Közalkalmazotti Kollektív Szerződés 2008. Mosonmagyaróvár
Közalkalmazotti Kollektív szerződés A szerződés létrejött egyrészt a Haller János Általános, Szakközép- és Szakiskola intézmény, (képviseli: Sárköziné Kollárits Edit igazgató) továbbiakban munkáltató, másrészről Pedagógusok Szakszervezete (képviseli: Horváth Gáborné a szakszervezeti bizottság elnöke), a továbbiakban Szakszervezetek között az alább tartalommal és feltételekkel: I. rész Szerződő felek együttműködése, a kollektív szerződés alapelvei 1. Az együttműködés elvei A kollektív szerződést kötő felek tisztában vannak azzal, hogy az iskola céljainak elérése és a szociális viszonyok fejlesztése kölcsönös érdek és ennek egyik eszköze a munkaadói és közalkalmazotti szempontok tárgyalásos egyeztetése, jogszerű érvényesítése. Ezért a szerződő felek az együttműködés keretében az alábbi elveket fogadják el. a közalkalmazotti és munkáltatói érdekek egyeztetésében résztvevők tiszteletben tartják egymás jogait, minden olyan kérdésben, amely lényeges, alapvető közalkalmazotti érdeket érint, a felek előzetesen tájékoztatják egymást, szükség esetén tárgyalás keretében egyeztetik álláspontjukat, felek időben biztosítják egymás számára az eredményes együttműködéshez szükséges információkat, a munkáltató az 1992. évi XXII. Törvény (Mt.) rendelkezéseinek megfelelően biztosítja a terültén a szakszervezet szabadságát működésének feltételeit. 1
2. A Kollektív szerződés alapelvei A kollektív szerződés szabályozza: a kollektív szerződést kötő felek közötti kapcsolatrendszert, a munkaviszonyból származó jogokat és kötelezettségeket, ezek gyakorlásának, illetve teljesítésének módját, az ezzel járó kapcsolatos eljárás rendjét. 3. Az együttműködés szabályai: Az együttműködési kérdésekben keletkezett iratokat a szakszervezet vezetője, illetve a munkáltató vezetője részére kell átadni. Az iratokat a határidő számítás szempontjából az átvétellel kézbesítettnek tekinti. Az Mt. 21. (1) bek-ben foglalt együttműködési kötelezettségből és a (2) bek-ben foglalt véleményeztetési kötelezettségből fakadó jog gyakorlása során a munkáltató kötelezettségének mindenkori írásban köteles eleget tenni. Az iratot az intézkedés tervezett megtétele előtt 15 nappal kell eljuttatni a szakszervezet vezetőjének. Az Mt. 22. (1) bekezdésben biztosított szakszervezeti tájékoztatás, kérés, illetve kezdeményezett konzultáció formáját, idejét, tartalmát a felek szabadon állapítják meg. Ez a munkáltató intézkedésének végrehajtását nem érinti. A tájékoztatást 15 napon belül meg kell adni. Az Mt. 22. (3) bekezdés szerinti előzetes jog gyakorlása során a szakszervezet az irányadó jogszabályok maradéktalan betartásával jár el. A szakszervezet vezetője észrevételeit írásban közli a munkáltatóval, aki azt köteles 15 napon belül kivizsgálni annak eredményéről a szakszervezet vezetőjét írásban értesíteni. Ha a szakszervezet a választ nem fogadja el, írásban egyeztetés kezdeményezhető. A Mt. 24. (1) bekezdésében megjelölt közzététel jogát a szakszervezet elsősorban a számára rendszeresített hirdetőtáblán keresztül gyakorolja. 2
4. A kollektív szerződés hatálya 4.1 A kollektív szerződés személyi hatálya A kollektív szerződés személyi hatálya kiterjed a Munkáltatóra és a Munkáltatóval közalkalmazott jogviszonyban álló: teljes munkaidőben foglalkoztatott, részmunkaidőben foglalkoztatott és a nyugdíjasként foglalkoztatott közalkalmazottra. Az egyéb jogviszony keretében foglalkoztatottakra a kollektív szerződés szabályait nem kell alkalmazni. A kollektív szerződés személyi hatálya független a foglalkoztatottak szakszervezeti hovatartozásától. 4.2 A kollektív szerződés időbeli hatálya A kollektív szerződés határozatlan időre szól. Szabályait a helyébe lépő új kollektív szerződés hatályba lépéséig kell alkalmazni. A kollektív szerződés kihirdetését követő naptól lép hatályba. Kihirdetése a kollektív szerződés aláírását követő 3. napon belül, a Haller János Általános, Szakközép- és Szakiskola és a Tagiskola intézmény épületében való kifüggesztésével történik. 5. A kollektív szerződés módosítása, megszűnése felmondása 5.1 A kollektív szerződés módosítása A kollektív szerződést módosítani kell, ha azt jogszabályváltozások, vagy egyéb más körülmény indokolják. Szerződés módosítására javaslatot tehet: a Munkáltató, a Szakszervezet, valamint a Közalkalmazotti Tanács. A módosító javaslatot írásban kell elkészíteni. 3
