziteskent beemelt szovegreszeket megallapitotta. Az I.r. es li.r. felperes orszagos tavbeszelo szolgaltat6, akik keresetet tetjesztettek elo a hatarozat bir6sagi felulvizsgalata irant A felperesek keresetiikben els6dlegesen a hatarozat hatalyon kivui helyezeset, es az alperes uj eljarasra kotelezeset, mig masodlagosan a hamrozat keresetiiknek megfelel6 megvaltoztamsat kertek. Allaspontjuk szerint az alperes jogszabalysert6 eljaras soran hozta meg a hatarozatat, ugyanis az Allamigazgamsi eljaras altalanos szabalyair61 sz616 1957. evi IV. torveny (a tovabbiakban: Ae.) 3. -anak 141 bekezdesebe titkoz6 m6don a kozigazgatasi eljaras soran 6ket -tobbszori kiserletiik, pr6balkozasuk ellenere -tigyfelkent nem ismerte el, igy tigyfeli jogaikat ervenyesiteni nem tudmk. El6admk, bogy az iizleti kommunikaci6 teriileten kiilonos jelent6seggel bir a hfil6zatok osszekapcsolasa, hiszen egyetlen szolgaltat6 sem rendelkezik olyan hfil6zattal Magyarorszagon, amellyel valamennyi el6fizet6 osszekapcsolas nelkiil elerheto lenne. A szolgaltat6k tehat ra vannak kenyszeriilve, bogy hal6zataikat osszekapcso~jak. Az alperesi beavatkoz6 Magyarorszag 1egnagyobb tavkozlesi szolgaltat6ja, ezert a MARIO tartalma a magyar tavkozlesi piac kozponti alkot6 eleme, es valamennyi szolgaltat6 jogat vagy jogos erdeket kozvetlentil erinti. A gyakorlatban a MARIO azt hamrozza meg, bogy egy mvkozlesi szolgaltat6nak mennyit kell azert percenkent fizetnie, bogy forgalmat az alperesi beavatkoz6 hal6zatan tovabbitsa. A MARIO-ban foglalt arakcces cfeltetelek pontos osszetev6i -igy annak koltsegosszetev6i es kiszamitasanak m6dszertana is -mindenki szamara, aki az eljarasban nem vert reszt, tizleti titok, igy nem ismerhetik meg. Emiatt tartottak sztiksegszeriinek:, bogy tigyfelkent vegyenek reszt az alperes altai lefolytatott eljarasban. A MARIO elfogadasa kozvetlentil kihat arra, bogy az alperesi beavatkoz6val, mint a referencia osszekapcsolasi ajanlat (MARIO) tartalma tekinteteben monopol helyzetb(~n levo szolgaitat6val milyen szerz6desi feltetelekkel, mil yen szerz6desi tartalommal, mil yen szolgaltamsi korre, milyen forgalmi dijak es egyeb ellenertekek, tovabba muszaki es egyeb feltetelek alkalmazasaval tudnak szerz6dest kotni. A Hirkozlesr61 sz616 2001. evi XL. torveny (a tovabbiakban: Hkt.) nem tartalmaz tigyfel definici6t, igy e kerdesre az Ae. szabalyai az iranyad6ak. Kifejtettek, bogy azzal, bogy az alperes nem tekintette 6ket a kozigazgatasi eljarasban tigyfelnek, semit a Hkt. 2. -anak 141 bekezdeseben rogzitett eselyegyenl6seg, es a Hkt. 75. -anak III bekezdes c) pontjaban rogzitett atlathat6sag elve. A felperesek reszleteztek keresetiikben, bogy a hatarozat mely reszei sertik a Hkt. vonatkoz6 rendelkezeseit, es tovabbi jogszabalyokat. Az alperes a kereset elutasitasat kerte. Kifejtette, bogy a MARIO jovahagyasaval kapcsolatos allamigazgatasi eljarasban az alperesi beavatkozo es a hatosag volt a ket jogalany. E kozigazgatasi jogviszonyban az alperesi beavatkozoval szemben gyakorolta azt az allami imperiumot, amely a Hkt-ben rogzitett garancialis szabalykent feljogositotta arra, bogy megvizsgalja az alperesi beavatkozo altai benylijtott ajanlat jogszabalyoknak valo megfelel6sseget. A referencia ajanlatok, az tigynevezett RIO-k jovahagyasaval kapcsolatos eljarasokban l1gyfel kizarolag a RIO keszitesere k()telezett
