Dőry Tibor REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA KIHÍVÁSOK AZ EURÓPAI UNIÓBAN ÉS MAGYARORSZÁGON DIALÓG CAMPUS KIADÓ Budapest-Pécs
Tartalomj egy zék Ábrajegyzék 9 Táblázatok jegyzéke 10 Keretes írások jegyzéke 11 Rövidítések jegyzéke 12 Bevezetés 13 I. fejezet: A tudásalapú gazdaság koncepciója 17 1.1. A tudásalapú gazdaság kialakulásának folyamata 19 1.2. Globális kihívások a 21. század kezdetén 23 1.3. Társadalmi, technológiai, gazdasági, környezeti és politikai hajtóerők 28 1.4. A megváltozott innovációs környezet fő jellemvonásai 30 1.4.1. A szolgáltató gazdaság dominanciája 31 1.4.2. Az új technológiák és az információs társadalom 32 1.4.3. Tanuló szervezetek: a tudástermelés és hasznosítás új formái 34 1.5. A tudományfinanszírozással szembeni új típusú elvárások 40 II. fejezet: Innovációs rendszerek és hálózatok 47 2.1. Az innovációs elméletek fejlődése 49 2.2. Az innovációs folyamat lineáris modelljétől az interaktív innovációs modellekig 53 2.2.1. Az első és második generációs, lineáris innovációs modellek jellemzői 54 2.2.2. Az integrált és az interaktív innovációs modellek jellegzetességei 56 2.3. A tudás terjedésének szerepe a területi innovációs modellek kialakulásában 61 2.4. Területi innovációs modellek 63 2.4.1. Innovációs miliő 64 2.4.2. Ipari körzetek 65 2.4.3. Helyi termelési rendszerek 66 2.4.4. Új ipari terek 67 2.4.5. Innovációs klaszterek, iparági együttműködési hálózatok 68
2.4.6. Innovációs rendszerek 70 2.4.6.1. Nemzeti innovációs rendszerek koncepciója 71 2.4.6.2. Regionális innovációs rendszerek koncepciója 76 2.4.7. Tanulórégiók 77 2.4.8. A területi innovációs rendszerek jellemzőinek összehasonlítása 78 2.5. A területi innovációs modellek elméleti bázisa 80 2.5.1. Agglomerációs gazdaság 81 2.5.2. Endogén növekedéselmélet 83 2.5.3. Hálózatelméleti összefüggések 84 2.6. A regionális innovációs rendszerek szereplői 86 2.6.1. A regionális innovációs rendszerek csoportosítása 89 III. fejezet: Innovációs teljesítmények és politikák az Európai Unióban, illetve Magyarországon 95 3.1. Az innováció számbavétele 97 3.2. Innovációs teljesítmények az Európai Unió tagállamaiban és a régióiban 102 3.2.1. Az Európai Unió tagállamainak innovációs teljesítménye az 1990-es években 102 3.2.2. A vállalati felmérések tapasztalatai 105 3.2.3. Innováció az Európai Unió régióiban 106 3.2.3.1. Az Európai Unió leginnovatívabb régiói 109 3.2.3.2. A régiók innovációs és gazdasági teljesítményének összefüggése 111 3.2.4. A kelet-közép-európai országok egyes innovációs sajátosságai 112 3.3. Az európai tudományos, technológiai és innovációpolitikák súlypontjai, a regionális szint szerepe 115 3.3.1. Kutatási, technológiafejlesztési és innovációpolitika mint az európai integráció meghatározó eleme 118 3.3.2. Az európai innovációpolitika jövőbeni súlypontjai 126 3.3.3. Az Európai Unió kutatás-, technológiaés innovációpolitikájának regionális dimenziója 128 3.3.3.1. A Strukturális Alapok innováció támogatási súlypontjai 130 3.3.3.2. A 6. Kutatási, Technológiafejlesztési és Demonstrációs Keretprogram regionális dimenziója 135 3.4. Innováció Magyarországon és annak régióiban 138 3.4.1. A kutatás-fejlesztés főbb adatai Magyarországon 139 3.4.2. A hazai empirikus innovációs vizsgálatok fontosabb megállapításai 142
3.4.3. A külföldi működőtőke szerepe az innovációösztönzésben 149 3.5. Innovációösztönzés Magyarországon 153 3.5.1. Az Európai Unióhoz való csatlakozás előtti kezdeményezések 153 3.4.2. Az innovációösztönzés kihívásai az Európai Unióhoz való csatlakozást követően 157 IV. fejezet: Az innováció ösztönzésének regionális keretrendszere 163 4.1. A hagyományos regionális politikától az innovációorientált regionális politikáig 168 4.2. Az innováció-orientált regionális politika jellemzői 170 4.3. A Strukturális Alapok innovációs programjainak értékelése 172 4.4. Az innováció-orientált regionális politika eszközrendszere 178 4.5. A regionális innováció kialakulásának feltételei 182 4.5.1. Az innováció ösztönzése a vállalkozások szintjén 182 4.5.2. Az innováció ösztönzése regionális szinten 185 V. fejezet: A regionális innovációs stratégiák kidolgozásának és értékelésének tapasztalatai 189 5.1. Regionális innovációs stratégiák előzményei az Európai Unióban 193 5.2. Az RTP/RIS/RITTS/RIS+ stratégiák célkitűzései és alapvető jellegzetességei 194 5.3. A regionális innovációs stratégiák kidolgozásának folyamata 198 5.3.1. A stratégia kidolgozásának menedzsmentje 198 5.3.2. A regionális innovációs stratégiák kidolgozásának lépései 200 5.3.2.1. Regionális RIS fórum: egyetértés az innováció helyzetéről a régióban 200 5.3.2.2. Helyzetelemzések készítése 202 5.3.2.3. Az innováció támogatási rendszerének elemzése 208 5.3.2.4. A stratégia irányok, jövőképek meghatározása, egyeztetése 209 5.3.2.5. A stratégia megfogalmazása 210 5.3.2.6. Megvalósítás és monitoring 213 5.4. A regionális innovációs stratégiák hatásának értékelése 215 5.4.1. A stratégiák hatása a regionális politikára 216 5.4.2. A vállalkozásfejlesztés eszköztárának bővítése és hatékonyságának javítása 218 5.4.3. Az Európai Unióban készült regionális innovációs stratégiák értékelése alapján levonható következtetések 221
VI. fejezet: Összegzés: A regionális innováció szerepe a tudásalapú gazdaság kialakulásában 223 6.1. A regionális innovációs rendszerek kialakulásának feltételei 225 6.2. A regionális innovációpolitika hozzájárulása a tudásalapú gazdaság kialakulásához 229 Felhasznált irodalom 233 Függelék 251 Az Európai Közösség 6. Kutatási, Technológiafejlesztési és Demonstrációs Keretprogramjának áttekintése 245 Név- és tárgymutató 257