Egészséges életmód hatása túlsúlyos és elhízott betegeken

Egészséges életmód hatása túlsúlyos és elhízott betegeken MÓCZÁR CSABA DR. 1, BORDA FERENC DR. 2, FARAGÓ KATALIN DR. 4, BORGULYA GÁBOR DR. 5, BRAUNITZER FERENCNÉ 3 és VÖRÖS VERA 1 1 Irinyi Rendelô, Belgyógyászat, Kecskemét 2 Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Kórháza, III.sz. Belgyógyászat, Kecskemét 3 Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Kórháza, Dietetika, Kecskemét 4 Meditres Egészségház, Kecskemét, 5 Országos Alapellátási Intézet, Budapest A túlsúlyos és elhízott betegek kezelésében alapvetô szempont az egészséges életmód elsajátítása és beépülése a beteg mindennapjaiba. A kecskeméti Irányított Betegellátási Modellkísérletben indított prevenciós program célja a túlsúlyos és elhízott betegek cardiovascularis kockázati tényezôinek csökkentése, illetve a szív- és érrendszeri megbetegedések megelôzése volt. A program keretében 2489 túlsúlyos és elhízott 18 éven felüli egyént szûrtek ki és vettek gondozásba. A betegek személyre szabott diétás és mozgásprogramot kaptak. A prevenciós programot szakképzett dietetikusok és gyógytornászok segítségével az obezitológiában jártas belgyógyász szakorvosok irányították. A betegek nyomon követése során a testsúlyváltozás mellett az eseti vérnyomásértékek alakulását, a metabolikus paramétereket és a fizikai terhelhetôséget is dokumentálták. A szerzôk közleményükben a kétéves nyomon követés adatait dolgozták fel. A betegek 72%-a jutott el az egyéves követési vizsgálatig, 36%-a a kétéves vizsgálatig. Kismértékû, szignifikáns csökkenést észleltek a BMI-ben (átlagos csökkenés: 0,5605; p < 0,001), a koleszterinszintben (átlagos csökkenés: 0,23; p < 0,001). Az átlagos derékkörfogat sem az elsô, sem a második év folyamán nem mutatott érdemleges változást. A többi anyagcsere-paraméterben is statisztikailag jelentôs csökkenést észleltek: éhomi vércukor 0,15 mmol/l (p < 0,001), ill. 0,19 mmol/l (p < 0,03), triglicerid: 0,18 (p < 0,001), ill. 0,08 mmol/l (nem szignifikáns), a HDL-koleszterin szintekben lényeges változást nem észleltek. Az elsô év végére a nyugalmi vérnyomás 5,9 Hgmm-rel (p < 0,001), majd a második év végére további 0,11 Hgmm-rel (nsz.) csökkent. Ez alapján a prevenciós programot sikeresnek, hatásosnak tekintjük, bár a részt vevôk egészségi állapotában bekövetkezett javulás mértéke elmarad várakozásaiktól. Kulcsszavak: elhízás, egészséges életmód, cardiovascularis kockázat Effect of change of life style for cardiovascular risk of overweight and obes population. The obesity is an important risk factor of cardiovascular diseases. The change of life style plays very important role for management of overweight and obesity and related cardiovascular risk factors. Patients need to acquire and adopt these changes. The aim of this study was to screen practices for overweight and obese patients, to decrease their cardiovascular risk and prevent development of cardiovascular diseases. 2489 overweight patients have been screened from 29 general practices since April of 2001. The authors surveyed their characteristics of life style: eating and exercise habits, measure body mass index, waistline, rest blood pressure, heart rate and plasma glucose, total cholesterin, triglicerid, HDL after a 12-hour fasting. A team, which consisted of an internalit, a dietician and a physical instructor dealt with the patients. After ruling out secondary obesity the team tailored an individual life-style which focused on dietary interventions (low calorie diet) and increased physical activity. 