Panaszmentes expediálás /tájékoztatás, együttműködés, panaszkezelés/ c. továbbképzés SE-GYTK/2016.I./00021 Előadó: dr. Szedresi Alexandra 2016. április 9.
1. A betegjogi jogvédelem történeti áttekintése Hazánkban 1998-ig csak szétszórtan volt törvényekbe foglalva a betegjog (pl. 1972. évi II. törvény) 1998. július 1-én lépett hatályba az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (a továbbiakban Eütv.), melynek egyik legfőbb erénye a betegjogok megfogalmazása volt. Az egyes egészségügyi ellátások visszautasításának részletes szabályairól szóló 117/1998. (VI. 16.) Kormányrendelet A betegjogi képviselő jogállásáról és az eljárására vonatkozó szabályokról szóló 77/1999. (XII. 29.) EüM rendelet ÁNTSZ berkein belül látta el feladatát a betegjogi képviselő 2004. április 1. - Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi Közalapítvány (BEGYKA) megszüntette az 1316/2010. (XII. 27.) Kormányhatározat Jogutód NRSZH 2011. január 1-től 2012. augusztus 1-től a 214/2012. (VII.30.) Korm. rendelet létrehozza az Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központot (a továbbiakban: OBDK) - Semmelweis tervben meghatározott szakmai elvek alapján létrehozott, beteg-, ellátott-, és gyermekjogvédelmet ellátó központi hivatal
2. Az OBDK feladatai jogvédelem - betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi jogvédelem: jogvédelmi képviselők tevékenységének irányítása, koordinálása, ellenőrzése, hatósági nyilvántartása dokumentációkezelés (a jogutód nélkül megszűnt egészségügyi intézményekben keletkezett egészségügyi dokumentáció kezelése, nyilvántartása, tájékoztatás), módszertani feladatok (módszertani útmutatók kidolgozása az egészségügyi szolgáltatók adatkezelésével, a jogvédelmi képviselők tevékenységével kapcsolatban) Nemzeti Kapcsolattartó Pont (az egészségügyi ellátások határon átnyúló igénybevétele kapcsán) minőségügyi tevékenység (módszertani támogatás a szakmai szabályok (irányelvek) kialakításához, minőségügyi célú, szakmaspecifikus adatgyűjtés és -elemzés, klinikai audit módszertanának kidolgozása) képzési feladatok - a jogvédelmi képviselők munkájához kapcsolódóan, melynek keretében kidolgozza a jogvédelmi képviselői tanfolyam és a kötelező továbbképzések tananyagát hatósági nyilvántartás vezetése (jogvédelmi képviselői tevékenység folytatására jogosult személyek) Semmelweis Garancia Védjegy odaítélésében való közreműködés
2. 1. Komplex jogvédelem az OBDK-ban Alapelv: ügyintézés, problémakezelés, információátadás egységesítése gondoskodik a betegek, ellátottak és gyermekek törvényben meghatározott jogainak védelméről jogvédelmi referensek alkalmazásával segíti a jogvédelmi munkát az OBDK feladata a jogvédelmi képviselők foglalkoztatása, munkájuk szervezése és szakmai, szervezeti irányítása egységes megjelenés jogvédelem szintjei országosan 26 betegjogi képviselő regionális irodák 7 megyeszékhelyen 2014. szeptemberétől integrált fogadóórák további 12 megyeszékhelyen (kormányhivatalok) központi panasziroda, központi zöld szám cél: hatékony jogvédelem- és jogérvényesítés, panaszok rendszerszintű kezelése
2.2. Betegpanaszok rendszerszintű kezelése az OBDK-ban 2014. január 1-től hivatalból/ irányító szerv felkérésére is eljárhat, ha olyan az ügy, amely: súlyos vagy az ellátottak nagyobb csoportját érintő betegjogi jogsérelmet okozhat, illetve az egészségügyi szolgáltatások hozzáférésével, az ellátásszervezéssel, a beutalási renddel vagy a betegtájékoztatással kapcsolatos. Mit tehet az OBDK? Tájékoztatást kér a szolgáltatótól, fenntartótól, egészségügyi államigazgatási szervtől. Intézkedésre javaslatot tesz, jogszabály-módosítást kezdeményez. Ajánlást tesz, melyre az érintett szerv 60 napon belül köteles tájékoztatni az OBDK-t az ajánlással kapcsolatos észrevételeiről.
