Közös turisztikai programcsomagok innovatív megvalósítása Hajdú-Bihar és Bihar megyékben a turizmusfejlesztés érdekében Turisztikai tanulmány

Közös turisztikai programcsomagok innovatív megvalósítása Hajdú-Bihar és Bihar megyékben a turizmusfejlesztés érdekében Turisztikai tanulmány Debrecen Nagyvárad, 2011. márciu

Készült a Közös turisztikai programcsomagok innovatív megvalósítása Hajdú-Bihar és Bihar megyébken a turizmusfejlesztés érdekében című projekt keretében. Debrecen-Nagyvárad, 2011. március Készítették Dr. Könyves Erika vezető szakértő Dr. Bujdosó Zoltán Dr. Patkós Csaba Dr. Radics Zsolt Dr. Ambrus Attila Bántó Zs. Norbert Király Csaba 1

Jelen tanulmány az Európai Unió támogatásával jött létre, a Magyarország- Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 keretében. A közös turisztikai programcsomagok innovatív megvalósítása Hajdú-Bihar és Bihar megyékben a turizmusfejlesztés érdekében című projekt átfogó célja a térség gazdasági versenyképességének erősítése a turisztikai fejlesztések révén. A két megye idegenforgalmi látványosságainak, turisztikai rendezvényeinek népszerűsítése, aktívabb propaganda kidolgozása. Együttműködések ösztönzése turisztikai vállalkozások között a határ két oldalán. A turisztikai szektor helyi szereplőinek fel kell ismerniük azt a tényt, hogy csak úgy tudnak versenyképesek maradni, ha stratégiailag átgondolt fejlesztéseket valósítanak meg és közösen, más szereplőkkel (vállalkozásokkal, szervezetekkel) együttműködve lépnek fel a konkurenciával szemben. Ehhez nyújt segítséget a projekt, melynek keretében jelen részletes tanulmány - a turizmusban érintett szereplők bevonásával - vizsgálja a határon átnyúló turisztikai együttműködések lehetőségeit, s mutatja be azt a hat turisztikai programcsomagot, mely megvalósítása hozzájárul a látogatók számának növekedéséhez, a kereslet felélénküléséhez. Debrecen, 2011. március 31. Miklóssy Ferenc elnök Nagy Gábor elnök 2

Bevezetés... 5 1. Turisztikai tendenciák, a megyék turisztikai környezetének bemutatása... 5 1.1. A világturizmus és annak trendjei... 5 1.2. A turizmus környezete: Hajdú-Bihar és Bihar megye földrajzi elhelyezkedése... 6 2. Hajdú-Bihar és Bihar megye turizmusának jelenlegi helyzete... 8 2.1. A kereslet jellemzői... 8 2.1.1 Hajdú-Bihar megye... 8 2.1.2 Bihar megye... 8 2.2. Vonzerők... 10 2.2.1. Hajdú-Bihar megye... 10 2.2.2. Bihar megye... 15 2.3. A kínálatot befolyásoló tényezők... 24 2.3.1.Közlekedés, megközelíthetőség... 24 2.3.2. Szálláshelyek... 25 2.3.3. Vendéglátás... 27 2.3.4. Egyéb szolgáltatások... 27 2.3.5. Vendégszeretet... 28 2.3.6. Közbiztonság, közrend... 28 2.3.7. Turisztikai intézményrendszer... 29 2.3.8. Információ... 30 2.4. Turizmus szereplőinek véleménye... 30 3. Következtetések... 33 4. SWOT analízis... 34 4.1.Hajdú-Bihar megye turizmusának értékelése... 34 4.2. Bihar megye turizmusának értékelése... 38 5. A stratégia összefoglalása... 42 6. Programcsomagok leírása... 44 6.1. Egészség és kirándulás csomag... 44 6.1.1. Az egészség és kirándulás csomag indokoltsága... 44 6.1.2. Az egészség és kirándulás csomag célcsoportjai... 45 6.1.3. Hajdú-Bihar megye egészségturisztikai erőforrásainak leírása... 46 6.1.4. Bihar megye egészségturisztikai erőforrásainak leírása... 54 6.1.5. Ajánlott élménycsomagok... 58 6.2. Öko-élmények csomag... 63 3

6.2.1. Az ökoturizmus élménycsomag indokoltsága... 63 6.2.2. Az ökoturizmus élménycsomag célcsoportjai... 67 6.2.3. Hajdú-Bihar megye ökoturisztikai erőforrásainak leírása... 68 6.2.4. Bihar megye ökoturisztikai erőforrásainak leírása... 72 6.2.5. Ajánlott élménycsomagok... 83 6.3. Pólus csomag... 87 6.3.1. A pólus élménycsomag indokoltsága... 87 6.3.2. A pólus élménycsomag célcsoportjai és jellemzőik... 89 6.3.3. Hajdú- Bihar megye pólus Debrecen élménycsomag erőforrásai... 91 6.3.4. Bihar megye pólus Nagyvárad élménycsomag erőforrásai... 98 6.3.5. Ajánlott élménycsomagok... 110 6.4. Vidéki-élmények csomag... 114 6.4.1. A vidéki élmények csomag indokoltsága... 114 6.4.2. A vidéki élmény-csomag célcsoportjai és jellemzőik... 117 6.4.3. Hajdú- Bihar megye vidéki élmény-csomag erőforrásai... 119 6.4.4. Bihar megye vidéki élmény-csomag erőforrásai... 125 6.4.5. Ajánlott élménycsomagok... 140 6.5. Történelmi események-helyek élménycsomag... 143 6.5.1. Történelmi események-helyek élménycsomag indokoltsága... 143 6.5.2. A történelmi események-helyek élménycsomag célcsoportjai és jellemzőik 146 6.5.3. Hajdú- Bihar megye történelmi események-helyek élménycsomag erőforrásai... 148 6.5.4. Bihar megye történelmi események-helyek élménycsomag erőforrásai... 158 6.5.5. Ajánlott élménycsomagok... 172 6.6. Esemény és rendezvény csomag... 177 6.6.1. Az esemény és rendezvény élménycsomag indokoltsága... 177 6.6.2. Az esemény és rendezvény élménycsomag célcsoportjai és jellemzőik... 180 6.6.3. Hajdú- Bihar megye esemény és rendezvény élménycsomag erőforrásai... 182 6.6.4. Bihar megye esemény és rendezvény élménycsomag erőforrásai... 189 6.6.5. Ajánlott élménycsomagok... 197 7. Mellékletek... 200 4

