PentaUnió Zrt A pénzügyi lízingek bemutatása az általános forgalmi adó tükrében Hárs Orsolya Okleveles forgalmiadó szakértő Posta Ferencné
Tartalom Bevezetés... 3 Történeti áttekintés... 4 Fogalom meghatározás... 6 Lízingszerződés... 8 Lízingszerződés tartalma... 8 Lízingszerződés folyamata, működése... 8 Lízingszerződés megszűnésének esetei... 9 A lízing áfa-rendszerbeli kezelése... 19 Zárt végű pénzügyi lízing... 20 Nyílt végű pénzügyi lízing... 26 A pénzügyi lízingkonstrukciók összehasonlító táblája... 27 Összehasonlító példa a nyílt illetve a zárt végű pénzügyi lízing konstrukciók közötti különbözőségek bemutatására különös tekintettel az általános forgalmi adóra.... 30 nyílt végű pénzügyi lízing: elszámolása lízingbe adó könyveiben... 30 Zárt végű pénzügyi lízing: elszámolása lízingbe adó könyveiben... 32 A gyakorlati példa összegzése... 34 Pénzügyi lízingre vonatkozó adózási szabályok... 35 Társasági adó... 35 Zártvégű pénzügyi lízing a társasági adóban:... 35 Nyíltvégű pénzügyi lízing a társasági adóban:... 36 Helyi iparűzési adó... 36 Pénzügyi lízingre vonatkozó számviteli alapok... 37 Összefoglalás... 38 Felhasznált irodalom és vonatkozó jogszabályok... 40 Felhasznált irodalom... 40 Vonatkozó jogszabályok... 40 NYILATKOZAT a szakdolgozat eredetiségéről... 41
Bevezetés Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. tv szabályai igencsak eltérően kezelik a zárt illetve a nyíltvégű pénzügyi lízingszerződést. Ezen túl eltérő minősítés alá esik általános forgalmi adó szempontjából az a körülmény is hogy a zártvégű pénzügyi lízingnek a tárgya dolog vagy vagyoni értékű jog. Mindazon által érdemes megjegyezni, hogy a számviteli törvénnyel illetve a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvénnyel ellentétben az áfa törvény nem tartalmazza a " lízing" kifejezést. Dolgozatomban a történelmi áttekintést követően az általános fogalom meghatározás után elsősorban gyakorlati szempontból szeretném bemutatni a zárt illetve a nyíltvégű pénzügyi lízingszerződések áfa törvény szerinti gyakorlati alkalmazását. Részletesen bemutatva a pénzügyi lízing ügyletek általános forgalmi adó egyenlegét lízingbe adó szempontjából. Valamint szeretném bemutatni a lízingszerződés tartalmi elemeit és azok áfa törvény szerinti kezelését, kitérve a számlázási illetve számviteli alap bizonylatolás szabályaira. Ezen keresztül bizonyítható összefüggést láthatunk a zárt illetve a nyíltvégű pénzügyi lízingkonstrukciók között attól eltérően, hogy az egyes gazdasági szereplők számára közgazdaságtanilag melyik konstrukció választása a legoptimálisabb. Valamint érdemes megvizsgálni az egyes szerződés megszűnéseket kísérő áfa szabályokat. Különösen a nyíltvégű pénzügyi lízing szerződések megszűnését kísérő általános forgalmi adó jelenleg nem szabályozott kérdésköreit.
Történeti áttekintés A termelőeszközök használatának átadása díjfizetés ellenében már az ókorban ismert volt. A rabszolgákat az észak -olasz márvány bányákban nem vették meg a rabszolgakereskedőktől, hanem a munkaerejüket csak bérbe vették. A szakirodalom azonban a lízingügylet kialakulását a BELL Telefon Lízingbeadó 1877. évi pénzügyi manőveréhez köti, amikor is jelentősen és hírtelen megugrott a kereslet a telefonkészülékek iránt. Ekkor a lízingbeadó lehetővé tette a készülékek használatát bérleti díj ellenében anélkül, hogy a vásárlók megszerezték volna a tulajdonjogot, vagy kiegyenlítették volna a készülék vételárát. A mai értelemben vett lízing az 1950-es évek Amerikájának jelentős jogi innovációja volt. A lízing 1950-es, 1960-as évekbeli elterjedésében a II. világháború utáni gazdasági konjunktúra is közrehatott. Európában a '60-as évek elejétől elsősorban az NSZK-ban, Olaszországban és Franciaországban terjedt el a lízing, mint finanszírozási eszköz. A lízing mint jogintézmény fejlődése csak a versenyképes piagazdaság keretei között kezdődött el. A világon az első négy ország, amely törvényi szabályozást adott a lízingre: Franciaország 1966-ban, Belgium 1967-ben, Brazília 1974-ben és Portugália 1978-ban. A világ első lízingkongresszusa 1983-ban került megrendezésre. 12 Magyarországon az 1968-as gazdasági reform idején merült fel a gazdálkodó szervek közötti eszközáramlás formáinak bővítése. Ennek gazdasági indoka minden kétséget kizáróan az volt, hogy ez a "manőver" lehetővé tett beruházásokat olyan esetekben is amikor a beruházó tőke hiányában nem tudta volna fejlesztési célját megvalósítani. A 66/1970 (XI.30.) PM rendelet megteremtette az ilyen pénzkímélő beruházások jogi kereteit. Az ebben található rendelkezések lényegében azonosak a fejlett országokban alkalmazott megoldásokkal, azonban ez a lízing amit a jogszabály "feladatszerű bérbeadásnak" nevezett, nem vált széles körűvé, ellenkezőleg, hátráltatta a lízingelés terjedését. Ennek következménye a 8/1982. (III.8.) PM rendelet amely két lényeges változást eszközölt a korábbi szabályozásban. Bővítette a szerződés alanyainak körét, lehetővé téve, hogy termelés eszközöket magánszemélyek is kölcsönözhessenek, másrészt elhárította a külföldre irányuló lízingelés addigi akadályait. 1 Junkertné Szűcs Zsuzsanna : Lízing kézikönyv, adónet.hu Kft, 2007 2 Dr. Varga Nelli: A FOGYASZTÓI PÉNZÜGYI LÍZING(PhD értekezés)
A 36/1985. (X.31.) PM rendelet megjelenése a gépek és berendezések bérbeadásáról szólt, amely nem használta a lízing kifejezést. Ez a PM rendelet kifejezetten ösztönző hatással volt a pénzkímélő beruházások elterjedésére. 3 A lízingpiac alakulása Magyarországon 2007-2012 között szerződés szám alapján bemutatva (ábra) 4 Szerződés szám Autó Flotta Truck Gép Ingatlan Vasút Összesen 2007 299 690 14 696 15 586 13 576 7 843 1 666 353 057 2008 263 958 16 158 13 957 15 147 6 895 942 317 057 2009 95 005 8 940 5 141 7 135 732 226 117 179 2010 60 623 9 746 5 024 4 623 770 66 80 852 2011 52 037 10 670 6 628 5 599 484 428 75 846 2012 41 229 14 004 5 181 6 440 1 304 421 68 579 350 000 Lízingpiac Magyarországon 2007-2012 között 300 000 szerződés db 250000 200000 150000 100000 50000 Autó Flotta Truck Gép Ingatlan Vasút 0 2007 2008 2009 2010 2011 2012 év 3 Tamás Lajos: A lízingszerződés kézikönyve, Közgazdasági és Jogi könyvkiadó, Budapest, 1991 4 KSH adat
