IC' v~~'~~' ~ Indokolás. A Fõvárosi Ítélõtábla 2.Kí /2005/7.szám. A MAGYAR KÖZTÁRSASAG NEvi:~~;:,.~1\ttA:'rt'l:><.:o-t~N' 1 loog APR 2 8..

Átírás

1 v~~'~~' ~ A Fõvárosi Ítélõtábla 2.Kí /2005/7.szám!t A MAGYAR KÖZTÁRSASAG NEvi:~~;:,.~1\ttA:'rt'l:><.:o-t~N' 1 loog APR IC' Iktat6s7,~m:~~.:..1.~~.1,..1!~()7 Mcllék!etek: ", - ~lõ~at ikt. s~: ~- A Fõvárosi Itélõtábla a LISZKAl Ugyvédi Iroda, ügyirlia:~té~:..~~~~taltn. ügyvéd (8700 Marcali, Rákóczi u. 15.) által képviselt Somogy Megyei Önkonl1ányzat Hivatala (7400 Kaposvár, Csokonai u. 3.) felperesnek a dr. Pokorádi Márta jogtanácsos által képviselt Országos Rádió- és Televízió Testület (1088 Budapest, Reviczky u. 5., hivatkozási szám: 1867/2004.) alperes ellen médiaügyben hozott közigazgatási határozat felülvizsgálata iránt indult perében, amelybe az alperes pemyertessége érdekében a 10. számú Ügyvédi Iroda, ügyintézõ: dr. Dobos Pál ügyvéd (7400 Kaposvár, Nosz1opy G. u.l0.) által képviselt Kapos Televízió és Rádió Kbt. (7400 Kaposvár, Kossuth u. 6.) beavatkozott, a Fõvárosi Bíróság évi július hó 12. napján kelt 24.K /2005/7. számú ítélete ellen az alperes által 9. sorszám alatt, az alperesi beavatkozó által 8. sorszám alatt elõterjesztett fellebbezés folytán az alulírott napon - tárgyaláson kivül - megbózta következõ \ téletet: A Fõvárosi ftélõtábla az elsõfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi az alperesi beavatkozót, hogy fizessen meg az államnak - az illetékhivatal külön felhívására (azaz huszonnégyezer) forint fellebbezésilletéket Ez ellen az ítélet ellen további fellebbezésnek nincs helye. Indokolás Az elsõfokú bíróság az alperes határozatát megváltoztatta és a Panaszbizottság beavatkozói jogsértést megállapító állásfoglalását hatályában fenntartotta. Az irányadó

2 2. Kí f200Sn.szám 2 tényállás szerint az alperesi beavatkozó a október 3-án 19 órakor kezdõdött Híradó címû mûsorában és annak ismétléseiben az "Idõsek hónapjának" megyei nyitó ünnepségérõl tudósított. A rendezvényt részben a megyei önkormányzat szervezte, elnöke végig jelen volt, megnyitó beszédet mondott, díjakat adott át, azonban a tudósításban mindez nem jelent meg, és szóban sem ismertették. A felperes október 4. napján helyreigazítási kérelemmel fordult az alperesi beavatkozóhoz, amelyben kérte, hogy a korrekt, hiteles és tárgyilagos tájékoztatás érdekében pótolja a mûsor hiányosságait: nem hangzott el ugyanis, hogy a programot a Somogy Megyei Önkormányzat és a Nyugdíjasok Szervezeteinek Somogy Megyei Szövetsége szervezte, a "Szépkorúak gyermekszemme!" pályázatot a Somogy Megyei Közgyûlés elnöke: dr. Gyenesei István írta ki, aki a programon is részt vett. Az alperesi beavatkozó a október 5-én kelt válaszában elismerte, hogy a tudósításban valóban nem ismertette, miszerint a megyei önkormányzat szervezte a rendezvényt, azonban kérésre ezt pótolja. Hozzátette, hogy az esemény el6zetes sajtótájékoztatójáról is beszámolt, amelyen elhangzott a szervezõ személye, így a lehet6 legnagyobb nyilvánosságot biztosította a rendezvénynek, és mindent megtett a korrekt és tárgyilagos tájékoztatásért. A felperes október 6-án tájékoztatta az alperesi beavatkozót arról, hogy a sajt6tájékoztatór61 készített tudósítás nem azonos a Híradóban a rendezvényr61 közzétett músoranyaggal, ezért a felajánlást nem fogadta el, mert azt nem találta kielégit6nek, és jelezte, hogy további jogorvoslatot vesz igénybe.,. A felperes október 6-án az alperes Panaszbizottságához fordult, és