12 months later the body mass index decreased significantly by 0,56 kg/m 2 on average and further 0,088 kg/m 2 by the end of the second year, the waistline first did not change significantly then decreased 0,04 cm. The rest systolic blood pressure cut down significantly on average 5,9 Hgmm in the first year, and more 0,11 Hgmm by the end of second year. The metabolic parameters also decreased significantly: total cholesterin 0,23mmol/l in the first year, 0,07 mmol/l in the second year, triglicerid: 0,18 mmol/l; 0,08 mmol/l, blood glucose: 0,15 mmol/l; 0,19 mmol/l. The level of HDL did not change. It is very important for management of overweight and obesity that patients adopt changes of life style. The authors results show that these patients must be followed very strictly. Keywords: obesity, healthy life style, cardiovascular risk Rövidítések BMI = testtömegindex; HDL = nagysûrûségû lipoprotein; ISZB = ischaemiás szívbetegség 65 n DOI: 10.1556/OH.2007.27.741 n 2007 n 148. évfolyam, 2. szám n 65 69

Ma Magyarországon a vezetô halálok az atherosclerozis, mely kialakulásának kockázati tényezôit a nagy népességeken elvégzett epidemiológiai tanulmányok feltárták [5]. A rizikófaktorok közül az elhízás a 21. század elejére a fejlett országokban az egyik legjelentôsebb népegészségügyi problémává vált. A magyar nôi lakosság kb. 27,9%-a túlsúlyos és 20,4%-a elhízott, a férfiak kb. 38,3%-a túlsúlyos és 18,4% elhízott. Sajnálatos módon a gyermekkori elhízás prevalenciája is mintegy 15%.[4]. Az obesitas a koszorúér-betegségek szempontjából független rizikótényezô. Ezt több tanulmány bizonyította: a Framingham Heart Study 5209 személy 26 éves nyomon követése során megállapította, hogy a relatív súly a szívbetegségek szignifikáns és független prediktora. Kifejezetten a fatális, illetve nem fatális koszorúér betegség és az elhízás kapcsolatát vizsgálta a Nurses Health Study 115 866 kardiológiai szempontból egészséges nô bevonásával. A coronariaesemények aránya a legsúlyosabb csoportban 70% volt, szemben az egész vizsgált populáció 40%-os értékével [7]. A Cancer Prevention II. tanulmányban több mint 1 millió fôt számláló csoport halálozását követték 14 éven át. A cardiovascularis halálozás szempontjából a magasabb BMI különösen a férfiak csoportjában volt prediktív. A cardiovascularis betegségek miatt kialakult halálozás a nôk esetén a 25 kg/m 2, míg a férfiak esetén a 26,5 kg/m 2 értéknél nagyobb testtömegindexszel mutatott szignifikáns összefüggést [6]. A fenti szempontok alapján a 2005 novemberében összeült második cardiovascularis terápiás konszenzus konferencia a morbid elhízást a tünetmentes, nagy kockázatú kategóriába sorolta. A terápiás ajánlásában célként tûzi ki már 25 kg/m 2 feletti testtömegindex esetén a testsúly csökkentését [9]. Az elhízás kezelésében jelentôs az alapellátás szerepe. Az 67/2005. számú Egészségügyi Miniszteri Rendelet elôírja a háziorvosok által kötelezôen végzendô szûrôvizsgálatokat, köztük 21 évesen részletes cardiovascularis anamnézis felvételét és a veszélyeztetett csoportokban az összes rizikófaktorra kiterjedô szûrést is. A cardiovascularis rizikófaktorok kezelésének holisztikus szemlélete megköveteli az életmód veszélyeztetô elemeinek feltárását és a korrekt betegvizsgálatot. Az elhízás kezelésének elsô szakaszában