MAGYAR NYELV Tankönyv a gimnáziumok és a szakközépiskolák IV. osztálya számára MAĎARSKÝ JAZYK Učebnica pre IV. ročník gymnázia a pre IV. ročník stredných odborných škôl vydavateľstvo, s. r. o. 1
Autori Szerzők: PaedDr. Csicsay Károly, dr. Uzonyi Kiss Judit Fotográfie Fotók: dr. Uzonyi Kiss Judit Lektorovali Lektorálták: Mgr. Mária Gubík, Mgr. Mónika Kulcsárová Schválilo Ministerstvo školstva, vedy, výskumu a športu Slovenskej republiky pod č. 2012-12809/37616:4-919 zo dňa 27. augusta 2012 ako učebnicu maďarského jazyka pre 4. ročník gymnázia a stredných odborných škôl s vyučovacím jazykom maďarským. Schvaľovacia doložka má platnosť 5 rokov. Jóváhagyta a Szlovák Köztársaság Oktatási, Tudományos, Kutatási és Sport Minisztériuma 2012. augusztus 27-én 2012-12809/37616:4-919 szám alatt mint magyar nyelvtankönyvet a magyar tanítási nyelvű gimnáziumok és szakközépiskolák 4. osztálya számára. A jóváhagyás érvényessége 5 év. Všetky práva vyhradené. Toto dielo ani žiadnu jeho časť nemožno reprodukovať bez súhlasu majiteľa práv. A kiadó a kiadói jogot fenntartja. A kiadó írásbeli hozzájárulása nélkül sem a teljes mű, sem annak része semmiféle formában nem sokszorosítható. Prvé vydanie Első kiadás: 2012 Terra vydavateľstvo, s. r. o. ISBN 978 80 8098 107 5 2
Tartalom HANGTAN (Csicsay Károly, Uzonyi Kiss Judit)... 5 Bevezetés a hangtanba (Csicsay Károly)... 5 A hangtan területei (Uzonyi Kiss Judit)... 7 A magánhangzók rendszere (Uzonyi Kiss Judit)... 8 A mássalhangzók rendszere (Uzonyi Kiss Judit)... 11 A magánhangzótörvények (Uzonyi Kiss Judit)... 12 A mássalhangzótörvények (Uzonyi Kiss Judit)... 15 A részleges hasonulás (Uzonyi Kiss Judit)... 15 A teljes hasonulás (Uzonyi Kiss Judit)... 17 Az összeolvadás (Uzonyi Kiss Judit)... 18 További mássalhangzótörvények (Uzonyi Kiss Judit)... 19 A magyar ábécé (Csicsay Károly)... 21 A szótag (Uzonyi Kiss Judit)... 23 A hangok szótagalkotó ereje (Csicsay Károly)... 23 A szupraszegmentális nyelvi eszközök (Csicsay Károly)... 24 A beszédhangok expresszivitása (Csicsay Károly)... 29 A magyar helyesírás alapelvei (Csicsay Károly)... 33 STILISZTIKA (Uzonyi Kiss Judit)... 37 A stílus... 37 A hangok stilisztikája... 41 A szókészlet stilisztikai vizsgálata... 43 Az állandósult szókapcsolatok stilisztikai vizsgálata... 46 A mondat stilisztikai vizsgálata... 48 STÍLUSRÉTEGEK (Csicsay Károly, Uzonyi Kiss Judit)... 53 A társalgási stílus (Uzonyi Kiss Judit, Csicsay Károly)... 53 A társalgási stílus műfajai (Csicsay Károly)... 55 A tudományos stílus (Uzonyi Kiss Judit)... 55 A szakmai stílus (Csicsay Károly)... 56 A tudományos és szakmai stílus műfajai (Csicsay Károly) 56 A szónoki stílus (Uzonyi Kiss Judit)... 57 A szónoki stílus műfajai (Csicsay Károly)... 58 A hivatalos stílus (Uzonyi Kiss Judit)... 60 A hivatalos stílus műfajai (Uzonyi Kiss Judit)... 60 A publicisztikai stílus (Uzonyi Kiss Judit)... 64 A tömegkommunikáció (Uzonyi Kiss Judit)... 64 3
Az újság, a rádió és a televízió tájékoztató, véleményformáló műfajai (Uzonyi Kiss Judit)... 67 A publicisztikai és a kritikai műfajcsoport (Uzonyi Kiss Judit)... 73 Műsorok a televízióban (Uzonyi Kiss Judit)... 78 Összefoglalás (Uzonyi Kiss Judit)... 82 A szépirodalmi stílus (Uzonyi Kiss Judit)... 83 A SZÓKÉPEK (Uzonyi Kiss Judit)... 87 A hasonlóságon alapuló szóképek A metafora (Csicsay Károly)... 88 A metaforák típusai (Uzonyi Kiss Judit)... 89 Az érintkezésen alapuló szóképek (Uzonyi Kiss Judit)... 93 Hasonlóságon és érintkezésen alapuló szóképek (Uzonyi Kiss Judit)... 94 AZ ALAKZATOK (Uzonyi Kiss Judit)... 97 EGYÉB KÖLTŐI ESZKÖZÖK (Uzonyi Kiss Judit)... 102 Összefoglalás... 105 Fogalomtár... 110 4