A módosítással kapcsolatos vitát a kollektív munkaügyi vitára irányadó jogszabályok szerint kell betartatni. (ld.: Munka tv. 194. -a). 5.2 A kollektív szerződés megszűnése A kollektív szerződés megszűnik: a felmondási idő lejártával; a munkáltató jogutód nélküli, valamint, a Szakszervezet jogutód nélküli megszűnésével Amennyiben a munkáltató nem jogutód nélkül szűnik meg, hanem átszervezésre kerül, akkor a szerződő feleknek rendelkezniük kell a kollektív szerződés további hatályáról. 5.3 A kollektív szerződés felmondása A kollektív szerződést bármely fél három hónapos határidővel mondhatja fel. A felmondás csak írásban történhet. A kollektív szerződés azonban a hatályba lépéstől számított 6 hónapon belül nem mondható fel. 6. A titoktartási kötelezettség A munkáltató és a szakszervezet vállalják, hogy a tudomásukra jutott információkat, adatokat, megbeszélések tartalmát bizalmasan kezelik, a másik fél írásbeli kérése, vagy egyéb jelzése esetén titoktartási kötelezettséget vállalnak. 7. A szakszervezet egyes működési feltételeinek biztosítása A munkáltató biztosítja annak lehetőségét, hogy a szakszervezet az általa szükségesnek tartott információkat, felhívásokat, valamint a tevékenységével kapcsolatos egyéb adatok közzé tegye a munkáltatónál szokásos, vagy más megfelelő módon. A Munkáltató ennek érdekében biztosítja a Szakszervezet működéséhez az alábbi feltételeket: a munkáltató szakszervezeti bizalmi munkahelyének megfelelő telephelyén használati jogot biztosít. 4
telefon, fax, számítógép, fénymásoló és egyéb berendezés szakszervezeti célok érdekében történő ingyenes (térítés nélküli) igénybevételére lehetőséget ad. 8. A szakszervezeti tisztségviselők munkaidőkedvezményének nagysága A munkáltató biztosítja a Mtk. 25. -a értelmében előírt, szakszervezet tisztségviselőjét, megillető munkaidő-kedvezményt. A munkaidő-kedvezmény mértéke valamennyi tisztségviselőt figyelembe véve összesen minden három, a munkáltatóval munkaviszonyban álló szakszervezeti tag után havi két óra. A kedvezmény mértékébe a munkáltatóval való tárgyalás időtartama nem számít be. A munkaidő kedvezmény tartalmára a tisztségviselőt távolléti díj illeti meg. 9. A munkaidő kedvezmény felhasználása A felek megállapodnak abban, hogy a munkaidő kedvezmény felhasználásáról a szakszervezet dönt. A szakszervezet vállalja, hogy a munkából való távolmaradást előre, a távolmaradást megelőzően legalább 1 nappal bejelenti. 10. A szakszervezeti tagok rendkívül fizetett szabadsága A szakszervezet tagjai részére a munkáltató előzetes egyeztetés alapján minden tíz, a munkáltatónál munkaviszonyban álló szakszervezeti tag után évente egy nap rendkívüli fizetett szabadságot biztosít. 11. A szabadságok igénybevételének módja A szakszervezet vállalja, hogy: a munkáltatóval előzetesen egyeztetett a szabadságok igénybevételéről, illetve a szabadság igénybevétele előtt a munkáltatót legalább 30 nappal előbb értesíti; 5
a rendkívüli fizetett szabadságot a szakszervezet által szervezett képzés, illetve továbbképzés céljára használja fel. 12. A foglalkoztatás és a szakszervezet hovatartozása A munkáltató kijelenti, hogy: a munkavállaló alkalmazását nem teszi függővé az adott személy szakszervezeti nagyságától, illetve ilyen tárgyban feltételeket nem szab; a munkáltató jogviszonyát nem szünteti meg, illetve más módon a munkáltatót hátrányos helyzetbe nem hozza, nem károsítja meg a szakszervezeti hovatartozása, illetve szakszervezeti tevékenysége miatt; bármely jogosultságot vagy juttatást nem tesz függővé a szakszervezethez való tartozástól, illetve az attól való távolmaradástól. 6