panaszában kifejtette, hogy a Híradóban a nyitóünneps6grõl közreadott kép-és szöveg-együttes, valamint a kaposvári p~lgármester megjelenítése (nyilatkozata) egyértelqtûen azt a hamis látszatot keltette, mintha a programot Kaposvár V áras Önkotmányzata szervezte volna. A tudósításból hiányzott az eseményt ténylegesen szervezõk megnevezése, a megyei közgyûlés elnökének részvételérõl egy szó sem hangzott el annak ellenére, hogy õ nyitotta meg a programot, mindvégig a helyszínen volt, és a díjakat személyesen adta át. A Panaszbizottság október 20-án tartott tárgyalást, amelyen a panaszos elõadta, hogy azt kifogásolta, miszerint a helyi Híradó címû mûsorban az alperesi beavatkozó a rendezõket bántó hiányossággal, továbbá hamis látszatot keltve tudósított az "Idõsek hónapjának" megyei nyitó ünnepségérõl, megsértve ezzel a ténysze1ú tájékoztatás követelményét. Az OR1T Panaszbizottsága október 21. napján kelt /2004. számú állásfoglalásában a panasznak helyt adott, és kötelezte az alperesi beavatkozót, hogy a Rádiózásról és televíziózásról szóló évi 1. törvény (a továbbiakban: Rttv.) ának /2/ bekezdése alapján értékelõ magyarázat nélkül tegye közzé a Panaszbizottság állásfoglalását. Az indokolás szerint azt állapította meg, hogy a kifogásolt tudósítás az Rttv. 4. -ának /1/ bekezdésében foglalt követelményt megsértve nem tényszerû és nem kiegyensúlyozottájékoztatást nyújtott. Az alperesi beavatkozó jogorvoslati kérelme folytán eljárt alperes a december 15. napján kelt 1.867/2004.(XII.15.) számú határozatában a Panasz bizottság

3 2.Kí /200Sn.szám.. 3 állásfoglalását megváltoztatta, és a panaszt elutasította. Indokolása szerint az alperesi beavatkozó azon érvelése, miszerint a Panaszbizottság állásfoglalása fonnailag hibás, mert a panaszos olyan helyreigazítási kérelmet terjesztett elõ, amelyben csak polgári bíróság jogosult eljárni, nem helytálló. Az Allamisazgatási eljárás általános szabályairól szóló évi IV. törvény (a továbbiakban: Ae.) 16. -ának /3/ bekezdése értelmében a kérelmet tartalma szerint kell elbírálni, annak elintézését nem lehet megtagadni azért, mert elnevezése nem egyezik a tartalmával. A felperes keverte a sajtó-helyreigazítás és panasz-eljárás fogalmakat, beadványa tartalmából azonban egyértelmûen kiderült, hogy tényleges szándéka a hiteles és tárgyilagos tájékoztatás sérelmének orvoslása volt. AIláspontja szerint azonban nem sérült a kiegyensúlyozott tájékoztatás törvényi követelménye azzal, hogy az eseményrõl való beszámolás során a beavatkozó nem nevezte meg annak szervezõjét. Az Rttv-ben megfogalmazott követelmények nem jelentik azt, hogy bánnilyen esemény kapcsán azzal összefüggésben valamennyi tényt közölni kell, és azt állami eszközökkel kell biztosítani. A tényszerû tájékoztatás ügyében más jogintézmények biztosítják az esetleges jogsérelem megállapítását, és az ebbõl következõ igények érvényesíthetõségét. A felperes keresetében a határozat megváltoztatásával a Panaszbizottság állásfoglalásának helybenhagyását kérte. Mláspontja szerint a kiegyensúlyozottság, a tényszeroség és a tárgyilagosság az alperesi meghatározásnál tágabban értelmezendõ fogalmak azzal együtt, hogy a tényszerfiség valóban nem jelentheti azt, miszerint egy adott esemény kapcsán minden tényt közölni kellene. Egy tudósítás egészének kell összhangban lennie az esemény valós tényeivel, momentumainak arányával. A közölt tényekkel és a tényköz1és módjával nem lehet hamis látszatot kelteni, amelyet