Fogalom meghatározás A lízing olyan ügyletfajta, ahol két szereplő, a lízingbeadó és a lízingbevevő meghatározott időre köt egymással szerződést. A lízingbeadó vállalja, hogy a szóban forgó eszközt, a lízingtárgyat megvásárolja, és a lízingbevevő részére átengedi annak használati jogát. Cserébe a lízingbevevő köteles lízingdíjat fizetni, amely a vételár kamatokkal növelt értékének adott naptári időszakra eső része (hónap, év stb.). 5 Szállító (eladó) adásvétel Lízingbe adó Lízingszerződés szállítás Lízingbe vevő A lízingszerződés lejártakor a lízingtárgy automatikusan, vagy maradványérték megfizetése ellenében a lízingbe vevő tulajdonába kerülhet, attól függően, hogy hogyan állapodtak meg a lízingszerződés megkötésekor. A lízing jellemzően több kiegészítő szolgáltatást is magában foglalhat, például: biztosítási, vagy vámügyintézés, szállítás stb. A pénzügyi lízing olyan üzleti megállapodás, mely szerint a lízingbeadó megvásárolja a lízingbevevő által kiválasztott lízingtárgyat azért, hogy annak használatát a lízingbevevőnek díjfizetés ellenében átengedje. A pénzügyi lízing során a lízingtárgy végig a lízingbevevő könyveiben szerepel, azonban a tulajdonos a lízingbeadó. 6 5 Katona Ferenc: Bankismeretek 6 www.lizing.hu független lízingválasztó
Ptk. 6:409. [Pénzügyi lízingszerződés] (és Szvt.) Pénzügyi lízingszerződés alapján a lízingbeadó a tulajdonában álló dolog vagy jog (a továbbiakban: lízingtárgy) határozott időre történő használatba adására, a lízingbevevő a lízingtárgy átvételére és lízingdíj fizetésére köteles, ha a szerződés szerint a lízingbevevő a lízingtárgy gazdasági élettartamát elérő vagy azt meghaladó ideig való használatára, illetve - ha a használat időtartama ennél rövidebb - a szerződés megszűnésekor a lízingtárgy ellenérték nélkül vagy a szerződéskötéskori piaci értéknél jelentősen alacsonyabb áron történő megszerzésére jogosult, vagy a fizetendő lízingdíjak összege eléri vagy meghaladja a lízingtárgy szerződés-kötéskori piaci értékét. Hpt. 89. pénzügyi lízing: az a tevékenység, amelynek során a lízingbeadó ingatlan vagy ingó dolog tulajdonjogát, illetve vagyoni értékű jogot a lízingbevevő határozott idejű használatába adja oly módon, hogy a használatba adással a lízingbevevő a) viseli a kárveszély átszállásából származó kockázatot, b) a hasznok szedésére jogosulttá válik, c) viseli a közvetlen terheket (ideértve a fenntartási és amortizációs költségeket is), d) jogosultságot szerez arra, hogy a szerződésben kikötött időtartam lejártával a lízingdíj teljes tőketörlesztő és kamattörlesztő részének, valamint a szerződésben kikötött maradványérték megfizetésével a dolgon ő vagy az általa megjelölt személy tulajdonjogot szerezzen. Ha a lízingbevevő nem él e jogával, a lízing tárgya visszakerül a lízingbeadó birtokába. A felek a szerződésben kötik ki a lízingdíj tőkerészét - amely a lízingbe adott vagyontárgy, vagyoni értékű jog szerződés szerinti árával azonos -, valamint kamatrészét és a törlesztésének ütemezését; Zárt- és nyílt végű pénzügyi lízing: A futamidő végén a lízingelt eszköz zárt végű pénzügyi lízing esetében az utolsó lízingdíj megfizetésével automatikusan a lízingbevevő tulajdonába kerül, nyílt végű pénzügyi lízingnél pedig a lízingbevevőnek joga van kijelölni a leendő tulajdonost
Lízingszerződés A lízingszerződés a hatályos magyar Polgári Törvénykönyvben nem szereplő atipikus finanszírozási szerződésforma. A lízing és így a lízingszerződés is három oldalú jogügylet. 7 A lízingbeadó olyan pénzügyi vállalkozás, ami a lízingbevevő által kiválasztott eszközre, vagyis a lízingtárgyra lízingszerződést köt. Magyarországon a MNB engedélyével működő vállalkozás lehet csak lízingbeadó. A lízingbevevő az, aki lízingszerződést köt a lízingtárgy igénybevételére. A lízingbevevő lehet magánszemély, vagy gazdasági lízingbeadó. A lízingtárgy a lízingszerződés során a lízingbeadó által a lízingbevevő választása alapján a szállítótól megvásárolt ingó, vagy ingatlan dolog, vagy vagyoni értékű jog, szellemi termék. Lízingszerződés tartalma Nincs kötelezően előírt tartalma, azonban a Hpt. fogalom meghatározása szerint azonban szükséges néhány lényegi elem szerepeltetése a szerződésben. a lízingbevevő viseli a kárveszély átszállásából fakadó kockázatot viseli a közvetlen terheket, az amortizációs költségeket jogosult a lízingtárgy hasznainak szedésére a lízing futamideje után legalább vételi jogot szerez Az új PTK V., Kötelmi jog című könyvében szerepel. Lízingszerződés folyamata, működése Általános esetben a lízingszerződés megkötése előtt választja ki a lízingbevevő a lízingtárgyat. Bizonyos esetekben a szállító már lízingkonstrukcióval együtt értékesíti a lízingtárgyat. Lízing tárgya lehet ingó és ingatlan dolog. Az immateriális javak, jogok lízingjével kapcsolatban még nincs kialakult gyakorlat. A Hpt. által meghatározott pénzügyi lízing fogalmában a vagyoni értékű jogok is lízingelhetőek. A pénzügyi lízingügylet legalább háromalanyú jogviszony, melyben általános esetben két szerződés megkötésére kerül sor. A lízingbevevő és a lízingbe adó között pénzügyi 7 Wikipédia
lízingszerződés, míg a lízingbe adó és a szállító között a lízingtárgyra vonatkozó adásvételi szerződés jön létre. Mivel a lízingszerződés atipikus szerződés a feleket köti az új PTK V., Kötelmi jog című könyvében megfogalmazott kölcsönös együttműködés követelménye. A lízingszerződés alakiságára nincs semmiféle előírás, akár szóban is megköthető. A gyakorlatban természetesen az írásbeli forma terjedt el. A lízingszerződés megkötésekor az általános szerződési feltételekre vonatkozó speciális magánjogi szabályok érvényesülését is szem előtt kell tartani. Az üzletszabályzat (a lízingbeadó rendelkezik vele) és az általános szerződési feltételek rögzítik a lízingbeadó és az ügyfél között létrejövő szerződés általános szabályait, valamint a lízingbeadó mindenkori általános ajánlatát. Tehát a lízingszerződés két fő részből tevődik össze: az általános szerződési feltételek által meghatározott általános részből, és a felek között személyre szabott, specifikált, változtatható részből. Mivel a pénzügyi lízingszerződés elsődlegesen hitelszerződés, így a szerződés megkötésekor a lízingbeadók a hitelszerződésre vonatkozó gyakorlatot alkalmazzák. A lízingszerződés megkötése után a lízing futamidejének végéig a lízingbevevő és a lízingbeadó közötti jogviszonyban mindkét félnek mind jogai mind kötelezettségei vannak a másikkal szemben. A lízingbevevő legfontosabb kötelezettsége nemcsak a lízingdíjra ( tőke és kamatrész ) hanem a lízinghez kapcsolódó egyéb díjat és költséget is magába foglalja. Ilyen költség lehet például a kezelési költség, a hitelminősítési díj, a szerződésmódosítási díj, vagy a felmerülő késedelmi kamat. Az áfa törvény szerint ezeket a költségeket, díjakat külön kell kezelni a lízingügylettől, azaz külön szolgáltatásként kell kiszámlázni a szolgáltatás igénybevevője felé. Lízingszerződés megszűnésének esetei A lízingszerződés megszűnésekor a lízingbevevő amennyiben a lízingszerződés alapján ő vagy az általa kijelölt harmadik személy a lízingtárgy tulajdonjogát a lízingbeadótól nem szerzi meg, vagy a felek a lízingszerződést nem hosszabbítják meg köteles a lízingtárgyat a lízingbeadónak visszaszolgáltatni. A lízingszerződést annak időtartama alatt sem a lízingbeadó, sem a lízingbevevő nem mondhatja fel rendes felmondással. A lízingbeadó különösen akkor jogosult a szerződést azonnali hatállyal felmondani, ha a lízingbevevő a szerződés megkötésénél a lízingbeadót megtévesztette, ha ez a szerződés megkötését és annak tartalmát befolyásolta; a lízingbevevő a lízingtárgy használatát jogosulatlanul harmadik személynek átengedi, és ezt az állapotot a lízingbeadó felszólítása ellenére sem szünteti meg; a lízingbevevő a fizetőképességére vonatkozó, valamint a biztosítékokkal kapcsolatos vizsgálatot figyelmeztetés ellenére akadályozza; a lízingbevevő által nyújtott biztosíték értéke vagy érvényesíthetősége jelentősen csökkent, és azt a lízingbeadó felszólítására nem egészíti ki;
