Reizingerné Ducsai Anita dr. Vörös Miklós. Könyvviteli alapismeretek

S z á m v i t e l I. Reizingerné Ducsai Anita dr. Vörös Miklós Könyvviteli alapismeretek

S z á m v i t e l I. K Reizingerné Ducsai Anita dr. Vörös Miklós önyvviteli alapismeretek

Szerzõk: Reizingerné Ducsai Anita, 2005 Dr. Vörös Miklós, 2005 Szaklektor: Dr. Sztanó Imre Pedagógiai lektorok: Óváriné Furján Rita Szerkesztõk: Budavári Andrea Megjelent 2010-ben, Budapesten. A kiadvány szerzõi jogi védelem alatt áll, arról másolat készítése a kiadó elõzetes írásbeli engedélye nélkül tilos. A kiadvány másolása és jogosulatlan felhasználása bûncselekmény! ISBN 978-963-394-786-9 Kiadja a Perfekt Gazdasági Tanácsadó, Oktató és Kiadó Zártkörûen Mûködõ Részvénytársaság A kiadásért felelõs Kiss János Tamás vezérigazgató Borítóterv Jeney Zoltán Mûszaki szerkesztõ Kiss Tamás Terjedelem 26,27 (A/5) ív Tömege 700 gramm

Tartalomjegyzék 1. A vállalkozási tevékenység és annak információs rendszere...9 1.1. A vállalkozási tevékenység tartalma, fõbb kategóriái... 9 1.2. A vállalkozási tevékenység fõbb sajátosságai... 12 1.2.1. A vállalkozási tevékenység célja, kockázata... 12 1.2.2. A vállalkozási tevékenység megjelenési formája... 13 1.2.3. A vállalkozási tevékenység erõforrásigénye... 14 1.2.4. A vállalkozási tevékenység sikerességének mérése... 15 1.2.5. A vállalkozási tevékenység feltételrendszere... 20 1.2.6. A legelterjedtebb vállalkozási formák... 21 1.3. A vállalkozások információs rendszere... 21 1.3.1. A tájékoztatásról általában... 21 1.3.2. A külsõ tájékoztatás.... 22 1.3.3. A belsõ tájékoztatás.... 25 1.3.4. A számviteli információs rendszer felépítése... 26 1.4. A számvitel lényege, területei... 28 1.4.1. A számvitel lényege, jellemzõi, feladatai... 28 1.4.2. A számvitel területei... 29 1.5. A számvitel szabályozása... 32 1.5.1. A külsõ szabályozás... 32 1.5.2. A belsõ szabályozás.... 35 1.6. A számviteli törvény vázlatos áttekintése... 35 1.7. Számviteli alapelvek... 38 1.7.1. A számviteli törvényben nevesített alapelvek.... 38 1.7.2. A számviteli törvényben nem nevesített alapelvek... 43 1.8. A vállalkozások számviteli politikája... 43 1.8.1 A számviteli politikáról általában...43 1.8.2. A számviteli politika keretében szabályozandó témák... 44 1.8.3. Számviteli szabályzatok... 47 Ellenõrzõ kérdések és feladatok...50 2. A beszámolási kötelezettség...53 2.1. A beszámoló célja és készítésének fõbb szabályai.... 53 2.2. A beszámoló részei...55 2.2.1. A mérleg... 55 2.2.2. Az eredménykimutatás... 56 2.2.3. A kiegészítõ melléklet... 58 2.2.4. Az üzleti jelentés... 59 2.3. Beszámolás és könyvvezetés... 60 2.4. A beszámolók formái... 61 5

