DARNÓZSELI 2009. október 23. 2. évfolyam 5. sz. S Z Ó H A Csapatzászló-adományozás és zászlószentelés Még a tavasz folyamán, egy rendezvényen felmerült néhány darnózseli lakosban, akiknek még sikerült megnyerni további magánszemélyt, céget illetve vállalkozást is, hogy Darnózseli község egyesítésének 75. évében, a most 5 éves Polgárõr Egyesület részére, az elmúlt, igaz még kevés, de már annál tartalmasabb munkás évért csapatzászló adományozására kerüljön sor. Ezzel is szeretnénk még ünnepélyesebbé tenni a jubileumi évet, s így is megköszönve a polgárõrök minden tekintetben önzetlen, öntevékeny munkáját. Szeptember 13-án, búcsú napján, a nagymisén ünnepélyes keretek között került sor a zászló átadására és felszentelésére. A zászlót, amely 96000 forintba került, Tatán készítették. A búcsúra érkezett rokonokkal, vendégekkel és darnózseliekkel tele templomban Németh László plébános szentelte meg a zászlót, s kérte imádságában az Atya segítségét polgárõreink önként vállalt munkájához. Jó volt látni a darnózseli hívõk arcán azt a nem kis büszkeséget, amit ez a talán mások számára kis esemény váltott ki, hogy ország-világ elõtt, ennyi ember elõtt a mi kis egyesületünk, s annak tagjai, akik településünk õrzését, védését vállalták, milyen megtiszteltetésben részesültek. Köszönjük a támogatóknak, hogy a zászló elkészülhetett. Mivel még most is van támogató, ezért a nevek a KábelTV-n és a dtv.zseli.hu honlapon folyamatosan, naprakészen olvashatóak. A Képviselõ-testület és a község nevében ezúton is megköszönve a községért végzett munkájukat, köszöntöm az 5. éves Polgárõr Egyesületet, valamennyi tagjának eseménymentes szolgálatot kívánva! Fazekas Zoltán, polgármester (Fotó: Talpas Balázs) R A N G Az élet õsze Talán átrendezõdnek az értékek, ami eddig fontosnak tûnt, hirtelen értékvesztetté válik, és összezsugorodik. Lassan õsz lesz, lombhullatás és búcsú veszi kezdetét. Leszüreteljük az utolsó gyümölcsöket, finom bor kéredzkedik be a hordókba. Hûvösödik az idõ, de még csiklandozóan, simogatóan tud sütni a nap. Õsszel kívül-belül átalakul a természet, átalakul az élet. Az ember õszideje belépõ az öregségbe, egy újabb, óriási fordulópont az életben: úgy állnak búsan, csüggeteg, mint hervadt õszi levelek a sárga porban írja Weöres Sándor. Az út Elmaradt köszöntõ idõsek napjára! mindenki életében ott kanyarog, íve a születéstõl a halálig húzódik. Valaki gyorsan átrobog rajta, mások lassan mennek megpihennek, mindannyiunknak döntenie kell, hogy az elágazásokhoz érve, merre is menjünk tovább. Istenem, olyan sok mindenrõl mesél a természet õsszel, csodálatos színekben pompázik, csak lenne elég szemünk és fülünk hozzá! Harmóniában élni önmagunkkal és másokkal! Bölcsebbé válni és megérni, hogy érett legyen a mi szüretünk is! dr. Takács Julianna 2009. november 9-én, hétfõn, közmeghallgatás lesz. Várjuk az érdeklõdõ lakosokat! DSZ0905.p65 1
2 A belügyminiszter 1869-ben kiadott tûzrendészeti szabályrendelete megjelenésétõl számítható Magyarországon komolyabb tûzrendészeti szabályozás. Ez mérföldkõ községeink fokozottabb tûzvédekezésében és tûzvédelmi egyleti tevékenységében is. Amíg nem mûködött önkéntes tûzoltótestület községeinkben, addig a két községi rendõr volt a tûzbiztos, akik tûz esetén erélyesen intézkedtek. A harangozó volt a tûzjelzõ, aki tûz esetén a harangokat félreverte. A lótulajdonosoknak (gazdák) a tûzoltófecskendõ elvontatására lovakat kellett biztosítaniuk. Tûz esetén a szekeresek kádakban hordták a vizet. Az elöljáróság a munkabíró embereket tûzeloltási szolgálatra be is rendelhette. A tûz alkalmával a darnóiak és a zseliek a saját haranglábuk elõtt gyülekeztek. A darnóiak Kovács Ferenc bácsiék háza elõtt, a zseliek a nováki útelágazás melletti kereszt helyén, a zseli tó (haranglábi-tó) mellett. A harangláb rendeltetése nemcsak a harangozás lehetõségének biztosítása volt (idõ jelzése és az imádkozásra történõ felhívás), hanem tûz esetén a tûzeset hírének elterjesztése, nyáron, aratáskor a határ figyelése a tûzõrség megszervezésével rendkívül fontos feladata volt a tûz megelõzésének. Országos viszonylatban községeinkben is 1888-ban szabályozták a tûzrendészetet. 