TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS

Hasonló dokumentumok
PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY

A magyar lakosság évi utazási szokásai VEZETÕI ÖSSZEFOGLALÓ. Magyar Turizmus Rt.

A szenior korosztály utazási szokásai

A magyar lakosság belföldi utazásai

PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY

PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY

Összefoglaló. Készítette: a Magyar Turizmus Rt. Kutatási Igazgatóságának megbízásából a M.Á.S.T. Piac- és Közvéleménykutató Társaság

A Balatonra utazó magyar háztartások utazási szokásai

A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2013-ban

A magyar lakosság utazási szokásai, 2010

Turizmus Bulletin. szakmai és tudományos folyóirata XIII. évfolyam, 2. szám Megjelenés: augusztus Lapzárta: július

Az Észak-Alföld régió küldőpiacai Észak-Európa

Az észak-európai vendégforgalom alakulása Magyarországon Dánia Vendégek száma Vendégéjszakák száma Látogatók száma

A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2011-ben A KSH keresletfelmérésének adatai alapján

ZÖLDTURIZMUS ÉVE 2007.

A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2016-ban A KSH keresletfelmérésének adatai alapján

A magyar háztartások utazási aktivitása (részvételi arány a háztartások százalékában)

A magyar lakosság utazási szokásai

KUTATÁSI JELENTÉS A FŐSZEZONRA VONATKOZÓ UTAZÁSI TERVEK. TÉMÁBAN A MAGYAR TURIZMUS ZRT. részére április

A MAGYAR LAKOSSÁG UTAZÁSI TERVEI A MÁJUS SZEPTEMBERI IDŐSZAKRA

A HÓNAP KÜLDŐORSZÁGA UKRAJNA. Kiss Kornélia Magyar Turizmus Zrt. Budapest, június 20.

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS

MInden élménnyel több leszel

ÉLMÉNYÍGÉRETEK, ÉLMÉNYKÉPZETEK ÉS MEGVALÓSULÁSUK A TISZAI VÍZPARTI TURIZMUSBAN

Turizmus Magyarországon 2012

Turizmus. Magyarországon

PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY

Franciaország. Marketingterv

A MAGYAR LAKOSSÁG ÉVI NYÁRI UTAZÁSI TERVEI

MInden élménnyel több leszel. Turizmus Magyarországon végleges adatokkal

A magyar lakosság fesztivállátogatási szokásai

Turizmus Bulletin. Felelős kiadó: Dr. Galla Gábor vezérigazgató Főszerkesztő: Kiss Kornélia kutatási igazgató Szerkesztő: Polgár Judit kutató

SAJTÓANYAG FELMÉRÉS KÉSZÜLT A MAGYAROK UTAZÁSI SZOKÁSAIRÓL

Négy napra megy nyaralni a magyar

A HÓNAP KÜLDŐORSZÁGA LENGYELORSZÁG

4.5. Az egy napra külföldre látogatók tartózkodási ideje és ezek megoszlása összevont motivációs célok és határszakaszok szerint,

PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY

Turizmus. Magyarországon MAGYARORSZÁG MAGYARORSZÁG MAGYARORSZÁG

2013. január június 1. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának alakulása

MAGYARORSZÁG. Turizmus. Magyarországon

Turizmus. Magyarországon MAGYARORSZÁG MAGYARORSZÁG MAGYARORSZÁG

BALATONI UTAZÁSOK JELLEMZŐI

A nemzeti parkok ismertsége és imázsa a magyar lakosság körében

A magyar lakosság természetjárással kapcsolatos attitûdjei

Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt.

Egy még vonzóbb Budapestért

Turizmus Magyarországon

MotoGP 2009 Magyarország

Itthon Végleges adatokkal. Turizmus. otthon van. Magyarországon.

2005. szeptember Spanyolország. A prezentáci

PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY. Halassy Emõke A magyar lakosság és a vízi, a vízparti, valamint a gyógyés wellness-turizmus kapcsolata 2

HÁLÓZATI KOORDINÁCIÓS IRODA - Aktualitások

A magyar turisztikai régiók a statisztikák tükrében

MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA január augusztus. 1. A kereskedelmi szálláshelyek főbb mutatóinak alakulása

UTAZÁS ÉS SZABADIDŐ2008. KIÁLLÍTÁS ÉS VÁSÁR DEBRECEN MÁRCIUS STATISZTIKA

Turisztikai konferencia VESZPRÉM,

TÉNYEK ÉS ELŐREJELZÉSEK

AGRIA NYÁRI JÁTÉKOK 2012.

BudapestKözép-Dunavidék

Olaszország. Marketingterv

1,7 MILLIÓ VENDÉG ÉS 5,4 MILLIÓ VENDÉGÉJSZAKA AZ ÜZLETI CÉLÚ EGYÉB SZÁLLÁSHELYEKEN 2015-BEN. 1. Az üzleti célú egyéb szálláshelyek vendégforgalma

IDEGENFORGALOM ALAKULÁSA A NYUGAT-DUNÁNTÚLON

1. A nemzeti parkok látogatottsága

Turizmus. Magyarországon

A turisztikai és kulturális szektor kapcsolódási pontjai és marketinglehetőségei

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

ÉszakMagyarország. Marketingterv.