a lízingtárgy értéke a szerződésben előre tervezett, illetve a lízingtárgy rendeltetésszerű használatával szükség szerint együtt járó, szokásos értékcsökkenéshez képest jelentősen csökken, és a lízingbevevő a lízingbeadó felszólítása ellenére nem ad megfelelő biztosítékot. A lízingszerződés azonnali hatályú felmondása esetén a lízingbevevő haladéktalanul köteles a lízingtárgyat a lízingbeadónak visszaadni. Ha a lízingszerződés az abban meghatározott időtartam/futamidő lejárta előtt megszűnik, a felek kötelesek egymással elszámolni. Az elszámolás során a lízingbeadó érvényesítheti a szerződés megszűnéséig esedékessé vált követeléseit, kártérítési igényként a hátralévő időre még fennmaradó díjakat, valamint a szerződés megszűnésével kapcsolatban felmerült valamennyi költségét, ugyanakkor a lízingszerződésben szabályozott módon be kell számítania a lízingtárgy későbbi hasznosításából, vagy értékesítéséből befolyt összeget, illetve az esetlegesen a lízingtárgyra vonatkozó és a lízingbeadóhoz befolyt kifizetések összegét is. A zártvégű pénzügyi lízingszerződés megszűnése az általános forgalmi adó szempontjából nem érdemleges mivel ebben a konstrukcióban a futamidő elején a termék értékesítésekor megtörténik az általános forgalmi adó teljesítése. A futamidő további szakaszában az általános forgalmi adó nem szerepel. Azonban a nyíltvégű pénzügyi lízingszerződések megszűnésekor az alábbi eset köröket érdemes átgondolni általános forgalmi adó szempontból: 1. nyíltvégű pénzügyi lízing idő előtti zárása, mely esetben az ügyfél szerzi meg a tulajdonjogot 2. nyíltvégű pénzügyi lízing idő előtti zárása, mely esetben a kijelölt vevő (3. fél) szerzi meg a tulajdonjogot 3. nyíltvégű pénzügyi lízing kifutás szerint zárása, mely esetben az ügyfél szerzi meg a tulajdonjogot 4. nyíltvégű pénzügyi lízing kifutás szerint zárása, mely esetben a kijelölt vevő (3. fél) szerzi meg a tulajdonjogot 5. nyíltvégű pénzügyi lízing totálkár eseménnyel zárul (van biztosítói térítés), mely esetben az ügyfél szerzi meg a tulajdonjogát a roncsnak 6. nyíltvégű pénzügyi lízing totálkár eseménnyel zárul (van biztosítói térítés), mely esetben eladásra kerül az eszköz és (3. fél) szeri meg a tulajdonjogát a roncsnak 7. nyíltvégű pénzügyi lízing totálkár eseménnyel zárul (nincs biztosítói térítés), mely esetben az ügyfél szerzi meg a tulajdonjogát a roncsnak 8. nyíltvégű pénzügyi lízing totálkár eseménnyel zárul (nincs biztosítói térítés), mely esetben eladásra kerül az eszköz és (3. fél) szerzi meg a tulajdonjogát a roncsnak 9. nyíltvégű pénzügyi lízing lopáskár eseménnyel zárul (van biztosítói térítés), mely esetben nincs eszközértékesítés 10. nyíltvégű pénzügyi lízing lopáskár eseménnyel zárul (nincs biztosítói térítés), mely esetben nincs eszközértékesítés 11. nyíltvégű pénzügyi lízing, melyben felmondás, értékesítés után 3. fél szerzi meg a tulajdonjogot
Tekintettel arra, hogy a futamidő végén a lízingelt eszköz nem megy át automatikusan a lízingbevevő tulajdonába, azonban a lízingbevevőnek lehetősége van arra (a lízingszerződésben rögzített vételi joga alapján), hogy az eszköz tulajdonjogát megszerezze (azaz a tulajdonszerzés nem biztos), ezért az ügylet áfa szempontból termékértékesítésnek nem minősülhet. Mindezek alapján tehát a nyílt végű pénzügyi lízing szolgáltatásnyújtásnak tekintendő az Áfa tv. 13. (1) bekezdése alapján. Tekintettel arra, hogy az áfa rendszerében a bérleti szerződésen alapuló jogviszony mellett minden olyan ügylet bérbeadásnak minősül, amelynek tartama alatt a jogosult az ellenérték egészét vagy túlnyomó részét a termék időleges használatáért téríteni köteles a kötelezettnek, ezért a nyílt végű lízing bizonyos szempontból a bérleti jogviszonnyal esik egy megítélés alá. (Áfa tv. 259. 4). A fentiek alapján a nyílt végű pénzügyi lízing tehát elkülöníthető két szolgáltatásnyújtásra, az alapügyletre, azaz a bérbeadásra, illetve a hitelezési jogviszonyt megtestesítő pénzügyi szolgáltatásra. Ki kell emelni továbbá, hogy akkor különíthető el egyértelműen az alapügylet a hitelügylettől, amennyiben a felek - az alapügylet és a hitelügylet ellenértékéről az ügylet megkötésekor külön-külön megállapodtak, - a külön-külön történő megállapodásra egy szerződés keretében kerül sor, - a hitelügyletről történő megállapodásban a kamatlábat is rögzítik. A két ügylet (alap- és hitelügylet) ellenértékét elkülönülten kell elszámolni, mégpedig úgy, hogy az alapügylet ellenértéke a tőkerészt, a hitelügylet ellenértéke pedig nyilvánvalóan a kamatot (kamatköltségeket) foglalja magában. Mivel az alapügylet ellenértéke a nyílt végű pénzügyi lízingnél is a tőkerész, a fizetendő adó alapja az esedékes lízingdíjakban foglalt tőkerész lesz. Miután pedig a pénzügyi szolgáltatás adómentes ügyletként kezelendő az Áfa tv. 86. (1) bekezdésének b) és c) pontjai alapján, ezért a hitelügylet ellenértéke, azaz a kamat áfa mentesen számlázandó. 1. nyíltvégű pénzügyi lízing idő előtti zárása, mely esetben az ügyfél szerzi meg a tulajdonjogot A lízingszerződés idő előtti lezárása során, amennyiben a lízingbevevő tartozásainak teljes előtörlesztését kérelmezi, akkor abban az esetben a lízingbe adónak tételes elszámolást kell készítenie arra vonatkozóan, hogy a lízingbevevőnek milyen jellegű fizetési kötelezettségei állnak még fenn. A fizetési kötelezettségek alapvetően két szolgáltatás ellenértékéből tevődhetnek össze, a bérletből és a hitelezési tevékenységből. Tehát az alapügylet és a hitelügylet ellenértéket az elszámolás során is elkülönülten kell kezelni, azaz a lízingbevevő felé kibocsátandó számlában szereplő utolsó lízingdíj összegét meg kell bontani a tőkére és a kamatra. Fentiek alapján a lízingbe adónak a lízingbevevő felé kiállítandó számláján fel kell tüntetnie az elszámolás során megállapított még esedékes tőkerészeknek az összegét, melyre fel kell számítania a 27% mértékű általános forgalmi adót. A hitelügylet ellenértékeként megjelenő kamatot ugyancsak fel kell tüntetnie a számlán, azonban miután a hitelezési tevékenység mentes az adó alól az Áfa tv. 86. (1) bekezdésének b) illetve c) pontjai alapján, ezért a kamat összegét adómentesen kell számláznia a lízingbevevő felé.
