Helyzetkép az alkoholtermék ágazatról

Helyzetkép az alkoholtermék ágazatról Helyzetkép az alkoholtermék ágazatról - Bevezetés - Alkoholtermék meghatározásai o Adójogi termék meghatározás o Szakmai termék meghatározás Etilalkoholok Szeszes italok - Az alkoholtermékek adója o Kedvezmények o Mentességek - Az alkoholtermékek forgalmazására vonatkozó szabályok o Adóraktárak típusai o A szabadforgalom egyes szabályai - Az alkoholtermékek főbb belföldi előállítói o Bérfőzés - Jogsértések alakulása o Az előzőév számokban o Jelenlegi jogsértések o Szankció rendszer - Eredetvédelem o A pálinka o Földrajzi árujelzők - Az alkoholtermékek jogharmonizációja és a jövőbeli törekvések o Magyarországi bérfőzés helyzete az Európai Unión belül o Jövőbeli törekvések V á m - é s P é n z ü g y ő r s é g O r s z á g o s p a r a n c s n o k s á g a J ö v e d é k i I g a z g a t ó s á g B u d a p e s t 2 0 0 3.

Bevezetés Az emberiség története az alkoholok, alkoholtartalmú italok történetével időtlen idők óta összefonódik. A kezdetekben (az első írásos emlékek megjelenésével) a sörfőzés és borkészítés jelentette a részegítő italok előállítását, melyet alátámaszt az is, hogy a fáraók sírjait feltáró régészek sörmaradványokra és agyagedényekben borra leltek. A tömény italok előállítására vonatkozóan csak jóval később keletkezett írásos emlékek állnak rendelkezésre, mely az alkohol előállítási folyamatához szükséges technikai eszközök fejlődésével magyarázható. A tömény italok előállítása eltérően a bortól és a sörtől a lepárlástól függ. A desztillálás az a folyamat, amikor a folyadékot elpárologtatják vagy felforralják, és a páráját lehűtik. Az alkohol forráspontja alacsonyabb a vízénél (78 o C), így amikor az erjesztett italt felmelegítik, az alkohol előbb válik párává, mint ahogy a víz elpárolog. Ha az alkoholpára hideg felülethez ér, kondenzálódik és az eredetinél lényegesen nagyobb alkoholtartalmú ital lesz belőle. A desztillációs folyamat első írásos emléke a Krisztus előtti negyedik századból, Arisztotelésztől származik, igaz akkor még csak a tengervíz ihatóvá tétele vonatkozásában. Az eredeti és ma is széles körben használt lepárlóedény amelyet a franciaországi Cognac régióban és Skócia lepárlóiban használtak először a kisüst. Mindössze három, az eljáráshoz nélkülözhetetlen elemből állt. Az első az üst, amelyben az erjesztett folyadékot felmelegítik, a második a lepárlókészülék vagy cső, amely beszívja a felszálló alkoholpárát, míg a harmadik elem a hűtő, ahol a pára lehűl, és ismét folyadékká válik. A jobb minőségű termék érdekében a tömény szeszeket legalább kétszer párolják le, a készüléken átfutó első és utolsó adagot (elő- és utópárlatot) a szennyeződések miatt nem használják fel. A 19. század elején feltalálták a folyamatos lepárlót, amelynél a második lepárlás megszakítás nélkül jön az első után. A hordóban érlelt szeszes ital végső jellegének minden vonását annak az időszaknak köszönheti, amelyet a fahordóban tölt, a palackban már nem (vagy csak lassan) fejlődik tovább. A pálinkafélék hazai elterjedése a XIV. századra tehető, amikor Károly Róbert feleségének, Erzsébet királynénak a köszvényét gyógyították az aqua vitae vel (aqua vitae reginae Hungarie magyar királyné életvize ). Mátyás korában a borból előállított szesztől megkülönböztetve crematum, crematura nevekkel illették a gabonából készült párlatokat, míg először a szlovák nyelvterületről átvett pálinkaként csak mintegy

négyszáz évvel később nevezték eme bódító italokat. Már ekkor is kapcsolódtak korlátozások és tilalmak a pálinkafőzéshez, melyek a mai jövedéki szabályozás ősének felelnek meg. A pálinkafőzés földesúri előjog volt (melyet a XIX. században törvényerőre emeltek), ezért a paraszti főzést korlátozták. Tiltották továbbá a pálinka előállítását kenyérgabona felhasználásával, illetve tilos volt az istentiszteletek idején a pálinkafőzés. A XIX. század derekán a szeszfőzdéket annak kellemetlen szaga miatt kiköltöztették a külvárosba, és bevezették a pálinkaadót, majd az évszázad derekától állami monopóliummá vált. A XX. század közepén kialakult a feles főzés rendszere, mely értelmében a termelés fele a főzetőé, míg fele az államé. Az állami intézkedések, korlátozások és szabályozás igényelte egy új ellenőrző szerv létrejöttét is. 135 évvel ezelőtt 1867. március 10-én gróf Lónyay Menyhért pénzügyminiszter 1. számú körrendeletével létrehozta a magyar királyi felügyelőségeket, melyek alárendeltségében létrejött az önálló Magyar Királyi Pénzügyőrség is. Az 1868. évi XVI. törvénycikk a szeszadóról pedig megteremtette a modern kori jövedéki szabályozás alapjait. Ettől kezdve a pénzügyőrök ellenőrizték a pálinka előállítását, mely a mai napig is a Vám- és Pénzügyőrség hatáskörébe tartozik. A szabályozások és korlátozások ellenére a mindennapi pálinkafogyasztás szokásai kialakultak a lakosság körében, melyet jól jellemez, hogy az elmúlt évben 232.270 személy főzetett pálinkát az ország több mint hatszáz szeszfőzdéjében, mely évente a költségvetésnek több milliárd forintot meghaladó adóbevételt eredményez. A 2002. évi főbb bérfőzési adatokat az 1. számú táblázat tartalmazza.

