II./B STRATÉGIAI TERVEZÉS ÉS ÉVES KÖLTSÉGVETÉS ÖSSZEKAPCSOLÁSA
TARTALOMJEGYZÉK 1. Elemző rész 1.1 Célok meghatározása 1.2 Helyzetelemzés 1.3 Következtetések 2. Tanácsadó rész 2.1 Stratégiai tanácsok 2.2 Taktikai tanácsok 2.3 Informatikai megoldások
1. Elemző rész 1.1 Célok meghatározása
1.1 A CÉLOK MEGHATÁROZÁSA A dokumentum elkészítésének céljai: 1. Feltárni a stratégiai tervezés folyamatát 2. Bemutatni a taktikai tervezés lépéseit 3. A külső környezet lényeges paramétereinek bemutatása, nagy hangsúlyt fektetve a rendelkezésre álló források figyelembe vételére 4. Feltárni, hogy a különböző időtávú tervekben meghatározott célkitűzéseket miként egyeztetik össze
1. Elemző rész 1.2 Helyzetelemzés
1.2 HELYZETELEMZÉS 1. A stratégiai tervezés dokumentumainak rendelkezésre állása Rákóczifalva jelenleg nem rendelkezik Integrált Településfejlesztési Stratégiával (IVS). A település-központ rehabilitációs pályázatok meghirdetésének időpontját mint külső tényezőt tekintve az IVS megalkotása jövedelmező lenne. Lényegesebb ennél, hogy a község szempontjából is szükség lenne egy átfogó fejlesztési dokumentumra. Még abban az esetben is, ha ez nem az IVS (mely jelenleg a ténylegesen városi nagyságrendű települések számára is csupán ajánlott) teljes tartalmával és mélységében jön létre.
1.2 HELYZETELEMZÉS Az IVS elkészítése lehetővé tenné az Önkormányzatnak, hogy az aktuális helyzet felmérésével, az erősségekkel és gyengeségekkel számot vetve meghatározza azon kulcsfontosságú tulajdonságait, melyeket alapul véve kijelölhetné stratégiai (hosszú távú) céljait. A célok meghatározását követheti azoknak intézkedéseknek, konkrét feladatoknak (projekt) meghatározása, melyekre szükség van a kitűzött célok elérése érdekében.
1.2 HELYZETELEMZÉS A feladatok kivitelezéséhez, így végeredményben a célok eléréséhez szükséges források megvizsgálása ugyan fontos, ám a tervezés folyamatának nem kiindulópontja. A források meghatározásánál, hasonlóan a célok meghatározásához, és a feladatok kijelöléséhez, a külső (szabályozási, finanszírozási, intézményi) környezet településre és környezetére gyakorolt hatását mindig szükséges figyelembe venni, hisz e nélkül számottevő kockázatot hordozna magában a terv teljesítése.
1.2 HELYZETELEMZÉS Rákóczifalva stratégiai fejlesztési irányvonalát pillanatnyilag két dokumentum határozza meg. Az első a 2007-2010-es évek gazdasági programja. A törvény előírásai alapján megalkotott gazdasági program elsősorban részletesen kidolgozott helyzetelemzésnek tekinthető, és egyszersmind a stratégiai célokkal kapcsolatban felületes és csupán vázlatos képet mutat meg. A gazdasági program érdemi része alapos helyzetelemzést követően sajnálatos módon nem foglal magában összefoglaló jellegű SWOT elemzést, így egyértelmű, hogy a stratégiai célok kitűzésére, majd a fejlesztési program definiálása ez alapján nem jöhetett létre. Így a fejlesztési célok megalapozottsága mellett lehet ugyan érvelni a tapasztalatok alapján, ám mégsem ismerhető fel szerves, közvetlen kapcsolat a célok kijelölése és a helyzetelemzés között.
