PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013.

TALENTUM ANGOL MAGYAR KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA, GIMNÁZIUM ÉS MŰVÉSZETI SZAKKÖZÉPISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. 1

Mottó: Alattad a föld, fölötted az ég, benned a létra. (Weöres Sándor) 2

Tartalom Talentum Angol Magyar Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola, Gimnázium és Művészeti Szakközépiskola... 1 PEDAGÓGIAI PROGRAM... 1 Tartalom... 3 1. Bevezető... 9 1.1. Az intézmény jogi státusza... 9 1.1.1. Az intézmény hivatalos neve... 9 1.1.2. Az intézmény típusa... 9 1.1.3. Feladatellátási helye... 9 1.1.4. Földrajzi működési területe... 9 1.1.5. Alapítója, fenntartója és működtetője:... 9 1.1.6. Felügyeleti szervei... 10 1. sz. melléklet: Az iskola alapító okiratainak jegyzéke... 10 2. sz. melléklet: Az iskola működési engedélyeinek jegyzéke... 10 1.1.7. Az intézmény jogállása... 10 1.2. Az intézmény gazdálkodása... 10 1.2.1. A gazdálkodás módja... 10 2. Az intézmény szervezete és működése... 11 2.1. Az iskola szervezete... 11 2.2. Az iskola működése... 11 2.2.1. A működés alapja... 11 2.2.2. A képzés szerkezete... 11 2.2.3. Az iskola tevékenysége, létszámok... 12 2.2.4. Vállalkozási tevékenység... 13 2.2.5. Az intézmény megszüntetése... 13 2.2.6. Az intézmény képviselete... 13 3. Helyzetelemzés... 14 3.1. Az iskola tevékenységének rövid jellemzése... 14 3.2. Az iskola helye a tágabb környezetben... 14 3.2.1. Az iskola földrajzi, társadalmi, gazdasági környezete... 14 3.2.2. Az iskola kulturális környezete... 14 3.3. Az iskola helyzete a településen belül... 14 3.3.1. Az iskola szülői háttere, a tanulóközösség összetétele... 14 3.4. Az iskola kapcsolatrendszere... 15 3.4.1. Az iskola és a helyi társadalom kapcsolata... 15 3.4.2. Az iskola kapcsolata más intézményekkel... 15 3.4.3. Az iskola kapcsolata a fenntartóval... 15 3.4.4. Az iskola kapcsolata a szülőkkel, az iskola szolgáltatásait igénybevevőkkel... 16 3.5. A nevelés-oktatás személyi feltételei:... 16 3.6. A nevelés-oktatás tárgyi feltételei... 16 3.7. Az iskola működésének pénzügyi feltételei... 17 3.8. Az iskola hagyományai... 17 3.8.1. Szervezeti hagyományok... 17 3.8.2. Hagyományos rendezvények... 18 4. Nevelési program... 20 3

4.1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai eszközei, eljárásai... 20 4.1.1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka értékeinek meghatározása... 20 4.1.2. Kiemelt fejlesztési feladatok... 21 4.1.3. Egységesség és differenciálás... 21 4.1.4. Az eredményes tanulás segítése... 21 4.1.5. Képesség-kibontakoztató felkészítés... 22 4.1.6. A nevelő-oktató munkában érvényesülő főbb elvek... 22 4.2. Iskolánk eredmény- és működési céljai, feladatai... 23 4.2.1. Célok az általános iskolai nevelés-oktatás bevezető és kezdő szakaszára... 23 4.2.2. Feladatok az általános iskolai oktatás-nevelés bevezető és kezdő szakaszára... 23 A kezdő szakaszban feladatunk, hogy... 24 4.2.3. Célok az általános iskolai oktatás-nevelés alapozó és fejlesztő szakaszára... 24 4.2.4. Feladatok az általános iskolai oktatás-nevelés alapozó és fejlesztő szakaszára. 24 4.2.5. Célok a gimnáziumi képzésben... 24 4.2.6. Feladatok a gimnáziumi képzésben... 25 4.2.7. Célok a szakközépiskolai párhuzamos művészeti szakképzésben... 25 4.2.8. Feladatok a szakközépiskolai párhuzamos művészeti szakképzésben (fölmenő rendszerben)... 25 4.3. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka eszköz- és eljárásrendszere... 26 4.3.1. Differenciált tanulásszervezés... 26 4.3.2. A nevelés folyamatában alkalmazott eszközök, módszerek... 26 4.3.3. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladataink... 26 4.3.4. Az erkölcsi nevelés feladatai... 27 4.3.5. Nemzeti öntudat, hazafias nevelés... 27 4.3.6. Az állampolgárságra, demokráciára nevelés... 27 4.3.7. Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése... 27 4.3.8. Családi életre nevelés... 28 4.3.9. A testi és lelki egészségre nevelés... 28 4.3.10. Felelősségvállalás másokért, önkéntesség... 28 4.3.11. Fenntarthatóság, környezettudatosság... 29 4.3.12. Pályaorientáció... 29 4.3.13. Gazdasági és pénzügyi nevelés... 29 4.3.14. Médiatudatosságra nevelés... 29 4.3.15. A tanulás tanítása... 30 4.3.16. Az alapkészségek elsajátításának, fejlesztésének feladatai... 30 4.3.17. Az esztétikai nevelés feladatai... 30 4.3.18. Az akarati nevelés feladatai... 31 4.3.19. Az érzelmi nevelés feladatai... 31 4.3.20. A kommunikációs nevelés feladatai... 31 4.4. A teljes körű egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok... 31 4.4.1. Az egészségnevelés iskolai területei... 32 4.4.2. Az egészségnevelési program előkészítése... 33 4.4.3. A segítő kapcsolatok színterei... 33 4.4.4. Az egészségnevelési program megtervezése... 34 4.4.5. Iskolai programok... 34 4.4.6. Az iskolai egészségnevelés indikátor-tényezői... 35 4.5. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladataink... 35 4.5.1. A személyiségfejlesztés és közösségfejlesztés feladatainak megvalósítását szolgáló tevékenységi rendszer és szervezeti formák... 36 4

4.6. A pedagógusok feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma... 38 4.6.1. A tanító tevékenységei, felelőssége a szaktárgyai oktatásával kapcsolatosan... 38 4.6.2. A szaktanár tevékenységei, felelőssége a szaktárgya oktatásával kapcsolatban 39 4.6.3. Az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai... 40 4.7. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos tevékenységek... 41 4.7.1. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységek... 41 4.7.2. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek... 41 4.7.3. Az egyéni képességek kibontakoztatásának színterei, eszközei... 42 4.7.4. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok... 42 4.7.5. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő programok... 44 4.7.6. A sajátos nevelési igényű tanulókra vonatkozó eljárások... 44 4.7.7. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek... 45 4.8. A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai, gyakorlásuk rendje... 46 4.8.1. Diákönkormányzat (DÖK) működtetése:... 46 4.9. A szülő, tanuló és pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei... 47 4.9.1. Az együttműködés lehetőségei... 48 4.9.2. Hogyan kapcsolódhat be a szülő az iskola közéletébe?... 48 4.10. A tanulmányok alatti vizsgák szabályai... 49 4.10.1. A tanulmányok alatti vizsgák fajtái... 49 4.10.2. A vizsgaszervezés rendje... 50 4.10.3. A vizsga- és egyéb díjakra vonatkozó szabályok... 51 4.11. A felvétel és az átvétel szabályai, a szóbeli felvételi követelményei... 52 4.11.1. Általános iskolai nevelés-oktatás... 52 4.11.2. Gimnáziumi nevelés-oktatás... 52 4.11.3. Szakközépiskolai nevelés-oktatás... 52 4.11.4. A szóbeli felvételi követelményei... 53 4.12. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának programja... 53 4.13. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések... 55 3. sz. melléklet: A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke... 55 5. Az iskola helyi tanterve... 56 5.1. Általános iskolai nevelés-oktatás: 1-8. évfolyam... 56 5.1.1. A beiskolázás rendje... 56 5.1.2. Az általános iskolai képzési szakaszból való kilépés szakmai követelményei, elérendő képességek, értékek... 56 5.1.3. A tanulói jogviszony létrejötte... 57 5.1.4. Továbbhaladás, az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei... 57 5.1.5. Ezen a képzési területen működő tanterv... 57 5.1.6. Az oktatott tantárgyak és óraszámok... 57 5.2. Általános iskolai nevelés-oktatás két tanítási nyelven (angol-magyar): 1-8. évfolyam... 58 5.2.1. A beiskolázás rendje... 58 5.2.2. Az általános iskolai képzési szakaszból való kilépés szakmai követelményei, elérendő képességek, értékek... 58 5.2.3. A korai két tanítási nyelvű oktatás irányelveinek megvalósítása intézményünkben... 59 5

