MAGYAR BÁNYÁSZATI ÉS FÖLDTANI HIVATAL VESZPRÉMI BÁNYAKAPITÁNYSÁG A határozat jogerős Veszprém, 2011-07-31 VBK/1314-10 (2011.) Aradi László :(06-88) 576-630; : (06-88) 576-646 E-mail: laszlo_aradi@mbfh.hu Tárgy: Balatonszőlős I. - mészkő bányatelken működő külfejtéses bányaüzem 2012-2026 évi Műszaki Üzemi Terv jóváhagyására irányuló eljárás Nász Antal egyéni vállalkozó 8247. Hidegkút Hosszú út. 24 HATÁROZAT A Veszprémi Bányakapitányság (továbbiakban: Bányakapitányság) a Nász Antal egyéni vállalkozó (8247. Hidegkút, Hosszú út. 24. Ad. sz. :54121261-2-39., továbbiakban: Bányavállalkozó) Balatonszőlős I. - mészkő védnevű bányatelek tekintetében, a tervtérképen lehatárolt bányaüzemre beterjesztett 2012-2026 évekre szóló műszaki üzemi terv (MÜT) kérelmét és mellékleteit felülvizsgálta, és a következő feltételekkel: jóváhagyja, 1. A műszaki üzemi terv hatálya: a határozat jogerőssé és végrehajthatóvá válásától számított 15 év. 2. A tervezett és jóváhagyott termelés: 1.100 m3/év, mészkő ásványi nyersanyag. 3. A termelvény-veszteség mértéke: 0 %. 4. A bányászati tevékenység a Balatonszőlős: 047/11, 047/4, hrsz.-ú ingatlanokon a térképmellékleten betervezett területen végezhető. 5. A Bányakapitányság a bányavállalkozó részére 500.000. Ft. biztosítéki összeget, mint tájrendezési kötelezettséget fedező biztosítékot határoz meg. 6. A Bányakapitányság a bányavállalkozó biztosítékadás módjára vonatkozó ajánlatát, amely óvadék, elfogadja. A Bányavállalkozó az óvadéki szerződést a határozat 8200 Veszprém, Budapest u. 2. : (06-88) 576 630 : 8210 Veszprém, Pf.: 1098 : (06-88) 576 644 e-mail: vbk@mbfh.hu
közlésétől számított 30 napon belül köteles a Bányakapitánysággal megkötni. Ennek elmaradása esetén a Bányakapitányság a biztosíték adási kötelezettség teljesítéséig a bányászati tevékenység folytatását felfüggeszti. 7. A Bányavállalkozó köteles a bányatelek sarokpontjait jól látható, maradandó módon megjelölni. 8. Szakhatóságok: 8.1.Balatonszőlős és Pécsely Községek Körjegyzője 178-4/2011 sz. szakhatósági állásfoglalásában a hozzájárulást feltétel nélkül megadta. 8.2.A Közép-Dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 17370/2011. sz. szakhatósági állásfoglalásában a jóváhagyáshoz hozzájárult, az alábbi feltétellel: 3.01 A jövesztés során kialakított bányatalp a maximális karsztvízszintet 10 m-en belül nem közelítheti meg. A határozat ellen a közlésétől számított 15 napon belül, a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalhoz címzett, a Veszprémi Bányakapitányságnál 2 példányban benyújtott fellebbezésnek van helye. A fellebbezés igazgatási szolgáltatási díja 19.000.- Ft. A díj fizetésének megtörténtét a fellebbezőnek a fellebbezéshez mellékelt postai készpénz-átutalási megbízás igazoló szelvényrészével vagy a bankszámlájának megterhelését tartalmazó napi bankkivonattal (a továbbiakban együtt: befizetési bizonylat) kell igazolnia. A befizetési bizonylaton a határozat iktatószámát és az A 053 kódszámot is fel kell tüntetni. I N D O K O L Á S A Bányavállalkozó 2011. április 12-én beérkezett kérelmében kérte, a tárgyi műszaki üzemi terv jóváhagyását. A Bányakapitányság a kérelmet az 1993.évi XLVIII. tv. (Bt.) 27. -a, valamint a Bt. végrehajtásáról szóló 203/1998. ( XII.19. ) Korm. rendelet (Vhr.) 13. és 14. -a alapján megvizsgálta és megállapította, hogy az igénybe venni tervezett területek tekintetében nem állt rendelkezésre az illetékes földhivatal más célú hasznosítást engedélyező jogerős és végrehajtható határozata. A Bányakapitányság az eljárást az illetékes földhivatal Balatonszőlős 047/4 hrsz.