életmód-változtatást javasolunk, amelynek pillérei az étrend, a testmozgás és törekvés a megfelelô mentális állapotra. Sikertelenség esetén gyógyszeres vagy végsô esetben mûtéti kezelés is szóba jön. Jelentôs cardiovascularis rizikó csökkenést eredményez a testsúly 5 10%- ának elvesztése, ezt a célt az elsô néhány hónapban kell elérnünk. Az elhízott beteg kezelésekor nem feledkezhetünk el a többi rizikófaktorról sem, ezek feltárására és kezelésére is törekednünk kell. Sok esetben azonban a súlyfelesleg csökkentése már a magas vérnyomás, a csökkent glükóztolerancia vagy a kóros lipidérétékek rendezôdéséhez vezethet [13]. Az Irányított Betegellátási Modellkísérlet kecskeméti ellátásszervezôje a köré szervezôdött 29 felnôtt és vegyes háziorvosi praxisban 2001. tavaszán egy prevenciós programot indított, amelynek célja az volt, hogy azonosítsuk a praxisokban a túlsúlyos (25 < BMI < 30) és az elhízott (BMI > 30) betegeket, és egyénre szabott életmódtanácsokkal lássuk el ôket annak érdekében, hogy cardiovascularis rizikójukat csökkentsük. Betegek és módszerek A páciensek bevonása a BMI alapján történt. A háziorvosi praxisok rendelési idejében megjelent 25 kg/m 2 feletti BMI-értékû betegeket vontuk be. A betegek bevonása és a kizárási kritériumok felmérése (a testsúlynövekedés másodlagos okainak kizárása) rendelôi vizsgálat és a rendelkezésre álló betegdokumentáció alapján történt. A bevonás a prevenciós program ismertetése és beleegyezô nyilatkozat aláírását követôen történt. 2001. április 1. és 2002. március 31. között lehetett bevonni a betegeket. A nyomon követés két éven át tartott, a vizsgálat 2004. március 31-én zárult. Összesen 2489 beteget vontunk be, a bevont betegek jellemzôit az 1. táblázat mutatja. 1. táblázat A bevont betegek jellemzôi Összes beteg 2489 Nô 1623 (65,2%) Férfi 866 (34,8%) Átlagos életkor 49 év (2967 év) Megoszlás BMI alapján: Túlsúlyos (25 < BMI < 30) 970 Elhízott I. stádium (30 < BMI < 35) 1206 Elhízott II. stádium (35 < BMI < 40) 181 Elhízott III. stádium (40 < BMI) 132 Megoszlás derékkörfogat alapján: 0. stádium (férfi < 94 cm, nô < 80 cm) 386 I. stádium (férfi: 94102 cm, nô: 8088 cm) 475 II. stádium (férfi >102 cm, nô > 88 cm) 1628 Lakóhely szerinti megoszlás: Kecskemét Nô 673 Férfi 419 Összes: 1092 Lajosmizse Nô 362 Férfi 169 Összes: 495 Falvak (összesen) Nô 624 Férfi 278 Összes: 902 Az ATPIII. ajánlásának kritériumait alapul véve [11] 437 (18,6%) metabolikus szindrómás beteg vett részt a programban. A bevont betegek közül 1793 (72%) jutott el a 12. hónapos vizitig és a programot 901 (36,2%) beteg fejezte be. A bevonást követôen adatlap kitöltésére került sor. Az adatlap az alábbi adatokat tartalmazta: betegazonosító (a vizsgálatban részt vevô orvos sorszáma és az adott orvos által bevont beteg sorszáma alapján képzett azonosító), a beteg életkora, a beteg neme, foglalkozásának jellege (szellemi, fizikai; alkalmazott, vállalkozó; vezetô, beosztott; háztartásbeli, munkanélküli kategóriák szerint csoportosítva), rendszeres testmozgás a dohányzási szokások (igen/nem kategóriák szerint), alkoholfogyasztás, táplálkozás jellemzôi (zsírral fôzés, rásózás, édességfogyasztás, étkezések közti nassolás, gyümölcs- és zöldségfogyasztás). A fenti ismérvek alapján a beteg táplálkozását korszerû és hagyományos kategóriákba soroltuk. Megkérdeztük továbbá a napi étkezések számát, ismert 66 n 2007 n 148. évfolyam, 147. évfolyam, 2. szám36. szám n

