Adóváltozások 2016 Dr. Tillmann-Borók Andrea Tájékoztatási ügyintéző
A személyi jövedelemadó változásai 2
Az adó mértéke 2016. január 1-től az adó mértéke 15 százalék. Az adó mértékének változása miatt nem pénzben megszerzett kamatjövedelem, a kamatkedvezményből származó jövedelem, a nem pénzben megszerzett adóköteles nyeremény, az ellenérték nélkül vállalt tartási szerződés alapján a nem pénzben juttatott vagyoni érték, lakás önkormányzatnak történő bérbeadásából származó jövedelemnél az adóalapja a jövedelem 1,18-szorosa. A nem pénzben megszerzett kamatjövedelem esetén, ha az eho fizetéssel is jár, az adó alapja a jövedelem 1,27-szorosa (2015-ben még 1,28-szorosa volt.) Kivétel: A béren kívüli és az egyes meghatározott juttatások, ahol az adó alapja továbbra is a jövedelem 1,19-szerese. A tartós befektetéshez és a vállalkozói adóalaphoz tartozó kedvező adómértékek nem változnak. 3
Ingó értékesítés Az adókulcs változása miatt módosul a megfizetés alól mentesített adó összegének nagysága. 2016. január 1-től nem kell megfizetni az ingó vagyontárgyak átruházásából az év során együttesen származó jövedelem adójának a 30 ezer forintot meg nem haladó részét Továbbra is adómentes az ingó értékesítésből származó 200 ezer forintot meg nem haladó jövedelem. 2015-ben: 200 ezer x 0,16 = 32 ezer 2016-ban: 200 ezer x 0,15 = 30 ezer 4
Családi kedvezmény 2016-ban a családi kedvezmény összeg: 1 eltartott esetén: 66 670 forint 2 eltartott esetén: 83 330 forint 3 és minden további eltartott esetén: 220 000 forint Az eltartottak, kedvezményezett eltartottak adóazonosító jelének feltüntetése a 2016-os évről szóló bevallásokban és a 2017. január 1-étől megtett adóelőlegnyilatkozatokban lesz csak kötelező! családi járulékkedvezményt: összege az összevont adóalap terhére érvényesíteni nem tudott családi kedvezmény 15 százaléka és az átváltási kulcs 625 százalékról 667 százalékra változik (az év közben érvényesített járulékkedvezményből adóalap kedvezményt képezünk) első házasok kedvezményét: a kedvezmény összege havi 31 250 forintról 33 335 forintra emelkedik 5
Családi kedvezmény Bővül a családi kedvezményre jogosult személyek köre : 2016-tól a családok támogatásáról szóló törvény családi pótlékra jogosultnak tekinti a szülővel együtt élő élettársat is, ha - az érintett gyermekkel közös lakó vagy tartózkodási hellyel rendelkezik és - a szülővel élettársként legalább egy éve szerepel az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásában vagy a szülővel fennálló élettársi kapcsolatát az ellátás megállapítására irányuló kérelmet legalább egy évvel megelőzően kiállított közokirattal igazolja. 6
Családi kedvezmény Példa: Élettársak a korábbi házasságaikból származó 2-2 gyermeket nevelnek közös háztartásban és 2015. január 10-én regisztráltatták magukat az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásában az illetékes közjegyzőnél. 2016. januártól a családi kedvezményt 4 gyermek után, azaz 220 000 x 4 = 880 000 forint összegben vehetik igénybe év közben akár közösen érvényesítve is az adóelőleg nyilatkozatban. Regisztráció hiányában év közben mindketten csak a saját gyermekeikre tekintettel, azaz egyenként csak 83 330 x 2 = 166 660 forint kedvezményre jogosultak, igaz év végén a kedvezményt az adóbevallásukban megoszthatják. 7
Adóbevallások A 2015-ös évről szóló adóbevallási kötelezettségnek a magánszemély - figyelemmel a törvényi feltételekre - Adónyilatkozat (1553ADÓNYILATKOZAT) Egyszerűsített bevallás (1553NY, 1553E) Adóhatósági közreműködés nélküli bevallás (1553) Munkáltatói adómegállapítás (15M29) Bevallási nyilatkozat (15M30 vagy 15NY31) útján tehet eleget. 8