Kérdésként merülhet fel, hogy a költségként megjelenő összegek (mint például a kezelési költség, lezárási díj) mely ügylethez (alapügylethez vagy hitelezéshez) kapcsolódnak. Abban az esetben, amennyiben valamely költség egyértelműen a lízing tárgyául szolgáló termékre vonatkozik, ahhoz kapcsolható, akkor az az alapügylet (bérbeadás) adóalapjába épül be, azaz osztja annak az Áfa tv. szerinti adómértékét. Ide tartozik például a lízing tárgyát terhelő költség. Amennyiben azonban a járulékos költség egyértelműen a hitelnyújtási jogviszonyt megtestesítő szolgáltatásrészhez kapcsolható, akkor ez a járulékos költség az adómentes hitelnyújtás adóalapjának részét képezi, így az adómentesen számlázandó. Véleményem szerint az ÁSZF-ben, illetve az annak mellékletét képező Hirdetményben foglalt díjak, melyek például a lízingszerződés lezárásához, módosításához kapcsolódnak, a hitelezési tevékenység járulékos költségeinek minősülnek. Tekintettel arra, hogy a lízingbeadó üzleti célja elsősorban a finanszírozási tevékenység folytatása, illetve az ehhez kapcsolódó kamat felszámítása a lízingbevevő felé, ezért a lízingszerződés megkötésének célját is ez a hitelnyújtási tevékenység képezi. Mindből arra következtethetünk, hogy a lízingszerződéshez kapcsolódó költségek - úgymint például a szerződés futamidő előtti lezárása esetén felszámítandó kezelési költség, - a hitelnyújtási tevékenység járulékos költségeinek tekintendők, így adómentesen számlázandók a lízingbevevő felé. Amennyiben pedig a lízingbevevőnek késedelmi kamatfizetési kötelezettsége keletkezett, mert a szerződésben meghatározott fizetési kötelezettségének esedékességkor nem tett eleget, akkor ez az ÁSZF-ben foglaltaknak megfelelően meghatározott késedelmi kamat egyfajta szankció jelleggel megfizetett összegnek minősül. A lízingbevevő által fizetendő késedelmi kamat összege az Áfa tv. 259. 6. pontja alapján nem ellenértéknek minősül, hanem a kérdéses ügylet ellenértékének késedelmes megfizetése okán felszámított szankció jellegű kártérítésnek. Az Áfa tv. 2. a) pontjában foglaltakkal összhangban a kártérítés összege nem tartozik az Áfa tv. hatálya alá. 2. nyíltvégű pénzügyi lízing idő előtti zárása, mely esetben a kijelölt vevő (3. fél) szerzi meg a tulajdonjogot A lízingszerződés futamidő előtti lezárásán ebben az esetben is a lízingbevevő fizetési ütemezés szerinti tartozásainak teljes előtörlesztését értem. A lízingbeadónak a lezárási ajánlatában tételesen meg kell határoznia a lízingszerződés alapján fennálló megfizetendő tőke összegét, továbbá a hitelezési tevékenységhez kapcsolódó kamatot és az esetleges egyéb költségek mértékét. A lízingszerződés akkor szűnik meg teljesítéssel, amennyiben a lízingbevevő 3. felet jelöl meg a lízingtárgy tulajdonjogának megszerzésére vonatkozóan és a harmadik fél a maradványértéket megfizette, valamint a lízingbevevő valamennyi fizetési és egyéb szerződéses kötelezettségeinek maradéktalanul eleget tett. a lízingbeadónak egyrészről ki kell állítania a maradványösszegről szóló számlát a 3. fél felé, mely összeget 27% áfával terhelten kell kiszámláznia. A lízingbeadónak a lízingbevevő felé kiállítandó számláját meg kell bontania egyrészt a tőketartozás összegére, mely 27%-os adómértékkel számlázandó, másrészt a kamatokra, illetve a hitelezési tevékenységhez kapcsolódó költségekre. Valószínűsíthető, hogy a jelen esetkörben felmerülő költségek is miután azok az előtörlesztés miatti szerződéslezárás kapcsán merülnek fel - a lízingbeadó üzleti tevékenysége érdekében
felmerülő kamatbevételekhez kapcsolódnak, így a kamat összegével együtt ezen költségeket is áfa mentesen kell számláznia a lízingbeadónak a lízingbevevő felé. 3. nyíltvégű pénzügyi lízing kifutás szerint zárása, mely esetben az ügyfél szerzi meg a tulajdonjogot A lízingbevevő a vételi jogának gyakorlása esetén abban az esetben szerezheti meg a lízingtárgy tulajdonjogát, amennyiben a lízingbeadó által a részére megküldött utolsó lízingdíj értesítőben meghatározott maradványérték összegét az abban foglalt esedékesség időpontjáig maradéktalanul megfizeti. A maradványérték megfizetésén túl, a lízingszerződés akkor minősül teljesítettnek, amennyiben a lízingbevevő a maradványértéken kívüli esetlegesen fennálló fizetési és egyéb szerződéses kötelezettségeinek is maradéktalanul eleget tett. A fenti esetben a Lízingbeadónak tehát a lízingbevevő felé egy olyan számlát kell kiállítania, melyben a maradványérték szerepel a pénzügyi lízing tárgya tulajdonjogának ellenértékeként. Ezt a tranzakciót áfa terheli. 4. nyíltvégű pénzügyi lízing kifutás szerint zárása, mely esetben a kijelölt vevő (3. fél) szerzi meg a tulajdonjogot A lízingbeadó a lízingszerződés lejártát megelőzően az utolsó lízingdíj értesítő megküldésével egyidejűleg nyilatkozattételre hívja fel a lízingbevevőt arra vonatkozóan, hogy élni kíván-e a lízingtárgy vételi jogával. A lízingbevevő ezt követően a lízingbeadó által meghatározott határidőn belül köteles nyilatkozni arra vonatkozóan, hogy ő vagy az általa megjelölt 3. személy kíván-e a maradványérték megfizetésével tulajdonjogot szerezni a lízingtárgy felett. A lízingszerződés többek között - akkor szűnik meg a teljesítéssel, amennyiben vagy a lízingbevevő vagy az általa kijelölt 3. fél a maradványértéket megfizette, továbbá a lízingbevevő egyebekben valamennyi fizetési és egyéb szerződéses kötelezettségeinek eleget tett. A fent vázolt 3. esetkörhöz hasonlóan a Lízingbeadónak tehát ki kell állítani a maradványértékről szóló számlát a 3. fél felé, mely összeget 27% áfával terhelten kell kiszámláznia. Itt is meg kell jegyezni, hogy a maradványérték megfizetésén túl, a lízingszerződés akkor minősül teljesítettnek, amennyiben a lízingbevevő az esetlegesen fennálló fizetési és egyéb szerződéses kötelezettségeinek is maradéktalanul eleget tett. 5. nyíltvégű pénzügyi lízing totálkár eseménnyel zárul (van biztosítói térítés), mely esetben az ügyfél szerzi meg a tulajdonjogát a roncsnak Általában az ÁSZF-ben foglaltak alapján a lízingtárgyat ért káresemény következtében felmerülő minden költség, hátrány és felelősség a lízingbevevőt terheli. A lízingbevevő köteles a lízingszerződés teljes időtartamára a lízingtárgyat teljes körű casco biztosítási fedezet alá vonni. Amennyiben a lízingbevevő a lízingbeadó előzetes hozzájárulásával nem köt biztosítást, akkor a lízingtárggyal kapcsolatos minden kárt viselni köteles, illetve a lízingbeadó felé kártérítési felelősséggel tartozik. A biztosítás alapján járó kártérítés jogosultja minden esetben a lízingbeadó.
