Boros Ildikó Az előadás alapja Dr. Ősz János korábbi (Atomerőművek 2010, 2011) hasonló című előadása(i)

Hasonló dokumentumok
Boros Ildikó Az előadás alapja Dr. Ősz János korábbi (Atomerőművek 2010, 2011) hasonló című előadása(i)

Tartalom. Fémek korróziója

Nyomottvizes atomerımővek primerköri vízüzeme

Tartalom. Fémek korróziója

Boros Ildikó Az előadás alapja Dr. Ősz János korábbi (Atomerőművek 2010, 2011) hasonló című előadása(i)

A víz kondicionálása. Dr. İsz János, BME EGR Tsz. Tajti Tivadar, LG Energia Kft Atomerımővek BME NTI

A VVER-1200 gőzfejlesztők és a szekunderkör vízüzeme

Atomerımővi szerkezeti anyagok és korróziójuk

VVER-440 (V213) reaktor (főberendezések és legfontosabb üzemi jellemzők)

Boros Ildikó Az előadás alapja Dr. Ősz János korábbi (Atomerőművek 2010, 2011) hasonló című előadása(i)

Nemzeti Akkreditáló Testület. SZŰKÍTETT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAT /2013 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

1. TÉTEL 2. TÉTEL 3. TÉTEL

OAH TSO szeminárium Dr. Ősz János

Aktuális CFD projektek a BME NTI-ben

a NAT /2008 számú akkreditálási ügyirathoz

Boros Ildikó Az előadás alapja Dr. Ősz János korábbi (Atomerőművek 2010, 2011) hasonló című előadása(i)

A VVER-440 gőzfejlesztők hatékonyabb leiszapolása a Paksi Atomerőműben

Atomreaktorok üzemtana. Az üzemelő és leállított reaktor, mint sugárforrás

Környezetbarát elektromos energia az atomerőműből. Pécsi Zsolt Paks, november 24.

Reaktor operátor OKJ szóbeli vizsga vizsgakérdései

Adatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei

Sav bázis egyensúlyok vizes oldatban

Atomerőmű. Radioaktívhulladék-kezelés

1. TÉTEL 2. TÉTEL 3. TÉTEL

Első magreakciók. Targetmag

1. A VÍZ SZÉNSAV-TARTALMA. A víz szénsav-tartalma és annak eltávolítása

Aktiválódás-számítások a Paksi Atomerőmű leszerelési tervéhez

AES Balogh Csaba

Lég- és iszapleválasztás elmélete és gyakorlati megoldásai. Kötél István Flamco Kft

5. Laboratóriumi gyakorlat

Kontakt korrózió vizsgálata

PhD beszámoló. 2015/16, 2. félév. Novotny Tamás. Óbudai Egyetem, június 13.

KÉMIA FELVÉTELI DOLGOZAT

Természetes vizek, keverékek mindig tartalmaznak oldott anyagokat! Írd le milyen természetes vizeket ismersz!

Atomerőművi dekontamináló berendezés gépész. Atomerőművi gépész

A paksi atomerőmű. Készítette: Szanyi Zoltán RJQ7J0

Ipari vizek tisztítási lehetőségei rövid összefoglalás. Székely Edit BME Kémiai és Környezeti Folyamatmérnöki Tanszék

13 Elektrokémia. Elektrokémia Dia 1 /52

1. TÉTEL 2. TÉTEL 3. TÉTEL 4. TÉTEL

1. feladat Összesen: 8 pont. 2. feladat Összesen: 11 pont. 3. feladat Összesen: 7 pont. 4. feladat Összesen: 14 pont

Filozófia. Gızfejlesztık vízüzeme. Filozófia. Követelmények

Oldódás, mint egyensúly

TALAJVÉDELEM XI. A szennyezőanyagok terjedését, talaj/talajvízbeli viselkedését befolyásoló paraméterek

Paks déli részén a 6-os számú főút és a Duna között. Ennek oka: Az atomerőmű működéséhez nagy mennyiségű víz szükséges, amit a Dunából vesznek.

Kémiai energia - elektromos energia

A VÍZ OLDOTT SZENNYEZŐANYAG-TARTALMÁNAK ELTÁVOLÍTÁSA IONCSERÉVEL

1. TÉTEL. 1. A.) Ismertesse a 4. számú víztisztító (VT) rendszer kialakítását, kapcsolását, berendezéseinek feladatát, felépítését!

Vízminőségi követelmények

A teljesítménysűrűség térbeli eloszlása

Számítások ph-val kombinálva

a réz(ii)-ion klorokomplexének előállítása...

MEMBRÁNKONTAKTOR ALKALMAZÁSA AMMÓNIA IPARI SZENNYVÍZBŐL VALÓ KINYERÉSÉRE

Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny 2009/2010. Kémia I. kategória II. forduló A feladatok megoldása

Atomerőművi primerköri gépész Atomerőművi gépész

Előadás címe: A vörösiszappal szennyezett felszíni vizek kárenyhítése. Mihelyt tudjátok, hogy mi a kérdés érteni fogjátok a választ is Douglas Adams

Oldódás, mint egyensúly

Atomerőművi primerköri gépész Atomerőművi gépész

1) Standard hidrogénelektród készülhet sósavból vagy kénsavoldatból is. Ezt a savat 100-szorosára hígítva, mekkora ph-jú oldatot nyerünk?

VÍZKEZELÉS Kazántápvíz előkészítés ioncserés sómentesítéssel

2014/2015. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny második forduló KÉMIA. II. KATEGÓRIA Javítási-értékelési útmutató

6. változat. 3. Jelöld meg a nem molekuláris szerkezetű anyagot! A SO 2 ; Б C 6 H 12 O 6 ; В NaBr; Г CO 2.

Az atommagtól a konnektorig

A feladatok megoldásához csak a kiadott periódusos rendszer és számológép használható!

Kémia OKTV 2006/2007. II. forduló. A feladatok megoldása

ACÉLOK MÉRNÖKI ANYAGOK

Minta feladatsor. Az ion neve. Az ion képlete O 4. Szulfátion O 3. Alumíniumion S 2 CHH 3 COO. Króm(III)ion

Radioaktív hulladékok kezelése az atomerőműben

Általános Kémia, BMEVESAA101 Dr Csonka Gábor, egyetemi tanár. Az anyag Készítette: Dr. Csonka Gábor egyetemi tanár,

Jegyzet. Kémia, BMEVEAAAMM1 Műszaki menedzser hallgatók számára Dr Csonka Gábor, egyetemi tanár Dr Madarász János, egyetemi docens.

A LÉGKÖR SZERKEZETE ÉS ÖSSZETÉTELE. Környezetmérnök BSc

Radioizotópok az üzemanyagban

Energetikai mérnökasszisztens Mérnökasszisztens

4. változat. 2. Jelöld meg azt a részecskét, amely megőrzi az anyag összes kémiai tulajdonságait! A molekula; Б atom; В gyök; Г ion.

ALLEGRO gázhűtésű gyorsreaktor CATHARE termohidraulikai rendszerkódú számításai

9. A felhagyás környezeti következményei (Az atomerőmű leszerelése)

Paradicsom és paprika tápoldatozása fejlődési fázisai szerint. Szőriné Zielinska Alicja Rockwool B.V

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 1997

T I T - M T T. Hevesy György Kémiaverseny. A megyei forduló feladatlapja. 8. osztály. A versenyző jeligéje:... Megye:...

