Észak-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ NEGYEDÉVES MUNKAER -GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS Észak-Magyarország 2010. január - március Létszámnövelési várakozások az észak-magyarországi régió megyéiben az elkövetkez 3 hónapban Nógrád 0,6% Heves 1,1% Borsod-Abaúj-Zemplén 2,1%
TÁJÉKOZTATÓ AZ ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓ 2010. ÉV I. NEGYEDÉVI VÁRHATÓ MUNKAER -PIACI FOLYAMATAIRÓL (A NEGYEDÉVES MUNKAER -GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS ALAPJÁN) BEVEZETÉS 2010 januárjában tizenkilencedik alkalommal kerestük meg postai úton régiónk jelent sebb foglalkoztatóit, és kértünk információkat a megel három hónap foglalkoztatási változásairól, valamint az elkövetkez három, illetve tizenkét hónap munkaer -gazdálkodási terveir l. A korábbi felmérésekhez hasonlóan ezúttal is azzal a céllal, hogy szélesebb kör és naprakész információkhoz jussunk a munkaer piac folyamatairól. A GAZDASÁG ÉS A FOGLALKOZTATOTTSÁG JELLEMZ I A KSH munkaer -felmérése szerint a 2009 IV. negyedévében országosan a 15-74 éves népességb l a gazdaságilag aktívak száma 4.224,9 ezer f t tett ki, mely az egy évvel korábbinál 7,1 ezer f vel több, az aktivitási arány pedig 55,0%, amely 0,3%-ponttal emelkedett az egy évvel ezel ttihez képest. A gazdaságilag aktív népességen belül a foglalkoztatottak száma 3.782,8 ezer f volt, 97,9 ezer f vel, 2,5%-kal csökkent az elmúlt év azonos id szakához képest, amíg a munkanélküliek száma 105 ezer f vel, 442,1 ezer f re emelkedett, így arányuk 10,5% lett, 2,5 százalékponttal magasabb az el évinél. A gazdaságilag inaktív 15-74 éves népesség száma 3.459,1 ezer f volt, 30,4 ezer f vel mérsékl dött 2008 negyedik negyedévéhez képest. Az észak-magyarországi régióban 2009 negyedik negyedévében a gazdaságilag aktív 15-74 éves népesség száma az egy évvel korábbihoz képest 5,5 ezer f vel, 468,1 ezer f re csökkent (aránya 50,9%), az inaktívaké pedig 11 ezer f vel 451,2 ezer f re mérsékl dött. A gazdaságilag aktív népességen belül a foglalkoztatottak száma a negyedévben átlagosan 397,9 ezer f volt, 13 ezer f vel alacsonyabb, mint a megel év azonos id szakában, arányuk 43,3%. A munkanélküliek száma ugyanebben az id szakban 70,2 ezer f t tett ki, aránya pedig 15,0%-nak felelt meg. Gazdasági aktivitás - 2009. IV. negyedév Megnevezés észak-magyarországi régióban országosan Foglalkoztatottak, 1000 f 397,9 3 782,8 Munkanélküliek, 1000 f 70,2 442,1 Gazdaságilag aktívak, 1000 f 468,1 4 224,9 Gazdaságilag inaktívak, 1000 f 451,2 3 459,1 Aktivitási arány, % 50,9 55,0 Foglalkoztatási arány, % 43,3 49,2 Munkanélküliségi ráta, % 15,0 10,5 A KSH 15-74 éves népesség körében végzett munkaer -felmérése alapján - 2 -
MUNKAER -PIACI JELLEMZ K 2009 IV. NEGYEDÉVÉBEN Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat adatai szerint országosan a nyilvántartott álláskeres k száma 2009. december végén 604,6 ezer f volt, ami 4,2%-os emelkedést mutat az el hónaphoz képest, az egy évvel korábbi adatokhoz viszonyítva 26,7%-os létszámnövekedést tapasztalhatunk. Az év végén az országban közel minden ötödik munkanélküli az északmagyarországi régióban volt nyilvántartva, számuk 114,7 ezer f, mely 4,3%-kal több az el havinál, és 18,3%-kal az egy évvel korábbinál. A pályakezd álláskeres k száma országosan 51,3 ezer f volt 2009 végén. A regisztrált pályakezd k létszáma az el év azonos id szakához viszonyítva 23,4%-kal b vült. Észak- Magyarországon az országoshoz hasonló trendet figyelhettünk meg, bár az emelkedés üteme jóval mérsékeltebb. Régiónkban 2,0%-kal csökkent rövid távon a pályakezd k száma, az el évhez viszonyítva azonban 14,9%-kal több, összesen 11.424 f pályakezd volt nyilvántartásunkban. Az utolsó negyedév végén Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 71,9 ezer f t, Hevesben 22,6 ezer Nógrádban pedig 20,2 ezer f t tartottak nyilván álláskeres ként munkaügyi kirendeltségeink. Havi szinten mindhárom megyében emelkedett a munkát keres k száma, Borsodban 3,5%-kal, Hevesben 4,9%-kal, Nógrádban pedig 6,5%-kal, az éves növekedés Hevesben volt a legnagyobb mérték (27,5%), Nógrád megyében (18,2%) és Borsodban annál mérsékeltebb (15,7%) ütem. Régiónkban az országos átlaggal egyenl mértékben emelkedett december hónapban a regisztráltak száma; egy éves viszonylatban azonban a régiós növekedés 8,4%-ponttal az országos átlag alatt maradt. 