Abban az esetben amennyiben a káresemény során bekövetkezett károsodás mértékét a biztosító totálkárnak minősíti, akkor a lízingbeadó a biztosító által is elfogadott roncsérték és a kártérítési összeg figyelembevételével elszámolást készít. Az ÁSZF rögzíti továbbá, hogy totálkár esemény esetén a lízingbeadó jogosult azonnali hatállyal felmondani a lízingszerződést. A biztosító által a lízingbeadó felé kifizetett összeg a számviteli rendnek megfelelően csökkenti a lízingbevevő fizetési kötelezettségeit, azaz azt először a költségre, azután a kamatra, majd végül a tőketartozásra kell elszámolni. A lízingbeadó által készített elszámolásnak tartalmaznia kell a lízingbevevő által fizetendő fennálló tőketartozás összegét, illetve a hitelezési ügylethez kapcsolódó kamat és egyéb fizetési kötelezettségek (költségek) összegét. A lízingbeadónak a lízingbevevő felé kibocsátandó számláját tehát meg kell bontania úgy, hogy az egyrészt tartalmazza a költséget és a kamatot, melyet ebben a sorrendben - csökkenteni kell a biztosító által fizetett összeggel. Ezt az összeget áfa felszámítása nélkül kell a számlán feltüntetni. A számlán fel kell tüntetni továbbá az esedékessé vált tőketartozást is, melyet - abban az esetben, amennyiben a biztosító által fizetett összeg meghaladta mind a fennálló költség, mind a kamattartozás összegét - csökkenteni kell a még fennmaradó biztosító által fizetett összeggel. Ezt a tőketartozást 27%-os áfával kell a lízingbeadónak kiszámláznia. 6. nyíltvégű pénzügyi lízing totálkár eseménnyel zárul (van biztosítói térítés), mely esetben eladásra kerül az eszköz és (3. fél) szeri meg a tulajdonjogát a roncsnak Amennyiben a káresemény kapcsán a biztosító totálkárnak minősíti a károsodás mértékét, akkor a lízingbeadó azonnali hatállyal felmondhatja a lízingszerződést. Ebben az esetben, amennyiben a lízingbevevő nem kívánja megszerezni a lízingtárgy tulajdonjogát vagy egyebekben nem tesz eleget fennálló fizetési kötelezettségének a lízingbeadó által kitűzött határidőn belül, akkor a lízingbevevő birtoklási joga megszűnik a lízingtárgy felett és köteles azt a lízingbeadónak visszaadni. A lízingbeadó a lízingtárgyat 3. fél számára értékesítheti. Tekintettel arra, hogy ebben az esetkörben is kapcsolódik a lízingtárgyhoz biztosítási szerződés, ezért az előző ponthoz hasonlóan a lízingbeadó úgy köteles az elszámolást a lízingbevevő felé elkészíteni, hogy a fennálló fizetési kötelezettségét (költség, kamat, tőketartozás) összegét csökkentenie kell a biztosító által a részére megfizetett összeggel. Hasonlóan az előző pontban írtakhoz, az azonnali hatályú felmondás esetében a lízingbevevő Lízingszerződés alapján fennálló valamennyi fizetési kötelezettsége azonnal, egy összegben esedékessé válik. Amennyiben a lízingbeadó 3. fél részére értékesíti a lízingtárgyat, akkor a roncs vételárát 27%-os áfával kell kiszámláznia felé. Megjegyzendő, hogy 3. fél részére történő értékesítés esetén a lízingbevevő fizetési kötelezettségének összegét a roncs vételára és a biztosító által fizetett összeg csökkenti mégpedig akként, hogy azt először a költségre, azután a kamatra, majd végül a tőketartozásra kell elszámolni. A lízingbeadónak a lízingbevevő felé kibocsátandó számláját tehát meg kell bontania úgy, hogy az egyrészt tartalmazza a költséget és a kamatot, melyet ebben a sorrendben - csökkenteni kell a biztosító által fizetett összeggel, illetve a roncs vételárával. Ezt az összeget áfa felszámítása nélkül kell a számlán feltüntetni. A számlán fel kell tüntetni továbbá az esedékessé vált tőketartozást is, melyet - abban az esetben, amennyiben a biztosító által fizetett összeg és a roncsért a 3. fél által fizetett
összeg meghaladta mind a fennálló költség, mind a kamattartozás összegét - akkor ezen összegekkel a tőketartozást csökkenteni kell. Ezt a tőketartozást 27%-os áfával kell a lízingbeadónak kiszámláznia. A szankciós jelleggel megfizetendő díjakról (késedelmi kamat) pedig miután azok nem tartoznak az Áfa tv. hatálya alá - nem számlát, hanem egyéb számviteli bizonylatot kell a lízingbeadónak kiállítania a lízingbevevő felé. 7. Nyílt végű pénzügyi lízing, totálkár eseménnyel zárul, mely esetben az ügyfél szerzi meg a tulajdonjogát a roncsnak, nincs biztosítói térítés Amennyiben létrejött a biztosítási szerződés a lízingtárgyra vonatkozóan, de mégsem volt biztosítói térítés, véleményem szerint egyrészt akkor fordulhat elő, ha a kár nem haladja meg az önrész mértékét, azaz a lízingbevevő önrésze fedezi a kár helyreállításának költségét vagy egyéb a biztosítási szerződésben foglalt feltételek miatt nem áll fenn fizetési kötelezettsége a biztosítónak. Abban az esetben azonban, amennyiben a lízingtárgyat a bekövetkezett káresemény folytán totálkárossá minősítik, azonban nincs biztosítói térítés, akkor az ÁSZF-ben foglaltak alapján kötelesek a felek eljárni. A lízingbeadó előzetes írásbeli jóváhagyása esetén nem köteles a lízingbevevő a lízingtárgyra biztosítást kötni, ekkor azonban minden kárt viselni köteles, továbbá a lízingbeadó felé kártérítési kötelezettséggel tartozik a lízingszerződés alapján fennálló tartozásai erejéig. Abban az esetben amennyiben megállapítják a totálkárt a lízingtárgy vonatkozásában, akkor a lízingbeadó azonnali hatállyal jogosult a lízingszerződést felmondani, mely esetben a lízingbevevő összes tartozása azonnal és egy összegben esedékessé válik. Amennyiben a lízingbevevő megfizeti a lízingbeadó által a lízingszerződés felmondásával egyidejűleg elkészített elszámolás alapján kalkulált összeget, akkor nyilatkozhat arra vonatkozóan, hogy meg kívánja-e szerezni a roncs tulajdonjogát. A lízingbevevő fizetési kötelezettségét egyrészről az elszámolás szerint kalkulált fennálló fizetési kötelezettsége (költség, kamat, tőke) képezi. Másrészről a hitelezési tevékenység ellenértékéből, azaz a kamatból, illetve hitelezési tevékenységhez kapcsolódó egyéb költségekből áll. A lízingbeadónak tehát a lízingbevevő felé kiállított számláját meg kell bontania a fennálló tőkére és a kamatra (egyéb költségekre). A tőketartozás 27%-os adómértékkel számlázandó, míg a kamat, illetve a hozzá kapcsolódó egyéb költségek (kezelési költség, lezárási díj) adómentesen számlázandók. 