5.2.4. Célnyelvi tantárgyak az egyes évfolyamokon... 60 5.2.5. A két tanítási nyelvű képzés kiemelt feladata - az idegen nyelv oktatása... 60 5.2.6. A tanulói jogviszony létrejötte... 60 5.2.7. Továbbhaladás, az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei... 61 5.2.8. Ezen a képzési területen működő tanterv... 61 5.2.9. Az oktatott tantárgyak és óraszámok... 61 5.2.10. Az oktatott tantárgyak és óraszámok az általános iskola kimenő évfolyamain.... 62 4. sz. melléklet: Tartalmi feladatok és a továbbhaladás feltételei az általános iskolában... 63 5.3. Általános gimnázium média és rajz specifikummal... 63 5.3.1. A beiskolázás rendje... 63 5.3.2. A gimnáziumi képzési szakaszból való kilépés szakmai követelményei, elérendő képességek, értékek... 63 5.3.3. A gimnáziumi képzésünk kiemelt feladatai... 63 5.3.4. A tanulói jogviszony létrejötte... 64 5.3.5. Továbbhaladás, az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei... 64 5.3.6. Ezen a képzési területen működő tanterv... 64 5.3.7. Az oktatott tantárgyak és óraszámok... 64 5.3.8. Az oktatott tantárgyak és óraszámok a gimnázium kimenő évfolyamain... 65 5. sz. melléklet: Tartalmi feladatok és a továbbhaladás feltételei a gimnáziumban... 66 5.4. Szakközépiskolai párhuzamos művészeti szakképzés... 66 5.4.1. A beiskolázás rendje... 66 5.4.2. A tanulói jogviszony létrejötte... 66 5.4.3. Továbbhaladás, az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei... 66 5.4.4. Ezen a képzési területen működő tanterv... 66 5.4.5. Az oktatott közismereti tantárgyak és óraszámok... 66 5.5. Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei... 67 5.6. A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok megvalósítása... 68 5.6.1. Az erkölcstan oktatása... 68 5.6.2. Természettudományos nevelés... 68 5.6.3. A mindennapos művészeti nevelés... 68 5.6.4. A kulcskompetenciák fejlesztése... 69 5.7. A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módjai... 69 5.7.1. A választható tantárgyak, foglalkozások esetében a pedagógusválasztás szabályai... 70 5.8. A választható érettségi tárgyak megnevezése... 70 5.8.1. A választható érettségi vizsgatárgyak és vizsgaszintek megnevezése... 70 5.8.2. Az érettségi vizsgára bocsátás feltételei, követelmények... 71 5.8.3. Mentességek kezelése... 71 5.8.4. A szülők és a vizsgázók tájékoztatása... 71 5.9. A középszintű érettségi vizsga témakörei... 71 5.9.1. Biológia... 71 5.9.2. Ének-zene... 88 5.9.3. Fizika... 91 5.9.4. Földrajz... 100 5.9.5. Idegen nyelv (angol, német, orosz, spanyol)... 118 5.9.6. Informatika... 123 5.9.7. Kémia... 127 5.9.8. Magyar nyelv... 151 6

5.9.9. Irodalom... 155 5.9.10. Matematika... 157 5.9.11. Mozgóképkultúra és médiaismeret... 158 5.9.12. Művészettörténet... 162 5.9.13. Rajz és vizuális kultúra... 166 5.9.14. Társadalomismeret... 169 5.9.15. Testnevelés... 172 5.9.16. Történelem... 175 5.10. A tanuló tanulmányi munkájának ellenőrzése és értékelése... 182 5.10.1. Az értékelés alapelvei:... 182 5.10.2. Az ismeretek, képességek értékelésének rendszere, a beszámoltatás módja 183 5.10.3. Az iskolai írásbeli beszámoltatások formái, rendje, korlátai... 185 5.10.4. Az otthoni és napközis felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása... 186 5.10.5. A tanuló magatartásának és szorgalmának értékelése... 187 5.11. A csoportbontások szervezésének elvei... 190 5.11.1. Általános iskola... 190 5.11.2. Gimnázium... 190 5.11.3. Szakközépiskola... 190 5.12. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek... 191 5.12.1. Első teszt: helyből távolugrás... 191 5.12.2. Második teszt: felülések... 191 5.12.3. Harmadik teszt: függés hajlított karral... 192 5.12.4. Negyedik teszt: 10 x 5 méteres ingafutás... 192 5.12.5. Ötödik teszt: 2000 méter futás... 193 5.13. Környezeti nevelési program... 194 5.13.1. Helyzetkép... 194 5.13.2. Erőforrások... 194 5.13.3. Alapelvek, célok... 195 5.13.4. Konkrét célok és feladatok... 196 5.13.5. Tanulásszervezési és tartalmi keretek... 196 5.13.6. Módszerek, taneszközök... 196 5.13.7. Kommunikáció, továbbképzés... 197 5.14. A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló program... 198 5.14.1. Helyzetkép... 198 5.14.2. Az iskola feladatai... 199 5.15. A tanulók jutalmazásával összefüggő elvek... 199 6. Szakmai program... 200 6.1. A grafikus szak szakmai programja... 200 6.1.1. A szakképzés jogi háttere... 200 6.1.2. A szakképesítés alapadatai... 200 6.1.3. A szakképzésbe történő belépés feltételei... 200 6.1.4. A szakképzés szervezésének feltételei... 200 6.1.5. A szakképesítés óraterve nappali rendszerű oktatásra... 201 6.1.6. Oktatott tantárgyak és óraszámok... 202 6.2. Az artista szak szakmai programja... 252 6.2.1. A szakmai program készítésénél figyelembe vett jogszabályok:... 252 6.2.2. A képzéssel megszerezhető szakképesítés... 252 6.2.3. A képzés célrendszere... 253 6.2.4. A képzés rendje... 253 7

