8. Fejezet A KÖRNYEZETK RNYEZET-TERHELÉS CSÖKKENT KKENTÉSÉRE IRÁNYUL NYULÓ TEVÉKENYS KENYSÉG (HAZAI ÉS S NEMZETKÖZI ZI KOORDINÁCI CIÓ)
A környezeti k indikátorok bevezetése és s alkalmazása ELİZM ZMÉNYEK A környezeti k állapot felmérésének és számszer mszerősítésének igénye OECD: A York-i értekezlet,1999 mezıgazdas gazdasági gi indikátorok A káros k következmk vetkezmények elhárításának igénye Ezek megállap llapításához adatokra van szüks kség g (pl. víz, v talaj, légkl gkör r terhelése) A környezeti k indikátor értelmezése Azokat az adatokat, amelyekbıl l mutatókat képezhetünk környezeti k indikátoroknak nevezzük. A környezeti k indikátorok lehetnek közvetlenek,, amelyeket a korábbi mérések m adataiból képezünk közvetettek,, ha valamely jellemzı adottság g alapján n adnak informáci ciót t (pl. növényfajok n nyfajok elterjedése) aggregáltak ltak,, ha részindikr szindikátorokból l képezzk pezzük k (pl. csapadékadatok, szarvasmarha-állom llomány).
A környezeti k indikátorok további csoportosítása sa Az általuk adott informáci ciók k jellege alapján: Környezeti állapotot és s változv ltozást jelzı indikátorok (pl. a belvízzel borított területek nagyságának nak a kiterjedése, illegális lis hulladéklerak klerakók k számának és terület letének növekedn vekedése, stb.) Válaszindikátorok: azok az intézked zkedések, amelyek a környezeti terhelés s csökkent kkentése érdekében születtek. Fenntarthatósági indikátorok: a fenntartható természeti erıforr forrás s használata és s a gazdasági gi-társadalmi fejlıdés közötti mutatók. Ezek összetett indikátorok, amelyek több t mutatóból l (függ ggıségi gi indexbıl) tevıdnek össze. További környezeti k indikátorok: terhelési, teljesítm tmény, stb.
A környezeti k indikátorok A terhelést, kivált ltó okokat mutató indikátorok torok,, az emberi tevékenys kenység g jellemzıi pl.: pl.. víz-és v s talaj terhelés s forrásai, a termelékenys kenység volumenérıl l tájékoztatt koztató mutatók, a felhasznált lt energiamennyiség g stb. A válaszindikátorok azt mutatják k meg, hogy némely környezetk rnyezetállapotra vagy változv ltozást okozó hatásokra milyen a reakció. pl.: milyen intézked zkedések születnek a kibocsátás, s, a környezetterhelés s csökkent kkentésére és s elhárítására. ra.
KÖRNYEZETI INDIKÁTOROK AZ OECD által javasolt környezeti k indikátorok talajra és s vízrev Víz- Minıség Víz- használat Talaj- minıség Talaj- megırz rzés (konzerváci ció) Nitrát-konc. Foszfor koncentráci ció A A víz v z N-N szennyezıdés kockázata A vízhasznv zhasználat intenzitása Víz- Stress A víz-erv erózió kockázata A szél- erózi zió kockázata A víz v pufferoló kapacitása A talaj- minıség romlása A víz v peszticid- szennyezıdés kockázata A vízfelhasznv zfelhasználás hatékonys konysága A víz v stress kezelésére hozott intézked zkedések A gazdaságon gon kívüli üledék- áramlás Sárga, félkf lkövér= rövid r távút hatások Fehér, szimpla bető=k =közép- és hosszútávú hatások Forrás: OECD, 1999
A DPSIR modell A környezeti k indikátorok rendszere
A DPSIR modell
Hajtó erık - fosszilis tüzelıanyag felhasználás - szemét lerakók bányászat - mezıgazdaság Válasz - energia adó - energia-megtakarítási programok - tüzelıanyag anyag helyettesítés - energia visszanyerés - fluor-carbon emisszió csökkenés mérés Terhelés - Üveghatású gáz kibocsátás Forrás: EEA, 1997 Állapot - az üvegházhatású gázok atmoszférikus koncentrációja - hımérsékleti középérték - a tengerszint emelkedés Hatás - az emberi egészségre - faj abundancia változás és eloszlás - víz kapacitás
EURÓPA KÖRNYEZETI K ÁLLAPOT- FELMÉRÉSE A Dobriš Assessment 1995 Az Európai Unió környezetpolitikájának nak megalapozására az 1990- es évek elsı felében dolgozták k ki a kontinens környezetállapotát és s változv ltozásának fıf trendjeit,, valamint a legfontosabb környezeti k problémákat bemutató dokumentumot: EUROPE S S ENVIRONMENT The Dobriš Assessment. Cél: Európa környezetk rnyezetállapotának elsı átfogó bemutatása Koordinátor: az Európai Környezeti K Ügynökség (European Environmental Agency,, Koppenhága) A jelentés s a földrajzi f értelemben vett Európára ra terjed ki célja a környezeti k stratégi giák, programok számára informáci ció szolgáltat ltatása. Részletes adatok azokra a területekre ill. a környezeti k elemekre valamint az azokra gyakorolt hatásokat érintıen, amelyeknél beavatkozásra van szüks kség. Pl. II. Fejezet 7. Rész: R Talajok, IV. Fejezet 22. Rész: R Mezıgazdas gazdasági gi tevékenys kenység g stb.