HANGTAN Bevezeté s a hangtanba Kempelen Farkas sakkozógépe Már több száz évvel ezelőtt igyekeztek megmagyarázni a beszédhangok képzésének módját. Az első ilyen tárgyú rajzok a 17. század végén készültek, amelyeken a nyelv mozgását ábrázolták az egyes hangok képzése közben. Ezzel a tudománnyal igazából csak száz évvel később foglalkozott egy pozsonyi születésű feltaláló tudós: Kempelen Farkas. Neve hallatán először az 1769-ben készített sakkozógépe juthat az eszünkbe, ám 1770 táján elkészítette a világ első beszélőgépét, amely a belenyomott levegőt az emberi hanghoz hasonló levegőrezgésekké alakította át. Az egyetlen megmaradt példány ma a müncheni Deutsches Museumban látható. A szerkezet egy kis méretű faláda, amelynek belsejében kapott helyet a tüdő, vagyis egy fújtató. A gépezet szája egy gumitölcsér volt. Amikor a fújtatót könyökkel megmozgatta, a Kempelen Farkas beszélőgépe szélládába (ezt a kifejezést az orgonaépítők használták) levegő került. Ezt a légtömeget különböző szelepek és billentyűk segítségével irányította, mozgatta. Amíg jobb kézzel a fújtatót és a szelepeket irányította, bal kézzel a puha tölcsért fogta, amely végül kiadta a hangot. Elég igényes munka lehetett, de biztosan megérte, hiszen beszédre fogott egy élettelen tárgyat. Kempelen emberi beszédről írt tanulmánya a modern fonetikai kutatások egyik alapja lett. A beszédtechnológiával(*) ma is behatóan foglalkoznak. Észre sem vesszük, hogy életünket mennyire befolyásolja ez a fogalom. Az embert megértő és beszélő számítógép a sci-fi világából fokozatosan átkerült a hétköznapi életbe. Ma már természetes, hogy számítógéppel szerzünk információt szinte mindenről. Helyesírási ellenőrző programot futtatunk le, ha bizonytalanok vagyunk helyesírásunkban; internetes keresőt hasz- BESZÉD- HANGOK KÉPZÉSE beszédtechnológia: A beszédkutatás új irányzata, amely a 20. század utolsó harmadában indult fejlődésnek. A mesterséges intelligencián belül a beszéd alapú gyakorlati alkalmazások kifejlesztésével és létrehozásával foglalkozik. 5
nálva több nyelv- és beszédtechnológiai alkalmazást is mozgósítunk. Mobiltelefonunkon hangutasítással tárcsázunk számot, hallgatunk vissza üzeneteket. Ezek az alkalmazások láthatatlanul dolgoznak a háttérben, és jelentősen megkönnyítik életünket, munkánkat. A Mindentudás Egyetemén 2011. február 8-án Kornai András matematikus, nyelvész tartott előadást az ilyen alkalmazások elméleti alapjáról, működési mechanizmusáról, amely elvezet bennünket az információelmélettől a mai modern nyelvelméletekig. Előadásának címe: Szóból ért? Ember, gép, nyelvtechnológia. Megemlítette a magyar számítógépes nyelvészek szegedi konferenciáját, amelyen a szemantikus web kérdése is felmerült. (Szemantikus web értő, értelmet tükröző webre van szükség, egy olyan rendszer készítésére, amely a bemenő szövegre képes válaszolni, reagálni tud az egyszerűbb kérdésekre, az emberi hangokra, a beszédre.) Mobilunkban már vannak hangutasítások, amivel megkezdődött a nyelvtechnológia bevonulása az életbe. Számítógépeink hatalmas méretű információmennyiséget képesek tárolni, sőt feldolgozni. A táblázatban azt láthatjátok, hogy mekkora területet foglal el egy-egy szöveghalmaz. A János vitézt még képes lehet valaki fejben tartani, ám a többi, itt feltüntetett szöveget, szöveg- és könyvtárakat már csak gép és technológiák segítségével vagyunk képesek tárolni. Így fonódik össze a matematika, informatika és a nyelvészet, amely napjainkban egy új tudománnyá kezd válni. (forrás: internet Mindentudás Egyeteme) Google: a világ teljes könyvállománya Library of Congress: Országos Széchenyi Könyvtár: Biblia: Korán: János vitéz: 1 exabyte 50 terabyte 10 terabyte 2 terabyte 4,5 megabyte 750 kilobyte 60 kilobyte FELADAT 1. Keressétek meg az interneten Kornai András előadását Mindentudás Egyeteme! Szűrjétek ki a közel háromnegyed órás előadásból azokat az információkat, amelyeket érdekesnek tartotok, és számoljatok be róluk társaitoknak! 6