2009 utolsó hónapjában a munkanélküliségi arány a regisztrált álláskeres k létszáma a gazdaságilag aktív népességhez viszonyítva 22,2% volt az észak-magyarországi régióban, ez továbbra is számottev en meghaladja az országos 13,7%-ot, valamint a hét régió között ezúttal is a legmagasabb. - 3 -
A FELMÉRÉS TAPASZTALATAI 2009 decemberében a régió 1.174 munkáltatóját kerestük meg, hogy tájékoztatást kérjünk az elmúlt negyedévi munkaer -gazdálkodási adataikról, valamint az elkövetkez id szakra (január március, illetve 2010. december) vonatkozó terveikr l. A postai úton, valamint esetenként e-mailben kiküldött kérd ívünkre 999 cég, a megkeresett munkáltatók 85,1%-a válaszolt régiónkban. A válaszadó munkáltatók megoszlása vállalati méret és nemzetgazdasági ágak szerint Gazdasági ág Észak-Magyarország Mikro Kis Közép Nagy 1-9 f 10-49 f 50-249 f 249 f felett Összesen (db) (%) (db) (%) (db) (%) (db) (%) (db) (%) mez gazdaság 28 10,4 43 10,2 19 7,6 3 4,9 93 9,3 ipar 56 20,8 157 37,4 111 44,6 27 44,3 351 35,1 épít ipar 29 10,8 41 9,8 7 2,8 1 1,6 78 7,8 kereskedelem, javítás 79 29,4 76 18,1 21 8,4 4 6,6 180 18,0 vendéglátás 22 8,2 19 4,5 7 2,8 0 0,0 48 4,8 szállítás, posta, távközlés 7 2,6 10 2,4 7 2,8 7 11,5 31 3,1 p.ü.közvetítés, gazdasági szolgáltatás 30 11,2 28 6,7 11 4,4 1 1,6 70 7,0 közigazgatás 5 1,9 16 3,8 24 9,6 2 3,3 47 4,7 oktatás 2 0,7 6 1,4 13 5,2 2 3,3 23 2,3 egészségügyi, szociális ellátás 1 0,4 8 1,9 20 8,0 9 14,8 38 3,8 egyéb közösségi szolgáltatás 10 3,7 16 3,8 9 3,6 5 8,2 40 4,0 Összesen (db) 269 100,0 420 100,0 249 100,0 61 100,0 999 100,0 Összesen (%) 26,9 42,0 24,9 6,1 100,0 A válaszadó munkáltatóknál alkalmazottak aktuális, 2009. december 31-re vonatkozó létszáma 75.439 f volt. Ez a szám a KSH adatai alapján 2009. év IV. negyedévében a régióban alkalmazásban állók létszámának 1 37,3%-át teszi ki, ily módon a mintavételi arány kell en informatívnak tekinthet. Az alkalmazottak megoszlása munkáltatójuk ágazati hovatartozása szerint az észak-magyarországi régióban és a válaszadói körben Válaszadóknál ÉM régióban 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% Mez gazdaság Ipar Épít ipar Kereskedelem, javítás Közigazgatás Oktatás Egészségügy Egyéb ágak 1 4 f nél többet foglalkoztató régiós székhely, vállalkozásoknál, költségvetési és társadalombiztosítási szerveknél, valamint a kijelölt non-profit szervezeteknél - KSH, Tájékoztatási adatbázis - 4 -
A megkeresett munkáltatók köre minden negyedév során kismértékben változik, mintánkban az ipari, a mez gazdasági és az egyéb gazdasági ágakba tartozó munkáltatók felül, míg az épít ipari, a közigazgatási és oktatási tevékenységet folytató ágakhoz tartozók ismét alul reprezentáltan szerepeltek. A kereskedelmi, javítási, és az egészségügyi ágakba tartozó cégek aránya nem mutatott jelent s eltérést a KSH adataihoz képest. Az eltérések egyrészr l tervezettek voltak például az ipar esetében, ahol igyekeztünk a régió foglalkoztatása szempontjából meghatározó, nagy létszámú munkáltatókat bevonni a vizsgálatba, másrészr l viszont a kényszer ség okán keletkeztek, mivel egyes területeken (más együttm ködésre hajlandó partnerek hiányában) a mintába túlsúllyal kerültek be mez gazdasági munkáltatók. Ahogyan azt az el diagramon is jól láthatjuk, a vizsgálatba túlnyomórészt 42,0% arányban a kisvállalkozói körbe tartozó munkáltatók kerültek be. A megkeresett cégek 