Általános Kémia, 2008 tavasz

Kazánok működtetésének szabályozása és felügyelete. Kazánok és Tüzelőberendezések

Általános Kémia, BMEVESAA101

Kémiai egyensúlyok [CH 3 COOC 2 H 5 ].[H 2 O] [CH3 COOH].[C 2 H 5 OH] K = k1/ k2 = K: egyensúlyi állandó. Tömeghatás törvénye

Adatgyőjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb mőszerei

SZŰKÍTETT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAH /2014 nyilvántartási számú (2) akkreditált státuszhoz

Levegő zárt fűtési rendszerekben. Problémák Okok Hatások Előfordulási formák Megoldások

Atomenergetikai alapismeretek

ALPHA spektroszkópiai (ICP és AA) standard oldatok

Titrimetria - Térfogatos kémiai analízis -

A ferrát-technológia klórozással szembeni előnyei a kommunális szennyvizek utókezelésekor

Az egyensúly. Általános Kémia: Az egyensúly Slide 1 of 27

SZENNYVÍZKEZELÉS NAGYHATÉKONYSÁGÚ OXIDÁCIÓS ELJÁRÁSSAL

A VVER-1200 biztonságának vizsgálata

Katalízis. Tungler Antal Emeritus professzor 2017

Acélok nem egyensúlyi átalakulásai

a NAT /2010 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

2011/2012 tavaszi félév 3. óra

KÉMIAI ALAPISMERETEK (Teszt) Összesen: 150 pont. HCl (1 pont) HCO 3 - (1 pont) Ca 2+ (1 pont) Al 3+ (1 pont) Fe 3+ (1 pont) H 2 O (1 pont)

Anyagvizsgálati módszerek Elektroanalitika. Anyagvizsgálati módszerek

2014/2015. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny második forduló KÉMIA. I. KATEGÓRIA Javítási-értékelési útmutató

1. feladat Összesen: 18 pont. 2. feladat Összesen: 9 pont

Átírás:

Boros Ildikó 2014.04.24. Az előadás alapja Dr. Ősz János korábbi (Atomerőművek 2010, 2011) hasonló című előadása(i)

Tartalom Vízkémia, vízüzem Korróziós folyamatok Atomerőműben felhasznált anyagok (berendezések, hűtőközeg, szennyeződések, vegyszerek) Primer kör vízüzeme Vegyészeti üzemállapotok Szekunder kör vízüzeme Gőzfejlesztők, turbina, kondenzátor vízüzeme 2

Fémek korróziója 3

A fémek korróziója Fémfelület korróziója: felületről kiinduló, kémiai vagy fizikai kémiai elváltozás környezeti hatás miatt Az energetikai berendezések korróziója hatásmechanizmus: áramlási, termikus, (elektro)kémiai igénybevétel hatására bekövetkező károsodás környezet: különböző hőmérsékletű, áramlási sebességű víz és a vízben lévő anyagok A korróziós folyamat mechanizmusa szerint: elektrokémiai, kémiai és áramlás által támogatott. 4

A korrózió csoportosítása Határoló felület szerkezeti anyaga Munkaközeg és szennyezôdései üzem állás Korrózió általános lokális korróziótermék a munkaközegben lyukadás a berendezésben determinisztikus sztochasztikus 5

A korrózió csoportosítása Általános (egyenletes) korrózió: a felület többé-kevésbé egyenletes elvékonyodását okozza. Általában a korróziósebességgel (w k, mg/m 2 h, μm/év) adják meg. Döntő mértékben meghatározza a korróziótermékek vízbe került mennyiségét (w k F). Előre tervezhető korróziós pótlék. Gyakran telítésbe megy 6

A korrózió csoportosítása Lokális (helyi) korrózió: a fémfelületnek csak meghatározott részére terjed ki, és a szerkezeti anyag lokális komplex igénybevételének következménye, melynek összetevői: térfogati (mechanikai feszültségek, deformáció), felületi (víz és szennyezőanyagai: áramlás, lerakódás, koncentrálódás a pórusokban), térfogati és felületi (hőátvitel: hőmérséklet, hőáramsűrűség; üzemvitel: teljesítmény, nyomás, hőmérsékletváltozások és sebességük). 7

A korrózió csoportosítása Üzemiés állás alatti korrózió megkülönböztetését az eltérő környezet indokolja. Üzemi környezet a nagy hőmérsékletek ellenére kevésbé agresszív (tisztított, kondicionált víz), lényegesen kisebb korróziósebességek. Állás alatti környezet a közel környezeti hőmérséklet ellenére agresszív, számolni kell a légkör szennyezőanyagaival, üzeminél nagyobb korróziósebességek. Az utóbbi időben felértékelődött az indulás (állásból üzemi állapotba) vízüzeme, hiszen befolyásolja a következő időszak/ok/ komplex igénybevételét 8

Kémiai és elektrokémiai korrózió Kémiai: a fémion és az elektron kilépés térbelileg nem elválasztva, hanem molekuláris határon belül (0,4 nm), elektromos áram keletkezése nélkül megy végbe (t g >400-450 o Chőmérsékletű túlhevített gőzzel való érintkezésnél). Elektrokémiai: a fémion és az elektron kilépés térbelileg elválasztva (0,4 nm-nél nagyobb távolságban), elektromos áram keletkezésével megy végbe (a fémfelület vizes oldattal (elektrolittal) való érintkezésénél fordul elő, tehát az energiarendszerek nagy részére ez a jellemző). 9

Elektrokémiai korrózió Elektrokémiai korrózió lezajlása két összefüggő, egyidejűleg lezajló, de bizonyos mértékig önálló részfolyamat eredménye: Az anódról a fémionok oldatba mennek, miközben egyenértékű elektronmennyiség a fémben marad. A katódon a depolarizátorok(h +, O2, Cl, más fémionok, stb) asszimilálják az anódos részfolyamat során felszabadult többletelektronokat. Bármelyik részfolyamat lelassulása az elektrokémiai korrózió lelassulásához vezet. 10

Felhasznált szerkezeti anyagok Berendezés Szerkezeti anyag Korróziótermék alkotók Kondenzátorcsövek Hűtőtorony hőcserélő elemek Tápvízelőmelegítők, hőcserélők csövei Gőzturbinák Gőzfejlesztőcsövek, hurok vezetékek rézötvözetek ausztenites acél titán alumínium monel ötvözetlen, ötvözött, ausztenites acél króm-nikkel ötvözet ötvözetlen, ötvözött, ausztenites acél ötvözetlen, ötvözött, ausztenites acél króm-nikkel ötvözet Cu (Zn,Ni) Fe (Cr, Ni) Ti Al Ni, Cu Fe, Fe(Cr) Fe(Cr,Ni) Cr,Ni(Fe) Fe, Fe(Cr) Fe(Cr,Ni) Fe, Fe(Cr) Fe(Cr,Ni) Cr,Ni(Fe) Fűtőelem burkolatok cirkónium ötvözet Zr 11

Fém-víz fázisérintkezés (ötvözetlen acél) 12

Az acél védő oxidrétegei A fém elektrokémiai korrózióját alapvetően a védő oxidréteg oldódása határozza meg, ha a víz áramlási sebessége kisebb a kritikusnál: w<w kr = f (anyagminőség) ötvözetlen acél ([Cr+Mo]<0,25 %): w kr =1,5-1,7 m/s, ötvözött acél: ([Cr+Mo]=1-12 %): w kr =2,0-4 m/s, ausztenitesacél: w kr =4-7 m/s, rézötvözetek: w kr 2-2,5 m/s 13