2.3. Az OBDK, mint Nemzeti Kapcsolattartó Pont Az uniós jogharmonizáció keretében a 2011/24/EU irányelv szerint 2013. október 25-től a határon átnyúló egészségügyi ellátás nemzeti kapcsolattartó pontja Ennek keretében tájékoztatást nyújt a betegek, egészségügyi szakemberek számára külföldi gyógykezeléssel kapcsolatban Kapcsolatot tart az EU országok kapcsolattartó pontjaival, betegszervezetekkel, egészségügyi szolgáltatókkal Kétirányú honlap működtetése (www.eubetegjog.hu; www.patientsrights.hu) Ingyenesen hívható zöld szám (belföldről: 06-80-620-600, külföldről: +36-20- 999-0025)
2. 4. Dokumentáció-kezelési feladatok OBDK látja el az adatkezelői feladatokat a jogutód nélkül megszűnt egészségügyi intézményeknél keletkezett egészségügyi dokumentáció tekintetében. A megszűnt egészségügyi intézményekről nyilvántartást vezet, biztosítja a beteg számára az iratbetekintés jogát. Iratot, dokumentációt őriz és archivál, fenntartja a feldolgozott dokumentáció olvashatóságát.
2. 5. Az OBDK minőségügyi tevékenysége (2015. március 1-tól az egészségügyi szolgáltatók hatósági szakfelügyeletéről, szakmai minőségértékeléséről és a minőségügyi vezetőkről szóló 33/2013. (V.10.) EMMI rendelet alapján) Módszertani támogatást nyújt a szakmai szabályok (irányelvek) kialakításához, minőségügyi célú illetve szakmaspecifikus adatgyűjtést és -elemzést végez, kidolgozza a klinikai audit módszertanát és ennek megfelelő auditokat bonyolít le, mindezen tevékenységek során az ellátási környezetről és feltételekről véleményt alkot, illetve minőségfejlesztési céllal módszertani javaslatokat fogalmaz meg. Minőségügyi feladatait az OBDK a minőségügyi szakfőorvosok, szakterületi vezetők közreműködésével látja el. A minőségügyi tevékenység fejlesztési céllal valósul meg, nem szankcionál, ezért megkülönböztetendő a hatósági célú ellenőrzésektől.
2. 6. Semmelweis Garancia Védjegy Az EMMI Egészségügyért Felelős Államtitkársága, az EMMI Egyházi, Nemzetiségi és Civil Társadalmi Kapcsolatokért Felelős Államtitkársága, az OBDK és a Nemzeti Betegfórum által létrehozott és működtetett tanúsító védjegy. Védjegyjogosult az OBDK Célja: a transzparens adományozás érdekében a társadalom tisztában lehessen azzal, hogy az egészségügy területén és ahhoz kapcsolódóan tevékenykedő civil szervezetek (különös tekintettel a kórházak, egészségügyi intézmények alapítványai) a gyógyításra felajánlott összegeket mire fordítják, és ezáltal elkerülhetőek legyenek az adományok felhasználásával kapcsolatos visszaélések.
