A kutyafélék evolúciója. A kutya vadonélő rokonai (Familia Canidae) A vad kutyák ökológiája

Hasonló dokumentumok
IV. Előadás. Kutyaféle ragadozóink

Magyarországi vadak etológiája. A vadmacska és a hiúz

Szociális viszonyok és kooperáció

Állatsereglet a szavannán A szavannák állatai II.

Városiasodó állatfajok. Előjáték domesztikációhoz?

Szociális viszonyok és kooperáció

Az állatok természetes élőhelyükön magányosan vagy csoportokban élnek. A csoportok rendkívül sokfélék lehetnek. Családot alkotnak a szülők és

Magyarországi vadak etológiája

Az állatok szociális szerveződése, csoport vagy magány?

FÜLEMÜLE. Luscinia megarhynchos

Természetvédelmi jellegű problémák, megoldási lehetőségek

A NAGYMAMA, AKI LEHOZOTT MINKET A FÁRÓL: A menopauza evolúciója és következményei

ETOLÓGIA. A kommunikációs magatartásformák evolúciója - csalás, megtévesztés - Pongrácz Péter

A kutya evolúciós sikertörténet? A legnépszerűbb társállat

Fajfenntartó viselkedés

Az állatok szociális szerveződése, csoport vagy magány?

Amazónia varázslatos állatvilága

ÁLLATMENTÉSRE FELKÉSZÜLNI! TÁRSASJÁTÉK ÁLLATKÁRTYÁK

Kivilágosodó erdők. Elhelyezkedése, éghajlata, növényei. A csimpánz és a nílusi krokodil

EMELT SZINTŰ ETOLÓGIA. Alkalmazkodás ellenséges környezethez avagy élet a fagyban. Pongrácz Péter

vulpes) Vörösróka A róka lábnyoma és hullatéka (Lloyd, 1981) Vörösróka Vörösróka

Szülői viselkedés evolúciója. Emeltszintű etológia Pongrácz Péter

Az éghajlati övezetesség

Fedezze fel négy kontinens madárvilágának szépségeit az Élet Bárkájában!

Vadászat, vadgazdálkodás II.

Éti csiga. Fekete csupaszcsiga

Altruizmus. Altruizmus: a viselkedés az adott egyed fitneszét csökkenti, de másik egyed(ek)ét növeli. Lehet-e önző egyedek között?

Altruizmus. Altruizmus: a viselkedés az adott egyed fitneszét csökkenti, de másik egyed(ek)ét növeli. Lehet-e önző egyedek között?

Együttműködés evolúciója

P Európa: ország P Ázsia: 1 ország P Afrika: 2 ország P É-Amerika: < USA (10) < Kanada < Nyugat-Indiák. P D-Amerika < Argentína, Chile, Peru

Vadászati állattan & etológia. Róka

A kutya kiképzése. Az alkalmazott etológia kérdései. I. rész

Szociális szerveződés

Populáció A populációk szerkezete

Elektronikus változat: = Ft/fejezet K1? V: C)

Szöveg címe: Az ázsiai elefánt Forrás: és Kép forrása: szabadon használható fotók.

Populációs kölcsönhatások. A populációs kölcsönhatások jelentik az egyedek biológiai környezetének élő (biotikus) tényezőit.

Cím: Krokodil Forrás: Programcsomag

A megtelepedés okai. Városi vadgazdálkodás. A megtelepedés okai. A megtelepedés okai. A városokban előforduló fajok csoportosítása

Molekuláris ökológia Általános Ökológia 2012

Élet a csoportban: A Főemlősök (Primates) társas viselkedése. Miklósi Ádám

Ragadozók. Emlős ragadozók Magyarországon. Ragadozók kladogramja. Konfliktusok a ragadozókkal Ragadozók szerepe az ökoszisztémában

A Barátok Verslista kiadványa PDF-ben 2013.

SUBIECTELE Limba maghiar

Az ökológia alapjai NICHE

C vitamin bioszintézis

Kérdések, feladatok: 1. Milyen tényezők járulhatnak a populációk génállományának megváltozásához?

Állatjólét 2. Emberszabásúak és delfinek Lehet-e a szenvedés intelligencia függő?