Könyvviteli alapismeretek 2.4.1. Egyszerûsített beszámoló.... 61 2.4.2. Éves beszámoló.... 61 2.4.3. Egyszerûsített éves beszámoló... 62 2.4.4. Sajátos egyszerûsített éves beszámoló... 62 2.4.5. Konszolidált (összevont) éves beszámoló... 63 Ellenõrzõ kérdések és feladatok...64 3. A mérleg és annak tartalma...65 3.1. A mérleg fogalma, jellemzõi, fajtái... 65 3.1.1. A mérleg fogalma és jellemzõi... 65 3.1.2. Mérlegfajták... 67 3.2. A Számviteli törvény szerinti mérleg formája, tagolása... 69 3.3. Az éves beszámoló mérlegének számviteli törvény szerinti felépítése... 71 3.4. A mérlegfõcsoportok tartalma, definíciója... 79 3.5. Az eszközoldal sorainak tartalma... 82 3.6. A forrásoldal sorainak tartalma... 103 Ellenõrzõ kérdések és feladatok...116 4. Az eredménykimutatás és annak tartalma...121 4.1. Az eredménykimutatás fogalma, jellemzõi és változatai.... 121 4.1.1. Az eredménykimutatás lényege, jellemzõi... 121 4.1.2. Eredménykategóriák a számvitelben... 122 4.1.3. Az eredménykimutatás négyféle változata... 123 4.1.4. Az eredménykimutatás két formájának összehasonlítása... 124 4.2. A számviteli törvény által elõírt eredménykimutatások... 127 4.3. Az eredménykimutatás kategóriáinak tartalma... 131 4.3.1. Az üzemi (üzleti) eredmény összetevõi, azok tartalma... 131 4.3.2. Pénzügyi mûveletek bevételei és ráfordításai... 136 4.3.3. A rendkívüli bevételek és ráfordítások... 136 4.3.4. Az adózás elõtti eredmény.... 137 4.3.5. Az adózott eredmény... 138 4.3.6. A mérleg szerinti eredmény... 138 Ellenõrzõ kérdések és feladatok...139 5. Értékelés a számvitelben...141 5.1. Az értékelés fogalma, a kapcsolódó fõbb kategóriák.... 141 5.2. Az értékelés fõbb szabályai és azok változásai.... 143 5.3. Bekerülési érték... 146 5.4. Az értékcsökkenés tartalma és elszámolása... 149 5.5. A készletek értékelése... 152 6

Tartalomjegyzék 5.6. Az értékvesztés tartalma és elszámolása... 152 5.7. Külföldi pénzértékre szóló eszközök, kötelezettségek értékelése... 154 5.8. Valós értéken történõ értékelés... 156 Ellenõrzõ kérdések és feladatok...159 6. A könyvvitel alapjai...161 6.1. A könyvvezetési kötelezettség... 161 6.2. A kettõs könyvvitel jellemzõi... 162 6.2.1. Gazdasági események és a vállalkozás vagyona.... 162 6.2.1.1. Alapvetõ gazdasági események... 162 6.2.1.2. Összetett gazdasági események... 170 6.2.1.2.1. Jövedelmezõséget növelõ gazdasági események... 171 6.2.1.2.2. Jövedelmezõséget csökkentõ gazdasági események... 173 6.3. A számlasoros elszámolás jellemzõi... 176 6.3.1. Könyvelés fõkönyvi számlákon... 178 6.3.1.1. A fõkönyvi számlák nyitása... 178 6.3.1.2. Évközi, folyamatos könyvelés.... 180 6.3.1.3. Leltározás, a fõkönyvi számlák zárása.... 181 6.4. Az idõsoros elszámolások... 183 6.5. Összefoglalás... 184 6.6. Esettanulmány a könyvvezetés és a beszámoló összeállítás kapcsolatára... 185 Ellenõrzõ kérdések és feladatok és feladatok...191 7. A számviteli bizonylatok...193 7.1. A számviteli bizonylatok fogalma és kellékei... 193 7.2. A számviteli bizonylatok fajtái.... 194 7.3. A bizonylati szabályzat... 194 7.4. Bizonylati elv és bizonylati fegyelem... 195 Ellenõrzõ kérdések és feladatok...196 8. A Könyvvizsgálat és letétbe helyezés....197 8.1. A könyvvizsgálat... 197 8.2. Könyvvizsgálói jelentés, könyvvizsgálói záradék... 198 8.3. A letétbe helyezés, a közzététel... 199 Ellenõrzõ kérdések és feladatok...201 Felhasznált irodalom...203 7