3. Betegjogok
3.1. Betegjog fogalma Betegjog mindazon jogosultságok összessége, melyek az egészségügyi ellátás során az azt igénybe vevő személyt megilletik, függetlenül attól, hogy az ellátást igénybevevő személy betegsége miatt vagy más okból kerül kapcsolatba az egészségügyi ellátással. (személyi és tárgyi hatálya) A betegek és a hozzátartozók jogainak garanciális védelmét az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eütv.) biztosítja. 3.2. A betegjogi rendelkezések célja egyensúlyt teremtsenek a beteg és az egészségügyi dolgozó, illetve a beteg és az egészségügyi szolgáltató viszonyában, partneri viszony alakuljon ki, a betegek aktív, tudatos részvétele mellett zajló gyógykezelés
3.3. Alaptörvényben deklarált, egészségügyi területet érintő alapjogok az élethez való jog az emberi méltósághoz való jog a szabadsághoz és személyi biztonsághoz való jog a személyes adatok védelméhez való jog a családi kapcsolattartáshoz való jog a lelkiismereti és vallásszabadsághoz való jog az egészséges munkafeltételekhez, munkánk szabad megválasztásához való jog a tulajdonjog a gyermeket, nőket, időseket, fogyatékkal élőket megillető kiemelt védelem az esélyegyenlőség a szociális biztonsághoz való jog az egészséges környezethez, lakhatáshoz való jog a testi-lelki épséghez való jog az egészségügyi ellátáshoz való jog
3.4. Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény II. fejezet: A betegek jogai és kötelezettségei 1. cím: Az egyén szerepe 2. cím: A betegek jogai és kötelezettségei 3. cím: A beteg jogainak érvényesítése: - a beteg panaszának kivizsgálása - a betegjogi képviselő - a közvetítői tanács
3.5. Deklarált betegjogok az Eütv-ben Az egészségügyi ellátáshoz való jog Az emberi méltósághoz való jog A kapcsolattartás joga Az intézmény elhagyásának joga A tájékoztatáshoz való jog Az önrendelkezéshez való jog Az ellátás visszautasításának joga Az egészségügyi dokumentáció megismerésének joga Az orvosi titoktartáshoz való jog Speciális jogok: az általános jogokhoz kapcsolódnak pl. pszichiátriai beteg jogai, fogyatékkal élők jogai, beteg gyermek jogai
A betegnek joga van: 3.5.1. Megfelelő egészségügyi ellátáshoz való jog I. az egészségi állapota által indokolt, megfelelő, folyamatosan hozzáférhető és az egyenlő bánásmód követelményének megfelelő egészségügyi ellátáshoz; Az ellátás: megfelelő, ha: az adott egészségügyi szolgáltatásra vonatkozó szakmai és etikai szabályok, illetve irányelvek megtartásával történik; folyamatosan hozzáférhető, ha: az egészségügyi ellátórendszer működése napi 24 órán keresztül biztosítja annak igénybevehetőségét; megfelel az egyenlő bánásmód követelményének, ha: nem különböztet meg társadalmi helyzet, politikai nézet, származás, nemzetiség, vallás, nem, szexuális irányultság, kor, családi állapot, testi v. értelmi fogyatékosság, képzettség, vagy bármely más, nem az egészségügyi állapottal összefüggő ok alapján;
3.5.1. Megfelelő egészségügyi ellátáshoz való jog II. A betegnek joga van: az állapota által szakmailag indokolt szintű egészségügyi szolgáltató és - ha jogszabály kivételt nem tesz - a választott orvos egyetértésével az ellátását végző orvos megválasztásához; A szabad orvosválasztásnak meg kell felelnie: a beteg egészségi állapota által indokolt szakmai ellátás tartalmának; az ellátás sürgősségének; az eü. szolgáltató működési rendjének;
Az egészségügyi ellátás során: 3.5.2. Az emberi méltósághoz való jog a betegen kizárólag az ellátásához szükséges beavatkozások végezhetők el; a beteg jogainak gyakorlásában csak az eü. állapota által indokolt ideig, mértékben és módon korlátozható; a beteg személyes szabadsága kizárólag sürgős szükség esetén, illetőleg a beteg vagy mások élete, testi épsége és egészsége védelmében korlátozható; a beteget csak méltányolható okból és ideig szabad várakoztatni; a beteg ellátása során szeméremérzetére tekintettel ruházata csak a szükséges időre és a szakmailag indokolt mértékben távolítható el;