MInden élménnyel több leszel. Turizmus Magyarországon előzetes adatokkal

Turizmus. Fogalmak. Ki számít turistának? Belföldi és nemzetközi turizmus. Adatforrások meghízhatósága?

Svájc. Marketingterv

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

Jelentés a turizmus évi teljesítményérõl

itthon A német lakosság utazási szokásai; otthon van Németországban Magyarország mint turisztikai desztináció ismertsége, imázsa és piaci lehetõségei

AGRIA NYÁRI JÁTÉKOK 2013.

ITT KELL LENNED, HOGY ELHIDD? Márkaépítés a belföldi turizmus presztízsének növeléséért. Bánhegyi Zsófia #fedezdfel # hellohungary

Regionális szervezetek közötti együttműködés a Balaton régió egységes turisztikai desztinációként kezelése és pozicionálása során

A magyarországi nemzeti parkok látogatóinak jellemzői

Sokáig voltam távol?

AGRIA NYÁRI JÁTÉKOK 2011.

Mitől kulturális egy tematikus út..? És mitől tematikus? És mitől kulturális? És mitől út?

és lovasturizmussal kapcsolatos attitűdjeinek, utazási szokásai és utazási tervei 2006-ban Szerző: Halassy Emőke 1

A magyar lakosság 40%-a ül kerékpárra több-kevesebb rendszerességgel

Új módszertan a kerékpározás mérésében

Jelentés a turizmus évi teljesítményéről

Turizmus Bulletin. A MAGYAR TURIZMUS ZRT. SZAKMAI ÉS TUDOMÁNYOS FOLYÓIRATA XI. évfolyam, 1-2. szám Megjelenés: június Lapzárta: 2007.

MINDEN ÉLMÉNNYEL TÖBB LESZEL TURIZMUS MAGYARORSZÁGON 2015 VÉGLEGES ADATOKKAL

BUDAPEST KÖZÉP-DUNAVIDÉK

Turizmus Magyarországon ( )

MINDEN ÉLMÉNNYEL TÖBB LESZEL TURIZMUS MAGYARORSZÁGON 2015 ELŐZETES ADATOKKAL

Turisztikai Konferencia Veszprém. Újvári Ágnes, hálózati igazgató Magyar Turizmus Zrt április 13.

Az egészségturizmus szerepe az önkormányzatok életében

BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE TURIZMUSA 2016-BAN ÉS 2017 ELSŐ FÉLÉVÉBEN Szakmai háttéranyag

A hajléktalan emberek véleménye a kidolgozott szakmai és módszertani elveket alkalmazó programokról MUNKÁNK EREDMÉNYEI

Turizmus kitörési pont? Belföldi utazási szokások, elvárások

Jelentés a turizmus évi teljesítményérõl

A magyar turisztikai régiók a statisztikák tükrében

Helyzetkép a turizmus, vendéglátás ágazatról, 2017

GINOP 4. prioritás Természe5 és kulturális erőforrások megőrzése, az örökségi helyszínek hasznosításán és az energiahatékonyság növelésén keresztül

Magyarország kerékpáros nagyhatalom és Budapest minden kétséget kizáróan elbringásodott: egyre többen és egyre gyakrabban ülnek nyeregbe a fővárosban

Hollandia április

Átírás:

A belföldi turizmus jellemzõi a turisztikai régióban A Magyar Turizmus Rt. megbízásából készítette a M.Á.S.T. Piac- és Közvéleménykutató Társaság Budapest, Magyarország legfontosabb, nemzetközileg is ismert turisztikai célpontja, hazánk turizmusában kiemelkedõen fontos helyet foglal el. Budapest vendégforgalmának Magyarország beutazó turizmusában betöltött jelentõségét mutatja, hogy -ben a külföldi vendégéjszakák több mint fele a fõvárosban realizálódott. A Budapest-Közép- Dunavidék régió szerepe azonban nemcsak a beutazó turizmusban, hanem a belföldi turizmusban is jelentõs: a. évi kereskedelmi szálláshelyi adatok alapján mind a vendégek (1,8%), mind a vendégéjszakák (1,1%) számát tekintve a második leglátogatottabb régió volt a Balaton után. A vendégforgalom megoszlását tekintve a régióban a belföldi vendégek aránya 1,%-ot, a belföldi vendégéjszakák aránya pedig 18,9%-ot tett ki. A Magyar Turizmus Rt. megbízásából a magyar lakosság utazási szokásait vizsgáló kutatás szerint az elmúlt évben a régió a belföldi kirándulások legfontosabb úti célja volt: azon háztartások egyharmada, amelyek belföldi kirándulást tettek, felkereste a régiót. A többnapos belföldi utazások tekintetében a Budapest- Közép-Dunavidék szintén fontos szerepet játszik, a régiót a belföldi utazáson részt vevõk %-a látogatta meg, amely ezzel a második helyen szerepel régióink rangsorában. A belföldi fõutazások számát tekintve a régió a harmadik helyen áll. A kutatás módszertana és céljai A Magyar Turizmus Rt. megbízásából a M.Á.S.T. Piac- és Közvéleménykutató Társaság novemberében a magyar lakosság utazási szokásait feltáró kutatást végzett fõs, a 18 év feletti lakosságra megye, településméret, nem és kor szerint országosan reprezentatív mintán. A kutatás az adatfelvételt megelõzõ 1 hónap egy- és többnapos utazásait és a háztartás számára legfontosabb utazást, az úgynevezett fõutazást vizsgálta részletesen. Mivel az utazások, kirándulások jellemzõen több családtagot is érintenek, a háztartás utazási szokásai kerültek vizsgálatra. A kutatás a következõ kérdéskörökre terjedt ki: egynapos látogatások vagy más néven kirándulások jellemzõi (desztináció, idõpont, motiváció) olyan útra vonatkozóan, amelynek során a háztartás valamelyik tagja egy napnál rövidebb ideig volt egy másik településen és az út motivációja nem rendszeres munkavégzés vagy tanulás, többnapos látogatások vagy más néven utazások jellemzõi (desztináció, idõpont/idõtartam, motiváció, költségek) olyan utazás esetében, amelynek során a háztartás valamelyik tagja legalább egy éjszakát távol töltött lakóhelyétõl és az utazás célja nem rendszeres munkavégzés volt, valamint amely nem tartott egy évnél tovább, az utazási költségek változása az elõzõ 1 hónaphoz képest, a vizsgált 1 hónap fõutazása (a többnapos látogatások közül a háztartás számára legfontosabb utazás) esetében: a desztináció, a célterület kiválasztásának okai, a fõutazás során végzett tevékenységek, az út idõpontja, idõtartama, az együtt utazók száma, a fõutazás jellege, az igénybe vett közlekedési eszközök, az igénybe vett szálláshely típusa, az igénybe vett ellátás jellege, az utazás megszervezése, az utazási irodák szerepe az utazás szervezésében, turisztikai információk gyûjtése, információforrások, az utazás költségei, a fõutazás költségeinek változása az elõzõ 1 hónaphoz képest, a következõ 1 hónapra tervezett utazások. A következõkben a turisztikai régiót felkeresõk kirándulási, utazási szokásai bemutatásakor az ábrákon mindenütt feltüntetjük az országos eredményeket is, hogy a régió teljesítményét az átlaggal össze lehessen vetni. Az ábrák alatti N= elemszámok minden esetben a régió adatsorára vonatkoznak. 1. Kirándulások. novembere és. októbere között a magyar háztartások 1%-a vett részt kiránduláson. A kirándulók 97%- a belföldi kiránduláson is részt vett. A Budapest-Közép- Dunavidék turisztikai régiót a belföldi kiránduláson résztvevõk %-a kereste fel. Ezzel a volt a leggyakrabban felkeresett turisztikai régió (1. ábra). A régiót felkeresõk az átlagnál (%) magasabb arányban kerültek ki a 1- évesek (7%), a 1- évesek (7%) és a 18- évesek (%), az érettségizettek (%) és a felsõfokú végzettségûek (7%), az egyfõs (%) és a négyfõs (8%) háztartások, az egyedülállók (%), a kamaszgyermekes házaspárok (8%) és a gyermeküket egyedül nevelõk (9%), TURIZMUS BULLETIN 1

A belföldön kiránduló háztartások úti célja (%) 1. ábra Észak-Magyarország Balaton 19 Közép-Dunántúl 18 Dél-Alföld 1 Észak-Alföld Dél-Dunántúl 1 1 Nyugat-Dunántúl 1 Tisza-tó N=17 háztartás Forrás: Magyar Turizmus Rt. / M.Á.S.T. a többemeletes bérházban (8%) és a magas panelépületben (%) lakók, és a nagyvárosokban élõk (%) közül. Minél jobb a megkérdezett jövedelmi helyzete, annál valószínûbb, hogy a háztartásban elõfordult a vizsgált turisztikai régióba tett kirándulás. Kiemelendõ, hogy a helyben, azaz a Közép-Magyarország tervezési-statisztikai régióban élõ, belföldi kiránduláson részt vevõk %-a választotta kirándulása helyszínéül a turisztikai régiót. A vizsgált 1 hónap alatt az összes hazai kirándulás 17,7%-a, 17 kirándulás célpontja volt a Budapest-Közép- Dunavidék régió (. ábra). Ezzel a régió a turisztikai régiók rangsorában az elsõ. A kirándulások 7%-a esetében rendszeres útról van szó, azaz ugyanazzal a céllal ugyanoda többször is kirándultak a megkérdezettek. A nem rendszeres jelleggel tett kirándulások többsége a tavaszi-nyári hónapokra esett, de jellemzõ az õszi kirándulás is (. ábra). Tulajdonképpen csak a téli hónapokat lehet holtszezonnak tekinteni a turisztikai régióba vezetõ kirándulások szempontjából. Egy kiránduláson átlagosan,1 fõ vett részt. Az országos átlag ennél magasabb,, fõ. A kirándulások motivációi közül kiemelkedik a rokonok, ismerõsök felkeresése (7%), a pihenés, kikapcsolódás (1%), a hegyvidéki kirándulás (1%) és a városlátogatás (%). Ez a négy cél a kirándulások %-ának volt elsõdleges motivációja. Egy kirándulás átlagos költsége 99 Ft volt a régióban. A régióba kiránduló háztartások egy kirándulásra személyenként 9 Ft-ot költöttek el. Ezzel a régió volt az, ahol a vizsgált kilenc régió közül a negyedik legmagasabb Balaton 1,8% A belföldi kirándulások úti célja (%) Dél-Dunántúl 17,% 17,7%. ábra Dél-Alföld,% TURIZMUS BULLETIN Észak-Alföld 9,9% Tisza-tó,% Nyugat-Dunántúl,8% Közép-Dunántúl,% Észak-Magyarország,1% N=19 kirándulás Forrás: Magyar Turizmus Rt. / M.Á.S.T.