A hangtan területei Az emberi beszéd nem elszigetelt hangokból áll, hanem a beszélőszervek által létrehozott folyamat. A beszédhangok képzésében az alábbi elsődlegesen légző vagy táplálkozási feladatot ellátó szervek vesznek részt: a tüdő, a légcső, a gégefő a hangszalagokkal, a garatüreg a nyelvcsappal, a szájüreg a nyelvvel, a fogakkal, a szájpadlással és az ajkakkal, valamint bizonyos esetekben az orrüreg. A HANG- KÉPZŐ SZERVEK Hangképző szerveink (A nyelv és a nyelvek című könyv ábrája) A beszédhangok képzésekor a tüdőből a légcsövön át kiáramlik a levegő, amelyet a hangszalagokat vagy megrezegtetnek, vagy nem. A légoszlop, amelyik a magánhangzók esetében mindig rezeg, akadály nélkül távozik, és a gégefő, a garatüreg, a száj- vagy orrüreg eltérő nagyságától kapja meg jellemző tulajdonságait. Ezért a magánhangzókat nyíláshangoknak nevezik. A mássalhangzók esetében viszont a levegő különféle akadályokba ütközik, vagyis ezek (a h kivételével) akadályhangok. Általában összetapadó beszélőszerveket kell a levegőoszlopnak felpattantania, a beszélőszervek közötti résen kell áthaladnia, vagy az egymással majdnem összezáródó beszélőszervek által hirtelen kialakított vájatban kell súrlódnia. BESZÉD- HANGOK KÉPZÉSE 7
FONETIKA FONOLÓ- GIA FONÉMÁK A MAGÁN- HANGZÓK KÉPZÉSE A NYELV VÍZSZINTES MOZGÁSA A hangtannak a nyelv és a beszéd elkülönítésének megfelelően két területe van. A beszédben hallható hangokkal foglalkozik a fonetika. A fonetika a hangok képzésének pontos mikéntjét, a beszédszervek felépítését, működését, a hanghullámoknak mint levegőrezgéseknek a tulajdonságait, a hallás szerveinek felépítését és működését vizsgálja. A fonológia csak azokkal a hangjelenségekkel foglalkozik, amelyek a nyelvben szerepet töltenek be. Azokkal tehát, amelyek alkalmasak a nyelvi jelek jelentésének megkülönböztetésére. Mit jelent mindez? Mondd ki a kámfor vagy a konfliktus szót! Azt tapasztalod, hogy mindkét szó esetében ugyanazt a hangot ejted az m és az n helyett, mert az f hatására nem tudod szabályosan képezni a felső fogsorod mögött az n- et, illetve a két ajkaddal az m hangot. A fonetikus ezt a szabályostól eltérő képzést is vizsgálja, a fonológus viszont nem. Ennek az az oka, hogy a kiejtésnek a jelentés elkülönítésében nincs szerepe. Mi csak azokkal a hangokkal foglalkozunk, amelyeknek jelentésmegkülönböztető szerepük van. Ezeket a fonológiában fonémáknak nevezik. A fonémák tehát a nyelv elemei, és a beszédben realizálódnak. A magánhangzók rendszere A magánhangzók képzésekor a levegő megrezegteti a lágyan összetapadó hangszalagokat. Zönge keletkezik, és már így, rezgő mozgásban jut a levegő a garatba, majd a szájüregbe. A magánhangzók nyíláshangok, ami azt jelenti, hogy a kiáramló levegő a szájüregben nem ütközik akadályba. A hangszín módosulását a szájüreg nagyságának változtatásával érjük el. A nyelv és az ajak mozgása meghatározó a magánhangzók minőségének szempontjából. A nyelv mozgása kombinált mozgás. Ez azt jelenti, hogy elmozdulása egyszerre vízszintes és függőleges. A) A nyelv vízszintes mozgása a) Azokat a magánhangzókat, amelyeknek képzésekor a nyelv hegye az alsó fogsort éri, aminek következtében a nyelvhát a szájüreg elülső része felé közelít, elöl képzetteknek (hagyományosan magasaknak) nevezik. b) Azokat a magánhangzókat, amelyeknek képzésekor a nyelv hegye eltávolodik az alsó fogsorunktól, ezzel együtt a nyelvhát a szájpadlás hátulsó része felé közelít, hátul képzetteknek (hagyományosan mélynek) nevezzük. 8