nem csupán a közölt infonnációk kelthetnek, hanem az elhallgatott tények is. A tudósításból kimaradt tényekkel, és a valós tények tendenciózus összeáliításával az 'alperesi beavatkozó azt a hamis látszatot keltette,'hogy a nyugdíjas gálát a Kaposvári Megyei Jogú Városi Önkonnányzat szervezte, nem pedig a Somogy Megyei Önkonnányzat Ezzel az alperesi beavatkozó megsértette az Rttv. 4. -ának /1/ bekezdésében megfogalmazott kiegyensúlyozott, tényszerd, és tárgyilagos tájékoztatás követelményét. Az alperes a kereset elutasítását kérte. AIláspontja szerint a hím1ûsor feladata az, hogy közérdeklõdésre számot tartó hazai és külföldi eseményekr61 az Rttv. elõírásait betartva - a szük idõbeli keretek között rövid képsorokkal, összekötõ szövegekkel, illetve riportbejátszásokkal - tájékoztass a közvéleményt. Az események hátterének, szervezésének feltárása, bemutatása müfajilag nem egy hímlûsor, hanem magazin jellegû háttém1ûsor tematikájába illeszkedik. Az alperesi beavatkozó nem keltett hamis látszatot, nem állított valótlant és nem fûzött értékelhetõ magyarázatot a tudósításhoz. Az alperesi beavatkozó ugyancsak a kereset elutasitását kérte. Hangsúlyozta, hogy véleménye szerint a felperes helyreigazítási (sajtó-helyreigazítási) kérelmet terjesztett elõ, amelyröl az alperes Panaszbizottsága nem dönthetett volna, hatáskör hiányában járt tehát el, továbbá állásfoglalásában döntését sem indokolta meg. Miután a

4 2.Kt /200Sn.szám 4 tudósításban Somogyról volt szó, egyértelmû, hogy a megyérõl és annak ünnepség sorozatáról szólt a tudósítás, és nem Kaposvár városáról. Az elsõfokú bíróság az alperes határozatát megváltoztatta és a Panaszbizottság állásfoglalását hatályában fenntartotta. Indokolása szerint a felperes a határozat felülvizsgálatát azért kérte, mert álláspontja szerint az alperes az Rttv. 4. -ának /1/ bekezdését helytelen jogértelmezéssel alkalmazta. Idézte az Rttv-nek a panaszbenyújtás feltételeit szabályozó 49. -ának /1/ bekezdését, továbbá a tájékoztatás törvényi követelményeit meghatározó 4. -ának /1/ bekezdését, amelyek összevetésévei azt állapította meg, hogy a megyei szintû események a vételkörzet (megye) lakosságát nyilvánvalóan foglalkoztatják, jogos tehát az az elvárás, hogy ezekrõl a kérdésekrõl a helyi elektronikus sajtó tájékoztatást adjon. Helyi szinten pedig mellõzhetetlen információ az, hogy a helyi közügyekért felelõs szervek, vagy társadalmi szervezetek milyen aktivitást fejtenek ki, a köz érdekében - akár jogszabályban elõírt, akár önként vállalt - kötelezettségeiket miként látják el. Álláspontja szerint a perbeli helyi, megyei esemény szervezõjének megnevezés egyáltalán nem mellõzhetõ tényközlés, mert a tárgyszerû tájékoztatás követelménye akkor teljesült volna, ha a nézõkben tudatosul a szervezõk kiléte. A szervezõ a Somogy Megyei Önkonnányzat Hivatala felperes volt, a tudósítás ugyanakkor arról szólt, hogy Kaposvár Megyei Jogú Város polgármestere az eseményen beszédet mondott, személye a képernyõ teljes felületén megjelent, a nézõk meghallgatbatták köszöntõjének egyes részleteit is, beszéde közben írott információként megjelent a képernyõn a neve, és az, hogy a nézõk kit láthatnak. A tudósításból teljes egészifben kimaradtak azok az infonnációk, amelyek a szervezõkkel, rendezõkkel, a felperessei, továbbá a Somogy Me'gyei Közgyûlés elnökével voltak kapcsolatosak. Az elsõfokú bíróság álláspontja szerint az eset megítélését - a kiegyensúlyozottság szempontjából - az a körülmény határozza meg, hogy a vmosi polgármester megjelenítése a nézõkben ~ programot Kaposvár polgármesterével kapcsolta össze, ugyanakkor nem tette meg ugyanezt az eseményt ténylegesen rendezõ szervezõkkel és vezetõivel összeruggésben. A tényszerûséghez a szervezõk kilétének közlése hozzátartozott volna, a tárgyilagosság és a kiegyensúlyozottság követelményének teljesítése pedig indokolta volna a polgármester megjelenítése mellett a megyei szintû szervezet, illetve elnökének megjelenítését, és az ezzel kapcsolatos információk közlését. E kötelezettség elmulasztása az alperes Panaszbizottságának jogszerû állásfoglalását eredményezte. Az alperesi beavatkozónak a Panaszbizottsági határozattal kapcsolatos formai megállapításait az elsõfokú bíróság a kereseti kérelemhez kötöttség elve alapján figyelmen kívül hagyta. Az ítélettel szemben az alperes és az alperesi beavatkozó terjesztett elõ fellebbezést. Az alperes az ítélet megváltoztatását és a felperes keresetének elutasítását kérte, mert álláspontja szerint a perbeli mûsor nem sértette meg a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményét azzal, hogy az eseményrõl való tudósítás során az alperesi beavatkozó nem nevezte meg az esemény szervezõjét. Fellebbezésében fenntartotta a határozatában foglaltakat, továbbá a per során általa tett nyilatkozatokat. Hangsúlyozta, hogy az alperesi beavatkozó nem keltette annak hamis látszatát, hogy a nyugdíjas gálát a Kaposvár Megyei Jogú Város Önkonnányzata szervezte, nem állított valótlant, valamint nem fûzött értékelhetõ magyarázatot a tudósításhoz.

5 2. Kí /200Sn.szám 5 Az alperesi beavatkozó kiemelt figyelmet fordított a rendezvényre, beszámolt az elõzetes sajtótájékoztatóról, az eseményrõl megjelentetett kiadványról, bemutatta az esemény szervezését, hátterét. Az alperesi beavatkozó ugyancsak az ítélet megváltoztatását és a felperes keresetének elutasítását kérte. Sérelmezte, hogy az elsöfokú bíróság ítéletében nem indokolta meg döntését arról a kérdésrõl, hogya felperes helyreigazítási kéreime alapján a Panaszbizottság hatáskör hiányában döntött. A formai hibát orvosolta az alperes döntésével, e jogszerû határozat okán vizsgálni kellett volna, hogy az ellen bírósági felülvizsgálatnak van-e helye. Álláspontja szerint erre nincs lehetöség, ennek ellenére az elsöfokú bíróság érdemben vizsgálta a keresetet és nem a tényeknek megfelelö ítéletet hozott. Fenntartotta a per során tett nyilatkozatait is. A felperes a fellebbezésben foglaltakra érdemi ellenkérelmet nem terjesztett elõ. Az alperes és az alperesi beavatkozó fellebbezése nem alapos. Az elsõfokú bíróság a rendelkezésre álló peradatokból okszerû következtetésre jutott, jogi okfejtéseivel a másodfokú bíróság egyetértett. Az elsõfokú bíróság a Polgári perrendtartásról szóló évi III. törvény (a továbbiakban: pp.) ában foglaltaknak megfelelõen valamennyi körülményt mérlegelve, a bizonyítékokat a maguk összességében értékelve és meggyõzõdése szerint elbírálva hozta meg döntésé~ amelyet megfelelõ módon indokolt is. Az alperes és az alperesi beavatkozó fellebbezésében olyan konkrét, a mérlegelés okszel"úségét cáfoló, vagy a döntés jogszerûségét megdöntõ indokot felhozni nem tudott, amely az ítélet megváltoztatását megalapozná, olyan új tényt, vagy körülményt nem jelölt meg, amely fellebbezésük kedvezõ elbírálását eredményezhetné. \ \ Mindezek folytán a Fõvárosi itélõtábla az elsõfokú bíróság érdemben helytálló ítéletét a pp