Távoli vidékek éjjeli ragadozói Közzétéve itt: magyarmezogazdasag.hu az Agrárhírportál (

Utódgondozás, szülői ráfordítás. Emeltszintű etológia Pongrácz Péter

Párkapcsolati rendszerek és utódgondozás. Miklósi Ádám Pongrácz Péter Etológia Alap, BSc 2017

FIZIKA A BIOLÓGIÁBAN HIDROSZTATIKA - HŐTAN. Hidrosztatika Fogalmak: hidrosztatikai nyomás, felhajtóerő, úszás (átlagsűrűség), felületi feszültség

Az evolúció folyamatos változások olyan sorozata, melynek során bizonyos populációk öröklődő jellegei nemzedékről nemzedékre változnak.

A latin Camelus név a görög kamelosz szóból származik, az pedig az arab dzsamal vagy a héber gahmal szavakból, melyek mindegyike tevét jelent.

JAVÍTÓ- ÉS OSZTÁLYOZÓ VIZSGA KÖVETELMÉNYEI FÖLDRAJZBÓL HATOSZTÁLYOS GIMNÁZIUM. 7. évfolyam

Az ökológia alapjai. Dinamikus állatföldrajz. Az egyedek tér-időbeli eloszlása, szétterjedés ökológiája


Az osztály elnevezése onnan származik, hogy a tejmirigyek váladékával, emlőikből táplálják kicsinyeiket.

Felemáslábú rákok (Amphipoda; Crustacea) globális diverzitása kontinentális vizekben. Készítette: Reitzi Bernadett Pécs 2014

AZ ARANYSAKÁL ŐSHONOS RAGADOZÓNK: Szent István Egyetem Vadvilág Megőrzési Intézet. Kaposvári Egyetem, Természetvédelmi Tanszék

Szülői magatartás utódgondozás. Pongrácz Péter Miklósi Ádám Etológia, BSc

Ember állat interakciók. Társállatok etológiája

Evolúció. Dr. Szemethy László egyetemi docens Szent István Egyetem VadVilág Megőrzési Intézet

III. Az állati kommunikáció

Humánetológia VII. Az emberi agresszió biológiai alapjai 2017 Miklósi Ádám

10/b tétel. Dr. Forgó István Gerinces rendszertan II.

Népesség és település földrajz

Az ökoszisztémát érintő károk. Készítette: Fekete-Kertész Ildikó Ujaczki Éva

Téma Óraszám Tanári bemutató Tanulói tevékenység Módszertan Óratípus Eszközök

IV. TOLLFORGATÓ TEHETSÉGKUTATÓ VERSENY SZÖVEGÉRTÉS 4. OSZTÁLY. Tanuló neve, osztálya: Iskola neve, címe: Felkészítő tanár neve:

Állatvédelem. 4. Az állattenyésztők felelőssége

Gyors szelekciós folyamatos. Amikor az evolúció a szemünk előtt zajlik

Alaszkai Malamut Az alaszkai malamut és a szibériai husky összehasonlítása

Látogatásunk az orchideák birodalmában

TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály

11/b tétel. Dr. Forgó István Gerinces rendszertan III.

Az ökológia alapjai. Diverzitás és stabilitás

Természetmadárvédelem. gyerekszemmel

Róka, a hasznos dúvad

A monszun szél és éghajlat

Etológia. a viselkedés biológiája. Barta Zoltán.

Újpesti Bródy Imre Gimnázium és Ál tal án os Isk ola

Evolúció. Dr. Szemethy László egyetemi docens Szent István Egyetem VadVilág Megőrzési Intézet

Osztá lyozóvizsga te ma ti ka. 7. osztály

TÚZOK TUSA II. FORDULÓ

Üldöztetés, irtás. Kuvaszok és Nagyragadozók Természetvédelmi Program Alapvető változások. Nagyragadozók védelme

Háztűznéző a bogaraknál

Rekolonizáció az állatvilágban, különös tekintettel Magyarországra

A térkép I. 11 A térkép II. 12 Távérzékelés és térinformatika 13

A konfliktust okozó fajokkal való együttélés elősegítése az uniós természetvédelmi irányelvek keretében. A Régiók Európai Bizottságának jelentése

TARTALOM A KUTYA VISELKEDÉSKUTATÁSÁNAK TÖRTÉNETE ÉS ELMÉLETI ALAPVETÉSEI

Vadbiológia és ökológia II.

