Filozófia. Gızfejlesztık vízüzeme. Filozófia. Követelmények

Átírás

1 Filozófia Gızfejlesztık vízüzeme Dr. İsz János, BME EGR Tsz. A gızfejlesztık megbízhatóságát a konstrukció, a szerkezeti anyag és a vízkémia harmóniája biztosítja. Adott konstrukció és szerkezeti anyag mellett (üzemelı GF) meghatározó a vízkémia. A gızfejlesztık vízkémiáját a szekunderkör vízüzeme határozza meg Atomerımővek BME NTI 2/71 Filozófia A harmónia szubjektív kategória, de meghatározza a vízüzem (szerkezeti anyagvíz érintkezés) szemléletét: a GF-ben halmozódnak fel a szennyezıanyagok, a szennyezıanyagok a gızkörfolyamatból származnak, a konstrukció, a szerkezeti anyag és vízkémia harmóniája a gızkörfolyamat összes berendezésében szükséges a szennyezıanyagok transzportja miatt. Követelmények Konstrukció: ne legyenek nagy feszültségő elemek, holt áramlási zónák, rendezetlen áramlások, egyenetlen eloszlások és nagy hıáram-sőrőségő felületek. Szerkezeti anyag: átlagos korróziósebessége minél kisebb legyen, és ne legyen érzékeny a lokális korrózióra. Vízkémia: a szennyezıanyagok koncentrációja minimális legyen, és az adagolt kondicionáló vegyszerek a választott szerkezeti anyagok minimális korrózióját eredményezzék. 3/71 4/71

2 1. Konstrukció: fı jellemzık PWR álló gızfejlesztı VVER-440 VVER-1000 PWR Típus Hıátviteli tényezı [kw/m 2 K] Fekvı, kollektor-csı kapcsolat keverı TE 4,7 Fekvı, kollektor-csı kapcsolat keverı TE 6,1 Álló, csıfalcsı kapcsolat felületi TE 6,7-8,5 Cirkulációs szám 4-6 1,5-1, /71 6/71 PWR álló gızfejlesztı VVER-440 fekvı gızfejlesztı 7/71 8/71

3 VVER-440 fekvı gızfejlesztı Hı- és anyagátvitel A gızfejlesztıkben kizárólag buborékos forrás nagy térfogatban (primerköri hőtıvíz lehől, szekunderköri munkaközeg elgızölög). A hıátadó csı polírozott ( sima felület), érzékeny a lerakódásra. PA-ben q max <230 kw/m 2, mégis jelentıs mértékő diszperz vas korróziótermék lerakódás volt. Tápvíz-elımelegítı zóna: felületi (PWR), keverı (VVER). 9/71 10/71 VVER-440 GF T-Q diagram t prhv átlag t s lefutás TE E 11/71 12/71

4 GF-k összehasonlítása Konstrukciós hibák: PWR A primer- és szekunderkör közti gát PWR: mm csıfal, VVER: mm győrő, ezért a PWR megbízhatóbb, mint a VVER (VVER-1000 nagyszámú gátszakadásai alátámasztják). A hıátvitel intenzitása %-al nagyobb a PWR-ben, mint a VVER-ben. A VVER-1000 cirkulációja közelebb áll a kényszerátáramlásúhoz (c=1), míg a VVER-440 és PWR gızfejlesztıké közel azonos, ezért a VVER-440 a folyamatok alapján közelebb áll a PWR-hez, mint a VVER-1000-hez. A gız szeparációja egy- a VVER-ben, míg a PWR-ben kétfokozatú, ezért a kilépı gız nedvesség-tartalma kisebb a PWR-ben, mint a VVER-ben. 13/71 14/71 Konstrukciós hibák: VVER Régi tápvíz-elosztó A tápvíz-elosztó helye a melegoldali csıkötegben (mérsékelte a gıztermelés egyenlıtlenségét, de elısegítette a diszperz korróziótermékek lerakódását a keverı tápvíz-elımelegítı zónában). A tápvíz-elosztó Szt20 anyagminısége lehetıvé tette eróziós-korróziós elhasználódásukat. 15/71 16/71