26,9%-a a mikro-, és 24,9% a középvállalkozások közül került ki. A 250 f feletti létszámú nagyvállalatok 6,1%-os arányt képviselnek a mintában. A megkeresett vállalkozások megyénkénti megoszlása statisztikai állományi létszám szempontjából is mutat némi különbséget. Borsod-Abaúj-Zemplén és Nógrád megyében a mikro- és kisvállalkozások együttes aránya 70% körüli, míg ez az arány a hevesi mintában alig több, mint 65%-os, itt válaszolt viszont a legtöbb 50 f nél többet foglalkoztató munkaadó ez igaz mind a középvállalkozásokat, mind pedig a 250 f nél többet foglalkoztatókat tekintve. Elmondható továbbá, hogy a válaszadók több mint fele borsodi illet ség. - 5 -
A MUNKAER -KERESLET VÁRHATÓ ALAKULÁSA 2010. I. NEGYEDÉVBEN Nógrád 0,6% Heves 1,1% Borsod-Abaúj-Zemplén 2,1% Januárban a felmérésben résztvev szervezetekt l beérkezett válaszok összesítése alapján megállapítható, hogy a régióban ez év els negyedévében a foglalkoztatás terén 1,4%-os b vülésre lehet számítani, országosan 1,8%-os emelkedés várható. A tervezett változások létszámkihatása a válaszadók körében összességében 1.078 f s növekedést jelent az id szak végére, azaz a felvételi, illetve elbocsátási szándékok összevetése alapján a foglalkoztatottak számának enyhe emelkedése prognosztizálható. Ez az egyenleg a válaszadó munkáltatóknál 2.768 f várható alkalmazása és 1.690 f elbocsátása révén fog kialakulni. A 2009. december 31-i létszámra, mint bázisra vetítve 3,7%-os felvétel és 2,2%-os elbocsátás mellett, a létszámváltozások a dolgozók 5,9%-át, mintegy 4.458 f t fognak ily módon érinteni. Tizennégy kirendeltség területén várhatunk emelkedést, ezek közül a legjelent sebb: Ózd (344 f ), Gyöngyös (145 f ), Edelény (114 f ), Sárospatak (111 f ), Balassagyarmat (99 f ), Miskolc (70 f ), Tiszaújváros (58 f ) és Hatvan (56 f ). Mindössze hat kirendeltség területér l jeleztek a munkáltatók negatív egyenleget a be- és kilép k számát tekintve, Borsod-Abaúj-Zemplén és Nógrád megyékb l, 3-3 kistérségb l. Salgótarján (59 f ) és Kazincbarcika (39 f ) esetében a legnagyobb a csökkenés, a többi körzetben a 20 f t sem nem éri el. Hét térségben stagnálásra számíthatunk. - 6 -
Munkaer -felvétel és leépítés az elkövetkez 3 hónap során, ágazatok szerint 2010. január - március Mez gazdaság, vad-, erd -, halgazdálkodás Bányászat Feldolgozóipar összesen Villamos energia-, gáz- és vízellátás Épít ipar Kereskedelem, javítás Szálláshelyszolgáltatás, vendéglátás Szállítás, raktározás, posta, távközlés Pénzügyi közvetítés, ingatlanügyek, gazdasági szolgáltatás Közigazgatás, védelem, kötelez társadalombiztosítás Oktatás -5,7% -6,5% -7,0% -0,9% -1,8% -2,4% -2,4% -3,5% -0,4% -1,5% -3,1% -0,5% -0,5% 0,7% 2,7% 1,8% 1,1% 0,3% 2,9% 1,9% 3,6% 2,4% 3,0% 1,5% 1,0% 2,4% 2,0% 4,1% 5,9% 4,1% 5,5% 9,3% 12,4% Ugyancsak változatos képet mutatnak a létszámváltozási el rejelzések nemzetgazdasági ágak és ágazatok szerint. A közcélú foglalkoztatás volumenének változása jelent sen meghatározza a várható létszámmozgásokat. B vülést az egyéb közösségi, személyi szolgáltatás (6,1%, 232 f ), a közigazgatás, védelem, társadalombiztosítás (5,5%, 178 f ), a mez gazdaság, vad-, erd -, és hal-gazdálkodás (3,6%, 153 f ), a villamos-gép, szer gyártása (1,7%, 143 f ), és a szállítás, raktározás, posta, távközlés (1,5%, 98 f ) területén tevékenyked válaszadók remélnek. Az els három esetben a tél múlásával fellép hatások érzékelhet k leginkább, illetve mindhárom esetben számottev a ki- és beáramlás. Visszaesést az épít iparban várhatunk (2,4%, 57 f ) jelent s fluktuáció mellett, mely mintegy 250 f t érint. További négy ágazatból jeleztek minimális Egészségügyi-, szociális ellátás -0,7% 1,3% 0,6% mérsékl dést az érintett cégek, de ez minden esetben 35 f alatti Egyéb közösségi, személyi szolgáltatás -2,2% 6,1% 8,3% létszámot érint. -15% -10% -5% 0% 5% 10% 15% Munkaer -felvétel Munkaer -csökkenés Létszámváltozás - 7 -