A kutyafélék összehasonlító neurobiológiája- Szenzoros képességek

Újállatidő vagy földtörténeti újkor millió évtől máig

A kommunikáció adaptivitása. Kompetitív jelek

Altruizmus és kooperáció

A viselkedés evolúciója Domesztikáció. Emelt szintű etológia

MELLÉKLET. a következőhöz: A BIZOTTSÁG (EU) /... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE

ETOLÓGIA. Korai tanulás. Pongrácz Péter

Négy, többé-kevésbé jól elkülöníthető évszak jellemzi Évi középhőmérséklet: 0-20 oc között mozog Évi közepes hőingása: A legmelegebb hónapok

Átírás:

A kutyafélék evolúciója A kutya vadonélő rokonai (Familia Canidae) A vad kutyák ökológiája

Evolúciós eredet Az első méhlepényes emlősök 70-80 millió éve, a Krétában bukkantak fel. Minden ragadozó emlős őse, a Miacis kb. 50-30 millió éve élt (oligocén). Kutyaszerű külső, ám nem a kutyafélék közvetlen elődje. Ebből is látszik, hogy a kutyafélék megőrizték az ősi ragadozó vonásokat. 60 nemük volt, ebből ma 6 él, 37 fajjal. Csak Ausztráliából hiányoznak az őshonos kutyafélék.

Evolúciós eredet Az első méhlepényes emlősök 70-80 millió éve, a Krétában bukkantak fel. Minden ragadozó emlős őse, a Miacis kb. 50-30 millió éve élt (oligocén). Kutyaszerű külső, ám nem a kutyafélék közvetlen elődje. Ebből is látszik, hogy a kutyafélék megőrizték az ősi ragadozó vonásokat. 60 nemük volt, ebből ma 6 él, 37 fajjal. Csak Ausztráliából hiányoznak az őshonos kutyafélék.

A modern kutyaféle ragadozók kialakulása és elterjedése A kutyaféle ragadozók szülőföldje Észak-Amerika (oligocén 37 millió éve) Leszármazottaik csak 8 millió éve jutottak át Eurázsiába (miocén) szürkefarkas (és kutya), sakál, Dél-Amerikában pedig csak 4.5 millió éve jelentek meg Az Amerikában maradt változatokból alakult ki a vörös farkas, a kojot és az óriásfarkas (Canis dirus) A valódi farkasok Eurázsiában alakultak ki A sz. farkas mintegy 300.000 éve tért vissza Észak- Amerikába. A déli változatok kb. 150.000 éve jelentek meg ismét az észak-amerikai kontinensen, mert egy időre kiszorultak a kontinens északi feléről.

A modern kutyaféle ragadozók kialakulása és elterjedése A kutyaféle ragadozók szülőföldje Észak-Amerika (oligocén 37 millió éve) Leszármazottaik csak 8 millió éve jutottak át Eurázsiába (miocén) szürkefarkas (és kutya), sakál, Dél-Amerikában pedig csak 4.5 millió éve jelentek meg Az Amerikában maradt változatokból alakult ki a vörös farkas, a kojot és az óriásfarkas (Canis dirus) A valódi farkasok Eurázsiában alakultak ki A sz. farkas mintegy 300.000 éve tért vissza Észak- Amerikába. A déli változatok kb. 150.000 éve jelentek meg ismét az észak-amerikai kontinensen, mert egy időre kiszorultak a kontinens északi feléről.

Kutya-macska Canidae-Felidae Elterjedtségüket tekintve a kutyafélék tűnnek evolúciós értelemben sikeresebbnek. Anatómiai felépítésüket, maximális testméretüket nézve viszont a macskafélék mutatják a fejlettebb vonásokat. Macskafélék: a tökéletes ragadozó Rövid állkapocs: maximális harapóerő Behúzható karmok: nagyobb mászókúszóképesség

