A PROJEKTET FINANSZÍROZTA:

INTEGRÁLT DÖNTÉSTÁMOGATÓ RENDSZER A FENNTARTHATÓ TURIZMUS ÉRDEKÉBEN A kiadványt készítette: Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Kht. ELTE TTK Regionális Földrajzi Tanszék Balatoni Civil Szervezetek Szövetsége Geonardo Környezetvédelmi, Térinformatikai és Regionális Projektfejlesztő Kft. A PROJEKTET FINANSZÍROZTA: A LIFE-III KÖZÖSSÉGI PROGRAM 1

BALATON PROJEKT Tartalomjegyzék I. BEVEZETÉS 4 II. VÉGFELHASZNÁLÓI IGÉNYFELMÉRÉS (TASK 2) 7 II.1 Összefoglaló... 7 II.2 English Summary: End-Users Requements Specification... 11 II.3 Bevezető... 14 II.4 A Régió Vázlatos Bemutatása... 16 II.4.1 Balaton kialakulása - kutatásának története... 16 II.4.2 Építészeti, kultúrtörténeti és tájképi értékek... 17 II.5 Vizsgálati Módszerek... 18 II.6 Végfelhasználók... 19 II.6.1 Kül-, és belföldi turisták... 19 II.6.2 A régió helyi társadalma... 20 II.7 Az Eredmények Összegzése... 27 II.7.1 Természeti-környezeti fenntarthatóság... 27 II.7.2 Térséglehatárolási problémák a régióban... 29 II.7.3 Adatszolgáltatási anomáliák és információhiány... 29 II.7.4 Mélyen és sokrétűen strukturált, multikulturális helyi társadalom és érdekviszonyok... 29 II.7.5 Területi identitás, avagy a régió tartalékai... 31 II.7.6 Hogyan tovább? Intézményfejlesztés szükségessége... 33 III. KÖRNYEZETI ÁLLAPOTFELMÉRÉS ÉS TÉRINFORMATIKAI ADATBÁZIS (TASK 3) 35 III.1 Összefoglaló... 35 III.2 English Summary: Gis Database... 36 III.3 Térinformatikai Adatbázis... 40 III.4 A Balaton régió környezet-állapota... 46 III.4.1 Bevezetés... 46 III.4.2 A Balaton Régió természetföldrajzi adottságai... 47 III.4.3 Környezetterhelés... 51 III.4.3.1 Települések környezetterhelése 51 III.4.3.2 A közlekedés környezetterhelése 55 III.4.3.3 Az idegenforgalom környezetterhelése 59 III.4.3.4 Gazdálkodási tevékenységek környezetterhelése 59 III.4.4 Környezeti elemek állapota... 61 III.4.4.1 Vízminőség 61 III.4.4.2 Levegőminőség 69 III.4.4.3 Talaj 70 III.4.4.4 Ökoszisztémák 76 III.4.5 Környezeti hatások... 78 III.5 Felhasznált Irodalom... 79 IV. TÁRSADALMI-GAZDASÁGI ÁLLAPOTFELMÉRÉS A BALATON KIEMELT ÜDÜLŐKÖRZETBEN (TASK 4) 81 2

INTEGRÁLT DÖNTÉSTÁMOGATÓ RENDSZER A FENNTARTHATÓ TURIZMUS ÉRDEKÉBEN IV.1 Összefoglaló... 81 IV.2 English Summery: Social and ecenomic survey in the Balaton Region... 83 IV.3 A társadalmi-gazdasági állapotfelméréssel foglalkozó munkarész célja... 84 IV.4 A felmérés során alkalmazott módszerek... 85 IV.5 Eredmények... 86 IV.5.1 A gazdasági tényezők felmérése... 86 IV.5.2 A társadalmi tényezők jellemzése... 89 IV.5.3 Elérhetőségi viszonyok... 91 IV.5.4 A településhálózat jellegzetességei... 93 IV.5.5 A Balaton, mint turisztikai termék... 94 IV.5.6 Területi különbségek... 96 IV.5.7 A Balaton helyzete és szerepe Magyarországon belül... 99 IV.5.8 Kitekintés az Európai Unióba... 103 IV.6 Felhasznált Irodalom... 105 V. A BALATON RÉGIÓT ÉRINTŐ JELENLEGI ÉS KORÁBBI SZAKPOLITIKÁK, PROGRAMOK ÉS EGYÉB BEAVATKOZÁSOK ÉRTÉKELÉSE (TASK 5) 106 V.1 Összefoglaló... 106 V.2 English Summery: Evaluation of former and current policies, programmes and other interventions concerning Balaton Region... 107 V.3 Közösségi fejlesztés-tervezés a Balaton Régióban... 109 V.3.1 Célok és módszerek... 109 V.3.2 A kutatás eredményei... 110 VI. A DÖNTÉSTÁMOGATÓ RENDSZER KIALAKÍTÁSA (TASK 6) 123 VI.1 Összefoglaló... 123 VI.2 English Summary: Implementation of the Decision Support System... 125 VI.3 A DSS, mint szakértői rendszer... 130 VI.3.1 Elméleti alapok... 131 VI.3.2 A stratégia kialakulása... 132 VI.3.3 A döntéshozatal folyamata... 135 VI.3.4 A ma elfogadott balatoni jövőkép... 139 VI.3.5 Stratégia... 140 VI.3.6 Területhasználati elvek a fenntarthatóság és esélyegyenlőség érvényesítésére 146 VII. A TESZT CÉLÚ MONITORING RENDSZER TMR (TASK 7) 150 VII.1 A TMR illeszkedése a LIFE projekthez... 150 VII.2 English Summary: The prototype of the monitoring system... 152 VII.3 A Teszt célú Monitoring Rendszer felépítése... 154 VII.3.1 Kiindulási alapok... 154 VII.3.2 A TMR felépítése... 154 ÁBRÁK, TÁBLÁZATOK ÉS KÉPEK JEGYZÉKE 175 3