Létszámmozgásra vonatkozói várakozások az észak-magyarországi régióban 2010 I. negyedévében a válaszadók körében Foglalkoztatási f csoport Az I. negyedév folyamán Belép f Kilép f Egyenleg szakképzettséget nem igényl (egyszer ) foglalkozások 1216-546 670 ipari és épít ipari foglalkozások 530-381 149 gépkezel k, összeszerel k, járm vezet k 451-359 92 egyetemi, f isk. képz. önálló alkalmazását igényl foglalkozások 114-46 68 egyéb fels fokú vagy középfokú képzettséget igényl foglalkozások 137-101 36 irodai és ügyviteli (ügyfélforgalmi) jelleg foglalkozások 71-40 31 mez gazdasági és erd gazdálkodási foglalkozások 88-63 25 törvényhozók, igazgatási, érdekképviseleti vezet i 39-28 11 szolgáltatási jelleg foglalkozások 122-126 -4 Összesen 2768-1690 1078 A táblázatból jól látható, hogy leginkább a szakképzettséget nem igényl (egyszer ) foglalkozások esetén n jelent sen a létszám, ezenkívül, az ipari és épít ipari foglalkozások, a gépkezel k, összeszerel k, járm vezet k és az egyetemi, f iskolai képzettség önálló alkalmazását igényl foglalkozások körében várható b vülés. Az els három esetben jelent s létszámmozgás is megfigyelhet. Számottev mérsékl dést sehol sem jeleztek a megkérdezettek. Az év els negyedévében az alábbi foglalkozásokban várható számottev létszámmozgás (részletesen lásd a 2. számú mellékletben): A leginkább pozitív mérleggel záruló * egyszer szolgáltatás jelleg foglalkozások: 541 f (érintett: 1.629 f ) * vas és fémipari foglalkozások: 144 f (érintett: 368 f ) * egyszer mez gazdasági és erd gazdálkodási foglalkozások: 129 f (érintett: 133 f ) * feldolgozóipari gépek kezel i: 76 f (érintett: 396 f ) A fentieken túl, egyenlegét tekintve kevésbé jelent s, de nagyobb számú ki- és belépést el rejelz * mobil gépek kezel i (be: 201 f, ki: 198 f ) * kereskedelmi, vendéglátó-ipari foglalkozások (be: 96 f, ki: 104 f ) * épít ipari foglalkozások (be: 71 f, ki: 104 f ) A szakképzettséget nem igényl (egyszer ) foglalkozások körében az Út a munkához program, a közcélú foglalkoztatás, illetve a közmunkaprogramok szezonális hatása érzékelhet, ahol a települési önkormányzatoknál, illetve szervezeteiknél zajló feladatok ellátása a tél múlásával egyre több munkaer t igényel, így megkezd dik a munkavállalók beáramlása. - 8 -
A MUNKAER -KERESLET VÁRHATÓ ALAKULÁSA 2010. IV. NEGYEDÉV VÉGÉN A kérd ívünket kitölt munkáltatók 2010. januári válaszai alapján megállapítható, hogy régiónkban 2010. január-március között várható 1,4%-os b vüléshez hasonló mérték emelkedést (1,3%) terveznek a megkérdezettek egy éves id távra, országosan ennél mérsékeltebb, 0,8%-os növekedésre számítanak 2010 végére. A jelzett változás létszámkihatása a válaszadók körében összességében 946 f s b vülést jelent a felvételi és elbocsátási szándékok összevetése alapján. A változás 2,1%-os, illetve 1,0%-os növekedést takar Borsod-Abaúj-Zemplén és Heves megyékben, valamint 0,2%-os mérsékl dést Nógrádban. Létszámnövelési várakozások az észak-magyarországi régió megyéiben az elkövetkez 12 hónapban Borsod-Abaúj-Zemplén Nógrád 2,1% -0,2% Heves 1,0% A kirendeltségi körzetek többségében 15 esetben éves kitekintésben kisebb-nagyobb mérték növekedésre számíthatunk. A legnagyobb létszámb vülést a miskolci (217 f ), gyöngyösi (190 f ), a hatvani (177 f ), az ózdi (134 f ), a tiszaújvárosi (97 f ), és a balassagyarmati (93 f ) térségben gazdálkodó szervezetek prognosztizálták. Számottev bb arányú és mérték csökkenés csupán három kistérség területén várható; ezek Bátonyterenye (200 f ), Eger (140 f ) és Szerencs (37 f ). A fennmaradó kilenc körzetben néhány f s emelkedés vagy csökkenés mellett stagnálást jeletek a megkérdezettek. - 9 -