8. nyíltvégű pénzügyi lízing totálkár eseménnyel zárul (nincs biztosítói térítés), mely esetben eladásra kerül az eszköz és (3. fél) szerzi meg a tulajdonjogát a roncsnak A lízingszerződés megkötése során többnyire sor kerül biztosítási szerződés megkötésére is. Azonban ha a lízingtárgyban bekövetkezett károsodás a lízingbevevő önrészét nem haladja meg, ezáltal a biztosító nem köteles a kártérítési összeg megfizetésére. Amennyiben a lízingtárgy a káresemény során a biztosító által helyreállíthatónak minősül, akkor a lízingbevevő köteles a lízingtárgy javíttatásáról gondoskodni. Amennyiben a biztosító kockázatviselése nem áll fenn, akkor köteles saját költségre gondoskodni a javíttatásról.
A lízingbeadó jogosult a lízingszerződést felmondani, ha a lízingtárgy megrongálódott és kijavítás, illetve eredeti állapotba történő visszaállítása nem történt meg. A lízingszerződés felmondását követően a lízingbeadó meghatározza a lízingtárgy eladási árát. A lízingbevevő az eladási ár közlését követően nyilatkozhat arról, hogy meg kívánja-e szerezni a lízingtárgy tulajdonjogát. Amennyiben nem nyilatkozik, vagy fizetési kötelezettségeinek határidőben nem tesz eleget, abban az esetben a lízingbeadó a saját belátása szerint értékesítheti a lízingtárgyat. A lízingbeadó jogosult az értékesítés költségeit a lízingbevevőre terhelni. A lízingbevevő nem tesz eleget fizetési kötelezettségének, illetve nem nyilatkozik a lízingtárgy tulajdonjogát illetően, így a lízingbeadó értékesíti a lízingtárgyat. Amennyiben a lízingbeadó 3. félnek értékesíti a roncsot, akkor az, mint termékértékesítés az Áfa tv. tárgyi hatálya alá tartozó ügylet, melyet 27 %-os adó terhel és Áfa tv. szerinti számlával bizonylatolandó. A lízingbeadónak a lízingbevevő felé kibocsátandó számláját tehát meg kell bontania úgy, hogy az egyrészt tartalmazza a költséget és a kamatot, melyet ebben a sorrendben - csökkenteni kell a roncs vételárával. Ezt az összeget áfa felszámítása nélkül kell a számlán feltüntetni. A számlán fel kell tüntetni továbbá az esedékessé vált tőketartozást is, melyet - abban az esetben, amennyiben a roncsért a 3. fél által fizetett összeg meghaladta mind a fennálló költség, mind a kamattartozás összegét - akkor csökkenteni kell a még fennmaradó vételár összegével. Ezt a tőketartozást 27%-os áfával kell a lízingbeadónak kiszámláznia. A szankciós jelleggel megfizetendő díjakról pedig a lízingbeadónak ahogyan azt az előző pontokban is említettük - nem számlát, hanem egyéb számviteli bizonylatot kell kiállítania a lízingbevevő felé. 9. nyíltvégű pénzügyi lízing lopáskár eseménnyel zárul (van biztosítói térítés), mely esetben nincs eszközértékesítés Abban az esetben amennyiben lopáskár következik be, akkor a lízingbevevő köteles az lízingszerződésben megállapított kötelezettségeinek a lízingbeadó általi elszámolás elkészítéséig eleget tenni. A lízingbeadó a kártérítés biztosító által meghatározott összegének megfizetését követően elszámolást készít az ÁSZF-ben foglalt feltételek alapján. E szerint a lízingbevevő fizetési kötelezettségét (tőketartozását) csökkenti a káresemény alapján a biztosító által kifizetett és a lízingbevevő részére át nem adott összeg. A lízingbeadó lopáskár esetén jogosult a lízingszerződést azonnali hatállyal felmondani. Abban az esetben tehát amennyiben a biztosító megtéríti a lopáskárból származó kártérítés összegét a lízingbeadónak, akkor a lízingbevevő tőketartozására fennálló fizetési kötelezettsége a kártérítés összegével csökken. Az ÁSZF rögzíti, hogy lopáskár esetén a lízingbeadó nem köteles a lízingtárgyat másikkal helyettesíteni és amennyiben a lízingbeadó elszámolás szerinti követelése a biztosítási kárrendezésből nem térül meg, úgy a fennmaradó részt a lízingbevevő köteles megfizetni a lízingbeadó részére. A biztosító kárrendezés feltétele a rendőrségi feljelentés, továbbá a nyomozást megszüntető határozat megléte. Véleményem szerint az elszámolás áfa kezelése ebben az esetkörben kétféleképpen történhet:
1.)Tekintettel arra, hogy csak a lízingbeadó körén kívül álló külső körülmény (lopáskár) miatt nem teljesülhetett a lízingszerződés és ezáltal nem volt meg a lehetőség arra, hogy a lízingbevevő tulajdonába kerüljön a lízingtárgy, ezért véleményem szerint ez az eset úgy is tekinthető, mintha - az 1. esetkörben kifejtettek szerint - előtörlesztés révén teljesült volna a lízingszerződés, azaz a lízingbevevő megszerezte volna a lízingtárgy tulajdonjogát, és azt legfeljebb utóbb elhagyta. Tehát mivel a lízingbevevő oldalán merült fel a probléma és a lízingtárgy nem került vissza a lízingbeadóhoz, ezért a lízingbeadó oldaláról nézve a lopáskár miatt nem változhat az ügy megítélése, úgy kell kezelnie az elszámolást, mintha nem változott volna az eredeti szerződéses vállalása. Ebben az esetben az elszámolás a követőképpen alakul: A Lízingbeadónak a lízingbevevő felé kibocsátott számláját meg kell bontania úgy, hogy az egyrészt tartalmazza a költséget és a kamatot, melyet ebben a sorrendben csökkenteni kell a biztosító által fizetett összeggel. Ezt az összeget áfa felszámítása nélkül kell a számlán feltüntetni. A számlán fel kell tüntetni továbbá az esedékessé vált tőketartozást is, melyet abban az esetben amennyiben a biztosító által fizetett összeg meghaladta mind a fennálló költség, mind a kamattartozás összegét akkor csökkenteni kell a még fennmaradó biztosító által fizetett összeggel. Ezt a tőketartozást 27%-os áfával kell a Lízingbeadónak kiszámláznia. A szankciós jelleggel megfizetendő díjakról (késedelmi kamat) pedig a Lízingbeadónak ahogyan azt az előző pontokban is említettük nem számlát, hanem egyéb számviteli bizonylatot kell kiállítania. 