5 A tápvíz-elosztó eróziós-korróziója Konstrukciós hibák Tápvíz-elosztók cseréje (minden GFben): ausztenites acélból, csıköteg fölé (a régi bennmaradt), melynek következménye a cirkuláció megváltozása. 17/71 18/71 Új tápvíz-elosztó Konstrukciós hibák Nem hatékony a GF-k leiszapolása diszperz korróziótermékekre. Számos átalakítás, annak ellenére, hogy a felhalmozódási helyüket nem ismerjük (különösen az új tápvíz-elosztónál). Eltérı leiszapolás szükséges (hely, tömegáram) az oldott ionokra és a diszperz korróziótermékekre! (felismerés megvan, ma már tudjuk honnan vegyük az elvételt). Leiszapolási stratégia módosítás és vezeték méret bıvítések. 19/71 20/71

6 Módosítások VVER-1000-nél (tápvíz-elosztó és folyamatos leiszapolás) Konstrukciós rések Potenciális veszélyforrás a kialakuló lokális környezettel (holt áramlási zónák). A VVER- 440 GF-ben 7x2x5536= db. Felismerése megtörtént, az újabb VVER-1000 GF-eknél kimetszett lemezek. Réskorrózió: Ha a korróziótermékek a résekben lerakódnak, vagy iszap formájában felhalmozódnak, ezekben a résekben, pórusokban bekövetkezik a feszültségkorróziós aktivátorok koncentrálódása. 21/71 22/71 Geometriai rés (PA GF) Geometriai rés (új VVER-1000 GF) 16 29, /71 24/71

7 Geometriai rések (új PWR GF) 2. Szerkezeti anyag Anyagminıség VVER PWR Hıátadó csövek 08H18N10T 08H18N12T Inconel-600, -690, Incolloy-800 Csıfal-kollektor Feszültségkorróziós hajlam Jellemzı feszültségkorróziós helyek 08H18N10T 10GN2MFA (gyengén ötvözött acél -1000) transzkrisztallin csımegfogások alatt kollektor-csı megfogás környezete (-1000) gyengén ötvözött acél mindkét oldalról csıanyagminıséggel plattírozva interkrisztallin (Inconel- 600) minimális (Incolloy-800) csıfal-csı közti rés csımegfogások környezete 25/71 26/ Feszültségkorrózió A feszültségkorrózió összetevıi A feszültségkorróziós repedés kialakulásának négy feltétele van: A szerkezeti anyag feszültségkorróziós hajlama, melynek tényezıi: a diszlokációk helyi eloszlása, sőrősödése, a könnyő csúszás (Easy Glide), a nagymérető alakítási keményedés (Work Hardening) és a nagy, ill. viszonylag nagyobb szilárdság. A feszültségkorróziós aktivátorok (egyes ionok Cl -, SO 4 2-, OH - stb.) jelenléte a közegben megfelelı koncentrációban. A kritikusnál nagyobb húzófeszültség. Elegendı inkubációs idı (10-15 év) a korrózió kialakulására. 27/71 28/71

8 Csı anyagminıségek érzékenysége a feszültségkorrózióra [Riess] Csı anyagminıségek érzékenysége feszültségkorrózióra [Speidel] 29/71 30/71 Feszültségkorrózió elmélete Feszültségkorrózió elmélete A feszültségkorróziónak nincsen egységes elmélete. Mechanizmusára vonatkozóan két különbözı elképzelés ismeretes. Az egyik az anódos, vagy aktív utas (active-path) mechanizmus. Eszerint a repedések terjedése a csúcsuknál bekövetkezı anódos fémoldódásnak tulajdonítható, tehát elektrokémiai okokkal magyarázható. A szelektív elektrokémiai oldódás során a korróziós közeg szerepe a repedés terjedésében az, hogy a repedés csúcsában aktivitást, oldalfalai mentén pedig passzivitást hoz létre. A helyi anódos oldódás mellett ugyanis, az elmélet szerint a katódfolyamatban kisebb-nagyobb védelmet nyújtó passzív réteg képzıdik a fémfelület többi részén. A repedés hegye tehát egy korróziós galvánelem anódja, a katódos reakció (az oxigén redukciója) pedig a felület többi részén játszódik le. Ezt az elképzelést támasztja alá többek között az a tapasztalat, hogy a feszültségkorrózióval szemben a katódos védelem hatástalannak bizonyul. A repedés terjedésének egyik feltétele tehát az oxidáló környezet, vagyis az, hogy elegendı mennyiségő oxidáló anyag hatoljon be a repedésbe, valamint az, hogy a redukált termékek eltávozhassanak a repedés belsejébıl. Azok a folyamatok, amelyek oxigén és klorid-ionok jelenlétében feszültségkorróziós repedések terjedéséhez vezetnek, a korróziós közegben lejátszódó lokális koncentrációváltozásokkal magyarázhatók, melyek a repedések csúcsánál következnek be. A repedésben a réskorrózió valamennyi jellemzıje jelen van, s gyorsítja az anódos reakciókat a repedés csúcsán. Az oxidáló anyagok fogyása, az anódos fémoldódás és a keletkezı fémionok hidrolízise, valamint az anion transzport hatására erısen savanyú, klorid-ionokban dús lokális környezet alakul ki. 31/71 32/71