4. Az eredménykimutatás és annak tartalma Képzési cél: Ennek a fejezetnek a feldolgozása azt a célt szolgálja, hogy a számvitel iránt érdeklõdõk legalább jártasság szintjén megismerjék a vállalkozási eredményesség mérésének módszerét, az eredménymérés legfontosabb kategóriáit. Igaz ugyan, hogy a számviteli információs rendszer alacsonyabb szintjein tevékenykedõ számviteli szakemberek mindennapi munkája kevésbé kapcsolódik a vállalkozás eredményességének méréséhez, mint például a vállalkozás vagyoni helyzetének alakulásához, annak nyomon követéséhez. Ennek ellenére úgy gondoljuk, hogy az eredménykategóriák ismerete, a bevételek és a ráfordítások egyes kategóriáinak értése hozzátartozik egy számviteli szakember számára szükséges ismeretanyagok köréhez. E fejezetben ugyanúgy, mint a mérleg esetében a számos kategória megtanulása jelenti a legnagyobb kihívást. Arra törekedtünk, hogy a kapcsolódó fogalmakat, összefüggéseket érthetõ formában, leegyszerûsítve dolgozzuk fel, hogy ezzel segítsük könnyebb elsajátításukat. A fejezeten belül a következõ témaköröket érintjük: megismerkedünk az eredménykimutatás lényegével, jellemzõivel, bemutatjuk a számvitelben használt eredménykategóriákat, áttekintjük az eredménykimutatás lehetséges változatait, összehasonlítjuk az eredménykimutatás egyes változatait, közreadjuk az Sztv. szerinti eredménykimutatás-változatokat, sorra vesszük az eredménykimutatásban használt kategóriák tartalmát. 4.1. Az eredménykimutatás fogalma, jellemzõi és változatai 4.1.1. Az eredménykimutatás lényege, jellemzõi Az eredménykimutatás: a mérleg szerinti eredmény levezetését bemutató számviteli okmány. A beszámoló egyik kötelezõ melléklete. Az eredménykimutatás fõbb jellemzõi: a) Az eredménykimutatás arra szolgál, hogy a vállalkozás jövedelemtermelõ képességét bemutassa. b) Egységes szerkezetben, kötött kategóriák használatával készül. c) A vállalkozás eredményét egy adott idõszakra vonatkozóan mutatja be. Az adott idõszak egy üzleti év. d) Az adatokat ezer forintban, száz milliárd forint felett millió forintban tartalmazza. 121

Könyvviteli alapismeretek e) Három oszlopot tartalmaz: elõzõ évi adatok, elõzõ évek módosításai (ha revíziós vagy önrevíziós megállapítás miatt szükséges), tárgyévi adatok. f) Az eredménykimutatás összesen négy változatban készíthetõ el. A cégnek ebbõl kell egy változatot kiválasztania. Az eredménykimutatás kategóriáinak csoportosítása: az eredménykimutatás fõcsoportjai ezek nagybetûs kategóriák, az eredménykimutatás csoportjai ezek római számos kategóriák, az eredménykimutatás tételei (sorai) ezek arab számos kategóriák. 4.1.2. Eredménykategóriák a számvitelben 1. Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye Arról tájékoztat, hogy a vállalkozás mennyire volt sikeres az üzletmenetében, vagyis a termék, a szolgáltatás termelésében, értékesítésében. 2. Pénzügyi mûveletek eredménye Arról tájékoztat, hogy a vállalkozás mennyire volt sikeres a pénzügyi tranzakciókban. 3. Szokásos vállalkozási eredmény Az elõzõ két eredménykategória összevonásával számítjuk ki. Következésképpen egyik a másik hatását felerõsítheti vagy tompíthatja. Az elõzõ két tevékenység együttes eredményét fejezi ki. 4. Rendkívüli eredmény Arról tájékoztat, hogy a rendkívüli tételek milyen hatást gyakorolnak a kigazdálkodott üzleti év eredményére. 5. Adózás elõtti eredmény Arról tájékoztat, hogy mennyi a vállalkozás kigazdálkodott, üzleti évi eredménye. 6. Adózott eredmény Arról tájékoztat, hogy az adófizetési kötelezettség levonása után a kigazdálkodott eredménybõl mennyi marad meg a tulajdonosoknak. 7. Mérleg szerinti eredmény Arról tájékoztat, hogy a kigazdálkodott, leadózott pozitív eredménybõl a tulajdonosok mennyit hagynak benn a vállalkozásban, illetve veszteséges gazdálkodás esetén arról, hogy a veszteség mekkora összeggel szûkíti be a vállalkozás saját tõkéjét. Tulajdonképpen: az üzleti év gazdálkodásának a saját tõkéhez való hozzájárulását mutatja. 122