2.Kf.27.298/2003/9. szam 3 szolgaltato. Az iigyfeli minoseg az eljaras celjahoz es nem annak eredmenyehez kapcsolodik. Jelen esetben az eljaras celja az volt, bogy a RIO tartalmat osszevetve a jogszabalyi kovetelmenyekkel kideriiljon, miszerint az megfelel-e a jogszabalyokban eloirtaknak. Mindenki mas, aki az iiggyel kapcsolatos erintettseget es erdekeltseget i~azolni tudta, igy a szerzodeskotesre kotelezett esetleges lehetseges partnerei is, az Ae. fogalmi rendszere szerint csak egyeb erdekeltnek minosiiltek. Az alperes hivatkozott arra is, bogy a piaci szereplok, igy felperesek RIO-kat is erinto erdekeinek ervenyesiileset a Hkt. specialis szabalyai biztositjak, igy pl. a szolgaltatok altalanos egyiittmiikodesi kotelezettsegere vonatkozo alapelvi jelentosegii szabalyok, az alperes elotti eljaras kezdemenyezesenek joga, ezert kozvetett erdekeik ervenyesitesere ezen eszkozoket lehet es ken figyelembe venniiik. Az alperes a felperesek altai megfogalmazott egyeb jogkerdesek tekinteteben fenntartotta a hatarozataban foglaltakat. Az alperesi beavatkozo csatlakozott az alperesi ellenkerelemhez. Az elsofoku birosag a felperesek kereshetosegi jogat a Legfelsobb Birosag Kozigazgatasi Kollegiumanak 32. szamu allasfoglalasa III. pontja alkalmazasaval iteletben biralta el, es a Polgari perrendtartasrol szolo 1952. evi III. torveny (a tovabbiakban: Pp.) 339. -anak /1/ bekezdese alapjan a keresetet elutasitotta. lndokolasa szerint a perben elsokent arrol kellett donteni, bogy az alperes es az alperesi beavatkozo kozott folyt kozigazgatasi eljarasban a felperesek l1gyfelnek minosl1ltek-e, avagy gem. Az elsofoku birosag reszletesen idezte a Rkt. preambulumat, 1. -anak /l! bekezdeset, 3. -anak /1/ bekezdes e) pontjat, 40. -anak /1/ es /3/ bekezdeset, 91. -anak /1/ es /2/ bekezdeset, 97. -at, mely rendelkezeseket ertekelve es egybevetve a Rkt. 88. -anak f) pontjaval tovabba a megallapitott tenyallassal, arra az allaspontra jutott, bogy a perbeli eljarasban a felpereseket az l1gyfeli jogosultsag nem illette meg. Kifejtette, ha ajogalkoto szandeka arra iranyult volna, bogy a 97. szerinti eljarasban a referencia ajanlat elkeszitesere kotelezett vallalkozas jovobeli partnerei is l1gyfelkent szerepeljenek, ugy ezt egyertelmiien ki kellett volna nyilvanitania. Miutan a felperesek a fell1lvizsgalni kerf hamrozattallezart eljarasban nem lehettek l1gyfelek es reajuk vonatkozoan a hatarozat rendelkezest sem tartalmazott, az elsofokt'l birosag allaspontja szerint keresetinditasi joggal sem rendelkeztek. Az I.r. es li.r. felperes fellebbezeseben az itelet megvaltoztatasat, a hatarozat hatalyon kivul helyezeset, es az alperes uj eljarasra kotelezeset kerte. Lenyegeben megismeteltek es fenntartottak a kereseti kerelmukben foglaltakat, es eloadtak, bogy az elsofoku eljarasban tett eloadasaikkal kivanjak fellebbezesuket alatamasztani. Hivatkoztak arra, bogy az elsofokti bir6sagnak abban kellett volna dontenie, miszerint az adott ugy erintette-e a jogaikat, vagy jogos erdekeiket, amely kerdest azonban az elsofokti bir6sag erdemben nem vizsgalta. Erre tekintettel a felperesek kertek a masodfoku bir6sagot, bogy a fellebbezes elbiralasa soran adjon valaszt e kerdesekre. Ugyfeli jogallasukat ket ervrendszer alapjan is magalapozottnak lattak. A referencia osszekapcsolasi ajanlat es annak j6vahagyasa egyreszt a szerzodeses jogaikat kozvetlenul erint, masreszt a tavbeszelo piacon hatassal van erdekervenyesitesi,