Bevezetés A turizmus területén kedvező a helyzet a világgazdaságban, hiszen a jelen és a jövő legdinamikusabban növekvő iparágáról van szó. Magyarország és Románia, s azon belül Hajdú-Bihar és Bihar megye helyzete jónak mondható, hiszen óriási turisztikai erőforráshalmazzal rendelkezik, amely sajnos nincs megfelelően kihasználva, bár több, helytálló, egymással összehangolt, egy irányba mutató terv létezik. A tervek megvalósításán munkálkodó szervezetek feladatai meghatározottak, tevékenységükkel beágyazódnak a nemzetgazdaság és a közszféra mindennapi működésébe. Az ország, a régió, a megye, csakúgy mint a települések némelyike elhatározásait kialakította, fejlesztési tervekben és programokban megfogalmazta középtávú feladatait. 1. Turisztikai tendenciák, a megyék turisztikai környezetének bemutatása 1.1. A világturizmus és annak trendjei Az 1990 és 2008 közötti időszakot elemezve, a nemzetközi turistaérkezések száma kb. 60%-al nőtt a turisztikai világszervezet (WTO) adatai szerint, amely éves szinten nagyjából 3%-os növekedésnek felel meg. A 2008-as év folyamán, a világ elsőszámú turista célpontja még mindig Európa volt, több mint 420 millió érkezéssel, amely az összes turistaérkezés 55 %-a. A WTO adatai szerint a nemzetközi turizmusból származó bevételek, a turistaérkezések számánál több mint kétszer nagyobb ütemben növekedett az elmúlt húsz évben, évente átlagosan 8%-al. A világ legkedveltebb nemzetközi turisztikai desztinációi közül több európai ország is kiemelkedik, természetesen a világranglista élén a mediterrán térség nagy országai állnak. Ha a Közép-európai térségre fókuszálunk, az itt található tíz ország közül Magyarország a negyedik helyen, míg Románia a hetedik helyen található, 12,2 és 1,4 millió nemzetközi turistaérkezéssel. Ha ezeket, az adatokat a lakosságszámhoz viszonyítjuk Magyarországon 121%-os, míg Romániában 6,5%-os a turisztikai forgalom. Magyarország turizmusára már hosszú ideje a nemzetközi turistaérkezések magas száma és az ehhez képest alacsony turisztikai bevételek a jellemzőek. Mi sem bizonyítja ezt jobban, a világ összes turistaérkezéseiből 3-4%-kal, ugyanakkor a nemzetközi turisztikai bevételekből alig 0,7 %-kal (a nem regisztrált bevételekkel együtt is csak 1 %-kal) részesülünk. Éppen ezért az adottságok tervezettebb, összehangolt kihasználása és jól megfogalmazott termékek kialakítása esetén ez a szerep még jobban növelhető lenne. Annak ellenére, hogy Románia egyedi és látványos tájegységekkel rendelkezik, valamint hogy minden domborzati forma, a Duna-delta, a 244 km hosszúsággal rendelkező tengerpart szakasz, a Kárpátok vonulatai, több ezer karsztképződményei - melyek közül több Európa szinten is kiemelkedő jelentőségű - megtalálható, az UNESCO világörökségi listán szereplő kolostorai, fatemplomai, erődtemplomai, várai stb. mind-mind különlegesek, a nemzetközi turistaérkezések száma nagyon alacsony. 5

Fontos tendencia, amelyet a két ország különösen nem hagyhat figyelmen kívül, hogy a nemzetközi turizmus átlagos növekedési üteme évtizedes távlatban lassul, ami egyrészt a világméretű recesszióból, másrészt az iparág felnőtté válásából fakad. Ez utóbbi miatt a motivációnak megfelelő vonzerő megléte mellett az egész világon egyre nagyobb szerepet kap a szolgáltatási színvonal. A turista árérzékenysége fokozódik, egyre inkább döntést befolyásoló tényező a közbiztonság, a vendégszeretet, az ép természeti környezet. A fentiekből is látszik, hogy a fogadóterületeknek kettős kihívással kell megbirkózniuk a versenyben maradáshoz. Egyrészt a turizmus fenntartható, tudatos fejlesztését kell megvalósítaniuk, másrészt folyamatosan alkalmazkodniuk kell a piaci változásokhoz, a turizmusban résztvevők változó, differenciálódó igényeihez. A környezetbarát és marketing szemlélet együttes érvényesülése tehát a turizmusban a versenyképesség és a siker alapfeltételének számít. 1.2. A turizmus környezete: Hajdú-Bihar és Bihar megye földrajzi elhelyezkedése Hajdú-Bihar megye Magyarország keleti részén, az Észak-alföldi régióban található. A megyét északról Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg, délről Békés, nyugatról Jász-Nagykun-Szolnok megyék, keletről Románia határolja. A Tiszántúl közlekedési infrastrukturális hálózatának gerincét a Budapest - Szolnok - Püspökladány Debrecen - Nyíregyháza forgalmi tengely jelenti, amely a megye meghatározó térszerkezeti vonala is, többek között Püspökladány, Hajdúszoboszló, Debrecen, Hajdúhadház és Téglás is e mentén helyezkedik el. Elsősorban nemzetközi jelentősége emeli ki a Püspökladány Berettyóújfalu Biharkeresztes - (Nagyvárad) vonalat, amely mellett fontos regionális térszerkezeti tengely még a Debrecen Hajdúböszörmény Polgár Tiszaújváros - (Miskolc) útvonal. Kisebb a szerepe a Debrecen Nyírbátor - Mátészalka és a Debrecen - Tiszafüred között húzódó regionális tengelyeknek, viszont a Dél-Tiszántúl forgalma szempontjából alapvető jelentősége van a Debrecen-Derecske-Berettyóújfalu-Szeghalom- Békéscsaba-Szeged regionális térszerkezeti vonalnak. Természet- és tájföldrajzi szempontból Hajdú-Bihar megye nem egységes, a szomszédos tájak áthúzódnak területére. 6.211 km 2 -es területének északkeleti részét a homokbuckás Nyírség déli tája, közepét a kiváló talajadottságokkal rendelkező löszös Hajdúság két kistája: a Hajdúhát és a tulajdonképpeni Hajdúság, nyugatiészaknyugati részét a Közép-Tisza vidékhez tartozó festői Hortobágy és a Borsodiártér, míg déli harmadát a Berettyó-Körösök vidék kistájai (Nagy- és Kis-Sárrét, Berettyó-Kálló köze, Érmellék, Bihari-sík) alkotják. A teljes egészében az Alföldhöz tartozó jellegzetes síksági táj ásványkincsekben szegény, de a kiváló termőtalaj és a termálvíz értékes természeti adottságai a megyének. Bihar megye Románia északnyugati felén található. Északról Szatmár megye, keletről Szilágy, Kolozs és Fehér megyék határolják, nyugatról Magyarországgal határos. Az ország megyéi között nagyságrendileg a hatodik, mivel területe 7. 544 km 2. Bihar megye az Észak-nyugati Fejlesztési Régió része, és körülbelül 600 km távolságra található Románia fővárosától, Bukaresttől. Bihar megye nyugati határa átszeli a Berettyó és Érmellék tájait, valamint a Körösök alföldjét, míg az északi határvonal átszeli a Nagykárolyi-homokhát Érmihályfalva, 6

Érmellék és Margittai járás alkotta térséget, egészen a Régió legkeletebbre eső pontjáig, Tasnádbajomig. A keleti határvonal szinuszgörbéhez hasonlítható, hiszen változatos domborzati formákon húzódik: dombvidék, hegyvidék. Tasnádbajomnál a határvonal délnek kanyarodik, átszeli a Krasznamenti-dombság nyugati részét, a Bisztra-dombságot, érinti a Réz-hegység csúcsait, a Jád és Dregán völgyének vízválasztóját, a Biharhegység tetejét, az Öreg-bércet (1.579m), Havasfőt (1.425m), a Vértop-hágót (1.160m), a Nagy-Bihar-csúcsot (1.849m), elhúzódik egészen az Arad-kőig (1.428m), mely Bihar-Fehér-Arad megyék hármas határának metszéspontjában áll. Ez a határvonal választja el a megyét Szilágy, Kolozs és Fehér megyéktől. A továbbiakban a délen húzódó határ vonala, mely Arad és Békés megyéket választja el a Régiótól, a következő útvonalat követi: Kristyor-gerinc, Béli-hegység, leereszkedik a Körösök völgyébe, követi a Fekete-Körös alsó folyását egészen Ant faluig, valamint a magyar határig, ahol továbbhúzódik a Bihari-sík. A fenti határok által körvonalazott területi egység felszíne 13. 746 km2. Olyan heterogén természetföldrajzi struktúra alakult itt ki (hegyvidék, dombok, úgynevezett öböl-medencék és kiterjedt síkságok), mely jelentős turisztikai valamint gazdasági potenciállal rendelkezik. 7