4. Az eredménykimutatás és annak tartalma 4.1.3. Az eredménykimutatás négyféle változata Az elsõ lépcsõben az eredménykimutatás készítésének módszere alapján megkülönböztetünk kétféle eredménykimutatási formát: az összköltség eljárással készülõ formát és a forgalmi költség eljárással készülõ formát. A két forma között az eltérés tartalmi jellegû. A második lépcsõben mindkét formán belül kétféle változat közül választhatnak a vállalkozások: az A változatot, amelyik lépcsõzetes felépítésû, illetve a B változatot, amelyik mérlegszerû felépítésû. A két változat között az eltérés csak alaki (formai) jellegû. Az A változatú eredménykimutatás felépítése: (Összköltség eljárással készülõ forma esetén) Üzemi (üzleti) tevékenység bevételei Üzemi (üzleti) tevékenység ráfordításai A. ÜZEMI (ÜZLETI) TEVÉKENYSÉG EREDMÉNYE Pénzügyi mûveletek bevételei Pénzügyi mûveletek ráfordításai B. PÉNZÜGYI MÛVELETEK EREDMÉNYE C. SZOKÁSOS VÁLLALKOZÁSI EREDMÉNY Rendkívüli bevételek Rendkívüli ráfordítások D. RENDKÍVÜLI EREDMÉNY E. ADÓZÁS ELÕTTI EREDMÉNY Adófizetési kötelezettség F. ADÓZOTT EREDMÉNY + Eredménytartalék igénybevétele osztalékra, részesedésre Jóváhagyott osztalék és részesedés G. MÉRLEG SZERINTI EREDMÉNY 123

Könyvviteli alapismeretek A B változatú eredménykimutatás felépítése: (Összköltség eljárással készülõ forma esetén) Ráfordítások és nyereség jellegû tételek Bevételek és veszteség jellegû tételek Üzemi (üzleti) tevékenység ráfordításai Üzemi (üzleti) tevékenység bevételei Üzemi (üzleti) tevékenység nyeresége Üzemi (üzleti) tevékenység vesztesége Pénzügyi mûveletek ráfordításai Pénzügyi mûveletek bevételei Pénzügyi mûveletek nyeresége Pénzügyi mûveletek vesztesége Szokásos vállalkozási eredmény(nyereség) Szokásos vállalkozási eredmény (veszteség) Rendkívüli ráfordítások Rendkívüli bevételek Rendkívüli eredmény (nyereség) Rendkívüli eredmény (veszteség) Adózás elõtti eredmény (nyereség) Adózás elõtti eredmény (veszteség) Adófizetési kötelezettség Adózott eredmény (nyereség) Adózott eredmény (veszteség) Jóváhagyott osztalék, részesedés Eredménytartalék igénybevétele osztalékra Mérleg szerinti eredmény (nyereség) Mérleg szerinti eredmény (veszteség) 4.1.4. Az eredménykimutatás két formájának összehasonlítása A két forma mint azt már tisztáztuk a következõ: összköltség eljárással készülõ eredménykimutatás, forgalmi költség eljárással készülõ eredménykimutatás. A két forma közötti eltérés tartalmi jellegû, abból ered, hogy az üzemi (üzleti) tevékenység eredményét különbözõ módszerrel állapítja meg. Jegyezzük meg, hogy a két módszer nem vezethet eltérõ összeghez. I. Az összköltség eljárással készülõ eredménykimutatás jellemzõi 1. Ez a forma bruttó szemléletû. A vállalkozás hozamait, teljesítményeit teljes körûen számba veszi, amelyekkel szemben a vállalkozás éves összes felmerült ráfordításait állítja. A vállalkozás hozamai közül azokat is számba veszi, amelyeket a cég még nem realizált (nem adott el). 2. Ez a forma hét római számos kategóriából épül fel, amelyek a következõk: I. Értékesítés nettó árbevétele II. Aktivált saját teljesítmények értéke III. Egyéb bevételek IV. Anyag jellegû ráfordítások V. Személyi jellegû ráfordítások VI. Értékcsökkenési leírás VII. Egyéb ráfordítások 124