Bevallási nyilatkozat Ha a magánszemély kizárólag munkáltatótól származó jövedelmet szerzett és megfelel az Szja tv. szerinti feltételeknek, akkor a munkáltatójához megtett bevallási nyilatkozattal (15M30 összesített igazoláson) eleget tehet az adóbevallási kötelezettségének. A nyilatkozatban a magánszemély kéri az adóhatóságot, hogy adóját állapítsa meg, mert megfelel a törvényi feltételeknek. Főbb szabályok: több munkáltató esetén a magánszemély a bevallási nyilatkozatot a választása szerinti munkáltatónál teheti meg; munkáltató hiányában az adóhatósághoz kell benyújtani (15NY31), benyújtásának határideje az adóévet követő év január 31. (jogvesztő!); az adóhatóság az adóévet követő év május 20-áig megállapítja a magánszemély adóját (az adóhatóság az adó megállapításáról nem értesíti a magánszemélyt kivéve, ha a munkáltató nem jól állapította meg az adót (adóelőleget) és ez a magánszemélynél különbözetet eredményez); nem eredményez ellenőrzéssel lezárt időszakot, azaz a magánszemély önellenőrzési jogát nem érinti; ha a magánszemély nem volt jogosult bevallási nyilatkozatot benyújtani, az adóhatóság erről értesíti a magánszemélyt, aki ezt követően már csak 1553-as bevallást nyújthat be. 9
Bevallási nyilatkozat Szja tv. határozza meg azoknak a jövedelmeknek a körét, amelyek megléte esetén bevallási nyilatkozat nem tehető. Ezek a következők: tőkejövedelmek (kamat, osztalék, árfolyamnyereség, vállalkozásból kivont jövedelem); önkéntes pénztári támogatói adomány; ingatlan bérbeadásból származó jövedelem az adóévben az 1 millió forintot meghaladja; tételes költségelszámolást alkalmaz; adóalap, adókedvezményt érvényesít; rendelkező nyilatkozatot ad (kivéve az 1+1 százalék); más okból kötelezett adóbevallás benyújtására. Nem zárja ki a bevallási nyilatkozat megtételét: ha jogszerűen tett nyilatkozatot a munkáltatójának az ekho alkalmazására; egyszerűsített foglalkoztatásból származó jövedelmet szerzett; különadó alá tartozó jövedelme volt. A jogkövetkezmények szempontjából a bevallási nyilatkozat a magánszemély bevallásának minősül, azaz azt nem vonhatja vissza! 10
Adóbevallások A 2016-os évről szóló adóbevallási kötelezettségnek a magánszemély - figyelemmel a törvényi feltételekre Adóhatósági közreműködés nélküli bevallás (1653) Munkáltatói adómegállapítás (16M29) Bevallási nyilatkozat (16M30 vagy 16NY31) Az adóhatóság által elkészített adóbevallás tervezet felhasználásával elkészített bevallás útján tehet eleget. 11
Adóbevallási tervezet Az adóév utolsó napján ügyfélkapuval, vagy erre a célra létrehozott, személyes beazonosítást biztosító elektronikus hozzáféréssel rendelkező azon magánszemély részére, aki nem kért munkáltatói adómegállapítást vagy azt a munkáltató nem vállalta, illetőleg bevallási nyilatkozatot nem adott, az adóhatóság a nyilvántartásban szereplő adatokból adóbevallási tervezetet készít. Főbb szabályok: a bevallási tervezetet az adóhatóság az adóévet követő év március 15. napjától elektronikus úton küldi meg a magánszemélynek; a magánszemély ezt kiegészítheti, kijavíthatja és az így véglegesített bevallást elektronikus úton fogadhatja el május 20-ig, ezzel teljesíti bevallási kötelezettségét; ha a bevallási tervezetet a magánszemély május 20-ig nem fogadja el, 1653-as bevallást köteles benyújtani; a tevékenységet folytató egyéni vállalkozónak és mezőgazdasági őstermelőnek az adóhatóság nem készít bevallási tervezetet; a visszatérítendő adót, a bevallás elfogadásától számított 30 napon belül kell kiutalni. 12
Munkáltatói adatszolgáltatás A 08-as bevallásban adatot kell szolgáltatni: Családi kedvezmény adóelőlegnél történő érvényesítése esetén: - a kedvezmény közös érvényesítéséről, arányáról, - eltartottak adóazonosító jeléről vagy ennek hiányában a természetes azonosítókról és a lakcímről, - arról, hogy a gyermek eltartott, kedvezményezett eltartott vagy felváltva gondozott személy, - jogosultság jogcíméről, - közös érvényesítésnél a másik jogosult adóazonosító jeléről, Első házasok kedvezményénél: - házastárs nevéről, adóazonosító jeléről, - a megosztásról vagy, hogy melyikük érvényesíti a kedvezményt, Bevallási nyilatkozatról: - az adóévet követő év február 12-éig a bevallási nyilatkozatot tett magánszemélyekről. 13