Egy éves távlatban vállalati méret szerint minden csoport növekedést jelzett el re. A felmérésben részt vett munkaadói kör tekintetében a legnagyobb létszámú b vítésre 338 f t érint en a közepes méret vállalatok esetében számíthatunk az el rejelzések alapján. A foglalkoztatottak létszámához viszonyítva a legnagyobb arányú emelkedést ismét a 10 f alatti létszámot foglalkoztató mikrovállalkozások jelezték, ahol közel 20 százalékkal b vül a létszám, ez összesen 271 f t jelent. A felmérésben résztvev 420 kisvállalkozásnál együttvéve 149 f s létszámemelkedés várható, míg a nagyvállalatoknál ennél kicsit magasabb, 188 f s belépést valószín sítenek a megkérdezettek. A 2010 IV. negyedév végéig várható 50 f fölötti létszámváltozások várható változás 2010. Nemzetgazdasági ág IV. negyedév végéig (f ) (%) villamosgép, m szer gyártása 314 3,7 fémalapanyag, fémfeldolgozási termék gyártása 169 3,3 gép, berendezés gyártása 136 3,7 szállítás, raktározás, posta, távközlés 107 1,7 r, b rtermékek, lábbeli gyártása 67 24,4 oktatás 63 2,1 máshova nem sorolt feldolgozóipar 62 3,8 szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 60 5,3 gumi m anyag termékek gyártása 59 3,3 ingatlanügyek, gazdasági szolgáltatás 56 3,1 épít ipar -101-4,2 egyéb közösségi, személyi szolgáltatás -238-6,3 A fenti táblázatban közölt adatok szerint nagyobb mérték felvételt több feldolgozóipari ágazat jelzett (b rtermékek, fémalapanyag, fémfeldolgozási termékek, gép, berendezés, villamosgép, szer gyártása), valamint a szállítással, raktározással foglalkozó vállalatok várnak. Visszaesést 2010 negyedik negyedévének végére az épít ipar és az egyéb közösségi, személyi szolgáltatás területén tevékenyked munkáltatók jelezték, ez utóbbi egyértelm en a közcélú foglalkoztatás és a közmunkaprogramok szezonálisan csökken volumenének tudható be. - 10 -
VÉLEMÉNYEK A PÁLYAKEZD KKEL KAPCSOLATBAN Kérd ívünk a létszámmozgásokat vizsgáló állandó kérdéseken felül tartalmaz egy negyedévente változó kérdést is, amelyben a munkáltatók véleményét kérjük ki egy-egy aktuálisan nagyobb figyelemmel kísért munkaer -piaci témakörben. Ezúttal ismét arra kerestük a választ, hogy az általunk megkeresett munkáltatók hogyan vélekednek a pályakezd k alkalmazásáról. Foglalkoztatásuk esetén milyen el nyök jelentkeznek, milyen ösztönz elemek hatnak, illetve milyen problémák felmerülésével kell számolni. A munkáltatók megjelölték az alábbi tíz állítás közül, amelyekkel egyetértettek, ezek közül öt a pályakezd k pozitívumaira, öt pedig esetleges negatívumaira utal. A kapott válaszokból az derül ki, hogy leginkább a pozitív állításokkal értenek egyet négy ilyen szerepel a lista élén. Régiónk nehéz gazdasági helyzetét jól példázza az a tény is, hogy az állami támogatás fontossága majdnem minden második válaszadó említette 5,9%-ponttal meghaladja az országos átlagot, és az egy évvel ezel tti felméréshez képest is 2,1%-ponttal emelkedett. Szintén növekedés (4,6%-pont) figyelhet meg, egy másik, ugyancsak a gazdaságossági kérdések közé sorolható kérdés esetében is, miszerint a pályakezd k olcsóbbak, mint a tapasztalt munkaer. Sajnálatos azonban, hogy csak minden tízedik válaszadó gondolja úgy, hogy a pályakezd k képesek önállóan feladatokat ellátni. Csak miden ötödik válaszadó osztja azt a véleményt, hogy az újoncok betanítása lefoglal egy szakképzett kollégát, illetve, hogy sok id t vesz igénybe. A többi negatív megállapítást tartalmazó kérdés esetén még kisebb az egyetért k képviselete, s nem figyelhet meg számottev elmozdulás az egy évvel ezel tti munkáltatói válaszokhoz képest sem. A tíz kérdésünkre adott válaszok megoszlását az alábbi táblázat szemlélteti Igen Egyetért-e az alábbi állítással? (%) 1 azért éri meg ket alkalmazni, mert az állam számos támogatást nyújt utánuk + ÉMRMK 47,0 Ország 41,1 2 könnyebben betaníthatók, mint más korosztályok + ÉMRMK 34,7 Ország 32,6 3 a legfrissebb szakmai tudással rendelkeznek + ÉMRMK 25,3 Ország 28,9 4 olcsóbbak, mint a tapasztalt munkaer + ÉMRMK 22,9 Ország 24,0 ÉMRMK 21,4 5 betanításuk lefoglal egy szakképzett kollegát - Ország 19,4 ÉMRMK 17,6 6 betanításuk sok id t vesz el - Ország 15,8 ÉMRMK 13,6 7 hosszú távon nem lehet rájuk számítani - Ország 12,7 ÉMRMK 10,2 8 tapasztalatlanságukból adódóan lassabb munkavégzésüket nem ellensúlyozza alacsonyabb bérük - Ország 9,4 9 hasznosak, mert önállóan képesek feladatokat ellátni + ÉMRMK 9,7 Ország 11,1 ÉMRMK 8,7 10 nehezen alkalmazkodnak a munkahelyen - Ország 6,8-11 -