Főzetett mennyiség (millió Hlf) Bérfőzési szeszadó (milliárd Ft) 1. számú táblázat A 2002. évre vonatkozó főbb bérfőzési adatok Bérfőzdék Bérfőzetők száma száma Egy bérfőzde átlagos termelése (ezer Hlf) Egy főre jutó átlagos pálinka mennyiség (Hlf) 5,3 3,4 633 8,37 232.270 22,8 Az alkoholtermékek felhasználási köre kiváló tulajdonságaiknak köszönhetően igen tág, így a fogyasztásra szánt élvezeti cikkeken túl egyéb területeken, így különösen az élelmiszeriparban, a kozmetikai iparban, a vegyiparban és a gyógyszeriparban is széles körben alkalmazzák. 1. Alkoholtermékek meghatározásai A jövedéki termékek esetében így az alkoholtermékek tekintetében is általános érvényű problémát jelent a termékek adójogi és egyéb, például szakmai alapokon nyugvó meghatározása, besorolása. A különböző típusú termék meghatározásoknak a terméket terhelő adó mértéke, illetve az egyes szakmai szabályok alkalmazása szempontjából van kiemelt jelentősége. 1.1 Adójogi termék meghatározás A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 1997. évi CIII. törvény (a továbbiakban: Jöt.) értelmében alkoholterméknek minősülnek: 2204, 2205, 2206 vámtarifaszám tf% > 22 2207, 2208 vámtarifaszám tf% > 1,2 Az alkoholtermékek tarifális besorolása során a Kereskedelmi Vámtarifa 1998. június 30-án hatályos szövegének áruazonosító számait kell alkalmazni.

1.2 Szakmai termék meghatározás A Magyar Élelmiszerkönyv előírásai alapján az alkoholtermékek etilalkoholra és szeszes italokra bonthatók. 1.2.1 Etilalkoholok Mezőgazdasági eredetű etil-alkohol: olyan etil-alkohol, amelyet cukor- vagy keményítőtartalmú mezőgazdasági eredetű termékek alkoholos erjesztésével és lepárolásával nyertek, amelyen a nyersanyag ízére jellemző, más íz, illat nem érzékelhető, amelynek tényleges alkoholtartalma legalább 96 térfogatszázalék. A mezőgazdasági eredetű etil-alkohol előállításához felhasználható cukor- vagy keményítőtartalmú mezőgazdasági eredetű termékek: szilárd répa- és nádcukor; egyéb cukor, cukorszirup, mesterséges méz (természetes mézzel keverve vagy nem), karamell; melasz (színtelenítve vagy nem); ízesített vagy színezett cukor, szirup, melasz, kivéve a cukrozott gyümölcsleveket; gabonafélék; malomipari termékek, maláta és keményítő glutén, inulin; gyümölcsök és bogyók, dinnyék és citrusok héja; zöldségfélék, ehető gyökerek, gumók. Mezőgazdasági eredetű desztillátum: olyan alkoholtartalmú folyadék, amelyet a mezőgazdasági eredetű etil-alkoholnál meghatározott cukor- vagy keményítőtartalmú mezőgazdasági eredetű termékekből nyernek lepárolással, alkoholos erjesztés után, de amelyen más íz, illat érzékelhető, de még felismerhető a nyersanyag aromája és íze. 1.2.2 Szeszes italok Szeszesital: olyan alkoholos folyadék, amely emberi fogyasztásra készült, különleges organoleptikus tulajdonságokkal rendelkezik, tényleges alkoholtartalma a tojáslikőr kivételével legalább 15 % térfogatszázalék és a következőkben leírt módok valamelyikével készült: közvetlen lepárlással aroma anyagok hozzáadásával vagy anélkül, természetes, erjesztett termékekből és/vagy növényi anyagok kivonatából és/vagy aromaanyagok, cukor vagy más édesítőszerek hozzáadásával, és/vagy más mezőgazdasági termékek mezőgazdasági eredetű etil-alkoholhoz és/vagy