A környezetterhelés s csökkent kkentése a hulladékok újrahasznosításával
A hulladékanyagok eredetének megoszlása sa
A hulladéktermel ktermelés s Magyarországon gon Hazánkban évente mintegy 100 millió tonna mellékterm ktermék és s termelési hulladék keletkezik, valamint 22-23 23 millió tonna szilárd és s folyékony települési hulladék. A mezıgazdas gazdaság g részarr szaránya ebbıl l közel k 60 millió tonna: növényi nyi hulladék k 14,5 millió tonna, ebbıl hasznosított kb. 7 millió tonna; állati eredető kb. 45 millió tonna és s ennek közel 49%-a, 22 millió tonna kerül hasznosításra. sra.
A.) NÖVÉNYVÉDİSZER HULLADÉK ÉS CSOMAGOLÓESZKÖZÖK A növényvédelemrıl szóló 2000. évi XXXV. törvény A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény A lejárt szavatosságú növényvédı szer és a növényvédı szerrel szennyezett csomagolóeszköz hulladék megfelelı, a környezetet nem szennyezı módon történı kezelésérıl, biztonságos ártalmatlanításáról. A lejárt szavatosságú növényvédı szereket, illetve a növényvédı szerrel szennyezett csomagoló eszközöket veszélyes hulladéknak kell tekinteni. A nem hasznosítható növényvédı szer és a szennyezett göngyöleg hulladék ártalmatlanítási módja elsısorban az égetés lehet, amely ma is több veszélyes hulladékégetıben gyakorlat.
B.) A mezıgazdasági és élelmiszeripari hulladéko felhasználása 1.Ipari hasznosítások Baromfitoll aminosav Baromfitrágya húgysav Csont enyv Vér albumin és mőanyagok Kakaóbabhéj teobromin Szeszipari híg moslék hamuzsír Szeszipari melaszmoslék betain Boripari törköly cserzıanyagok Borseprı borkısav Napraforgóhéj és rizshéj furfurol Napraforgótányér pektin Dohányipar nikotin Szalma cellulóz Fa és cellulóz etanol
A mezıgazdasági és élelmiszeripari hulladékok felhasználása 2. Mezıgazdasági hasznosítások Takarmányozás Kukoricaszár legeltetése húsmarhákkal Kukoricaszár silózása, pellettálása pogácsázása tejelı tehenészetekben Gabonaszalma feltárása Cukorrépafej etetése frissen és silózva (tehenészetekben) Napraforgótányér etetése kérıdzıkkel Zöldborsószár Zöldség és gyümölcshulladék Cukorgyári nyers répaszelet Sörgyári nyers törköly Szeszipari moslék /vinasz/ Fölözött tej, író, savó Húsliszt, halliszt, olajpogácsa Húspépek takarmányozása sertésekkel Szaru melléktermékek kémiai feltárása adalékanyagként nyúl,baromfi és hízósertés tenyészetek számára
A mezıgazdasági és élelmiszeripari hulladékok felhasználása 2. Mezıgazdasági hasznosítások Trágyázás Érlelt, almos istállótrágya, hígtrágya Szecskázott szalma, kukoricaszár és hígtrágya kev. Gabonaszalma és kukoricaszár szecskázása és beforgatása mőtrágya kiegészítéssel Venyige és fanyesedék, sertés és baromfitrágya keverék együttes komposztálása Szennyvizekkel és szennyviziszapokkal való trágyázás. Talajjavítás Szerves anyagok humifikáció A ph viszonyok javítása cukorgyári mésziszap Szikesek gipsziszap Rekultiváció
Energetikai hasznosítások Biogáznyerés Viszonylag kis befektetés Mezıgazdaságban is alkalmazható Minden természetes szerves anyag alkalmas Jellemzıi: Oxigéntıl elzárt környezet- metánbaktériumok Intenzív termeléshez: állandó és kiegyenlített hımérséklet, folyamatos keverés, aprítás, a metanogén és acidogén baktériumtörzsek megfelelı aránya /szimbiózis/ 1 kg szárazanyagból 250 900 l gáz keletkezik Metanogén fázis: 60% metán, 40% CO 2 ill. H, N, S képzıdik Energiatartalom:22600 kj/kg
Biogáz z elıáll llítás A biogáz z gyárt rtás s mezıgazdas gazdasági gi alkalmazása az 1950-es évek elejétıl Biogáz z elıáll llítására valamennyi természetes eredető szerves anyag alkalmas (pl. trágya, zöld z növényi n nyi részek, r háztarth ztartási hulladék k stb.). A biogáz z képzk pzıdéshez szüks kséges feltételek: telek: folyamatosan és s kellı mennyiségben képzk pzıdı szerves anyag; levegıtıl l elzárt (anaerob) környezet; k metánbakt nbaktériumok jelenléte; állandó,, kiegyenlített hımérsh rséklet,folyamatos keverés; Mintegy 25-30 napos erjesztési si idı figyelembevétel telével, a kiindulási anyagtól l függf ggıen 1 tonna száraz raz anyagból l képzk pzıdı gázmennyiségek: Sertéstr strágya: kb. 500 Nm3/t, Marhatrágya: kb. 300 Nm3/t, mezıgazdas gazdasági gi hulladék: kb. 550 Nm3/t. A keletkezı gáz összetétele: tele: metán n 60-65%, 65%, szén-dioxid 35-40%. A metántartalomt ntartalomtól l függf ggıen a gáz g z főtıértf rtéke 21,8-25 25 MJ/Nm3 között változik. v