3.5.3. A kapcsolattartás joga I. A betegnek joga van: fekvőbeteg-gyógyintézeti elhelyezése során más személyekkel írásban, vagy szóban kapcsolatot tartani, látogatókat fogadni, általa meghatározott személyeket a látogatásból kizárni; súlyos állapot esetén arra, hogy az általa megjelölt személy mellette tartózkodjon; kiskorú esetében arra, hogy szülője, törvényes képviselője, illetőleg az általa vagy törvényes képviselője által megjelölt személy mellette tartózkodjon;
3.5.3. A kapcsolattartás joga II. A betegnek joga van: szülő nő esetében arra, hogy az általa megjelölt nagykorú személy a vajúdás és a szülés alatt folyamatosan vele lehessen, a szülést követően pedig arra, hogy újszülöttjével egy helyiségben helyezzék el; a vallási meggyőződésének megfelelő egyházi személlyel vagy vallási tevékenységet végző szervezet vallásos szertartást hivatásszerűen végző tagjával való kapcsolattartásra és vallásának szabad gyakorlására;
A betegnek joga van: 3.5.4. A gyógyintézet elhagyásának joga a gyógyintézetet elhagyni, amennyiben azzal mások testi épségét, egészségét nem veszélyezteti, a jog csak törvényben meghatározott esetekben korlátozható; A gyógyintézet elhagyása során: a beteg távozási szándékát a kezelőorvosnak be kell jelentenie; bejelentés nélküli távozást az egészségügyi dokumentációban rögzíteni kell; az elbocsátásról a beteget, illetőleg hozzátartozóját előzetesen tájékoztatni kell
3.5.5. A tájékoztatáshoz való jog A betegnek joga van arra, hogy teljes körű, részletes, számára egyéniesített tájékoztatást kapjon egészségi állapotáról, a javasolt vizsgálatokról, beavatkozásokról, ezek elvégzésének, illetve elmaradásának lehetséges előnyeiről és kockázatairól, tervezett időpontjairól,a lehetséges alternatív eljárásokról, az ellátás folyamatáról, várható kimeneteléről, valamint a javasolt életmódról. A betegnek joga van megismerni a vizsgálatok és beavatkozások eredményét, esetleges sikertelenségét vagy a várttól eltérő eredményt és annak okait. A betegnek joga van megismerni az ellátásban közvetlenül közreműködő személyek nevét, szakképesítését és beosztását. Tájékozódási jogáról a beteg lemondhat, illetve arra más személyt, hozzátartozót írásban kijelölhet.
A betegnek joga van: 3.5.6. Az önrendelkezéshez való jog szabadon dönteni, hogy kíván-e egészségügyi ellátást igénybe venni, illetve annak során mely beavatkozások elvégzésébe egyezik bele, illetve melyeket utasít vissza; részt venni a kivizsgálását és kezelését érintő döntésekben. Bármely egészségügyi beavatkozás elvégzésének feltétele, hogy ahhoz a beteg megtévesztéstől, fenyegetéstől és kényszertől mentes, megfelelő tájékoztatáson alapuló beleegyezését adja (a beleegyezés bármikor visszavonható); dönteni életében eltávolított sejtjének, sejtalkotórészének, szövetének, szervének, testrészének - egészségügyi ellátásával össze nem függő - bármilyen célú felhasználásához; halála esetére rendelkezni a holttestét érintő beavatkozásokról: megtilthatja, hogy holttestéből szervet és szövetet átültetés, egyéb gyógyító célú felhasználás, kutatás vagy oktatás céljából eltávolítsanak;