9 Feszültségkorrózió elmélete A repedések jellege A másik elképzelés az un. adszorpciós, vagy feszültségszorpciós mechanizmus, melyet egyes szerzık katódos mechanizmusnak is neveznek. Eszerint a korróziót okozó anyag kemiszorpciója fellazítja a fématomok közötti kötéseket, ami húzó igénybevételkor a repedés mechanikai úton történı terjedését eredményezi. Ezt az elképzelést látszik igazolni a károsodás specifikus volta, mivel a kemiszorpció is csak adott fém/károsító anyag kombinációk mellett jön létre. A repedések mindig a felületi inhomogenitásokból indulnak ki, vagyis a fémfelület azon pontjaiból, ahol diszlokációk és egyéb rácshibák találhatók, mivel ezek a velük szomszédos helyekhez képest anódosan viselkednek. A kísérleti adatok szerint a 08H18N10T ausztenites acél feszültségkorrózióját elindító érték 10 mg/m 2 =1 µg/cm 2 felületi klorid-ion koncentráció [Rasszohin]. A repedések jellege a repedések morfológiai vizsgálatával állapítható meg. A repedések többnyire interkrisztallin (intergranuláris) jellegőek, azaz a repedés a fém szemcséinek határfelülete mentén hatol be az anyagba. Ennek egyrészt az a magyarázata, hogy a rácshibák leggyakrabban itt fordulnak elı, másrészt a különbözı szennyezı anyagok is elsısorban a szemcsehatárok mentén dúsulnak fel, ahol ezért az ötvözet többi részéhez képest anódos zónák találhatók. A transzkrisztallin (transzgranuláris) repedés esetén a szemcsehatároknak nincsen kitüntetett szerepük a korrózió szempontjából, a repedés a kristályokon keresztül terjed tovább. 33/71 34/71 Inkubációs idı, klorid-ionok hatása A hımérséklet szerepe Az inkubációs idı: A repedések keletkezését rendszerint indukciós periódus elızi meg, melynek során a repedések mikroszkópos szintő nukleációja játszódik le. A repedések terjedése gyakran magától is leáll, látszólag a mechanikai feszültségek lokális csillapodása miatt. A klorid-ionok hatása: A 18-8-as ausztenites acélok fokozott hajlama a feszültségkorrózióra, különösen klorid-ionok jelenlétében nyilvánul meg. Kitüntetett szerepet játszanak a folyamatban azok a helyek, ahol a klorid-ionok betöményedhetnek. Ilyen helyek képzıdhetnek például a résekben. A különbözı lerakódások (vízkı, vas-oxidok) szintén betöményedési folyamatokhoz vezethetnek. A klorid-ionok hatására bekövetkezı feszültségkorróziós repedés tehát oxidatív környezet jelenlétét feltételezi. A természetes vizek klorid tartalmának hatására fellépı feszültségkorróziós repedés rendszerint transzkrisztallin jellegő. A közeg hımérséklete növeli a fém feszültségkorróziós hajlamát, csökkenti az inkubációs idıt, valamint a küszöbfeszültség értékét, és meggyorsítja a repedés terjedésének sebességét. A folyamat azonban egy bizonyos minimális hımérséklet alatt nem lép fel. Kloridot és oxigént tartalmazó vizes oldatokban 18/8-as acélokra ez az érték o C. A klorid tartalmú hőtıvizekkel érintkezı rozsdamentes hıcserélı csöveknél, ha a falhımérséklet a 60 o C-ot meghaladja, mindig számolni kell a feszültségkorróziós repedés veszélyével. Más szerzık szerint azonban az ausztenites saválló acéloknál a korrózió e fajtájának fellépéséhez nincs okvetlenül szükség nagyobb hımérsékletre. Nagy húzófeszültségek mellett, a feszültségkorrózió szobahımérsékleten is elıfordulhat. 35/71 36/71