1.2 HELYZETELEMZÉS A gazdasági program a tervbe vett fejlesztésekre vonatkozóan magában foglalja, hogy e fejlesztéseket belső avagy külső forrásból lehet-e megvalósítani, viszont nem határozza meg a kitűzött fejlesztések megvalósításához szükséges források nagyságrendjét és nem mutatja be, rendelkezésre állnak-e. Az esetek nagy százalékában csupán azt jelenti ki, hogy a külső források felhasználásához szükséges önrész rendelkezésre áll vagy fog állni.
1.2 HELYZETELEMZÉS A gazdasági program nem határoz meg (és helyesen teszi) egyértelmű fejlesztési nagyságrendeket, hisz az egyes fejlesztések konkrét tervezés után lehetnek megalapozottak, sajnos azonban nem foglalkozik azzal, rendelkezésre állnak-e források, és nem utal arra sem, hogy a részletes tervek a projektek terveiben, ütemezésében, illetve majd az Önkormányzat éves költségvetésében lesznek kidolgozva.
1.2 HELYZETELEMZÉS A település fejlődésére stratégiai szempontból is jelentős hatása van Rákóczifalva településrendezési tervének. A településrendezési terv ugyanakkor mindenekelőtt építési szempontból közelít a községfejlesztés témaköréhez, ezért nem kezelhető egységes stratégiai fejlesztési dokumentumként. Azonban ettől függetlenül erősségének tekintjük, hogy a benne megfogalmazott célok eléréséért a település ingatlanvagyoni állapotával foglalkozik.
1.2 HELYZETELEMZÉS Azt, hogy a fejlesztések finanszírozhatóságának erőforrásai rendelkezésre állnak-e, két dolog teremtheti meg: az ésszerű működés és a gondos vagyongazdálkodás. A Rákóczifalva tulajdonában lévő vagyonnal való gazdálkodás éves szabályai természetesen az éves költségvetési javaslatokban megjelennek, az Önkormányzat ezek szabályozását rendeletekkel valósítja meg. Meglátásunk alapján a rendelet szabályozását szükséges volna egy vagyongazdálkodási koncepcióval kiegészíteni, amelyben a vagyongazdálkodás mindenekelőtt nem jogi és eljárásjogi, hanem hatékonysági, gazdaságossági szempontból jelenne meg, valamint e szempontokon kívül források biztosításával segíthetne távlatilag is, a stratégiai célok megvalósításában.
1.2 HELYZETELEMZÉS A vagyongazdálkodás aktuális szabályozási környezetét figyelembe véve széttagolt, hisz több szabályozza az alábbi helyeken az önkormányzatot: vagyonkataszter vagyonrendelet az önkormányzat tulajdonában lévő lakások és helyiségek bérletéről szóló rendeletek E széttagoltság magyarázható a tartalom egyes elemeinek különbségével, stratégiai célként viszont ajánlatos volna stratégiai célként viszont ajánlatos lenne legalább koncepciószinten meghatározni azon leglényegesebb irányvonalakat, amelyek során a vagyongazdálkodás a település érdekében működik.
1.2 HELYZETELEMZÉS 2. A stratégiai tervezés humánerőforrás jellemzői A stratégiai tervezés mostanáig létrehozott alapdokumentumát jelentő program, tehát voltaképpen a gazdasági program, a község intézményén belül jött létre.
1.2 HELYZETELEMZÉS A stratégiai tervezés mostanáig létrehozott munkaanyagait, (rész)dokumentumait a szélesebb közvélemény is el tudja érni. Nincsenek viszont információink arra nézve, hogy az aktuális, a stratégiai fejlesztés alapjait képező dokumentumokkal kapcsolatban részletekbe menő és érdemi eszmecsere történt volna a dokumentumokban megadott célokról a településen (azonban tudjuk azt, hogy a településrendezési terv esetén a nyilvánosság informálása a helyben megszokott módon törvényi kötelezettség).
1.2 HELYZETELEMZÉS 3. A taktikai tervezés lépései E dokumentumban a taktikai tervezés fogalmának két jelentését használjuk: a stratégiai tervekből fakadó tevékenységek tervezéseként az éves költségvetés megalkotása során; a stratégiai tervekből fakadó projektek részletes kidolgozásaként.