A betegnek joga van: 3.5.7. Az ellátás visszautasításának joga visszautasítani az ellátást, kivéve, ha annak elmaradása mások életét vagy testi épségét veszélyeztetné; olyan ellátás, amelynek elmaradása esetén az egészségi állapotban várhatóan súlyos vagy maradandó károsodás következne be, csak közokiratban vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban, illetve írásképtelensége esetén két tanú együttes jelenlétében utasítható vissza; az életfenntartó vagy életmentő beavatkozás csak olyan súlyos betegség esetén utasítható vissza, amely az orvostudomány mindenkori állása szerint rövid időn belül - megfelelő egészségügyi ellátás mellett is - halálhoz vezet és gyógyíthatatlan; az életfenntartó vagy életmentő beavatkozás nem utasítható vissza, ha a beteg várandós és előre láthatóan képes a gyermek kihordására;
A betegnek joga van: 3.5.8. Az eü. dokumentáció megismerésének joga a gyógykezeléssel összefüggő adatainak kezeléséről tájékoztatást kapni; a rá vonatkozó egészségügyi adatokat megismerni; az egészségügyi dokumentációba betekinteni, valamint azokról kivonatot vagy másolatot készíteni vagy saját költségére másolatot kapni; fekvőbeteg-gyógyintézetből történő elbocsátásakor zárójelentést kapni; egészségügyi adatairól indokolt célra (saját költségére) összefoglaló vagy kivonatos írásos véleményt kapni; az általa pontatlannak vagy hiányosnak vélt, rá vonatkozó egészségügyi dokumentáció kiegészítését, kijavítását kezdeményezni;
A betegnek joga van arra, hogy 3.5.9. Az orvosi titoktartáshoz való jog az egészségügyi ellátásában részt vevő személyek az ellátása során tudomásukra jutott egészségügyi és személyes adatait (a továbbiakban: orvosi titok) csak az arra jogosulttal közöljék, és azokat bizalmasan kezeljék; nyilatkozzon: betegségéről kiknek adható felvilágosítás, illetve kiket zár ki eü. adatainak részleges vagy teljes megismeréséből; vizsgálata és gyógykezelése során csak azok a személyek legyenek jelen, akiknek részvétele az ellátásban szükséges, illetve azok, akiknek jelenlétéhez a beteg hozzájárult; vizsgálatára és kezelésére olyan körülmények között kerüljön sor, hogy azt beleegyezése nélkül mások ne láthassák, illetve ne hallhassák; megnevezze azt a személyt, akit fekvőbeteg-gyógyintézetbe történő elhelyezéséről, egészségi állapotának alakulásáról értesíthetnek, illetve joga van bár-mely személyt ebből kizárni;
4. Beteg kötelezettségei Eredményes gyógyító tevékenység csak a beteg és az ellátók kölcsönös együttműködése révén lehetséges, ezért a betegnek nem csak jogai, de kötelezettségei is vannak. E kötelezettségeknek elsősorban a saját és mások gyógyulása érdekében kell eleget tennie.
4. Beteg kötelezettségei A beteg azegészségügyi szolgáltatás igénybevétele során köteles: tiszteletben tartani a vonatkozó jogszabályokat és az egészségügyi szolgáltató működési rendjét; együttműködni az ellátásában közreműködő eü. dolgozókkal (képességei és ismeretei szerint); tiszteletben tartani más betegek jogait; tiszteletben tartani az egészségügyi dolgozóknak törvényben foglalt jogait; A betegnek tájékoztatást kell adnia mindarról, amely: szükséges a kórisme megállapításához, a megfelelő kezelési terv elkészítéséhez és a beavatkozások elvégzéséhez; mások életét vagy testi épségét veszélyeztetheti (pld. fertőző betegségek); az egészségügyi ellátást érinti (pld. korábban tett jognyilatkozatok = helyettes döntéshozó, élő végakarat);
II. A betegjogok gyógyszerügyi vonatkozásai a gyógyszerészi gyakorlatban
5.1. Gyógyszertárak szerepe a betegjogok védelmében Közforgalmú gyógyszertár, mint egészségügyi szolgáltatást végző intézmény. Betegjogok képviseletét ellátó személy(ek) kiléte és elérésük módja megismerhetőségének biztosítása hirdetmény. Titoktartási kötelezettség. Adatvédelem biztosítása. Eütv-ben meghatározott betegjogok érvényesítése. Beteg panasztételhez való joga. Panasz esetén a beteg fordulhat: a gyógyszertárhoz, az OBDK-hoz, az ÁNTSZ-hez, az MGYK Etikai Bizottságához.