1888. Cél: december a község 30-án alakult fejlesztésének meg három község segítése! (Darnó, Lipót, Zseli) összefogásávalegykomolyabbönkéntestûzoltótestület. Hogy miért mondjuk, hogy komolyabb? Ennek oka az, hogy 1882-ben már egy egylet alakult, de nem számottevõ eredménnyel mûködött, ezért feloszlott. Az1888. december30-ánmegalakultegyesületelnökeahédervári uradalom tiszttartója, Fritse József lett, titkárának a falu iskolamesterét, Farnady Istvánt választották. A századforduló utáni években a fényképen már felfedezhetjük Fritse József mellett Széchenyi Ferencet és Hegyi Ferencet, akik minden valószínûség szerint a parancsnokságot képviselték. A kürtös Sipos János volt. A Püski Körjegyzõség (ekkor községeink is odatartoztak) területén, Remetén hat szigetközi község önkéntes tûzoltótestületet alakított e nevezetes napon. Tekintettel a községek szorult anyagi helyzetére, hat község két testületet alakított. Az egyikbe kerültek Püski, Kisbodak, Remete, a másikba Darnó, Lipót, Zseli. A pártoló tagok egy forintot voltak kötelesek befizetni évenként az egyesület kasszájába. Az egyenruhát a tagok maguk szerezték be. Kék volt a zubbony alapszíne, a szolgálati ruháé fehér csíkos kék. A nadrág fehér vitorlavászonból készült vörös zsinórral. A fejüket bõrsapka fedte. Aki nagyon szegény volt, annak az egyenruháját az egyesület fizette. Az I. világháború elsöpörte az önkéntes tûzoltótestületeket Magyarországon, így községünkben is megszûnt az egyesület. Meglehetõsen késõn, 1924-ben jelent meg egy új tûzrendészeti szabályrendelet, amely az 1888-as szabályrendeletet újította fel. A világháború befejezését (1918) követõ 4-5 év idõszaka a tûzoltóságok vonatkozásában is az újjáépítkezés évei voltak. Kronológiai sorrendben haladva Zseli község polgársága 1922. július 9-én alakította meg az önkéntes tûzoltótestületét. Elnökké ifj. Darnózseli Önkormányzatának hivatalos lapja Felelõs kiadó: Fazekas Zoltán polgámester. Szerkeszti: Takács Edit, Dr. Tóth Zoltán. Technikai szerkesztés: Böröndi Lajos Megjelenik kéthavonta Ingyenes kiadvány Nyomás: Palatia Kft. Gyõr. Viza u. 4. Felelõs vezetõ: Radek József üv. igazgató 120 éve a lakosság szolgálatában (Tûzoltó egyesületünk rövid története) Farnady István tanítót, parancsnokká Borbély Lajost, pénztárossá Hoóz Istvánt választották meg. Mosondarnón 1922. július 16-án vasárnap alakult meg az önkéntes tûzoltótestület 31 taggal. Parancsnoknak maguk közül Gondár Józsefet választották meg. A felszerelés beszerzése, a kiképzés 1923-24-ben indult meg. Ebben az évben tisztújításra is sor került. A tisztikar a következõképpen alakult: Elnök Köllõ János (Fórika) lelkész lett, parancsnok Hartay Miklós, alparancsnok Széchenyi István, szertáros Vass Dezsõ, titkár Lichtscheidl József fõtanító. 1922. augusztus 31-én zajlott le a Moson Vármegyei Tûzoltószövetség halászi szerelõversenye és tûzoltónapja, ekkor kapták meg a járási tûzrendészeti felügyelõi kinevezésüket néhányan, ezt a funkciót egészen 1930-ig gyakorolták. A magyaróvári járásban Érsek Imre kisbodaki fõtanító lett a tûzrendészeti felügyelõ, aki egyébként darnói születésû volt. A darnói és zseli tûzoltóegyesület táncmulatságokat, színielõadásokat szervezett az 1920-as években, annak érdekében, hogy az egyenruházatra, a felszerelésre és a tûzoltószertárra a pénzt elõteremtsék. 1922 õszén a zseli tûzoltótestület 600 ezer koronáért egy Feltenhofer -féle tûzoltófecskendõt rendelt. 1925-ben a mosondarnói tûzoltótestület egyenruházatot és felszerelést szerzett be színielõadások bevételébõl. Az egyenruha anyagát házilag készítették el a község szövõszékén. Fórika (Köllõ) János plébános az egyesület elnöke vitte a prímet a szervezésben. 1931-ben Mosondarnó önkéntes tûzoltótestülete közadakozásból templomi zászlót szerzett (Szent Flórián zászló), melyet szeptember egyik vasárnapján szenteltek fel a templomban, a zászlóanyai tisztet Müller Imréné, a körjegyzõ felesége töltötte be. 1934-ben a két község egyesült. Ekkor a két testületbõl is egy lett és új parancsnokot választottak. Az egyesített testületek parancsnoka Széchenyi Ferenc lett. Az egyesület ekkor már két tûzoltófecskendõvel rendelkezett. A késõbbi években inkább a levente-mozgalom került homloktérbe a háborúra történõ felkészülés jegyében. A két világháború között megalakult egyesület (1922-ben) a II. világháború kitörésének következtében csaknem feloszlott. A II. világháborúra való felkészülés éveiben a leventék közül 18 fiatalt szerveztek be az egyesületbe. A második világháború után, 1946-ban az ideiglenes kormány törvényerejû rendelettel a tûzoltó-egyesületeket átszervezte. Az önkormányzat a két falu között a volt grófi major elõterében új tûzoltószertárt épített. 