BALATON PROJEKT I. BEVEZETÉS A BALATON PROJEKT integrált döntés-előkészítő rendszer megalkotása és bevezetése a fenntartható turizmus elérése érdekében című LIFE-III ENVIRONMENT pályázatot az Európai Unió Környezeti Főigazgatósága (DG ENVIRONMENT) a 2003. év során kedvezően bírálta el, így a Balatoni régió fejlesztésére először sikerült közvetlen brüsszeli forrásokból támogatást szerezni. A projekt megvalósítására létrejött négytagú konzorcium célja a fenntartható turizmus irányába mutató fejlesztések végrehajtása, illetve ezen keresztül további uniós támogatások megszerzése volt. A LIFE-III KÖZÖSSÉGI PROGRAM A Közösségi Programok az Európai Unió stratégiai politikáit támogató és az európai együttműködést megvalósítani szándékozó támogatási programok. A Közösségi Programok köre nagyon széles skálát ölel fel, kezdve az oktatás-képzéstől a kutatás-fejlesztésen át, egészen a környezetvédelemig. Minden program egy meghatározott időtartamra szól, az adott időszakra meghatározott költségvetéssel, európai szinten. Az egyes programokban elkülönített támogatásokra a kedvezményezettek általában nyílt pályázati felhívások útján pályázhatnak (esetenként közbeszerzés útján) és pályázataikat az adott program célkitűzései alapján objektív szakmai kritériumok szerint bírálják el. A pályázás feltételrendszere jól átlátható és könnyen kezelhető, a formai követelmények majd minden esetben egyszerűbbek, mint a hazai pályázati rendszerben megszokottak. Ami fontos eleme még ezeknek a programoknak, az a nemzetközi együttműködés, amely szinte minden projektnél alapkövetelmény. A Közösségi Programok fokozatosan nyíltak meg a magyar pályázók előtt, míg a csatlakozást követően a Közösségi Programok teljes köre nyitva áll a magyar pályázók előtt. A LIFE (L Instruments Financiers pour l Environnement) elnevezésű közösségi programot az Európai Unió 1992-ben hozta létre azzal a céllal, hogy a tagországokban (illetve a későbbiek során a társult országokban) megvalósuló innovatív, demonstrációs jellegű környezet- és természetvédelmi projektekhez támogatást nyújtson. A Balaton Projectet a 3. szakasz (LIFE- III) finanszírozta, mely 2000-2006. között volt érvényben, 957 millió eurós költségvetéssel. A LIFE három fő tevékenységi területet felölelő horizontális jogi eszközrendszer, amely alapján a környezet és természetvédelem teljes területén igyekszik kifejteni hatását. Prioritásainak meghatározásakor elsősorban az éppen aktuális környezetvédelmi akcióprogramokra támaszkodtak. Magyarország 2001-ben csatlakozott a programhoz. LIFE03ENV/H/000273 A BALATON PROJEKT Integrált Döntés Támogató rendszer megvalósítása a fenntartható turizmus elérése érdekében a Balatoni régióban A projekt célja egy integrált döntés-előkészítő rendszer kiépítése és bevezetése volt, amely hozzásegíti a Balatoni Régió egészét a fenntartható turizmus eléréséhez. A fenntartható turizmus megvalósítása fontos prioritása az Európai Unió Környezetvédelmi Politikájának, így támogatásban részesülhetnek azon projektek, amelyek a turizmushoz kapcsolódó hatások kivédésére törekedve egy fenntartható rendszer kialakítását célozzák. 4

INTEGRÁLT DÖNTÉSTÁMOGATÓ RENDSZER A FENNTARTHATÓ TURIZMUS ÉRDEKÉBEN A projekt előkészítését és a pályázat elkészítését a Geonardo Kft. koordinálta, az ELTE Regionális Földrajzi Tanszéke és a Balatoni Fejlesztési Tanácshoz tartozó Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Kht. közreműködésével. A projekt 2002 őszén került benyújtásra közvetlenül Brüsszelbe, és egy közel 9 hónapos bírálati-szerződéskötési folyamat után 2003 őszén kezdődött el. Időtartama 36 hónap volt. A projekt megvalósítására létrejött konzorcium tagjai a következők: Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Kht., mint Koordinátor: a Balatoni Fejlesztési Tanácshoz tartozó kht. az anyagi részesedést illetően a legnagyobb résztvevője a projektnek. Tematikus feladatai (végfelhasználói felmérések, vízminőségmonitoring, turista- és forgalomszámláló-rendszer kiépítése) mellé az egész projektet befolyásoló horizontális feladatok is társulnak. Mint a régió egészének fejlesztéséért felelős szervezet része, érdekelt a döntés-támogató rendszer kiépítésében és fenntartásában, illetve a projekt eredményeinek népszerűsítésében is. Balatoni Civil Szervezetek Szövetsége (BCSZSZ), mint partner. A BCSZSZ egy alulról szerveződő nonprofit szervezet, melynek tagjai között több jelentős Balaton környéki civil szervezet képviselteti magát. Feladatai között szerepel a projekt elfogadtatása a Balatoni régióban, illetve a projekt eredményeinek népszerűsítése. Geonardo Környezetvédelmi, Térinformatikai és Regionális Projektfejlesztő Kft. (GEONARDO), mint partner vesz részt a projektben. A GEONARDO több mint 40 uniós projektben szerepel partnerként vagy koordinátorként, ezzel a legsikeresebbek közé tartozik az egész Európai Uniót tekintve is. Feladatai a projekt adminisztratív és szakmai koordinálása, illetve a térinformatikai rendszer megvalósítása. ELTE TTK Regionális Földrajzi Tanszék (ELTE), mint partner a szociális-gazdasági állapotfelmérések, a korábbi politikák és döntések elemzésének és a döntés-támogató rendszer (Decision Support System, DSS) kiépítésének felelőse (http://geogr.elte.hu/). A projekt elsődleges célja tehát a Balatoni régióban a főként a tömegturizmus által kiváltott környezeti kockázat csökkentése vagy kivédése egy ún. döntés-előkészítő rendszer (DSS: Decision Support System) segítségével. Ennek maximális elérése érdekében a projekt élettartamának 36 hónapja alatt az alábbi 8 munkaszakasz került elvégzésre: 1. Menedzsment: megfelelő koordinációs és menedzsment munka a maximális idő/költség hatékonyság elérése érdekében. Az Unió szigorú elvárásainak megfelelő rendszeres jelentések elkészítése és a partnerek feladatainak összehangolása. 2. Végfelhasználói igényfelmérés: a szükségletek és a követelmények felmérése az összes potenciális felhasználó számára. További cél az összes potenciálisan érintett szervezet/hatóság (helyi lakosok és vállalkozók, a civil szervezetek, és a helyi, valamint országos érdekeltségű környezetvédelmi hatóságok) elérése és bevonása a projekt megvalósításába. 3. Környezeti állapotfelmérés és térinformatikai rendszer (GIS): a térinformatikai adatbázis kifejlesztése, a partnerek és érdeklődők szabad hozzáférésével a következő adatokhoz: ismert és feltételezett potenciális szennyező források, illegális hulladéklerakók, szennyvíz-gazdálkodási adatok, vízminőségi és eutrofizációs mutatók. 5