A magnetit képződése 14

A védő oxidréteg lúgos vízkémiánál (oxigénmentes víz) Az ötvözetlen acélon kialakuló védő oxidréteg ún. spinell magnetit: Ötvözött acél védő oxidrétegében a Craz acélnál nagyobb mértékben feldúsul: Ausztenitesacél védő oxidrétegében a Crés a Ni az acélnál nagyobb mértékben feldúsul vegyes spinell magnetit: Fe Fe Fe 3+ Fe 2+ O 2 2 1 4 3+ Cr 3+ Fe 2+ O 2 2 y y 1 4 3+ 3+ 2+ 2+ 2 2 Cry Fe1 xnix O4 y 15

Az oxidréteg vastagsága Ötvözetlen, gyengén ötvözött acélon a védő (belső) oxidréteg 30-50 μm vastag, ötvözött acélon kisebb. Ausztenitesacélon a védő oxidréteg 0,05-1,0 μm vastag. A további vastagságnövekedés már nem védő hatású, mert döntően a vízből, s nem a felületről építkezik. Spinell magnetit szerkezete 16

A magnetit oldhatósága A magnetit oldhatóság minimuma 25 o C-onpH o >9,0 tartományban van. Ezen alapszik a lúgos vízkémia. Az ausztenitesacélon kapott oldhatósági számítás eredményei kvalitatív megfontolásokkal átvihetők az ötvözetlen és ötvözött acélokra is. A magnetit oldhatóság minimális tartománya a pht függvényében 0,16 Fe-koncentráció [mikromol/kg] 0,14 0,12 0,1 0,08 0,06 0,04 0,02 0 t=295 [oc] t=265 [oc] t=155 [oc] t=50 [oc] A magnetit oldhatósága [Margulova] (1-285 oc, 2-325 oc) 6,5 6,8 7,1 7,4 7,7 8 8,3 8,6 8,9 9,2 9,5 9,8 10,1 10,4 pht 17

Cirkónium-ötvözetek korróziója A cirkónium korróziója vízben: Zr+ 2H 2 O ZrO 2 + 2H 2 A ZrO 2 fehér színű, monoklin kristályrácsú vegyület. Nagyobb hőmérsékleteken, a cirkóniumon és ötvözetein fekete színű, cirkónium és cirkónium-dioxid szilárd oldatából álló védőréteg képződik 300 o Cfölött a vízzel, vagy gőzzel érintkező cirkónium ötvözetek felületén nem védő réteg keletkezhet a fém felületén először fekete színű védő hatású bevonat képződik, ami a további oxidáció hatására megszürkül, majd kifehéredik, miközben fellazul, lepereg, így nem nyújt védelmet a fém korróziójával szemben nagytisztaságú vízben a cirkónium és ötvözetei gyakorlatilag 300 o C-igkorrózióállónak tekinthetők, felületükön jól tapadó cirkónium-dioxid védőréteg képződik. teljesítményüzem alatt a lokális korrózió ritka lerakódások alatt a korrózió felgyorsul baleseti szituációban (1200 ocfelett) gyorsul a folyamat A CODEX kísérleti berendezésben eloxidált cirkónium-csövek (Forrás: HózerZ., Nukleáris Technikai Szimpózium) 18

ZrNb1 A ZrNb1 ötvözet kedvezőbb tulajdonságokkal rendelkezik, mint a Zircalloy-4 [VNIIAESZ]: nincs noduláris korrózió; a felületen homogén, fekete színű, védő oxidréteg van, melynek vastagsága 3-4 µm-től 7-8 µm-ig változik a fűtőelem magassága mentén, a kiégési szinttől függetlenül; jelentéktelen mennyiségű cirkónium-hidridkeletkezik, melyek mérete nem haladja meg a 100 µm-t; az oldott hidrogén mennyisége -a minta helyétől függetlenül a burkolatban nem haladja meg a 30-80 mg/kg koncentrációt, és független az üzemanyag kiégési szintjétől 45 MWnap/kg U értékig. 19

Zircalloy-4 (PWR) A Zircalloy-4 ötvözet (Zr98%, Sn1,5%, Fe0,2%, Cr0,1%) érzékenyebb a noduláris korrózióra, nagyobb a hidrogén tartalma 30 ezer üzemóra után, nagyobb a korróziósebessége a gőzzel szemben a burkolat nagyobb (700-1000 o C) hőmérsékletén. A fűtőelem-burkolat felületén kialakuló oxidrétegben, és a hűtővízben keringő oldott ionos korróziótermékekben jelentéktelen a különbség, ezért a primerköri hűtővíz cirkónium korróziótermék transzportja lényegében azonos. 20

Áramlás által támogatott korrózió Ha a víz áramlási sebessége nagyobb a kritikus áramlási sebességnél, akkor az elektrokémiai korróziót (oxid oldódását) felerősíti az áramlás nyíró hatása: a védő oxidréteg megléte mellett az anyag fogy, akár mm/év korróziósebességgel. Ötvözetlen / gyengén ötvözött acél esetében számottevő Típusai: általános eróziós-korrózió, Áramlás keltette erózió: lokális kavitációs-erózió, lokális erózió. 21

A magnetit oxidréteg vastagságának időbeli változása különböző anyagátvitelnél:felső: nincs konvektív anyagátvitel és t víz 100 o C; középső: a víz kritikushoz közeli áramlási sebességénél és t víz 210 o C; a víz nagy sebességű turbulens áramlásánál és t víz 210 o C [Stranbert] w=0,5-1 m/s Oxidréteg-víz között diffúzió jellemző w=1,5 m/s Nő a konvektív anyagátvitel szerepe, oxidréteg vastagsága nem nő w=1,7-2 m/s Konvektív anyagátvitel, acél fogy 22

Az acél eróziós-korróziója folyadékfázisú vízben Az acél eróziós-korrózió sebesség meghatározása: félempirikus formula [Kastner] Az eróziós-korrózió függ: az acél (Cr+Mo)-tartalma, a csőrendszer geometriája, a víz: hőmérséklete, áramlási sebessége, ph-értéke, oxigén-tartalma. W k =f(t, κ, ph, w, O2, CO2, Cl -, SO4 -,.) [r,t] Alig 100% hiba 23

w k =f([cr]) [THERNUCLECHIM] 24

w k =f(ph) [Dörr] w k =f(k c ) [Keller] 25

w k =f(t)[thernuclechim] ph=9,04 w k =f(t) [Heitmann] p=40 bar, w=35 m/s, ph=7, O 2 =40 μg/kg, <1 μs/cm 26

Az áramlás keltette erózió [Kastner] 27

Kavitációserózió kavitációs erózió egyfázisú vízben lép fel a képződött buborékok kis felületen nagy nyomású (akár több száz bar), szabálytalanul változó nagy frekvenciájú ütéseket mérnek a falra Az ütések előbb a védő oxidréteget károsítják, majd magát a fémet Hogyan keletkeznek a gőzbuborékok? a gőzbuborék képződés: a helyi nyomás oly mértékben lecsökken, hogy eléri az adott hőmérséklethez tartozó telítési nyomást. Ez a fajta gőzbuborék képződés a telítési hőmérsékletű vagy a telítési hőmérséklethez közeli hőmérsékletű víz rendezetlen áramlásánál fordul elő. A kigőzölgés elkerülése: (p-nyomásaz akadály előtt) p ps ( tvíz ) 5 p 28

Kavitációs erózió A kavitációseróziót vízkémiával nem lehet mérsékelni, csak az áramlási sebességek csökkentése, az áramlási rendezetlenségek mérséklése, ill. ellenállóbb szerkezeti anyagok (magas krómtartalmú ötvözött acélok, ausztenitesacélok) alkalmazása vezet eredményre. 29

Az ütköző vízcsepp eróziós hatása A nagy sebességgel áramló nedvesgőz vízcseppjeinek felületkoptató hatása, ami a velük érintkezésben levő fém roncsolódásával jár. A vízcseppek korrozív hatásúak is lehetnek (lásd korai kondenzátum). A nedvesgőzeróziójának hatását az eróziónak jobban ellenálló szerkezeti anyagok beépítésével lehet csökkenteni. + vegyszerrel csökkenteni a vízcsepp energiáját (ODA) 30