1954-ben egy 400 liter/perc teljesítményû kismotor-fecskendõtkaptunkállamitámogatásként. 1968-banépült fel az új korszerû tûzoltószertár, amely ma is áll és mûködik. Új gépjármû-fecskendõt adott a megyei parancsnokság 1968-ban. Az 1970-80-as években a tûzoltóegyesület fõ szponzora a Béke Termelõszövetkezet volt. Jelenleg a tûzoltóknak a legfõbb támogatója az önkormányzat. Az 1990-es években és a 2000-es években az iskola megszervezte mintegy 10 éven keresztül az Érsek Imre Tûzvédelmi Versenyt. A Megyei Tûzoltószövetség, a Megyei- és Járási Parancsnokság is támogatta ezeket a versenyeket Szigetköz iskolái között. A versenyre meghívtuk a névadó leányát, Érsek Emmát férjével együtt. A verseny ötletgazdája, szervezõje és játékvezetõje Dr. Karácsony István volt. 1945-tõl 1965-ig (20 év) Hegyi Ferenc volt a tûzoltótestület parancsnoka, fél évig Karácsony Lajos is volt ebben az idõintervallumban parancsnok. 1965-tõl 1990-ig (25 év) Sághi János látta el a parancsnoki tisztet. 1990-ben egészségi állapotára hivatkozva lemondott. DSZ0905.p65 2
3 1975-ben az egyesület elnöke Mészáros József, titkára Derzsi József, pénztárosa Mészáros Gyula, mûszaki felelõse Majdán István, ifjúsági felelõse Karácsony István volt. Utóbbi 1969-tõl 2005- ig (36 év) volt az egyesület ifjúsági felelõse. 1976-ban a testület létszámát 23 fõ alkotta. Ekkor még a régi öreg tûzoltók közül Sipos János (szül.: 1907 1927-ben lett tûzoltó 49 év), Mészáros József (szül.: 1917 1946-ban lett tûzoltó 30 év), Sághi János (szül.: 1922 1938-ban lett tûzoltó 37 év) is az egyesület tagjai voltak. 1979-ben az egyesület elnöke Mészáros József, parancsnoka Sághi János, titkára Derzsi József, pénztárosa Gutori László, szertárosa Borbély Imre, ifjúsági felelõse Karácsony István. Az egyesület 1981-ben egy ZUK gépkocsival és egy 800 liter/perc teljesítményû kismotorfecskendõvel gyarapodott. 1984-ben az elnök Derzsi József lett, a vezetõség tagjai: Sághi János parancsnok, helyettese Mészáros Gyula, a pénztáros Gutori László, szertáros Borbély Imre, ifjúsági felelõs Karácsony István. 1990-ben elnök Derzsi József, parancsnok Lakatos Károly, helyettese Cseh Vilmos, pénztáros Gutori László, titkár Karácsony Miklós, ifjúsági felelõs Dr. Karácsony István. Lakatos károly 1990- tõl 2001-ig volt az egyesület parancsnoka. (11 év) 1992-ben lett elnök Tonomár Károly (Derzsi József 8 évig volt elnök). 2001-ben újra tisztújítás történt. Elnök lett Karácsony Miklós, parancsnok Tonomár Károly (9 évig volt az egyesület elnöke), parancsnokhelyettes Cseh Vilmos, titkár Varga István, szertáros Lakatos Károly, ifjúsági felelõs Dr. Karácsony István. 1995-ben számottevõen gazdagodott az egyesület felszereltsége. Loosdorf településtõl (Ausztria) egy OPEL gépjármû fecskendõt, Helmond településtõl (Hollandia Karácsony György) pedig 2 db Volkswagen tûzoltó motoros fecskendõt kaptunk. 1997-ben az egyesület taglétszáma 24 fõ volt. Jelenleg az elnök Karácsony Miklós, a parancsnok Tonomár Károly. Nevezetes tûzesetek: Elementáris erejû tûzeseteink voltak 1921- ben Mosondarnón, 1932-ben pedig Zseliben. Az 1921-es tûzvészkor nem volt még a falunak tûzoltósága, és a raktárban porosodó hasznavehetetlen fecskendõhöz senki sem nyúlt. Tétlenül várta a község lakossága, hogy a szomszéd községek segítsenek. Az 1932- es tûzvész alkalmával már a mi tûzoltóink is derekasan helytálltak. 1921-ben Mosondarnó község egyik fõúti házsora csaknem teljesen leégett. 1932-ben Zseli község felét hamvasztotta el a tûzvihar. Mindkét tûzeset után Köllõ János plébános hatalmas gyûjtéssel segítette a két katasztrófa sújtotta községet. Még a minisztériumokat is megjárták. Egyesületünk 1946 óta vesz részt rendszeresen a járási versenyeken. 1946-tól 1990-ig (44 év) felnõtt tûzoltóink 5 esetben elsõ helyezést, 8 esetben második helyezést értek el. Gyermek tûzoltóink 1972-tõl 1998-ig (26 év) 7 esetben elsõ helyezést, 6 esetben második helyezést, 2 esetben harmadik helyezést értek el. A gyermek tûzoltóink megyei, országos, nemzetközi versenyeken is részt vettek. A tûzoltó-egyesület 2002-ben felújíttatta a Szent Flórián zászlót, még ebben az évben pályázat segítségével korszerûsítették a felszerelést, 2003-ban a tûzoltó-egyesületi helyiséget alakították ki pályázat útján nyert pénzbõl és nagyon sok társadalmi munkával. Ott szép egyesületi díszfalat kreáltak. Még ebben az évben az egyesület elhunyt tagjai emlékére emléktáblát készíttettek, avattak és szenteltettek