BALATON PROJEKT 4. Szociális-gazdasági elemzések: A fenntartható fejlesztés megalapozása során meg kell figyelni és elemezni a szociális és gazdasági szféra szereplőit. A kapott adatok és információk elengedhetetlen alapjai a monitoring rendszer fejlesztésének és a stratégiai döntéshozó modellnek (DSS). 5. Korábbi politikák és hatásaik elemzése: a DSS kiépítésekor elemzésre kerültek a korábbi döntések és azok régióbeli hatásai; e történések ismeretében pontosabban lehet majd modellezni a jövőbeni döntések várható következményeit. 6. Döntés-előkészítő rendszer (DSS): Döntés-előkészítő rendszer kidolgozása és bevezetése, melynek alapja a korábban kidolgozott térinformatikai rendszer (GIS), felhasználva a környezeti, gazdasági és társadalmi vizsgálatok, valamint folyamatos visszacsatolással a fizikai állapotokat vizsgáló monitoring rendszerek adatait, eredményeit. 7. Monitoring Rendszer: a projekt egyik leglátványosabb eleme a Balatoni régióból mindezidáig hiányzó on-line vízminőség-, turista- és forgalom-monitoring rendszer telepítése volt. Segítségével pontos információk kaphatók a szezonális turizmus szélsőségeiből adódó környezeti terhelésről. A modell magában foglal egy turistaszámláló és egy forgalomszámláló rendszert, továbbá egy vízminőség monitoring rendszert. A szimulációs program segítségével a kapott adatokból következtetéseket vonhatunk le a Balaton Régió egész területére vonatkozóan a bekövetkező környezeti változásokról, valamint modellezhetjük a különböző szélsőséges eseteket, haváriákat is. 8. Információáramlás Disszemináció: A projekt fontos eleme a társadalmi tudatosság formálása, illetve a projekthez kapcsolódó információk, eredmények széleskörű közzététele, amely egyébként szigorú elvárás az Unió részéről is. A feladatok közé többek között konferenciák, workshopok szervezése, információs brosúrák rendszeres kiadása, saját weboldal működtetése tartozik. A projekt végeredményeképpen létrejött egy átfogó környezeti-gazdasági-társadalmi felméréseken és térinformatikai adatbázison alapuló döntés-előkészítő rendszer és a hozzá kapcsolódó online monitoring rendszer. A célok megvalósításával elérhető a Régióban az összeurópai prioritásként számon tartott fenntartható turizmus. Az alábbiakban részletesen összefoglaljuk az egyes munkaszakaszok során elért eredményeket, illetve elemezzük a jelenlegi és a jövőbeni teendőket. Reméljük, hogy az elért eredmények nagyban hozzá fognak járulni ahhoz, hogy egy élhetőbb és hosszú távon fenntartható Balaton régió alakuljon ki. 6

INTEGRÁLT DÖNTÉSTÁMOGATÓ RENDSZER A FENNTARTHATÓ TURIZMUS ÉRDEKÉBEN II. VÉGFELHASZNÁLÓI IGÉNYFELMÉRÉS (TASK 2) II.1 ÖSSZEFOGLALÓ A BALATON PROJEKT integrált döntéstámogató rendszer megalkotása és bevezetése a fenntartható turizmus elérése érdekében című LIFE-III ENVIRONMENT pályázatot az Európai Unió Környezeti Főigazgatósága (DG ENVIRONMENT) a 2003. év során kedvezően bírálta el, így a Balatoni Régió fejlesztésére először sikerült közvetlen brüsszeli forrásokból támogatást szerezni. A projekt megvalósítására létrejött négytagú konzorcium célja a fenntartható turizmus irányába mutató fejlesztések végrehajtása, illetve ezen keresztül további uniós támogatások megszerzése. Konszenzusos megítélésű, hogy a jelentős rekreációs térségek sikerességének, innovációjának alapvető feltétele a turisztikai felületen is hasznosuló térség természeti-környezeti, kultúrtörténeti értékeinek megőrzése. Ma már elterjedt az a felfogás és elemzői szemlélet is, amely a társadalom egészének, vagy egy valamilyen módon behatárolt szeletének termelőfogyasztó tevékenységét a rendelkezésre álló erőforrások újratermelhetőségének figyelembe vételével, a fenntarthatóság kritériumait is szem előtt tartva jár el. A rendelkezésre álló javak szűkösségének felismerése vezetett oda, hogy jobban odafigyelünk az energia és anyagfelhasználás ésszerű mértékére, mint ahogy arra is, hogy tevékenységünk nyomán ne tegyünk helyrehozhatatlan károkat a bennünket körülvevő természeti környezeti értékekben. Ma már tulajdonképpen elfogadott, hogy mindeközben egyebek mellett a turizmus innovációjához (ezen belül a környezet- és természetvédelemhez is, de még az egyéb szükséges tárgyi és szociális infrastrukturális javak működtetéséhez) elengedhetetlenül szükséges emberi közösségek és intézmények szociológiai minőségének (megfelelő korszerkezetének, iskolázottságának, képzettségének) megőrzésére, javítására, fenntarthatóságára is odafigyeljünk. A projekt végeredményeképpen ennek megfelelően létrejött egy átfogó környezeti-gazdaságitársadalmi felméréseken és térinformatikai adatbázison alapuló döntés-előkészítő rendszer és a hozzá kapcsolódó online monitoring rendszer. A célok megvalósításával elérhető a régióban az összeurópai prioritásként számon tartott fenntartható turizmus. A szakirodalom szerint 1 a fenntarthatósági elemzésekkor a helyzetértékelésnek 3 fő kérdéskört kellett megcéloznia: Problémákat, amelyek a helyi, globális ökoszisztémában, a helyi és globális gazdaságban illetve közösségben jelennek meg. 1 Bodorkós B.-Pataki Gy.-Vári A.: A társadalmi fenntarthatóság mérése Módszertani tanulmány, kézirat 7

BALATON PROJEKT Az ökoszisztémában, a gazdaságban, a közösségben bekövetkezett változások nyomonkövetését: pl. rövid-, és hosszútávú hatások, reverzibilis-irreverzibilis folyamatok feltérképezése. Az egyes intézkedések hatását, mértékét. A LIFE Balaton Projekt későbbi munkafázisainak (Task-3-4-5-6) előkészítésekor ezen szempontokra, kérdéskörökre egyidejű tekintettel szerkesztettük meg a Task-2 (Végfelhasználói igények felmérése) feladatainál a vizsgálat alá vont szereplők körét, s határoztuk meg a kutatási tematikát. A nemzetközi szakirodalomban ötféle, többé-kevésbé elkülöníthető modell jelenik meg a fenntarthatósági helyzetértékelésekre vonatkozóan. Az első kettő rész-rendszerekre vonatkozó modellt jelenít meg, míg az utóbbi három teljes-rendszer modell, a rendszer minden aspektusát igyekszik megragadni. 2 1. Közgazdaságtani modellek A közgazdaságtani modellek, melyek alapvetően input-output modellek. 2. A stress and response modellek A modell a stressz-generáló emberi tevékenységek és a természeti, illetve társadalmi környezetben bekövetkezett változások között okozati kapcsolatot állít fel. A 4 fő kategóriát tartalmazó modell stresszt okozó tevékenységek, környezeti stressz, a környezet válasza, a közösségi és egyéni emberi válaszok azt feltételezi, hogy megfelelő válaszokkal a hatásokat mérsékelni lehet, vagy akár meg is lehet előzni 3. A háromkomponens modellek A fenntartható fejlődés szakirodalmában ezek a leggyakoribb, legközkedveltebb modellek. Nincs egyetértés abban, hogy mi is értendő bele ebbe a három komponensbe, vagyis a társadalmi, gazdasági és környezeti dimenziókba. 4. Multiple capital modellek A multiple capital típusú modellek különválasztják noha egymással nyilvánvalóan összefüggenek az életminőség négy dimenzióját, a négyféle tőkét: az emberi (humán) tőkét, a társadalmi tőkét, az ember alkotta tőkét és a természeti tőkét. 5. Az összekapcsolt, emberi jólét/ökoszisztéma jólét modell Ezt a modellt azzal a céllal fejlesztették ki, hogy az emberi jólét és az ökoszisztéma jóléte együttes megőrzésének a céljához járuljon hozzá. Munkánk során magunk a 3. és a 4. pontban megjelölt modellek keverékét favorizáltuk, ill. ezek vizsgált térségre adaptált változatát tartottuk szem előtt. 3 2 Vö.:Bodorkós B.-Pataki Gy.-Vári A.: A társadalmi fenntarthatóság mérése Módszertani tanulmány, kézirat 3 Oláh, M.: Egy rendhagyó régió rendhagyó társadalmáról. Comitatus, 2003. júliusaugusztus, pp. 27-41 8

