A vasúti közlekedés liberalizációja és a kapcsolódó EU jogszabályok Dr. Farkas Gyula
Európai vasút-liberalizáció 80-as évek eleje 80-as évek közepe 80-as évek vége 90-es évek eleje 90-es évek közepétől Nemzeti vasutak monopol helyzete Közúti, légi szállítás térhódítása miatti piaci térvesztés Európai integráció folyamatának felgyorsulása Kombinált áruszállítás fejlesztése Közlekedési piac megnyitása, piaci szabályozás Vasutak szerkezetátalakítása Reformfolyamatok (Költségcsökkentés, privatizáció, szervezetátalakítás, versenyképesség fokozása) AGC-egyezmény AGTCmegállapodás 440/91 EGK irányelv (Nyugat-Európa) TER-egyezmény 18/95 EK irányelv 19/95 EK irányelv
EU vasútpolitika Liberalizációs Piaci erők bevezetésének jótékony hatása, piac kevésbé szabályozott, privatizálás, szabad verseny felgyorsítása Konzervatív Nemzeti vasúti szervezet megőrzése, nagyobb politikai ráhatás, vasutak közötti kooperáció (nem versenyzés)
Az EU Bizottság 1995. évi Zöld Könyve és 1998. évi Fehér Könyve 1995. évi Zöld Könyv: kiemelt feladat az externális szállítási költségek internalizálásának meghatározása 1998. évi Fehér Könyv: infrastruktúra használati díjak = társadalmi határköltségek (deficit?), háromlépcsős folyamat (SMC meghatározása; IM bevételszerkezet meghatározása (+externáliák, adó és díjrendszer értékelése); rendszerek finomítása)
Első vasúti csomag 91/440/EGK irányelv módosítva 2001/12/EK irányelv 95/18/EK irányelv módosítva 2001/13/EK irányelv 95/19/EK irányelv kicserélve 2001/14/EK irányelv Vasúti Fehér Könyv (revitalizációs stratégia) EU Bizottság Fehér Könyv (közl. infr. díja)
2001/12/EK irányelv a Közösség vasútjainak fejlesztéséről Infrastruktúra-kezelő független az Államtól Infrastruktúra-kezelő független bármely vasúti vállalattól
A függetlenség feltételei Külön eredménykimutatás Külön mérleg Felelősség a saját vagyontárgy és erőforrásai ellenőrzése és felhasználása irányítására Felelősség a saját adminisztrációért Felelősség a saját belső ellenőrzésért (intézkedések, melyekkel biztosítható a kívánt tevékenységek helyes végrehajtása) Üzleti terv készítése (beruházási és pénzügyi programokkal)
A díjszabás és kapacitáselosztás függetlensége Különálló jogi forma Különálló szervezet Különálló döntéshozatali funkció
Új vasúti struktúra Új piac jelenik meg. A vasúti pályakapacitási piac és szállítási piac kettéválik. Új vasúti szabályozó szervezetek jelennek meg.
Pályakapacitási piac szereplői Kínálat Infrastruktúra-kezelő, kapacitáselosztó és díjmeghatározó szervezet Kereslet Szállítási tevékenységet végző társaságok (személy- és áruszállítás, vontatás)
Új szervezetek Díjmeghatározó és Kapacitáselosztó Szervezet Engedélyező Hatóság (vasúti pályára való belépés szakmai és pénzügyi feltételeinek ellenőrzése és engedélyezése) Szabályozó Testület (fellebbezési és szabályozó funkciók)
2001/13/EK irányelv A közösségi vasutak biztonságáról, valamint a vasúttársaságok engedélyezéséről
2001/13/EK irányelv Közös engedélyezési rendszer kialakítását célzó intézkedések Engedélyező Hatóság vasúti pályára való belépés szakmai és pénzügyi feltételeinek ellenőrzése és engedélyezése, annak függetlensége Működési engedély kiadásáról, felfüggesztéséről, módosításáról a többi EU tagállam tájékoztatása
2001/14/EK irányelv A vasúti infrastruktúra-kapacitás szétosztásáról, az infrastruktúra használati díjak kiszabásáról és a biztonsági tanúsítványokról
2001/14/EK irányelv Hálózati Üzletszabályzat kidolgozása és közzététele Díjak meghatározása és beszedése IM költség-bevétel egyensúly biztosítása Jogok és kötelezettségek meghatározása OSS rendszer kialakítása
HÁLÓZATI ÜZLETSZABÁLYZAT Az a szabályzat, amely részletesen tartalmazza a díjszabási és kapacitás-elosztási rendszer általános szabályait, határidőit, eljárásait és kritériumait. Továbbá olyan információkat, amelyek lehetővé teszik az infrastruktúra kapacitás igénylését.