2.Kf.27.298/2003/9. szam 4 tovabba a tavbeszelo piacon nylijtott szolgaltatasaik gazdasagi, jovedelmezosegi lehetosegeire. Az alperes es az alperesi beavatkozo az itelet helybenhagyasat kerte. Az I.r es li.r. felperes fellebbezese nero alapos. Az elsofoku bir6sag a rendelkezesre al16 peradatokb61 okszeru kovetkeztetesre jutott, jogi okfejteseivel a masodfoku bir6sag egyetertett. Az elsofoku bir6sag a Pp. 206. - aban foglaltaknak megfeleloen valamennyi koriilmenyt merlegelve hozta meg donteset, amelyet megfelelo m6don indokolt is. A felperesek fellebbezesiikben olyan konkret, a merlegeles okszeruseget cafo16, vagy a dontes jogszeruseget vitat6 indokot felhozni nem tudtak, amely az itelet megvaltoztatasat megalapozna, olyan uj tenyt, vagy koriilmenyt nem jeloltek meg, amely fellebbezesiik kedvezo elbiralasat eredmenyezhetne. Mindezek folytan a Fovarosi Itelotabla az elsofoku bir6sag erdemben helytal16 iteletet a Pp. 254. -anak /3/ bekezdese alapjan lenyegeben helyes indokainal fogva helybenhagyta. A fellebbezesben foglaltak alapjan a Fovarosi Itelotabla kiemeli, bogy az Alkotmany 57. -anak /5/ bekezdese szerint a Magyar Koztarsasagban a torvenyekben meghatarozottak szerint mindenki jogorvoslattal elhet az olyan biroi, allamigazgatasi vagy"tfias hatosagi dontes ellen, amely jogat vagy jogos erdeket serti. Az Alkotmany idezett rendelkezese a jogserelmet eredmenyezo biroi, allamigazgatasi es mas hatosagi dontesek ellen biztosit jogorvoslatot. Az a szabaly, bogy a jogorvoslattal a "torvenyekben meghatarozottak szerint" lehet elni, arra utal, bogy a jogorvoslatot a vonatkozo jogszabalyok rendezik. A kozigazgatasi biraskodas kiterjeszteserol szolo 1991. evi XXVI. torvennyel modositott Ae. 72. -anak /1/ bekezdese, illetoleg a Pp. 327. -anak /1/ bekezdese ertelmeben az ailamigazgatasi hatosagi (kozigazgatasi) ugy erdemeben hozott hatarozat birosagi felulvizsgalatat az l1gyfel, illetoleg a torvenyes 6rdekeiben serelmet szenvedett fel kerheti, azaz perinditasra az jogosult, akinek jogat vagy torvenyes erdeket az eljaras alapjaul szolgalo ugy erinti. Az Ae. 3. -anak /4/ bekezdese ertelmeben pedig ugyfel az a maganszemely, jogi szemely vagy jogi szemelyiseggel nem rendelkezo mas szervezet, amelynek jogat vagy jogos erdeket az l1gy erinti. Az l1gyfel jogai megilletik azt a szervet, amelynek feladatkoret az ugy erinti. A birosagnak minden esetben vizsgalnia kell a kozigazgatasi eljarasban iigyfelkent reszt nero vett fel perinditasi jogosultsagat, illetve art, bogy a fel a keresetben megjelolt jogszabalysertes vonatkozasaban kereshetosegi joggal rendelkezik-e. Annak vizsgalata, bogy a perinditasra jogosult tel kereshetosegi joga mire terjed ki, a vonatkozo anyagi es eljarasi szabalyok hatarozzak meg. A kozigazgamsi eljarasban az elfoglalt (l1gyfeli avagy nem l1gyfeli) pozici6, a perben a perindimsi jogosultsag, tovabba a kereshetoseg (igenyervenyesitesi) jog kerdeseit
2.Kf.27.298/2003/9. szam 5 kellett elsodlegesen az elsofoku birosagnak tisztaznia. A Legfelsobb Birosag Kozigazgamsi Kollegiumanak 32. szamu allasfoglalasaban adott iranymutatas szerint a kozigazgatasi hatarozat fell1lvizsgalatat kero felperes torvenyes erdekeltsegenek hianya miatt, ha az mar a keresetlevel alapjan megallapithato, a keresetlevelet idezes kibocsatasa nelkiil kell elutasitani. Ha azonban a felperes kereshetosegi joga vitas, ebben az esetben a birosagnak itelettel kell dontenie a kereseti kerelem targyaban. Helyesen rendelkezett tehat az elsofoku birosag e kerdesrol iteletben. A Fovarosi Itelotabla allaspontja szerint az elsofoku birosag helyesen idezte mindazokat a jogszabalyhelyeket, amelyek a perbeli kozigazgatasi eljarasban az iigyfeli jogallasra vonatkoztak, es helytall6an allapitotta meg, bogy azok a felperesek iigyfeli jogosultsagat nero biztositjak. A Pp. 164. -anak/l/ bekezdese ertelmeben a per eldontesehez sziikseges tenyeket altalaban annak a felnek kell bizonyitania, akinek erdekeben all, bogy azokat a birosag valonak fogadja