II. rész 1. A közalkalmazotti jogviszony létesítése és módosítása 1.1 A kinevezés okmánynak tartalma a Kjt. 21. (3) bekezdéséhez A kinevezés okmánynak tartalmaznia kell a következőket: a közalkalmazott besorolásának alapjául szolgáló fizetési osztályt és fokozatot, a közalkalmazott illetményét, munkakörét, a munkavégzés helyét, a foglalkozás kezdő időpontját, a kinevezés jellegét: határozott vagy határozatlan jellegű-e. A határozott idejű kinevezésnél annak okát, és körülményeit, a szakmai követelményekre vonatkozó megállapodást, a gyakornoki idő kitöltésére, a gyakornoki idő tartamára és a gyakornoki vizsga letételére vonatkozó előírásokat, a próbaidőre vonatkozó előírásokat, speciális foglalkoztatási feltételeket, pl.: munkaidő, munkavégzés helye, egyéb juttatások stb.. 1.2 A próbaidő a Mtk. 81. (2) bekezdéséhez A közalkalmazotti jogviszony létesítésekor ahol a gyakornoki idő kikötése és a gyakornoki vizsga letéte nem kötelező a kinevezési okmányban 3 hónap próbaidő kitöltése kötelező. Nem kell próbaidőt kitölteni áthelyezés, meghatározott munka elvégzésére vagy feladat ellátása szóló határozott idejű kinevezés és azonos felek közötti újabb kinevezés esetén. A kinevezéskor kikötött próbaidő meghosszabbítása tilos. A próbaidő alatt a közalkalmazott jogviszonyt indoklás nélkül, bármelyik fél, azonnali hatállyal megszűntetheti. 7
1.3 Az átirányítás időtartama Mtk. 83/A. (3) (6) bekezdéséhez Az átirányítás alapján történő munkavégzés időtartama: maximum 44 nap. (Az átirányítás alapján történő munkavégzés időtartama kollektív szerződés eltérő rendelkezés hiányában nem haladhatja meg naptári évenként a negyvennégy munkanapot.) Egy naptári éven belül: az átirányítás, illetve a munkáltató Mtk. 105 106. -kon, illetve a munkáltató 150, (1) bekezdésén alapuló intézkedésének együttes időtartama: maximum 110 nap lehet. Ha a munkavállaló eredeti munkaköre helyett más munkakörbe tartozó feladatokat lát el, az átirányítás átirányítás időtartamára a ténylegesen végzett munka alapján illeti meg a díjazás, de az nem lehet kevesebb az átlagkeresetnél. A munkakör feladatai mellett más munkakörbe tartozó feladatokat is ellátó munkavállalót az előző bekezdésekben meghatározott díjazás a következők szerint illeti meg: a ténylegesen elvégzett feladatok arányában. 2. A közalkalmazotti jogviszony 2.1 Felmentési idő Kjt. 33. (1) (2) bekezdéséhez A felmentési idő tartama a Munkáltató részéről történő felmentés esetén a közalkalmazotti jogviszonyban eltöltött idő alapján a következő: öt évig 60 nap öt év után 90 nap tíz év után 120 nap tizenöt év után 150 nap húsz év után 180 nap huszonöt év után 210 nap harminc év után 240 nap 8
3. Munkaidő és pihenőidő 3.1 A munkarend, munkaidőkeret, napi munkaidő beosztásának szabályai - Mtk. 119. (1) bekezdéséhez A munkáltató és a szakszervezet jelen kollektív szerződésben határozza meg a munkarendet. A pedagógusok munkaidejét, munkaidőkeretét, napi munkaidő beosztásának szabályai a 2. számú melléklet határozza meg. A nem pedagógusok munkarendjét, munkaidőkeretét, napi munkaidő beosztásának szabályait a 3. számú melléklet tartalmazza. 3.2 Munkaközi szünet a Mtk. 122 -ához Ha a beosztás szerint napi munkaidő vagy a rendkívüli munkavégzés időtartama a hat órát meghaladja, valamint minden további három óra munkavégzés után a munkavállaló részére a munkavégzés megszakításával 20 perc munkaközi szünetet kell biztosítani. 3.3 A rendkívüli munkavégzés elrendelésének formája a Mtk. 127. (3) bekezdéséhez A rendkívüli munkavégzés elrendelése előrelátható esetben írásban, egyébként szóban történik. 3.4 Az elrendelhető rendkívüli munkavégzés felső határa a Kjt. 55/A. -ához Az elrendelhető rendkívüli munkavégzés felső határa naptári évenként legfeljebb 280 óra. 3.5 Pótszabadságok számítása a Mtk. 132. (7) bekezdéséhez A munkavállalót a többféle jogcímen járó pótszabadság egymás melletti is megilleti. 3.6 A szabadság kiadása a Mtk. 134 (3) bekezdéséhez A pedagógus szabadságát a tizenhat évesnél fiatalabb gyermek után járó pótszabadság kivételével elsősorban a nyári szünetben kell kiadni. 9