A nem rendszeresnek tekinthetõ kirándulások idõpontja (%). ábra 1 1 1 1 17 1 8 9 1 1. XI.. XII.. I.. II.. III.. IV.. V.. VI.. VII.. VIII.. IX.. X. N=7 kirándulás Forrás: Magyar Turizmus Rt. / M.Á.S.T. összeget költötték az oda kirándulók. Az egy fõre jutó költséget tekintve a régió a harmadik. Az összköltség átlaga alulmúlja, az egy fõre jutó költség átlaga meghaladja az országos átlagot. Ha a költést a kirándulás motivációja szerint vizsgáljuk, akkor az állapítható meg, hogy a régióban a négy leginkább kedvelt cél közül a városlátogatások esetében költöttek a legtöbbet a kirándulók, egy fõre átlagosan 77 Ft-ot. A pihenés (személyenként 8 Ft) és a rokonok, ismerõsök felkeresése (személyenként Ft) közel azonos kiadásokkal járó kirándulási cél. A hegyvidéki kirándulás átlagköltsége mindössze 18 Ft volt. prospektusok útikönyvek korábbi tapasztalatok térképek internet korábban ott járt személyek televízió mûsor sajtó utazási iroda ott lakók Tourinform iroda rádiómûsor utazási kiállítás egyéb A kirándulók által használt információforrások (%) 8 1 A régióba is kirándulók %-a jellemzõen nem gyûjt kirándulásai úti céljáról turisztikai információt. Az összes magyarországi kiránduló között magasabb a turisztikai információt nem gyûjtõk aránya, 7%. Azok, akik nem gyûjtenek turisztikai információt, a leggyakrabban azzal indokolták magatartásukat, hogy már ismerik a helyszínt, jártak ott korábban. A kirándulók 1%-a csak a kirándulás elõtt, 1%-a a kirándulás elõtt és alatt is, %-a pedig csak a kirándulás alatt gyûjt információt. Azok, akik gyûjtenek információt, a leggyakrabban prospektusok (%) és útikönyvek (%) segítségét veszik igénybe, illetve korábbi tapasztalataikra (%) támaszkodnak. 8 8. ábra N= fõ Forrás: Magyar Turizmus Rt. / M.Á.S.T. TURIZMUS BULLETIN

A belföldön utazó háztartások úti célja (%). ábra Észak-Magyarország Balaton Közép-Dunántúl Dél-Alföld Észak-Alföld Dél-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Tisza-tó N=187 utazó Forrás: Magyar Turizmus Rt. / M.Á.S.T. A régióba kirándulók az országos átlagnál gyakrabban tájékozódnak útikönyvekbõl, az internet segítségével és televízió mûsorokból (. ábra).. Utazások. november eleje és. október vége között a magyar háztartások %-a vett részt utazáson. Az utazók 8%- a belföldi utazáson is részt vett. A Budapest-Közép- Dunavidék turisztikai régiót a belföldi utazáson résztvevõk %-a, 7 háztartás kereste fel. A vizsgált kilenc turisztikai régió közül ezzel a régió a második (. ábra). A régiót felkeresõk az átlagnál (%) magasabb arányban kerültek ki a - évesek (8%) és a 1- évesek (%), a felsõfokú végzettségûek (%), az aktív keresõ nélküli háztartások (%), az átlag alatti jövedelmûek (9%), a gyermeküket egyedül nevelõk (8%), a hagyományos parasztházban (%), a többemeletes bérházban (7%) és a magas panelépületben (7%) lakók közül. Minél nagyobb volt a megkérdezett háztartás létszáma, annál valószínûbb, hogy a háztartásban elõfordult a turisztikai régióba tett utazás. A régió az összes hazai utazás %-ának volt célpontja (. ábra). A régiók közül ide irányult a második legtöbb utazás. A belföldi utazások úti célja (%). ábra Dél-Alföld 9,% Észak-Magyarország 1,% Tisza-tó,7% Észak-Alföld,7% Nyugat-Dunántúl 7,% Közép-Dunántúl 7,%,7% N=91 utazás Forrás: Magyar Turizmus Rt. / M.Á.S.T. TURIZMUS BULLETIN Dél-Dunántúl 8,% Balaton 19,%