1.2 HELYZETELEMZÉS Az éves költségvetésben jelen vannak a stratégiai tervekből adódó tevékenységek tervezésének hatásai. Azon projektek következményeit is, melyek több éves hatással járnak, bemutat a költségvetés, viszont ezek hatásai főleg a múlttal kapcsolatban, és nem pedig a jövőre vonatkozólag szolgálnak információval. Így a kötelezettségek vállalásának esetében az éves költségvetés részletesen bemutatja a 2006., 2007., 2008. és 2009. évi számadatokat, a 2009. utániakat ezzel szemben egy összegben, aggregát módon mutatja be, és ez nagy mértékben nehezíti, hogy a benne foglalt információt fel tudják használni.
1.2 HELYZETELEMZÉS Az éves költségvetés nem teszi lehetővé, hogy a képviselő-testület egyben lássa a többéves hatással járó döntések hatásait bevétel és kiadás szempontjából is. Az összefoglaló jellegű tájékoztatás nem csupán a képviselő-testület tagjai számára lenne lényeges, hanem a költségvetés készítőinek munkáját is segítené.
1.2 HELYZETELEMZÉS A stratégiai tervként meghatározható gazdasági programban megnevezett fejlesztési célok kivitelezésének egymásutániságát jelentősen befolyásolja az időpont, amikor a külső erőforrások rendelkezésre állnak. Megjegyezés: így az egységes stratégia kivitelezése is módosulhat. Az elérni kívánt célok, fejlesztési projektek előkészítése, és hogyha lehetőség van rá az ezekhez kellő pályázatok elkészítése a Hivatalban történik, ami nem egyértelmű egy Rákóczifalva nagyságú település esetén és dicséri a Hivatal alkalmazottainak felkészültségét.
1.2 HELYZETELEMZÉS 4. Források rendelkezésre állása A stratégiai tervekben megadott fejlesztési célok, megvalósításra szánt projektek pénzügyi nagyságrendje feltétlenül felülmúlja Rákóczifalva önálló lehetőségeit. Azon külső források feltárása tehát, melyek elérhetők lehetnek, nem csupán megalapozott hanem szükség is van rá. A külső források két csoportba oszthatók: a) Visszafizetési kötelezettséggel terhelt külső források b) Visszafizetési kötelezettséggel nem terhelt, véglegesen átvett külső források, támogatások
1.2 HELYZETELEMZÉS Visszafizetési kötelezettséggel terhelt külső források: Ezek között szerepel egyrészt a működés finanszírozását biztosítani hivatott folyószámla-hitel, bár hozzátesszük, hogy 2008-ban a költségvetésben tervezett működési hitelt az önkormányzat nem vette igénybe. Másrészt itt említendők a fejlesztési célú hitelek, amelyek között pillanatnyilag az útfelújításhoz felvett hitel szerepel.
1.2 HELYZETELEMZÉS Visszafizetési kötelezettséggel nem terhelt, véglegesen átvett külső források, támogatások A rendelkezésre álló források bemutatására a rendelkezésünkre álló fejlesztési célt szolgáló dokumentumokban nem kerül sor. Ezek a források szinte kivétel nélkül az Új Magyarország Fejlesztési Terv operatív programjain, valamint az Új Magyarország Vidékfejlesztési Programon keresztül érhetők, ill. érhetők majd el.
1.2 HELYZETELEMZÉS Visszafizetési kötelezettséggel nem terhelt, végérvényesen átvett külső források, támogatások Értelemszerűen ne felejtsük el azokat a támogatási lehetőségeket, amelyek nem részei ugyan az ÚMFT-nek, ÚMVP-nek, azonban mint tisztán nemzeti finanszírozásban történő támogatások, alkalmazásuk speciális helyein mégis fontos (pl. TEKI, CÉDE). Itt lehet megemlíteni azt is, habára település az elmúlt években nem vette igénybe, az ÖNHIKI-s támogatást, amely mint cél, a taktikai tervek között található.