A nyelv vízszintes mozgását mutatja a táblázat: a nyelvhát a szájpadlás hátulsó része felé közelít hátul képzett, mély (á, a, o, ó, u, ú) A nyelv vízszintes mozgása szerint a nyelvhát a szájüreg elülső része felé közelít elöl képzett, magas (e, é, i, í, ö, ő, ü, ű) B) A nyelv függőleges mozgása A nyelv függőleges mozgása szerint négy fokot különböztetünk meg: legalsó, alsó, középső és felső nyelvállást. Ez összefügg az állkapocs mozgásával is. E szerint a magánhangzó lehet legnyíltabb, nyílt, félig zárt és zárt. A nyelv függőleges mozgása és az állkapocs lejtése: A nyelv függőleges mozgása felső (i, í, ü, ű, u, ú) középső (é, ö, ő, o, ó) alsó (e, a) legalsó (á) Az ajak mozgása is meghatározó tényező a magánhangzók képzésekor. Az ajakműködés nyílása szerint megkülönböztetünk ajakkerekítéses és ajakréses hangokat: Ajakkerekítéses (labiális) (a, o, ó, u, ú, ö, ő, ü, ű) Az állkapocs lejtése zárt félig zárt nyílt legnyíltabb Az ajakműködés nyílása szerint Ajakréses (illabiális) (á, e, é, í, í) Az időtartam az artikuláció megkezdése és befejezése között eltelő idő. A magánhangzók időtartama nyelvi értékű különbség. Alkalmas arra, hogy két, egymással egyébként azonos szó jelentését megkülönböztesse (pl.: kor kór, tör tőr). A NYELV FÜGGŐLE- GES MOZ- GÁSA AZ AJAK MOZGÁSA AZ IDŐTAR- TAM 9
Ha a tudás milliomosa akarsz lenni, akkor tudd azt is, hogy... a nyelvjárásokban vannak kettőshangzók (diftongusok). A diftongus két magánhangzó egy szótagos kapcsolatát jelenti. Többnyire csak az egyik teljes értékű hang, a másik félhangzó (simuló hang). Vannak olyan nyelvjárások, amelyekben záródó kettőshangzók találhatók (szekeir; mezeü; szárítou) és vannak olyanok, amelyekben nyitódókat ejtenek (sziép, uóra). hosszú magánhangzóink a diftongusokból alakultak ki. a magánhangzók magas és mély elnevezése metaforikus: a keletkező hangélményt, benyomást nevezzük meg. a nyelvjárásokban élő, középső nyelvállásban képzett e hang ( zárt e = é) azért kapta a nevét, mert a köznyelvi e hanghoz képest zártabb a képzése. FELADATOK 1. Olvasd el A magánhangzók rendszere című leckét, és a táblázatok alapján ceruzával írd be a magánhangzókat a megfelelő helyre! MAGAS MÉLY kerekítéses réses réses kerekítéses nyílt 2. Cseréld ki a kar szó magánhangzóját az elkészített ábra segítségével az utasításoknak megfelelően! (Mindig az eredeti szóra vonatkozik a változtatás!) a) Egy fokkal nyíltabb, ajakréses, hosszú, mély hangra! b) Két fokkal zártabb, ajakkerekítéses, hosszú, magas hangra! c) Egy fokkal zártabb, ajakréses, hosszú, magas hangra! d) Egy fokkal zártabb, ajakkerekítéses, rövid, magas hangra! e) Egy fokkal zártabb, ajakkerekítéses, rövid, mély hangra! 3. A 2. feladat alapján gyűjtsetek olyan szavakat, amelyek csak a magánhangzókban térnek el! 4. Versenyszerűen írjatok olyan szópárokat, amelyeknek jelentését a magánhangzó időtartama különíti el (pl.: irat írat, kar kár stb.). 10 zárt legnyíltabb félig zárt
A mássalhangzók rendszere A magyar nyelv mássalhangzóit aszerint csoportosítjuk, hogy mely szervpárok alkotnak akadályt a kiáramló levegő útjában, és ezt az akadályt hogyan szüntetjük meg. A keletkezett akadály helye szerint megkülönböztetünk ajakhangot (p, b), foghangot (t, d), szájpadláshangot. A szájpadláshangokon belül a hangtörvények megértéséhez célszerű elkülöníteni a fog-íny hangot (pl.: ty, gy) és az ínyhangot (k, g), valamint a gégehangot (h). Az akadály megszüntetésének módja alapján zárhangot (pl.: p, b), réshangot (pl.: s. zs), zárrés hangot (pl.: ty, gy), oldalsó (1), pergő (r) és orrhangot (pl. m, n) különböztetünk meg. Meghatározó jegy a hangszalagok működése is: rezegnek-e vagy nem a hang ejtésekor. Eszerint megkülönböztetünk kétvariációs hangokat. Ezek azonos helyen és módon képződnek, de ejthetjük őket hangszalagrezgés nélkül, azaz zöngétlenül és hangszalagrezgéssel, tehát zöngésen is (pl.: p b, t d, sz z, s zs, k g stb.). Az egyvariációsoknak nincs ugyanolyan képzési mozzanattal kiejtett zöngés és zöngétlen variációjuk. Az egyvariációs zöngések a j, m, n, 1, r, ny, zöngétlen a h. módja helye zár rés zár-rés oldalsó zöngés zöngétlen zöngés zöngét-len zöngés zöngét-len zöngés pergő ajak p b m ajak-fog f v fog t d sz s z zs c cs dz dzs l r n fog-íny j ty gy ny orr zöngés zöngés A KÉPZÉS HELYE A KÉPZÉS MÓDJA A HANG- SZALAGOK MŰKÖDÉSE íny k g gége h FELADATOK 1. Gyűjtsetek olyan szavakat, amelyeknek jelentését a zöngés zöngétlen párok különítik el (pl.: seb zseb, vét véd stb.)! 11