betegségeket (kiemelve a magasvérnyomás-betegséget, az ISZBt, a diabetest, a magas vérzsírszintet, elhízást, pszichés zavarokat, mozgásszervi panaszokat és a csontritkulást), gyógyszerszedést. Az anamnézis felvételét követôen a beteg aláírásával igazolta, hogy a program lényegérôl tájékoztatták és abban részt kíván venni. A vizsgálat forrásdokumentumaként a betegkarton szolgált, amelybôl rögzítettük a BMI-t, derékkörfogatot, vérnyomást és pulzust (nyugalmi és 15 guggolás utáni terheléses), a laboratóriumi vizsgálatok eredményeit: éhomi szérumkoleszterin, HDL-kolszterin, triglicerid, vércukor. A betegek további irányítása attól függött, hogy a háziorvos belgyógyászati szakképesítéssel rendelkezett vagy sem. A belgyógyász háziorvosok a vizsgálatot követôen diétás tanáccsal és mozgásprogrammal látták el a beteget az alább részletezendô szakmai elvek alapján. A szakmai elveket továbbképzés keretében ismertettük meg a kollégákkal. A belgyógyász szakvizsgával nem rendelkezô kollégák belgyógyászati szakrendelésre irányították betegeiket, ahol belgyógyász szakorvos, diabetológus és lipidológus mellett dietetikusok és gyógytornászok foglalkoztak páciensekkel. A betegek a program kezdetekor személyre szabott tanácsokat kaptak. A tanácsadás szakmai szempontjai: 1. Dietetika: Elôre megszerkesztett kérdôíven felvettük a betegek táplálkozási anamnézisét és a beteggel diétás naplót készíttettünk. Ezt dietetikus áttekintette és felhasználta a beteg egyénre szabott étrendi tanácsaihoz. A beteg energiaszükségletét az alapanyagcsere és a beteg életmódjának figyelembevételével határoztuk meg. A beteg a programba való bevonást követôen közvetlenül legalább két alkalommal találkozott a dietetikussal. A részleteket tekintve utalunk a dietetikai szakkönyvekre [10]. 2. Mozgásterápia: A mozgásterápia megtervezése során az alapelv az volt, hogy a beteg általános állapotának és alapbetegségeinek megfelelô, fokozatosan emelkedô intenzitású, lehetôleg mindennap végzett, a nagy izmokat megmozgató, dinamikus mozgásformát ajánljunk (séta, kocogás, futás, úszás, kerékpározás, gimnasztika). Mindig a beteg számára legjobban elfogadható és végezhetô mozgásformát választottuk. A mozgás intenzitását a szubmaximális pulzusszám százalékában (50 60%-ról indulva) határoztuk meg háromhetente emelkedô értékben. A célfrekvencia a szubmaximális frekvencia 80 100%-a edzettségtôl és egészségi állapottól függôen, melyet 6 8 hét alatt értünk el. Természetesen az ajánlott mozgásprogramtól a beteg általános állapota és egyéb alapbetegségeinek ismeretében eltérhettünk. Az egyéni edzésterv elsajátításában segítettek a program keretében mûködtetett klubok [1]. Kontrollvizsgálatok A 3. hónap végén testsúly- (BMI), derékkörfogat- nyugalmi és terheléses vérnyomás és pulzusmérés történt. A 6., 12. és 24. hónap végén a testsúly- (BMI-), derékkörfogat, nyugalmi és terheléses vérnyomás és pulzus mérése mellett vizsgáltuk az éhomi vércukor-, koleszterin-, triglicerid- és HDL-koleszterin-szint alakulását is. A kontrollvizsgálatok gyakorisága a prevenciós programot két fázisra osztotta: elsô év az intenzív nyomon követés idôszaka, a második év során közbülsô kötelezô ellenôrzés nem volt. Statisztikai módszerek A betegek BMI-idô grafikonjaira egyénenként lineáris regreszszióval egyeneseket illesztettünk, így betegenként két adatra (modellezett kezdeti BMI és BMI-változási sebesség) redukáltuk a BMI-értékek idôsorát. A késôbbiekben e két adat