10 A húzófeszültség hatása A VVER-440 GF-csövek feszültségkorróziójának okai A repedések kialakulásához bizonyos küszöbfeszültség meglétére van szükség, ami egyes szerzık szerint MPa. A feszültségkorróziós törés olyan folyamat, amely egy képlékeny anyagban lejátszódó ridegtörésnek tekinthetı. Máig sem tisztázott kérdés, hogyan lehet megmagyarázni az anyag képlékenysége (szívóssága) és a töret rideg volta közötti ellentmondást. A 08H18N10T anyagminıség 9-11 % Nitartalommal érzékeny a transzkrisztallin feszültségkorrózióra. A csövekben ébredı lokális húzófeszültségeket nem ismerjük, lokálisan meghaladhatják a kritikus értéket. A holt áramlási zónákban, résekben a feszültségkorróziós aktivátorok koncentrációja a gızfejlesztı vízben meghaladta a kiváltó értékeket. Az inkubációs idı (10-15 év) eltelt. 37/71 38/71 Az anyagválasztás következménye Az Inconel-600 csöves GF-ket cserélni kell. A 10GN2MFA kollektorú VVER-1000 GF-ket cserélni kell [Titov], ma már nem tartják szükségesnek [Trunov]. A 08H18N10T csövek megfelelıek (egyetlenegy VVER-440 GF cseréje sem merült fel, bár több dugózás a 9,0-9,5 % Nitartalmú csöveknél, mint a 11,0-11,5 %-nál). 3. Vízkémia A feszültségkorrózió mindkét mechanizmusában meghatározó a szennyezıanyagok jelenléte vízkémia. A GF csövek feszültségkorrózióját kiváltó szennyezıanyagok: diszperz vas korróziótermékek, feszültségkorróziós aktivátorok (Cl és SO 4 -ionok), oxidáló anyagok (oldott oxigén és réz korróziótermékek). 39/71 40/71

11 Feszültségkorróziós vízkémiai kockázati tényezık Szekunderkör vízüzeme Korróziós kockázat Korróziótermék lerakódás Szennyezôanyagok Oxidációs környezet A gızfejlesztı víz szennyezıanyagai a tápvíz és gız rendszerbıl származnak: korróziótermékek a felületekrıl, feszültségkorróziós aktivátorok a pótvízbıl, a kondenzátorban a bekerülı hőtıvízbıl, és más nyersvíz betörésekbıl, oxigén a levegıbıl és a bekerülı vizekbıl. Ezért a gızfejlesztı vízkémiáját a szekunderkör vízüzeme határozza meg. 41/71 42/71 PA szekunderkör (K gızturbina) kapcsolása A szekunderkör szerkezeti anyagai 3 db Leiszapolás NX10 GF E8 E7 E6 KSZ 0, ,85 76 NX08 KSZ CS TH1 TH2 GTT NX13 NX12 NX07 NX06 5 db CSH AH NH 3 / N 2 H 4 CSUH 1 1 0,946 NNY KNY KNY 0,9 0,9 0,90,8 0, , ,946 E5 E4 E3 E2 E1 2 db K NX11 0,918 2 KT póttápvíz 3 db NX01 NX02 Berendezés Kondenzátor csövek U-csöves kisnyomású elımelegítık U- és spirálcsöves nagynyomású elımelegítık Gızfejlesztı csövek Szeparátor-túlhevítı Anyagminıség rézötvözet, ausztenites acél, titán rézötvözet, ötvözetlen, ausztenites acél ötvözetlen, ötvözött, ausztenites acél ausztenites acél Ötvözetlen, ötvözött acél 43/71 44/71