A HANG- RENDTÖR- VÉNY 2. Gyűjts olyan szavakat, amelyek hangteste egyetlen mássalhangzóban tér el egymástól! Állapítsd meg, milyen képzési mozzanatokban különbözik a két hang! Pl.: tér dér gyér kér fér mér vér bér; t: foghang, zárhang, zöngétlen; d: foghang, zárhang, zöngés; gy: fog-íny hang, zár-rés hang, zöngés; k: ínyhang, zárhang, zöngétlen stb. 3. A hangok helytelen képzése kommunikációs zavarhoz is vezethet. Írjatok a következő párbeszéd mintájára a hangképzés problémáiból adódó párbeszédeket! A nyuszika bemegy a boltba: Kérek egy ecetet! Nyuszika! Mi nem tartunk ecetet, ez festékbolt! Mondom, ecetet kérek! Nyuszika, én meg azt mondom, hogy ez festékbolt, ezért nem tarunk ecetet! Jó, akkor mondom másképpen. Kérek egy pamacot. A magánhangzótörvények 1. A hangrendtörvény (elsőségi harmónia): a magyar magánhangzók a nyelv vízszintes mozgása szerint harmonizálnak. Ez azt jelenti, hogy egy egyszerű szó vagy csak csupa magas (elöl képzett), vagy csak csupa mély (hátul képzett) hangot tartalmaz. Ma már a hangrendtörvény csak korlátozottan érvényesül, hiszen vannak nyelvünkben olyan szavak is, amelyek vegyesen tartalmaznak elülső és hátulsó hangokat is. Ezek a vegyes hangrendű szavak. Magas hangrendű szavak Mély hangrendű szavak Vegyes hangrendű szavak ember kabát bika kövér álom kordé tükör akar béka kívül bútor kocsi Az összetett szavakra (pl.: narancslé, táncdalénekes) természetesen nem érvényes a hangrend törvénye. 12
2. Az illeszkedés a hangrendtörvénnyel függ össze, azaz a magánhangzó-harmónia továbbterjedését jelenti. Ennek értelmében a toldalékok (képzők, jelek, ragok) harmonizálnak a szótő hangrendjével, vagyis illeszkednek hozzá. Ez nem vonatkozik az igekötőkre (bead, rámegy). a) A kétalakú toldalékok a magas-mély illeszkedésben vesznek részt. Mély hangrendű ház + ban kabát + nak Magas hangrendű ember + ben emlék + nek b) A háromalakú toldalékok közül az elülső nyelvállású (magas) toldalékok nemcsak hangrend, hanem ajakműködés szerint is illeszkednek: Mély Magas ajakréses Magas ajakkerekítéses kap + dos ver + des lök + dös ház + hoz kert + hez öröm + höz akar + tok emel + tek köröz + tök 3. A hiátustörvény (a hangűr megszüntetése) akkor lép fel, ha két vagy több magánhangzó akár egy szón belül, akár két szó határán közvetlenül egymás mellé kerül. Az így keletkezett hangkapcsolatot a magyar beszélők kényelmetlennek érzik. A keletkezett úgynevezett hangűrt (hiátust) igyekszünk megszüntetni. Ennek módjai: a) Mássalhangzó-betoldás: a magánhangzók közé, főleg ha az egyik i vagy é, egy ejtéskönnyítő mássalhangzót toldunk. A köznyelvben ez a j. Írásban nem jelöljük. Csak a kiejtés simábbá tételét szolgálja: fijajim, teja, Beja stb. b) Magánhangzó-kivetés: a hangűr megszüntetésének gyakoribb módja. Ilyenkor a két magánhangzó közül az egyik rendszerint az első kiesik. Pl.: tinóorrú gomba > tinórú gomba; gazda uram > gazduram; hála Istennek > hál'istennek stb. Szó belsejében is történhet kivetés. Gyakran egymás mellett él a két magánhangzót tartalmazó és a hangkivetéses alak: miért mért; leány lány; reá rá stb. AZ ILLESZ- KEDÉS A HANG- REND SZERINTI ILLESZKE- DÉS AJAKMŰ- KÖDÉS SZE- RINTI IL- LESZKEDÉS A HIÁTUS- TÖRVÉNY MÁSSAL- HANGZÓ- BETOLDÁS MAGÁN- HANGZÓ- KIVETÉS 13