Canidae Mára csak a Caninae alcsalád maradt, a másik két alcsalád kihalt. Canini (tulajdonképpeni kutyafélék + a délamerikai pamparókák, v. zorrók is) Vulpini (rókafélék) Vulpes pl. (V. vulpes) vörösróka Urocyon pl. (U. littoralis) szürkeróka Alopex pl. (A. lagopus) sarkiróka Otocyon pl. (O. megalotis) denevérfülű farkas

A kutyafélék viselkedése Rendkívül változatos szociális berendezkedés és aktivitási-táplálkozási szokások Általában jellemző a hosszú utódgondozási periódus és a szűkebben vett család együttmaradása hosszabb-rövidebb időre Sok faj került többé-kevésbé emberközelbe opportunista viselkedés miatt

Ősi, vadonélő házikutyák Dingó és Új-Guineai éneklő kutya Mindkettő Óceániában található: a legkésőbb benépesült része a világnak. Keletkezésük azt a kort idézi, amikor a házikutya még nem kötődött ezernyi funkcióval az emberhez Elvadulásuk ennek és az új földek vadbőségének, predátor-mentességének köszönhető

Nemcsak Ausztráliában! (DK Ázsiában is, de ezek kisebbek) 3-4 ezer éve telepedett be Ausztráliába Ritkán lehetnek színesek is (főleg keresztezések) Évente csak egyszer tüzelnek Lehetnek magányosak, de kisebb falkába is verődhetnek A falkában csak az alfa pár szaporodik, minden falkatag gondozza a kölykeiket. Az alfa nőstény elpusztítja az esetleges más almokat Nem ugatnak, de sokféle egyéb hangot használnak Étrendjük ~60 százaléka emlősökből áll Rendszertani vita (főképpen konzervációs indíttatásból) A dingó

Az Új-Guineai éneklő Mintegy 6000 éve kerültek Új- Guineára, de még csak 50 éve tudunk róluk Évente egyszer tüzelnek, de ha nincs vemhesülés, pár hetente újra üzekednek Speciális jelzéseik vannak szubmisszióra (fülek előre), játékra (peckes járás, nyitott szájú harapás) Rendkívüli vokalizáció Helyenként a falvakban élnek Szorosan kötődik a gazdájához, de inkább úgy, mint a macska (nem alárendeltként) kutya

Milyen egy igazi kutya? Pária/Falusi/Vad Kb. 800 millió Meglepően hasonló paraméterek Önellátó, emberi forrásokból Társ/Családi/Munka Kb. 200 millió Hatalmas változatosság Ember látja el

Kutya szabadsági fokok Függő korlátozott Függő részben korlátozott Részben függő nem korlátozott Nem függő (??) nem korlátozott

A pária/falusi/vad kutya ökológiai sikere (a farkassal szemben) Kb. 800 millió egyed Meleg és meleg-mérsékelt éghajlat Rövid szőr, arányos testfelépítés, kb. 12 kg Olcsó design Folyamatos szaporodás Rövid utódgondozás (kb. 6-8 hét) Emberi hulladék maximális hasznosítása, ember közelségének tolerálása

A pária/falusi/vad kutya a faj igazi reprezentánsa? (Coppinger & Coppinger, 2014) HIPOTÉZIS!!! A kutya mint tökéletes parazita Ember nélkül nem lenne kutya Táplálékforrás eltűnik A vadonélő állatok jobbak a vadonban Kutya nélkül lenne ember Egyoldalúan előnyös kapcsolat a kutyának A kutya emberhez viszonyuló pozitív magatartásformái az ember gondozó magatartását tartják fenn.

A legsikeresebb kutyafélék Szürke farkas (lásd még egy későbbi előadáson) előnye: rendkívül fejlett társas ragadozó, nagytermetű prédát öl. Hátránya: kompetíció az emberrel. Aranysakál (Afrika, Európa, Ázsia) előnye: rejtett életmód, opportunista táplálkozás, összetartó család segítőkkel Vörösróka (Eurázsia) előnye: rendkívül opportunista faj. Hátránya: sok tekintetben sérti az ember érdekeit.