12 Munkaközeg kondicionálások Egyéb adagolt vegyszerek Tápvíz ph o =7,5-8,5 (min. Cu elektrokémiai korrózió) ph o =9,0-9,0 (min. Fe elektrokémiai korrózió) ph o =9,6-10,0 (min. erózióskorrózió) Gızfejlesztı víz (leiszapolás) ph o =7,0-7,5 ph o =8,0-8,5 ph o =9,1-9,4 (min. Fe elektrokémiai korrózió) Adagolt vegyszer N 2 H 4 N 2 H 4 /NH 3 Morfolin, AMP N 2 H 4 / N 2 H 4 és morfolin Korróziótermék Fe>Fe min Cu Cu min Fe Fe min Cu>Cu min Fe Fe min Cu=0 EDTA: komplexon, mely a diszperz vas korróziótermékeket oldott állapotba viszi, s a gızfejlesztı vízbıl a leiszapolással eltávolítható (Margulova). ODA: a vízcseppek méretének csökkentése, s ezzel az eróziós hatás mérséklése (Povarov). Mindkét vegyszer negatív hatása a munkaközeg nagyobb szennyezıanyag koncentrációja volt. 45/71 46/ Felületek korróziója Alacsony gız kezdı jellemzık, ezért a fosszilis erımőveknél 2-2,5-ször nagyobb munkaközeg tömegáramok megnıttek a vízoldali áramlási sebességek (w>w kr ), ezért a felületek elektrokémiai korróziója helyett áramlás által támogatott (eróziós-) korróziója vált meghatározóvá. Vízoldali rendezetlen áramlások a felületek lokális eróziója (kavitációs-korróziója). Nedvesgız áramlása (ω=0,25-12 %, megcsapolási gızvezetékekben (8-12 %) az érintkezı felületek eróziója. Az áramlás által támogatott korrózió következménye A munkaközeg nagy (általában nem mért) diszperz vas korróziótermék koncentrációja. A munkaközeg a GF-be szállítja (a KT EMFjének helye nem hatékony), ahol lerakódik a melegoldali hıátadó csöveken és a geometriai résekben, felhalmozódik a köpeny alján, s kialakítja a pangó lokális környezetet, ahol az aktivátorok és az oxidáló anyagok koncentrálódnak. 47/71 48/71

13 VVER-1000 GF vas korróziótermék felhalmozódás A lerakódás folyamata a gızbuborék életében 49/71 50/71 Az áramlás által támogatott korrózió csökkentése Az áramlás által támogatott erózió csökkentése Az ötvözetlen acél csövekkel nem lehet biztosítani a tápvíz-oldal minimális eróziós-korrózióját, ezért e berendezések cseréje a ausztenites vagy nagy krómtartalmú acél csövesre. Az acél-réz kombináció mellett nem lehet elérni mindkét felület minimális korrózióját, ezért a szekunderkört rézmentesíteni kell homogén acél szekunderkör, és az általános eróziós-korrózió mérséklése magas ph-jú tápvízzel. Rendezetlen áramlás megszüntetése: U-csöves nagynyomású elımelegítık. Az adagolt vegyszerek alig vagy nem csökkentették a nedvesgız eróziós hatását, ezért a nagyobb sebességő nedvesgızzel érintkezı felületeket ausztenites acélból kell készíteni. Nagyobb nedvesség-tartalmú gızvezetékbe szeparátorok beépítése (pl. PA ABB könyökszeparátor). 51/71 52/71

14 A módosítások következménye Loviisa-1. GF (ausztenites acél NE, titán kondenzátor, tápvíz ph=9,0-9,3) A gızfejlesztıkbe lépı tápvíz diszperz korróziótermék koncentrációja 5-10 µg/kg (2,25-4,5 g/h/gf), NE-k cseréjével 3-5 µg/kg (1,5-2,5 g/h/gf), Ez a korróziótermék-áram hatékony leiszapolással még eltávolítható. 53/71 54/71 PA vízüzem módosítás után (46GF melegoldal) 3.2. Feszültségkorróziós aktivátorok Pótvíz teljesen sótalanított víz (κ<0,1 µs/cm, Cl -, Na + <1-2 µg/kg SiO 2 <5-10 µg/kg), 2004-tıl nagy tisztaságú pótvíz (κ κ 0,05 µs/cm, Cl -, Na + 0,1-0,2 µg/kg SiO 2 <3-5 µg/kg); Rézcsöves kondenzátorok nem tömörek (hőtıvíz (κ= µs/cm) szivárgás m hv /m mk <10-4, VVER kg/h, κ max =0,1 µs/cm ); Egyéb források (pl. nyersvíz, főtési forróvíz, oldalági csapadékvizek). 55/71 56/71