6.2.5. A képzés szakaszai, képzési idő, a képzés jellemzői... 254 6.2.6. Az artista képzés értékelési és vizsgarendszere... 255 6.2.7. Az artista képzés élet-és munkarendje, hagyományok... 257 6.2.8. A képzés struktúrája... 257 6.2.9. Tárgyi feltételek... 263 6.2.10. Szakmai személyi feltételek... 265 6.2.11. Záró rendelkezések... 265 6.2.12. A tanulói jogviszony létrejötte... 266 6.2.13. Továbbhaladás, az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei... 266 7. Záró rendelkezések... 269 7.1. Érvényességi rendelkezések... 269 8. Legitimációs záradék... 270 8.1. Az iskola igazgatójának nyilatkozata... 270 8.2. A szülői szervezet nyilatkozata... 270 8.3. A diákönkormányzat nyilatkozata... 270 8.4. Az intézményi tanács nyilatkozata... 270 8.5. A fenntartó alapítvány kuratóriumi elnökének nyilatkozata... 271 8

1. Bevezető 1.1. Az intézmény jogi státusza 1.1.1. Az intézmény hivatalos neve Talentum Angol Magyar Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola, Gimnázium és Művészeti Szakközépiskola Angol nyelvű elnevezés: Talentum English Hungarian Bilingual Primary School, Secondary School and Basic-level Institute of Art Hivatalos rövidített elnevezés: Talentum Iskola Angol nyelvű rövidített elnevezés: Talentum School OM azonosítója: 031945 1.1.2. Az intézmény típusa A Talentum Iskola többcélú intézmény, összetett iskola. 1.1.3. Feladatellátási helye A Talentum Iskola feladatellátási helye egyben a székhelye: 2890 Tata, Bartók Béla. u. 1/a Más telephelye illetve tagintézménye nincs. Levelezési címe 2890 Tata, Bartók Béla. u. 1/a 1.1.4. Földrajzi működési területe Tata és környéke Komárom-Esztergom megye Közép-dunántúli Régió A szabad iskolaválasztás alapján az ország bármely területe, az iskola befogadóképességének függvényében. Határon túli területek 1.1.5. Alapítója, fenntartója és működtetője: Képességfejlesztés 1990-1998 Alapítvány 2890 Tata, Bartók Béla u.1/a Az alapítás éve: 1993 9

1.1.6. Felügyeleti szervei Szakmai törvényességi felügyeleti szerv: Képességfejlesztés 1990-98 Alapítvány (2890 Tata, Bartók Béla u. 1/a) A fenntartói tevékenység törvényességi ellenőrzési szerve: Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal (2800 Tatabánya, Fő tér 4.) 1. sz. melléklet: Az iskola alapító okiratainak jegyzéke 2. sz. melléklet: Az iskola működési engedélyeinek jegyzéke 1.1.7. Az intézmény jogállása Önálló jogi személy, vezetője az igazgató. 1.2. Az intézmény gazdálkodása 1.2.1. A gazdálkodás módja Önállóan gazdálkodó szervezet. Alapfeladatait és az intézmény működésével kapcsolatos feladatait a fenntartó alapítvány jóváhagyásával végzi. Költségvetési előirányzatai felett teljes jogkörrel a fenntartó alapítvány rendelkezik. A feladatellátást szolgáló vagyon Az alapításkor meglévő vagyon az alapítók tulajdona. Az intézmény működése során keletkező vagyon és vagyontárgyak feletti rendelkezés az iskolát illeti meg. Az iskola által használt ingatlan a Tata város Önkormányzatának tulajdonában lévő 3098/2 helyrajzi számú, 2890 Tata, Bartók Béla u. 1/a sz. alatti épülete. Az ingatlan használatának jogalapja Tata Város Önkormányzati Képviselő-testületének 113/2004./IV. 28./ sz. határozata. Az ingatlanvagyon fölötti rendelkezés jogát a tulajdonos, Tata város Önkormányzata gyakorolja. Az ingóságok feletti rendelkezést a Talentum Iskola gyakorolja. 10

2. Az intézmény szervezete és működése 2.1. Az iskola szervezete Az intézmény élén az igazgató áll, akit a Képességfejlesztés 1990-98 Alapítvány kuratóriuma nevez ki határozott időre, de legalább 5 évre. A Talentum Iskola gazdálkodási és munkáltatói jogát az iskola igazgatója gyakorolja. Az igazgató feletti munkáltatói jogkörrel a fenntartó rendelkezik. 2.2. Az iskola működése 2.2.1. A működés alapja Az intézmény a Pedagógiai programja, Szervezeti és Működési Szabályzata, Intézményi Minőségirányítási Programja és az Esélyegyenlőségi terve alapján működik. Ezen dokumentumokat a fenntartó alapítvány hagyja jóvá. 2.2.2. A képzés szerkezete Az iskola évfolyamainak száma az általános iskolában 1-8, a gimnáziumban 9-12, szakközépiskolai párhuzamos képzésben 5-8. és 9-13, összesen 13. Az iskola által indítható osztályok száma minden képzési típusban évfolyamonként 1. Az iskola által fölvehető maximális gyermeklétszám az általános iskolában 1-8. évfolyamon osztályonként 16 fő, a gimnáziumban osztályonként 18 fő, a párhuzamos szakközépiskolai képzésben 5-8. évfolyamon 16 fő (az ált. isk. 5-8. évfolyamosokkal megegyező diákok), 9-13. évfolyamon 18 fő, a kifutó szakiskolai képzésben 13-14. évfolyamon 16 fő osztályonként, összesen 250 fő. 11

Az intézményben nappali rendszerű oktatás folyik délelőtti és délutáni munkarendben. 2.2.3. Az iskola tevékenysége, létszámok 2.2.3.1. Az intézmény alapfeladata általános iskolai nevelés-oktatás gimnáziumi nevelés-oktatás szakközépiskolai nevelés-oktatás A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 4. 25. pontjában meghatározott sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók közül az intézmény ellátja a mozgásszervi fejlődési zavarral küzdőket Az intézmény szakfeladata 8520 Általános iskolai nevelés-oktatás (alsó tagozat) általános feltételek szerinti nevelésoktatás Általános iskolai nevelés-oktatás (alsó tagozat) két tanítási nyelvű nevelés-oktatás Általános iskolai nevelés-oktatás (alsó tagozat) sajátos nevelési igényű gyermekek nevelése-oktatása 8520 Általános iskolai nevelés-oktatás (felső tagozat) általános feltételek szerinti nevelésoktatás Általános iskolai nevelés-oktatás (felső tagozat) két tanítási nyelvű nevelés-oktatás Általános iskolai nevelés-oktatás (felső tagozat) sajátos nevelési igényű gyermekek nevelése-oktatása 8531 4 évfolyamos gimnáziumi nevelés-oktatás általános feltételek szerinti nevelés-oktatás 4 évfolyamos gimnáziumi nevelés-oktatás sajátos nevelési igényű gyermekek neveléseoktatása 8532 Párhuzamos művészeti nevelés-oktatás (szakközépiskola) általános feltételek szerinti nevelés-oktatás Párhuzamos művészeti nevelés-oktatás (szakközépiskola) sajátos nevelési igényű gyermekek nevelése-oktatása Szakközépiskolai nevelés-oktatás (közismereti képzés) általános feltételek szerinti nevelés-oktatás Szakközépiskolai nevelés-oktatás (közismereti képzés) sajátos nevelési igényű gyermekek nevelése-oktatása Szakközépiskolai nevelés-oktatás (szakképzés) általános feltételek szerinti nevelésoktatás Szakközépiskolai nevelés-oktatás (szakképzés) sajátos nevelési igényű gyermekek nevelése-oktatása 5629 Iskolai intézményi étkeztetés 2.2.3.2. A fölvehető maximális tanulólétszám Összesen: 250 fő Nappali munkarendben összesen: 250 fő A székhelyen összesen: 250 fő általános iskolai nevelés-oktatás 128 fő gimnáziumi nevelés-oktatás 72 fő vagy szakközépiskolai nevelés-oktatás 72+18 fő szakiskolai nevelés-oktatás 32 fő (kifutó) 12