mezőgazdasági eredetű párlathoz és/vagy más szeszhez való hozzáadásával; szeszesitalok összekeverésével (egy vagy több szeszesitallal, mezőgazdasági eredetű etil-alkohollal, mezőgazdasági eredetű desztillátummal vagy szesszel, egy vagy több alkoholtartalmú itallal, egy vagy több egyéb itallal). Ahhoz, hogy a szeszesitalokat emberi fogyasztásra forgalomba lehessen hozni az italoknak meg kell felelnie a következő követelményeknek: Rum: olyan szeszesital, amelyet kizárólag a nádcukor gyártásakor keletkező melasz vagy a cukornád levéből nyert szirup alkoholos erjesztésével és lepárlásával állítanak elő, és amelyet 96% (V/V)-nál kisebb alkoholtartalomra párolnak, hogy a párlatban a rum jellegzetes érzékszervi tulajdonságai határozottan felismerhetők legyenek. Olyan szeszesital továbbá, amelyet kizárólag a cukornád levének alkoholos erjesztésével és lepárlásával állítanak elő, és amely rendelkezik a rumra jellemző aromaanyagokkal, és illóanyagtartalma legalább 225 g/hl abszolút alkoholra vonatkoztatva. Ez a szeszesital forgalmazható a mezőgazdasági, valamint a rum szó feltüntetésével is úgy, hogy megnevezése tartalmazza a meghatározott földrajzi megnevezést. Whisky vagy whiskey: olyan szeszesital, amelyet gabonacefre lepárlásával nyernek, amelynek cukrosítását a benne található malátadiasztázzal, valamint más természetes enzimek felhasználásával vagy anélkül végeznek, élesztő segítségével erjesztenek, és amelyet 94,8% (V/V)-nál kisebb alkoholtartalomra pároltak, hogy a desztillátum rendelkezzen a felhasznált nyersanyagra jellemző aromával, illattal és ízzel, és amelyet legalább három évig érlelnek olyan fahordókban, amelyek térfogata legfeljebb 700 liter. Gabonapárlat: olyan szeszesital, amelyet erjesztett gabonacefre lepárlásával nyernek, és amely rendelkezik a nyersanyagokból származó érzékszervi tulajdonságokkal. A gabonapárlat kifejezést helyettesítheti a Korn vagy Kornbrand azoknak az italoknak a megnevezésében, amelyeket Németországban, vagy a Közösség azon régióiban állítottak elő, ahol a német a hivatalos nyelv, feltéve, hogy az italt hagyományosan ebben a régióban állítják elő, és, ha a gabonapárlatot bármely más anyag hozzáadása nélkül nyerik:

vagy kizárólag búza, árpa, zab, rozs, hajdina egész szemet és minden részét tartalmazó erjesztett cefréjének a lepárlásával, vagy az első bekezdés szerint nyert desztillátum újra finomításával. Ahhoz, hogy egy gabonaszeszt gabonapárlatnak lehessen nevezni, erjesztett gabonacefréből kell készíteni, és a lepárlását úgy kell végezni, hogy a desztillátum alkoholtartalma 95% (V/V)-nál kisebb legyen, és rendelkezzen az alapanyag jellemző érzékszervi tulajdonságaival. Borpárlat: olyan szeszesital, amelyet kizárólag borból vagy desztilláláshoz felerősített borból nyernek lepárlással, vagy borpárlat újralepárlásával úgy, hogy a desztillátum alkoholtartalma 86% (V/V)-nál kisebb legyen, amelynek illóanyag-tartalma legalább 125 g/hl abszolút alkoholra vonatkoztatva, és amelynek metil-alkohol-tartalma legfeljebb 200 g/hl abszolút alkoholra vonatkoztatva. Amennyiben ezt az italt érlelik, akkor forgalmazható borpárlat néven feltéve, hogy az érlelési idő legalább olyan hosszú, mint a Brandy vagy Weinbrand termékek esetén. Brandy vagy Weinbrand: olyan szeszesital, amelyet borpárlatból állítanak elő, és amelyhez hozzáadtak vagy nem 94,8% (V/V)-nál kisebb alkoholtartalomra párolt borpárlatot, feltéve, hogy az említett desztillátum mennyisége a késztermékben nem haladja meg az 50%-os térfogatarányt, amelyet tölgyfahordóban érlelnek legalább 1 évig, vagy ha a tölgyfahordó térfogata kisebb, mint 1000 l, legalább 6 hónapig, amelynek illóanyag-tartalma, amelyet kizárólag a felhasznált nyersanyagok lepárlásával vagy újrapárolásával nyertek, legalább 125 g/hl abszolút alkoholra vonatkoztatva, amelynek maximális metil-alkohol-tartalma 200 g/hl abszolút alkoholra vonatkoztatva. Törkölypárlat vagy törköly: olyan szeszesital, amelyet szőlőtörkölyből erjesztettek és pároltak le vagy vízgőzzel vagy víz hozzáadása után. A szőlőtörkölyhöz 25 kg/100 kg törkölymennyiségben borseprőt is hozzá lehet adni, amennyiben a borseprőből keletkező alkohol mennyisége nem haladja meg a késztermék alkoholtartalmának 35% (V/V)-át. (A