-ú ingatlan más célú hasznosításának engedélyezésére irányuló eljárásának jogerős és végrehajtható döntéssel történő lezárásáig 2011. április 19-i végzésével felfüggesztette (figyelemmel arra, hogy a MÜT jóváhagyása a más célú hasznosítási engedély elbírálásától függ). A Bányavállalkozó a bányászati tevékenységekkel érinteni tervezett ingatlanok más célú hasznosítását engedélyező határozatokat, 2011. május 18-án megküldte. A Bányakapitányság a kérelemben hiányként megállapította, hogy a bányavállalkozó nem fizette be a Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 2 / 5
szakhatósági eljárási díját. A pótlására 2011. május 23-án végzést bocsátott ki, melyet Bányavállalkozó 2011. május 30-án teljesített. A MÜT-öt a Bányakapitányság megküldte a bányászati szakigazgatási eljárásban érintett szakhatóságoknak. A szakhatóságok a rendelkező részben érvényesített állásfoglalásaikat a következőkkel indokolták: Balatonszőlős és Pécsely Községek Körjegyzője Tekintettel arra a körülményre, hogy az érintett területen helyi jelentőségű védett természeti terület nem található, a szakhatósági hozzájárulást megadtam.. A Közép-Dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség A bánya területe felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21,) Korm. rendelet (a továbbiakban; favir.) 7. (4) bekezdésén alapuló 1:100.000-es méretarányú érzékenységi térkép (érzékenységi alkategóriák szerinti térkép) alapján a felszín alatti víz állapota szempontjából fokozottan érzékeny. A bányatelek területe ivóvízbázis védőterületet nem érint. A mészkő felett elhelyezkedő 0,2-0,5 m vastagságú humuszos mészkő-törmeléket dózerrel takarítják le. A meddőt a bányaudvarra juttatják a dózerrel, a későbbi rekultivációhoz hasznosítható humuszt pedig elkülönítve deponálják. A termelésre tervezett terület túlnyomó részén már a korábbi tervciklusokban megvalósult a letakarítás. A határpillér gyengítését, lefejtését nem tervezik. A jövesztés kézi erővel, illetve kanalas kotrógéppel történik. A haszonanyagot a Füredi mészkő adja, mely a három kifejlődési szintre tagolható; alsó vastagréteges, pados szint, középső réteges, gyéren tűzkőgumós kissé márgarétegzett szint, felső vékonyréteges márgaközbetelepüléses szint. A fedőképződmény 0,5 m átlagvastagságú kőtörmelékes talaj és lejtőtörmelék, helyenként lösz. A tervidőszakban kisebb hányadában a felső vékony pados mészkőréteget kívánják leművelni, a további szükséges mennyiséget a középső tűzkőgumós vastagabb pados rétegből termelik ki. A bányatérséghez É-felől csatlakozó, erdővel borított mészkő, majd dolomit térszínt csak többkevesebb lősz, illetve erdei talaj borítja. Ez a terület a főkarszt beszivárgási övezetébe tartozik. A kőfejtőhöz D-felől csatlakozó mezőgazdasági terület a nagyrészt vízzáró Veszprémi Márgából épül fel. A Dunántúli középhegység karsztvízszint térképe a terület karsztvízszintjét +260 mbf értékben határozza meg. A bányatelektől nem messze ÉNy-ra a kőfejtővel azonos csapásvonalon kiképzett vízkútban mért nyugalmi víznívó a felszíntől számított 115,5 m-es mélyégben alakult ki. A térszín magassága +310 mbf, így a víznívó + 194,5 mbf szinten helyezkedik el. A tervidőszakban a kőfejtés műveletei a +290 mbf szintnél nem jutnak mélyebbre. Ezek szerint a közeli kútban mért vízszintet alapul véve 95,5 m-en, a terület karsztvízszint térképe szerint pedig 30 m-en belül nem közelíti meg a bányászati tevékenység a tervezett időszakban a karsztvízszintet. A karsztvíz védelme megfelelő. A favir. 