15 A feszültségkorróziós aktivátorok koncentrálódása a résekben Lokális koncentrálódás A gızfejlesztı víz maximális aktivátor koncentrációját a mikrokörnyezetekben 1 cgfviáramlási mag ( i c gfvilokális ) c δ gfviáramlási mag alapvetıen az oldott anyag megoszlási tényezıje határozza meg. E mikrokörnyezetekben a nem illékony anyagok koncentrálódása mindaddig tart, amíg nem érkezik a pórusba, résbe a gızfejlesztı víz fıtömegébıl újabb adag, c li (leiszapolás) koncentrációjú víz. A koncentrátumok változatosak, általában lúgos (Na-felesleg), vagy savas (Cl, SO 4 -felesleg). A paksi gızfejlesztıkben a koncentrátumok egyértelmően savas kémhatásúak voltak. A leállás alatt, a mikrokörnyezetekben elbújt ionok visszaoldódása (hide-out mérések) során mért 1-10 mg/kg klorid-ion, mg/kg szulfát-ion koncentráció bizonyította, hogy a feszültségkorrózió veszélye fennállt. 57/71 58/71 Kondenzátum-tisztítás Az aktivátorok koncentrációjának csökkentése A KT kevertágyas ioncserélıje csökkenti a hőtıvíz bekerülés hatását (az ionok nagyobb részét kivonja). DE de meghatározza a munkaközeg (gızfejlesztı víz) ionkoncentrációját, és c gfv [KT]>>c s, mert a gyanta is tartalmaz ionokat; A kondicionáló vegyszer ionjait is eltávolítja nagy adagolt mennyiség, ezért a tápvíz ph=7,5-8,5, vagy a KI periodikus (hőtıvíz betörés alatti) üzemeltetése. Hőtıvíz-tömör kondenzátor (ausztenites acél, titán), KT KI leállítása, Póttápvíz ionkoncentrációjának csökkentése: Nagy tisztaságú pótvíz (Triobed ioncserélı), GF-k tisztított leiszapolása (kt-szőrı és kidobós kevertágy), Oldalági csapadékvizek (kiadott gız) mennyiségének csökkentése, vagy visszatérı kondenzátum mennyiségének növelése. 59/71 60/71

16 GF-k leiszapolása (5VT) A feszültségkorróziós aktivátorok koncentrációja a gızfejlesztı vízben 6 db GF gk g g g m v c g RH UH 3 db GF gte g s s 5VT p p ocs ocs KG fk th LT + H H + H + Kevertágy - OH l l t t fcsk fcsk tl tl TV65/1 TV65/2 TV65/3 CSGYT-ba 7 bar-os gızvezeték KG 5TV c gfvi m& pc pi m& scsi + m& tlctli + m& ocsc = = m& + m& m& + m& lfoly lper lfoly lper ocsi 61/71 62/71 A módosítások következménye A gızfejlesztı víz Cl és SO 4 -ion koncentrációja 0,1-1 µg/kg az eltömıdött, nem kitisztított geometriai résekben (a kvalifikációs vizsgálatok szerint kb. 20 % visszamarad) sem érheti el a kritikus értéket. Feladat: a gızfejlesztı víz oldott ion koncentrálódási helyének meghatározása, s onnan venni az egyik leiszapolást Oxidáló anyagok Oxigén a vákuumos rendszerben kerül be (m l /m gızk <10-4, VVER-440) 75 kg/h) beoldódás a fıkondenzátumba termikus gáztalanítás a kondenzátorban és a GTT-ban, majd kémiai gáztalanítás N 2 H 4 -al. Réz korróziótermékek felhalmozódás a GF-ben: cementálódott fémréz és felszabaduló oxigén. 63/71 64/71