2. Hajdú-Bihar és Bihar megye turizmusának jelenlegi helyzete A két megye turizmusának jelenlegi helyzetét a kereslet és a kínálat fő elemei szerint vizsgáljuk meg. 2.1. A kereslet jellemzői 2.1.1 Hajdú-Bihar megye A KSH 2009-es adatai szerint a Hajdú-Bihar megye kereskedelmi szálláshelyein az összes vendégéjszaka száma 1128619 volt, ennek kevesebb mint felét (373784) adták a külföldi vendégéjszakák. A vendégéjszakák 64%-a Hajdúszoboszlón realizálódott (732050), ami jelzi a gyógyturizmus kiemelkedő jelentőségét a megye turizmusában. Bár 1990-2008 között a kereskedelmi szálláshelyek kapacitása a megyében 7%-kal csökkent (a régióban 10,3%-kal növekedett) forgalmuk ugyanazon időszak alatt 7,9%-al nőtt (a régióban ugyanakkor csökkent). A növekedést a megyében a belföldi forgalom növekedése okozta, miközben az eltelt időszak alatt a külföldi jelentősen vendégforgalom visszaesett. A kereskedelmi szálláshelyek adatai alapján Hajdú-Bihar megyében az országos átlagnál (2,6 nap) magasabb, 4,1 éjszaka volt a turisták átlagos tartózkodási ideje (a régió átlaga: 3,7 nap). Különösen magas a külföldi vendégek tartózkodási ideje, átlagosan 5,5 éjszakát tartózkodtak 2007-ben a régióban, ezen belül Hajdú-Bihar megyében országos szinten is kiugró módon 6,2 éjszakát. A külföldi vendégek egyéb szálláshelyen (panzió, turistaszállás, ifjúsági szállás, üdülőház, kemping) töltenek több időt (6,5 éjszaka), mint a szállodákban (6,1 éjszaka). Ha a kereskedelmi szálláshelyeken a külföldiek által eltöltött vendégéjszakákat vizsgáljuk elmondható, hogy a megye szállodáiba a legnagyobb arányban Németországból, Lengyelországból, Ausztriából, Romániából, Ukrajnából, Oroszországból valamint Nagy-Britanniából érkeztek. Az egyéb szálláshelyek tekintetében kissé más a helyzet, hiszen a legtöbb vendég Lengyelországból, Németországból, Szlovákiából, Romániából és Hollandiából érkezett. 2.1.2 Bihar megye A turisztikai kereslet legrelevánsabb mutatója a turisztikai érkezések és eltöltött turista éjszakák száma. A 2005 2008 évek statisztikai adatai szerint ez az érték 1, 13 millió vendégéjszaka körül mozog évente. Ez a viszonylag magas érték első sorban a Félix fürdői szálláshely-kapacitás majdnem 50%-os kihasználtságának és Nagyváradnak, mint turisztikai, üzleti és sportrendezvény-célállomásnak köszönhető. Ehhez a hivatalos adathoz még egy 10%-ot hozzá számolhatunk, mint a magánszálláshelyekre érkező vendégek kvantuma. És nem elhanyagolható, mint turisztikai érkezés a hegyvidékre, vadkempingekbe érkező természetbarátok 100 ezres nagyságrendje sem (a hegyimentő-szolgálat által szállított nem hivatalos adat). A turisták származását tekintve - a 2005-ös adatok szerint - ezek nagy többsége belföldi turista: az érkezések 84%-át, illetve a turistaéjszakák 92%-át Románia 8

különböző vidékeiről a megyébe érkező vendégek teszik ki. A külföldi turisták az érkezések 16%-át, illetve a vendégéjszakák 8%-átjelentik. A turisták itt tartózkodásának átlagos időtartama is viszonylag magas, 5,2 nap. Ez annak tudható be, hogy a Félix-fürdőre, kezelésre érkező vendégek kezelési periódusa két hét, ami nagymértékben megemeli ennek a mutatónak az értékét. A 2009-es évre kis mértékben romlottak a mutatók, a turisztikai érkezések száma, a szálláshelyek viszonylatában 2009-ben a következőképpen alakult: 201.234 vendéget regisztráltak (11,8%-kal kevesebb, mint 2008-ban), amelyből hotelekben 162.828-at (80,9%). A hoteleket a panziók követték (6,7%), apartmanok (5,1%), hostelek (3,4%), motelek, menedékházak, táborok (3,9%). A vendégéjszakák száma összesen 998.638, amelyből hotelekben 927.088-at jegyeztek. A turisztikai szálláshelyek nettó kihasználtsága 2009-ben 44,1%, a 44,5%-os 2008- as adatokhoz képest enyhén csökkenő tendenciával. (Románia-szinten a turisztikai szálláshelyek nettó kihasználtsága 2009-ben 28,4%-os volt, 6,6%-os csökkenéssel 2008-hoz képest). A szálláshelyek minőségi besorolása szerint, 2009-ben az érkezések 42,7%-a 2 csillagos szállodákba történt, ezt követték a 4 csillagos szállások 27,3%-kal, a három csillagosak 24,9%, egy csillagos szálláshelyeken 3,1%, valamint a nem minősített szálláshelyeken 2,0%. A turista-éjszakák száma 2009-ben 998638 volt, ebből 924680 (92,6%) román turista-éjszakák, 73958 (7,4%) külföldi turista-éjszakák. A 2008-as évhez képest a vendégéjszakák száma 11,5%-kal csökkent, a csökkenés román turisták esetében jelentősebb volt (11,9%), míg a külföldiek esetében mindössze 5,6%. A szálláshely típusa szerint, az összes 998638 vendégéjszakákból 92,8%-ot hotelekben regisztráltak (927088 vendég-éjszaka), 2,4% panziókban (23744), 1,9% apartmanokban (18633), 1,2% iskolai táborokban (11816), 1,0% motelekben (9814) és 0,7% hostelben és menedékházakban. Az idegenforgalmi területek típusa szerint a vendég-éjszakák 81,9%-át a fürdőhelyeken regisztrálták, ezt követte Nagyvárad 10,8%-kal, egyéb Bihar megyei településeken és turista útvonalakon 6,6%, a hegyvidéki szálláshelyeken 0,7%. 2009-ben a külföldi vendég-érkezések és vendég-éjszakák legnagyobb része négy csillagos szálláshelyeken történt. A külföldi vendégek 87,3%-a Európából származik, a külföldi vendég-éjszakák 78,4%-át Európai vendégek töltötték a megyében. A szálláshely-kapacitás nettó kihasználtsága, 2009-ben 44,1%-os volt, enyhe csökkenő tendenciával a 2008-as 44,5%-os arányhoz képest. A szálláshelyek kihasználtsága a hotelekben 47,5%-os, a hostelekben 33,3%-os, 17,1%-os a motelek esetében, 27,3%-os az apartmanokban, 7%-os a menedékházaknál, 15,4%- os a panzióknál, 19%-os a falusi vendégfogadóknál, 51,6%-os az iskolai táboroknál. A legnagyobb éves szálláshely-kapacitás kihasználtsággal 2009-ben a két csillagos, fürdőhelyeken működő szállodák büszkélkedhetnek: 58,2%. Az átlagos itt tartózkodás időtartama a 2009-es évre, az összes szálláshelyet figyelembe véve 5 nap volt, azonos a 2008-ban számított értékkel. A turisztikai helyszíneket tekintve, a legmagasabb értékeket a fürdőkben üzemelő szállodák esetében jegyezték 8,5 nap, ezt követik az iskolai táborok az egyéb települések és turistaútvonalak kategóriába tartozó helyszíneken, 4,6 nap. A román turisták esetében a legmagasabb itt tartózkodási mutatót a fürdőkben üzemelő két csillagos szállodáknál jegyezték: 10,4 nap. A külföldi turistáknál a legnagyobb érték a fürdőkben üzemelő négy csillagos szállodáknál jött ki: 8,2 nap. 9