9. (4) bekezdés c) pontja alapján a felszín alatti víz szempontjából fokozottan érzékeny területeken tilos olyan bányászati tevékenység végzése, amelynek következtében a külszín megbontásával kialakított bányatalp a maximális karsztvízszintet 10 m-en belül megközelíti, melyre vonatkozóan állásfoglalásom 3.01 pontjában előírást tettem. A benyújtott dokumentációból megállapítottam, hogy a MÜT táj és természetvédelmi szempontból elviselhető hatással bír. A bánya területe nem védett és nem tartozik a Natura 2000 hálózatba. A természet védelméről szóló 1996.évi LIII.tv. (továbbiakban Tvt.) 7. (2) bekezdés d) pontja kimondja, hogy a táj jellege, a természeti értékek, az egyedi tájértékek és esztétikai adottságok megóvása érdekében más célú hasznosítás csak a táj jellegének, szerkezetének, a történelmileg kialakult természetkímélő használat által meghatározott adottságoknak és a természeti értékeknek a figyelembevételével lehetséges, a Tvt. 6. (2) bek., a 7. (2) bek. a), c), f), h) 3 / 5
pontjai alapján. A 7.. (2) bekezdés f) a táj jellegének megfelelően rendezni kell a felszíni tájsebeket. Erre majd csak a tervidőszakot követően a bányabezárás során kerülhet sor. A műszaki üzemi tervben szereplő ingatlan igénybevétel ütemezése a VBK/3153/2007. számú ütemtervvel megegyezik, ezért e körben rendelkezni nem kellett. A Bányakapitányság a rendelkező rész előírásait az alábbiak alapján rendelte el: 1. Vhr. 14. (3) bekezdés. 2. Bt. 27. (4) bekezdés, 3. Vhr. 13. (3) hc) pontja, a Bányavállalkozó nem tervezett termelvény-veszteséget 4. Bt. 27. (4), figyelemmel a Vhr. 13. (2) bekezdésére, a Bányavállalkozó tulajdoni lappal igazolta az igénybevételi jogosultságát. 5.-6. Bt. 41. (7) és Vhr. 25. (5)-(8), a bányavállalkozó költségterve alapján a biztosítéki összeg jelenértékét a Bányakapitányság elfogadta, de mivel a tájrendezésre csak legkorábban 2026-ban kerül sor, ezért növelt értéket állapította meg, figyelemmel a KSH adatai alapján számított, 3,2 %-os infláció mértékére. A biztosítéki összeget a Bányavállalkozó által számított biztosítéki összeg* (1+0,032) 15 képlet alapján határozta meg. 316.000*1,6=505.600, kerekített biztosítéki összeg: 500.000 Ft. 7. Bt. 27. (4) bekezdés, (a Bt. 27. (2) bekezdésben foglaltak biztosítása érdekében, megelőzendő, hogy a bányavállalkozó a kitermelési tevékenységgel kilépjen a bányatelekből). 8. 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 44. (1) bekezdése, a 267/2006. (XII.20.) Korm. rendelet 4/A. (2) bekezdése és 3. számú melléklete. Ügyintézési határidő: Az ügyintézési határidő 30 nap melybe nem számít be a Ket. 33. (3) bekezdés a)-k) pontjában foglalt eljárási cselekmények időtartama. Kérelem beérkezése: 2011. április 12 Felfüggesztés 2011. április 19-2011. május 18 Hiánypótlás: 2011. május 23-2011. május 30 Szakhatósági szakasz: 2011. június 02 2011.június 24 Ügyintézési határidő leteltének napja: 2011. július 12 A Bányakapitányság döntését határidőben hozta meg. A Bt. 43. (9) bekezdés alapján az igazgatási szolgáltatási díj rendezett. A Bányakapitányság határozatát a Bt. 44. (1) a) pontja és a 267/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet 3. (2) és (4) bekezdésében meghatározott hatáskörében hozta, illetékességét a 267/2006. (XII.20.) Korm. rendelet 2. (2) bekezdése és 1. melléklete alapítja meg. A fellebbezési jog a Ket. 98. (1) és 99. (1) bekezdésén alapul. A fellebbezési díj mértékét és teljesítésének módját az 57/2005. (VII.7.) GKM rendelet 4. (1) bekezdése és 2. melléklete állapítja meg. 4 / 5
Veszprém, 2011. július 11. dr. Káldi Zoltán bányakapitány 5 / 5