kapcsolatait vizsgáltuk a felmért kezdeti és a követett paraméterekkel. A paramétereknek a kezdeti BMI-vel és a BMI-változási sebességgel való kapcsolatát két többváltozós statisztikai módszerrel is vizsgáltuk: a) döntési fa módszerével és b) kovarianciaanalízis (Akaike információ kritériumra alapozott elôrehaladó lépésenkénti változószelekció) segítségével. A BMI általános trendjének vizsgálatára a változási sebességeket Wilcoxon-féle elôjeles rang-próbával elemeztük. Arra a kérdésre, hogy az észlelt BMI-csökkenés az életmódprogram hatása volt-e, vagy attól független, az elsô évben tapasztalt csökkenéseket a második évben tapasztalt csökkenésekkel vetettük össze. A fent leírt két statisztikai modellel vizsgáltuk a többi követett jellemzô modellezett kezdeti értékeit és változási sebességeit is. Box-and-whisker grafikonokon ábrázoltuk ugyanezen jellemzôknek a kezdeti méréshez viszonyított változásait. A statisztikai feldolgozást nagyon aprólékos, számításokon alapuló adattisztítás és átstrukturálás elôzte meg. A megkérdôjelezhetô mérési értékek kisebb, könnyen ellenôrizhetô részét felülvizsgáltuk; nagyobb, nehezen vagy nem ellenôrizhetô részét kihagytuk a feldolgozásból. Az értékelés során a betegek paramétereit lakóhely szerint is figyeltük, teoretikusan három régiót megkülönböztetve: Kecskemét (nagyváros), Lajosmizse (kisváros), és a falvak lakossága [3]. Eredmények Eredményeinket a vizsgált paraméterek változásának, annak kiinduláskor az egyéb paraméterekkel való összefüggéseit és végül a paraméterek változására gyakorolt esetleges hatások sorrendjében tárgyaljuk. Fizikális vizsgálat eredményeinek változása Testtömegindex Az elsô évben jelentôsebb, 0,56 BMI-csökkenés (p < 0,001), a második évben kisebb, 0,0088 (n. s) BMI-csökkenés adódott. A vizsgálatba való bevonáskor mért BMI és a többi vizsgált paraméter összefüggését elemezve azt találtuk, hogy nagyobb kezdeti BMI-értékekkel csatlakoztak, akik anamnézisében elhízás szerepel, cukorbetegek, akiknek magas vérnyomásuk volt, 40 évesnél idôsebbek, zsírosan táplálkoznak, korábban cukro- n 67 n 2007 n 148. évfolyam, 2. szám

san táplálkoztak, rendszeresen fogyasztottak gyümölcsöt, korszerûtlenül étkeztek, nem végeztek rendszeres testmozgást, nem dohányoztak, stresszesen éltek, a kecskeméti lakosok, illetve akik falun laktak. A BMI-változás sebességét mindenekelôtt az határozta meg, hogy milyen magas volt a kezdeti BMI-érték. Fogyás irányában hat, ha valaki ezen felül már az anamnézisben is elhízottként szerepel és ha a neme nô. Derékkörfogat A követés elsô évében a derékkörfogat a legtöbb vizsgált személynél kevéssé változott, vagy enyhén csökkent. A második évben enyhe nem szignifikáns csökkenés jelentkezett: átlag 0,04 cm/év. Nagyobb kezdeti derékkörfogatot találtunk a férfiaknál, valamint a 40 évesnél idôsebbeknél, akiknek az anamnézisében szerepelt az elhízás, magasvérnyomás-betegség, cukorbetegség, akik utánsózással táplálkoztak, akik hetente legalább háromszor ettek zöldséget, akik nem mozogtak rendszeresen, stresszesen éltek, Kecskeméten vagy falun laknak. Erôteljesebben csökkent a derékkörfogat a nôknél, továbbá azoknál, akiknek kezdetben nagyobb volt a derékkörfogatuk, akik cukorbetegek, akik már a program elején is korszerûen étkeztek és akik falun laknak. Nyugalmi és terheléses vérnyomás és pulzus A követés elsô évében a nyugalmi systolés vérnyomás átlagos csökkenése 5,9 Hgmm/év volt (p < 0,001). A második