Ha a szabadság nyári szünetben nem adható ki, akkor azt az őszi, téli vagy tavaszi szünetben, a szünet munkanapjait meghaladó szabadságnapokat pedig a szorgalmi időben, illetve az esedékesség évében kell kiadni. A munkáltató: a) kivételesen fontos gazdasági érdek esetén a szabadságot legkésőbb a tárgyévet követő március 31-ig, b) a munkavállaló betegsége vagy személyét érintő más elháríthatatlan akadály esetén az akadályoztatás megszüntetésétől számított 30 napon belül adja ki, ha az esedékesség éve eltelt. A b) pontban szereplő rendelkezéstől érvényesen eltérni nem lehet. c) Az iskolarendszerű képzésben résztvevő közalkalmazott részére a munkáltató köteles a foglalkozások látogatásához, a szakmai gyakorlathoz szükséges szabadidőt és ezeken túl vizsgatárgyanként, a vizsga napját is beszámítva négy munkanap szabadidőt biztosítani. A diplomamunka (szak- és évfolyamdolgozat) elkészítéséhez a munkáltató 10 munkanap szabadidőt köteles biztosítani. A nem iskolarendszerű képzésben részt vevő közalkalmazottnak tanulmányi munkaidő kedvezmény csak abban az esetben jár, ha azt munkaviszonyra vonatkozó szabály elrendeli, vagy tanulmányi szerződés megállapítja. 4. A közalkalmazottak előmeneteli és illetményrendszere 4.1 A várakozási idő csökkentése a Kjt. 65. (5) bekezdéséhez és Vhr. 14. -ához A közalkalmazott fizetési fokozatok közötti várakozási ideje alatt tartósan magas színvonalú munkavégzése vagy kiemelkedő teljesítménye esetén csökkenthető. A csökkentés lehetséges esetei, körülményei pontos leírását a 4. számú melléklet tartalmazza. A várakozási idő csökkentése fizetési fokozatonként nem haladhatja meg az egy évet. 10
4.2 A kiemelt munka végzéséért járó kereset kiegészítés A közoktatásról szóló 1993. Tv. 118. (10) bekezdéséhez A közoktatási intézmény vezetője a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX törvény 118. (10) bekezdése alapján a kollektív szerződésben meghatározott kereset kiegészítéssel ismerheti el meghatározott munkateljesítmény elérését, illetve a helyettesítést kivéve az átmeneti többlet feladatok ellátását, így különösen: a pedagógiai fejlesztő tevékenységét, a nevelés célját szolgáló tanórán kívüli foglalkozás terén nyújtott minőségi munkavégzést. A kiemelt munkavégzésért járó kereset kiegészítés megállapítható bármely közalkalmazott számára. A kereset kiegészítés járhat: egy alkalomra, illetve meghatározott időtartamra, melyet havonta kell fizetni. 4.3 Címpótlék a Kjt. 71. (2) bekezdéséhez és 75 (2) bekezdéséhez A főtanácsost, a főmunkatársat, a tanácsost, valamint a munkatársat címpótlék illeti meg. A pótlék mértéke: a) munkatársi cím esetén a pótlékalap 25 %-a, b) tanácsosi cím esetén a pótlékalap 50 %-a, c) a főmunkatársi cím esetén a pótlékalap 75 %-a, d) a főtanácsosi cím esetén a pótlékalap 100 %-a. 4.4 Idegen nyelvtudás pótlék A Kjt. 74. -ához és 75. (2) bekezdéséhez Idegen nyelvtudási pótlékra jogosult az a közalkalmazott, ha olyan munkakört tölt be, amelyben a magyar nyelv mellett meghatározott idegen nyelv rendszeres használata indokolt, valamint az adott tantárgyat idegen nyelven oktatja (két tannyelvű oktatás). 11
A munkáltatónál az idegen nyelvtudási pótlékra jogosító idegen nyelveket és munkaköröket az 5. számú melléklet állapítja meg. 4.5 A kötelező pótlékok a Vhr. 15. (2) bekezdéséhez A pedagógus munkakörben foglalkoztatott közalkalmazott pedagógusnak a következő illetménypótlékok járnak. a) Osztályfőnöki pótlék annak, aki iskolában osztályfőnöki feladatokat, b) diák-önkormányzatot segítő pedagóguspótlék annak, aki nevelési-oktatási intézményben működő iskolai, diákönkormányzat munkáját segíti, c) munkaközösség-vezetői pótlék annak, aki intézményi, vagy intézmények közötti munkaközösség vezetői feladatot lát el, d) számítástechnikai pótlék annak, aki általános iskolában, középiskolában, szakmunkásképző iskolában tanít és kizárólag a számítástechnikai és informatikai ismeretek oktatásán kívül a tantervi követelmények átadásához és elsajátításának ellenőrzéséhez rendszeres informatikai eszközöket, módszereket alkalmaz. Az informatika ismeretében való jártasságot legalább E fizetési osztályba sorolásra jogosító informatikai, számítástechnikai szakképzettséggel kell igazolni. Pótlék neve a pótlék mértéke osztályfőnöki pótlék pótlékalap 30 %-a diák-önkormányzati pótlék pótlékalap 30 %-a munkaközösség-vezetői pótlék pótlékalap 30 %-a számítástechnikai pótlék pótlékalap 30 %-a 4.6 Adható pótlékok a Vhr. 15. (6) (8) bekezdéséhez A pedagógus munkakörben foglalkoztatott közalkalmazott pedagógusnak a következő illetménypótlék adható a fenntartó engedélyével. Kjt. 24.. Felzárkóztatási pótlék: a) aki beilleszkedési, magatartási, tanulási zavarral küzdő gyermekek iskolai nevelési oktatását végzi. 12