Ha a tudás milliomosa akarsz lenni, akkor tudd azt is, hogy... 1. 2. a hangrend és az illeszkedés egy és ugyanazon hangtani kényszer megnyilvánulásai, de míg a hangrend kész állapot, addig az illeszkedés működés. ajakkerekítéses elülső magánhangzó mély magánhangzóval csak a nyelvünkbe újabban bekerült szavakban fordul elő (manikűr, nüánsz, sofőr stb.). vannak egyalakú (nem váltakozó) toldalékaink is, amelyek természetesen nem képesek a harmonizálásra. Ezek leginkább az i, í, ritkábban az é hangokat tartalmazzák. Pl.: hat + ig, fut + ni, szebb + ik, ház + i, marok + nyi, lány + é stb. Az egyalakú -kor toldalékunk a kora (pl. éjfél kora) szóból alakult ki. vannak olyan fonémák, amelyek megakadályozzák a harmónia terjedését, s vannak olyanok, amelyek átengedik. Az é hang általában átengedi a harmóniát a mély hangrendű szavakban, így az illeszkedés az é előtt álló mély magánhangzóhoz történik. Pl.: Andrásnénak, Gáboréval stb. valamikor a magyar nyelvben volt egy hátul képzett, tehát mély i hang is. Ez kihalt nyelvünkből, de a toldalékok megmaradtak mélynek. Ezért nincs pl. a zsírban, kínból stb. szavakban illeszkedés. FELADATOK Készíts a füzetedbe táblázatot a következő fejléccel, és gyűjts mindegyik oszlopba hat-hat példát! Magas hangrendű szó Mély hangrendű szó Vegyes hangrendű szó Írd le a füzetedbe a következő feladatot úgy, hogy a hiányzó magánhangzók pótlásával magas, mély és vegyes hangrendű szavakat kapj! 3. p. r. l p. r. l p. r. l ny. l. s ny. l. s ny. l. s s. r. s s. r. s s. r. s k. cs. k. cs. k. cs.. r. ny. r. ny. r. ny r. g. r. g. r. g. 14
4. Állapítsd meg a példák alapján, hogyan érvényesül a vegyes hangrendű szavak esetében az illeszkedés törvénye! Mikor kap mély, mikor magas toldalékot a vegyes hangrendű szó? Mikor tapasztalható ingadozás? a) dióval, békához, létráról, kiáltotok b) kocsiban, Gabitól, moziban c) kordénak, fotelben / fotelban; hotelben / hotelban d) manikűröz, sofőrhöz Gyűjts olyan szavakat, amelyekben a hiátustörvény érvényesül! A szóhatárokra is gondolj! Ha szereted a kihívásokat... Vizsgáld meg az általad tanult idegen nyelv(ek) magánhangzóit! Milyen eltéréseket fedezel fel képzésükben az anyanyelvedhez viszonyítva? Érvényesül-e benne (bennük) valamelyik magánhangzótörvény? A mássalhangzótörvények Láthattuk, hogy a magánhangzók kapcsolódási rendje az egész szó hangtestével összefüggött, azaz a harmónia jellemezte. A mássalhangzók kapcsolódására a harmónia nem jellemző. Azért, hogy könnyebb legyen az egymás mellé kerülő mássalhangzók képzése, azok jelentősen hatnak egymásra. A hatás eredményeképpen vagy csak az egyik hang, vagy mindkettő módosul is. A részleges hasonulás Részleges hasonulás esetében: egy mássalhangzó a rá következő mássalhangzó hatására egy képzőmozzanatban alkalmazkodik a megelőző hanghoz. Két fajtája van: 1) Zöngésség szerinti részleges hasonulás: Zöngés és zöngétlen hang találkozása g + s: s + d öregség [örekség] olvasd [olvazsd] g + f gy + t megfagytak [mekfatytak] RÉSZLEGES HASONU- LÁS ZÖNGÉSSÉG SZERINTI RÉSZLEGES HASONULÁS 15
A KÉPZÉS HELYE SZE- RINTI RÉSZLEGES HASONU- LÁS Mindig a kapcsolat első hangjának párja áll elő a hasonuláskor. Csak a zöngés zöngétlen párok képesek a hasonulásra. A j, 1, r, m, n, ny nem vesz részt a zöngésség szerinti hasonulásban: rakja, hátra, ajtó. A zöngétlen h zöngésedni természetesen nem tud, zöngétleníteni viszont igen: adhat [athat;] rozshoz [roshoz]. A v hang a köznyelvben csak zöngétlenedni tud, zöngésíteni nem: tévhit [téfhit] hatvan *hadvan (A hadvan csak nyelvjárási szinten élő alak.) Előfordul, hogy egy hangsoron belül egy zöngés zöngétlen pár kerül egymás mellé: népbetegség; védte; százszor stb. Ilyenkor az első magánhangzó azonossá válik a hasonító mássalhangzóval, de ekkor is csak részleges hasonulásról beszélünk. Ennek az az oka, hogy csak egy képzőmozzanatban