évben elhanyagolható, nem szignifikáns mértékû további csökkenés jelentkezett: átlag 0,11 Hgmm/év. Nagyobb nyugalmi systolés vérnyomásértékek találhatók azoknál, akiknek anamnézisében szerepel a magas vérnyomás, az elhízottaknál, akik Kecskeméten laknak; illetve, akik 40 év felettiek (kb. 55 éves korig, ennél idôsebb kor már nem járt további vérnyomásemelkedéssel), korszerûtlenül étkeznek, férfiak, stresszesen élônek. Erôteljesebben csökkent a követés során a nyugalmi systolés vérnyomás azoknál, akiknek kezdetben magasabb volt, a cukorbetegeknél, a nôknél, a magasabb életkorúaknál (kb. 50 éves korig), a falun vagy Lajosmizsén lakóknál és akiket az anamnézisben is magas vérnyomásúnak tartottak, a gyümölcsöt rendszeresen nem fogyasztóknál, a korábban sósan táplálkozóknál. A nyugalmi diastolés vérnyomás kezdeti értékei a 80 Hgmmes értékektôl eltekintve közelítôleg normáleloszlást mutatnak, amely összhangban van a biológiailag várható eloszlással. Összességében azonban a 80 Hgmm-es értékek kiugró száma miatt statisztikailag nem lehetett az adatokat értelmezni. A követés elején a terhelésre adott systolés vérnyomásemelkedések jó közelítéssel normáleloszlást mutattak. Az elsô év során kicsi, de szignifikáns emelkedést (átlag = +1,9 Hgmm/év, p < 0,001); a második év során jelentéktelen, nem szignifikáns csökkenést látunk (átlag = 0,1 Hgmm/év). A terhelés utáni pulzusértékek az elsô év során szignifikáns emelkedést mutattak (átlag = 2,3/min./év, p < 0,001), a második év során nem szignifikáns csökkenést észleltünk (átlag = 1,0/min./év). Anyagcsereparaméterek változásai Vércukor Az elsô évben jelentôsebben csökkent a vércukorszintek átlaga (átlagos változás = 0,15 mmol/l/év, p < 0,001), a második évben tovább csökkent (átlagos változás = 0,19 mmol/l/év, p = 0,03). A glükózszintek kezdeti értékei magasabbak azoknál, akiknek anamnézisében cukorbetegséget tartottak nyilván, magas vérnyomásuk van, illetve az idôsebbek körében, valamint azoknál, akik alkoholt fogyasztanak, naponta hat vagy több alkalommal étkeznek, utánsózással táplálkoznak. A glükózszintek inkább mutatnak csökkenô trendet azok körében, akiknél a kezdeti érték magas, akik zsírosan táplálkoztak, akik fiatalabbak, akiknek magas vérzsírszintet tartottak nyilván az anamnézisében, akik stresszesen éltek és zsírosan táplálkoztak. HDL-koleszterin A HDL-koleszterinszint minimális mértékû, de a nagy esetszám miatt szignifikáns csökkenést mutatott (átlag = 0,018 mmol/l/év, p < 0,001). A kezdeti HDL-koleszterin-értékek magasabbak a nôknél, a nem elhízottaknál, rendszeres testmozgást végzôknél, a kecskemétieknél, a pszichiátriai zavarokban szenvedôknél, a gyümölcsöt nem rendszeresen fogyasztóknál és az anamnézis szerint magas vérzsírszintûeknél. Koleszterin A koleszterinszintek tekintetében mindkét évben a vizsgált személyek nagyobb részénél csökkenés következett be. A változások szignifikánsak. Az elsô évben a változás: átlag = 0,23 mmol/l/év, p < 0,001; a második évben átlag = 0,07 mmol/l/év, p = 0,02. Alacsonyabb kezdeti koleszterinértékek jelentkeztek azoknál, akik nem szenvedtek magas vérzsírral járó betegségben, fiatalabbak és Lajosmizsén élnek. Erôteljesebben csökkent a koleszterinszint azoknál, akiknek kezdetben magasabb volt, a 45 évnél fiatalabbaknál és azon belül is a még fiatalabbaknál. Triglicerid A trigliceridszintek az elsô évben átlagosan 0,18 mmol/l-rel csökkentek (p < 0,001), és a második évben további, de nem