Ütköző vízcsepp eróziójának mechanizmusa [Kastner] 31

Primer köri vízüzem 32

A vízüzem követelményei a berendezések szerkezeti anyagainak általános korróziója minimális legyen felaktiválódás, akadályozza meg a szerkezeti anyagok lokális korrózióját hermetikusság, csökkentse minimálisra a korróziótermékek lerakódását a fűtőelemek burkolatán hermetikusság, tartsa alacsony szinten a korróziótermékek transzportját a hűtővízben és lerakódásukat az aktív zónán kívüli felületeken aktivitás (dózisteljesítmény) szorítsa vissza a víz radiolitikus bomlását; 33

Követelmények miközben biztosítja az üzemanyaggal berakott reaktivitástartalék kompenzálását a bórsav koncentráció csökkentésével, ill. a reaktor szubkritikusságát(az SZBV kazetták mellett) a hűtővíz nagy bórsav koncentrációjával. A feladatok megkövetelik: - egyrészt a konstrukció, a szerkezeti anyagok és a vízkémia harmóniáját, - másrészt a hűtővíz műszakilag elérhető minimális szennyezőanyag (aktivitás) koncentrációját. 34

Vízfelhasználás Atomerőműben a kondenzáció vízigénye 180-220 m3/h/mw Követelmények vízzel szemben: GF tápvíz: teljesen sótalan közeg (karbonátkeménység!), lebegő szennyezők kiszűrése Primer hőhordozó: majdnem nagy tisztaságú víz (korlát vezetőképességre, Cl, Na, SO3 tartalomra) Paks: Duna-víz az alapanyaga a kondenzátor hűtővíznek, a technológiai hűtővíz rendszernek és a biztonsági hűtővíz rendszernek 35

Primer köri közegek Hőhordozó Üzem közben változó bórsav-koncentrációjú (és változó lúgosító kation koncentrációjú), Oxigénmentes vizes oldat, álláskor bórsavoldat Bórsavoldat Közel állandó koncentrációjú, oxigénnel telített oldat 14-17,5 g/dm3: pihmed, átrakómedence, KZÜHR, hidroakkumulátorok, sprinkler, lok. torony buborékoltató tálcák 41-46 g/dm3: NZÜHR tartályok Tiszta kondenzátum Bórsav és vegyszermentes, oxigénnel telített víz Hűtővíz Vegyszermentes, oxigénnel telített, nagy tisztaságú víz Primerköri vegyszeroldatok H3Bo3, KOH, N2H4, stb. Külső technológiai közeg: pótvíz Primer és szekunder kör feltöltésére, pótlására, vegyszeroldatok készítésére Nagy tisztaságú víz, vezetőképessége közel azonos a tiszta vízével (várt érték: 0,06 µs/cm vs. 0,055 µs/cm) 36

A hűtővíz áramlása (PA VVER-440) Fővízkör(reaktortartály, hurkok, FKSZ-ek, FET-ek, térfogatkompenzátor) és mellékvízkör(rvt, pótvízrendszer minden VVER-440-ben eltérő!). VVER-440 adatok: Fővízkör: V=205 +26 m 3, τ=18 s (aktív zóna 0,7 s), RVT: V=2x9 m 3, τ=26 min (20 t/h), Pótvízrendszer: V=11+19(PG) m 3, τ=6 h (5 t/h), Nagy áramlási sebességek a fővízkörben(2-11 m/s), szűk áramlási keresztmetszetek a reaktortartályban, kazettákban, érzékenység az eltömődésekre (diszperz korróziótermékek). 37

38

VVER-440 kazetta (zárt kazettafal) 39

Primer kör vízüzeme Bóros szabályozású vízüzem (reaktivitásszabályozásra0-12 g/dm3 bórsav-koncentráció) Bórsav kellemesen használható atomerőművi környezetben is (vízben oldódik, kémiailag, fizikailag stabil, stb.) ph értékét csökkenti, ennek ellensúlyozására KOH-t(vagy más lúgosító kationt) adagolnak Az összlúgosító anyag mennyisége úgy van beállítva, hogy ph=7,1-7,3 legyen. Víz radiolíziseszabad oxigén keletkezéséhez vezet, ami nagyon káros a szerkezeti anyagokra 2H 2 O radiolízis H 2 + H 2 O 2 2 H 2 O 2 = 2 H 2 O + O 2 Oxigén megkötésére ammónia vagy hidrazin adagolás primerkörbe 40

Chemicaland volume control system (CVCS) Tisztító és térfogat-szabályozó rendszer Feladatai: primer közeg tisztítása szűrőkkel, sótalanítókkal(vízkémia és szennyezőanyag-mentesítés) Reaktivitás-szabályozás (bór hozzáadás / kivonás) Vegyszer adagolás / kivonás Primer hűtőközeg leltár biztosítása (TK szinttartás, befecskendezés, igen kis LOCA esetén) Záróvízbiztosítása az FKSZ tömítéshez Részáramú tisztítóként üzemel (leiszapoló rendszeren keresztül) Folyamatos tisztítás Leeresztés a folyékony radioaktív hulladék kezelő rendszerhez is VVER-nél két külön rendszer Atomerőművek főberendezései 41

Chemicaland volume control system (CVCS) Atomerőművek főberendezései 42

PA primerkör YA00W001 YA32W001 YA42W001 YA52W001 YA12W001 YA22W001 YA62W001 TV20/1 TE04W001 TE03N001 TE03N002 TV61/3 TK84-86 TE03W001 TV55 TK54 TV75 TK52 TE02W001 TK80-82 TE01W001 TV20/2 TV61/1 TE01N001 TC21 N003 TC21 N002 TC21 N001 TC20 N001 TC01D001-2 TK25B001 TK35B001 TK25W001 TK35W001 TK30 TK20 TX08B001 Hidrogénégető FKSZ FET záróvizek TK36W001 USZ TB80 TR48(58) TK41D001-3 FKSZ FET záróvizek TK42D001-3 Fővízkör Pótvíz rendszer Részáramú víztisztító TX09D001-3 43

Pótvízrendszer Pótvízelőkészítő nyersvízellátása: technológiai hűtővízrendszerről Pótvíz készítése: Előlágyítás (meszes karbonátmentesítés, kavicsszűrő) Ioncserés sótalanítás(szervesanyagkötő, kationcserélő, anioncserélő) Kevertágyas utósótalanítás (finomított sótalanvíz) 3 db 1000 m3-es sótalanvíz tartály, 2 db 500 m3-es tisztakondenzátum tartály Üzemmódjai: Normál üzemi állapot Bórkivonási program Ioncsere folyamata pl. disszociált NaCl-ra: R-H + Na + R- Na + H + R-OH + Cl - R-Cl + OH - H + + OH - = H 2 O 44

1. sz. víztisztító rendszer Feladata: fővízköri hőhordozó részáramú tisztítása Vízkémiai paraméterek biztosítása Szennyezőanyag-mentesség biztosítása Fővízköri forgalomnak csak töredéke (25 m3/h vs. 41000 m3/h) Két víztisztító ág (1,2,6. és 3,4,5. hurkok) Egy-egy regeneratív hőcserélő, utóhűtő, ioncserélő gyantaoszlop, gyantafogó Ioncserélő: üzemi nyomás (123 bar), max. 60 o C(magasabb hőmérsékleten az anioncserélőgyanta károsodhat) 30 m3/h névleges térfogatáram, 1,2 m3 gyanta/ioncserélő TE01 ág: kevertágyas ioncserélő (K +, NH4 + és BO3 - ) + mechanikus tisztítás feladata az állandó tisztítás TE03 ág: kation és anion cserélő feladata többek közt bórsav kampány végi kivonása lenne (helyette a 2. VT-t használják) 45