2.2. Vonzerők 2.2.1. Hajdú-Bihar megye Hajdú-Bihar megye vonzerőit általánosan értékelve megállapítható, hogy alföldi karaktere ellenére vonzerőkben gazdag és változatos terület, de a vonzerők jelentős része csak helyi vagy regionális hatósugárral rendelkezik. Országos, illetve nemzetközi vonzerővel bíró attrakciók, látnivalók csak igen kis számban találhatók, a Hortobágyhoz, illetve a gyógyfürdőkhöz köthetők. A vonzerők turisztikai termékké fejlesztése egyenlőre változó mértékben ment végbe a megyében, ezért jelenleg ezek a vonzerők részben kihasználatlanok vagy csak kis mértékben kihasználtak, országos vagy nemzetközi vonzerejük nem érvényesül. Hajdú-Bihar megye legfontosabb természetes és ember alkotta vonzerői a következőkben mutatjuk be tematikusan csoportosítva. T e r m é s z e t e s v o n z e rők Folyók, tavak, vizek A megye sokrétű vízi vonzerővel bír, melynek bázisai elsősorban a Tisza és mellékfolyói, a Tisza-tó, a Körösök, valamint a Keleti- és a Nyugati Főcsatorna és a Berettyó. A megyét csak rövid szakaszon értinti a Tisza, amely vízitúrázásra igazán alkalmas Tiszacsege és Polgár tud kis mértékben profitálni ebből. A Berettyó és a Körösök nagyságuknál és vízhozamunknál fogva vízitúrázásra alkalmasak, de hasznosításuk gyerekcipőben jár. A vonzerő kihasználtságát értékelve megállapítható, hogy jelenleg hiányoznak a minőségi, sokoldalú hasznosítás alapfeltételei, a szolgáltatási háttér, kevés a kiépített csónakkikötő, kevés a sátorozóhely, szabadstrand, kemping. A vonzerő értékét csökkenti az is, hogy a folyóvizek csak közepesen tiszták. A Tisza-tavi idegenforgalmi régió Hajdú-Bihar megyében a következő településeket érinti: Újszentmargita, Folyás, Polgár, Egyek, Tiszacsege. A régióban ezek nem tartoznak a legkeresettebb vonzerők közé, talán Tiszacsege jelent ez alól kivételt. Gyógy- és termálvizek Hajdú-Bihar megye jelentős termál- és gyógyvízkinccsel rendelkezik. A kiemelkedő hajdúszoboszlói és debreceni fürdők mellett a Sárréti kistérségben Püspökladány megyei jelentőségű - Nádudvar, Kaba és Földes térségi jelentőségű települések rendelkeznek kiépített működő fürdővel, melyek közül a püspökladányi és a nádudvari gyógyvízzé van minősítve, a másik két településen ez folyamatban van. Termálvíz található a Tisza-tavi idegenforgalmi régióban Tiszacsegén és Polgáron. A hajdúvárosok közül Hajdúnánás, Hajdúböszörmény és Hajdúdorog is rendelkezik gyógyvízzel, illetve erre épülő fürdővel, Balmazújvárossal és Berettyóújfaluval egyetemben. Több település rendelkezik lefolytott, de használható kúttal (Komádi, Sáp,stb.). A gyógyturizmus igényeit kielégítő 4 csillagos szállodák kapacitása nem elégséges, - 5 csillagos szálloda ugyan található Debrecenben - a humán szolgáltató háttér sem megfelelő, igen kevés az idegen nyelveket beszélő szakember. A gyógyturizmus színvonalas szolgáltatásai megkívánják, hogy azokat a városi vendégektől 10

elkülönülten, magasabb színvonalon - és magasabb áron vehessék igénybe. Szükség lenne minden követelménynek megfelelő szállodára, a debreceni repülőtér rendszeres ilyen irányú kihasználására. Az egészségturizmus más területein (a fitness és a wellness turizmus terén) a kínálat még fejletlen. Természeti ritkaságok, nemzeti parkok, védett területek A táj gazdag és egyedi növény- és állatvilága, Közép-Európa legnagyobb füves pusztája, az élővizek mentén kialakult növénytársulások miatt a megye területének jelentős hányada élvez védettséget. Ezek között kiemelkedő értékű a Hortobágyi Nemzeti Park, mely Magyarország első nemzeti parkja és 1999 decemberétől az UNESCO Világörökségének is része. Ritkaságoknak számítanak a kunhalmok, óriásfák is. Több településen növényritkaságokat bemutató arborétum is működik (Debrecen, Püspökladány, Nagyvárad, Szombatság). E m b e r a l k o t t a v o n z e rők Rendezvények, fesztiválok Hajdú-Bihar megye széles kulturális kínálatának és hosszú történelmének köszönhetően jelentős számú rendezvény helyszíne, melyek többsége ugyan visszatérő rendezvény, de csak helyi, esetleg regionális hatókörrel bír. A megrendezésre kerülő nemzetközi és országos jelentőségű rendezvények alapvetően művészeti témájúak (Országos és Nemzetközi Gyermek Néptánctalálkozó, Bartók Béla Nemzetközi Kórusverseny, Cívis Korzó, Katonazenekeri Fesztivál,), de rendezvények és események természetesen más témában is megrendezésre kerülnek (például a Hortobágyi Nemzetközi Lovasnapok, a Hortobágyi Hídi vásár, vagy az Ártándi határmenti találkozó). Mára a megye több településén is kialakultak, vagy kialakulóban vannak kulturális rendezvények, rendezvénysorozatok (Hajdúszoboszló, Hajdúböszörmény, Hajdúnánás, Konyár, Biharkeresztes, Ártánd, stb.). Az országos, illetve nemzetközi vonzerővel rendelkező események száma azonban alacsony, s ezek jelentős része csak egynapos ott-tartózkodásra ad lehetőséget, így kihasználtságuk nem megfelelő. Kivétel ezalól a Debreceni Virágkarnevál, de a város vezetése egyre inkább törekszik a rendezvények idejének nyújtására. A jelenleg regionális jelentőségű vonzerők némelyike - megfelelő fejlesztések után országos vagy nemzetközi jelentőségűvé válhat. Konferenciák, kiállítások Az adottságok elsősorban a megyeszékhelyre koncentrálódnak, bázisát a Debreceni Egyetem és intézményei, valamint a nagyobb szállodák képezik. Egyes kiállítások (pl. a debreceni FARMER-EXPO), országos jelentőségre tettek szert, míg mások a kistérségi gazdasági élet kiemelkedő eseményeivé nőtték ki magukat (pl. Hajdúnánási Regionális Vállalkozói Napok és Kiállítás, Bihar-Bihor Expo, Sárréti Vállalkozói Napok). Egyre nagyobb nemzetközi vonzereje lesz a különféle szakvásároknak (Karácsonyi műtárgy aukció, Kortárs-expo, utazási kiállítás és vásár, stb.). A jó technikai felszereltségű, modern konferenciatermek és -központok száma igen alacsony, de a Kölcsey Központ hiánypótlónak bizonyult és a Főnix Csarnok is sok 11