változott meg a hang. A zöngésség szerinti részleges hasonulás szóhatárokon is érvényesül: Hozd fel! [hoszt fel!] 2) A képzés helye szerinti részleges hasonulás esetében a kapcsolat első tagjának képzéshelye eltolódik: n + ajakhang (p, b, m) n + p n + b n + m A hasonmás esetében hosszú m-et ejtünk, de csak egyetlen képzőmozzanatban történt változás. Ezért az n és az m találkozásakor is részleges hasonulásról beszélünk. A képzés helye szerinti részleges hasonulás szóhatárokon is érvényesül: jön más [jömmás]. kénpor [kémpor] különb [külömb] hasonmás [hasommás] n + fog-íny (ty, gy, ny) n + ty n + gy n + ny konty [konyty] hangya [hanygya] nagyon nyikorog [nagyonynyikorog] Az n + ny is csak részlegesen hasonul. Amint a példa mutatja, ez a törvény is érvényesül a szavak határán is. 16
FELADATOK 1. Milyen mássalhangzótörvények érvényesülnek a következő szavakban? képzel, tépdesd, szénmedence, engedtek, rejtőzködhet, napból, közte, mosd, tanmese, színnyomatba, lökdös, hagyta, mosdó, hasonmásból 2. Versenyszerűen gyűjtsetek olyan szavakat, amelyekben zöngésség szerinti vagy képzés helye szerinti részleges hasonulás található! Ha egy szóban több is van, természetesen növeli a szerzett pontok számát. Érdemes tehát a mássalhangzóra végződő szavakat a lehetőségek szerint toldalékolnotok. A teljes hasonulás A teljes hasonulás esetében valamelyik mássalhangzó egy szomszédos másik mássalhangzóhoz több képzőmozzanat tekintetében alkalmazkodik, és ennek következtében teljesen azonossá válik vele, vagyis az egyik hang hosszú változata jön létre. 1. Az írásban jelöletlen teljes hasonulások: z + s sz + s l + -ról,-ről l + -ra,-re l + j gy+ j ny + j ty + j község [kösség] egészség [egésség] balról [barról] falra [farra] alja [ajja] éljen [éjjen] nagyja [naggya] hagyja [haggya] anyja hunyja [hunnya] bátyja [báttya] A TELJES HASONU- LÁS JELÖLET- LEN TELJES HASONU- LÁS 17
JELÖLT TELJES HASONU- LÁS HELYES- ÍRÁS AZ ÖSSZE- OLVADÁS 2. Az írásban jelölt teljes hasonulások: mássalhangzó + -val, -vel; -vá, -vé az, ez mutató névmás + mássalhangzóval kezdődő toldalék s, sz, z, dz végű ige + j cs + j Az az, ez mutató névmásnál -val, -vel és a -vá, -vé toldalékok esetén a rag mássalhangzója hasonul: azzal, ezzel, azzá, ezzé. Az s, sz, z, dz végű igékhez tartozik tulajdonképpen a st és az szt végű igék felszólító módja is ezekről még egy törvénynél lesz szó: Halassza el! Fesse ki! Ezeknek az igéknek két tővariációjuk van. Az egyik a határozott ragozásé, a másik a felszólító módé. A kijelentő mód tárgyas alakjaiban a teljes hasonulás nem történik meg, hanem a később tárgyalandó összeolvadás érvényesül: festjük, halasztjuk. Ha a tudás milliomosa akarsz lenni, akkor tudd azt is, hogy... a gy + cs hangok találkozásakor két megoldást is választhatunk. Például a hegycsúcs szót az igényesebb köznyelvben zöngésség szerinti részleges hasonulással oldjuk meg: hetycsúcs, de az igénytelenebb köznyelvben találkozhatunk a heccsúcs kiejtéssel is. Ez utóbbi esetben a cs hang teljesen magához hasonítja a gy hangot. a t + c találkozásakor az igénytelenebb ejtés hosszú, például: átcipel [áccipel]. nyelvjárásokban előfordul az az, ez mutató névmás avval, evvel alakja. Az összeolvadás naggyal, naggyá különbbel, különbbé attól, akkora, abbeli, afféle, ahhoz; ehhez eljátssza, játssza el! idevonzza, vonzza ide! eddzük, eddzétek! öccse Összeolvadáskor a két szomszédos, különnemű mássalhangzó ellentétét sokszor úgy oldjuk fel, hogy egy új, harmadik mássalhangzót ejtünk a mássalhangzókapcsolat helyett. Az új hang az alkotó hangok képzési sajátosságait egyesíti magában. Például egy zárhang (t vagy d) és egy réshang (j) zár-rés hanggá (ty, gy) olvad össze. Az összeolvadás eredménye mindig hosszú hang. Az összeolvadás írásban jelöletlen, tehát a szóe- 18