További víztisztítók 2. sz. víztisztító: Eredeti funkció: bórsavoldatok fogadása, tárolása, tisztítása Új funkciói: teljesítményüzem végi (<0,5 g/dm3) bórkivonás, részvétel a primerköri hűtővíz K-ion szabályozásában, részvétel a korróziótermék szűrésben (indulás, leállás), 1 db kation- (H+), 1 db (BO3-) és 2 db (OH-) anioncserélő. Üzemi par.: nyomás: 8 bar, 65 m3/h névleges térfogatáram, 2,6 m3 gyanta/ioncserélő. Ultraszűrő (utólagos beépítés, 4VT-vel is üzemelhet): 20 m3/h névleges térfogatáram. 3. VT hulladékvíz-sűrítés, bórsavoldatok tisztítása 4. VT pihmed, ZÜHR tartályok, buborékoltató tálcák vízminősége 5. VT GF leiszapolás 6. VT bórsavoldatok további tisztítása 46

Eltérések VVER / PWR Primerköri részáramú víztisztító: nyomás: üzemi (VVER-440), kisnyomású (16-25 bar); hőmérséklet: <50-55 o C(ioncserélők), üzemi (kerámia (PWR) TiO 2 - töltet (VVER-1000). Pótvíz-gáztalanító(Control volume): nyomás: atmoszférikus (1,2-1,3 bar), vagy 16-25 bar; működés: folyamatos (fővízkörihűtővíz részáramú gáztalanításával) vagy szakaszos. Vegyszeradagolási helyek. Hatás a primerköri szennyezőanyag transzportra! 47

Szerkezeti anyagok a primer körben VVER-440: a hőhordozóval érintkező felületek: 77%-a (13750 m2): 08H18N10T ausztenitesacél (gőzfejlesztő csövek, berendezések) 23% (4000 m2): cirkónium ötvözet ZrNb1 fűtőelem-pálcák ZrNb2,5 kazettafal C Ni Cr Fe Co 08H18N10T összetétel tömeg%-ban 0,08 9-11 17-19 egyensúlyi - 48

Gőzfejlesztő csövek Gőzfejlesztő csövek (primerköri F 2/3-a): PWR: nikkelkróm-ötvözet (Inconel-600, -690, Incolloy- 800); oxidréteg: nikkel-ferritek (Ni 3-x Fe x O 4,Co 1-x Ni x Fe 3-x O 4 ); korróziótermékek: Ni, Fe, Cr, (Co). VVER: ausztenitesacél (08H18N10T, 08H18N12T (DU)); oxidréteg: vegyes spinell magnetit (Fe 2-x Cr x Fe 1-y Ni y O 4 ), korróziótermékek: Fe, Ni, Cr, (Co). Meghatározó a fővízkörvízkémiájában: a jellemző oldott kt transzportra optimalizálva! 49

Minimális korróziótermék transzport Minimális oldhatóság: a GF csövekre és üzemi hőmérsékletre optimalizálva: ph 300 6,9 (vegyes spinell magnetit), ph 300 7,4 (nikkel-ferrit), Oxidok oldhatósága [Krickij] 50

Vízkémia, a víz kondicionálása 51

Feladat Az energetikai rendszer adott szerkezeti anyag összetételénél a szerkezeti anyag-víz kölcsönhatás irányítása, a fémfelületek elvárt mértékű korróziójának biztosítása, a víz kondicionálásával történik. A víz ph-értéke alapján lúgos és semleges vízkémia különböztethető meg. 52

Lúgos vízkémia A lúgos vízkémia alapja, hogy az energetikában alkalmazott acél és réz védő oxidrétegének minimális oldhatósága, így az acél és réz elektrokémiai korróziójának minimuma lúgos tartományban van. A lúgos vízkémia feltétele az energiarendszerben keringő víz minimális oxigén koncentrációja (gáztalanítás!) a víz minimális (gőzerőművek) elektromos vezetőképessége mellett. A víz ph o -értékealapján enyhén lúgos (ph o =7,5-8,5), lúgos (ph o =9,1-9,3), magas ph-jú(ph o =9,6-10) vízkémia különböztethető meg. 53

Bórsav A nyomottvizes(pwr, VVER) atomerőművekben a hűtővíz bórsav koncentrációja : állás alatt biztosítja a reaktor szubkritikusságát, üzem közben csökkenő koncentrációja az üzemanyaggal berakott reaktivitás-tartalékot kompenzálja a neutronok elnyelésével. VVER-440 az állás alatt nagy a bórsav koncentráció (>14 g/kg), míg az indulás alatt és a kampány elején, rövid idő ( 50 h) alatt közel felére ( 7,65 g/kg) esik, majd a kampány alatt az üzemanyag reaktivitástartalékának megfelelően lineárisan csökken. A hűtővíz bórsav koncentrációjának szabályozása üzem közben (a lineárisan csökkenő tartományban) viszont eltérő a PWR és VVER atomerőművekben: PWR: termikus regenerálású ioncserélő gyantával, VVER: a hűtővíz bórsavmentes vízzel való hígításával és a kampány végén ioncserével. 54

A bórsav koncentráció szabályozása a VVER reaktorokban a hűtővíz hígításával és ioncserével (2VT OH - ) történik. A hűtővíz számított bórsav tömege az üzemidő függvényében teljesítményüzemben A hűtővíz hígításához szükséges tiszta kondenzátum számított tömege teljesítményüzemben 1800,0 1600,0 250,000 1400,0 200,000 1200,0 M [kg] 1000,0 800,0 600,0 bórsav Mtk [t] 150,000 100,000 tkondenz 400,0 200,0 50,000 0,0 0 1000 2000 3000 4000 5000 6000 7000 8000 0,000 0 1000 2000 3000 4000 5000 6000 7000 8000 üzemidő [h] üzemidő [h] 55

Kondicionáló vegyszerek A gőzerőművek munkaközege teljesen sótalanítottvíz, ezért ph o 7,0. Bórsav-oldat -> savas közeg ph-érték beállítása: lúgosító vegyszerrel lúgosító vegyszerek a megoszlási tényezőjük alapján illékony (δ i >1), pl.: NH 3, nem illékony (δ i <1), pl. NaOH (LiOH, KOH). A kondicionálás mellett az energiarendszerekbe keringő vízbe egyéb célból is adagol/hat/nak vegyszereket: kémaigáztalanítás(n 2 H 4 ), korróziógátlás (fűtési melegvízbe inhibitor), állás alatti konzerválás (N 2 H 4, ODA). 56