MÓDSZERTAN 1. A negyedéves munkaer -gazdálkodási felmérés A PHARE TWINING (2004. február-2005. november) svéd-dán modernizációs folyamat során kialakításra került negyedéves munkaer -gazdálkodási felmérés 2005. III. negyedévét l kezd en az Állami Foglalkoztatási Szolgáltatása (ÁFSZ) teljes szervezetére nézve felhasználásra került. Az országban 169, régiós szinten 27 kirendeltség vesz részt rendszeresen a munkában. 2. KSH lakossági munkaer -felmérés A Központi Statisztikai Hivatal a lakosság gazdasági aktivitásának foglalkoztatottságának és munkanélküliségének vizsgálatára 1992-ben vezette be a nemzetközi összehasonlításra alkalmas új adatgy jtését. A munkaer -felmérés, ami a magánháztartásokra kiterjed reprezentatív felvétel, a 15-74 éves személyek gazdasági aktivitásáról nyújt információt. Foglalkoztatottnak tekintend mindenki, aki a vizsgált id szakban az un. vonatkozási héten legalább 1 óra, jövedelmet biztosító munkát végzett, vagy munkájától csak átmenetileg (szabadság, betegség stb. miatt) volt távol. Munkanélkülinek tekintend az a személy, aki egyidej leg az adott héten nem dolgozott (s nincs olyan munkája, amelyt l átmenetileg távol volt); aktívan keresett munkát a kikérdezést megel négy hét folyamán; rendelkezésre áll, azaz két héten belül munkába tudna állni, ha találna megfelel állást. Gazdaságilag aktívak azok, akik megjelennek a munkaer piacon, azaz a foglalkoztatottak és a munkanélküliek. Gazdaságilag nem aktívak azok, akik a vonatkozási héten nem dolgoztak, illetve nem volt rendszeres, jövedelmet biztosító munkájuk és nem is kerestek munkát, vagy kerestek, de nem tudtak volna munkába állni. Ide tartoznak többek között a passzív munkanélküliek, akik szeretnének ugyan munkát, de kedvez tlennek ítélve elhelyezkedési esélyeiket, meg sem kísérlik az álláskeresést; a gyermekgondozási ellátás bármelyik formáját igénybevev k; az a nyugdíjas, járadékos, aki nem folytat keres tevékenységet; a t kejövedelmükb l él k;
a 15 éven aluliak; a 15 éven felüli tanulók; a háztartásbeliek; a közületi eltartottak; a szociális gondozottak. A munkanélküliség, illetve a gazdasági aktivitás mértékének jellemzésére a következ fontosabb mutatószámok szolgálnak: - a foglalkoztatási arány, amely a foglalkoztatottaknak a megfelel korcsoportba tartozó népességhez viszonyított aránya; - a munkanélküliségi ráta, amely a munkanélkülieknek a megfelel korcsoportba tartozó gazdaságilag aktív népességen belüli aránya; - az aktivitási arány, amely a gazdaságilag aktívak aránya a megfelel korcsoportba tartozó népességen belül. 3. Állami Foglalkoztatási Szolgálat Nyilvántartott álláskeres : aki a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkezik; oktatási intézmény nappali tagozatán nem folytat tanulmányokat; öregségi nyugdíjra nem jogosult; az alkalmi foglalkoztatásnak min sül jogviszony kivételével munkaviszonyban nem áll és egyéb keres tevékenységet sem folytat; maga is aktívan keres munkahelyet; elhelyezkedése érdekében a munkaügyi központ kirendeltségével álláskeresési megállapodást köt; a megfelel munkahelyre szóló állásajánlatot elfogadja; akit a munkaügyi központ kirendeltsége álláskeres ként nyilvántart. Regisztrált álláskeres (2005. november 1. el tt munkanélküli): az állami munkaközvetít irodában nyilvántartásba vett személy, aki munka-viszonnyal nem rendelkezik, nem nyugdíjas, nem tanuló, foglalkoztatást el segít támogatásban nem részesül, munkát vagy önálló foglalkoztatást keres és ennek érdekében munkavégzésre rendelkezés áll.