A nem rendszeresnek tekinthetõ utazások idõpontja (%) 7. ábra 1 1 9 8 7. XI.. XII.. I.. II.. III.. IV.. V.. VI.. VII.. VIII.. IX.. X. N=9 utazás Forrás: Magyar Turizmus Rt. / M.Á.S.T. Egy utazáson átlagosan 1,99 fõ vett részt. Az országos átlag,1 fõ, azaz a régióba történõ utazásokon az átlagnál alacsonyabb létszámmal vettek részt a megkérdezettek. Az utazások 71%-a esetében rendszeres utazásról van szó, azaz ugyanazzal a céllal ugyanannyian, ugyanoda, ugyanannyi idõre többször is utaztak a megkérdezettek. A többi utazás többsége (7%) a július-augusztusi 1, Az utazások idõtartama (%) fõszezonra esett. A régióban az országos átlagnál kevésbé emelkedik ki a fõszezon szerepe, az elõ- és utószezoni utazások aránya viszont az országos átlag feletti (7. ábra). A régióban a három éjszakás, azaz a hosszú hétvégés utazások domináltak (%), ennél hosszabb az utazások %-a volt. Az 1- éjszakás utak aránya 1%-ot tett ki (8. ábra). 8. ábra 1 19,1,,7,1, 1,,1,,7 1, 1 7 8 9 hosszabb éjszaka N=18 utazás Forrás: Magyar Turizmus Rt. / M.Á.S.T. TURIZMUS BULLETIN

Az utazások összköltsége és egy fõre esõ költsége az egyes régiókban (Ft) Egy, a régióba irányuló utazás átlagosan éjszakás volt, amely lényegesen kevesebb, mint az országos átlag (, éjszaka). Az utazások átlagos hosszát tekintve a Budapest- Közép-Dunavidék a turisztikai régiók között az utolsó. Az utazások motivációi között két olyan volt, amely % feletti részarányt képviselt. Ezek a pihenés, kikapcsolódás (%) és a rokonok, ismerõsök felkeresése (%). Ez a két motiváció az utazások 7%-ának volt fõ célja. A régióban egy utazás átlagos költsége 1 Ft volt. A régióba utazó háztartások egy utazásra személyenként 98 Ft-ot költöttek. Ezzel a régió a vizsgált kilenc régió közül az utolsó. Az egy utazási napra esõ költség viszont a hetedik legmagasabb a régiók között. A régió átlagos költségei az országos átlagnál alacsonyabbak (1. táblázat). N Összköltség Költség egy fõre Költség/fõ/nap 1. táblázat Átlag Hiba Átlag Hiba Átlag Hiba Balaton 91 9 1 7 18 9 7 8 177 Tisza-tó 1 7 99 8 8 78 1 Észak-Alföld 9 98 1 98 87 9 19 Észak-Magyarország 8 17 1 1 1 1 19 17 Nyugat-Dunántúl 1 9 1 7 1 717 89 Dél-Dunántúl 97 78 1 1 1 7 7 7 91 Közép-Dunántúl 71 1 8 87 79 99 Dél-Alföld 19 77 1 1 1 8 19 1 17 1 7 9 8 9 Ország összesen 89 1 7 9 Forrás: Magyar Turizmus Rt. / M.Á.S.T. Turisztikai információk forrása (%) Azok 1%-a, akik a régióba is utaztak a vizsgált idõszakban, jellemzõen nem gyûjtöttek turisztikai információt. A régióba (is) utazók közül kevesebben tájékozódnak, mint általában a belföldön utazók: azok átlaga, akik nem gyûjtenek információt, országosan 8%. Az utazók 18%-a csak az utazás elõtt, ugyanennyien az utazás elõtt és alatt is, %-a pedig csak az utazás ideje alatt gyûjt információt. Azok, akik gyûjtenek információt, a leggyakrabban a prospektusok, az útikönyvek, az internet és a térképek segítségét veszik igénybe, valamint korábbi tapasztalataikra támaszkodnak (9. ábra). Az információs forrásokat jellemzõen az országos átlagnál magasabb arányban veszik igénybe a Budapest-Közép-Magyarország régióba utazók. 9. ábra prospektusok útikönyvek korábbi tapasztalatok térképek internet korábban ott járt személyek televízió mûsor sajtó utazási iroda ott lakók Tourinform iroda rádiómûsor utazási kiállítás egyéb 9 1 1 1 N=1 fõ Forrás: Magyar Turizmus Rt. / M.Á.S.T. TURIZMUS BULLETIN