Nem illékony lúgosító vegyszerek PWR: primer körbe adagolt LiOH VVER: KOH jobb az oldhatósága, és kevésbé agresszív a cirkóniumötvözetekkel szemben, mint a LiOH A hűtővíz LiOH koncentrációját a legtöbb PWR atomerőműben 2,2±0,15 mg/kg Liionértéken korlátozzák a Zircalloy-4 ötvözettel szembeni korróziója miatt a fűtőelemeken keletkezett lerakódásokban és oxidokban betöményedőlítium növeli a cirkónium oxidációjának sebességét VVER: lúgosító kationok (K +, Li +, Na + ) moláris koncentrációját 0,35 (az utóbbi időben 0,5) mmol/kg, értéken korlátozzák lítium a hűtővízben oldott bórból (B-10 19,61 %) keletkezik a nátrium-ion koncentrációja elhanyagolható (csak a pótvízzel, ill. a vegyszerekkel kerülhet be) -> KOH adagolásával szabályozzák a lúgosító kationok koncentrációját. 57

c Li =f(t) 10 7 B + n Li + He A bór-10 izotópból keletkező lítium számított koncentrációja a hűtővízben az üzemidő függvényében 4 1,4 1,2 Li koncentráció [mg/kg] 1 0,8 0,6 0,4 Li 0,2 0 0 1000 2000 3000 4000 5000 6000 7000 8000 üzemidő [h] lítium a hűtővízben oldott bórból (B-10 izotóp 19,61 %) keletkezik A hűtővíz lítium koncentrációja a kampány során az idővel változik, és maximális koncentrációját a kampány közepén éri el: PA: 1-1,2 mg/kg (0,14-0,17 mmol/kg). 58

KOH A K-41 izotóp (a természetben található kálium 6,90 %) felaktiválódhat: 41 42 K + n K + γ A K-42 izotóp felezési ideje 12,5 h, a γ-sugárzásenergiája 1,5 MeV. A K-42 aktivitás a kampány első felében, nagyobb bórsav és kálium-ion koncentrációknál halmozódik fel a hűtővízben a kampány második felében a bórsav és kálium-ion koncentrációk csökkenésének mértékében csökken viszonylag rövid felezési idő + kötődés a kationcserélő gyantán-> a K- 42 izotóp radiológiai problémát sem üzem közben, sem állás alatt nem okoz. 59

Ammónia Lúgosító vegyszer + víz radiolízis csökkentése 2NH 3 -> N 2 + 3H 2 Az illékony NH 3 megoszlási tényezője: δ = f ( T[ ps ], ph, c 3 NH 3 NH ) változik a gőzkörfolyamatban. Az NH 3 megoszlási tényezője a hőmérséklet növekedésével csökken: kondenzátorban δ 20, gőzfejlesztőben δ 5-2. Hazánkban elterjedten használják (lúgos vízkémia: adagolás a tápvízbe, vagy főcsapadékvízbe.) Használata VVER-benüzemviteli problémákat eredményezett (PG a H2-t is kiszűri) Jelentős járulék a hulladékban 60

Hidrogén 10 %-nál nagyobb reaktorteljesítménynél a víz radioaktív besugárzás hatására kémiailag bomlik A fűtőelem-burkolaton (Zr) a radiolitikusoxigén (O 2, H 2 O 2 ) 120 o Cfelett lokális korróziót okoz. radiolízistermékek rekombinációja: hidrogén adagolással (feleslege reduktívvá is teszi a hűtővizet) PWR: primerköri hűtővízbe tiszta hidrogén gázt adagolnak az ellenőrző tartály gázpárnájába. VVER: primerköri hűtővízben korábban ammóniát, ma több atomerőműben (Kola, Paks) hidrazint adagolnak a pótvízbe. 61

Hidrazin A hidrazin az energiarendszerekben megköti az oxigént, szabályozza a ph-t, korróziós inhibitor. A gyakorlatban vizes oldata kerül forgalomba, hidrazin-hidrát (N 2 H 4.H 2 O) formában. 15 tömeg %-os oldatát szokás adagolni. Vizes oldata gyenge bázis, disszociál A hidrazin termikusan bomlik: 3N 2 H 4 = 4NH 3 + N 2 2NH 3 radiolízis 3H 2 + N 2 A reakció sebessége 200 o Cfelett válik észrevehetővé, értékét a hőmérséklet és a közeg ph-ja határozza meg. Keletkező ammónia radiolíziséből H2 62

A hidrazin reakciója az oxigénnel A hidrazin, mint erős redukálószer az oldott oxigénnel reakcióba lép: N + 2H 4 + O2 2H 2O N 2 ph-nés a hőmérsékleten kívül a reakciósebesség más tényezőktől is függ. 65 C-nál kisebb hőmérsékleten a reakció igen lassú -> katalizátor. Katalizátorként redoxifolyamatokat gyorsító szerves vegyületeket, pl. hidrokinont alkalmaznak. Hidrazin további hatása: mint redukálószeraz acél oxidációt csak a magnetit keletkezéséig engedi lejátszódni Kis mennyiségű oxigén jelenlétében tehát a hidrazin anódos inhibitorként viselkedik, gátolja a vas oldódását, és éppen a gőzkörfolyamat200 o C-nálalacsonyabb hőmérsékletű, tehát a korróziótermék kibocsátás szempontjából legveszélyesebb pontjain fejti ki kedvező hatását. 63

PA VVER-440: N 2 H 4 -NH 3 -H 2 Fővízkör aktív zóna radiolitikus bomlás 2NH 3 3H 2 +N 2 2H 2 +O 2 =2H 2 O fővízkör termikus bomlás 2N 2 H 4 2NH 3 +N 2 FKSZ záróvíz N 2 H 4- adagolás TV20/2 Részáramú víztisztító 1VTKI ±NH 4 + N 2 H 4 +O 2 =2H 2 O+N 2 termikus bomlás 2NH 3 3H 2 +N 2 TV61/3 TV75 hűtővíz elvétel tiszta kondenzátum beadás PG H 2 O H 2 O+NH 3 páragőz Pótvíz rendszer H 2 O mentesítés (NH 3 ) Hidrogénégető 2H 2 +O 2 =2H 2 O 64

Szennyezőanyagok a hűtőközegben: oxigén, klór A gőzfejlesztő csövek feszültségkorróziós repedéseinek keletkezése (lokális korrózió) a Cl-ionok (t>60 o C) és az oxigén (t>120 o C) együttes hatásának tulajdonítható. Forrás: Klorid-ionok: pótvízzel (vegyszerekkel). Oxigén: pótvízzel (termikus és kémiai gáztalanítás) és radiolitikusoxigén (H 2 -adagolás). Szennyezők csökkentése: anyagválasztás, vegyszeradagolás 65

Szennyezők Szennyezőanyagok teljesen sótalanítottpótvíz (κ=0,05-0,08 µs/cm, c Na,Cl =1-2 µg/kg, c Ca,Mg =0,1-0,2 µg/kg, c SiO2 =3-5 µg/kg) kevertágyas ioncserélő. Nagy tisztaságú pótvíz (κ=0,05 µs/cm, c Na,Cl =0,1-0,2 µg/kg, c Ca,Mg =0,01-0,02 µg/kg, c SiO2 <1 µg/kg) háromágyas ioncserélő. A nagy tisztaságú hűtővíz lehetővé tette, hogy a részáramú víztisztító a primerköri vízkémia szabályozását végezze, és a víztisztító funkció csak a beavatkozásokra korlátozódik. 66

Atomerőmű vegyészeti üzemállapotai 67

Vízkémia Teljesítményüzemi (7000-8000 óra), lúgos-reduktív hűtővíz; Állás (1000-1800 óra), savas-oxidatív hűtővíz; Átmenet (leállás (50-60 óra), indulás (200-250 óra). Eltérő vízüzemi feladatok a különböző periódusokban (csak a kilencvenes évek közepétől). 68

A blokk teljesítménye 600 500 P=f(t) P [MW] 400 300 indulás leállás 200 100 teljesítmény üzem 0 állás 0 1000 2000 3000 4000 5000 6000 7000 8000 9000 t [h] 200-300 h 800-1400 h A hűtővíz nyomása 150 p=f(t) 125 100 p [bar] 75 50 indulás leállás 25 teljesítmény üzem 0 állás 0 1000 2000 3000 4000 5000 6000 7000 8000 9000 200-300 h 800-1400 h t [h] 69