ának /3/ bekezdése alapján lényegében helyes indokainál fogva helybenhagyta. A fellebbezésben foglaltak alapján a Fõvárosi ftélõtábla kiemeli, hogy a perbeli esetre irányadó jogszabályhely, az Rttv. 4. -ának /1/ bekezdése szerint a közérdeklõdésre számot tartó hazai és külföldi eseményekrõl, vitatott kérdésekrõl a tájékoztatásnak sokoldalúnak, tényszerunek, idõszerûnek, tárgyilagosnak és kiegyensúlyozottna kell lennie. Az elsõfokú bíróság helytállóan vizsgálta elsõdlegesen azt, hogy a keresettel érintett ügyben "közérdeklõdésre számot tartó hazai eseménynek" minõsül-e a közvetítéssel érintett program, és helytálló az a megállapítása is, hogy az alperesi beavatkozó vételkörzetének lakosságát a megyei szintû helyi esemény nyilvánvalóan foglalkoztatta. Annak értékelése kapcsán, hogy valamely személyrõl,.dologról vagy eseményrõl való tájékoztatás mely tények ismertetésével tekinthetõ az Rttv. 4. -ának /1/ bekezdésében foglaltak szerint tényszeríínek, konkrétan vizsgálni kell azt, hogy mi a tájékoztatás tárgya. Egy színházi bemutatóról szóló híradásnak például a színháznak, a darab

6 2.Kí /200Sn.szám 6 írójának és a rendezõnek a megnevezését tartalmaznia kell. Valamely rendezvényrõl való tudósításban, ezért tartalmaznia kell magának a rendezvénynek az alapvetõ ismérveit is: a rendezvény megnevezését, azon mi történt, azt ki rendezte, szervezte és miért. Különösen így van ez akkor, ha az közvetlenül érinti egy közigazgatási egységben, például egy megyében élõket, mert egy helyi program közérdeklõdésre számot tartó ismérve, tulajdonsága az, hogy azt ki rendezte. Megfelelõen állapította meg tehát az elsõfokú bíróság, hogy a megyei szintû rendezvényrõl (nyugdíjasok ünnepségérõl) való tényszerû tudósításhoz hozzátartozik a szervezõk megnevezése is, és helytálló jogkövetkezményt alkalmazott. A pp ának /1/ bekezdése alapján az ítéletben foglalt döntésne ki kell terjednie a perben érvényesített valamennyi kereseti kérelemre, de a pp a értelmében a döntés nem terjedhet túl a kereseti kére1men. A felperes nem terjesztett elõ kereseti kérelmet az alperesi Panaszbizottsága hatáskörére, és annak hiányára vonatkozóan, ezért ekörben mulasztás az elsõfokú bíróságot nem terheli. Az alperes határozatában elvetette a beavatkozónak a Panaszbizottság hatáskörének hiányára alapított érvelését, és a Panaszbizottság állásfoglalását érdemben vizsgálva a mûsorszolgáltató jogszerû tájékoztatása okán utasította el a felperesi panaszt. Az alperesnek az ügy érdemében hozott határozata elleni perben az elsõfokú bíróság a pp. XX. fejezete alapján jogszerûen járt el, ítéletével a beavatkozó eljárási (hatásköri) kifogását elvetette, mert annak elfogadása esetén a per megszüntetésének lett volna helye a pp ának a) beavatkozói pontja alapján fellebbezés (a Pp.130. teljeskörûen (1) bekezdés alaptalan. b) pontjára figyelemmel). Ezért. az alperesi A pemyertes felperesnek a másodfokú eljárásban költsége nem merült fel, ezért arról a Fövárosi ftélötáblának rendelkeznie nem kellett. Az alperesi beavatkozó - miután nem igazolta, hogy az illetékehöl szóló évi XCIII. törvény alapján illetékmentesség illetné meg - a 6/1986.(VI.26.) IM rendelet 13. -ának 121 bekezdésében foglaltak alapján köteles a tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt fellebbezésilleték viselésére. Bud a pes t, évi március hó 16. napján Borsainé dr. Tóth Erzsébet s.k. tanácselnök, dr. Kurucz Krisztina s.k. elõadó bíró, dr. Bacsa Andrea s.k. bíró