A fõutazások úti célja (%). ábra Balaton Észak-Magyarország 1 1 Észak-Alföld Dél-Alföld 9 Dél-Dunántúl 7 Nyugat-Dunántúl Közép-Dunántúl Tisza-tó N=8 fõutazás Forrás: Magyar Turizmus Rt. / M.Á.S.T.. Fõutazások. november eleje és. október vége között a megkérdezett háztartások %-ában, az utazáson résztvevõ háztartások 7%-ában fordult elõ fõutazás. A fõutazások %-a volt belföldi. A turisztikai régió a belföldi fõutazások 1%-ának volt célja (. ábra). A vizsgált kilenc turisztikai régió közül a Budapest-Közép- Dunavidék a fõutazások arányát tekintve a harmadik. A régiót fõutazásuk helyszínéül az átlagnál (1%) magasabb arányban választották a 18- évesek (1%) és az 1- évesek (1%), a nyugdíjasok (1%), az egyfõs (%) háztartások, a gyermeküket egyedül nevelõk (%), az átlag alatti jövedelmûek (%), a hagyományos parasztházban (%) és a többemeletes bérházban (19%) lakók. A tervezési-statisztikai régiók közül a Közép-Magyarország (18%) és az Észak-Alföld (19%) a legnagyobb küldõ terület, innen a fõutazáson részt vevõk közel %-a a régióba utazott. A Közép- és Dél-Dunántúl régiókból azonban kevesen választották fõutazásuk helyszínéül a régiót (. ábra).. ábra Az egyes tervezési-statisztikai régiókból a régióba utazók aránya (%) Észak-Alföld 19 Közép-Magyarország 18 Nyugat-Dunántúl 1 Észak-Magyarország Dél-Alföld Dél-Dunántúl 8 Közép-Dunántúl 8 1 1 N= fõ Forrás: Magyar Turizmus Rt. / M.Á.S.T. TURIZMUS BULLETIN 7

A régión belül a legtöbben Budapesten (%, háztartás) voltak fõutazáson. További két település (Szentendre és Esztergom) volt legalább 7 megkérdezett háztartás fõutazásának úti célja. Összesen 9 régióbeli településen jártak a megkérdezettek fõutazásaik során. A fõutazások leggyakoribb célja a pihenés, kikapcsolódás volt, 8% számára ez jelentette a fõ motivációt. Rokonokat, ismerõsöket látogatott meg fõ célként %. A többi motiváció szerepe ezeknél jóval kisebb volt. A fõutazás során átlagosan háromféle tevékenységet végeztek az utazók. A pihenésen (79%) kívül rokonlátogatással (8%), városlátogatással (%), valamint természeti látnivalók megtekintésével (%) töltötték a legtöbben az idõt (. táblázat). A régiót választók 8%-a korábban is járt a fõutazás helyszínén (az országos átlag 8%). Érdeklõdésüket az úti cél iránt a rokoni, baráti meghívás (7%), illetve a kedvezõ tapasztalat (%) és az ismerõsök, rokonok ajánlása (1%) keltette fel a leggyakrabban (1. ábra). Országos szinten ugyanez a három tényezõ volt a döntõ, ebben a régióban azonban a meghívás sokkal nagyobb szerepet játszik az országos átlagnál. A fõutazás helyszínének kiválasztásakor a leggyakoribb szempont a meghívás (%), a második a korábbi kedvezõ tapasztalat (%) volt, harmadikként a régió kedvezõ természeti adottságait említették a leggyakrabban (1%) (1. ábra). Kiemelendõ, hogy a meghívás és a régió kedvezõ kulturális adottságai a régiót érintõ fõutazásoknál sokkal nagyobb szerepet játszottak a döntésben, mint országosan.. táblázat A fõutazás során végzett tevékenységek (%) pihenés 79 rokonok, ismerõsök felkeresése 8 városlátogatás természeti látnivalók megtekintése strandolás, fürdõzés 1 kertészkedés, kerti munka 1 vízparti utazás 1 vásárlás 1 kulturális látnivalók megtekintése 1 hegyvidéki utazás szórakozás, diszkó, tánc 8 falusi utazás gyógyfürdõ, gyógykezelés igénybe vétele hobbi tevékenység horgászás kulturális rendezvények meglátogatása a helyi ételspecialitások megkóstolása, borkóstolás egyéb üzleti tevékenység világörökség megtekintése 1 színház, opera, hangverseny látogatás 1 wellness szolgáltatás igénybe vétele 1 egyéb Összesen N= Forrás: Magyar Turizmus Rt. / M.Á.S.T. A fõutazás úti célja iránti érdeklõdést kiváltó ok (%) 1. ábra rokonok, barátok meghívása 7 korábbi látogatások kedvezõ tapasztalata ismerõsök, rokonok ajánlása 1 nem igényelt döntést, adottság volt 9 tájat, országot bemutató prospektus hirdetés utazási kiállítás Tourinform irodában kapott tájékoztatás televízió-, rádiómûsor sajtóban olvasott cikk interneten találkozott vele utazási iroda ajánlata 1, 1 1 1 egyéb 9 N= fõ Forrás: Magyar Turizmus Rt. / M.Á.S.T. 8 TURIZMUS BULLETIN