fel. Terveik között szerepel a lófogatú tûzoltófecskendõ felújítása is. A tûzoltó testület éves viszonylatban vizes-gyakorlatokat tart, terv szerint elvégzi a tûzrendészeti ellenõrzéseket, tûzõrséget szervez, tûzmegelõzést, adott esetben tûzoltást végez a riasztások alkalmával. Májusban rendszeresen megszervezik a Flórián-napot, egyenruházatot szerez be, szervezi a tagság utánpótlását, társadalmi munkára mozgósít, részt vesz az árvízi védekezésben. Summa summarum: elmondhatjuk, hogy összességében eredményes, jó munkát végez 120 éve a lakosság szolgálatában. Dr. Karácsony István Bursa Hungarica Darnózseli község Önkormányzata az Oktatási Minisztériummal együttmûködve 2010. évre is kiírja pályázatát a Bursa Hungarica Felsõoktatási Önkormányzati Ösztöndíj Pályázatra, amely a felsõoktatási intézmények nappali tagozatán elsõ diplomát szerzõ hallgatók ( A típus), illetve a tanulmányaikat (utolsó éves, érettségi elõtt álló középiskolások) az adott év szeptember 1-jén kezdeni kívánó ( B típus) szociálisan hátrányos helyzetû fiatalok számára nyújt rendszeres anyagi segítséget az esélyteremtés érdekében. A pályázatok benyújtására 2009. október 30-ig van lehetõség. A határidõ elmulasztása jogvesztõ. A pályázattal kapcsolatban bõvebb információ kapható a körjegyzõség hivatalában, illetve további tájékoztatás a www.bursa.hu weboldalon. Cseh Lászlóné Beszélgetések hatórai tea mellett az élet fontos és kevésbé fontos dolgairól novemberben, hetente egyszer a Közösségi Házban. Tervezett témák: Emberi kapcsolatok avagy odúlakók lettünk? Siker... avagy ahogy élni szeretnénk. Otthon... Jelent-e még valamit a mai ember számára? Mindennapi félelmeink. Stressz a modern gyilkos. A végleges idõpontok a falutévében jelennek meg. Egészségügyi Szolgálat Ésszerû módosítás a közterület használatban A környezõ települések mintájára Darnózselin a nyáron bevezetett közterület-használati rendelet, ne tagadjuk, megosztotta a közvéleményt. Voltak szép számmal, akik üdvözölték a buszok buszfordulóba irányítását, a súlykorlátozást, a villanyoszlopokra akasztott reklámok szabályozását. És persze volt olyan is, aki nem értett egyet a negyventonnás kamionoknak a község útjairól való kiszorításával. Nehéz kérdés, hiszen tény és való, hogy van, akinek megélhetése a kamionozás, aki csak éjszakára jön haza. De az is tény, hogy az önkormányzatnak nincs pénze a tönkrement és a nem megfelelõ használattal tönkre tett utcák újjáépítésére. A TEÚT programban 50%-os önrésszel jövõre még megépítjük a Kossuth Lajos utcát, de már nem marad sem pénz sem lehetõség a többi (Szabadság, Táncsics, stb.) utcák megépítésére. Az állam sem ad már erre, jövõre már nem lesz TEÚT pályázat. A képviselõ-testület úgy döntött, hogy gesztusértékkel a helyi sofõrök érdekeit szem elõtt tartva, munkahelyük megtartása érdekében módosítja, felpuhítja a rendeletet. November 1-jétõl a 10 tonnát meghaladó gépjármûvek lesznek kiszorítva a község útjairól. Annak, aki a 10 tonna súlyt meghaladó gépjármûvével a községben 15 percet meghaladóan parkol, közterület-használati díjat kell fizetnie. A díj mértéke napi 1000 Ft. A módosított rendelet megtekinthetõ a www.darnozseli.hu oldalon az Önkormányzat Rendeletek címszó alatt. dr. Tóth Zoltán, körjegyzõ DSZ0905.p65 3
4 Áldd meg Urunk asztalunkat! Jeles Napok a konyhában, az asztalunkon. Az õsz, október, a betakarítás, az újbor ünnepe. Édes õsz jött / Hull a körte / Hamvas szilva / Hull a földre. Itt az alma / Kasba rakd! / Ott a szõlõ, / Hamm, bekapd! / Bokor alatt dió búvik, / Ott ne hagyd! Sarkady Sándor: Édes õsz Tárkonyos bableves Hozzávalók: 25 dkg szárazbab, lehet apróbb-nagyobb, fehér vagy tarkabab is, 1 babérlevél, 50 dkg nyers füstölt sonka, 25 dkg vegyes leveszöldség, 1 fej hagyma, 2 gerezd fokhagyma, friss vagy szárított tárkony. Ha friss, egy kisebb csokor leveleit vágjuk apróra, ha szárított, 1 teáskanálnyi kell. 2 dl tejföl, 1 ek. liszt, kevés tárkonyecet (vagy citromlé) Elkészítés: A babot elõzõ este megmossuk és beáztatjuk. Másnap a leszûrt babot annyi vízbe tesszük, amennyi bõven ellepi, és egy babérlevéllel puhára fõzzük. Egy külön edényben bõ vízben és enyhe tûzön puhára fõzzük a sonkát. Közben a zöldségeket meghámozzuk, kockára (vagy karikára) vágjuk. A hagymát és a fokhagymát szintén meghámozzuk, a hagymát apró kockára vágjuk. A megpuhult babot leszûrjük, a puha sonkát a fõzõvízbõl kivesszük, bõrét és zsíros részét levágjuk, a sovány sonkát