2.)Amennyiben a lízingbeadó elszámolása alapján a jövőben esedékessé váló tőke- és kamat összegét vagy annak egy részét kívánja megtéríttetni a lízingbevevővel, akkor véleményem szerint a kifizetés már nem a bérbeadási és nem is a hitelezési tevékenységhez kapcsolható, hiszen nincs már a lízingbevevő részéről lízingszerződés alapján történő használat, továbbá ténylegesen nem kerül a lízingtárgy a lízingbevevő tulajdonába, tehát nem az az esetkör merülne fel, nem ahhoz lenne hasonlatos, mint amikor például előtörlesztés történik. Mivel tekinthetjük úgy, hogy a lopással a lízingszerződés megszűnik, ezért minden további fizetés nem a lízingszerződéshez, nem annak a teljesítéséhez kapcsolódik, ezért a kifizetés jogcíme nem lízingdíjként való fizetési kötelezettségként merülne fel. Ez az összeg így egyfajta kártérítési funkcióval bírna, hiszen a lízingbeadó még a futamidő végéig ellenértékhez juthatott volna a bérbeadási, illetve hitelezési tevékenysége következtében, azonban arra már - a lízingtárgy megrongálódásával, annak funkcióvesztésével a továbbiakban nincs lehetősége. A kompenzációként fizetendő összeg, mint kártérítés viszont nem tartozik az Áfa tv. tárgyi hatálya alá, ezért áfa felszámítása nélkül kell történnie a kártérítés kiszámlázásának. Mivel a lízingbeadó nem értékesíti a roncsot, így termékértékesítésre ezen esetkörben nem kerül sor. 10. nyíltvégű pénzügyi lízing lopáskár eseménnyel zárul (nincs biztosítói térítés), mely esetben nincs eszközértékesítés Az ÁSZF-ben foglaltak alapján a lízingbeadó előzetes írásbeli hozzájárulásával a lízingbevevő kötelezettsége nem áll fenn arra vonatkozóan, hogy biztosítási szerződést kössön a lízingtárgyra vonatkozóan. Ebben az esetben azonban a lízingtárggyal kapcsolatos minden kárt viselni köteles.
Amennyiben a káresemény bekövetkezése időpontjában a biztosító kockázatviselése nem áll fenn, a lízingbeadó jogosult a lízingszerződést felmondani és a lízingbevevő fizetési kötelezettségeit tartalmazó elszámolást elkészíteni. Az 9. esetkörhöz hasonlóan itt ugyancsak kétféleképpen történhet az elszámolás: 1.)Tekintettel arra, hogy csak a lízingbeadó körén kívül álló külső körülmény (lopáskár) miatt nem teljesülhetett a lízingszerződés és ezáltal nem volt meg a lehetőség arra, hogy a lízingbevevő tulajdonába kerüljön a lízingtárgy, ezért véleményem szerint ez az eset úgy is tekinthető, mintha - az 1. esetkörben kifejtettek szerint - előtörlesztés révén teljesült volna a lízingszerződés, azaz a lízingbevevő megszerezte volna a lízingtárgy tulajdonjogát, és azt legfeljebb utóbb elhagyta. Tehát mivel a lízingbevevő oldalán merült fel a probléma és a lízingtárgy nem került vissza a lízingbeadóhoz, ezért a lízingbeadó oldaláról nézve a lopáskár miatt nem változhat az ügy megítélése, úgy kell kezelnie az elszámolást, mintha nem változott volna az eredeti szerződéses vállalása. Ebben az esetben az elszámolás a követőképpen alakul: Miután egyrészről fennáll a még esedékes tőketartozások megfizetésének kötelezettsége, a Lízingbeadónak a lízingbevevő felé kiállított számláját meg kell bontania egyrészt a tőkére, mely összeget 27%-os áfa mértékkel kell kiszámláznia. A számlán fel kell tüntetnie továbbá a kamatot és az egyéb költségeket, melyek számlázása áfa mentesen történik. Amennyiben felmerülnek szankciós jelleggel megfizetendő összegek is (késedelmi kamat), akkor azokról egyéb számviteli bizonylat kiállítása szükséges. 2.)Amennyiben a lízingbeadó elszámolása alapján a jövőben esedékessé váló tőke- és kamat összegét vagy annak egy részét kívánja megtéríttetni a lízingbevevővel, akkor véleményem szerint a kifizetés már nem a bérbeadási és nem is a hitelezési tevékenységhez kapcsolható, hiszen nincs már a lízingbevevő részéről lízingszerződés alapján történő használat, továbbá ténylegesen nem kerül a lízingtárgy a lízingbevevő tulajdonába, tehát nem az az esetkör merülne fel, nem ahhoz lenne hasonlatos, mint amikor például előtörlesztés történik. Mivel tekinthetjük úgy, hogy a lopással a lízingszerződés megszűnik, ezért minden további fizetés nem a lízingszerződéshez, nem annak a teljesítéséhez kapcsolódik, ezért a kifizetés jogcíme nem lízingdíjként való fizetési kötelezettségként merülne fel. Ez az összeg így egyfajta kártérítési funkcióval bírna, hiszen a lízingbeadó még a futamidő végéig ellenértékhez juthatott volna a bérbeadási, illetve hitelezési tevékenysége következtében, azonban arra már - a lízingtárgy megrongálódásával, annak funkcióvesztésével a továbbiakban nincs lehetősége. A kompenzációként fizetendő összeg, mint kártérítés viszont nem tartozik az Áfa tv. tárgyi hatálya alá, ezért áfa felszámítása nélkül kell történnie a kártérítés kiszámlázásának. Mivel a lízingbeadó nem értékesíti a roncsot, így termékértékesítésre ezen esetkörben nem kerül sor. 11. nyíltvégű pénzügyi lízing, melyben felmondás, értékesítés után 3. fél szerzi meg a tulajdonjogot A lízingbeadó jogosult a lízingszerződést azonnali hatállyal felmondani, amennyiben a lízingbevevő bármely fizetési kötelezettségét nem vagy nem maradéktalanul teljesíti, így például a lízingdíj fizetési kötelezettségét határidőben nem teljesíti. A lízingszerződés azonnali hatályú felmondása esetén a lízingbevevő a lízingszerződés alapján fennálló valamennyi fizetési kötelezettsége azonnal, egy összegben esedékessé válik. A lízingbevevő az esedékessé vált összeget a felmondás kézhezvételét követően meghatározott határidőn belül köteles megfizetni a lízingbeadónak. Amennyiben a