el. A masodfoku birosag megallapitotta, bogy az I.r. es li.r. felperes nero tudta igazolni az alperes es az alperesi beavatkqz6 kozotti kozigazgatasi jogviszonyban az iigyfelkepesseget. Az a teny, bogy az alperesi beavatkozoval egyiitt nyeresegerdekelt cegek, illetve olyan azonos piacon miikodnek amelyen potencialis szerzodeses partnerek, az Ae. 3. -anak /4/ bekezdeseben foglalt erintettseget az alperesi beavatkoz6 MARIO-jara vonatkozoan nero alapozza meg. A felperesek olyan megval6sult jog- es erdekserelmet pedig, amit alperesi beavatkozo MARIO-ja okozott volna, nero igazoltak. Az Ae. 3. -anak /4/ bekezdese szerinti iigyfeli minoseg szempontjab61 ugyanis annak van jelentosege, bogy az erintett szemelynek az eljaras targyat kepezo iigy jogat vagy jogos erdeket erinti-e. A beavatkoz6 a Hkt. 40. -a alapjan MARIO osszeallitasara, es annak j6vahagyas vegett az alpereshez val6 benyujtasara volt koteles; e kerelernre indult eljarasban az alperesi beavatkoz6 es a hirkozlesi hat6sag kozott kozigazgatasi jogviszony jott letre, amelyben a kerelmezo-alperesi beavatkoz6 volt az iigyfel. Ugyfel lehet az allamigazgamsi eljarasban az is, akit az adott kozigazgatasi eljarast erinto jogszabily iigyfelkent megjelol, nevesit, tovabba ennek hianyaban az, akinek a jogat, vagy jogos erdeket az adott iigy erinti. A jog vagy jogos erdek erintettsege kozvetett nem lehet, annak az iigyfel szempontjab61 az adott jogviszonyhoz kapcsol6dva, kozvetleniil kell jelentkeznie. Az alperesi beavatkoz6 MARIO-janak a hat6sag altali j6vahagyasa, vagy m6dositott tartalornmal val6 megallapitasa tekinteteben a felperesek ketsegkiviil fennal16 kozvetlen es nyilvanval6 erintettsege nem allapithat6 meg, ezert az alperesi eljarasban nem voltak iigyfelek. A Pp. 327. -anak /1/ bekezdesen alapul6 perinditasi jogosultsag is csak akkor allapithat6 meg, ha a kozvetlen es nyilvanval6 jogi vagy jogos erdekbeli erintettseg ketsegkiviil fennall. Nem tekintheto kozvetlen es nyilvanval6 jogi avagy jogos erdekbeli erintettsegnek az, bogy a felperesek a beavatkoz6val korabban hal6zati szerzodest kotottek vagy a jovoben all szandekukban szerzodest komi, az pedig meg kevesbe, bogy a MARIO szerinti ellenertektol eltemi nem lehet, ezert az befolyassal lehet vallalkozasaik jovobeli jovedelmezosegere, a jovoben elerheto gazdasagi hozamra. Az I.r. es li.r. felperesek tobbet es mast, mint amit a kozigazgatasi eljarasban az iigyfeli jogosultsag kapcsan eloadtak a perben sem terjesztettek elo, igy sem iigyfeli
2.Kf.27.298/2003/9. szam 6 jogallasukat, gem perinditasi jogosultsagukat, gem kereshetosegi jogukat nem igazoltak. Ennek hianyaban az elsofoku birosag a felperesek kereseterol erdemben helyesen donthetett, amikor azt iteletevel elutasitotta. A Fovarosi Itelotabla a Pp. 78. -anak III bekezdese es 82. -anak III bekezdese alapjan kotelezte egyetemlegesen a sikerteleniil fellebbezo felpereseket az alperes masodfoku koltsege megfizetesere, tovabba a 6/1986.(VI.26.) 1M rendelet 13. -anak 121 bekezdeseben foglaltak alapjan a targyi illetekfeljegyzesi jog folytan Ie nem rott fellebbezesilletek viselesere. A masodfoku bir6sag figyelemmel volt arra is, bogy az elektronikus hirkozlesrol s,?616 2003. evi C. torveny (a tovabbiakban: Eht.) 2004. januar I-jell hatalyba lepett (167. - ADak /2/ bekezdese ertelmeben rendelkezeseit a folyamatban levo iigyekre is alkalmazni kell, azonban a perbeli iigyre az Eht. nem ad eltero szabalyozast. Budapest, 2004. evi szeptember h6 22. napjan Borsaine dr. T6th Erzsebet s.k. tanacselnok, dr. Kurucz Krisztina s.k. eloadd bird, dr. Matheidesz Ilona s.k. bird