INTEGRÁLT DÖNTÉSTÁMOGATÓ RENDSZER A FENNTARTHATÓ TURIZMUS ÉRDEKÉBEN A balatoni turizmus fenntartásában érdekeltek körét definiálva egy igen összetett, sokrétű, egymással többféle kapcsolatban levő, gyakran egymással ellenérdekelt, többszereplős társadalmi halmazokat találunk. A projekt ezen részfeladatának teljesítésekor a térségbe érkező kül-és belföldi turisták mellet a régió helyi társadalmának (ezen belül az állandó, valamint az ingatlantulajdonnal szintén rendelkező bel-és külföldi állampolgárságú ideiglenes lakosok, a civil szervezetek (NGO-k), a mikro-, kis-, és középvállalkozások, az önkormányzatok, a regionális és a központi kormányzati területpolitikai tényezők érintettségének, érdekeltségeinek, szempontjainak, igényeinek megjelenítésével foglalkozunk. A Task-2-ben megvalósuló feladat az imént leírt térségben megvalósuló balatoni turizmus fenntartható fejlesztésében potenciálisan érdekelt és érintett társadalmi tényezők projekt megvalósításába történő bevonása, valamint szükségleteik és igényeik felmérése, ezek módszeres elemzése. A fenti meggondolásból a projekt vonatkozó munkaszakaszainak elkészítése során a térség fejlesztésének fenntarthatóságát végig ebben a komplex, integrált szemléletben vizsgáltuk, melynek megalapozásához a TASK-2 során készítettünk módszertani megalapozást. A Task-2 elkészítésekor az alábbi tájékozódási, elemzési módszereket vettük igénybe: Vezetői interjúk készítése, ezen belül: igazgatási szakemberek, turisztikai szakértők, politikusok civil szervezetek vezetői Meglévő statisztikai adatbázisok másodelemzései, A térség egészére és frekventált területeire irányuló nagymintájú, reprezentatív összehasonlító szociológiai vizsgálatok, ill. ezek másodelemzései, Esettanulmányok, Terepkutatás, Konferenciák, work-shopok, ezek résztvevőinek kérdőíves véleményvizsgálata, Jogszabályelemzés A végfelhasználói igényfelmérés eredményei által felvetett közös jellemzők, problémák röviden az alábbiakban összegezhetők: mindenek előtt meg kell óvni a régió természeti és épített környezetét, ahol csak lehet, javítani kell a környezet minőségén, a fogyó és elöregedő népességből, a csökkenő népességmegtartó erőből adódó problémákat orvosolni kell, növelni kell az állandó népesség turizmusban való érdekeltségét, fokozni kell a régió versenyképességét, a szükséges fejlesztési forrásokat a régió rendelkezésére kell bocsátani, a széttagolt intézményrendszert ahol csak lehet, integrálni kell, különösen a területfejlesztési döntések meghozatalánál, ugyanis csak így biztosítható a közpénzekből megvalósuló fejlesztések hatékonysága, 9

BALATON PROJEKT a fejlesztéseken belül prioritást kell élveznie a környezeti értékek ápolásának, és a fejletlen turisztikai infrastruktúra megújításának, ápolni kell a jelentős mértékű és pozítív irányú aktivitást kiváltó regionális identitást, a régió fenntartható fejlesztésében való érdekeltségét tudatosítani kell a döntéshozókban és a térségben érintett elitcsoportok soraiban, hosszú távon érvényt kell szerezni annak a viszonylagos konszenzusra épülő ideának, ami a régió területpolitikai státuszának megváltoztatásával kapcsolatban él a térség helyi társadalmának tudatában, a központi hatalommegosztás és a decentralizáció térnyerésével párhuzamosan csökkenteni kell az érintkező statisztikai-fejlesztési régióknál, és a központi kormányban megfigyelhető ellenérdekeltséget a régió helyi társadalmának önállósodási aspirációitól vezérelt aktivitásával kapcsolatban. A projektindító szerepet is betöltő Task-2 eredményeire alapozva kerültek kidolgozásra a projekt későbbi munkafázisai (Task-3-4-5-6). Ezen a munkák egy része párhuzamosan folyt a hazai, területpolitikát, és a projekt által vizsgált térség fejlesztését meghatározó tervezési dokumentumok készítésével (Case study on place-based policies for rural development Lake Balaton, Hungary, Directorate for Public Governance and Territorial Development OECD, 2005, Nemzeti Fejlesztési Terv I). A munkák más része azonban éppen megelőzték azokat (Országos Fejlesztéspolitikai Koncepció 2005, Országos Területfejlesztési Koncepció 2005, ágazati, és regionális operatív programok 2005-2006, Balaton Régió Fejlesztési Stratégiájának megújítása 2004-2005, MTA KÉP (Környezetállapot értékelő Projekt 2004-2006), Balatoni Turizmus Fejlesztési Koncepciója és Programja 2005, Balaton Régió Részletes Fejlesztési terve 2006). Így lehetőség volt arra, hogy az eredményeket a partnerségi együttműködések során beépítsük azokba. A projekt eredményei azonban nem csak a fejlesztéspolitikai dokumentumok szintjén, és a konzorciumi tagok körében hasznosultak, hanem jótékony hatást fejtettek ki a térség önkörmányzatainak, gazdálkodó, és civil szervezeteinek munkájában. Részben a projekt eredményeire alapozottan egyre szaporodnak a térségben a civil szervezetek helyi és kistérségi szintű, fejlesztési-környezetvédelmi aktivitási irányú önszerveződései (Nyugat-Balaton, Marcali kistérség, Balatonfüredi kistérség, Kelet balatoni kistérség). A régió turizmusfejlesztési intézményrendszerében, a közeljövőben alapvető változást eredményezhet a projektünkben is ismertetett, alulról egymásra épülő helyi, kistérségi és regionális turisztikai desztináció menedzsment (TDM) szervezet kiépülése. A projekt által elvégzett munka a magyar és a regionális területpolitikára gyakorolt hatás, valamint a Balaton térsége önszerveződésének elősegítése mellett megtermékenyítően hatott az alkalmazott tudományokra is. A Magyar Tudományos Akadémia utóbbi években egyik meghatározó programja, a Környezetállapot Értékelő Projekt (KÉP) a területi tervezésben, programozásban és monitoringban meghatározó szerepet játszó integrált indikátorrendszer kidolgozásának munkálatainál megkülönböztetett figyelmet szentelt a LIFE Balaton Projektnek, ennek hatására is került kiválasztásra a KÉP pilot-célterületévé a Nyugat-Balaton, pontosabban a Balatont tápláló Zala vízgyűjtő területe. 10