esetben hasznosítható ilyen célra is. A megye talán a MICE piacon fejlődött leginkább új szolgáltatásaival (szállodák, konferenciaközpont, stb.). Gasztronómia A megye bővelkedik gasztronómiai értékekben, rendelkezik modern, színvonalas, elsősorban az európai konyha és a magyar konyha ízvilágát kínáló éttermei mellett megmaradtak a tájegység gasztronómiai hagyományait őrző éttermek, falusi vendéglők és csárdák. Egyes gasztronómiai különlegességek már programmá nőtték ki magukat (Debreceni pulykafesztivál, borfesztivál, Torma út rendezvényei stb). Az érmelléki bor szintén gasztronómiai specialitás a megyében. A falusi turizmus helyzete a megyében A nagyvárosi emberek igénye a falusi életforma megismerésére, újra élésére, gyökereik felkutatására napjaink kézzel fogható és jól körvonalazható turisztikai termékét a falusi turizmust hívja életre. A turisztikai kereslet és a turisztikai kínálat részéről egyaránt meglévő igény erősen hat a megye falusi turizmusának átfogó fejlesztésére. A falusi turizmus gyűjtőfogalom mivel kínálja a falut, a tanyát és annak természeti környezetét, az itt lakók mindennapi életét és ünnepnapjait. Szoros a kapcsolat a falusi és az agroturizmus között. Ez utóbbi profiljában szűkebb az előbbinél és specializált kínálatot nyújt. Az agroturizmus magában foglalja az agrártérségekbe települő, a mezőgazdasági adottságok és termékek értékesítésére szerveződött turizmust. A kettő közötti különbség úgy értelmezhető, hogy míg a falusi turizmus a falusi élet élményeit kínálja a látogatóknak, addig az agroturizmus a helyi termékeket helyezi előtérbe. Az agroturizmus legújabb vonulata a bio-termékeket kínáló öko-gazdaságok termék bemutatói, napjaink egyre több egészség tudatos módon élő látogatója számára. Közösségi abban az értelemben is, hogy a jól működő falusi turizmus mögött megtalálható a helyi /települési/, illetve a több települést összefogó kistérségi turisztikai szervezet. A megye alapvető kínálati palettája falusi turizmus szempontjából térségekre osztható, ezek a következők: Tisza-mente, Hajdúság, Ligetalja, Erdős puszták, Bihar, Sárrét, Hortobágy, Tematikus utak A tematikus utak egy téma köré épülő attrakciókat gyűjtik össze, fűzik fel és fogják össze egy turisztikai termékké. A modern turizmus egyik fontos ágazata, melynek fejlesztése fontos, népszerűgének köszönhetően. A fenti kistérségeken belül további turisztikai társulások találhatók. A megye első tematikus útja a torma-út tematikus turisztikai útvonal az Erdős puszták és Ligetalja tájegységen /kistérségen/ belül. Emellett már ismert a Csárdák útja és 2010-ben kerültek kialakításra olyan promóciós anyagok, amelyek egyéb, határon átnyúló tematikus útvonalakat mutatnak be. Ezek a következők: múzeumok és tájházak útja, egészség útja, tájjellegű termékek, borút, csárdák útja, táji értékek útja, mesterségek útja, barlangok útja, vizek útja, híres személyek útja. 12

Sport A megye területen a terepadottságok, az elhanyagolható szintkülönbség, a kis forgalmú utak és a gátak, töltések jó lehetőséget biztosítanak a síkvidéki kerékpáros turizmus, ugyanakkor a kiépített kerékpárutak hossza elenyésző, és az egyéb kerékpáros infrastruktúra (kerékpárkölcsönző, szervízhálózat, kitáblázás, stb.) kiépítettsége sem megfelelő. Bár az utóbbi időben a lovassport ágazat fejlődést mutat mindkét megyében, a komplex szolgáltatást nyújtó létesítmények száma, a szolgáltatások színvonala és a lovasrendezvények száma nem kielégítő (azok is elsősorban csak a főszezonban kerülnek megrendezésre), a Hortobágy puszta image -hez szükséges létesítményrendszer még fejlesztésre szorul. Hajdú-Bihar megye egyes területei jó vadállománnyal rendelkeznek (jelentős az apróvad-állomány, valamint a Guthi-erdőben a dámvad), míg szinte az egész közeli bihari hegyek gazdag vadállomány csábító lehet a vadászok számára. A horgászat alapját a Tisza, annak mellékfolyói, valamint a hegyi patakok adják. Jelentős horgászvizek a folyók rendezésekor levágott holtágak, valamint a Keleti- és a Nyugati Főcsatorna, a természetes és mesterséges tavak (Debrecen, Püspökladány, Hajdúszoboszló környéke, a Hortobágy halastavai, víztározók a Körösökön stb.). Potenciálisan szóba kerülhetnek a már működő, illetve a jelenleg épülő edzőközpontok, sportcsarnokok (Debrecen, Hajdúszoboszló, esetleg Püspökladány, Hajdúnánás, Berettyóújfalu), melyek a turizmus egy új dimenzióját vetíthetik előre. Új helyszínek jelentek meg a megyében az elmúlt évtizedben a sporttturizmus területén, elsősorban Debrecenben (Atlétikai Stadion, Főnix Csarnok,). Építészeti emlékek, műemlékek A megye építészeti emlékekben viszonylagosan gazdag., ezek rendszerezése mindenképpen fontos. A legfontosabb vonzerőket csoportosítva mutatjuk be az alábbiakban: Építészeti különlegességek: Debrecen építészete (templomok, egyetemek, Városháza, Megyeháza, Református Kollégium, a köztemető ravatalozója, Hősök temetője, stb.), Pusztai pásztorok építészete Hajdúböszörmény településszerkezete (szabályos körkörös gyűrűkkel 3 részre osztott településszerkezet mintapéldája). Hortobágyi Kilenclyukú híd, csárdák, hodályok, hunhalmok, a pásztorélet építészeti emlékei, népi építészeti emlékek Irodalmi emlékhelyek (Kölcsey, Arany, Ady, Bessenyei, Petőfi, Móricz, Veres P., Szűcs S., stb.) Történelmi emlékhelyek (Álmosd, Debrecen, stb.) Parókiák, templomok, kúriák (Nyíracsád, Nagyrábé, Nagykereki) Várak, várkastélyok, várromok (Nagykereki) Műemlék jellegű épületek Pincesorok, Szőlős pajták ( Létavértes) 13