Az intézményben az Ön területileg illetékes betegjogi képviselője: Munkaidőben elérhető telefonszáma: Fogadóóra helye, időpontja: E-mail: A JOGVÉDELMI KÉPVISELŐ AZ ORSZÁGOS BETEGJOGI, ELLÁTOTTJOGI, GYERMEKJOGI ÉS DOKUMENTÁCIÓS KÖZPONT MUNKATÁRSA, AZ INTÉZMÉNYTŐL FÜGGETLEN SZEMÉLY A fenti elérhetőségek sikertelensége esetén az OBDK zöldszáma hívható: 06/80/620-055 On affairs of patients rights foreign language patients should contact the following phone number: +36/20/4899-614 Patienten vom Ausland können Informationen über Patientenrechte- Fragen an der Telephonnummer +36/20/4899-614 erhalten.
5.2. Gyógyszerellátás során érvényesülő betegjogok Egészségügyi ellátáshoz való jog (pl.: ügyeleti-készenléti szolgálat megszervezése, szabad gyógyszertár választás). Tájékoztatáshoz való jog (pl.: mellékhatás, gyógyszer kölcsönhatása, expediálás előtt beteg kikérdezése egészségügyi állapotáról, gyógyszer támogatással csökkentett áráról, névkitűzők használata). Emberi méltóság védelme (pl.: megfelelő hangnem, betegjogi képviselő kilétéről, elérhetőségről tájékoztatás). Önrendelkezéshez való jog (pl.: egészségügyi ellátás igénybevétele melyik gyógyszert váltja ki). Egészségügyi dokumentáció megismerésének joga (pl.: betegségre, életmódra, gyógyszerfogyasztásra következtetés, adatkezelés, adattovábbítás az OEP-nek).
5.3. A beteg kötelezettségei a gyógyszerellátás során Tájékoztatás adása a betegségéről, gyógykezeléséről, gyógyszer vagy gyógyhatású készítmény szedéséről, egészségkárosító kockázati tényezőiről. Gyógykezelésével kapcsolatos rendelkezések betartása. Jogszabály által előírt térítési díj kifizetése. A jogszabály által előírt adatok hitelt érdemlő igazolása.
5.4. A gyógyszerész betegellátásának megtagadási lehetőségei (Eütv. és Etikai Kódex) A javasolt vagy a beteg által kért egészségügyi ellátás jogszabályba vagy szakmai szabályba ütközik (pl. gyógyszerrendelés és- kiváltás szabályainak nem felel meg a recept). Erkölcsi felfogásával, lelkiismereti, vallási meggyőződésével ellenkezik. A beteg az együttműködési kötelezettségét súlyosan megsérti. A beteg sértő, fenyegető magatartást tanúsít, az egészségügyi dolgozó életét, testi épségét veszélyezteti.
5.5. A gyógyszertárak betegjogi szerepének növelése Magyar Gyógyszerészi Kamara és az OBDK között együttműködési megállapodás 2014. február 27. OBDK és a területileg illetékes betegjogi képviselő elérhetőségeit tartalmazó hirdetmény kifüggesztése a gyógyszertárakban, szakmai továbbképzések, szakmai konzultációk, konferenciák, rendezvények megszervezése, kerekasztal-beszélgetések.
5.7. A szociális ellátásban részesülő betegek jogainak érvényesülése Intézményben ellátottszemély betegsége miatt ápolásra, gyógykezelésre szorul Eütv. Betegek jogait szabályozó rendelkezések figyelembevétele OBDK foglalkoztatja a betegjogi és ellátottjogi képviselőket szakmailag komplex panaszkezelés Egységes, szakmailag teljeskörű jogvédelmi képviselet biztosítása
Köszönöm a megtisztelő figyelmet! dr. Szedresi Alexandra E-mail: szedresialexandra@obdk.hu