17 Oxidáló anyagok mennyiségének csökkentése Mérések Légtömörebb vákuumos rendszer (fıcsapadékvíz O 2 koncentrációja a kondenzátor után <15 µg/kg, nem szükséges a GTT termikus gáztalanító funkciója). Rézmentes szekunderkör. A gızfejlesztık szennyezıanyag koncentrációit üzem közben a leiszapolásban mérik. A mért ionkoncentrációk a gızfejlesztı víz áramlási magjának koncentrációit jellemzik. A speciális mérések alátámasztották az ionok egyenlıtlen eloszlását: általában néhányszor nagyobb koncentráció mérhetı a hidegebb felületek környezetében. A diszperz korróziótermékek koncentrációja általában hibás értéket ad. 65/71 66/71 Hide-out visszaoldódás 4. A gızfejlesztık kémiai tisztítása A hide-out (lehőlı GF vízbe) visszaoldódás mérések alkalmasak a lokális ionkoncentrációk meghatározására: A víz hımérsékletének csökkenésével az ionok oldhatósága megnı. A visszaoldódó ionok: Ca, Mg, Na; Cl, F, SO 4, NO 3, SiO 2 ; Ha a koncentrációjuk a hideg vízben (50 o C) 1-10 mg/kg vagy nagyobb, akkor a feszültségkorróziós kockázat az üzemi periódusban fennállt. (A módosítások után 0,1 mg/kg nagyságrendet mérünk). A kémiai tisztítás vas vagy réz korróziótermékekre történik: A vas korróziótermékek elıírt mennyisége: átlagos >150 g/m 2, lokális >400 g/m 2 ; De ezeket az értékeket általában nem tartják be. A kémiai technológia a vas (vagy réz) korróziótermékek feloldása vegyszeres oldattal a hatóanyag meghatározott koncentrációjával, hımérsékletével, hatóidejével (elızetes kvalifikációs vizsgálat) az oldat leeresztése, a felület mosása. A pórusokba bezárt ionok (Ca, Mg, Na, Cl, SO 4, NO 3 ) szintén távoznak az oldattal, ezért leeresztés elıtti koncentrációjukat meg kell mérni. 67/71 68/71

18 A gızfejlesztık kémiai tisztítása 5. A gızfejlesztı csövek integritása A vas korróziótermék iszap nem oldható fel hatékonyan (valószínőleg korábban is visszamaradt), ezért az iszap szippantással távolítható el. A PA-ben eddig minden GF-ben két magnetit eltávolítás és egy réztelenítés történt. Általános nézetté kezd válni, hogy a kémiai tisztítás károsítja a csöveket (valószínőleg az ismerethiány miatt elkövetett hibák miatt, pl. PA elsı magnetit eltávolítás után a csövek felületére vittük a visszamaradt réz korróziótermékeket, melyre ismételten lerakódott a magnetit). Primerköri hőtıvíz szivárgás < 5 l/h. A csövek falvastagságának (ekvivalens) csökkenése különbözı: 50, 60 and 80 % (regisztrált, dugózott kategória). Különbözı, eltérı érzékenységő vizsgálati technikák. 69/71 70/71 Vízkémiai kockázati tényezık élettartam-hosszabbítás, teljesítménynövelés Kockázati tényezık Hıátadó felület állapota Elvárás lerakódásmentes (<50 µm) Szükséges intézkedések Gızfejlesztıkbe lépı tápvíz diszperz vas korróziótermék koncentrációja [µg/dm 3 ] Feszültségkorróziós aktivátorok koncentrációja a gızfejlesztı vízben <3-5 A gızfejlesztık hatékonyabb leiszapolása a diszperz vas korróziótermékekre. A gızfejlesztık hatékonyabb leiszapolása az oldott anyagokra. Klorid-ion koncentrációja [µg/dm 3 ] Maximális klorid-ion koncentráció a hide-out visszaoldódás alatt [mg/dm 3 ] Szulfát-ion koncentrációja [µg/dm 3 ] Maximális szulfát-ion koncentráció a hide-out visszaoldódás alatt [mg/dm 3 ] <1-5 (max 10) <0,1 <1-5 (max 15) <0,15 Az 5. víztisztító átalakítása. A szekunderkör zártabbá tétele, a pótvíznél (tisztított leiszapolásnál) kisebb ionkoncentrációjú oldalági csapadékvizek visszavezetésével a gızkörfolyamatba. Oxidáló anyagok kizárása a gızfejlesztı vízbıl Gızfejlesztıkbe lépı tápvíz diszperz réz korróziótermék koncentrációja [µg/dm 3 ] Kondenzátorból kilépı fıcsapadékvíz oxigén koncentrációja [µg/dm 3 ] 0 <5-10 A szekunderkör teljes rézmentesítése. A konstrukciós résekbıl a réz eltávolítása. 71/71