2.2.3.3. Az évfolyamok száma iskolatípusonként általános iskolai nevelés-oktatás: 1-8. évfolyam gimnáziumi nevelés-oktatás 9-12. évfolyam szakközépiskolai nevelés-oktatás: 9-13. évfolyam artista és grafikus szakon 5-12. évfolyam artista szakon (kifutó és felmenő) szakiskolai nevelés-oktatás: 13. évfolyam (kifutó artista művész OKJ 54 212 01 0001 54 01) 2.2.3.4. A szakképzésben megszerezhető képesítések Artista szak Szakmacsoport: művészet, közművelődés, kommunikáció Ágazat: ágazatba be nem sorolt oktatás Szakképesítés: artista 54 212 01 Munkarend: nappali Grafikus szak Szakmacsoport: művészet, közművelődés, kommunikáció Ágazat: képző- és iparművészet Szakképesítés: grafikus 54 211 04 Munkarend: nappali 2.2.4. Vállalkozási tevékenység A Talentum Iskola vállalkozási tevékenységet folytathat. A folytatható vállalkozási tevékenységek köre: 8559 máshová nem sorolt egyéb oktatás 9499 máshová nem sorolt egyéb közösségi, társadalmi tevékenység 9004 művészeti létesítmények működtetése 9002 előadó-művészetet kiegészítő tevékenység 9001 előadó-művészet 9003 alkotóművészet 2.2.5. Az intézmény megszüntetése Az intézményt a jogszabályban meghatározott esetekben az alapító jogosult megszüntetni. A megszüntetésről az alapító határozattal dönt. 2.2.6. Az intézmény képviselete A Talentum Iskolát szakmai, munkáltatói, gazdálkodási kérdésekben az igazgató, a fenntartással kapcsolatos ügyekben a Képességfejlesztés 1990-98 Alapítvány, mint fenntartó kuratóriumának elnöke képviseli. 13

3. Helyzetelemzés 3.1. Az iskola tevékenységének rövid jellemzése A Talentum Iskola 16-18 fő közötti osztálylétszámokkal, kiscsoportos foglalkozásaival ideálisan tudja megvalósítani az egyéni és csoportos tanulást. Meleg, elfogadó és teljesítményre ösztönző légkörben, fegyelmezett munkával, szülő - tanuló - pedagógus együttmunkálkodásával fejleszti a tanulókat az 1-14. évfolyamon. Integrált nevelését-oktatását biztosítja a testi fogyatékkal élő mozgáskorlátozott tanulóknak. Kiemelten kezeljük a szociális kompetenciák fejlesztését (együttműködés, konfliktuskezelés) A nyelvi kompetenciákat és az európai identitás fejlesztését szolgálja az idegen nyelvek emelt óraszámban való tanítása, a két tanítási nyelvű képzés, fölkészítés nyelvvizsgára, emelt szintű érettségi vizsgára, valamint a társadalomismeret tantárgy keretében az Európai Unióról szóló ismeretek átadása. Lényegesnek tartjuk a művészetek széleskörű megismertetését, ezért artista és grafikus képzést folytatunk. Az alkotó, kreatív tantestület a tevékenységközpontú iskola kiteljesedésén dolgozik, melyben igen fontos helyet foglal el a tág értelemben vett tanulás, tudás. Hosszútávra szóló projekteket dolgoz ki és valósít meg következetesen a tanórán kívüli tanulás segítésére (személyiségfejlesztő tréningek, önismereti táborok, munkatanulás, önművelés, tehetséggondozás). 3.2. Az iskola helye a tágabb környezetben 3.2.1. Az iskola földrajzi, társadalmi, gazdasági környezete Tata polgárosodó, jelentős hagyományokkal bíró dunántúli kisváros. Földrajzi és gazdasági helyzetét is meghatározza és Budapest Győr - Székesfehérvár háromszög súlypontjához közeli helyzete, a háromszor nagyobb Tatabánya közelsége, az M1-es autópálya melletti helyzete, a kistérség ipari lehetőségei, a városkörnyéki vonzásterület, a környék természeti és kulturális adottságai, iskolakultúrája. 3.2.2. Az iskola kulturális környezete Az iskola kapcsolatot tart a városban élő művészekkel (képzőművészek, népművészek, történészek, költők, zenészek). Ideális lehetőséget biztosítanak a művelődésre a Móricz Zsigmond Városi Könyvtár, a Tatai Művészeti Iskola, zeneiskolák, múzeumok, civil szervezetek és a város más iskolái. Az iskola kapcsolatot tart tanulási célból más európai országok oktatási intézményeivel is. 3.3. Az iskola helyzete a településen belül 3.3.1. Az iskola szülői háttere, a tanulóközösség összetétele Olyan szülők íratják be gyermeküket iskolánkba, akik egyetértenek az iskola értékeivel, szívesen választják az iskola specialitásait (művészeti szakmák, két tanítási nyelvű oktatás). Gyermekeik igénylik az egyéni bánásmódot, a személyességet, a több odafigyelést, az alacsony osztálylétszámban megadható segítést és tehetséggondozást. Az integráltan oktatott 14

mozgáskorlátozott növendékeink joggal elvárják az elfogadást, a különös törődést. Magas a más településről bejáró és a nagycsaládban élő tanulók száma. 3.4. Az iskola kapcsolatrendszere 3.4.1. Az iskola és a helyi társadalom kapcsolata Iskolánk tudatos létszámkorlát meghatározásával a kis, családias, gyermeküknek személyes figyelmet igénylő családok hiánypótló intézménye. A korszerű tudás fontos része a használható nyelvismeret megszerzése. Ezt az értéket elismerő szülők keresik meg iskolánkat gyermekük nyelvtanulása céljából. Ez a társadalmi igény indokolja intézményünk létét. A Talentum Iskolát 1993-ban szülők alapították néhány lelkes pedagógus közreműködésével. A diákok testi-lelki egészsége éppolyan fontos volt, mint a tanulási képességek fejlődése és a korszerű ismeretek elsajátítása. Szülők egyetértésével oktattuk a szokásos tantárgyak mellett például a gyermekfilozófiát, néprajzot, vallásismeretet, úszást. Később egyre bővültek az igények, és ennek hatására az iskola szolgáltatásai is. Az iskola az első két évben a Magyary Zoltán Művelődési Központban működött. 1995 szeptemberétől a Kossuth tér 11. szám alatti épületben folytatta munkáját, 1996 szeptemberétől az iskola új telephellyel bővült a Deák Ferenc u. 1 szám alatt. Az intézmény 2005. július 15-étől új székhelyen, Tata, Bartók Béla u. 1/a szám alatt működik. A városban az önkormányzati iskolák mellett alapítványi iskolaként működünk. Minden oktatási intézmény iránt nyitottak vagyunk, gyerekeknek, pedagógusoknak városi és megyei szintű programokat szervezünk, s mi is részt veszünk az iskolák által hirdetett rendezvényeken, versenyeken. Mivel az iskolát szülők által alapított civil szervezet hozta létre, fenntartónk civil szervezet, kitüntetett szerep jut a civil szervezetekkel való kapcsolattartás kiépítésének, ápolásának. 3.4.2. Az iskola kapcsolata más intézményekkel Az eredményes nevelő-oktató munka érdekében az iskola állandó munkakapcsolatban áll az következő intézményekkel, személyekkel: oktatási intézmények az oktatás külső helyszínei a nevelő-oktató munkát segítő szakszolgálatok és szakmai szolgáltatók (nevelési tanácsadó, szakértői szolgálatok, pedagógiai intézetek) iskolaorvosi, védőnői és üzemorvosi szolgálat gyermekjóléti szolgálat hivatalok, felügyeleti szervek kulturális és sport intézmények az iskolát támogató szervezetek 3.4.3. Az iskola kapcsolata a fenntartóval Az iskolának a Képességfejlesztés 1990-1998 Alapítvány a fenntartója. Az alapítványnak a város elismert és tiszteletben álló polgáraiból ötfős kuratóriuma van. Az igazgatót az alapítvány kuratóriuma nevezi ki, és él fenntartói jogaival és kötelességeivel. A fenntartó alapítvány és az iskola kapcsolata szabályokban rögzített, együttműködő, pozitív. A fenntartó írásban megfogalmazott elvárásai az iskola iránt: színvonalas nevelő-oktató tevékenység 15