A hűtővíz hőmérséklete 300 250 297,1-299,8 C 266-266,8 C T=f(t) t [ C] 200 150 indulás leállás 100 max 55 C 50 teljesítmény üzem állás 0 0 1000 2000 3000 4000 5000 6000 7000 8000 9000 t [h] 200-300 h 800-1400 h H 3 BO 3 =f(t) 70

Teljesítményüzem A hűtővíz p és T a fővízkörbennagy (125 bar, 299/266 o C(VVER-440), a mellékvízkörbenp üzemi, T kicsi (max. 55 o Caz ioncserélő gyanta miatt) A fővízkörben nagy és lokálisan változó hűtővíz sebességek (2-12 m/s), a mellékvízkörben kisebb (0,1-1 m/s). A fűtőelem kiégése miatt a hűtővíz kémiai összetétele az üzemi periódusban változik. A szükséges anyagok: bórsav, szennyezőanyag-mentesség (O 2, Cl-ion) hidrogén, lúgosító vegyszer. Üzem közben szabályozható primerköri vízkémiai paraméterek: PWR: lítium és hidrogén koncentrációja, VVER: kálium és lítium együttes (lúgosító kationok) koncentrációja, hidrogén (ammónia) koncentrációja (hidrazin adagolással). Cél: szerkezeti anyagok korróziótermék kibocsátásának minimalizálása, és lokális korrózió minden fajtájának elkerülése 71

A vízkémia szabályozása Optimális(a védő oxidréteg minimális oldhatóságához tartozó) ph T átlagtartomány a primerköri hűtővíz lúgosító kation-bórsav összetartozó koncentráció értékei, amik a szerkezeti anyagok minimális korrózióját biztosítják A tartományt, a hűtővíz átlaghőmérsékletére számított ph T intervallumával rögzítik. Ebben a ph T átlagtartományban biztosítható a fűtőelemek és a primerköri berendezések integritása és az aktivitáshordozók kis koncentrációja 72

VVER-440 szabályozási diagram A lúgosító kationok moláris koncentrációja: c + ( mg / kg) c + ( mg / kg) [ ] c + ( mg / kg) + K Li Na L ( mmol / kg) = + + 39,1 7,0 23,0 A lúgosító kation-bórsav koncentráció szabályozás sávja: [ Lmin ] = 2,139[ H 3BO3 ] + 0,051( mmol / kg) [ L ] = 2,139[ H BO ] + 0,153 ( mmol / kg) max 3 3 Névleges lúgosító kation-bórsav koordináció Névleges ekvivalens kálium-ion-bórsav koordináció lúgosító kation koncentráció [mmol/dm3] 0,5 0,45 0,4 0,35 0,3 0,25 0,2 0,15 0,1 0,05 0 0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 bórsav koncentráció [g/kg] Lmin Lmax Kekv koncentráció [mg/dm3] 20 18 16 14 12 10 8 6 4 2 0 0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 bórsav koncentráció [g/kg] Kekvmin Kekvmax 73

Bórsav-lúgosító kation koordináció szabályozása a PAben Fővízkör aktív zóna: 10 B+n 7 Li + 4 He KOH adagolás (indulás) TV20/2 Pótvíz rendszer TV75 Részáramú víztisztító 1VTKI ± K + /NH 4 + TV61/3 hűtővíz elvétel tiszta kondenzátum beadás PG H 2 O+NH 3 páragőz H 2 O mentesítés (NH 3 ) 2VT K (H + ) 74

Korróziótermékek keletkezése Magnetit oldhatósági koncentrációja üzemi hőmérsékleten 0,1-0,15 μmol/kg. Üzem alatt 10(-30) kg korróziótermék keletkezik. A keletkező korróziótermék 35-60 %-a mozdul meg. A víztisztítás max. 1-2 kg-ot távolít el. A korróziótermékek felhalmozódása törvényszerű, eltávolításuk akkor hatékony, ha nagy a koncentrációjuk a hűtővízben (leállás, indulás vízüzeme!). 08H18N10T korróziósebessége (mgm 2 /h) 75

Korróziótermékek átalakulása Ha T nő, korróziótermékek átalakulnak: oldott (<1 nm) kolloid (1-450 nm) diszperz (>0,45 µm) Ha T csökken, ellentétes változás Az oldhatósági határ feletti koncentrációnak megfelelő mennyiség kiválik a felületeken. idővel a korróziótermékek döntő része diszperzzé válik (leválások a felületről, átalakulások a hűtővízben, eltömődések a szűk áramlási keresztmetszetekben, kiülepedések a holt áramlási zónákban) Korróziótermék koncentrációk: üzemi: 10-20 µg/kg, Indulás: 1-10 mg/kg. 76

Üzemen kívüli periódus vízüzeme Üzem közben: minimális a fővízkörfelületeinek korróziója az üzemi hőmérsékletre optimalizált vízkémia (minimális oldhatóságot biztosító ph T ) miatt. Az üzemen kívül: megváltozik a hűtővíz hőmérséklete és ph T -értékea nagy bórsav koncentráció miatt az álló hűtővíz (keringtetés hiánya) nem teszi lehetővé a vízkémia szabályozását A vízkémia beavatkozási lehetősége az üzemen kívüli periódusban és az átmeneti állapotokban (leállás, indulás) a hűtővíz keringtetésének idejére korlátozódik. Állás vízüzeme: 4. VT 77

Állás vízkémiája Üzemállapotok: állás nyitott reaktortartálynál, állás kirakott reaktortartálynál (négyévente), üzemanyag-átrakás (a reaktortartály (fővízkör), az átrakó és pihentető medence együtt üzemel. Savas-oxidatív, hideg (40-50 o C) hűtővíz H 3 BO 3 : >14 g/kg, O 2 : 5-7 mg/kg (telített), (t<120 o C nem korrozív a Zr-ötvözetreés az ausztenites acélra) H 2, NH 3, K, Li 0 A magnetit oldhatósága 4-5 nagyságrenddel nagyobb, mint üzem közben. Nincs lehetőség a beavatkozásra! oxidréteg átalakulása (felületek a levegővel érintkeznek) karbantartási műveletek idegen anyagok bekerülése, felületi oxidréteg sérülése. A kampány indulása előtt nagy mennyiségű, a felülethez lazán vagy nem kötődő anyag Az áramlás megindulásakor bekerülnek a hűtővízbe, az aktív zónába. 78

Az indulás vízüzeme Állás alatt az üzemihez képest 1-2 nagyságrenddel nagyobb a primerköri felületek korróziója a keletkezett korróziótermékek az indulás során a primer hűtővízbe kerülhetnek a hűtővízbe kerülő korróziótermékek + az elvégzett dekontaminálásokután maradó korróziótermékek + a karbantartások után maradó idegen anyagok mennyisége Ezért a primerkörben levő korróziótermékek mennyisége az indulásnál nagyobb, mint a megelőző kampány leállásának végén. az indulás vízüzemének feladata: minél alacsonyabb hőmérsékleten távolítsa el ezt a viszonylag nagy mennyiségű korrózióterméket a primerkörből korróziótermék-szűrés Az indulás alatt eltávolított korróziótermékek a következő kampány elejének korrózióterméktranszportjátcsökkentik. maximális tömegáram (korlátos) szűrés: 1VT TE01 és TE03 ág (2x35 t/h) + 2VT (45 t/h) + USZ (20 t/h). 79