A nem pedagógus munkakörben, de nevelő oktató munkát segítő munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottaknak a következő pótlék adható: b) aki beilleszkedési, magatartási, tanulási zavarral küzd küzdő gyermekek iskolai nevelési oktatását végzi. 4.7 A rendkívüli munkavégzés ellenértéke - Mt. 126., (ezek az elrendelés szabályai, 147., Kjt. 76 (ez a vezetőre vonatkozik, Vhr. 16. ) c) A rendkívüli munkavégzésért a közalkalmazottat a rendes illetményén felül esetenként pedagógusok kivételével 50 %-os túlmunkapótlék is megilleti. A rendkívüli munka ellenértékének meghatározásakor, annak számítási alapja közalkalmazott besorolás szerinti alapilletménye. d) A közalkalmazottat külön írásbeli kérelme esetén a rendkívüli munka ellenértékeként a rendes illetményén felül, túlmunka pótlék helyett az elvégzett munka időtartamával egyenértékű szabadidő illeti meg. A szabadidőt a munkavégzést követő hónap végéig ki kell adni. e) Túlmunkadíj jár annak a pedagógusnak, aki olyan munkakörben dolgozik, amelyre jogszabály kötelező órát állapít meg, ha a kötelező órájánál többet tanít Vhr. 16.. f) Ha a pedagógus más pedagógus osztályát, tanulócsoportját, foglalkozási csoportját kötelező óraszámának keretében sajátjával együtt tanítja, helyettesítési díj illeti meg, melynek 1 órára eső összege az óradíjnak 50 %-a a Vhr. 16. (6) bekezdése alapján. g) Szakirányú helyettesítéskor 100 %. (lsd.: SzMSz) h) Az iskolatitkári munkakörben alkalmazottat a rendkívüli munkavégzés ellenértékeként az 50 %-os bérpótlék helyett túlmunkának megfelelő mértékű szabadidő illeti meg. 13
4.8 Pihenőnapi munkaszüneti napi pótlék - Mt. 126., 127, 148. (3) bekezdés a) a heti pihenőnapon munkavégzésre kötelezett közalkalmazott a végzett munkáért járó illetményen felül 100 %-os pótlékra jogosult, ha a Mt. 127. (2) bekezdésének megfelelően másik pihenőnapot, pihenőidőt nem kap. b) A pótlék mértéke 50 %, ha a közalkalmazott más pihenőnapot kap. A pihenőnapi pótlék meghatározásakor annak számítási alapja a közalkalmazott besorolás szerinti alapilletménye. c) A munkaszüneti napon mt. 125. (2) bekezdése munkavégzésre kötelezett közalkalmazottat aznapi munkájáért járó illetményén felül átlagkeresete (Mt. 142. ) is megilletheti. 4.9 Munka és formaruha juttatás a Kjt. 79. (2) (3) bekezdéséhez Ha a munka a ruházat nagymértékű szennyeződésével vagy elhasználódásával jár, a munkáltató a közalkalmazottaknak munkaruhát ad. A munkaruha juttatásra jogosító munkaköröket, az egyes ruhafajtákat, a juttatási időket, valamint a juttatás egyéb feltételeit a kollektív szerződés 6. számú melléklete állapítja meg. A munkaruha beszerzése a közalkalmazott feladata. A beszerzés időpontjáról és a beszerzésre fordítható összegekről, a számlakérési kötelezettségről a munkáltató a munkavállalókat időben tájékoztatja. A munkaruha tisztán és rendbe tartása a juttatásban részesített közalkalmazott feladata. A munkaruha a juttatási idő letelte után a közalkalmazott tulajdonába megy át. Ha a közalkalmazotti jogviszony a juttatási idő letelte előtt megszűnik, akkor a közalkalmazott köteles a munka és formaruha juttatás értékének arányos részét megtéríteni. 14