A legnagyobb elterjedésű, legnagyobb termetű kutyaféle Rengeteg alfaja létezik Sikerét az együtt vadászó falkában, fejlett utódgondozásában feltételezik A táplálékellátottságtól függően élhet párban, illetve falkában is Falka vagy család? Kereszteződhet a házikutyával Kutya-farkas rendszertani vita (gének vagy viselkedés?) A szürke farkas

A farkas elterjedése A XX. századig gyakorlatilag egész Európában jelen volt Kiváló alkalmazkodóképességű, történelmi léptékben sikeres ragadozó A folyamatos üldözés és a tájrombolás miatt szinte teljesen eltűnt Csak néhány évtizede észlelik a terjedését Megmaradása elsősorban a természetvédelemtől függ

A XX. század elejére egyrészt Trianon, másrészt a vadászat és erdőirtás miatt eltűnt Szórványos megfigyelések végig megmaradtak ( sohasem pusztult ki ) A 80-as évektől kezdődően két irányból bukkan fel gyakrabban, az Északi-khgben stabil populáció 1993 óta teljesen védett (vö. Szlovákia) A farkas Magyarországon Farkas-észlelések 2000 óta

A legnagyobb elterjedésű sakálféle, és csak ez él Észak- Afrikában Életre szóló párköteléket alkotnak Együtt neveli a pár a kölyköket Kisebb családi falkában élnek, néhány idősebb kölyökkel együtt Ezek a segítők nagyban emelik a szülőpár sikerességét Rendkívül territoriális kutyaféle A pár minden tevékenységet együtt végez, és nagyon sok időt tölt együtt Az aranysakál

A jellegzetes talppárnák Az aranysakál Látásra nehéz elkülöníteni a rókától és farkastól (kutyától) Színezete változatos Termete alig nagyobb a rókáénál (hossz azonos, kissé magasabb, tömege 7-12 kg) Farka rövidebb a rókáénál (!) Fő ellensége az ember, vetélytársa a róka Vadászidény ma (júni.1.-feb. 28.) 2000. előtt állandóan Sakál és rókakoponya Róka és sakál a terítéken

Az aranysakál elterjedése A sakál elsősorban a melegebb éghajlatot kedveli, Afrikában és Ázsiában rendkívül nagy területen él Európából a XX. század elejére csaknem kiszorult Rohamos térhódítása a nyolcvanas évek végén kezdődött, és egyre fokozódik

Az aranysakál visszatérése Magyarországra (Heltai, M.) A XVIII-XIX. században fokozatosan gyérült, majd 1942- ben ejtették el az utolsót Reneszánszát a tömeges gyérítésre való eszközök (méreg, csapóvas) betiltása okozta Újbóli (hiteles) felbukkanása: 1997 Elsősorban Horvátország felől erőteljes beáramlás, mely északészakkelet felé expanzióvá erősödött Elterjedésének jelenleg csak a megfelelő élőhely hiánya syabhat határt Sakál-elejtések 1997-2004 Egy pont = egy sakál

Mára ez vált a legnagyobb elterjedésű kutyafélévé, mert az ember sokfelé betelepítette, illetve átvette a kiirtott farkastól a csúcsragadozó szerepét Szociális ragadozó, rendkívül opportunista, sem a vadászat, sem a környezetrombolás nem érinti Általában monogám, néha több szuka háremben él egy hímmel, ekkor van egy királynő Magányosan vadásznak Erősen territoriális faj Éjjeli vadász, de a szuka és a növendék kölykök általában nappal mozognak A vörösróka

A vörösróka Legkisebb kutyafélénk Hosszú távon talán a legsikeresebb faj (különösen a sakál és a farkas távollétében) Leginkább opportunista Legveszélyesebb ellenfele (ma) a veszettség és az ember

A vörösróka elterjedése Az egész északi féltekén elterjedt, csak a szélsőséges hideg és a sivatag képes útját állni Európában csak Izlandról, Máltáról, Krétáról és néhány más szigetről hiányzik Ausztráliába az ember hurcolta be

Magányos kutyafélék - nyestkutya Eredetileg Kína és Szibéria, mára már Európa is Nincs közeli rokonuk a kutyafélék között Fogaik, agyuk relatíve kisebb, mint a többi Canidáé Monogám életmód, a hím segít a kölyköknél Ősszel alaposan felhíznak, majd télre elvackolnak. Nincs hibernáció, ha jó az idő, előjönnek Főként éjjel mozognak, nem túlzottan territoriálisak Nem ugatnak