szignifikáns csökkenést tapasztaltunk (átlag = 0,08 mmol/l n. s.). A trigliceridszintek kezdetben azoknál voltak magasabbak, akik anamnézisében magas vérzsírszint szerepelt, akik cukorbetegek, férfiak, fiatalabbak, akik nem stresszesen élnek. A trigliceridszintek azoknál csökkentek elsôsorban, akik kezdetben magas trigliceridszintekkel rendelkeztek, a fiatalabbaknál, valamint a rendszeres testmozgást végzôknél, a gyümölcsöt nem fogyasztóknál, akik naponta 6 7-szer étkeznek, akik korábban zsírosan étkeztek. Következtetés Az utóbbi évtizedben több olyan tanulmány is megjelent, amely az egészséges életmód fontosságát hangsúlyozza a cardiovascularis betegségek megelôzésében, kezelésében. 68 n 2007 n 148. évfolyam, 147. évfolyam, 2. szám36. szám n

Ezek a eredmények az egyes tudományos társaságok szakmai ajánlásában is megjelentek, de ezek általában nélkülözik az egészséges életmód elérésének lépéseit [2, 15]. A cardiovascularis rizikófaktorok közül talán az obesitas az, amely kezelésében a tartós sikerhez elengedhetetlen a helyes táplálkozás és fizikai aktivitás beépülése a beteg mindennapjaiba [6]. A kezelés elsô lépése a pontos táplálkozási, tágabb értelemben a pontos életmódanamnézis felvétele. Tudomásunk szerint tanulmányunk Magyarországon az egyik legátfogóbb táplálkozási felmérés. Kritikája, hogy a vizsgálat nem az érintett lakosság táplálkozási szokásait volt hivatott felmérni, ezért bizonyos metodikai hiányosságok felhozhatók vele szemben. Érdekes eredményre jutottunk a betegeknek az elhízás súlyossága szerinti megoszlása tekintetében. A BMI alapján súlyosan elhízottnak minôsítettek száma alig harmada volt a derékkörfogat alapján súlyosan elhízottnak minôsítettek számának. A metabolikus szindróma elôfordulása az irodalmi adatokra jellemzô arányt mutatott. Ezek alapján azt mondhatjuk, hogy a betegek jelentôs száma tartozott a magas cardiovascularis rizikójú csoportba. A vizsgált paraméterek kiinduláskor észlelt összefüggései a legtöbb esetben visszatükrözik az irodalmi adatokat. A BMI, derékkörfogat, hypertonia idôsebbeken, rendszeres testmozgás hiánya esetén cukorbetegeken, városlakókon, stressz hatására, férfiakon magasabb értékeket mutattak. Vitatott a testsúly és a dohányzás fordított arányú összefüggése, bár tanulmányunk inkább ezt igzolta. A BMI és a táplálkozási szokások összefüggése szintén az irodalmi adatoknak megfelelôen alakult (zsíros, szénhidrátdús táplálkozás, rendszertelen étkezés). A rendszeres gyümölcsfogyasztás és a nagyobb BMI kapcsolata tûnik ellentmondásosnak, de más tanulmányok is rámutattak, hogy a fordított irányú összefüggés csak kalóriamegszorítás esetén igaz [12, 14]. A HDL-koleszetrin magasabbnak adódott a viszonylag kisebb súlyúakon, akik rendszeresen mozogtak és érdekes módon a kevés gyümölcsöt fogyasztókon. A koleszterin és a triglicerid viszont a fiatal elhízott férfiakon mutatott magasabb értékeket. Az életmódprogram során a betegek fizikális állapotának és anyagcsere-paramétereinek változásait figyeltük. Az elsô évben gyakoribbak voltak a kötelezô ellenôrzések, míg a második évben csak az év végén történt ellenôrzés. A BMI mindkét évben csökkent, de az elsô évben jelentôsebben. Érdekes, hogy a derékkörfogat változása ezt lassabban követte, és csak a második év végén lehetett lényeges változást kimutatni. Kérdéses, hogy igazán mikor indult el a derékkörfogat csökkenése. A BMI változása mellett a másik jelentôs eredménye prevenciós