Múzeumok, kiállítóhelyek Hajdú-Bihar megyében nagy számban szinte minden városban található egy-egy irodalmi, vagy történelmi személyhez (Ady, Arany, Kölcsey), tájegységhez (Körösvidék, Bihar, Sárrét, Ligetalja, Érmellék, Erdőspuszták) kapcsolódó múzeum, tájház, helytörténeti kiállítás, stb. Jelenlegi kiépítettségük, gyűjteményeik nagysága és minősége elsősorban regionális esetleg országos vonzerővel bírhat, nemzetközi vonzereje ma nem érvényesül. Népművészet, hagyományok és népszokások A megyében hagyományosan elsősorban az állattartás és a pásztorkodás volt a jellemző. Hajdú-Biharban az e tevékenységet űző csikósok, az általuk végzett mesterségek, az ő életformájuk sokáig az egész ország egyik legfőbb turisztikai vonzerejét képezték. A megye népművészeti hagyományai gazdagok, a néphagyomány számos helyen még ma is él. A hortobágyi pásztorművészet remekei, a csont- és fafaragások, a szűrhímzések, a bőrdíszműves munkák, a nádudvari és nyíracsádi fazekasság, a bihari hímzés, ősi foglalkozások, a különleges lószerszámok egyedi értékeket testesítenek meg, az adottságok azonban jelenleg kiaknázatlanok. A tárgyi néprajzi emlékek egy része rendszeres kiállításokon megtekinthető ugyan (például a Déri Múzeumban, illetve egyes települések tájházaiban), a hagyományok, a mesterségek bemutatása azonban hiányos. Szintén hiányzik a lakosok mindennapjait (pl. Létavértes környéki tormafeldolgozás, Érmelléki bortermesztés, dél-nyírségi dohányfeldolgozás, pálinkafőzés, fafaragás, bútorfestés) bemutató kiállítás, esetleg nyílt falumúzeum. A megye hagyományosan kiemelkedő zenei- és tánccsoportokkal büszkélkedhet. A Hajdú-táncegyüttes mellett gyermek-ifjúsági és felnőtt csoportok viszik hírüket szerte a nagyvilágba (A Debreceni Filharmonikus Zenekar, a Gulyás György által alapított Debreceni Kodály Kórus és a Csokonai Színház Operatársulata stb.). A legjelentősebb komolyzenei rendezvény kétségtelenül a nagy nemzetközi hírnévnek örvendő Bartók Béla Nemzetközi Kórusverseny. Debrecen, mint kulturális központ Debrecenben működik az ország egyik legjelentősebb és nagy múltra visszatekintő egyeteme. A Debreceni Egyetem intézetei, tanszékei rendszeresen szerveznek nemzetközi hírű és jelentőségű konferenciákat, a Debreceni Nyári Egyetem pedig jelenleg körülbelül 700 külföldi hallgató számára teremt lehetőséget a magyar nyelv tanulására, illetve tartalmas programokat biztosít a kurzusok idejére. Egyházi központok, szent helyek Debrecenben a protestantizmus már a 16. században kiépítette a maga intézményrendszerét, az 1557-ben létrejött Tiszántúli Református Egyházkerületnek már Debrecen volt a központja. Debrecen jelentős szerepet tölt be a vallási turizmusban egyrészt, mint utazási célpont, másrészt, mint vallási rendezvények helyszíne (Református Világtalálkozó, pápa-látogatás). Debrecenben található a Debrecen-Nyíregyházi római katolikus püspökség, Hajdúdorogon pedig a görög katolikus püspökség székhelye. 14

Szinte valamennyi településen van - műemlékileg védett - templom vagy parókia. Melyek közül a legfontosabbak: Egyházművészeti Múzeum, Könyvtár, Református Nagytemplom, Kollégium, Hajdúdorogi Görög Katolikus Székesegyház XVIII. századi ikonosztáz, Nyíracsádi Árpád-kori templom Debreceni Zsinagóga Szent Anna Székesegyház, A témakörön belül további lehetőséget jelent a vallási hagyományokra épülő, még élő rendezvények szervezett látogatása. Egyéb szórakozási, illetve szabadidő-eltöltési lehetőségek Debrecen bevásárló központjai a város lakossága és a turisták számára is vonzerőt jelentenek, új életstílust hoztak létre. További szabadidő-eltöltési lehetőséget jelentenek Debrecen körzetében az Erdőspuszták, a Vekeri-tó és Fancsika. A Debrecenben található színház jelenleg helyi vagy kis sugarú regionális hatókörrel rendelkezik, csakúgy, mint a megyeszékhelyeken található állatkert. A debreceni főtér sétatérré átalakításával nyári szabadtéri rendezvénysorozat megrendezésére alkalmas helyszín jött létre. A megyében a multinacionális cégek megjelenése, az Európai Unió határainak kitolódása, a csatlakozási folyamat fontos potenciált teremtett az üzleti turizmus számára. 2.2.2. Bihar megye Bihar megye változatos domborzati formáinak köszönhetően, számos természetes turisztikai erőforrással rendelkezik. A természetes vonzerők közül kiemelkednek a karszt domborzat jellegzetes vonásai, mint például a vadregényes szikla szorosok, a váratlanul előbukkanó víznyelők, a titokzatos barlangok ámulatba ejtő cseppkőképződményei és végtelen járatai, a bővizű karsztforrások és látványos vízesések (Bihar-hegység, Királyerdő-hegység, Béli-hegység). Az aránylag magas hegységek lejtői, évente 4-5 hónapon át biztosítják a megfelelő hóréteget, a téli sportok szerelmesei számára (Biharfüred, Vértop-Aranyoslápos). A megye másik fontos turisztikai erőforrását a hévizek jelentik, melyek többnyire a Nyugati-alföld illetve a Nyugati-dombvidék találkozásánál fordulnak elő. A hévíz jelenlétének köszönhetően jött létre a több évszázados múltra is visszatekintő, illetve nemzetközi rangú Félix-fürdői üdülőtelep, mely Bihar megye legnagyobb illetve legrangosabb turisztikai desztinációja. Mindezekhez társul az ember alkotta vonzerők sokasága, amely az építészeti emlékek, műemlékek, népművészeti illetve néprajzi elemek sokszínűségére épülnek. Kiemelkedő jelentőséggel bír Nagyvárad történelmi központja, majd egy évezredes múltú várával, illetve barokk, eklektikus és szecessziós stílusú műemléképületeivel. Mindezek mellett, jelentős vonzerőt képeznek még az európai szinten is egyedi román fatemplomok, néprajzi értékekkel rendelkező települései és az évente megrendezésre kerülő rendezvények (fesztiválok, vásárok, kiállítások). 15