párlat alkoholtartalma legfeljebb 86% (V/V) lehet; ugyanilyen alkoholtartalomra való újradesztillálás meg van engedve.) amelynek illóanyag-tartalma legalább 140 g/hl abszolút alkoholra vonatkoztatva, és maximális metil-alkohol-tartalma 1000 g/hl abszolút alkoholra vonatkoztatva. A törköly vagy a törkölypárlat kifejezést helyettesítheti a grappa név, de csak kizárólag az Olaszországban termelt szeszesitalok megnevezésében. Gyümölcs törkölypárlat: olyan szeszesital, amelyet gyümölcstörköly kivéve a szőlőtörköly erjesztésével és lepárlásával állítanak elő. A desztillátum alkoholtartalma legfeljebb 86% (V/V), illóanyag-tartalma legalább 200 g/hl, metilalkohol-tartalma legfeljebb 1500 g/hl abszolút alkoholra vonatkoztatva. Csonthéjas-gyümölcs törkölyéből készült párlat hidrogén-cianid-tartalma legfeljebb 10 g/hl abszolút alkoholra vonatkoztatva. Az újradesztillálás meg van engedve ugyanolyan alkohol-tartalomra. A termék megnevezése tartalmazza a gyümölcs nevét, és a törkölypárlat kifejezést. Ha többféle gyümölcs törkölyéből készült, a megnevezés: gyümölcs törkölypárlat. Mazsolapárlat vagy mazsola brandy: olyan szeszesital, amelyet a Corinth Black vagy a Malaga muscat szőlőfajták szárított bogyóiból készült kivonat alkoholos erjesztésével nyernek, és amelyet 94,5% (V/V)-nál kisebb alkoholtartalomra úgy párolnak le, hogy a desztillátum rendelkezzen a nyersanyagból nyert aromával és ízzel. 2. Az alkoholtermékek adója A Jöt. az alkoholtermékekre az adó alapjául szolgáló hektoliterfok (20 C-on mért 1 liter 100 térfogatszázalékos etilalkoholnak megfelelő) mennyiségre ez évben egységesen 1670 Ft jövedéki adómértéket határoz meg. A Jöt. összhangban a társadalmi és gazdasági igényekkel az alkoholtermékek adóztatása terén, feltételekhez kötve lehetővé teszi kedvezmények és mentességek alkalmazását is. 2.1 Kedvezmények A bevezetőben írt évszázados hagyományokon alapuló társadalmi igényeknek megfelelően a Jöt. a szeszfőzdében bérfőzés keretében előállított pálinka esetében egy bérfőzető részére évente legfeljebb 50 hektoliterfok mennyiségéig a jövedéki

adó mértékét kedvezményesen, 770 forintban állapítja meg. E jövedéki adó mértéke az általános adómérték 46,1 %-át teszi ki. 2.2 Mentességek Az alkoholtermékek nem élvezeti cikként történő alkalmazási köre igen széles. A gazdaság működése érdekében általános elvárás, hogy e termékek tekintetében meghatározott feltételek teljesülése mellett a jövedéki adó ne kerüljön megfizetésre. Általános feltétel, hogy az alkoholtermék élvezeti cikként történő felhasználásra alkalmatlanná váljon, melyet részben az alkoholtermék teljes vagy részleges denaturálása biztosít. A teljes vagy részleges denaturálással a késztermék olyan szennyező anyagokat is tartalmaz, melyek az alkoholtermékek széles felhasználási köréből adódóan bizonyos felhasználási célok (például élelmiszeripari, gyógyszeripari felhasználás) esetében kizárhatók, így a denaturálás nem alapfeltétele az adó alóli mentesülésnek.

Az alkoholtermékek teljes vagy részleges denaturálását, illetve a denaturálás nélküli mentesülés kizárólag a Jöt-ben meghatározott engedélyes kör (szeszüzem adóraktár engedélyese, vagy adómentes felhasználó), tevékenységi biztosíték nyújtása mellett folytathatja, melyet a 2. számú táblázat foglal össze. Az alkoholtermékek adó alóli mentesülése alá eső termékek és a felhasználási célok Termék Felhasználási cél 2207 vámtarifaszámú gyógyszerkészítmények előállítása alkoholtermék (nem denaturált) 2. számú táblázat aroma előállítása* bonbon és alkoholos élelmiszerek előállítása vegyipari és kozmetikai termékek előállítása** Részlegesen denaturált szesz Teljesen denaturált szesz Bármilyen termék (kivéve az alkoholos italok élvezeti cikkek) előállítása * A biológiai ecet gyártását végző adómentes felhasználó az adómentesen beszerzett alkoholt biológiai ecet felhasználásával, a szakmai szövetség által igazoltan, megfelelő arányban denaturálni köteles. ** E célra elsődlegesen részlegesen denaturált szeszt kell alkalmazni, denaturálatlan alkoholtermék csak kivételes esetekben alkalmazható! 3. Az alkoholtermék forgalmazására vonatkozó szabályok Az alkoholtermékek belföldi előállítása, importálása, illetve exportálása a vámhatóság által kiadott engedély birtokában, biztosíték nyújtása mellett folytatható. 3.1 Adóraktárak típusai Szeszüzem: az alkoholterméket - a gyümölcs kivételével - cukor- vagy keményítőtartalmú mezőgazdasági eredetű termékből erjesztéssel és/vagy lepárlással előállító, valamint a vegyipari és gyógyszeripari felhasználás során szennyezetté vált alkoholtermék tisztítását (regenerálását) végző üzem. Szeszfőzde: kizárólag gyümölcspálinkát vagy borpárlatot gyümölcsökből és bogyókból, szőlőborból és borászati melléktermékekből, illetve - esetenként külön engedéllyel - gabonából erjesztéssel és lepárlással előállító üzem. Italgyár: az alapanyagok összekeverésével alkoholtermék előállítását, palackozását végző üzem.