munkánknak, hogy a nyugalmi systolés vérnyomásértékek az elsô év végére átlagosan több mint 5 Hgmm-rel csökkentek, és kisebb mértékben ugyan, de ez a tendencia folytatódott a második évben is. A metabolikus paraméterekben is kedvezô változást értünk el. Érdekes a HDL-koleszetrin mozgása, mely hasonlóan a többi paraméterhez, ugyancsak csökkent. Irodalmi adatok azonban azt mutatják, hogy a fogyókúra elsô szakaszában ez a jelenség természetes [8]. Összességében a betegek cardiovascularis veszélyeztetettsége csökkent a két év alatt. Jelentôsebb volt a változás az elsô évben, amely felhívja a figyelmet a veszélyeztetett betegekkel való intenzív törôdés szükségességére. A másik lényeges tanulsága tanulmányunknak, hogy fontos a testre szabott és ezért betartható életmódprogram és ennek be kell épülnie a betegek mindennapjaiba. Irodalom [1] Apor P.: Rehabilitációs edzésprogramok bélbetegségekben. Orv. Hetil., 1999, 140, 579 585. [2] Chobanian, A. V., Bakris, G. L., Black, H. R. és mtsai: National High Blood Pressure Education Program Coordinating Commettee: The Seventh Report of the Joint National Committee on Prevention, Detection, Evalution and Treatment of High Blood Pressure. JAMA, 2003, 289, 2560 2572. [3] Dinya E.: Biometria az orvosi gyakorlatban, Medicina Könyvkiadó, Budapest, 2005. [4] Halmy L.: Obezitás és hipertónia. Konszenzus konferencia az elhízásról. Panoráma Kiadó, Budapest, 1998. [5] Hubert, H. B., Feinlieb, M., McNamara, P. M. és mtsai: Obesity as an independent risk factor for cardiovascular disease: a 26-year follow-up of participants in the Framingham Heart Study. Circulation, 1983, 67, 968 976. [6] Keil, J. E., Sutherland, S. E., Knapp, R. G. és mtsai: Mortality rates and risk factors for coronary disease in black as compared with white men and women. N. Engl. J. Med., 1993, 329, 73 78. [7] Manson, J. E., Coldlitz, G. A., Stampfer, M. J. és mtsai: Aprospective study of obesity and risk of coronary heart disease in women. N. Engl. J. Med., 1990, 322, 882 889. [8] Noakes, M. és mtsai: Wieght loss and plasma lipids. Curr. Opin. Lipidol., 2000, 11, 65 70. [9] Pados Gy.: A cardiovascularis veszélyeztetettség kockázati kategóriái. Metabolizmus, 2006, Supplementum A, A21 24. [10] Pados Gy.: Túlsúly-elhízás megelôzése és kezelése. Medintel Könyvkiadó, Budapest, 2001. [11] Third report on the National Cholesterol Education Program (NCEP), Expert Panel on Detection, Evaluation and Treatment of High Blood Cholesterol in Adults (Adult Treatment Panel III.) final report. Circulation, 2002, 106, 3143 3421. [12] Thomson, C. A., Rock, C. L., Giuliano, A. R. és mtsai: Longitudinal changes in body weight and body composition among women previously treated for breast cancer consuming a high-vegetable, fruit and fiber, low-fat diet. Eur. J. Nutr., 2005, 44, 18 25. [13] Toumilheto, J., Lindström, J., Eriksson, J. G. és mtsai: Prevention of type 2 diabetes by change in life-style, among subjects with impaired glucose tolerance. N. Engl. J. Med., 2001, 344, 1343 1350. [14] Whybrow, S., Harrison, C. L., Mayer, C. és mtsa: Effects of added fruits and vegetables on dietary intakes and body weight in Scottish adults. Br. J. Nutr., 2006, 95, 496 503. [15] 2003 European Society of Hypertension-European Society of Cardiology guidelines for the management of aretrial hypertension. J. Hypertension, 2003, 21, 1011 1053. (Móczár Csaba dr. E-mail: ) n 69 n 2007 n 148. évfolyam, 2. szám