lízingbevevő a fizetési kötelezettségének határidőben nem tesz eleget, akkor megszűnik a lízingtárgyra vonatkozó birtoklási és használati joga és a lízingtárgyat köteles visszaadni a lízingbeadónak. A lízingbeadó a lízingtárgyat értékesítheti, és az értékesítés költségeit az elszámolás keretében a lízingbevevőre terhelheti. Azonban a lízingbevevő fizetési kötelezettségének nem tett eleget, ezért a lízingbeadó gondoskodott a lízingtárgy értékesítéséről. Amennyiben tehát a felmondás következtében nem a lízingbevevő, hanem 3. fél szerzi meg a lízingtárgy tulajdonjogát, akkor a Lízingbeadónak az alábbiak szerint kell kiállítani a számlákat: Amennyiben a Lízingbeadó 3. fél részére értékesíti a lízingtárgyat, akkor a lízingtárgy vételárát 27%-os áfával kell kiszámláznia a 3. fél felé. A Lízingbeadónak a lízingbevevő felé kibocsátandó számláját meg kell bontania úgy, hogy az egyrészt tartalmazza a költséget és a kamatot, melyet ebben a sorrendben - csökkenteni kell a roncs vételárával. Ezt az összeget áfa felszámítása nélkül kell a számlán feltüntetni. A számlán fel kell tüntetni továbbá az esedékessé vált tőketartozást is, melyet - abban az esetben, amennyiben a roncsért a 3. fél által fizetett összeg meghaladta mind a fennálló költség, mind a kamattartozás összegét - akkor csökkenteni kell a még fennmaradó vételár összegével. Ezt a tőketartozást 27%-os áfával kell a Lízingbeadónak kiszámláznia. A szankciós jelleggel megfizetendő díjakról (késedelmi kamat) pedig miután azok nem tartoznak az Áfa tv. hatálya alá - nem számlát, hanem egyéb számviteli bizonylatot kell a Lízingbeadónak kiállítania a lízingbevevő felé. Annak érdekében azonban, hogy a egyértelművé váljon, hogy a fent kifejtett elszámolási konstrukciók közül különösen a 9-es és 10 -es esetkörben melyik az irányadó, javasolt ezen esetkörök áfa kezelését az adóhatóság állásfoglalásával megerősíttetni. Mivel erre vonatkozó állásfoglalás kiadása eddig nem történt az adóhatóság részéről. A lízing áfa-rendszerbeli kezelése 8 Az Áfa törvény - a vonatkozó közösségi jogszabállyal összhangban - nem ismeri és nem használja a lízing fogalmát. A lízingügyletek áfa-rendszerbeli megítélése így attól függően alakul, hogy azok tartalmukban mit valósítanak meg. 8 2008/71. Adózási kérdés
A pénzügyi lízing ügylet komplex ügylet, ahol az alapügylet mellett megjelenik a hitelügylet is, mivel ez esetben többek között finanszírozás történik. A pénzügyi lízingügylet azon részszolgáltatására tehát, amely a hitel- és pénzkölcsön jogviszonyhoz hasonló, áfa levonási jog nélküli adómentesség vonatkozik, feltéve, hogy a hitelügylet egyértelműen elkülöníthető az alapügylettől. Az Áfa törvény 86. (1) bekezdés b) és c) pontjai alapján mentes az adó alól a hitel-, pénzkölcsön és egyéb, ilyen jogviszonyt megtestesítő szolgáltatás (együtt: hitel) nyújtása és közvetítése, valamint ezek hitelező általi kezelése, továbbá a hitel nyújtásához kapcsolódó vagy egyéb biztosítéki célú kötelezettség vállalása és közvetítése, valamint ezek hitelező általi kezelése. A pénzügyi lízing ügyletek olyan komplex ügyletek, melyek során az alapügylet (pl. termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás) mellett a teljesítésre kötelezett adóalany még egy önálló hitelnyújtást is végez, hiszen az ilyen konstrukcióban történő beszerzés esetén összességében többet kell fizetni, mintha a termék árát a beszerzéskor azonnal kiegyenlítette volna a vásárló. Ez a többlet egy külön megítélendő hitelnyújtás ellenértéke, feltéve, hogy egyértelműen elkülöníthető egymástól a hitelügylet és az alapügylet. A pénzügyi lízing kezelése áfa szempontjából attól függ, hogy nyílt, vagy zárt végű ügyletről beszélünk. Bár a jogszabályban nincs külön nevesítve sem a zárt, sem a nyílt végű pénzügyi lízing, de ezeket az Áfa törvény továbbra is élesen elkülöníti. Azon ügyletekben, amikor a lízingbevevő tulajdonszerzése már a szerződés megkötésekor biztos (zárt végű lízing), azt termékértékesítésként; ahol pedig a futamidő kezdetén nem biztos a tulajdonszerzés (nyílt végű lízing), azt szolgáltatásnyújtásként kezeli a jogszabály [Áfa törvény 10. a) pont, 13. (1) bekezdés]. Zárt végű pénzügyi lízing Termékértékesítés Az Áfa törvény 10. a) pontja alapján termék értékesítésének minősül a termék birtokbaadása olyan ügylet alapján, amely a termék határozott időre szóló bérbeadásáról
vagy részletvételéről azzal a kikötéssel rendelkezik, hogy a jogosult a tulajdonjogot legkésőbb a határozott idő lejártával, illetőleg az ellenérték maradéktalan megtérítésével megszerzi. A hivatkozott bekezdés ugyan nem használja a pénzügyi lízing fogalmat, de - többek között - a zárt végű lízingre is alkalmazandó, hiszen a zárt végű lízing jellemzője, hogy a futamidő végén, az utolsó törlesztő részlet/lízingdíj megfizetésével a lízingelt eszköz átkerül a lízingbe vevő tulajdonába. Adófizetési kötelezettség keletkezésének időpontja Az Áfa törvény 55. (1) bekezdése alapján az adófizetési kötelezettséget annak a ténynek a bekövetkezése keletkezteti, amellyel az adóztatandó ügylet tényállásszerűen megvalósul. Minden olyan esetben, amikor egy ügylettípus teljesítési időpontjára vonatkozóan az Áfa törvény az 57-64. -aiban nem tartalmaz az általánostól eltérő szabályt, a főszabály, azaz az Áfa törvény 55. (1) bekezdése alkalmazandó. [Megjegyzendő, hogy az Áfa törvény 10. a) pontjára vonatkozóan az 58. alkalmazását az 58. (3) bekezdés kifejezetten kizárja.] Azáltal, hogy a zárt végű lízingügyleteknél az Áfa törvény 10. a) pontja alapján már a birtokbaadás ténye termékértékesítésnek minősül, a birtokbaadás időpontja lesz a teljesítési időpont. A zárt végű pénzügyi lízing esetén a birtokbaadáskor áll be a teljes tőkerész vonatkozásában a lízingbeadó forgalmi adó fizetési kötelezettsége, viszont a későbbiekben a fizetendő lízingdíjakat általános forgalmi adó már nem terheli. A bizonylatolás a fentebbiek szerint egyetlen Áfa törvény szerinti számla kibocsátásával történik, a további kifizetések tekintetében nem kell számlát kiállítani. Az adó alapja Az Áfa törvény 65. -a alapján termék értékesítése esetén az adó alapja - főszabályként - az a pénzben kifejezett ellenérték, amelyet a jogosult kap vagy kapnia kell akár a termék beszerzőjétől, akár harmadik személytől.