felkockázzuk. A sonka fõzõlevébõl ízlés szerint annyit hígítunk vízzel, hogy kb. 1,5 l (nem túl sós!) levet kapjunk. Ebbe beletesszük a babot, a kockára vágott sonkát és a kockára vágott zöldségeket, a hagymát és a préselt fokhagymát. Addig fõzzük, amíg a zöldség megpuhul. Ekkor a tejfölt elkeverjük a liszttel és kevés levessel, majd ezzel a forrásban lévõ levest behabarjuk. Most kerülhet bele az aprított vagy szárított tárkony, ezzel a levest kevergetve összeforraljuk. A végén tárkonyecettel vagy citromlével ízesítjük. A tárkonnyal készülõ levesek között a tárkonyos bableves nagyon kiadós és tartalmas leves, füstölt hússal tartalmas házias étel, amely téli levesként is ideális. Tippek: A sonkát szintén érdemes beáztatni a sós-füstölt íz enyhítése érdekében, vagy ha túl száraz lenne. Ehhez azonban pár óra is elegendõ. A sonka helyett füstölt tarját, de természetesen füstölt csülköt is használhatunk, amelyet kicsontozva és apróra vágva adunk a leveshez, áztatásáról szintén ne feledkezzünk meg! A csülök hosszabb fõzési idõt igényel! A sonka zsíros részének levágása természetesen nem kötelezõ. A leves különösen zsíros sonkával elkészítve nagyon tartalmas, de ízlés szerint tehetünk bele csipetkét vagy galuskát, esetleg fõzhetünk bele a zöldségekkel együtt kockára vágott krumplit. Gombás rakott hús A gombás rakott hús gombaszezontól függetlenül bármikor elkészíthetõ. A házias ízek kedvelõi készítsék sertéshússal, a könnyebb ételeket elõnyben részesítõk pedig pulykahússal. Elkészítése gyors és egyszerû, amíg a hús sül, marad idõ egyéb teendõre vagy pihenésre is. A receptet kezdõknek is ajánljuk. Hozzávalók: 4-6 szelet tarja, vagy lapocka (csont nélkül) vagy pulykamell, 25 dkg csiperke gomba, de a vegyes erdei gomba fölségesebb, 1 fej hagyma, 1 gerezd fokhagyma, 1 doboz tejföl, 2-3 ek. mustár, 2 ek. olaj, apróra vágott zöldpetrezselyem, kakukkfû, só, bors, reszelt vagy szeletelt sajt (elhagyható). Elkészítés: A húst kiklopfoljuk, sózzuk és borsozzuk, majd kenjük meg vékonyan mustárral. Serpenyõben forró olajon a szeletek mindkét oldalát pirítsuk meg, majd vegyük ki a serpenyõbõl és helyezzük egy nagyobb tûzálló tálba vagy tepsibe. A hagymát és a fokhagymát vágjuk apróra, a megtisztított gombát vágjuk vékony szeletekre. A serpenyõben a maradék olajon dinszteljük meg a hagymát és a fokhagymát, pár perc elteltével adjuk hozzá a gombát. Óvatosan sózzuk és borozzuk (a hús is fûszeres, vigyázat!), adjuk hozzá a kakukkfüvet, és elõbb közepes, majd erõs tûzön, állandóan kevergetve pirítsuk, amíg a leve elforr. Ha kész, keverjük bele az apróra vágott zöldpetrezselymet. A hússzeleteket rakjuk meg a gombával, és tegyünk minden szeletre 2-3 ek. tejfölt, amit simítsunk el a gombán. A tepsi aljára öntsünk fél deci vizet (olaj nem szükséges, a húsról csepeg le valamennyi), majd alufóliával vagy fedõvel letakarva, 190-200 fokos sütõben kb. 1 órát sütjük, végül megpirítjuk. A pirítás elõtt a húsokat lefedhetjük 1-1 szelet (füstölt) sajttal, vagy szórhatunk rá reszelt sajtot. Agombás rakott húshoz kiválóan passzol a krumplipüré. Tippek: Aki további variációra vágyik, a gombához adhat csíkokra vágott sonkát, szalonnát, esetleg cukkinit. A szeletek ne fedjék egymást, így tudjuk gusztusosan megrakni a gombával és késõbb esetleg a sajttal. Almás kuglóf Ha igazán szaftos süteményre vágyunk, ajánljuk a következõ almás kuglófot. Elkészítése abszolút nem nehéz, és finom hozzávalókat rejt. A gyümölcsnek köszönhetõen sokáig friss marad. Hozzávalók: 20 dkg puha vaj, 20 dkg cukor, 4 tojás, 20 dkg liszt, 2 tk. sütõpor, 50 dkg alma, 10 dkg (ét)csokoládé, 10 dkg darált dió (mandula vagy mogyoró). Elkészítés: A vajat gépi habverõvel habosra keverjük. Ezután hozzáadjuk a cukrot, és addig keverjük, amíg a cukor el nem olvad. Egyenként dolgozzuk a vajas masszához a tojásokat. A lisztet keverjük el a sütõporral és adjuk a vajas krémhez. Az almát mossuk és hámozzuk meg, magházát vágjuk ki és nagylyukú reszelõn reszeljük a tésztához. A csokoládét vágjuk apró kockára, és a darált dióval együtt szintén adjuk a masszához, kézi habverõvel vagy fakanállal keverjük az egészet össze. A tésztát töltsük elõkészített kuglóf formába. 180 fokos sütõben kb. 50 percig sütjük, majd 10 percig a formában pihentetjük, ezután óvatosan kiborítjuk egy tányérra. Ha kihûlt szeleteljük. Tippek: Kiborítani úgy a legegyszerûbb a kuglófot, ha a forma tetejére egy megfelelõ méretû lapos tányért helyezünk lefordítva, és a tányért a kuglóf formára szorítva az egészet átfordítjuk. Ha jól elõkészítettük a sütõformát, a kuglóf nem fog beleragadni, hanem szépen kijön. A csokoládét érdemes minél apróbbra vágni, ízlés szerint akár reszelni is lehet, bár ez hosszadalmasabb. Az almás kuglófot tálalhatjuk porcukorral meghintve, de akár csokoládé öntettel is. Na és mit igyunk az étel mellé? A gyerekeknek lehet must, vagy a kertben megtermett almából finom, vegyszer nélküli friss almalé, nagyoknak Mártonra van már újbor. F. Hegyi Ágnes Fazekas Zoltán DSZ0905.p65 4