1. Elemző rész 1.3 Következtetések
1.3 KÖVETKEZTETÉS A település fejlesztésének stratégiai céljaira mint kiértékelt célokra tekinthetünk, definiálásuk viszont módszertanilag az esetek jelentős hányadában nem igazolható, pusztán tapasztalati úton lettek megfogalmazva. Az elkészült vagy készítés alatt álló stratégiai tervezési dokumentumokban a célmeghatározással kapcsolatos elégtelenségeket találhatunk, melyek most még megszüntethetők.
1.3 KÖVETKEZTETÉS A kivitelezésre kerülő fejlesztések fontossági sorrendjének megállapítása nem teljesen szükségletvezérelt, fontos a külső források meghatározó funkciója is. A többéves hatással járó projektek éves megjelenítése a költségvetésben megfelelő, mégsem tud teljes képet adni a döntéshozóknak. A stratégiai célok kivitelezéséhez nélkülözhetetlen források csupán úgy biztosíthatók, ha külső erőforrásokat is bevonnak.
1.3 KÖVETKEZTETÉS A vagyonnal való gazdálkodás tervszerű, céltudatos, viszont szabályozási környezetét tekintve némileg szét van aprózódva. A fejlesztési projektek kidolgozásának emberi háttere biztosított. Ez feltétlenül hangsúlyozandó egy ilyen méretű település esetén.
2. Tanácsadói rész 2.1 Stratégiai tanácsok
2.1 STRATÉGIAI TANÁCSADÁS A dokumentum elkészítésének céljai: Azon lépések meghatározása, amelyekre a különböző időtávú tervek összehangolásához van szükség Azzal, hogy tudatosul a stratégiai tervezés szüksége, a tervezés folyamatának sztenderdizálása Meghatározni, hogyan lehet átültetni a stratégiai tervek céljait az éves tervezés gyakorlatába Sztenderdizálni a célok megvalósításához szükséges költségvetési források meghatározásának módszerét
2.1 STRATÉGIAI TANÁCSADÁS A község jövőben történő stratégiai fejlesztésére vonatkozóan a következő látszik szükségesnek: Elsősorban szükségszerű volna egy olyan fejlesztési koncepció megalkotása, mely az egész településre vonatkozik. A legcélszerűbb pedig az lenne ha ez tartalmilag főleg az Integrált Településfejlesztési Stratégia elemeit tükrözné, még akkor is, ha nem a jogszabályokban meghatározott tartalmi mélységben lenne szükséges.
2.1 STRATÉGIAI TANÁCSADÁS A község jövőben történő fejlesztésére vonatkozó stratégiai dokumentumokkal, pillanatnyilag tehát főként a gazdasági programmal kapcsolatban az itt felsoroltak tetszenek szükségesnek még egy esetleges IVS létrejöttéig is: 1.) A stratégiaalkotás tényleges alapját jelentő SWOT kidolgozása. 2.) Egységes, a település egészére vonatkozó célok meghatározása, nem csak küldetés szintjén.
2.1 STRATÉGIAI TANÁCSADÁS A községi településfejlesztési stratégia megalkotása folyamán lényegesek a tapasztalatok, ám elsődlegesen a helyzetfelmérés folyamán, nem pedig a célok meghatározásának tekintetében. Azt ajánljuk, hogy e vonatkozásban történjen meg a gazdasági programban rögzített fejlesztési stratégia átgondolása. Lehetséges, hogy ez esetben szintén hasonló fejlesztési célok és beavatkozások jelennek meg, ám azok már indokolhatók, megalapozottak, és bárki ellenében védhetők lesznek.