INTEGRÁLT DÖNTÉSTÁMOGATÓ RENDSZER A FENNTARTHATÓ TURIZMUS ÉRDEKÉBEN II.2 ENGLISH SUMMARY: END-USERS REQUEMENTS SPECIFICATION There is consensus on the viewpoint that the precondition to the success and innovation of mainly recreational regions lies in the conservation of the region s environmental and cultural values, which are also important elements in the region s tourism. Today, the widespread perception and analytical view takes into account the production-consuming activities of all or some identifiable portion of society in light of the reproducibility of available sources. The recognition of the scarcity of available goods led to us to the point where we pay more attention to the reasonable use of energy and other materials and also to make sure we don t cause irreparable harm to the surrounding environmental values during our activities. Today it is an accepted fact that in addition to all of this, we must pay attention to the conservation, improvement and sustainability of the sociological quality of human societies and institutions (appropriate age structures, schooling and education) which are indispensable to the innovation of tourism (also to environmental protection, but also to the functioning of the necessary material and social infrastructure goods). A decision support system and a complementary online monitoring system, based on a comprehensive set of environmental, economic and societal studies and a geographic information system database, came about as a result of the project. By attaining our goals, we can bring about sustainable tourism in the region, a Europe-wide priority. According to the literature 4, an evaluation must to target 3 main question areas in an analysis of sustainability: Problems that arise in local and global ecosystems and economies and/or societies Tracking changes that arise in the ecosystem, in the economy and in society, e.g. mapping of short and long term effects, (ir)reversible processes The effect and rate of individual measures At the same time as we prepared the later work phases (Task-3-4-5-6) of the LIFE-Balaton project, we arranged the group of participants to be examined under the Task-2 (recognition of end-user needs) duties and we established the research thematic with a view to these considerations and subject areas. The international literature reveals five, more or less separable models with regards to sustainability evaluations. The first 2 present partial-system models, while the last 3 are complete-system models that attempt to seize all aspects of the system. 5 1. Economic Models Economic models which are essentially input-output models. 2. Stress-and-response Models The model establishes a causal relationship between stress-generating human activity and the changes in natural and/or societal environment. The model containing four main 4 Bodorkós B.-Pataki Gy.-Vári A.: Measuring societal sustainability, a case study, manual 5 Vö.:Bodorkós B.-Pataki Gy.-Vári A.: Measuring societal sustainability, a case study, manual 11

BALATON PROJEKT categories stress-causing activities, environment stress, nature s response, societal and individual human responses assumes that the effects can be minimized or even prevented with the appropriate responses. 3. Three-component Models These are the most common and most popular models in the literature on sustainable development. There is no agreement on what is included in these three components, i.e. societal, economic and environmental dimensions. 4. Multiple Capital Models Multiple capital models separate although these are obviously interrelated - the four dimensions of life quality, the four types of capital: human capital, societal capital, manmade capital and natural capital. 5. The Interconnected, Human well-being/ecosystem well-being Model This model was developed with the aim of contributing to the collective conservation of human well-being and ecosystem well-being. During our work we favoured a combination of the models described under points 3. and 4. and we focused on versions adapted to suit the areas under investigation. 6 While defining the group whose interests are affected by the sustenance of tourism at Balaton, we discovered a complex, multi-layered and multi-actor societal aggregate whose interests often conflict within interconnected relationships. In completing this section of the project in addition to the domestic and foreign tourists arriving in the region, we concerned ourselves with highlighting the affectedness, the interests, viewpoints and needs of the region s local society (including the permanent and those domestic and foreign temporary inhabitants who own real estate, civil organizations (NGO s), micro and small and medium enterprises, municipalities, regional and central government regional political factors). The object to be accomplished in Task-2 is the inclusion of potentially interested parties and societal factors affected by the project for the development of sustainable tourism at Balaton. We also aim to identify and methodically analyze their needs and claims. It was based on the foregoing considerations throughout the preparation of the project s various work phases that we examined the sustainability of the region s development in this complex and integrated manner, for the foundation of which we prepared a methodological basis during Task-2. During the preparation of Task-2 we used the following orientation and analysis methods: 6 Oláh, M.: "On the anomalous society of an anomalous region, Comitatus, 2003. July-August, pp. 27-41. 12

INTEGRÁLT DÖNTÉSTÁMOGATÓ RENDSZER A FENNTARTHATÓ TURIZMUS ÉRDEKÉBEN preparation of interviews with executives, more specifically: administration experts tourism experts politicians executives from civil organizations secondary analysis of existing statistical databases review and secondary analysis of large-scale, representative and comparative sociological surveys focusing on the region in its entirety and it s highly frequented areas case-studies area surveys conferences, workshops and survey of participants therein statute-analysis Common elements and problems revealed by surveys of end-users needs, briefly: above all, the region s natural and constructed environment must be protected and its quality improved, wherever possible problems arising from the decreasing population and decreasing population-preserving source must be addressed, must increase the permanent population s interest in tourism, must increase the region s competitive edge, must make available sources for the necessary development to the region, the scattered institutional system must be integrated, wherever possible, particularly when it comes to decision-making in regional development cases because this is the only way to ensure that; publicly-funded developments are effective, within the scope of developments, the maintenance of environmental values and the renewal of underdeveloped tourism infrastructure must have priority, must cultivate the considerable and positive activity inducing regional identity, in the long run, the relatively consensual notion that exists within the consciousness of the regional population regarding the requisite change in the region s politics must gain general approval the gains to be made by the sharing of central power and decentralization must be paralleled by decreasing the counter-interests perceivable in the statistical-development regions and the central government, concerning the aspirations of the region s local population s activities to achieve independence The results of Task-2, which also kick-start the project, will serve as the foundation of the project s later work phases (Task-3-4-5-6). These tasks were either performed in tandem with the preparation of key documents addressing domestic and regional policies and the development of areas surveyed for the project (Case study on place-based policies for rural development Lake Balaton, Hungary, Directorate for Public Governance and Territorial Development OECD, 2005, National Development Plan I). Or they directly preceded them (National Development Policy Concept 2005, National Area Development Concept, 2005, divisional and regional operative programs 2005-2006, the renewal of the Balaton Region Development Strategy 2004-2005, MTA PICTURE (Environmental Status Evaluation Project 13