A fõutazás helyszíne kiválasztásának okai (%) 1. ábra meghívták korábbi kedvezõ tapasztalat az úti cél kulturális adottságai 1 az utazás ára, alacsony költsége 1 kedvezõ kép az úti cél természeti adottságai 7 ajánlották kedvezõ éghajlat divatos hely hirdetés egyéb 1 1 N= fõ Forrás: Magyar Turizmus Rt. / M.Á.S.T. A konkrét úti célról mindössze 19% döntött az utazás elõtt legalább két hónappal, 1% az utazás elõtti néhány napban, % pedig az utazás elõtt 1- héttel (1. ábra). A turisztikai régióba irányuló fõutazások esetében sokkal késõbb hozták meg az utazási döntést, mint az országos átlag. A régióba irányuló fõutazások jellemzõen július-augusztus hónapokra estek (1. ábra). A régió fõnyaralásainak idõbeli eloszlása jól követi az országos arányokat. A legtöbb fõutazás három éjszakás volt. Azok aránya, akik legfeljebb két éjszakára utaztak el, %. Egy A fõutazás úti céljáról való döntés idõpontja (%) 1. ábra 1 18 1 19 1 1 1 1 utazás elõtt néhány nappal utazás elõtt 1- héttel utazás elõtt - héttel utazás elõtt egy hónappal utazás elõtt két hónappal utazás elõtt - hónappal utazás elõtt több mint hónappal N= fõ Forrás: Magyar Turizmus Rt. / M.Á.S.T. TURIZMUS BULLETIN 9

A fõutazások idõpontja (%) 1. ábra 1. XI. 7. XII.. I.. II.. III.. IV.. V.. VI.. VII.. VIII.. IX.. X. N= fõ Forrás: Magyar Turizmus Rt. / M.Á.S.T. fõutazás átlagosan,1 éjszakás volt (1. ábra). Az országos átlag ennél magasabb,, éjszaka. A fõutazáson jellemzõen két fõ, átlagosan,7 fõ vett részt, ami jóval alacsonyabb, mint az országos átlag (,71 fõ). A fõutazások 8%-át a megkérdeztettek egy helyen töltötték, azaz nem mozdultak el a fõutazás céltelepülésérõl. Azoknak az aránya, akik csillagtúrát tettek a környéken, 1% volt, 8% pedig több helyen töltötte fõutazását (több helyen is megszállt). A régióbeli fõutazások jellegének megoszlása megfelel az országos arányoknak. A fõutazások idõtartama (%) 1. ábra 17 1 1 1 1 1 1 1 7 1 1 1 7 8 9 több éjszaka országos átlag N= fõ Forrás: Magyar Turizmus Rt. / M.Á.S.T. 7 TURIZMUS BULLETIN

A fõutazás során igénybe vett közlekedési eszközök (%) 17. ábra személygépkocsi 7 vonat 17 7 menetrendszerû busz 1 bérelt busz 1 egyéb 8 N= fõ Forrás: Magyar Turizmus Rt. / M.Á.S.T. A régió fõutazási helyszíneit a többség, % személygépkocsival közelítette meg. Ez alacsonyabb, mint az országos átlag. Magasabb arányban használták viszont a vonatot (7%) és a menetrendszerû buszt (%) (17. ábra). A fõutazások során a legtöbben ingyenes magánszállást (%) és saját nyaralót (18%) vettek igénybe. A többi típusú szálláshely igénybevételi aránya a szállodákat kategóriánként külön értve % alatti. Nem fizetõ szálláshelyet összesen a fõutazások 8%-a esetében vettek igénybe, ami jóval magasabb az országos %-os átlagnál. Szállodát mindössze a fõutazások 7%-ában vettek igénybe (négy csillagos szállodában a fõutazók 1%-a, három csillagosban %-a, két csillagosban %-a szállt meg). A fõutazók 88%-a nem vett igénybe a szálláshelyhez kapcsolódó ellátást: 1% saját maga gondoskodott az ellátásáról, 7%-ot pedig a meglátogatott rokonok, ismerõsök láttak el (18. ábra). A saját ellátást választók aránya jóval alacsonyabb, mint az országos átlag (%). A háztartások %-a étkezett vendéglõben az utazás során (a szálláshelyhez kapcsolódó étkezéseken kívül). Az országos átlagnál (%) lényegesen alacsonyabb arányban vették igénybe az éttermek szolgáltatásait a fõutazásukat a turisztikai régióban töltõk. A fõutazás során igénybe vett ellátás (%) 18. ábra ország összesen csak reggelit vett igénybe % félpanziós ellátás % csak reggelit vett igénybe % félpanziós ellátás % rokonok, ismerõsök gondoskodtak az ellátásról 7% teljes ellátás % rokonok, ismerõsök gondoskodtak az ellátásról % teljes ellátás 7% saját maga gondoskodott az ellátásról 1% saját maga gondoskodott az ellátásról % N= fõ Forrás: Magyar Turizmus Rt. / M.Á.S.T. TURIZMUS BULLETIN 71