Szeszpalackozó: a 2208 vámtarifaszám alá tartozó alkoholtermék önálló palackozását végző palackozó üzem. Üzemi szeszraktár: a szeszüzem, a szeszfőzde, illetve az italgyár engedélyesének a gyártóüzeme területén kívül található, az előállított alkoholtermék tárolására, raktározására alkalmas ingatlan. Etanol üzem: a kizárólag a 2207 vámtarifaszám alá tartozó, legalább 96 térfogatszázalék alkoholtartalmú, nagytisztaságú, analitikai minőségű alkoholtermék tisztítással, válogatással való előállítását és legfeljebb 1 liter űrtartalmú egységben való kiszerelését végző üzem. Tranzit adóraktár: az alkoholtermék - kivéve a 2207 vámtarifaszám alá tartozó terméket - adó megfizetése nélküli tárolására, a kizárólag tranzitterületre történő vámmentes értékesítés kiszolgálására létesített közvámraktárban kialakított adóraktár. Vám adóraktár: az egyéb célú közvámraktárban és a vámraktárban kialakított adóraktár. A tranzit és a vám adóraktárban az alkoholtermék mellett adózatlan sör, bor, pezsgő, köztes alkoholtermék és dohánygyártmány adómentes tárolása is megengedett. 3.2 A szabadforgalom egyes szabályai Az alkoholtermék kivéve az 5,5 tf%-nál kisebb alkoholtartalmú, fémdoboz csomagolású terméket szabadforgalomba bocsátása és belföldi forgalom számára történő vámkezelése (kereskedelmi célú importálása) kizárólag zárjeggyel, illetve a különleges minőségű borpárlatok esetében zár- és ellenőrzőjeggyel ellátva történhet. E rendelkezések nem vonatkoznak a bérfőzető részére kiadott bérfőzött pálinkára, a külföldről nem kereskedelmi forgalomban importált, valamint egyes adómentes felhasználási célokra (gyógyászati, laboratóriumi) értékesített alkoholtermékekre. Az alkoholtermék 2 liter űrtartalmat el nem érő göngyölegben, palackozva bocsátható szabadforgalomba, mely alól kivétel a bérfőzött pálinka, az egyes

adómentes célokra kiadott alkoholterméke, valamint a reklám, kiállítás és eseti forgalmazás, amennyiben a vámhatóság a palackok külön sorszámozásával azt engedélyezi. A szabadforgalomba bocsátott alkoholtermékek nagykereskedelme jövedéki engedély, végső fogyasztók részére történő értékesítése működési engedély birtokában folytatható. 4. Az alkoholtermékek főbb belföldi előállítói A 2002-es évben adóraktárból szabadforgalomba helyezett alkoholtermékek mennyisége és az adófizetések nagyságrendjének összefüggését vizsgálva megállapítható, hogy a hazai piacon öt kiemelkedő cég prezentálja a forgalom mintegy 70 %-át, mely meghaladta a 20 Mrd Ft-ot. A kiemelkedő jelentőségű cégeken túl összefüggésben a gyümölcspálinkával és borpárlattal meg kell jegyezni, hogy egyre több adóraktár veszi fel a termékei körébe a hungaricumnak számító valódi pálinkákat és borpárlatokat. 4.1 Bérfőzés A kisüst rendszerben előállított pálinkának Magyarországon nagy hagyományai vannak, melyhez a vonatkozó jogszabályok is évszázadok alatt idomultak. E szabályok az európai térségben érvényes normáktól eltérnek. Hazánkban az elmúlt évben 633 bérfőzdében 5,3 millió hektoliterfok pálinkát állítottak elő, mely után 3,4 milliárd forint adóbevételt könyvelhetett el a költségvetés.

A bérfőzés keretében előállított, és a főzetőknek adózottan kiadott pálinka mennyiségét régiónkénti bontásban a 2002. évben a bérfőzés keretében előállított és a főzetőknek adózottan kiadott pálinka mennyiségét a 3. számú táblázat tartalmazza (+ rövidítések jegyzéke) elnevezésű táblázat tartalmazza. rövidítések jegyzéke A parancsnokság neve Vám- és Pénzügyőrség Dél- Alföldi Regionális Parancsnoksága Vám- és Pénzügyőrség Észak- Alföldi Regionális Parancsnoksága Vám- és Pénzügyőrség Észak- Magyarországi Regionális Parancsnoksága Vám- és Pénzügyőrség Közép- Dunántúli Regionális Parancsnoksága Vám- és Pénzügyőrség Közép- Magyarországi Regionális Parancsnoksága Vám- és Pénzügyőrség Dél- Dunántúli Regionális Parancsnoksága Vám- és Pénzügyőrség Nyugat- Dunántúli Regionális Parancsnoksága Vám- és Pénzügyőrség Központi Bűnüldözési Parancsnoksága Vám- és Pénzügyőrség Központi Járőrszolgálat Parancsnoksága A parancsnokság nevének rövidítése DARP EARP EMRP KDRP KMRP DDRP NYDRP KBP VPKJP 3. számú táblázat 2002. évben a bérfőzés keretében előállított és a főzetőknek adózottan kiadott pálinka mennyisége régió főzetőnek kiadva (hlf) százalékban DARP 694 577 13,30 EARP 1 649 163 31,57 EMRP 1 334 810 25,56 KDRP 461 912 8,84 KMRP 270 560 5,18 DDRP 496 478 9,51 NYDRP 315 507 6,04 összesen: 5 223 007 100,00 A bérfőzetők száma az elmúlt hat évben az utóbbi évek csökkenő tendenciája mellett is megháromszorozódott. A háromszorozódás az 1998-as és 1999-es évek fordulóján következett be, azonban ettől kezdve folyamatos csökkenés tapasztalható. Ez azzal magyarázható, hogy a korábbi a jövedéki szabályozásról és ellenőrzésről, valamint a bérfőzési szeszadóról szóló 1993. LVIII. törvény az egy bérfőzető részére kiadható mennyiséget nem szabályozta. A Jöt. 1998-as hatályba lépésével a bérfőzött pálinkának az egy főzető részére kedvezményes adómértékkel