BALATON PROJEKT 2004-2006), the Balaton Tourism Development Concept and Program 2005, the Balaton Region Detailed Development Plan 2006). In this way, there was an opportunity to incorporate the results into them through co-operation with our partners. The results of the project were beneficial not only on the level of development policy documents and within the circles of the consortium members, but they also had a positive effect on the work of the region s municipalities, economic and civil organizations. Owing partly to the results of the project, the number of local and small regional arrangements targeting development and environmental protection among the civil organizations are increasing (West-Balaton, Marcali microregion, Balatonfüred microregion, East Balaton microregion). The development of a local, micro-regional and regional tourism destination management (TDM) organization, layered upon each other, as outlined in our project organization, might bring about fundamental change within the region s tourism development institutional system in the near future. The work undertaken as part of the program had positive effects on the applied sciences in addition to the effect it has had on the Hungarian and regional policy and arrangement-inducing function it played in the Balaton region. As one of the Hungarian Scientific Academy s definitive programmes in the last few years, the Environmental State Evaluation Project (ESEP) paid special attention to the LIFE Balaton project while developing the integrated indicator system that serves a decisive function in regional design, programming and monitoring. The West-Balaton, more specifically the Balaton-feeding Zala water-gathering area was chosen as the pilot testing site for the ESEP project as a result of the LIFE Balaton project. II.3 BEVEZETŐ Míg a Turisztikai Világszervezet (WTO) adatai alapján a Föld turisztikai folyamatai élénkülőben vannak (igaz, ekkor még nem lehetett tudni a 2004. december 26-i, Indonéziát, Thaiföldet, Indiát, Srí Lankát, Malajziát és a Maldív-szigeteket érintő földrengés és szökőár jövőbeli hatásait) addig a magyar turizmus utóbbi évekre érvényes forgalmi és jövedelmezőségi mutatói hanyatló trendről árulkodnak. A statisztikák alapján Európa a világ turizmusának központja. Az évezred első éveiben a nemzetközi turizmus évi kb. 460 milliárd dolláros forgalmának körülbelül a felét Európa bonyolítja. A turistaérkezések számát tekintve évi 58 % körüli részesedésével az európai kontinens abszolút világelső, bár évenként folyamatosan veszít részesedéséből, de az előny még így is meghatározó és tartható lesz a következő évtizedben. Ugyanakkor a koncentráció Európán belül is megfigyelhető: kontinensünk turisztikai forgalmának 85 %-a az EU utolsó bővítés előtti tagállamaiban bonyolódik le, és az Unió bővítésével ez az arány tovább nő. A WTO adatai alapján a világ tíz legnépszerűbb turisztikai fogadóhelyéből hat az Európai Unió 14

INTEGRÁLT DÖNTÉSTÁMOGATÓ RENDSZER A FENNTARTHATÓ TURIZMUS ÉRDEKÉBEN tagja: (1) Franciaország, (2) Spanyolország, (4) Olaszország, (6) Egyesült Királyság, (7) Ausztria, (9) Németország. 7 Az Európai Unióhoz való csatlakozásunkkal Magyarország a világ legnagyobb bár arányaiban csökkenő jelentőségű turisztikai piacának vált részévé. Az ezredforduló első éveit jellemző arányok jól szemléltetik, hogy uniós csatlakozásunk mekkora piacbővülést okoz a turizmusban érintett vállalkozók számára is. Az EU-polgárok kétharmada az Unióban tölti el szabadságát, a világturizmusból származó bevételek mintegy 50 %-a az EU piacán képződik, és a magyar turisták fele is a tagországokba utazik leginkább. A magyarországi kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák közel 70 %-át ugyancsak az Unióból érkező vendégek teszik ki. 8 Magyarországot, mint turisztikai célterületet, az elmúlt évtizedekben a nemzetközi turistaforgalom alapján, a világ 15 legnépszerűbb desztinációja között tartották számon. A WTO adatai alapján Magyarország 2002-ben a nemzetközi turistaérkezéseket tekintve a 12. helyezést érte el világviszonylatban, Európán belül pedig a 8. legnépszerűbb utazási célpont volt. A bevételeket tekintve azonban hazánk már nem szerepel az első tizenöt ország között. 9 A magyarországi idegenforgalom mintegy harmadát-negyedét adó balatoni turizmusra ezek a megállapítások az országos átlagmutatókhoz képest még inkább érvényesek, mely körülmények önmagukban is aktuálissá teszik az e problémáról történő módszeres és szakszerű elemzéseket, helyzetértékeléseket és kiútkereséseket. A balatoni turizmus fenntartásában érdekeltek körét definiálva egy igen összetett, sokrétű, egymással többféle kapcsolatban levő, gyakran egymással ellenérdekelt, többszereplős társadalmi halmazokat találunk. Helyzetünket megkönnyíthetnénk (megnehezíthetnénk?) azzal, hogy szempontokat, valamely rendezőelvet keresünk e halmazok részhalmazainak pl. tulajdonszerkezetben, feladatellátásban betöltött hely, kereslet-kínálati érdekeltség, stb. szerinti csoportosításához. A specialitások okán esetenként azonban szükség van a térség szereplőinek azon szempont szerinti módszeres tesztelésére, hogy csupán potenciális, vagy pedig valós érintettjei, érdekeltjei-e, s ha igen, milyen mértékben a balatoni turizmus fenntartható fejlesztésének. Az alábbiakban a projekt ezen részfeladatának teljesítésekor a térségbe érkező kül-és belföldi turisták mellet a régió helyi társadalmának, valamint a regionális és a központi kormányzati területpolitikai tényezők érintettségének, érdekeltségeinek, szempontjainak, igényeinek megjelenítésével foglalkozunk. Ezt megelőzően azonban tekintsük át röviden a vizsgált régió helytörténetét, természetföldrajzi viszonyait és élővilágát! 7 www.world-tourism.org, magyar adaptációban ld.: Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia-tervezet 2004.IX.14-i verziója 8 ld.:uo. 9 ld.:uo. 15