A Hálózati Üzletszabályzat fő fejezetei Általános tudnivalók Hozzáférés a hálózathoz Infrastruktúra adatok A pályakapacitás elosztása A vasútvállalatok számára nyújtott szolgáltatások Díjak
MÁV Rt. Fejlesztési és Beruházási Főosztály Káldi István 1999. A vonalak A vonalak kategoriz kategorizálása sa Komárom Rajka Hegyeshalom Szob Somoskőújfalu SZÉKESFEHÉRVÁR GYŐR TATABÁNYA SALGÓTARJÁN SZOLNOK BUDA- PEST Sopron SZOMBATHELY Szentgotthárd Őriszentpéter ZALAEGERSZEG Murakeresztúr Gyékényes KAPOSVÁR PÉCS SZEKSZÁRD Magyarbóly Kelebia SZEGED Röszke Lőkösháza BÉKÉSCSABA Kötegyán Biharkeresztes DEBRECEN Nyírábrány Ágerdőmajor NYÍREGYHÁZA Záhony Sátoraljaújhely Hidasnémeti Tornanádaska Bánréve Ipolytarnóc Nógrádszakál KECSKEMÉT VESZPRÉM Ágfalva Harka EGER MISKOLC CF R CFR ŽSR ŽSR ÖB B GySEV/ROeE E ÖBB Mosonmagyaró vár Almásfüzit ő Doro g Tokod Esztergom Kisbér Környe Oroszlány Csorna Fertőszentmiklós Győrszabadhegy Pápa Celldömölk Veszprémvarsá ny Zirc Dudarbánya ÖBB Porpác Zalaszentivá n Nagykanizsa Kőszeg Hajmáskér Boba Körmend Zalalövő Rédics Zalabér- Batyk Zalaszentgrót SŽ Ukk Tapolca Lepsény Csajág Szabadbatty án Tárnok Siófok Fonyód Balatonszentgyörgy Somogyszob Nagyatád Pusztaszabol cs Sárbogárd Rétszila s Dombóvár Godis a Szentlőrinc HŽ Mezőfalva Paks Börgönd Bátaszék Komló Baja Középrigóc Sellye Barcs Villány Mohács HŽ Vác ŽSR Vácrátót Diósjenő Drégelypalánk Balassagyarma t Romhány Aszó d Galgamácsa ŽSR Hatvan Vámosgyörk Kál- Kápolna Füzesabony Nyékládhá za Felsőzsolc a Szerenc s Mezőzombor ŽSR Selyp Kisterenye ŽSR Újszász Gyöngy ös Putno k Hejőkeresztú r Mezőcsát Tiszapalkonya ŽSR ŽSR Sajóecs eg Ózd Kazincbarcik a Rudabánya Sajószentpét er Cegléd Szajol Kisújszállás Karca g Püspökladány Apafa UŽ Görögszáll ás Tiszafüred CFR Sáránd Nagykerek i Létavértes Ohat-Pusztakocs Tócóvölgy Tiszalök Nyíradony Nyírbáto r Mátészalk a Vásárosnamény Nagykál ló Kocsord alsó Zajta Csenge r CFR Tiszatenyő Mezőtúr Gyo ma Murony Béké s Kétegyház a Csugar Nagylap os CFR Újszeged Makó Mezőhegy es Orosháza Kisszénás Battonya Kondoros Körösnagyharsány Vészt ő Szeghalo m Gyula Kunszentmár ton Szentes Hódmezővásár hely JŽ Kiskunfélegyhá za Kecskemétalsó Lakitele k Kunszentmiklós- Tass Fülöpszáll ás Kiskőrö s Kiskunhal as JŽ Dunapa taj Kalocsa Bácsalmás ÖBB 1 1 1 1 7 2 4 5 5 8 10 10 11 11 11a 12 13 13 14 16 16 17 17 18 20 20 20 20 21 21 22 23 24 25 25 25 25 26 27 29 29 29 30 a 30 30 30 30 30 35 36 37 38 40 40 40 40 40 41 41 41 42 42 43 45 46 46 47 50 154 60 60 60 61 62 62 64 65 65 66 70 70 71 71 75 75 76 77 78 78 80 80 80 80 80 80 80 80 81 81 82 84 85 86 87 87 88 89 90 92 93 92 94 95 98 100 100 100 100 100 100 100 101 100c 102 103 105 106 107 108 108 109 110 113 111 112 113 113 113 114 115 116 117 117 120 120 120 120 120 121 121 121 125 125 125 125 126 127 127 128 128 129 130 130 130 130 136 135 135 135 135 140 140 140 142 145 145 146 146 147 147 150 150 150 150 151 152 153 154 154 155 258 3 Pusztavá m Mór Bodajk Balinka 5b 5a 26 Keszőhidegkút-Gyönk Tamási 48 Mezőhídvég 49 Hidas-Bonyhád Bonyhá 51 d Mátramindszent Mátranovák- Homokterenye 83 Tuzsér Eperjeske oh. 274, 400 Baja- Dunapart 304 Regionális hálózat GySEV vonalak Egyes rövidebb szárnyvonalak, helyi-, összekötő és vontatóvágányok, széles- és keskenynyomközű vonalak a térképen nincsenek feltüntetve 8 9 15 74 78 250 25 9 Lovasberé ny 6 18 Transzeurópai áruszállítási vonalak Országos törzshálózat
Az infrastruktúra kapacitásának sajátosságai A kapacitás önmagában egzakt módon nem mérhető, mert függ az adott időszakban alkalmazott menetrend szerkezettől függ a vonalszakasz hosszának megválasztásától a különböző számítási módszerek más és más eredményt adnak
Második vasúti csomag 91/440/EGK irányelv módosítva 2004/51/EK irányelv 95/18/EK irányelv módosítva 2004/49/EK irányelv 2001/14/EK irányelv módosítva 2004/49/EK irányelv