kiadható mennyiségét 100 hektoliterfokban határozta meg, majd 1999. január 1-jétől a mennyiséget 50 hektoliterfokra csökkentette. E szabályok bevezetésével a háztartások összes fogyasztása nem csökkent, csak a kedvezményes adómértéket a család tagjai közül többen vették igénybe, így kihasználva a jogszabály által biztosított kedvezményes adómértéket. A bérfőzetők számának alakulását a 4. számú táblázat tartalmazza. 4. számú táblázat A bérfőzetők számának alakulása Év Bérfőzetők száma 1997 75 746 1998 82 634 1999 309 701 2000 294 000 2001 256 287 2002 232 270 5. Jogsértések alakulása Az alkoholtermékek piacán jelen lévő legális szféra szereplőin túl említést kell tenni az alkoholtermékekre elkövetett jogsértésekről is. Az alkoholtermékek tekintettel élvezeti cikk jellegükre és magas adótartalmukra igen előkelő helyen szerepelnek a visszaélések terén. 5.1 Az előző év számokban Az alkoholtermékeknek a feketegazdaságra gyakorolt kiemelkedő jelentőségét jól jellemzi az is, hogy a 2002-es évben lefoglalásra került jövedéki termékek és eszközök összes értéke 1.023.265.942 Ft volt, melyből közvetlenül az alkoholtermékekhez kapcsolódó termékekből (alkoholtermék, cukorcefre) és tilos pálinkafőző készülékekből (TPF) összesen 115.466.557,5 Ft értékben került foganatosításra. Ez az összes elkövetési érték 11,28 %-a volt.

A 2002. évben lefoglalt termékek és eszközök értékének, mennyiségének és a lefoglalások esetszámainak alakulását regionális parancsnokságonkénti bontásban a 5. 7. számú táblázatok tartalmazzák. 5. számú táblázat A 2002. évben lefoglalt termékek és eszközök értékének alakulása (forinban) parancsnokság alkoholtermék cukorcefre TPF DARP 25 416 249,50 3400000 777300 EARP 13 260 018,00 0 650 EMRP 25 958 857,00 0 128200 KDRP 2 989 840,00 0 75000 KMRP 11 139 726,00 135000 420000 DDRP 4 547 389,00 0 167000 NYDRP 2 168 818,00 0 4000 KBP 56 000,00 0 0 VPKJP 17 774 510,00 0 7048000 összesen: 103 311 407,50 3 535 000,00 8 620 150,00 Termékek és eszközök értéke összesen: 115 466 557,50 6. számú táblázat A 2002. évben lefoglalt termékek és eszközök mennyiségének alakulása parancsnokság alkoholtermék (hlf) cukorcefre (liter) TPF (darab) DARP 11204,09 76930 15 EARP 3490,19 0 2 EMRP 8178,95 0 5 KDRP 733,36 0 3 KMRP 3145,41 900 10 DDRP 1420,4 0 14 NYDRP 383 0 1 KBP 5,04 0 0 VPKJP 5719,82 0 7 összesen: 34280,26 77830 57 7. számú táblázat A 2002. évben lefoglalt termékek és eszközök esetszámainak alakulása parancsnokság alkoholtermék cukorcefre TPF DARP 263 3 15 EARP 423 0 2 EMRP 259 0 5 KDRP 91 0 3 KMRP 88 2 8 DDRP 145 0 13 NYDRP 92 0 1 KBP 3 0 0 VPKJP 162 0 6 összesen: 1526 5 53 Termékek és eszközök esetszámai összesen: 1 584 Külön is említést érdemel, hogy még napjainkban is jelentősnek mondható a pálinkafőzéshez kapcsolódó jogsértések közül a tilos pálinkafőzés, melyet