BALATON PROJEKT II.4 A RÉGIÓ VÁZLATOS BEMUTATÁSA Közismert meghatározás szerint a Balaton: Magyarország és Közép-Európa legnagyobb tava. Már kevéssé ismert az a megállapítás, hogy a tó környékével együtt a legszínesebb és legvonzóbb tája az országnak, és ezáltal a legnagyobb természeti kincse és értéke is. A Balaton nevét régebben egyesek a tónak római történeti forrásmunkákból ismert Lacus Peiso vagy Pelso (félelmetes mocsár, ingovány a jelentése) nevéből származtatták. A mai, valószínűbb felvetés szerint a IX. században a frankokkal való barátsága miatt Nyitrától elűzött és a Balaton nyugati végén Zalaváron letelepedett Pribina szláv fejedelem népe illette szűkebb lakóhelyének valóban mocsaras környékét a blatne (mocsaras, sáros) vagy blato (mocsár) szóval. Nyilvánvaló, hogy a honfoglaló magyarok nyelvi félreértések folytán vették át a meghódított Zalavár környékén ezt az elnevezést, amely hamarosan elterjedt, majd a tó egész területére vonatkoztatták. I. László 1082-ben kelt oklevelében fordul elő a tó elnevezése a mai alakjában, míg 1514-ből származó első térképszerű ábrázolása Bakócz Tamás esztergomi érsek titkárának, Lázár deáknak köszönhető. Bármennyire is elsődleges jellege a Balatonnak, hogy tó, mégis a kifejezéshez szorosan hozzátartozik a tó partja és közvetlen környéke is. A tó partjától számított 1-2 km szélességben üdülőterületi sáv alakult ki. Funkció szempontjából azonban még tovább növelik a táj területét a parttól távolabbi kiránduló- és gyógyhelyek, amelyek lakosságának élete, munkája még szorosabban kapcsolódik a tóhoz. Ezenkívül a természeti adottságok, a vízgazdálkodás és a tó biológiai és ökológiai védelme érdekében a tó egész vízgyűjtőterülete kapcsolódik legszorosabban a tóhoz. Látható, hogy a Balaton érdekeltségi területe, vagyis a táj, a régió tág határok között állapítható meg a különböző szempontok szerint. A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet, azaz a Balaton Régió végleges lehatárolása 2000-ben történt meg az úgynevezett Balaton törvénynek (2000. évi CXII. törvény) a hatálybalépésével, amelynek értelmében 164 település tartozik a régióhoz. II.4.1 Balaton kialakulása - kutatásának története A Balaton kutatás igen hosszú múltra tekinthet vissza és a tó világviszonylatban is a legjobban kikutatott tavak egyike. A kutatástörténet kezdete, főleg a tó kialakulásával kapcsolatosan id. Lóczy Lajos nevéhez fűződik (1891). Ő a Balaton árka képződésének idejét a pliocén végére pleisztocén elejére tette. Lóczy szerint a Balaton árka négy, egymástól elkülönített hosszanti és haránttörések mentén besüllyesztett tektonikus (szerkezeti) medencéből alakult ki. Ezeket alacsony hátak választották el egymástól, majd később ezek abráziós úton (a hátak lepusztulása, elmosása, elsodrása útján) egyesültek. Cholnoky J. (1928) a Balaton keletkezését a Zala türjei ópleisztocén kapturájával (lefejezés miatti irányváltozásával) hozta kapcsolatba. Véleménye szerint a tó medre kb. a két hosszú part vonalán (északi, déli), illetve közelében húzódó fiatal törésvonal menti besüllyedés eredménye. Bulla B. (1942) még tovább fiatalítja a Balatont. Ez szerinte csak az utolsó (riss-würmi) interglaciálisban (eljegesedések, jégkorok közti időszakban) alakult ki, ezért van a Balatonba ömlő folyók völgyeinek csak egyetlen pleisztocén terasza. Bulla az Alsóörs melletti, alig 2-3 m-re a tó felett levő vörösbarna vályogszalaggal is tagolt fiatal löszfeltárásból azt 16

INTEGRÁLT DÖNTÉSTÁMOGATÓ RENDSZER A FENNTARTHATÓ TURIZMUS ÉRDEKÉBEN következtette, hogy a Balaton 6-8 m-es, a mainál magasabb közepes vízállása nem lehetett utolsó jégkori, hanem utolsó interglaciális kori, majd az utolsó jégkorban a mainál 6 m-rel alacsonyabb volt, mégpedig a tőzegtelepeken lelt Pinus silvestris toboz-maradványokból következtethetően. Zólyomi B. (1952) pollenanalitikai (virágporelemzési) kutatásai alapján a Balaton kialakulását a würm jégkor végére helyezte. A tó üledékét vizsgálva megállapította, hogy milyen növények virágpora található a tófenék iszapjában. Sümeghy J. (1953) viszont a szomszédos somogyi dombok löszfalait tagoló dolomitmurvaszintek alapján amelyek még a Balaton besüllyedése előtt jutottak oda a Bakonyból - a jelenkori tómedence-keletkezés híve. Zákonyi F. (1980) leírása nyomán, de az újabb kutatási eredményeket is figyelembe véve a tó keletkezésének folyamata a következőképpen történt. Magyarország területén az utolsó igazi tenger miocén időszaki volt. Később mintegy 14 millió éve lefűződött róla a Szarmatabeltenger, és ennek üledéke a róla elnevezett mészkő, amely legnagyobb tömegben Tapolca vidékén található (a híres tavas barlangot is a szarmata mészkőbe vájta a feltörő melegvíz). Ezután a pannóniai korszakban a Kárpát-medence területén a miocén időszakban kiemelkedett hegységek egy része lesüllyedt és helyüket egy sekély vizű tenger foglalta el (Pannonbeltenger). A Balaton nem ennek a tengernek a maradványa, ez csak a tófenék mederüledékét adta (agyag, homok). Amikor a Pannon-beltenger eltűnt helyén mocsaras-száraz síkság jött létre. A pannon korszak végi földkéregmozgások eredményeképpen repedések keletkeztek, amelyeken keresztül először törmelék, majd izzó láva tört fel. A vulkáni tevékenység hosszabb időn át jellemezte a Balaton térségét, és a láva megszilárdulásával kerek vagy csúcsos lepények alakjában borította be a kráterek környékét (tanúhegyek kialakulása). A vulkáni működést utóvulkáni tevékenység követte: először forró víz tört fel a repedések mentén és a magával hozott ásványi anyagokat úgynevezett gejziritkúpok formájában rakta le (Tihanyi-félsziget). A mai Balatonhoz sokban hasonlító tóvidék 12-14 ezer éve, a jégkorszak elmúlta után alakult ki. Kisebb tavak képződtek a kiemelkedő hegyvonulat déli oldalán, amelyek később, további süllyedés és a vízválasztó magaslatok lepusztulása következtében egyesültek. A legidősebb tó a Keszthelyi-öböl területén keletkezett, majd kelet, északkelet felé sorra a többi, utoljára a Tihany és Kenese közti medence. A nemzetközi mércével is kiemelkedő helytörténeti és természettudományi kutatások mellett az elmúlt öt évben jelentős, kutatásszervezési munka és a területfejlesztést szolgáló tervszerű gazdaság-, és társadalomtudományi kutatások folynak a Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Kht szervezetén belül több más kutatóhely bevonásával. II.4.2 Építészeti, kultúrtörténeti és tájképi értékek A Balaton Régió területe páratlan tájképi adottságai, valamint történelmi emlékei révén is az ország kiemelkedő gyöngyszeme, szabadtéri múzeuma. A római időkből fennmaradt építészeti emlékek, a középkori várromok és templomok maradványai, valamint a közelmúlt építészeti emlékei, a részben még megmenthető paraszti gazdaságok, pincék, nemesi kúriák, egyházi épületek és kőkeresztek mind-mind hozzátartoznak az itteni tájhoz és meghatározzák annak hangulatát. A falvak határában meglévő középkori templomok építőanyaga terméskő és igen sok esetben mai templomok alapjaként szolgálnak. A katolikus templomok a késő barokk, a klasszicista vagy az eklektikus irányzat főbb jegyeivel őrződtek meg. A református és evangélikus 17