Észak-Magyarország 1. számú melléklet Összesített kimutatás a várható létszámalakulás tendenciáiról az észak-magyarországi régióban, a 2010 januárjában adott munkáltatói el rejelzések alapján Megnevezés válaszadók száma (db) jelenlegi létszám (f ) +3 hó múlva várható létszám (f ) változás +3 hónap múlva (%) +12 hó múlva várható létszám (f ) változás +12 hónap múlva (%) Miskolci Kirendeltség és Szolgáltató Központ 56 8 952 9 022 0,8 9 169 2,4 Encsi Kirendeltség 32 1 264 1 269 0,4 1 260-0,3 Kazincbarcikai Kirendeltség 62 4 219 4 180-0,9 4 214-0,1 Tiszaújvárosi Kirendeltség 42 2 513 2 571 2,3 2 610 3,9 Mez kövesdi Kirendeltség 29 1 867 1 908 2,2 1 919 2,8 Ózdi Kirendeltség 65 5 839 6 183 5,9 5 973 2,3 Sárospataki Kirendeltség 46 2 080 2 191 5,3 2 141 2,9 Sátoraljaújhelyi Kirendeltség 34 2 279 2 280 0,0 2 279 0,0 Szerencsi Kirendeltség 44 1 627 1 610-1,0 1 590-2,3 Edelényi Kirendeltség 38 1 653 1 767 6,9 1 727 4,5 Szikszói Kirendeltség 20 877 886 1,0 907 3,4 Tokaji Kirendeltség 20 318 305-4,1 325 2,2 Putnoki Kirendeltség 9 370 372 0,5 382 3,2 Gönci Kirendeltség 10 181 181 0,0 181 0,0 Mez csáti Kirendeltség 15 654 690 5,5 729 11,5 Borsod-Abaúj-Zemplén 522 34 693 35 415 2,1 35 406 2,1 Egri Kirendeltség és Szolgáltató Központ 64 9 150 9 160 0,1 9 010-1,5 Gyöngyösi Kirendeltség 53 7 049 7 194 2,1 7 239 2,7 Hatvani Kirendeltség 60 5 726 5 782 1,0 5 903 3,1 Hevesi Kirendeltség 46 1 811 1 821 0,6 1 823 0,7 Füzesabonyi Kirendeltség 26 1 483 1 530 3,2 1 504 1,4 Pétervásári Kirendeltség 16 416 419 0,7 413-0,7 Heves 265 25 635 25 906 1,1 25 892 1,0 Salgótarjáni Kirendeltség és Szolgáltató Központ 50 6 101 6 042-1,0 6 109 0,1 Balassagyarmati Kirendeltség 62 3 844 3 943 2,6 3 937 2,4 Pásztói Kirendeltség 20 1 084 1 080-0,4 1 079-0,5 Szécsényi Kirendeltség 28 685 677-1,2 691 0,9 Bátonyterenyei Kirendeltség 28 1 914 1 935 1,1 1 714-10,4 Rétsági Kirendeltség 24 1 483 1 519 2,4 1 557 5,0 Nógrád 212 15 111 15 196 0,6 15 087-0,2 Észak-Magyarország 999 75 439 76 517 1,4 76 385 1,3 Országos 7 017 551 313 561 236 1,8 555 852 0,8
Észak-Magyarország 1. számú melléklet (folytatás) Összesített kimutatás a várható létszámalakulás tendenciáiról az észak-magyarországi régióban, a 2010 januárjában adott munkáltatói el rejelzések alapján Megnevezés válaszadók száma (db) jelenlegi létszám (f ) +3 hó múlva várható létszám (f ) változás +3 hónap múlva (%) +12 hó múlva várható létszám (f ) változás +12 hónap múlva (%) Mikrovállalkozás 269 1 373 1 573 14,6 1 644 19,7 Kisvállalkozás 420 10 032 10 094 0,6 10 181 1,5 Középvállalkozás 249 27 255 27 610 1,3 27 593 1,2 Nagyvállalkozás 61 36 779 37 240 1,3 36 967 0,5 Összesen 999 75 439 76 517 1,4 76 385 1,3 mez gazdaság,vadgazdálkodás, erd gazdálkodás 93 4 228 4 381 3,6 4 228 0,0 egyéb ásványbányászat 7 219 223 1,8 218-0,5 élelmiszer, ital, dohány gyártása 70 3 048 3 035-0,4 3 093 1,5 textília, textiláru gyártása 26 1 619 1 643 1,5 1 648 1,8 r, b rtermékek, lábbeli gyártása 3 275 302 9,8 342 24,4 fafeldolgozás 19 254 238-6,3 247-2,8 papírgyártás, kiadói nyomdai tevékenység 12 691 685-0,9 685-0,9 vegyi anyag, termékek gyártása 9 1 704 1 723 