más szervezetekkel kooperáló, a helyi civil társadalom megerősödését segítő intézményi működés takarékos, körültekintő gazdálkodás az iskola működésének a realitásokhoz, a változó társadalmi és gazdasági helyzethez való igazítása rugalmasság az eddigi gyakorlatban kialakult értékek megőrzése pozitív kép kialakítása az iskoláról, és annak közvetítése kifelé az igazgató kuratórium által elfogadott vezetési koncepciójának megvalósítása 3.4.4. Az iskola kapcsolata a szülőkkel, az iskola szolgáltatásait igénybevevőkkel Az iskolának alapítása óta jó a kapcsolata a szülőkkel. Ennek továbbfejlesztését fontosnak tartjuk az aktivizálás lehetőségeinek bővítésével. Ezért folyamatosan mérjük, elemezzük a szülők igényeit, elégedettségét, be kívánjuk vonni közösségüket az iskolát érintő fontos döntésekbe, igényt tarunk a megvalósítás folyamatában végzett aktív tevékenységükre is. A kapcsolattartás formái még: osztályonkénti szülői értekezletek, fogadó órák nyílt napok (évi 2-3 alkalommal) a jó/javuló teljesítményt nyújtó tanulók szüleinek telefonos értesítése tanulók teljesítményének írásos értékelése (kétszer egy tanévben, alsó tagozaton négyszer egy tanévben) értékelő beszélgetések a belépő évfolyamokon az első félév folyamán a gyengén teljesítő tanulók szüleinek azonnali értesítése a szülők bevonása osztály, illetve iskolai rendezvényekbe pedagógiai ismeretterjesztő előadások egyéni és csoportos igényfelmérő beszélgetések szülői fórumok (igény szerint) kérdőívek, mérések egy adott témakörben Az iskolánk pedagógiai munkájának egyik alaptétele, hogy a szolgáltatást igénybe vevő szülői körrel aktív, mindennapi kapcsolat alakuljon ki, mely a kölcsönösség jegyében a tartalmi munka javítását szolgálja. 3.5. A nevelés-oktatás személyi feltételei: Az iskolában főállású és óraadó tanárok dolgoznak. Az iskola tantestülete jól felkészült, valamennyi tantárgy oktatását megfelelő képesítéssel rendelkező pedagógus látja el. A nevelőtestület a munkájára igényes, többségük az újra fogékony, tartalmas és eredményes munkavégzésre képes. 3.6. A nevelés-oktatás tárgyi feltételei A Bartók Béla utcai fő épületben van 8 tanterem, csoportszobák, iskolai könyvtár, informatika szaktanterem, tornaszoba, öltözők zuhanyzóval, gazdasági iroda, irattár, tanári szoba galériával, szertár, raktár, udvar. 16

Egyik fő hátrányunk, hogy az iskola nem rendelkezik optimális méretű tornateremmel, természettudományos szaktanteremmel. A tantermek felszereltsége átlagosnak mondható, korszerűsítésük, fejlesztésük, a tantermek számának bővítése a közeljövő fontos feladata. 3.7. Az iskola működésének pénzügyi feltételei Az iskola finanszírozása az alábbi forrásokból történik: állami normatíva alapítványi hozzájárulás pályázatok Az iskola vezetése minden naptári évre elkészíti a költségvetést, amelyet a fenntartó hagy jóvá. 3.8. Az iskola hagyományai A hagyományok ápolása fontos közösségteremtő és megőrző erő, szerepe lényeges az érték- és normaközvetítés területén. Iskolánk tudatosan teremti, őrzi és bővíti hagyományait. Alakításuk során figyelembe vesszük a nevelőtestület, a tanulóközösség, valamint a szülői közösség javaslatait. Célunk olyan egyéni arculat megteremtése, mely jól megkülönbözteti iskolánkat más intézményektől. 3.8.1. Szervezeti hagyományok Az iskola szervezeti felépítése, irányítása Az iskola több célú intézmény. Tanulmányi, szervezeti egységei: általános iskola, gimnázium, szakközépiskola. Az iskola szervezeti felépítését a Szervezeti és Működési Szabályzat tartalmazza. Szűkebb vezetőségének tagjai: az igazgató és az igazgatóhelyettes. Az iskolavezetés feladata, hatásköre: a munkatervi feladatok szervezése, ellenőrzése, tapasztalatok értékelése, döntés-előkészítés, igazgatói hatáskörben döntések meghozatala. Munkájuk tartalmát a munkaköri leírások és az SZMSZ tartalmazza. Az iskola kibővített vezetőségének tagjai: az igazgató, az igazgatóhelyettes, a tagozatvezetők, a munkaközösség vezetők, a diákönkormányzatot segítő tanár, a diákokat érintő napirendeknél az iskola diákönkormányzatának elnöke. Az iskola pedagógiai tevékenységének szerves részét képezik a pedagógusok, a tanulók és a szülők által létrehozott szervezetek. 3.8.1.1. A pedagógusok szervezetei A nevelőtestület A nevelőtestület iskolánk legfontosabb tanácskozó és döntéshozó szerve. A nevelési és oktatási kérdésekben, az iskola működésével kapcsolatos ügyekben, valamint a törvényben meghatározott kérdésekben döntési, egyebekben véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. A szakmai munkaközösség Iskolánkban legalább öt pedagógus hozhat létre szakmai munkaközösséget. A szakmai munkaközösség részt vesz az iskola szakmai munkájának irányításában, tervezésében, szervezésében és ellenőrzésében, összegző véleményét figyelembe vesszük a pedagógusok minősítési eljárásában. Gondoskodik a pedagógusok nevelő-oktató munkájának szakmai segítéséről. Iskolánkban az alábbi munkaközösségek működnek: alsó tagozatos munkaközösség felső tagozatos munkaközösség 17