p=f(t) 180 160 140 120 100 80 60 40 20 0 0 25 50 75 100 125 150 175 200 225 250 275 300 t [h] p [bar] 8.2.4.4. Feltöltés, 5 bar-os tömörségellenőrzés 8.2.4.4. 25 bar-os tömörségellenőrzés 8.3. Fővízkör tömörségvizsgálata, nyomás növelése 123 bar-ig 8.3.1. 137 bar-os tömörségvizsgálat 8.4.5. Térfogatkompenzátor biztonsági szelepek 36 bar-os próbája 8.4.7. Nyomás növelése 123 bar-ig 8.3.2. 164 bar-os tömörségvizsgálat 8.3.2. Nyomás csökkentése 20 bar-ig 350 300 250 200 150 100 50 0 +24 h 0 25 50 75 100 125 150 175 200 225 250 275 300 t [h] 80 t [ C] 8.2.5. Pótvíz gáztalanító felfűtése 8.2.6. Felfűtés GF tömörségvizsgálatához 8.2.7. Felfűtés 110-120 C-ra 8.3.2. Nyomás csökkentése 20 bar-ig, lehűtés 60 C-ra 8.4. Felfűtés 190 C-ra 8.4.4. Gőzpárna létrehozása 8.5. Reaktor indítása 8.7. A blokk energetikai indítása T=f(t) +24 h

m=f(t) 50 40 30 20 10 0 100 0 25 50 75 100 125 150 175 200 225 250 275 300 t [h] 35 30 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 V [10 3 m3/h] m [t/h] Vpr, ezer m3/h mpr, t/h m1.vt, t/h musz, t/h m 1.VT m KI 8.2.4.11. FKSZ indítás - 5 FKSZ-es keringetés 1VT, PR, 2 VT és USZ üzembevétel 8.3.2. Nyomás csökkentése 20 bar-ig, lehűtés 60 C-ra 8.4.1. FKSZ indítás - 5 FKSZ-es keringetés 8.4.1. 6 FKSZ-es keringetés m PR m KI m K+A m USZ +24 h m PR m KI m K+A m USZ m PR m USZ =m k+a 0 cb, g/dm3 K+, mg/dm3 NH3, mg/dm3 O2, mg/dm3 H2, Nml/dm3 25 20 15 10 5 0 0 25 50 75 100 125 150 175 200 225 250 275 300 t [h] 81 c B [g/dm 3 ]; K +,NH 3,O2 [mg/dm 3 ]; H 2 [Nml/dm 3 ] 8.2.5. Pótvíz gáztalanító felfűtése N 2H4 - adagolás kezdete (O2<0,02 mg/kg) 8.5.5. Bórkivonás KOH - adagolás c i =f(t) +24 h KOH - adagolás kezdete N2H4 - adagolás

A leállás vízüzeme Üzem közben minimálisa fővízköri felületek korróziója A keletkezett korróziótermékeknek csak kis része kerül ki üzem közben a primerkörből -> a korróziótermékek felhalmozódnak a primerkörben (főleg tranziens crud lerakódás rétegben) A leállás során a tranziens crud réteg megmozdul, egy része visszakerül a keringő hűtővízbe. leállás vízüzemének feladata: a tranziens crud réteg minél nagyobb mennyisége kerüljön vissza a hűtővízbe hűtővízbe visszakerült korróziótermékek eltávolítása A leállás alatt eltávolított korróziótermékek az állás alatti karbantartások személyi dózisát csökkentik. Leállás: felbórozástól a primer kör nyomásmentesítéséig Állás vízkémiájának megteremtése: teljesítmény utolsó napján K + 0, H 2 =15 Nml/dm 3 (NH 3 =5 mg/dm 3 ), NH 3 (NH 4+ )-kivonás, H 2 -eltávolítás. A felületek lehűlése során lepattogzó, diszperz korróziótermékek kivonása (1-2 kg) a hűtővízből maximális szűrési tömegárammal (lásd indulás), de savas-reduktív hűtővíz (maradt H 2 és kevés O 2 ), kisebb magnetit oldódás korróziótermék szűrés. 82

p=f(t) 140 120 100 80 60 40 20 0 0 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 t [h] p [bar] 4.4. A fővízkör lehűtése 4.4.3. A lehűtés folytatása; Térfogatkompenzátor biztonsági szelepek 36 bar-os ellenőrzése 4.6. A primerkör ürítése 4.4.4. Átállás a TK-ban gőzpárnáról N 2 párnára 4.4.9. A fővízkör lehűtése, 5 FKSZ leállítása 4.5. A primerkör nyomásmentesítése 4.5.2. A fővízkör ürítésének előkészítése 300 250 200 150 100 50 0 +12 h +12 h 0 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 t [h] 83 t [ C] 4.1. A blokk leállás előkészítése 4.2. A blokk leterhelése 4.3. A reaktor szubkritikus állapotba hozása 4.4. A fővízkör lehűtése 4.4.4. Átállás TK-ban gőzpárnáról N 2-re 4.4.6. Lehűtés 140 C-ig 4.4.7. Átállás víz-víz hűtésre 4.4.9. Lehűtés 50 C-ig Átállás természetes cirkulációra T=f(t)

m=f(t) 50 100 90 40 80 30 20 10 0 0 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 t [h] 70 60 50 40 30 20 10 0 V [10 3 m 3 /h] m [t/h] 4.4.6.5. Átállás 5 FKSZ-es keringetésre Vpr, ezer m3/h m1.vt, t/h musz, t/h 4.3.6. A fővízkör lehűtés alatti finom dekontaminációja 4.4.9. 5 FKSZ leállítása 4.4.12. A fővízkör segédrendszereinek leállítása - Finom dekontamináció leállítása 35 30 25 20 15 10 5 0 mte01 mte03 mtk52 mtk54 +12 h m USZ cb, g/dm3 K+, mg/dm3 NH3, mg/dm3 O2, mg/dm3 H2, Nml/dm3 +12 h 0 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 t [h] 84 c B [g/dm 3 ]; K +,NH 3,O 2 [mg/dm 3 ]; H 2 [Nml/dm 3 ] 4.3.2. A primerkör felbórozása a leállási bórsav koncentrációig 4.4. A fővízkör lehűtése 4.5. A fővízkör nyomásmentesítése c i =f(t)

Aktivitástranszport A hűtővízben levő szennyezőanyagok felaktiválódhatnak aktivitástranszport gáznemű (pillanatnyi) PG folyamatos üzemének indokoltsága Pl. N-13, N-16, C-14, H-3, O-18 pótvízzel bekerülő teljesen sótalanítottvagy nagy tisztaságú pótvíz, de vegyszerek és ioncserélő gyanta Pl. Na-24, Mg-27, Ca-45, K-42 korróziótermék) üzemi, leállás, indulás vízüzem Pl. Cr-51, Mn-54, Co-58, Co-60, Zr-95 fűtőelemből kikerülő az előző három minimalizálja a kockázatát Mo-99, Sr-95, Cs-141, Kr-85 85

Aktivitás mérések Aktivitás koncentrációk mérése hűtővízben (Bq/kg) és felületen (kbq/cm 2 ). Összes jód a hűtővízben < 7,4 MBq/dm 3 és I-131 < 0,37 MBq/dm 3 tömör fűtőelemek, > 37 MBq/dm 3 és I-131 >3,7 MBq/dm 3 blokkleállás. Felületi aktivitások aszimptotikus jelleg ingadozásokkal dózisteljesítmények. Üzemelő TE01 ág (folyamatos víztisztítás hatása, lásd Co-60 ábra). 86/104

Dekontaminálás Felületi aktivitás nagy, akkor szükséges a dekontaminálás A felületi aktivitás csökkentéséhez a belső oxidrétegben levő Co-60 és -58 aktivitást kell csökkenteni kémiai oldással. Ehhez min. két lépcső: külső oxidréteg eltávolítása (tisztítás) belső oxidréteg egy részének eltávolítása (deko). A=f(üzemidő) 87