hangsúlyoz, hogy több mint félszáz esetben került TPF lefoglalásra az előző évben. E ténynek hazánk Európai Uniós csatlakozásának közeledtével igen nagy jelentőséget kell tulajdonítanunk, hiszen Magyarországnak az elmúlt évben nemzetközi szinten is sikerült elismertetnie a pálinkát, mint hungaricumot. A jogsértések terén másik jellemző elkövetési mód, hogy a bérfőzés keretében kedvezményes adómértékkel előállított pálinkát a bérfőzető kiméri, fogyasztók részére tovább értékesíti. Nagyszüleink még e tiltó rendelkezésen csodálkoznak, hiszen hosszú évtizedek alatt elfogadott volt, hogy a bérfőzött pálinka a kisebb mezőgazdasági munkákért, szolgáltatásokért fizetőeszközként szolgált. A Vám- és Pénzügyőrség rendelkezésére álló adatok alapján elmondható, hogy a bérfőzetett pálinka mennyisége évről évre csökken, így az adóelkerülés mértéke viszonylag stabil és jól becsülhető. A bérfőzetett mennyiség elhanyagolható része esett az emelt adótétel (50 Hlf felett) alá, ezért ez a számítások során nem lett figyelembe véve. Kalkulációk szerint a bérfőzetők, átlagosan négyfős családjukkal a KSH szerinti statisztikai átlagot mintegy 3,3 hektoliterfokot fogyasztják tömény szeszesitalból, míg a többit valamilyen formában elidegenítik, mely adózás alól elvontnak tekinthető. A számítások során nem vehető figyelembe, hogy gyakran egy családban többen is (több néven) főzetnek, ami tovább növelheti a mennyiséget. Pontos adatok hiányában az sem vehető figyelembe, hogy a bérfőzetők és családjuk más kereskedelmi forgalomból beszerzett szeszesitalt is fogyasztanak, ami nem számolható bele a KSH által közzétett átlagba, tehát valószínűleg még több bérfőzetett pálinka kerül értékesítésre. Az adózás alól részben elvont termékek által okozott jövedéki adó veszteséget az alkoholtermékek jövedéki adójának és a kedvezményes bérfőzetett pálinka jövedéki adótételének különbségeként számolható, mely alapján vélelmezhető, hogy a teljes alkoholtermékek 0,99 százaléka az adózás alól részben elvont mennyiség, így a kieső jövedéki adó kb. 1,7 Mrd forint évente. Összefüggésben az előzőekkel a Pálinkafőzők Egyesületének képviselői többször is kijelentették, hogy ugyan van olyan réteg, aki ad el a pálinkájából, de ez semmiféleképpen sem jellemző.

5.2 Jelenlegi jogsértések Az alkoholtermékekre elkövetett visszaélések folytonosságát jellemzi, hogy ez évben eddig 421 esetben került eljárás bevezetésre jogsértés elkövetése miatt, alkoholtermékek, cukorcefre vagy eszközök birtoklása miatt. A 2003. évre vonatkozó felderítési adatokat a 8. számú táblázat tartalmazza. 8. számú táblázat A 2003. évben bevezetett eljárások adatai Alkoholtermék Cukorcefre TPF Összesen: Esetek száma 411 4 6 421 Elkövetési érték (Ft) 48 513 642 5 715 000 394 000 54 622 642 Lefoglalt mennyiség 19 344,45 (Hlf) 59 800,00 (liter) 7,00 (darab) 5.3 Szankció rendszer A gyümölcspálinka és bármely alkoholtermék előállítására alkalmas desztilláló berendezés jogosulatlan előállítása, értékesítése vagy birtoklása jogsértés, mely jövedéki bírság kivetését vonja maga után. A jövedéki bírság minimum összege 20 ezer forint, maximuma pedig 200 ezer forint. Második elkövetés esetén ezen összegek duplázódnak. A jogosulatlanul előállított gyümölcspálinka mennyisége után jövedéki bírságot kell fizetni, mely alapja a termék hektoliterfokban vett mennyisége és az elkövetéskor hatályos adómérték alapján számított adó. A bírság mértéke magánszemély esetében a bírságalap kétszerese, de legalább 20 ezer forint. Kereskedelmi 10 litert meghaladó mennyiségű alkoholtermék esetén a minimum a bírságalap ötszöröse, de legalább 100 ezer forint. Gazdálkodók esetében a kivethető minimum a bírságalap ötszöröse, de legalább 100 ezer forint, míg kereskedelmi mennyiség esetén a bírságalap tízszerese, de legalább 200 ezer forint. 6. Eredetvédelem Az EU Közösségi Agrárpolitikájára vonatkozó törekvésekben is nagy hangsúlyt helyeznek a termékek eredetvédelmére. Az elmúlt évek szakmai törekvéseinek köszönhetően az alkoholtermékek eredetvédelme terén kettős védelmi rendszer alakult ki.

6.1 A pálinka Egyfelől az Európai Unió által is elfogadott pálinka elnevezés kizárólag a Magyarországon előállított gyümölcspárlatok tekintetében használható 1. Az Unió a kizárólagos névhasználat alapfeltételeként, a pálinka (teljes egészében gyümölcsből készült párlat) kategória belföldi megteremtését határozta meg. A pálinka hírének növelése érekében Magyarországon számos alkalommal tartanak pálinkaversenyeket, fesztiválokat. Ezek közül legjelentősebb az áprilisban tartott Gyulai Kisüsti Fesztivál, valamint az augusztusban tartott Kecskeméti Pálinkaverseny. A versenyek díjazottjait a 1. számú melléklet tartalmazza. A pálinka termékkategóriának az egyéb szeszesitaloktól történő elhatárolása érdekében a Magyar Élelmiszerkönyv előírásaiban változások kerültek bevezetésre. A változások lényege, hogy a szeszesitalokon belül az alábbi három termékcsoport került elkülönítésre: kereskedelmi termékek (kommersz); különleges termékek (vágott); valódi, 100%-ban gyümölcsöt tartalmazó párlatok (pálinka). A pálinka termékkategória teljesebb védelme érdekében, a további módosítások eredményeként, a 2002. június 1-je után előállított alkoholtermékek közül kizárólag csak a valódi, 100%-ban gyümölcsből készült párlatot tartalmazó palackokon lehet pálinka feliratú címkét elhelyezni. A bekövetkezett változások hatására, a fogyasztók, valamint a pálinka márkanév védelme érdekében különös figyelmet kell fordítani arra, hogy a szeszesitalok csomagolása, megnevezése pontos tájékoztatást adjon a termék valódi jellegéről, tegye lehetővé a megkülönböztethetőséget, és a megtévesztésre alkalmatlan legyen. A gyakorlatban leginkább előforduló visszaélések a teljesség igénye nélkül az alábbiak: 1 A pálinka név használatát Ausztria négy tartománya (Alsó- Ausztria, Burgerland, Bécs környéke és Stájerország) is megkapta, azonban Magyarország kedvező földrajzi adottságainak köszönhetően a szakma nem tart az osztrák pálinka térhódításától.