4.10 Étkezési hozzájárulás A munkáltatónál munkaviszonyban vagy közalkalmazotti viszonyban állók étkezési hozzájárulást a mindenkor hatályos SzJA törvény határozza meg. A részmunkaidejű közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatottak arányos összegű juttatásra jogosultak. Nem jár étkezési hozzájárulás: - 10 munkanapi táppénz után, - GYES időtartamára, - GYED időtartamára, - fizetés nélküli szabadság időtartamára, - felmentési idő azon tartalmára, amelyre a közalkalmazottat a munkavégzés alól mentesítették (kivétel nyugdíjazás miatt). A juttatás számításánál a megkezdett hónapot a kerekítés szabályai szerint kell figyelembe venni. 4.11. Munkabér előleg indokolt kérelem alapján kérhető. A munkáltató döntése alapján a közalkalmazott bérének a 2 szerese. Visszafizetés 6 hónap, minden év december 31-ig. 300.000-, Ft-ot nem haladhatja meg. A kérelmet a szakszervezet aláírásával támogatja. Határozott idejű kinevezés esetében nem jár. 4.12 Jutalom: Az éves költségvetés megtakarításából a dolgozók pénzbeli illetve dologi juttatásban részesülhetnek, mely lehet: vásárlási utalvány (élelmiszer, felsőruházat), üdülési csekk. 5. Közalkalmazott és a munkáltató kártérítési felelősség 5.1 A közalkalmazott közvetlen kártérítésre kötelezésének összeghatára a Kjt. 82. -ához és a Mtk. 173. (1) (2) bekezdéséhez A munkáltató és a szakszervezet 150.000-, Ft-ban, határozzák meg azt az összeghatárt, amelyet a kár meg nem haladó mértékéig a Munkáltató közvetlenül kártérítésre kötelezheti a közalkalmazottat, e fölötti kár esetén a kárigény a bíróságon kerül érvényesítésre. 15
A felelősség megállapítására ekkor a fegyelmi eljárás szabályait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy az eljárás megindítására az elévülésre vonatkozó rendelkezések az irányadók. 5.2 Leltárhiányért való felelősséggel kapcsolatos szabályok Mtk.169. (3) bekezdéséhez A leltárhiányért való felelősséggel kapcsolatos szabályokat a 7. számú melléklet tartalmazza, mely szabályozza - a leltári készlet átadásának és átvételének módját és szabályait, - a leltári készletek biztonságos megőrzését szolgáló munkáltató kötelezettségeket. A leltári készlet állandó egyedül kezelő munkavállaló a leltárhiányért teljes összeggel felel. Ha a leltári készlet a leltárhiányért nem felelős munkavállaló is kezeli, a leltárhiányért a felelő munkavállaló 6 havi átlagkeresetének együttes mértékéig felel. Csoportos leltárfelelősségi megállapodás esetén a kártérítés mértéke nem haladhatja meg a megállapodást kötött munkavállalók átlagkeresetének 6 havi együttes összegét. A leltárfelelősség megállapítására irányuló eljárás részletes rendjét a 7. számú melléklet tartalmazza. 6. Munkaügyi vita 6.1 Békéltető személy kikötése - Mtk. 199/A. -ához A szerződő felek munkaügyi jogvita esetére a 8. számú melléklet szerint döntenek békéltető személy kijelöléséről. 16
7. Záró rendelkezések 7.1 A kollektív szerződés rendelkezéseit a vonatkozó jogszabályok előírásaival összhangban, a jogszabályok elsőbbségével kell alkalmazni. Mosonmagyaróvár, 2008. július 01....... munkáltató részéről szakszervezet részéről... Kt. részéről 17
1. számú melléklet A szerződés időpontjában a munkáltatói érdekképviseleti szakszervezetről (A Kollektív szerződés I. rész 1.1 pontjához) A szerződés időpontjában a munkáltatói érdekképviseleti szakszervezet: Pedagógusok Szakszervezete, Közalkalmazotti Tanács Horváth Gáborné, Németh György Mosonmagyaróvár, 2008. július 01....... munkáltató részéről szakszervezet részéről... Kt. részéről 18
2. számú melléklet A pedagógusok munkarendje, munkaidőkerete (A kollektív szerződés II. rész 3.1 pontjához) A pedagógusok teljes munkaideje: a kötelező óraszámból, valamint a nevelő, illetve a nevelő oktató munkával, vagy gyermekekkel, tanulókkal, a szakfeladatnak megfelelő foglalkozással összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll. A pedagógusok munkaidő beosztását jelentősen meghatározza a tanév rendje, az éves munkatervben meghatározott időpontok, az órarend, a helyettesítések és ügyeletek rendje, a nyári gyakorlati leterhelés módja, ideje stb.. a pedagógusok munkaidő beosztásának felelőse az illetékes igazgatóhelyettes. A Vhr. 7. -a értelmben a pedagógus beosztású közalkalmazott kizárólag az oktatási intézményben ellátandó feladatok végzéséhez szükséges időtartamon túlmenően nem köteles az intézményben tartózkodni. Mosonmagyaróvár, 2008. július 01....... munkáltató részéről szakszervezet részéről... Kt. részéről 19