5 Hová megyünk? Az anekdota szerint a fejlett világból érkezõ tudós - turistának valahol egy vadregényes, ám elmaradt világban hiányérzete támadt, nem találta a szemetesládákat az út szélén, nem látott kukákat. Izgatottan kérdezte a szembõl érkezõ, állatait terelgetõ parasztot, ugyan már merre vannak a kukák, hol vannak a szemétkosarak, hova teszik a szemetet? Kérdésére az alábbi választ kapta: Hogy hogy hová? Hát, amit veszünk, vagy amit a Föld terem, azt használjuk vagy megesszük. Amit nem eszünk meg, az jó lesz az állatoknak. Ami nekik se jó, az jó lesz a földnek. Ami a földnek sem jó, azt eltüzeljük. Amit meg nem tudunk eltüzelni, azt félretesszük, még jó lesz valamire. A fenti történet a nyolcvanas éveket, gyermekkoromat, Kisbodakot juttatja eszembe. Hát tényleg nem volt ennyi szemét, nem volt kuka, nem jött a Rekultívos autó. Igaz, a tej legfeljebb szerdáig volt jó, s nem 2011.01.12-ig, a csomagolásnak a csomagolás volt a funkciója, nem a reklámozás és a tartósítás, a paprikát és a paradicsomot a kertbõl, vagy a piacról lehetett beszerezni, s nem járt hozzá mûanyag zacskó, a mama nem alufóliába csomagolta a süteményt, az újság szürke lapjai másodpercek alatt égtek el, a szappan mûanyag doboza örök darab volt, nem úgy mint a tusfürdõé. Érthetetlennek tûnt a ballonos Colombo, amint az egyik áldozat életminõségét, szokásait a szemeteskukájának átvizsgálásával akarta megállapítani. Ma már értjük. Égetõ probléma elõtt állunk. A régió több mint hatvan településének össze kell fognia, új hulladéklerakót kell építenie. A régi megtelt, elavult, nem képes kielégíteni a fogyasztói társadalom igényeit s az EU jogszabályi elõírásait. 5.000.000.000 Ft. Ötmilliárd forint a költségvetése az új hulladéklerakó építésének! Sok? Felfoghatatlan, rengeteg. A településeknek ebbõl 30% önrészt kell vállalni. A legutóbbi testületi ülésen hosszasan néztem a Tisztelt Képviselõk arckifejezését, amikor dönteni kellett arról, hogy Darnózseli község részt vesz vagy sem a hulladéklerakó megépítésében. Ha igen, akkor vállalni kell 6.855.000 Ft önrész befizetését, és kezességet 20.565.000 forint értékben. Ehhez jön még hozzá a jelentõs mértékû hulladékszállítási díjemelés. Borzasztó! Csak hozzávetõlegesen: a község éves adóbevétele mintegy 30.000.000 Ft. Vagy esetleg ki is lehet maradni. Ekkor a település vagy saját maga oldja meg a hulladékgazdálkodást ez ugye a lehetetlen kategória vagy vállalja, hogy a lakosságnak horribilis hulladékszállítási díjat számláz ki a mindenkori hulladékszállító vállalat. Ez sem járható út. Persze az sem járható út, hogy visszafelé mutogatva felelõsöket keresünk, hogy miért is jutottunk idáig, miért nem lehetett erre a problémára elõbb, tudatosabban készülni itt a kistérségben. Sajnos a fenti kötelezettségvállalás nagyban határozhatja meg a település, a térség jövõjét. dr. Tóth Zoltán, körjegyzõ Védõnõi tanácsadás Kedd: 8 órától 9 óráig védõnõi tanácsadás, 9-kor általános tanácsadás háziorvossal. Péntek: 8 órától 10 óráig védõnõi tanácsadás. Minden hónap 2. péntek: 11 órakor gyermekorvosi szaktanácsadás. Minden hónap 4. szerda: 8 órától várandós szaktanácsadás. Meseor seország szág-tündér Tündérkert épül Darnózselin Tavaly október elején községünk egy kis küldöttséget fogadhatott Kutyfalváról (Románia, Maros megye, 670 km), melyet Sute Ilie polgármester úr és Székely Levente református lelkész vezetett. Akkor az egyik vendégünk, Nagy Csaba bácsi megemlítette, hogy szeretne valami olyat ajándékozni az óvodánknak, ami majd tovább bõvítve, fejlesztve, új színfoltja lehetne a játszóudvarnak. Mivel õ kerti figurák készítésével is foglalkozik, szeretné, ha a Hófehérke és hét törpe mesefigurákkal, amelyeket személyesen fog majd elhozni, elindulna a darnózseli oviban egy mesekert kialakítása. Idén Búcsúra, (szeptember 2. vasárnapja) Csaba bácsiék elhozták a mesefigurákat. Szombaton, szeptember 