4. Az eredménykimutatás és annak tartalma 3. Ez a forma az üzleti évben felmerült összes költség bemutatására helyezi a hangsúlyt (neve is erre utal). II. A forgalmi költség eljárással készülõ eredménykimutatás jellemzõi 1. Ez a forma nettó szemléletû. A vállalkozás hozamai (bevételei) közül csak azt veszi számba, amelyeket a cég már realizált (értékesített). 2. Ez a forma hat összetevõbõl (római számos kategóriából) építkezik. Ezek a következõk: I. Értékesítés nettó árbevétele II. Értékesítés közvetlen költségei III. Értékesítés bruttó eredménye IV. Értékesítés közvetett költségei V. Egyéb bevételek VI. Egyéb ráfordítások 3. Ez a forma az értékesítéshez (a forgalomhoz) kapcsolódó költségek megfigyelésére helyezi a hangsúlyt. Vagyis az értékesítés hozamával (az értékesítés nettó árbevételével) szemben az értékesítés összes költségét állítja szembe. Az értékesítés összes költsége az értékesítés közvetlen költségeibõl és az értékesítés közvetett költségeibõl áll. Számszerû példa a két forma bemutatására (lépcsõzetes felépítés esetén) Alapadatok: Értékesítés nettó árbevétele Egyéb bevételek Egyéb ráfordítások Éves összes felmerült költség (költségnemek) Aktivált saját teljesítmények értéke Értékesítés közvetlen költsége Értékesítés közvetett költsége 20 000 E Ft 6 000 E Ft 3 000 E Ft 22 000 E Ft 6 000 E Ft 2 000 E Ft 4 000 E Ft Feladat: az üzemi (üzleti) tevékenység eredményének megállapítása kétféle formában. 125

Könyvviteli alapismeretek Megoldás: Az üzleti tevékenység eredményének levezetése összköltség eljárás esetén I. Értékesítés nettó árbevétele 20 000 E Ft II. Aktivált saját teljesítmények értéke 6 000 E Ft III. Egyéb bevételek 6 000 E Ft IV VI. Éves összes felmerült költség (költségnemek) 22 000 E Ft VII. Egyéb ráfordítások 3 000 E Ft A) Üzleti (üzemi) tevékenység eredménye 7 000 E Ft Az üzleti tevékenység eredményének levezetése forgalmi költség eljárás esetén I. Értékesítés nettó árbevétele 20 000 E Ft II. Értékesítés közvetlen költsége 12 000 E Ft III. Értékesítés bruttó eredménye 8 000 E Ft IV. Értékesítés közvetett költsége 4 000 E Ft V. Egyéb bevételek 6 000 E Ft VI. Egyéb ráfordítások 3 000 E Ft A) Üzleti (üzemi) tevékenység eredménye 7 000 E Ft 126