lemző írásmódot kell alkalmaznunk! Összetett szavak határán az összeolvadás nem érvényesül. Pl.: hadjárat, látszerész stb. Az összeolvadás lehetséges esetei a következők: t + j botja [bottya] d + j n + j t + sz d + sz gy + sz t + s d + s gy + s vádjuk [vággyuk] kínja [kínnya] tanítsz [tanícc] másodszor [másoccor] egyszer [eccer] barátság [baráccság] vadság [vaccság] nagyság [naccság] A t végű igék felszólító módjánál két típus van: a) A t hangot rövid magánhangzó előzi meg. Ebben az esetben az összeolvadást jelöljük. Pl.: arat + j + on arasson!, nyit + j nyiss! Idetartozik két hosszú magánhangzót tartalmazó szó is, a lát és a bocsát: lásson!, bocsásson! b) A t hangot mássalhangzó vagy hosszú magánhangzó előzi meg. Ekkor a történeti fejlődés eredménye írásban ts, kiejtésben ccs hang: félt + j + e + tek féltsetek!; márt + j márts! További mássalhangzótörvények 1. A mássalhangzó-rövidülés A hosszú mássalhangzók megrövidülnek a kiejtésben akkor, ha előttük vagy utánuk újabb mássalhangzó áll. Pl.: varrta [varta] álltam [áltam], parttalan [partalan]. 2. A mássalhangzó-kiesés A kiesés az a mássalhangzó-változás, ahol három különböző mássalhangzó találkozásakor a középső rendszerint t, d kiesik: mondtam [montam]. Vigyázz! Mindig nézd meg, hogy a kiesés után milyen hangok találkoznak, mert újabb hangtörvény léphet fel! Például a mindnyájan szóban a d kiesése után találkozik az n és az ny, minek következtében egy képzés helye szerinti részleges hasonulás 19 A T VÉGŰ IGÉK A MÁSSAL- HANGZÓ- RÖVIDÜLÉS A MÁSSAL- HANGZÓ- KIESÉS
A MÁSSAL- HANGZÓK NYÚLÁSA is történik: mindnyájan [minnyájan] [minynyájan]. A kiesést az igénytelen köznyelvben összetett szavak határán is érvényesítik, pl.: viszontlátásra [viszonlátásra]. Az st, szt végű igék esetében is kiesik a középső (t) hang a felszólító módban, minek következtében s és sz tövűekké válnak, és jelölt teljes hasonulás történik: festje ki! fesje ki! fesse ki!; halasztja el! halaszja el! halassza el! Az -nt végű igék esetében a -gat, -get képző előtt a kiesést hagyomány szerint írásban is jelöljük, pl.: bólingat, kacsingat. 3. A mássalhangzók nyúlása Sok gondot okoz a nő, fő, sző, lő, ró, nyű igék helyesírása a kijelentő mód, jelen idő, többes szám második személyében, illetve a felszólító módban. Két magánhangzó között kiejtésben megnyújtjuk a rövid mássalhangzót, de ez a nyúlás írásban jelöletlen: nőtök, szőtök, lőtök, rótok; kinőjed, szőjed, lőjetek, nyűjük stb. Írásban is jelöljük a nyúlást ugyanezeknél az igéknél, valamint a tesz, vesz, lesz, visz, hisz esetében a tárgyas ragozású felszólító mód egyes szám második személy rövid alakjában: lődd, sződd, tedd, vidd stb. A hisz ige felszólító módjában írásban is jelöljük a nyúlást: higgyed! higgy! higgyünk! stb. Ha a tudás milliomosa akarsz lenni, akkor tudd azt is, hogy... a rövidülés törvénye az összeolvadás eredményeképpen létrejövő hosszú mássalhangzóra is érvényes, ha mássalhangzó előzi meg vagy követi. Például a bontsa ki! szóban a t és az s hosszú cs-vé olvadna össze. A ts hangkapcsolat előtt azonban n, azaz egy harmadik mássalhangzó áll, ezért a kiejtés: [boncsa ki!] amennyiben egy szóban három mássalhangzó találkozik, több hangtörvény is érvényesülhet egymás után. Pl.: kibontja: 1. a tj összeolvad hosszú ty-vé: [kibonttya] 2. a hosszú ty az előtte álló mássalhangzó hatására megrövidül: [kibontya] 3. az összeolvadt hang (ty) az előtte álló n hangot a képzés helye szerint részlegesen magához hasonítja: [kibonytya]. a gy + sz, d + s, gy + cs és a gy + s kapcsolatok esetében az igényes köznyelvben nem összeolvadás, hanem zöngésség szerinti részleges hasonulás érvényesül. Pl.: nagyszerű [natyszerű]; hegység [hetység] stb. FELADATOK 1. A hasonulások táblázatai alapján gyűjtsetek olyan szavakat, amelyekben 20