2. Tanácsadói rész 2.2 Taktikai tanácsok
2.2 TAKTIKAI TANÁCSADÁS A mostani gazdasági programban meghatározott céloknak és intézkedéseknek alkalmazhatóvá, operatívvá tehetőnek kell lennie ahhoz, hogy a mindennapokban érvényesülhessenek. A cselekvési tervben azon tanácsokat összegeztük, amelyek véleményünk alapján szükségesek ehhez.
a.) Cselekvési terv 2.2 TAKTIKAI TANÁCSADÁS 1. A költségvetési rendelet mellékleteként a többéves hatást gyakorló projekteknek, a többéves kötelezettségvállalásoknak a terc állandó részét kell képezniük. ez a koncepciókészítés során rögzíthető
2.2 TAKTIKAI TANÁCSADÁS 2. A stratégiai célok kivitelezéséhez rendelkezésre álló források megjelenítése Rákóczifalva esetén nem történt meg a gazdasági programban. A stratégiai célok kivitelezéséhez rendelkezésre álló, igénybe vehető külső forrásokat már az aktuális gazdasági program tekintetében is célszerű lenne számba venni, egy egységes IVS-hez pedig ez elengedhetetlen. Ugyanakkor a külső körülmények változnak, ezért a külső források vázlatos bemutatása a költségvetés tervezése folyamán is szükséges. ez a koncepciókészítés során rögzíthető, vagy a rendelet mellékleteként biztosítható
2.2 TAKTIKAI TANÁCSADÁS 3. A vagyongazdálkodás stratégiai végiggondolása két szempontból: a) Egységesíteni a most szétaprózott vagyongazdálkodási szabályozási környezetet, így a különböző vagyonelemekkel kapcsolatban azonos szempontok érvényesülhetnek. b) A fejlesztések eredményeként kialakuló új vagyonelemekkel kapcsolatban a fenntartás, működtetés költségeit átgondolni még mielőtt meghozzák a fejlesztési döntéseket.
2.2 TAKTIKAI TANÁCSADÁS b.) A cselekvési terv megvalósít-hatóságának igazolása 1. Több éven át tartó pénzügyi hatással járó munkafolyamatok bemutatása a költségvetés-készítés során. Megoldás módja: költségvetési koncepció és/vagy költségvetési rendelet
2.2 TAKTIKAI TANÁCSADÁS 2. Az rendelkezésre álló külső források változásait bemutatni. Stratégiai megoldás: készülő fejlesztési stratégia, utána a változásokról költségvetési koncepció és/vagy rendelet Taktikai megoldás: polgármesteri tájékoztató olyan esetben, hogyha a források változása nem volt előrelátható, mégis jelentős hatással bír
2.2 TAKTIKAI TANÁCSADÁS 3. a) A vagyongazdálkodás egységes szabályozási környezetének megteremtése Megoldási mód: először egységes vagyongazdálkodási koncepció megalkotása, majd ennek rendeletbe foglalása, felhasználva, ugyanakkor újragondolva a jelenlegi szabályozás elemeit
2.2 TAKTIKAI TANÁCSADÁS 3. b) A fejlesztések következtében kialakuló új vagyonelemek fenntartási, üzemeltetési költségeinek becslése Megoldási mód: a költségvetés készítése folyamán a programtervezési módszer elemeinek felhasználása, az így elkészülő tervek megfelelő támpontot adnának
2. Tanácsadói rész 2.3 Informatikai megoldások
2.3 INFORMATIKAI MEGOLDÁSOK A stratégiai tervezéshez szükségszerű számítástechnikai kellékek az Önkormányzat rendelkezésére állnak, az pedig él ezek használatával. A stratégiai terv készítésének folyamata legyen nyomon követhető az Önkormányzat honlapján, így a gazdasági programban is rögzített módon az érintettek és érdekeltek véleményt tudnak nyilvánítani az előkészületben lévő dokumentumok tartalmáról. Ez megteremtheti a lehetőséget arra, hogy a terv megvalósításához és a célok eléréséhez jobban hozzájáruljanak, lévén sajátjuknak érzik a tervet, és azonosulnak a terv célkitűzéseivel.
2.3 INFORMATIKAI MEGOLDÁSOK Az éves költségvetési tervezés hátterét nagyrészt az Excel biztosítja.