12-én, reggel a mesefigurákat kihelyezték, s 10 órakor az óvodások és az óvó nénik egy kis köszöntõ mûsor keretében átvehették. Most már a darnózseli képviselõkön és az apukákon a sor, hogy a Meseország tovább bõvüljön újabb mesefigurákkal, meseházakkal, na és padokkal, ahová a mesefoglalkozások alkalmával ki tudnak majd ülni a kicsik, a kedvenc meséik figurái közé. Írta: Fazekas Eszter, fotó: Talpas Balázs Újra tüdõszûrés Darnózselin Az ez év augusztus 29-én, szombaton, mûszaki okok miatt elmaradt a tüdõszûrés. Ennek pótlására kerül sor 2009. november 13-án, pénteken 8 órától 12 óráig. A buszos tüdõszûrés helyszíne ismét a tornacsarnok elõtti terület lesz. A szûrés 40. életév betöltése után ingyenes, és beutaló sem szükséges, de a szûrésre jelentkezõnek a helyszínen nyilatkoznia kell, hogy egy éven belül nem volt mellkas röntgenen. 40 éves kor alatt kizárólag munka-alkalmassági célból, illetve házi vagy üzemorvosi beutalóval végzik el a vizsgálatot, melynek térítési díja bruttó 850 Ft. Igény esetén a vizsgálat eredményét felbélyegzett, megcímzett válaszboríték ellenében lakcímre postázzák. TAJ-kártyát és személyi igazolványt mindenki hozzon magával. DSZ0905.p65 5
6 Híres darnózseliek Sorozatszerkesztõ: Fazekas Zoltán Kedves olvasók! A fenti címmel, egy új sorozatot indítunk, amelyben bemutatjuk, illetve bemutatkoznak Darnó és Zseli híres emberei, azok, akik itt születtek, vagy akiket családi szálak ide kötnek, s nem utolsósorban azok, akiket munkájuk kötött ide. Elsõként Szabó Kálmán bácsit mutatjuk be. Szabó Kálmán 1926-ban született a mai Szlovákia területén található Ekel nevû településen. A család nem élt jómódban, hat éhes szájat kellett etetni. Szabó Kálmán volt a legkisebb gyermek, azért is taníttatták, mert testvérei már elkerültek a családi házból. Ekel település községházának falán egy emléktábla emlékezik meg a település híres szülöttérõl, Csokonai Vitéz Mihály múzsájáról, Vajda Júliáról, aki szintén itt élt. 1944-ben a leventéket, így Szabó Kálmánt is 18 évesen elvitték nyugatra a németek. A holland tengerpartig jutott el, ahol amerikai fogságba került. Errõl az idõszakról egy naplót írt, melyet rajzokkal díszített. 1946-ban a Vöröskereszt hozta haza õt, ekkor már Csehszlovákiában bezárták a magyar iskolákat, ezért 1946 telén a befagyott Dunán jött át, és Gyõrben fejezte be a Tanítóképzõt. Mivel anyagi támogatásra szüleitõl nem számíthatott, népi kollégiumba került. Itt együtt lakott többek között az építõipari szakiskolásokkal, akiknek pénzért készített házi feladatként feladott rajzokat, hogy egy kis zsebpénzhez jusson. 1948-ban képesítõzött, 52-en voltak az osztályban. Õ készítette a tablót, nagyon jó kézügyessége volt. 1948 szeptemberében felvették a Képzõmûvészeti Fõiskolára, de novemberben kénytelen volt otthagyni, mert nem volt senki hozzátartozója Magyarországon, és a drága rajzeszközöket képtelen volt megvenni. Visszajött Gyõrbe, és ezután került Darnózselire 1948-ban, 22 évesen. Itt kezdett tanítani, letelepedett és itt dolgozott haláláig. Nem lehetett könnyû számára, hogy évekig nem láthatta szüleit, testvéreit. Csak 1952-ben mehetett haza elõször látogatóba Nagykeszire, a Csallóközbe. Ekkor már házas ember volt. Mivel jól beszélt szlovákul, elvégezte a Tanárképzõ Fõiskolán az orosz szakot. Kiváló rajzkészsége miatt még rajzot is tanított Darnózselin. Késõbb Pécsett a Tanárképzõ Fõiskolára járt rajz szakra munka mellett. 1952-tõl igazgatóhelyettes lett Ódor Imre igazgató mellett. 1955-tõl pedig õ lett az igazgató 1976-ig. Szabó Kálmán a csapatvezetõi teendõket látta el, amikor Darnózselire került. 1950-51-ben az iskola az erdészettõl kapott fekete nyár facsemetéket, és ezeket az akkori iskolásokkal ültette el a tanítási órák után, délutánonként. A fatelepítést Cseh József és Tóth József is segítette. Ma már nagyszülõk, akik ültették a kis fákat. Az akkori iskolások közül Szvobodáné Nagy Katica még emlékszik rá, ahogyan a falu szélén, a dimbes-dombos gazos területen elültették a fákat, így próbálták rendezettebbé tenni a területet a Mikota tó mellett. Mára már a fekete nyárfák nagyra nõttek, egész erdõ lett belõle, sajnos köztük sok akác is meggyökeresedett. Szabó Kálmánnak köszönhetõ az 1965-ben átadott iskolaépület, mert a régi huzatos volt, télen nem lehetett felfûteni, a tetõ beázott. A Duna utca felõl, az új iskola mellett az akkori gyümölcsös létrehozása szintén az õ nevéhez fûzõdik. Körülbelül 