3. számú melléklet A nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak Munkarendje (A Kollektív szerződés II. rész 4.1 pontjához) Az intézmény heti ötnapos munkarend szerint működik. Az intézmény közalkalmazotti jogviszonyban álló munkavállalók heti munkaideje 40 óra. Az intézményben nincs olyan munkakör, ahol a teljes munkaidő 8 óránál hosszabb lenne. Az intézmény közalkalmazottainak munkaidő beosztását közvetlen vezetőjük szabja meg az intézmény zavartalan működését és a feladatellátását szem előtt tartva. A munkaidő beosztás nem lehet jogszabályba ütköző. munkakör Munkaidőkeret. A napi munkaidő beosztása: hétfőtől péntekig. órától.. óráig. munkakör Munkaidőkeret. A napi munkaidő beosztása: hétfőtől péntekig. órától.. óráig. munkakör Munkaidőkeret. A napi munkaidő beosztása: hétfőtől péntekig. órától.. óráig. Mosonmagyaróvár, 2008. július 01....... munkáltató részéről szakszervezet részéről... Kt. részéről 20
4. számú melléklet A várakozási idő csökkentés lehetséges esetei, körülményei (A kollektív szerződés II. rész 4.1 pontjához) A közoktatás intézmény dolgozójának a fizetési fokozatok közötti várakozási idejét egy évvel csökkenteni kell: - ha törvénnyel megállapított kitüntetés vagy díjat, illetve miniszter által alapított díjat kapott, - ha teljesítette a külön jogszabályban meghatározott továbbképzés követelményeit. A közoktatási intézmény dolgozójának fizetési fokozatok közötti várakozási idejét hat hónaptól maximum 1 évig terjedő időtartammal csökkenteni lehet, a munkavállaló: - tartósan magas színvonalú munkát végez, kiemelkedő teljesítményt nyújt. A tartósan magas színvonalú munka végzésének, illetve kiemelkedő teljesítménynek minősül ha: - minőségi munka, versenyek kiemelkedő eredménye stb.. A tartósan magas színvonalú munkavégzés, kiemelkedő teljesítmény elbírálása a munkáltató és a szakszervezet együttes döntése alapján történhet. Mosonmagyaróvár, 2008. július 01....... munkáltató részéről szakszervezet részéről... Kt. részéről 21
5. számú melléklet Az idegen nyelv tudási pótlékra jogosító idegen nyelvek és munkakörök (a kollektív szerződés II. rész 4.4 pontjához Az idegen nyelv tudási pótlékra jogosító nyelvek munkakörök a következők: Munkakör Idegen nyelven vezetett tantárgyi óra Tanár Tanító német idegen nyelv német idegen nyelv Mosonmagyaróvár, 2008. július 01....... munkáltató részéről szakszervezet részéről... Kt. részéről 22
6. számú melléklet A munkaruha juttatás (A Kollektív szerződés II. rész 4.9 pontjához) Nem jogosult a munkaruha juttatására a dolgozó: - GYES, - a felmentési időre, ha munkaviszonyának megszűnését saját maga kérte, - ha ellene fegyelmi eljárás indult, az eljárás megindításának napjától. A dolgozók a munkaviszony létesítésekor, próbaidő kikötése esetén annak lejárta után szereznek jogosultságot a juttatás igénybevételére, a kihordási idő ezen időponttól indul. Az adott év március 31-napjáig kell biztosítani a munkaruházatot. A munkaruha juttatásra jogosító munkakörök, az egyes ruhafajták, juttatási idők a következők szerint kerülnek meghatározásra. A védőruha az egészséget károsító kockázati tényezőknek kitett munkakörben kötelező juttatás. Kihordási idejük nincs. Ha elhasználódik, a munkáltatónak ki kell cserélnie, ki kell tisztíttatnia. A munkaruha tisztítása, rendbe tartása a közalkalmazott kötelessége. E munkakörök és védőeszközök intézményünkben (1993. XCIII. törv.). Munkakör Karbantartó Védőeszköz bakancs védőkesztyű Munkakör Ruhafajták Juttatási idő Összeg Testnevelő tanár Kétrészes melegítő, 36 hónap 8.000-, Ft edzőcipő 36 hónap 5.000-, Ft Kémia tanár, fizika tanár védőköpeny 36 hónap 5.000-, Ft Karbantartó Kétrészes védőruha, bakancs 24 hónap 10.000-, Ft Szakoktató Védőköpeny, védőcipő, sapka 36 hónap 10.000-, Ft Mosonmagyaróvár, 2008. július 01....... munkáltató részéről szakszervezet részéről... Kt. részéről 23