1,1 1 752 2,8 gumi m anyag termékek gyártása 25 1 768 1 811 2,4 1 827 3,3 nemfém ásványi termékek gyártása 17 1 000 1 015 1,5 1 011 1,1 fémalapanyag, fémfeldolgozási termék gyártása 63 5 088 5 135 0,9 5 257 3,3 gép berendezés gyártása 25 3 716 3 731 0,4 3 852 3,7 villamosgép, m szer gyártása 34 8 599 8 742 1,7 8 913 3,7 járm gyártás 5 873 875 0,2 889 1,8 máshova nem sorolt feldolgozóipar 22 1 622 1 655 2,0 1 684 3,8 villamos energia, gáz és vízellátás 14 4 563 4 576 0,3 4 578 0,3 épít ipar 78 2 415 2 358-2,4 2 314-4,2 kereskedelem, javítás 180 6 070 6 038-0,5 6 098 0,5 szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 48 1 135 1 162 2,4 1 195 5,3 szállítás, raktározás, posta, távközlés 31 6 465 6 563 1,5 6 572 1,7 pénzügyi közvetítés 9 418 420 0,5 420 0,5 ingatlanügyek, gazdasági szolgáltatás 61 1 825 1 846 1,2 1 881 3,1 közigazgatás, védelem, társadalombiztosítás 47 3 255 3 433 5,5 3 258 0,1 oktatás 23 3 045 3 105 2,0 3 108 2,1 egészségügyi, szociális ellátás 38 7 768 7 814 0,6 7 777 0,1 egyéb közösségi, személyi szolgáltatás 40 3 776 4 008 6,1 3 538-6,3 Összesen 999 75 439 76 517 1,4 76 385 1,3
Észak-Magyarország 2. számú melléklet Létszám felvételi-leépítési szándékok 2010. I. negyedév folyamán az észak-magyarországi régióban Észak-Magyarország Megnevezés belép kilép egyenleg egyszer szolgált. jelleg foglalkozások 1 085-544 541 vas- és fémipari foglalkozások 256-112 144 egyszer mez gazdasági és erd gazdálkodási foglalkozások 131-2 129 feldolgozóipari gépek kezel i 236-160 76 könny ipari foglalkozások 144-83 61 szaki és természettudományi foglalkozások 59-19 40 irodai jelleg foglalkozások 47-14 33 mobil gépek kezel i 201-178 23 pedagógus foglalkozások 21 0 21 technikusok és hasonló m szaki foglalkozások 39-19 20 gazdasági, pénzintézeti ügyintéz k 42-23 19 szakképzett pedagógusok 23-7 16 mez gazdasági foglalkozások 55-40 15 gazdasági, költségvetési szervezetek vezet i 38-27 11 erd - és vadgazdálkodási foglalkozások 33-23 10 szociális - egyetemi, f iskolai. képzettséghez kapcsolódó- foglalkozások 7 0 7 gazdasági, jogi és társadalomtudományi foglalkozások 16-13 3 egészségügyi - egyetemi, f iskolai. képzettséghez kapcsolódó foglalkozások 7-4 3 nem anyagi jelleg szolgáltatási foglalkozások 24-22 2 közlekedési, postai és hírközlési foglalkozások 2 0 2 egészségügyi foglalkozások 17-17 0 egyéb magasan képzett ügyintéz k 2-2 0 igazságszolgáltatási, élet- és vagyonvédelmi foglalkozások 2-2 0 gazdasági, költségvetési kisszervezetek vezet i 1-1 0 kulturális, sport, m vészeti, vallási - fels fokú képzettséghez kapcsolódó foglalkozások 0-1 -1 kulturális, sport, m vészeti és vallási foglalkozások 0-1 -1 bányászati foglalkozások 0-1 -1 ügyviteli (ügyfélforgalmi) jelleg foglalkozások 24-26 -2 háziipari, vegyesipari és raktározási foglalkozások 24-27 -3 egyéb helyhez kötött gépek kezel i 14-21 -7 kereskedelmi, vendéglátó-ipari foglalkozások 96-104 -8 szociális és munkaer -piaci szolgáltatási foglalkozások 10-18 -8 egyéb ügyintéz k 6-21 -15 élelmiszeripari foglalkozások 35-54 -19 épít ipari foglalkozások 71-104 -33 FEOR szerint összesen 2 768-1 690 1 078