Magánnyugdíjpénztári kifizetések A magánnyugdíjpénztár tagja időbeli korlátozás nélkül kezdeményezheti visszalépését a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe. Ennek eredményeként: a jövedelem megállapítása során nem kell figyelembe venni azt az összeget, amelyet a magánszemély a magánnyugdíjpénztártól a visszalépés esetén tagi kifizetésként kap; ha az állami nyugdíjrendszerbe visszalépő tag a tagi kifizetésként kapott összeget önkéntes nyugdíjpénztárba utaltatja, akkor adóbevallásában rendelkezhet arról, hogy az adóhatóság a visszalépő tagi kifizetés 20 százalékát, de legfeljebb 300 000 forintot utaljon át abba az önkéntes nyugdíjpénztárba, amelyhez a visszalépő tagi kifizetés történt A szabályt a 2015. január 1-jét követő bevételekre is lehet alkalmazni, azaz a magánszemély már a 2015. évi adóbevallásában is élhet rendelkezési jogával. 14
Vadon gyűjtött termék, termény értékesítése Nem egyéni vállalkozóként vagy őstermelőként felvásárlónak történő értékesítés esetén az adót a felvásárlónak kell megállapítania. az adó alapja a felvásárlási ár 25 százaléka, a levont adót a felvásárlónak kell magánszemélyhez nem köthető kötelezettségként bevallania és befizetnie, a felvásárlásról két példányban vételi jegyet kell kiállítani. Amennyiben az értékesítés nem felvásárló részére történik, a bevétel továbbra is a magánszemély önálló tevékenységéből származó bevétele lesz és bevallási kötelezettség alá tartozik. 15
Magánszemélyek különadója A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény alapján saját jogú nyugellátásnak minősül a rokkantsági ellátás és rehabilitációs ellátás. a magánszemélynek nem kell különadót fizetnie, ha a jogviszony megszűnését követő napon rokkantsági ellátás vagy rehabilitációs ellátás kerül megállapításra [a 2013. december 31-étől megszerzett jövedelmekre kell alkalmazni]; nem képez különadó alapot a felmondási időre jutó juttatás, végkielégítés, ha a jogviszony csoportos létszámcsökkentés miatt szűnik meg [a 2015. január 1-étől megszerzett jövedelmekre is alkalmazni kell]; a versenytilalmi megállapodás alapján kikötött ellenérték továbbra is a különadó alapját képezi. 16
Egyéb változások Az eddigi MRP szervezetek mellett új, a javadalmazási politika keretében megszerezhető pénzügyi eszközök kezelését szolgáló MRP szervezet létrehozására ad lehetőséget az MRP törvény kiegészítése. Erre vonatkozóan az Szja tv. is tartalmaz új rendelkezéseket a 7. (1e) bekezdésben. Nem szerez bevételt a magánszemély a javadalmazási politika keretében megszerezhető pénzügyi eszközök kezelését szolgáló MRP szervezet résztvevőjeként az MRP szervezet tagi részesedésének és a szervezet által kezelt pénzügyi eszköz megszerzésével összefüggő kedvezmény révén. Magáncsődhöz kapcsolódóan nem kell jövedelmet megállapítani ingó, ingatlan, vagyoni értékű jog átruházásából származó bevétel után, ha azt a magánszemély teljes egészében a tartozások megfizetésére fordítja a magáncsőd eljárás során, illetve adómentes a követelés elengedése is a csődeljárásban, ha arra akár bírósági adósságrendezés során, akár azon kívüli egyezség vagy megállapodás során kerül sor. Brókerbotrányhoz kapcsolódó új rendelkezések alapján a magánszemélynél nem eredményez adókötelezettséget, ha a pénzügyi intézménnyel szemben fennálló követelését eredményező jogviszonya a pénzügyi intézmény felszámolása miatt szűnik meg. A felszámolással összefüggésben kárrendezés címén a magánszemélyt megillető összeg után a károsult terhére adókötelezettség nem állapítható meg. 17
Köszönöm a figyelmet!