középiskolai munkaközösség 3.8.1.2. A tanulók szervezetei Az osztályközösség - A közös osztályfőnök vezetésével dolgozó diákok egy osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösség küldötteket delegál az intézmény diákönkormányzatába. A tanulók egyéni problémáikkal az iskolai életre vonatkozó javaslataikkal az osztályfőnökükhöz, az iskola tanáraihoz és a vezetőihez, az iskolai diákvezetőséghez, az iskolagyűléshez és más - iskolán kívüli - diákfórumokhoz fordulhatnak. A diákönkormányzat - Tagjait az iskola diákközössége választás útján delegálja, vezetője az elnök. Saját működési szabályzat alapján dolgozik, munkáját segítő pedagógus támogatja. Legfőbb fóruma a diákközgyűlés. 3.8.1.3. A szülők szervezetei Az iskolai Szülői Szervezet - A szülők jogaik érvényesítése, kötelességük teljesítése érdekében, az intézmény működését, munkáját érintő kérdésekben véleményezési, javaslattevő joggal rendelkező szülői szervezetet (közösséget) hozhatnak létre. Tagjai az osztályonként delegált, és önként jelentkező szülők. A szülői szervezet a jogszabályban előírt módon működik. 3.8.1.4. Az intézményi tanács Az intézményi tanács a helyi közösségek érdekeinek képviseletére a szülők, a nevelőtestület, az intézmény székhelye szerinti települési önkormányzat képviselőiből alakult egyeztető fórum, mely a nevelési-oktatási intézmény működését érintő valamennyi lényeges kérdésben véleménynyilvánítási joggal rendelkezik a jogszabályban meghatározottak szerint. Az iskola intézményi tanáccsal való kapcsolattartásáért az igazgató a felelős. 3.8.2. Hagyományos rendezvények A rendezvényeknek fontos szerepe van abban, hogy erősítsék az iskolaközösség tagjainak érzelmi kötődését az iskola iránt, kialakítsák bennük az összetartozás érzését. A hétköznapokból kiemelve élményt nyújtsanak, tartalmukkal és különlegességükkel formálják a diákok személyiségét. Kulturális és ünnepi rendezvények és megemlékezések: tanévnyitó ünnepély megemlékezés az állami ünnepekről megyei összművészeti kiállítás, bemutató és árverés szalagavató ünnepély ballagási ünnepély tanévzáró ünnepély az érettségi bizonyítványok ünnepélyes kiosztása Az angol-magyar iskola angolszász hagyományőrző programjai kétszer egy tanévben egyik alkalom: évente más-más hagyománnyal való megismerkedés másik alkalom: Pancake-day Szórakoztató rendezvények angol nyelvű teadélutánok karácsonyi koncert farsang a magyar kultúra hete programsorozat a költészet napja Sportrendezvények 18

Cseke-nap Mikulás Családi Sportnap Egyéb iskolai rendezvények iskolagyűlés a diákönkormányzat napja diákközgyűlés tanévkezdő tábor tanulmányi kirándulások 19

4. Nevelési program 4.1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai eszközei, eljárásai 4.1.1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka értékeinek meghatározása 4.1.1.1. Az emberi magatartás általános értékei emberközpontúság, humanizmus az ember tisztelete, megértése és szükség szerinti segítése a másság elfogadása, bármiféle hátrányos megkülönböztetés megszüntetése aktivitás, kezdeményezőkészség, döntési képesség, innovativitás harmonikusan együtt élő közösség 4.1.1.2. Az iskola helyi értékeinek meghatározása Célunk olyan széleskörű általános műveltség biztosítása, amely jó alapot ad a középiskolákban történő helytálláshoz. Tanulóink számára biztosítani kívánjuk mindazon ismeretek átadását, azoknak az alapkészségeknek és képességeknek kialakítását és fejlesztését, melyek életkori adottságaiknak megfelelnek, és szükségesek ahhoz, hogy fejlődésük töretlen legyen, megalapozva a felnőtt életben való boldogulásukat. Olyan intézményért dolgozunk, amit alapvetően a gyerekek érdeke határoz meg, törekszünk a partnerközpontú gondolkodás és tevékenységrendszer megvalósítására az európai klasszikus értékrend alapján. Szeretnénk elérni, hogy iskolánkban jól érezzék magukat a partnereink, kiváltképpen a tanulók, pedagógusok a gyerekek szülei. Legyen iskolánk és környezete esztétikus, vonzó, ahol a munka végzése megfelel a jogosan elvárhatónak. Törekszünk arra, hogy intézményünk hírnevét folyamatosan növeljük, nevünket minél szélesebb körben tegyük ismertté. A nevelés-oktatás során arra kell törekedni, hogy a tanulókban kialakítsuk a fogékonyságot az alábbi értékekkel kapcsolatban: nemzeti, lelki, érzelmi, és tradicionális értékrendünk az emberiség közös értékei a demokrácia értékei európai, és humán értékek A nevelés keretében kívánatosnak tartjuk a tanulók személyes szociálisan értékes, tehát közösségfejlesztő és önfejlesztő magatartásának alakítását, az ennek megfelelő tevékenységi formák gyakoroltatását. Törekszünk a nemkívánatos tanulói megnyilvánulások leépítésére. Társadalmi elvárás, hogy felkészítsük tanulóinkat a magasrendű és közjót szolgáló aktivitásra. A személyiség fejlesztésben meghatározó szerepet töltenek be a jó szokások, példaképek, eszményképek és meggyőződések. Ehhez partnernek kérjük a szülői házat, a családot. 20

4.1.2. Kiemelt fejlesztési feladatok Az iskolai nevelés-oktatás egységes pedagógiai folyamat, amelyben a Nemzeti Alaptanterv műveltségi területenként határozza meg annak pedagógiai tartalmát. Ennek alapján a fejlesztendő területek: erkölcsi nevelés nemzeti öntudat, hazafias nevelés állampolgárságra, demokráciára nevelés az önismeret és a társas kultúra fejlesztése családi életre nevelés testi és lelki egészségre nevelés felelősségvállalás másokért, önkéntesség fenntarthatóság, környezettudatosság pályaorientáció gazdasági és pénzügyi nevelés médiatudatosságra nevelés a tanulás tanítása 4.1.3. Egységesség és differenciálás Egységes alapokra épülő differenciálás - A kulcskompetenciák hatékony fejlesztésének egyik feltétele, hogy a tanulási-tanítási folyamat összhangban legyen a fejlesztési célokkal. A tanítás nem más, mint a tanulók tanulásának tervezése, irányítása, szabályozása és értékelése. Ezért olyan szervezési megoldásokat részesítünk előnyben, amelyek elősegítik a tanulás belső motivációinak, önszabályozó mechanizmusainak kialakítását, fejlesztését. amelyben a tanulók cselekvő módon vesznek részt és együttműködő tanulási technikákat gyakorolnak amelyben fölhasználhatják előzetes ismereteiket, készségeiket, és ehhez alkalmazkodó differenciált feladatokat kapnak amelyben a diákok tanulási esélyeinek egyenlőségére törekszünk amelyek lehetőséget biztosítanak a hátrányok kompenzálására és a tehetséggondozásra 4.1.4. Az eredményes tanulás segítése a képességek megismerése és fejlesztése, a készségek, ismeretek, tudástartalmak megalapozása, az attitűdök alakítása 1-4. évfolyamon folyamatos, egyénhez igazodó fejlesztés, a tudás bővítése, megszilárdítása az iskolázás további szakaszaiban az eredményes szocializáció akadályainak korai felismerése és kezelése pedagógiai eszközökkel a tanuló tanulási nehézségeinek feltárása, problémái megoldásának segítése a tanulást érintő lemaradás, illetve a tanulói leszakadás megakadályozásának érdekében a tanuló személyiségének, szociokulturális hátterének megismerése, a tanulás eredményességét növelő pedagógiai módszerek alkalmazása a tanuló másokhoz és önmagához viszonyított kiemelkedő teljesítményeinek, tehetség jegyeinek feltárása, fejlesztése motiváló és hatékony tanulásszervezési eljárások alkalmazása (játék) 21