Magányos kutyafélék Szomália-Kenya, és Dél-Afrika Sivatagos vidék nagy fül Főképp rovartáplálék rengeteg fog (50) Párban élnek, esetleg 1 hím két szukával. Közösen nevelik a kölyköket, a szukák nem vetélkednek. Nem tartanak territóriumot, békésen élnek szomszédaikkal Lehetnek nappaliak vagy éjjeliek is denevérfülű farkas

Dél-Amerika középső területein él, nemzetségének egyedüli tagja Főleg gyümölcsöt, illetve kisebb zsákmányállatokat fogyaszt A legmagasabb kutyaféle Párban élnek, de legalábbis vadon nem mutatnak túl szoros együttműködést A kölyköket mintegy 10 hónapig etetik felöklendezett táplálékkal Főleg éjjeli, visszahúzódó állat, emiatt nagyon keveset tudni a természetes viselkedéséről Háromféle hang: egytagú ugatás (távolsági kontakt); nyüszítés (kölykök); morgás (távolsági ellenséges) Magányos kutyafélék sörényes farkas

Sarki róka Minden emlős közül a legjobb hőszigetelő bunda Két változat: a kontinentális fehér, és a partvidéki kék. Az év során a vedlésekkor mindkét forma változtatja a színét Mindenevő. Létszámukat legerősebben a lemminglétszám befolyásolja Párban él, a fiatalok még fél évig a szülőkkel maradnak Egyáltalán nem fél az embertől, ez nagyon szokatlan a kutyaféléknél Rendkívül nagy területen mozog, akár 1500 kilométert is megtehet Rókák

Sivatagi róka Észak-Afrikában, a Szaharában él A legkisebb kutyaféle, apró fogakkal, ám relatíve a legnagyobb fülekkel. A talpa is szőrös a hőség ellen Csoportban él, közös barlangban Ivarzáskor a hímek hevesen küzdenek egymással. Évente kétszer tüzelnek a szukák A hím élelmet hord haza, de a kölyköket nem közelítheti meg Rókák

Azara zorró Dél-Amerika középső régiói Főként éjszakai életmód, kivéve a ritkán lakott vidékeken Magányos állat, a pár egyedül neveli a kölyköket Mindenfajta emberi tárgyat halmoz fel a várában Ha meglepik, megmerevedik és csukott szemmel fekve holtnak tetteti magát Zorrók

Szürke zorró Argentína és Chile, a pampákon Egyes szigetekre, illetve a Tűzföldre betelepítették, a nyulak ellen, ugyanakkor a prémje miatt illegálisan sokat levadásznak (a nyolcvanas években közel egymilliót) Párban él, a pár közösen gondozza a kölyköket Nagyon keveset tudnak róla Zorrók

Culpeo Dél-Amerika nyugati oldalán eléggé gyakori A legnagyobb rókaféle Amerikában A nyulak fékentartása miatt hasznosnak tartják Matriarchátus, a hím kölykök távoznak, a szukák maradnak, és a legerősebb utód később örökli anyja territóriumát Szokatlanul rövid élettartam (kevesebb, mint 2 év) Zorrók

Szürke róka Kanadától Venezueláig, kisebb területeken, főképp melegebb vidéken Szokatlanul rövid lábak, a többi rókától eltérően ovális pupilla Éjjeli ragadozók, rovarokat, kisemlősöket, madarakat esznek Életre szóló monogámia, territoriális viselkedés Kiválóan másznak fára, szokatlan módon a kutyaféléknél Ebben horgas karmaik segítik őket Zorrók

Kanada, Alaszka Közép-Amerika Eredetileg nyugaton, de a farkasok megritkulásával átterjedtek keletre is. Egyeduralmuk kb. száz évig tartott, a farkasvédelem beindulásáig Rendkívül változatos, 19 alfaj, az egyik legsikeresebb kutyaféle Mára mindenhol éjjeli vadásszá vált Egyedül egerészik, nagy prédára csoportosan jár, kooperatív vadász, szereposztással; szimbiózis a szkunkkal? Laza falkaszerkezet, nincs túl sok agresszió. A párnak a többi falkatag segíthet az utódnevelésben Indián és latin neve: ugató kutya nagyon vokális, azonban ugatása inkább magas vonyításokból áll Sakálok - kojot