7. számú melléklet A leltárhiányért való felelősséggel kapcsolatos szabályok (A Kollektív szerződés 5.2 pontjához) Leltárhiány a kezelésre szabályszerűen átadott és átvett anyagban, áruban (leltári készletben) ismeretlen okból keletkezett, a természetes mennyiségi csökkenéssel, és a kezeléssel járó veszteség mértékét meghaladó hiány. A leltári készlet átadásának és átvételének módja és szabályai: - leltári készletet átadni átvenni csak az átadó, illetve átvevő, illetve legalább további egy személy jelenlétében lehet, - amennyiben az átadásra azért kerül sor, mert addig készletkezelő távol van, és a készletek kezelése szükségesség válik, az átadás átvételekor jelen kell lennie az átvevőnek, valamint két másik személynek, - az átadás átvételről jegyzőkönyvet kell felvenni, amely tartalmazza: - az átadás átvétel időpontját, helyszínét, a jelenlévőket, - az átadás átvétellel érintett készletek: megnevezését, mennyiségi és érték adatait, - az átadás átvételkor jelenlévők aláírását. A leltári készletek biztonságos megőrzése érdekében a munkáltató a következő intézkedések meglétére köteles: - a munkáltató köteles a készletek biztonságos megőrzéséhez szükséges technikai feltételeket biztosítani, - a megrongálódott biztonsági feltétel jelentő eszközöket haladéktalanul kijavítani, kicserélni, - a készletek nyilvántartásához szükséges manuális, illetve számítógépes nyilvántartási rendszert biztosítani, - leltári készletekért felelősséget a közalkalmazottal megismertetni, és elfogadtatni, - a már meglévő készlettárolási és nyilvántartási rendszert folyamatosan fejleszteni a minél nagyobb biztonság érdekében. Mosonmagyaróvár, 2008. július 01....... munkáltató részéről szakszervezet részéről... Kt. részéről 24
8. számú melléklet Békéltető személyre munkaügyi jogvitára (A Kollektív szerződés 6.1 pontjához) A szerződő felek munkaügyi jogvita esetére békéltető személyt jelölnek ki. Békéltető személy: Förősné Papp Éva Németh György Mosonmagyaróvár, 2008. július 01....... munkáltató részéről szakszervezet részéről... Kt. részéről 25
Tartalomjegyzék KÖZALKALMAZOTTI KOLLEKTÍV SZERZŐDÉS 1 I. RÉSZ 1 SZERZŐDŐ FELEK EGYÜTTMŰKÖDÉSE, A KOLLEKTÍV SZERZŐDÉS ALAPELVEI 1 1. AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS ELVEI 1 2. A KOLLEKTÍV SZERZŐDÉS ALAPELVEI 2 3. AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS SZABÁLYAI: 2 4. A KOLLEKTÍV SZERZŐDÉS HATÁLYA 3 4.1 A kollektív szerződés személyi hatálya 3 4.2 A kollektív szerződés időbeli hatálya 3 5. A KOLLEKTÍV SZERZŐDÉS MÓDOSÍTÁSA, MEGSZŰNÉSE FELMONDÁSA 3 5.1 A kollektív szerződés módosítása 3 5.2 A kollektív szerződés megszűnése 4 5.3 A kollektív szerződés felmondása 4 6. A TITOKTARTÁSI KÖTELEZETTSÉG 4 7. A SZAKSZERVEZET EGYES MŰKÖDÉSI FELTÉTELEINEK BIZTOSÍTÁSA 4 8. A SZAKSZERVEZETI TISZTSÉGVISELŐK MUNKAIDŐ-KEDVEZMÉNYÉNEK NAGYSÁGA 5 9. A MUNKAIDŐ KEDVEZMÉNY FELHASZNÁLÁSA 5 10. A SZAKSZERVEZETI TAGOK RENDKÍVÜL FIZETETT SZABADSÁGA 5 11. A SZABADSÁGOK IGÉNYBEVÉTELÉNEK MÓDJA 5 12. A FOGLALKOZTATÁS ÉS A SZAKSZERVEZET HOVATARTOZÁSA 6 II. RÉSZ 7 1. A KÖZALKALMAZOTTI JOGVISZONY LÉTESÍTÉSE ÉS MÓDOSÍTÁSA 7 0
1.1 A kinevezés okmánynak tartalma 7 1.2 A próbaidő 7 1.3 Az átirányítás időtartama 8 2. A KÖZALKALMAZOTTI JOGVISZONY 8 2.1 Felmentési idő 8 3. MUNKAIDŐ ÉS PIHENŐIDŐ 9 3.1 A munkarend, munkaidőkeret, napi munkaidő beosztásának szabályai 9 3.2 Munkaközi szünet 9 3.3 A rendkívüli munkavégzés elrendelésének formája 9 3.4 Az elrendelhető rendkívüli munkavégzés felső határa 9 3.5 Pótszabadságok számítása 9 3.6 A szabadság kiadása 9 4. A KÖZALKALMAZOTTAK ELŐMENETELI ÉS ILLETMÉNYRENDSZERE 10 4.1 A várakozási idő csökkentése 10 4.2 A kiemelt munka végzéséért járó kereset kiegészítés 11 4.3 Címpótlék 11 4.4 Idegen nyelvtudás pótlék 11 4.5 A kötelező pótlékok 12 4.6 Adható pótlékok 12 4.7 A rendkívüli munkavégzés ellenértéke 13 4.8 Pihenőnapi munkaszüneti napi pótlék 14 4.9 Munka és formaruha juttatás 14 4.10 Étkezési hozzájárulás 15 4.11. Munkabér előleg 15 4.12 Jutalom 15 5. KÖZALKALMAZOTT ÉS A MUNKÁLTATÓ KÁRTÉRÍTÉSI FELELŐSSÉG 15 5.1 A közalkalmazott közvetlen kártérítésre kötelezésének összeghatára 15 5.2 Leltárhiányért való felelősséggel kapcsolatos szabályok 16 1
6. MUNKAÜGYI VITA 16 6.1 Békéltető személy kikötése 16 7. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 17 1. számú melléklet 18 2. számú melléklet 19 3. számú melléklet 20 4. számú melléklet 21 5. számú melléklet 22 6. számú melléklet 23 7. számú melléklet 24 8. számú melléklet 25 2