egységes alapokon nyugvó követelmények, ellenőrzési-értékelési eljárások alkalmazása a sajátos nevelési igényű, akadályozott, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdők elfogadása, beilleszkedésük feltételének megteremtése 4.1.5. Képesség-kibontakoztató felkészítés A képességeket kibontakoztató felkészítés a személyiséget fejlesztő pedagógiai munkával és a közösségfejlesztés segítségével járul hozzá a tanulási kudarcból, a szociális hátrányból eredő lemaradás csökkentéséhez, a tanuló egyéni képességeinek, tehetségének kibontakoztatásához, tanulási, továbbtanulási esélyeinek növeléséhez. A képesség-kibontakoztató felkészítést integrált keretek között szervezzük. Ez a tevékenység kiegészül a társadalmi kirekesztés minden formáját elutasító, és a bármely oknál fogva hátrányos helyzetben lévők társadalmi beilleszkedését segítő magatartásformák és készségek kialakításával, az ezek alapjául szolgáló képességek kibontakoztatásával. 4.1.6. A nevelő-oktató munkában érvényesülő főbb elvek személyesség, egyéni bánásmód differenciált tanulásszervezés széles tevékenységkínálat a képességek fejlesztése érdekében az egyéni érdeklődés figyelembevétele partnerközpontú működés elmélet és gyakorlat egysége nemzeti kultúra, nemzeti értékek ápolása egyetemes emberi kultúra tisztelete, azonosulás az európai értékekkel használható nyelvtudás megszerzése az erősségekre való támaszkodás elve a környezet védelme tolerancia, a másság elfogadása szakmai igényesség (rendszeres továbbképzés, önképzés) a teljesítmény elve a derű és a humor jelenléte a mindennapokban Olyan tevékenységelvű iskolát működtetünk, ahol a nagytömegű adatnál fontosabb az, hogy a tanuló tudja, melyek azok az adatforrások, könyvek, táblázatok, adathordozók, amelyekben a megfelelő információkat megtalálja, s még inkább tudja azokat a gondolati-logikai műveleteket, melyek segítségével az adott információ hozzájárul az ő problémájának megoldásához. Legyen a tanulónak képessége a problémák felismerésére, és legyen igénye a megoldás megkeresésére. A tanár nemcsak kész ismereteket ad át, hanem felkelti a kutatói kíváncsiságot, beavatva a diákot azokba a módszerekbe is, ahogyan ezekhez az információkhoz eljuthat. A kompetencia alapú képzésben a kulcskompetenciák intellektuális, módszertani, személyi-szociális, kommunikáció- egyenértékűségére törekszünk. Iskolánk végső célja, hogy olyan végzős diákok hagyják el intézményünket, akik elindultak az önismeretnek és a valóságismeretnek azon az útján, amely majd elősegíti, hogy saját lehetőségeik és képességeik ismeretében sikeres és boldog életpályát fussanak be. Legyen meg bennük az igény a műveltségre és az önállóságra. Ne riadjanak sem az újszerű kérdésektől, sem a kitartó munkától. Jogaikat ismerő, társadalmi elkötelezettséggel élő állampolgárokként éljenek, legyenek alkotó emberek. 22

4.2. Iskolánk eredmény- és működési céljai, feladatai Iskolánk megköveteli az egyéni képességeknek, a tantervi követelményeknek megfelelő tudásszintet minden tanulójától. Azokat a tanulókat pedig, akik bármely területen átlagon felüli képességűek, kimagasló eredményre buzdítja. A Talentum Iskola az 1-14. évfolyamok számára nappali tagozatos képzési lehetőséget biztosít. Az általános iskolában tanulók szerezzenek angol nyelvből nyelvvizsgát (4. évfolyam: a British Council FLYERS (legmagasabb) szintű gyermek angol nyelvvizsgája, 6. és 8. évfolyam: kötelező állami KER szerinti nyelvvizsga). Az általános iskola 5. évfolyamán a továbbhaladás feltétele egy projektmunka elkészítése a tanév során. 7. évfolyamon a diákok angol nyelvű idegenvezetést tartanak a városban külső résztvevők számára. A gimnáziumban és a szakközépiskolában tanulók szerezzenek érettségi bizonyítványt, és az ezt követő években a végzős diákok egyre nagyobb része jusson el a felsőoktatásba, illetve tudja az életútját úgy építeni, hogy önmaga és a társadalom számára hasznosnak, pozitív értékűnek érezhesse magát. Ennek érdekében minél többen és többféle tantárgyból tegyenek emelt szintű érettségi vizsgát. A szakképzési évfolyamokon célunk, hogy az oktatott szakmában a diákok szakmai bizonyítványt szerezzenek, jó teljesítményt nyújtó szakemberekké váljanak, illetve szakirányú felsőoktatási intézményben tanuljanak tovább. 4.2.1. Célok az általános iskolai nevelés-oktatás bevezető és kezdő szakaszára 1-4. évfolyam Pedagógiai munkánk célja, hogy őrizze és fejlessze tovább az iskolába lépő kisgyermekben a megismerés, a megértés és a tanulás iránti érdeklődést és nyitottságot. fokozatos átmenettel vezesse át a gyermeket az óvoda játékközpontú tevékenységeiből az iskolai tanulás tevékenységeibe. tegye fogékonnyá a tanulót saját környezete, a természet, a tárgyi értékek iránt. ebben a szakaszban elemi ismereteket közvetítsen, alapvető képességeket és készségeket fejlesszen. 4.2.2. Feladatok az általános iskolai oktatás-nevelés bevezető és kezdő szakaszára 1-4. évfolyam A bevezető szakaszban feladatunk, hogy elősegítsük az új körülményekhez való alkalmazkodást, beilleszkedést, kialakítsuk a szociális kompetenciákat. megismertessük az iskolaközösség hagyományait, kialakítsuk saját hagyományaikat. kialakítsuk a helyes tanulási szokásokat, fejlesszük a felelősségtudatot, a kitartás képességét. megalapozzuk az anyanyelvi és matematikai eszköztudást, az örömteli, élményszerű idegennyelv-elsajátítást. tapasztalatszerzéssel alakítsuk ki az önismereti képességeket. csökkentsük a szociális-kulturális környezetből vagy az eltérő ütemű fejlődésből fakadó hátrányokat. olyan légkört hozzunk létre, amelyben személyes és jó kapcsolat alakul ki a tanítványainkkal. a családdal együttműködő kapcsolatot hozzunk létre. 23