Természetes vonzerők Folyók és tavak Bihar megye vizei rendkívül változatos és sokszínű képet mutatnak, nemcsak mint rekreációs desztináció, hanem mint egészségmegőrző tényező is fontos szerepet töltenek be. A legjelentősebb hidrográfiai vonzerők közül kiemelhetjük a megye 4 fontos folyóját, melyek északról dél felé haladva a következők: Ér, Berettyó, Sebes-Körös és Fekete-Körös valamint ezek főbb mellékfolyói. A megye tavait két nagy csoportba oszthatjuk. Túlnyomó többségük mesterséges (antropogén) eredetű, mint pl. a lesi, alsólugasi, telegdi víztározók, a cséffai, az Érhát vagy a Hegyköz halastavai, hogy csak a legnagyobbakat említsük. A megye, folyó- és állóvizeinek többsége kiváló lehetőséget kínál a horgászatra vagy a vízi sportokra. A természetes tavak száma alacsony és ezek többnyire kis felületűek. Sajátos helyet foglal el az európai szinten egyedi élővilággal rendelkező püspökfürdői Pecetó, a Varasó, a Ponor-réti (időszakos) karszt tó, stb. Gyógy- és termálvizek A gyógy- és termálvizek előfordulása Bihar megyében több településen is jellemző. A két legnagyobb és legismertebb hévízforrás, Nagyvárad közeli szomszédságában található a Félix illetve Püspök (Május 1) fürdő területén. A legnagyobb hévízforrás a Bálint-forrás, melyet a Félix-fürdőben tártak fel 1885-ben, kapacitását tekintve óránként 17.000 liter vizet szállít a felszínre. Vize a bikarbonátos, kalciumos és magnéziumot tartalmazó vizek csoportjába sorolható, mely enyhén radioaktív. A Püspökfürdő területén kb. 30 hévízforrás található, melyek hőmérséklete 28 és 42 C között mozog. Az üdül őhelyet az Izbuc artézi forrás táplálja, melyet 1885- ben fedeztek fel. A Pece - tóból nyert különös jelentőségű gyógyiszapot pakolások formájában különböző mozgásszervi panaszok kezelésére használják. Tenke nagyközség, Nagyváradtól 40km-re dél dél-keletre található meg a Fekete Körös partján. A hévizek mellett, itt található meg a megye legnagyobb szénsavas ásványvíz telepe is. A szénsavmentes és túlnyomóan vasat tartalmazó ásványvizek Biharfüred térségére jellemzőek, de ilyen jellegű ásványvizek előfordulnak még Fekete-erdő (Réz-hegység) vagy Paptamási településeken is. Mindezek kifejezetten ajánlott gyógymódot jelentenek, az endokrin betegségekkel küzdök vagy kimerültségi panaszokkal rendelkezők számára. A biharfüredi Csodaforrás 1.140 m tengerszint feletti magasságban található, melynek átlagos vízhozama 700m 3 /nap, míg a víz hőmérséklete 5 C, mely évszaktól függetlenül állandó. Hévizek fellelhetőek még a következő településeken is, mint például: Madarász, Margitta, Robogány, Mácsapuszta, Bályok, Vámosláz, Belényes stb. Az ásvány- és hévvizek kiemelkedő erőforrást biztosítanak az egészségturizmus számára. A vízesések egyedülálló festői tájat alakítottak ki, melyek a domborzat és a kőzettani sajátosságoknak köszönhetően a megye számos pontján felbukkannak. Ezek közül a leglátványosabbak a Nagy-Phaeton-vízesés (80 m), Három király vízesés, Schmidl vízesés, Szerenád vízesés, Jadolina vízesés, Fátyol-vízesés, Missvízesés, Körösrévi vízesés, Szentháromság vizesések, Czárán vizesés (Meleg 16

Szamos szurdokvölgye), a Galbena szurdok vízesései (Eminenciás), Ördögmalom vízesés, stb. Természeti ritkaságok, nemzeti parkok, védett területek A természeti ritkaságok, nemzeti parkok, valamint a védett területek bőséges előfordulása jellemzik Bihar megye tájait, látványosságait. A domborzati formák harmonikus és egymást kiegészítő társulási módjának a hatására négy jól elkülöníthető térséget fedezhetünk fel: Az alföldi, pannon puszta, keleti oldalát képező Nyugati Alföldet, tarkított vizes élőhelyeivel és az ártéri erdők maradványaival, melyek rendkívül kedvelt helynek számítanak, olyan ritka madárfajok számára, mint a: gém, fekete gólya, békászó sas, fekete Milán, duna-sólyom stb. Szintén ebben a környezettípusban található a Radvány-erdõ természetvédelmi terület és a Cséfa Natúr Park, melyet a Körös- Maros nemzeti parkkal együtt egy óriási határon átnyúló nemzetközi természetvédelmi területté nyilvánítottak. Az itteni halastavak számos védett madárfajnak adnak fészekrakó és táplálkozási helyet (gémfajok, gólyák, vadrucák, vadlibák, kárókatonák, teknõsbékák és egy védett növényfaj - a sárga tavirózsa). A natúr parkban az ide látogatók egyik legkedveltebb időtöltése a sport- és amatőr horgászat, de több halászcsárda is várja vendégeit egész évben. A Nyugati-alföld és a Nyugati-dombság találkozásánál kialakult egy különleges és Európában egyedi hévízi ökoszisztéma, mely a püspökfürdői Pece tó és patak forrása mentén lelhető fel. A hévízi tündérrózsa (Nymphaea lotus var. Thermalis), a bordás homorcsa (Melanopsys pareysi) és a pirosszemü kele (Scardinius racovitzae) előfordulása mely igazán egyedivé varázsolja ezt a régiót az idelátogatók számára. A Nyugati-Szigethegység Natúr Park összetettségével és eredetiségével rendkívüli jelentőséggel bír a megyében, a kifejezetten ritka és védett értékek igen magas számával. Területe 75. 786 ha, ebből 24.280 ha tartozik Bihar megyéhez. Számos természeti erőforrás és természeti érték előfordulása vezetett oda, hogy védetté nyilvánítsák, mint természeti park. Itt a fő attrakciót a karsztformák adják, ami a táj legkiemelkedőbb sajátossága, a rengetek barlang jelenléte, melyek közül a leglátványosabb és őslénytani leletekkel is rendelkező Medve-barlang. Szintén csak itt található meg egész Romániából, sok olyan zsomboly mely több ezeréves jeget tartalmaz, mint például az Eszkimó, a Porcika, a Bársza-katlan, vagy a Vértopzsombolyok, melyek egyben jégbarlangok is. Egy egyedülálló jelenség ezen a vidéken a Rozsda-szakadék, mely egy erős eróziós folyamat által létrehozott kb. 600 m átmérőjű illetve 100 m mélységű látványos szakadék. A megye középső és keleti részén elhelyezkedő rendkívül látványos hegyvidéki térség, mely a Nyugati Szigethegység néven is ismert, és Bihar megye területén a Réz-, a Királyerdő- a Béli-havasok valamint a Vlegyása-Bihar vonulatai tartoznak. Ezek magassága 500 és 1849 m (Nagy Bihar csúcs) között mozog. A Réz-hegység Bihar- és Szilágy megye határán húzódó hegység lapos tetői és hátai sehol sem érik el a tengerszint feletti 1000 méteres magasságot. Legmagasabb csúcsai a 918 méter magasságú Magura-csúcs majd az Almácskatető, a maga 882 méteres magasságával. Letarolt, hullámos felszínének rossz lefolyású, sekély mélyedéseiben lápok bújnak meg. Legfontosabb turisztikai célpontjai Fekete-erdő illetve Sólyómkóvár települések. A Királyerdő hegység domborzatát tekintve, három északkelet délnyugati csapásirányú vonulatra osztható, amelyek közös jellemzője, hogy az ellaposodó hegygerincek voltaképpen karsztfennsíkokat, ún. planinákat alkotnak. A Jád- és a Barátka-patak által közrezárt keleti hegyvonulaton, valamint déli nyúlványában, a 17