100 gyümölcsfát kapott az iskola ajándékba, fõleg almafákat a Földmûves Szövetkezettõl. A gyakorlókert már megszûnt, helyére részben társasházak épültek, illetve a terület az iskolaudvar részévé vált. (Egy fásítási pályázatnak köszönhetõen szil-, juhar-, kõris- és tölgyfákat ültettek el 2001-2002-ben az iskola tanulói.) Kivette részét a falu kulturális életébõl is, õ volt a kultúrotthon igazgatója 1955-tõl 1963-ig. Ódor Imrével közösen színdarabokat állítottak színpadra. A Fõ utcán állt a régi iskolaépület, ahol a hozzáépítéssel kialakított részben egybe lehetett nyitni két tantermet (spanyolfal választotta el) és színpad is volt. Itt mutatták be a település aktív tagjaival például a János vitézt, A Noszty fiú esete Tóth Marival címû színmûveket. Noszty Ferit Szabó Kálmán, Tóth Marit Karácsony Annuska játszotta. A darabok zenei részét Ódor Imre oldotta meg, a díszleteket Szabó Kálmán festette. A díszlet elemei elfordíthatók voltak, így mindkét felén használható volt, az egyik felén szõlõtõkék, a másikon legelészõ birkanyáj volt. Nem csak Darnózselin, de Héderváron is festett díszleteket annak idején. Az amatõr, lelkes színjátszók Csiky Gergely Nagymama címû darabját is elõadták, melynek fõszerepét Böröndi Margit játszotta. Emlékezetes színházi elõadások voltak mûsoron. Önkéntes belépõdíjat is felajánlottak a falubeliek, így 1961 nyarán egy autóbusszal ebbõl a pénzbõl háromnapos kirándulásra vitték Szabóék a tánc- és színjátszó csoport tagjait. Elsõ állomás a mohácsi emlékhely megtekintése volt, utána Harkányfürdõre mentek. Pécsen volt a szállás. Az ötvenes években a gyõri színház is tartott itt elõadást, melynek egy feltétele volt: legalább kétszáz nézõ legyen az elõadáson. A nagyteremben még a hétvégeken dudabálokat is rendeztek az ifjúságnak, ahol Szarka Antal tangóharmonikával szolgáltatott zenét. A szülõknek körbe rakták az iskolapadokat és jókat beszélgettek, míg a fiatalok táncoltak. Ez azért volt jó, mert a fiatalok szeszes ital nélkül, kulturáltan töltötték a szabadidejüket. A község tánccsoportja és a színjátszók még vendégszereplést is vállaltak. Voltak például Csehszlovákiában, Budapesten, a Nemzetközi Vásáron. Szabó Kálmán kísérte el õket a felesége, Manci néni helyett, mert kisgyermekük miatt otthon kellett maradnia. A táncokat mint a lakodalmast Mosonmagyaróvárról érkezõ táncoktatók tanították. Ezekben az években a tánccsoport mellett a citerazenekar is híres volt. A citerazenekar vezetõje, Borbély József Gyõrbõl járt ki. A Földmûves Szövetkezet melynek Szabó Kálmán volt az ügyvezetõje abban segített ezekben az években, hogy fizette a tánc- és citeraoktatók honoráriumát, valamint a néptáncosok ruhájára is adott pénzt. Az elsõ televízió is Szabó Kálmánéknál volt, téli estéken szívesen nézte náluk többek között a plébános úr, az állatorvos a korcsolyaversenyeket. Mivel egyre többen jártak el hozzájuk tévét nézni, átvitték az egyik tanterembe a készüléket. Körülbelül 35 évvel ezelõtt át akarták helyezni a fõutcát Darnózselin a Táncsics utcába, a nováki úttal akarták összekötni. Szabó Kálmán és Nagy Lajos képviselõk vállalták, hogy felmennek a minisztériumba, hogy az országút maradjon a helyén, és úgy újítsák fel. Sikerült elérni: maradt az akkori Felszabadulás utca a falu fõutcája. Kálmán bácsitól kis termete ellenére tartottak tanítványai, mégis felnõtt korukban sokan visszajöttek, felkeresték, míg élt, mert nagyon szerették. Többek között Sillai László világbajnok birkózó, aki Gyõr elsõ világbajnoki aranyérmét szerezte is tanult Darnózselin, Szabó Kálmán keze alatt. Sajnos már 29 éve, 54 éves korában súlyos betegségben meghalt, de a volt tanítványai közül még ma is sokan meleg szavakkal emlegetik, sokan szerették, mégis emléke sajnos feledésbe merült, pedig aki végigmegy az iskola folyosóján, láthat azok közül a tablók közül néhányat, amit õ készített. 1948-tól korai haláláig sokat tett a faluért, az itt élõkért. (Szabó Kálmánné, Manci néni elbeszélése alapján) Felhívás! Gyakori panaszként érkezik a Hivatalba, hogy több lakóingatlan elõtt a fák, díszfák, cserjék ágai belógnak a járdára, és hogy néhány ház elõtt, a járdán keresztben parkoló autók akadályozzák a gyalogosforgalmat. Felhívjuk a lakosság figyelmét, hogy a házak elõtti fák, cserjék gondozása az Önök feladata, a járdán való parkolás, ott a gyalogosforgalom akadályozása pedig engedély nélküli közterület-foglalásnak minõsül és ez szabálysértés. DSZ0905.p65 6