Az Élelmiszerkönyv előírásainak megfelelő borpárlatot nem tartalmazó termék címkéjén a borpárlat, brandy vagy ezekhez hasonló, megtévesztésre alkalmas felirat feltűntetése, vagy a megtévesztő színvilágú, grafikai megoldásokat tartalmazó címke alkalmazása. A termék megnevezése megtévesztésre alkalmas módon más termékkörre nem utalhat, például: pálinka ízű szeszesital, pálinka tartalmú szeszesital, vagy pálinkás szeszesital. A szeszesital termékkategóriát a palack címkéjén jól látható módon fel kell tűntetni, amelyhez cég- vagy fantázianév is kapcsolódhat. A fantázianévként nem lehet olyan elnevezéseket használni, amely jellegzetesen más termékekhez kapcsolódnak, például a közkedvelt whisky márkák elnevezéséhez megtévesztően hasonló, vagy a termékkörhöz kapcsolódó tulajdonságokra utalnak, például: finest, blended. A csomagolás (palackforma, címke jellege, a termék külső megjelenése) nem lehet megtévesztő. A likőrvodka megnevezés használható, a rumpunch nem. 6.2 Földrajzi árujelzők A pálinka termékkategórián belül második védelmi elemként a földrajzi árujelzők oltalma is érvényesül, mely azt jelenti, hogy egyes termőterületeken termett gyümölcsből és ott előállított pálinkák külön is védelem alatt álnak. Ilyen földrajzi eredetvédelem alatt áll a - Szatmári Szilvapálinka; - Békési Szilvapálinka; - Szabolcsi Almapálinka; - Kecskeméti Barackpálinka. 7. Az alkoholtermékek jogharmonizációja és a jövőbeli törekvések

A jövedéki szakterület jogharmonizációja a Jöt. hatálybalépése óta folyamatosnak mondható, így a jelenlegi jogszabályok túlnyomóan EU konformnak tekinthetőek, azonban az alkoholtermékeket érintően is állnak feladatok a testület és az érintett szakmai szervezetek előtt. A szeszipari szakma felelős képviselői igen kényes helyzet előtt állnak a csatlakozás küszöbén. Egyfelől pozitívum, hogy a csatlakozással megnyílik az út az egységes, 400 milliós belső piac felé. Ugyanakkor megszűnik a belső piac eddig nyújtott védelme és az áruk szabadon forgalmazhatók lesznek, így az eddig különlegességnek számító whisky-k, grappák és ouzo-k egyszerűbben kerülhetnek az üzletek polcaira. A hazai termelőket e tekintetben a dömpinggel szemben csak kis mértékben védi a pálinka hazai kizárólagossága, mely a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőségen túl a vámhatóságra is újabb feladatókat róhat. 7.1 A magyarországi bérfőzés helyzete az Európai Unión belül A pálinka védelmén túl külön hangsúlyt kell helyezni a bérfőzés évszázados hagyományainak az Európai Unióba történő integrálásába, mivel az Európai Unió jövedéki szabályozásától idegen a hazánkban kialakult bérfőzési rendszer. Az Unió egyes tagállamaiban Ausztriában, Németországban, Spanyolországban és Portugáliában a gazdák saját cefréjüket, engedély birtokában maguk párolják le kislepárló üzemekben, melyek minden más lepárlótól függetlenek. Az éves termelésük a 10 hektoliterfokot nem haladhatja meg, amely viszont adómentes. Hazánkban a szeszfőzdében a főzető megbízásából és annak cefréjéből készül pálinka, mely főzetőnként és évente 50 hektoliterfok alatt kedvezményesebb adótétellel terhelt. A Magyarországon évszázadok alatt kialakult bérfőzési rendszer és a gazdasági fejlődés folyamatai az uniós kislepárló üzemek működését a bérfőzött pálinka intézményének sérülése nélkül nem teszik lehetővé, így a jogharmonizáció e tekintetben igen nagy körültekintést igényel. A jogharmonizáció keretében ez év január elsejétől új szabályok léptek életbe, melyek hatására a bérfőzési szeszadót a korábbiaktól eltérően félmillió forintonként, átutalással kell megfizetnie a bérfőzést végzőnek. A csatlakozási tárgyalások során Magyarország derogációt kért és kapott az Uniótól a bérfőzési rendszer fenntartására azzal, hogy a főzethető