Kisbelényesi-hegycsoporton találhatóak a Király-erdő legmagasabb hegycsúcsai: a Holdringató (1027 m) és a Belényesi-Magura (1004 m). Felszínét karsztos felszíni formák, dolinák, szurdokok, zárt karsztos medencék barlangrendszerei, búvópatakjai teszik változatossá. Több száz kisebb-nagyobb barlangot fedeztek itt fel, melyek közül a legjelentősebbek a Szelek-barlangja, mely az ország leghosszabb barlangrendszere, több mint 47 km hosszúságban térképezték fel; a Nagymagyarbarlang, melyben jelentős régészeti kiállítás is található az itt felfedezett leletekből; a mézegdi barlang, amely öt emeleten végigfutó galériarendszerrel rendelkezik és hossza több, mint 3400 m; mindenképp meg kell még említeni a révi barlangot mely egy, a kevés kiépített illetve villany kivilágítással rendelkező barlang közül, stb. A meredek falú szurdokvölgyei közül méreteivel is kitűnik a Sebes-Körös révi szorosa. A Béli-hegység a Bihar-hegység legtekintélyesebb nyugati oldalága, a Feketeés a Fehér-Körös által közrefogott Zárándi- és Belényesi-medence fölé sasbércszerűen kiemelkedő hegység. A 675 négyzetkilométeren fekvő Béli-hegység, vagy ahogy mai nevének 20. század előtti elterjedése előtt nevezték Kodru-Moma, legmagasabb pontja Szártető, vagy bihari Pilis, mely 1.112 méterrel emelkedik a tenger szintje fölé. A hegység területének több mint a fele a 600-900 méter magasság közé esik. Az 1.000 méternél magasabb csúcsai a Nagyarad (1.098 m), a Dombi, a Nagyoroj és a Déva (1.044 m). Peremterületein kisebb-nagyobb karsztfelszínekkel (pl.: a vaskó-kalugyeri, vagy a havasdombrói fennsíkok), látványos felszíni formákkal, viszonylag nagyszámú barlanggal (itt található az Jókai barlang is mely egy 4O m vízesést rejt) és karsztforrással (a legkiemelkedőbb a látványos kalugyeri időszakosan feltörő forrás). A Bihar-hegység vagy Bihari-havasok az Erdélyi-középhegység észak-déli irányú központi hegytömbje. A Bihar-hegységben található a Szigethegység legmagasabb pontja, a Nagy-Bihar (1849 m). A legérdekesebb karszt képződmények a Pádis karsztfennsíkon találhatóak Itt szinte minden patak a föld alá kerül, nemegyszer más néven tör elő és folytatódik, majd újra eltűnik. A fennsík a hegység közepén terül el, földrajzi feltárását többek között Czárán Gyula végezte, így a magyar tájnevek, illetve a mostani jelzett turistaútvonalak nagy része az ő nevéhez fűződik. Az 1100-1300 méter magasan elterülő fennsík jellegzetes karsztvidék, ahol megtaláljuk annak összes jellemző jelenségét: karsztforrásokat, víznyelőket, töbröket (dolinákat) valamint barlangokat. A Csodavár Európa legnagyobb exokarsztjelensége: három, egymástól egy kisebb nyereggel, illetve alagúttal elválasztott 100-300 m átmérőjű és 100-160 m mélységű zsomboly. Ezek közül kettő állandó jelleggel, a harmadik pedig csak alacsonyabb vízállásnál látogatható. A legnagyobb dolinában egy 73 m magas barlangnyílás található mely a vidék jelképévé vált. A vidék egyik legszebb tája a Ponor-rét. A mező a hóolvadás és a nagy esőzések idején tóvá alakul, mivel az itt található víznyelők képtelenek levezetni a sok vizet a Csodavár barlangjába és innen tovább, a Galbena-kitöréshez. Szintén itt található Vertop-Aranyoslápos térsége, mely a magyar sízők körében népszerű, viszonylag hóbiztos pályarendszer, a magyar-román határtól kb. 110 km-re. Összesen 4.300 méternyi könnyű, közepes és nehéz pálya húzódik 1.100 és 1.500 méteres magasság között. A pályákat kéttányéros húzólift és egy négyszemélyes felvonó szolgálja ki. A felvonóhoz összesen három pálya tartozik: fekete szakasz (1.100 m), piros (1.400 m), kék (1.800 m). Esténként kivilágított pályákon lehet síelni, aki pedig megunta a csúszást, az bérelhet motoros szánt is. Biharfüred a Bihar-hegység legismertebb üdülő-pihenőhelye, mely 1.100 méteres tengerszint feletti magasságban, minden oldalról magas hegyekkel körbezárt, szélvédett medencében helyezkedik el. Régen a belényesi görög katolikus 18

püspökség birtokát képező pihenőhely volt, ma kiépített üdülőtelep. Télen 4-6 hónapig síelésre vagy szánkózásra alkalmas hó borítja a közvetlen környékén lévő hegyoldalakat. Klimatikus gyógyhely: különleges tisztaságú, ózondús levegője kedvező hatással lehet az egyes betegségben szenvedőknek (pl. szellemi kimerültség, vérszegénység). Egyik fő nevezetessége a Csodaforrás elnevezésű ásványvíz forrása, amely a Jád folyó egyik forrása. Régen az emberek egy legenda szerint gyógyhatást tulajdonított 5 C állandó hőmérsékletű és magashegyi vizének vizének. A Boga-völgye a Bihar-hegység talán legfestőibb nyaralóövezete. A kis nyaralótelep mindössze 12 kilométerre fekszik Pádistól, de magában a völgyben is megéri alaposabban körülnézni, mert rengeteg látnivalót tartogat a turisták számára. Láthatunk itt egyszer szelíden csobogó, máskor vad vízesések formájában lezúduló patakokat, hatalmas sziklákat, barlangokat és mindezt számtalan szebbnél-szebb gyógynövény teszi még változatosabbá és illatosabbá. A szedgyesdi-völgy, mely nem más mint egy vadregényes szurdok a barlangokkal ismerkedők kiváló terepe, kialakulását tekintve a szurdok tulajdonképpen egy ősi barlang beomlásával keletkezett, a ma látható barlangbejáratok az egykori oldalfolyosók torzói. A Völgy hossza a falutól a forrásig 8 km, ebből kb. 4 km-es szakaszon egymást követik a patak mindkét oldalán sorakozó barlangbejáratok. A Nyugati Szigethegység változatos természeti adottságai a biodiverzitás konzerválása szempontjából jelentős ökoszisztémák kialakulását segítették elő. A Nyugati Szigethegység Természetvédelmi Terület területéről a sajátos környezeti tényezőknek tulajdoníthatóan számos endémikus fajt írtak le: Jósika-orgona v. erdélyi orgona (Syringa josikae), sisakvirág (Aconitum calibrotryon ssp. skarisorensis), az elsőként innen leírt nyalábcsengőke (Edraiantus kitaibeli), valamint a kéküstökű csormolya (Melamphyrum bihariense). A NySzTT területéről számos gerinctelen fajt gyűjtöttek be és írtak le tudósok, ezek közül igen sok bizonyult endémikusnak a Nyugati-szigethegységen belül. A fajok jórésze endémikus, és csak néhány barlangban fordul elő. Legjellemzőbbek: a Coleopterae, Chlovinae (Leodidae), Trechinae (Carabidae) csoportok. A Drimeotus és Pholeuon troglobionta nemek endémikusak a Nyugati-szigethegységben, elterjedtségük nagyon korlátozott. A NySzTT élőhelyeinek és ökoszisztémáinak legfontosabb és legtörékenyebb része a felszín alatt, a barlangokban található. Ezek megóvása kiemelt feladat, ugyanis a turisták látogatása direkt vagy indirekt módon befolyásolja a látogatott barlang mikroklímáját, melyre többnyire a hőmérséklet és a nedvességtartalom állandósága, valamint a légáramlatok hiánya jellemző. Bihar megyében több mint 60 természetvédelmi terület van, köztük a Csodavár, az aragyászai barlang, a Szegyesd völgye, a kalugyeri dagadóforrás, a Rozsdaszakadék, a galbina szurdokvölgy, a Pádis karsztfennsík, a Nagy Phaeton vízesés, a Flóra-rét, a Szelek barlangja, a mézgedi barlang, a Pece patak, a révi sziklaszoros és az Erdélyi Szigethegység Természeti Park, mely határain belül számos kiemelten védett érték található. Ember alkotta vonzerők Rendezvények, fesztiválok A belényesi heti vásár(minden csütörtökön), Borkóstolással egybekötött borverseny Szentjobbon (február), Festum Varadinum rendezvénysorozat (április- 19