BALATON PROJEKT közösségek templomai legnagyobbrészt késő barokk és klasszicista stílusban épültek. A szőlőhegyeken gyakoriak a kápolnák, amelyeket többnyire Szent Donát tiszteletére emeltek. A múlt üzenetét őrizték meg számunkra a középkori várak. A szigligeti várfal és torony maradványai, Csobánc kőpillérei, a meredek hegykúpon ülő hegyesdi vár omlatag falai idézik még a régi várak, korok hangulatát. A települések között általánosnak mondhatók a soros utcás falvak, de a változatos domborzat következtében halmozódás is kialakult a belterületen. A régi lakóház az udvarra nyíló helyiségek sorából állt, amelyet idővel tornác kötött össze. Jellegzetes a füstös konyha léte, amelyből a füst nyitott kürtőn áramlott ki. A Balaton-felvidéken sok település még részben őrzi ezeket a régi időket idéző házakat. Az építőanyagok közt legjellemzőbb a terméskő falazat, a nád tetőanyag és a fa nyílászárók használata. A házakat a fehér fal, a barna ablakkeret és az érett nád színei jellemezték. A Kis-Balaton környékén kő hiányában a töméssel készült falazat volt a gyakoribb. A Balaton-felvidék szőlő- és borkultúrája kiemelkedő nemzeti örökség, a munka által formált hegyvidéki tájat, a tájhoz kötődő népi, nemességi és polgárosodó gazdálkodók építészeti emlékeit mutatja be. A szőlőműveléshez, a termés elhelyezéséhez gazdasági épületeket, pincéket emeltek, amelyek a társadalmi átalakulással polgári borházakká fejlődtek. A gazdaság és az ember szolgálatában épültek a vízimalmok, amelyek a múltban még bővizű patakok mellett igen nagy számban létesültek a Balaton-felvidéken. Kapolcsnál, Monostorapátinál az Eger-patak mentén és Vászoly mellett is szép, felújított malomépületek találhatók. A Balaton-felvidék további jellegzetességei a keresztek. A legváltozatosabb helyeken tűnnek fel, út mentén, szőlőhegyen, a falvak határában a feszületek, keresztek, szobrok a korabeli népi vallásosság kifejezői. Engesztelő-, hála-, emlék-, fogadalmi-, óvó-védő keresztek, melyeket Isten dicsőségére állítottak nagy formagazdagsággal, változatos anyaghasználattal, főleg homokkő alkalmazásával. II.5 VIZSGÁLATI MÓDSZEREK A Task-2 keretében megvalósuló fő feladat tehát többek között a balatoni turizmus fenntartható fejlesztésében potenciálisan érdekelt és érintett társadalmi tényezők bevonása projekt megvalósításába, A projekt feladata továbbá ezen tényezők szükségleteinek és igényeinek felmérése, és ezek módszeres elemzése. Konszenzusos megítélésű, hogy a jelentős rekreációs térségek sikerességének, innovációjának alapvető feltétele a turisztikai felületen is hasznosuló térség természeti-környezeti, kultúrtörténeti értékeinek megőrzése. Ma már elterjedt az a felfogás és elemzői szemlélet is, amely a társadalom egészének, vagy egy valamilyen módon behatárolt szeletének termelőfogyasztó tevékenységét a rendelkezésre álló erőforrások újratermelhetőségének figyelembe vételével, a fenntarthatóság kritériumait is szem előtt tartva jár el. A rendelkezésre álló javak szűkösségének felismerése vezetett oda, hogy jobban odafigyelünk az energia és anyagfelhasználás ésszerű mértékére, mint ahogy arra is, hogy tevékenységünk nyomán ne tegyünk helyrehozhatatlan károkat a bennünket körülvevő természeti környezeti értékekben. Ma már tulajdonképpen elfogadott, hogy mindeközben egyebek mellett a turizmus 18

INTEGRÁLT DÖNTÉSTÁMOGATÓ RENDSZER A FENNTARTHATÓ TURIZMUS ÉRDEKÉBEN innovációjához (ezen belül a környezet- és természetvédelemhez is, de még az egyéb szükséges tárgyi és szociális infrastrukturális javak működtetéséhez) elengedhetetlenül szükséges emberi közösségek és intézmények szociológiai minőségének (megfelelő korszerkezetének, iskolázottságának, képzettségének) megőrzésére, javítására, fenntarthatóságára is odafigyeljünk. II.6 VÉGFELHASZNÁLÓK A fenti meggondolásból a régió jellemző gazdasági, társadalmi, természeti, környezeti folyamatainak érintettjeit az alábbiak szerint határoztuk meg, és vettük számba: II.6.1 Kül-, és belföldi turisták A balatoni turizmus keresleti oldala. Jellemzőik: Csupán becsülhető nagyságrend, változó összetétel (az utóbbi években a belföldi forgalom javára) Időben csökkenő számú jelenlét és csökkenő volumenű költés A régió adottságainak elismerése, de Kritikai attitűd: a turisztikai infrastruktúra állapotával, a turisztikai kínálattal, valamint annak megismerhetőségével, a helyi és a helyközi közlekedési lehetőségekkel és a közbiztonsággal kapcsolatban Mikroregionálisan differenciált motivációk Déli part: kisgyermekes családok Siófok és környéke: ifjúsági Ny-Balaton: egészségturizmus Balaton-felvidék: kulturális, gasztronómiai turizmus Vendégek száma a BKÜ kereskedelmi szálláshelyein 1. ábra 1200 1000 Vendégek száma a BKÜ kereskedelmi szálláshelyein vendégszám kereskedelmi szálláshelyeken 800 600 ebből belföldi 400 200 0 96 97 98 99 00 01 02 03 04 ebből külföldi 19