Spóraképző baktériumok Bacillus, Clostridium
Gram + pálcák Spóraképző szabályos Nem spóraképző aerob Bacillus anaerob Clostridium szabályos szabálytalan Corynebacterium fak. anaerob Listeria Erysipelothrix anaerob Lactobacillus
A spóraképzés folyamata
A B. anthracis az élő szervezetben nem képez spórát. A Bacillus anthracis ovális spórája a sejten belül helyezkedik el (endospora) centrálisan, vagy "subterminalisan" és a sejtetet nem deformálja. alkotó elemei: kromoszóma, fehérje szintetizáló és glikolízishez szükséges enzimek, kalcium-dipikolinát számos védőréteg vesz körül: spóramembrán, kéreg (cortex), köpeny (coat), exosporium. A spóraképzés utolsó lépéseként a spórát körülvevő sejt feloldódik. A baktérium az anthrax esetében általában a fertőzött állat ürülékével a talajba jut, ahol spóraként évtizedekig életképes marad. ("Elátkozott mezők.") Ha megfelelő közegbe kerül, mérete miatt alkalmas belégzésre. Amennyiben a külső feltételek ismét kedvezővé válnak, megindul az egy spórából egyetlen vegetatív sejt kialakulásához vezető germináció folyamata. Majd a kifejlett vegetatív sejtek osztódni, vagyis szaporodni kezdenek. Az kutatás tárgyát képezi, hogy milyen jelek indítják el a germinációs folyamatot és teszik a kórokozót ismét védtelenné.
Endospóra szerkezete Endospóra miatt igen ellenálló baktériumok
Bacillus Nagy mennyiségben ételmérgezést okozhat B. cereus B. anthracis
Lecithin: emulgeátor (tojássárgában!) lecitináz aktivitás: lipoproteinből szabad zsírsavat képez Lecitináz teszt Lecitináz +: Bacillus cereus, Clostridium perfringens pozitivitás: a zsír kicsapódik a vizes közegben a telepek körül Steril tojássárga táptalaj
Bacillus anthracis - anthrax klinikai manifesztáció n=426 törökországi eset alapján Kután (96,9 %) (bőrantrax) enyhe - - - súlyos komplikáció: toxikus sokk, sepsis Gasztrointesztinális (1,9 %) (bélantrax) nyers hús (húsgolyók tradicionális étel) Meningitis (1,2 %) Oropharyngeális torokfájás, láz, nyaki nyirokcsomóduzzanat, nyelési nehézségek Inhalációs (tüdőantrax) gyors halálos kimenetel
Pustula maligna tüdőanthrax bélanthrax
Megfertőződés 95 % közvetlen kontaktus kizárólag növényevő állatok Endémiás: Ázsia, Afrika, Dél-Amerika Természetes fertőzés mezőgazdasági (főleg nyáron) ipari állatorvosok véletlen labor-fertőzés Szándékos (bioterrorizmus)
Antibiotikum kezelés Penicillin 3-5 napig másodsorban: doxycyclin ciprofloxacin Bioterrorizmus esetén: cipro, doxy 60 napig Generalizált fertőzés esetén: kombináció
Vakcina Csak az USA-ban Nem ajánlott Oltóanyag: protektív antigén több adagban rövid idejű immunitást biztosít Anthrax toxin 3 komponense: letális faktor (inkább ez kéne az oltásba?) ödéma faktor protektív antigén
Clostridium tetani Clostridium perfringens (gázgangréna) Nagler reakció
Clostridium tetani
Oltások tetanusz gyanú esetén A korábban alapimmunizálásban és emlékeztető oltásban részesült 1940. december 31. után született személyek, továbbá a három oltásból álló alapimmunizálásban részesült csecsemők/kisgyermekek számára, amennyiben a tetanusz toxoid tartalmú vakcinával történt utolsó oltásukat öt éven belül kapták, sérülésük esetén specifikus tetanusz elleni prevenció nem szükséges. A korábban alapimmunizálásban és emlékeztető oltásban részesült (1940. december 31. után született, továbbá az ennél idősebbek közül az 1986-1992. közötti kampányoltások során oltott) sérülteknek, ha az utolsó emlékeztető oltás óta 5 év, vagy annál több idő telt el, a sebellátáskor 0,5 ml adszorbeált tetanusz toxoidot kell adni. A korábban alapimmunizálásban és emlékeztető oltásban részesült sérülteket 0,5 ml adszorbeált tetanusz toxoid és testsúly-kilogrammonként legalább 4 NE humán antitetanusz immunglobulin egyidejű beadásával kell aktív és passzív immunizálásban részesíteni, ha az utolsó emlékeztető oltás óta 10 év, vagy annál több idő telt el, és a seb súlyosan roncsolt, földdel szennyezett, idegen test maradt bent, fejsérülés fordult elő, sokk, kivérzés, súlyos égési sérülés, radioaktív sugárzás esete áll fenn. Alapimmunizálásban és emlékeztető oltásban nem részesült (vagy ezt igazolni nem tudó) felnőtt sérültet testsúly-kilogrammonként legalább 4 NE humán antitetanusz immunglobulin és 0,5 ml adszorbeált tetanusz toxoid egyidejű beadásával kell passzív és aktív immunizálásban részesíteni. (Epinfo 2007)
Gázgangréna Gázbuborékok a szövetben Biciklis baleset után
antibiotic associated diarrhoea, AAD Clostridium difficile
Clostridium botulinum Erős neurotoxint képez. Az exotoxin az ételekben termelődik, miközben a baktérium elszaporodik A spórák hővel szemben ellenállóak és képesek túlélni a nem megfelelő módon vagy minimálisan hőkezelt élelmiszerekben Az A, B, E, F és G típusok okozzák a humán botulizmust Hurkamérgezést
A botulizmus szindróma Tünetei Az étel elfogyasztása után 12-72 óra múlva jelentkeznek Kezdetben émelygés, hányás, szédülés, fejfájás, fáradtság, gyengeség Idegrendszeri tünetek: tág, merev pupilla, kettős látás, beszéd- és nyelés zavar izom-paralízis végül légzési elégtelenségek és halál Mérgezés lefutása: 1-10 nap, néha hónapokig elhúzódik 35-65% halálozási arány Kezelés antitoxinnal, jó ha minél korábban alkalmazzák
Csecsemő botulizmus Nem toxin kerül a szervezetbe, hanem élő Clostridium spóra. Kicsíráznak és toxint termelnek. Erre azért van lehetőség, mert a csecsemőknél még nem alakul ki a normál bélflóra, ami megakadályozná a szaporodásukat. Egy éves életkor előtt Szorulást, gyengeséget, légzési elégtelenségeket, néha halált okoz. Elégtelenül hőkezelt ételekkel bevitt spórák. Gyakori közvetítő a méz, amely 1-10%-ban tartalmaz spórákat, főleg A és B típusúakat.