Panyókás sakál 2 különálló populáció: ÉK-Afrika és DNy-Afrika Rendkívül sikeres, mindenevő ragadozó, az afrikai kojot, ezért üldözik is. Thomson gazellát 75% sikerességgel ejt el! Kis falkában él, idősebb kölykökkel mint segítőkkel. Monogám, sokat van együtt a pár A segítők kulcsszerepet játszanak a sikeres utódnevelésben Hosszas udvarlás után jön létre és foglal territóriumot a pár, melyet megvéd más ragadozóktól is A kölykök erős dominanciaharcot vívnak, és általában a legerősebbek válnak önállóvá. Ha kevés a préda, az erősek kergetik el a gyengébb testvéreiket Erősen vokális, sokféle kommunikációs jellel Sakálok

Délkelet-USA, gyakorlatilag kipusztult, Carolinában van egy visszatelepített populációja Vitatott, hogy külön faj-e, vagy a sz. farkas alfaja, vagy a sz. farkas és a kojot hibridje (fontos kérdés a megőrzés miatt) Fosszíliák alapján állítják, hogy előbb Amerikában volt, mint a sz. farkas, és sokáig elkülönülten élt a 2 faj északon ill. délen Az utóbbi időkben genetikailag keveredhetett a kojottal Főleg kisebb prédákat ejt Eltérően a kojottól és a sz. farkastól, a falka akkor is összetart, ha nem nagy prédákat ejt. Alfa pár, közös gondozás a falkával Farkasok vörös farkas (Canis rufus)

A szürke farkas alfajának is tartják Földikutyákra vadászik, nappali, mivel a préda is az Territoriális, csak az alfa pár szaporodik Az alfa nőstény elpusztítja a többi szuka esetleges kölykeit Főképpen a kutyával való hibridizáció miatt kipusztulhat Farkasok etióp farkas

Dél-Amerika erdős-nedves vidékein él Sokat tartózkodik a vízben Nálánál nagyobb zsákmányt (nandu) is legyűr a csapat Rejtett életmódot élő, kevéssé ismert faj Nagyobb csoportokban él (kb. 10 egyed), ahol a domináns nőstény hormonálisan gátolja a többi ivarzását Évente kétszer (!) tüzel Erősen szociális faj Szuperszociális kutyafélék - Bozótkutya

Dhole Délkelet-Ázsia (Jávától Kelet- Oroszországig). Sokhelyütt kipusztult Réttel határos erdőket kedveli, nappali, ám rejtett életmódú Rövid állkapocs (kevesebb foggal), nagyon erős harapás Nagytermetű prédát űz a falka, azt gyorsan, élve felfalja. Ádázul védi a zsákmányt, néha a tigrist, medvét is megöli. Embertől félnek Több szuka is kölykezhet együtt, közösen nevelnek, és a falka eteti a kicsiket. Azok általában a falkában maradnak Szigorú hierarchia, általában több a hím a falkában Szokatlan hangok: nyávogás, csuklás, füttyögés. Ez utóbbi az egyedek azonosítását szolgálja Szuperszociális kutyafélék

Hiénakutya Széles fej, nagyon erős harapás, sok csontot esznek, megnagyobbodott előzápfogaikkal rágva szét azokat. Egyedre jellemző, aszimmetrikus mintázat. Messziről felismerik egymást Huzamos időn keresztül képesek 50 km/h-val űzni a prédát. Élve széttépik, megeszik, 1-1 állat akár 9 kilónyit is! Csak az alfa pár szaporodik, tüzeléskor a hím nagyon vigyáz a párjára A szukának 12-14 csecse van, és akár 20-at is kölykezhet (!!). Az alfa szuka igyekszik elpusztítani, sorvasztani az esetleges más almokat. Egy szuka sok kölyök elv. Ennyit tud felnevelni a falka. Mindig a kölykök esznek először. Szuperszociális kutyafélék

Összefoglalás: siker és kihalás Sikerességet előmozdító tényezők: csúcsragadozó státusz, opportunizmus, emberi jelenlét elviselése, csoportos vadászat és utódgondozás Hátrányos vonások: gyenge ragadozó, félénkség, kártékonyság, nagyon speciális életmód