A kezdő szakaszban feladatunk, hogy fejlesszük a szociális képességeket (alkalmazkodás, együttműködés, empátia). gyakoroltassuk a társas kapcsolatokat: az illemtudó viselkedést, fejlesszük a tapintatos véleményalkotást, az önuralmat. tovább ellensúlyozzuk a szociális és a tanulási hátrányokat a mindennapos élethelyzetek, magatartásformák begyakorlásával, illetve differenciált tanulásszervezéssel. támogassuk a bevezető szakaszban megmutatkozó tehetségeket, juttassuk sikerélményhez a gyerekeket. tartsuk fenn az angol nyelv tanulásához szükséges motivációt, aktivitást, a két tanítási nyelvű osztályokban juttassuk el a diákokat a korosztálynak megfelelő nyelvvizsgaszint eléréséhez. 4.2.3. Célok az általános iskolai oktatás-nevelés alapozó és fejlesztő szakaszára 5-8. évfolyam Pedagógiai munkánk célja, hogy folytassa az előző szakaszok nevelő-oktató munkáját, a képességek, készségek fejlesztését. vegye figyelembe, hogy az alapozó szakaszban a tanulók gondolkodása erősen kötődik az érzékelés útján szerzett tapasztalatokhoz, ezért itt még kapjon nagyobb teret az alapvető képességek, készségek fejlesztése. a fejlesztő szakaszban kerüljön előtérbe az elvont fogalmi és az elemző gondolkodás. a tanulókat érdeklődésüknek, képességüknek megfelelően juttassa el a továbbhaladáshoz szükséges kompetenciák elsajátításához. a két tanítási nyelvű osztályok tanulóit angol nyelvből juttassa el a korosztálynak megfelelő nyelvvizsgaszint eléréséhez. 4.2.4. Feladatok az általános iskolai oktatás-nevelés alapozó és fejlesztő szakaszára 5-8. évfolyam Pedagógiai munkánk feladata, hogy: tanítsa meg a diákokat tanulni. fejlessze a tanulókban azokat a képességeket, készségeket, amelyek a környezettel való harmonikus, konstruktív tapasztalatokhoz szükségesek. segítse elő az egyéni képességeknek megfelelő továbbhaladást. gazdagítsa az 1-4. évfolyamban kialakított angol nyelvi hagyományokat, tapasztalat- és élményszerzés útján fejlessze az osztályközösséget. alakítson ki egészséges versenyszellemet. a tanulói közösségben fejlessze a tanulók reális önismeretét, önértékelését, önkontrollját. erősítse meg az egészséges életvezetéshez szükséges attitüdöket, nyújtson pozitív alternatívákat. terjessze ki a demokratikus normarendszert a mindennapi magatartásra. a fejlesztő szakaszban erősítse meg a már korábban megalapozott kompetenciákat, bővítse, finomítsa azokat, növelje hatékonyságukat. 4.2.5. Célok a gimnáziumi képzésben 9-12. évfolyam Pedagógiai munkánk célja, hogy: segítse a középiskolába újonnan érkezők beilleszkedését. 24

elősegítse használható nyelvtudás elérését legalább egy idegen nyelvből elősegítse emelt szintű érettségi vizsga vagy középfokú (B2) nyelvvizsgaszint elérését legalább egy idegen nyelvből. tegye hétköznapivá az esztétikai és kommunikációs kompetenciák használatát. megfelelően fölkészítsen az érettségi vizsgákra. segítse a diákokat a számukra legmegfelelőbb életpálya célok kiválasztásában, a felsőoktatásba való bejutásban. 4.2.6. Feladatok a gimnáziumi képzésben 9-12. évfolyam Pedagógiai munkánk feladata, hogy: ápolja és ismertesse meg az iskolai hagyományokat. szervezzen a korosztálynak megfelelő közösségi tevékenységeket. bővítse a diákok látókörét, teremtse meg az általános műveltség mélyítésének lehetőségeit, segítse önálló világlátásuk kialakulását. helyezzen hangsúlyt a vizuális és mozgóképkultúra oktatására, gyakorlati használatára. a szellemi terheléshez szükséges kondíciót biztosító testnevelést kezelje kiemelten. a lehetőségekhez mérten biztosítson érettségi fölkészítést minél többféle tantárgyból. folyamatosan foglalkozzon pályaorientációs tevékenységgel, az önismeret és pályaismeret fejlesztésével. 4.2.7. Célok a szakközépiskolai párhuzamos művészeti szakképzésben 5-13. artista illetve 9-13. grafikus évfolyam Pedagógiai munkánk célja, hogy: segítse az újonnan érkezők beilleszkedését. elősegítse használható nyelvtudás elérését legalább egy idegen nyelvből elősegítse a közismeretekben és a szakmai ismeretekben való biztos eligazodást. tegye hétköznapivá az esztétikai és kommunikációs kompetenciák használatát. megfelelően fölkészítsen az érettségi és szakmai vizsgákra. segítse a diákokat a számukra legmegfelelőbb életpálya célok kiválasztásában, a felsőoktatásba való bejutásban. 4.2.8. Feladatok a szakközépiskolai párhuzamos művészeti szakképzésben (fölmenő rendszerben) 5-13. artista illetve 9-13. grafikus évfolyam Pedagógiai munkánk feladata, hogy: ápolja és ismertesse meg az iskolai hagyományokat. szervezzen a korosztálynak megfelelő közösségi tevékenységeket. bővítse a diákok látókörét, teremtse meg az általános műveltség mélyítésének lehetőségeit, segítse önálló világlátásuk kialakulását. alakítsa ki a diákokban a szakmájuk iránti igényességet, ösztönözze őket kitartó munkára. a lehetőségekhez mérten biztosítson érettségi fölkészítést minél többféle tantárgyból. folyamatosan foglalkozzon pályaorientációs tevékenységgel, az önismeret és pályaismeret fejlesztésével. 25

4.3. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka eszköz- és eljárásrendszere Az iskola konkrét fejlesztési szakaszokra lebontott céljainak megvalósítása érdekében azokat a nevelési módszereket kell kiválasztani, amelyek igazodnak a tanulók életkori sajátosságaihoz, értelmi fejlettségéhez, képességeihez. Egyben igazodnak a nevelők személyiségéhez, pedagógiai kulturáltságához, fölkészültségéhez, vezetői stílusához és figyelembe veszi a mindenkori szituációt és annak tartalmát. 4.3.1. Differenciált tanulásszervezés A differenciált tanulásszervezéssel előmozdítjuk a tanulás belső motivációinak, önszabályozó mechanizmusainak kialakítását, fejlesztését. Fő feladatunk a tanulók aktivitásának optimális kibontakoztatása. Elősegítjük a tanulók előzetes ismereteinek, tudásának, nézeteinek föltárását, lehetőséget adunk a korrekcióra, az ismeretek átrendeződésére. Együttműködő (kooperatív) tanulási technikák alkalmazásával (csoportmunka, páros munka, stb.) előtérbe helyezzük a tanulók tevékenységeit, kezdeményezését, problémamegoldását, alkotóképességét. Elsőrendű feladat a tanulókhoz alkalmazkodó differenciálás a feladatok kijelölésében, azok megoldásában, a szükséges tanári segítésben, az ellenőrzésben, értékelésben. A differenciálás nélkülözhetetlen a hátrányos helyzetű tanulók egyéni képességeinek fejlesztése érdekében. Sajátos tanulásszervezési megoldások alkalmazásával valósítjuk meg a különleges bánásmódot igénylő, tanulási és egyéb problémákkal, magatartási zavarokkal küzdő tanulók nevelését, oktatását. 4.3.2. A nevelés folyamatában alkalmazott eszközök, módszerek Ösztönző módszerek dicséret - szóbeli (osztályfőnöki órán, osztályközösség előtt, iskolaközösség előtt) - írásbeli (szaktanári, osztályfőnöki, igazgatói dicséret, oklevél) jutalmazás - hosszabb ideig tanúsított példamutató magatartás, kiemelkedő tanulmányi teljesítmény, odaadó közösségi munka esetén. Formája lehet könyv, tárgyi jutalom, ösztöndíj. Kényszerítő módszerek büntetés - szóbeli (figyelmeztetés, észrevétel, rendreutasítás) - írásbeli (szaktanári figyelmeztetés, osztályfőnöki, igazgatói, nevelőtestületi figyelmeztetés, intés, megrovás, fegyelmi eljárás) 4.3.3. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladataink Iskolánk az általa követendő értékek közvetítése érdekében, az alábbi személyiségjegyek fejlesztését tartja fontosnak: önállóság, önbecsülés, önbizalom felelősségvállalás kreativitás érdekérvényesítés tanulás, mint igény és képesség személyes célrendszer, hit szociális alkalmazkodó-képesség együttműködési készség 26