. táblázat Belföldi fõutazások költsége turisztikai régiónként (Ft) N Összes költség Egy fõre jutó költség Költség/fõ/nap Átlag Hiba Átlag Hiba Átlag Hiba Balaton 77 71 18 191 7 8 1 8 1 8 Nyugat-Dunántúl 77 9 179 9 19 7 718 Észak-Alföld 8 9 987 1 78 9 1 Dél-Dunántúl 7 7 98 18 81 98 Tisza-tó 1 19 1 19 81 1 Közép-Dunántúl 7 1 81 7 18 1 8 9 78 Észak-Magyarország 8 9 8 19 71 1 78 8 Dél-Alföld 7 17 9 18 1 1 71 7 8 79 1 88 1 97 97 Ország összesen 8 79 1 77 99 8 9 19 Forrás: Magyar Turizmus Rt. / M.Á.S.T. A fõutazások 9%-át a résztvevõk önállóan szervezték. 1% esetében utazási iroda is részt vett a szervezésben, %-ot pedig iskola, klub stb. szervezett. A régió esetében az országos átlagnál magasabb a saját szervezés aránya és kisebb az utazási iroda szerepe. A fõutazásokkal az azokon résztvevõk nagyon elégedettek voltak, az ár és a minõség összhangja kivételével minden átlagérték négyes feletti. Három tényezõvel, a vendégszeretettel, a szállással és az ár-minõség összhangjával kapcsolatban az elégedettség az országos átlag feletti volt (19. ábra). A turisztikai régiót fõutazás céljából felkeresõk legkevésbé a helybeli közlekedéssel voltak elégedettek. A kimondottan elégedetlen utazók Az utazás során tapasztaltakkal való elégedettség (átlagosztályzat, ahol 1 = teljesen elégedetlen, = teljesen elégedett) 19. ábra vendégszeretet,8 szállás,77 étkezési lehetõség,9 természeti környezet, utazási iroda szolgáltatása,8 oda-vissza utazás, idõjárás,9 épített környezet,8 szórakozási lehetõségek, tisztaság, higiénia, közbiztonság,8 turisztikai információs anyagok,19 ár érték arány,1 vásárlási lehetõségek, közlekedés helyben,,,,,,,,,7,8,9, N= fõ Forrás: Magyar Turizmus Rt. / M.Á.S.T. 7 TURIZMUS BULLETIN

Turisztikai információ forrásai (%). ábra térképek prospektusok korábbi tapasztalat korábban ott járt személyek 1 ott lakók internet 18 útikönyvek 1 televízió mûsor rádiómûsor utazási kiállítás sajtó Tourinform iroda utazási iroda N=9 Forrás: Magyar Turizmus Rt. / M.Á.S.T. aránya a régióban minden tényezõnél minimális volt. Kiemelendõ azonban, hogy a legtöbb egyes és kettes osztályzatot a turisztikai információs anyagokra adták a válaszadók. Egy fõutazás az összes résztvevõre számítva átlagosan 7 8 Ft-ba került. Ennél minden régióban többet költöttek a fõutazásra. Az egy fõre jutó utazási költség 1 88 Ft volt, amely szintén utolsó a régiók átlagában. Az egy fõ által egy nap alatt elköltött összeg mindössze Ft-ot tett ki. Mindhárom átlag az országos átlag alatti. A legtöbbet étkezésre és útiköltségre fizették ki a fõutazáson résztvevõk. Minden tényezõ esetében jóval kevesebbet költöttek az országos átlagnál a Budapest- Közép-Dunavidék régióban fõutazáson részt vevõk. A fõutazás helyszínérõl a turisztikai régióba fõutazásra utazók 7%-a nem gyûjtött turisztikai információt. 1% az utazás elõtt és közben is, % csak elõtte gyûjtött ilyet, % csak az utazás közben tájékozódott. Az országos átlagnál 7%-kal kevesebben tájékozódtak a régióba fõutazásra érkezõk közül. Azok, akik nem gyûjtöttek információt, többségében (1%) azzal indokolták magatartásukat, hogy már jártak a fõutazás helyszínén. A második leggyakrabban említett válasz az volt, hogy nem érdekelte õket turisztikai információ (%). E válasz aránya jóval magasabb, mint az országos átlag. Az információt gyûjtõk térképekbõl (%) és prospektusokból (%) tájékozódtak a leggyakrabban (. ábra). További információ: Magyar Turizmus Rt., Piac- és Termékelemzési Iroda telefon: (1) 88-87, fax: (1) 88-87, e-mail: kutatas@itthon.hu, honlap: www.itthon.hu > Szakmai oldalak. TURIZMUS BULLETIN 7