Kérdőíves felmérés főiskolai, egyetemi hallgatók körében Rochester modellprogram - igényfelmérés c. kutatás összefoglaló Hendra Kft. 2008
1. Tartalomjegyzék 1. TARTALOMJEGYZÉK 2 2. BEVEZETŐ ELŐZMÉNYEK 3 3. A KUTATÁS MENETE MÓDSZEREK 3 4. A BEÉRKEZETT KÉRDŐÍVEK MEGOSZLÁSAINAK JELLEMZÉSE 6 5. PROBLÉMACSOPORTOK A VIZSGÁLT HALLGATÓK KÖRÉBEN 8 5.1. Hangsúlyos problémák: 11 6. A JEGYZETELÉS TÁMOGATÁSHOZ VALÓ VISZONY 11 6.1. Mekkora arányban vennék igénybe a jegyzetelő szolgáltatást? 14 7. A ROCHESTERI SZOLGÁLTATÁSOKHOZ VALÓ VISZONY 15 8. HOZZÁFŰZÉSEK A KÉRDŐÍVEKHEZ 18 9. ÖSSZEGZÉS 19 2
2. Bevezető előzmények A Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány Akadálymentesítési Programirodája 1812. programkódú, Rochester program - modellkísérlet című programja keretében a felsőoktatásban tanuló hallássérültek véleményének és javaslatainak megismerését tűzte ki célul, tanulmányaik kommunikációs nehézségeiről és támogathatóságáról. Ezen belül az érintett hallgatóknak a véleményét igyekeztünk megismeri az egyetemi-főiskolai tanulmányaikat segítő szolgáltatásokról, azok esetleges problémáiról, valamint az elgondolásaikról a megoldásokat illetően A felmérés célja, az érintettek véleményét is megismerve jobban tervezhetők, súlyozhatók, és fontossági sorrendbe rendezhetők a tanulást támogató eszközrendszerek kifejlesztése és bevezetése. Kiindulópontunk, hogy a tanulást támogató programok a magyarországi lehetőségekhez és sajátosságokhoz igazítva lehetnek igazán eredményesek és a hallássérült diákok számára valóban hasznosnak. Erre vonatkozóan a legtöbbet éppen a hallgatók mondhatnak. A kérdőívet kitöltő, és beküldő hallgatók száma a remélt szám alatt maradt, de a szükséges szám felett. (A visszaküldők aránya a szociológiai felmérések során, a postai úton történő visszaküldés esetén várható érték felettinek adódik.) A kitöltők száma nem magas, de az ívek kitöltése nagy gondosságot mutat, a megjegyzések nagyon támogató viszonyt jeleznek. A feldolgozás értékeléséhez is szükséges további módszertani háttér szempontok a 2. fejezetben szerepelnek. 3. A kutatás menete módszerek A felméréshez kérdőíves módszert alkalmaztunk, tekintve a területi szórtságot és az anonimitás biztosíthatóságát. Az anonimitás szerepe lényeges elem a felmérésben: A téma ugyan nem szenzitív, nem igényel személyes adatokat, azonban a cél a problémagyűjtés, s ez mindig személyes. A válaszolók megnyilatkozási kedvét az anonimitás javítja, s a felmérés érvényességét is fokozza. A kitöltött ívekben a szöveges válaszok tartalmassága és jellege az érvényesség tekintetében megnyugtató. A kis elemszám a megbízhatóság szempontjából tudományos, statisztikai értelemben kérdésessé teszi néhány kérdés eredményeinek értékelését, de a beérkezett anyag vezetői információs és tervezési orientációs funkciókra alkalmasnak tekinthető, ezek gyakorlatában nem rendkívüli.. 3
A kérdőív (II. mellékletben csatoljuk) összeállításánál is a kutatás felmérő jellegét tekintettük elsődlegesnek. Részben a nyitott kérdések lehetőségét alkalmazva, részben pedig a keresett témákhoz való viszonyt kérdező strukturált kérdések kerültek bele. A kérdések sorának összeállításánál a lehető legkevesebb de szükséges kérdésszámra törekedtünk. (Kialakítása munkacsoport keretében, több ülésben történt, Gyógypedagógiai gyakorló szakértő, szociológus és siket koordinációs szakember részvételével. A kérdőív célcsoportja kötött volt, a kitöltésre csak felsőoktatásban tanuló siket, vagy nagyothalló hallgatókat kértünk fel! A kitöltés után a kitöltött ívet, e-mail címünkre kértük elküldeni. Az anonimitás biztosítására létrehoztunk egy független E-mail fiókot is, melybe belépve továbbítani lehetett a kérdőívet a megjelölt címre (nem saját fiókból) A kutatásra rendelkezésünkre álló idő korlátozott, volt ezért az ívek kitöltésére egy hetet, plusz 4 nap további várakozási időt alkalmaztunk. Mintavétel A teljes kört célozták a kérdőívek eljuttatására tett kísérletek. A visszaérkezési arány kb. 14% Ez kicsi, de elegendő. A téma fő vonala: a problémahalmazok felrajzolása, valamint A jegyzetelés támogatás hoz hozzáállás és a rochesteri egyéb eszközök esélyeinek, fogadtatásának előzetes felmérése. E felmérési irányok hatékony értékelésére a 24 ív lehetőséget biztosít. Az értékelhetőség szintjei: Problémacsoportok keresése teljes mértékben értékelhető Jegyzetelés támogatása a teljes csoportra vonatkoztatni az eredményeket, nem teljes megbízhatósággal lehet, de a válaszok egyértelmű tendenciákat mutatnak, s a tendenciák teljes megfordulása egy nagyobb mintán sem valószínű. rochesteri eszközökre reagálások a megbízhatóság itt sem nagy erejű, a kapott átlagok egybeesése a teljes populációval nem állnak erős lábakon, de az erősebb tendenciák megbízhatóak. Külön kell választani a szöveges cellák, indoklások, hozzáfűzött jegyzetek kezelését. A problémacsoportok és összefüggések e válaszokból bonthatók ki leginkább. Azokban a kutatási irányokban, ahol valamely problémakör elemeiről bővülő listák felvétele a cél, alapvető tapasztalat, hogy az első 5-8 válaszoló után a listák nem, vagy elvétve bővülnek lényeges új elemmel. A 24 ív így ez esetben stabil alapot jelent. 4
Alkalmazott eszközök A kérdőíveket a tartalmi megszerkesztés után elektronikus formába alakítottuk át. Itt többféle kitöltést támogató eszközt és az adatok egyértelműségét biztosító technikát alkalmaztunk: a szükséges helyeken választólistákból lehetett kiválasztani a választ (Pl.: Felsőoktatási intézmények) a jelöléseket csak adott módon és adott számban lehetett megtenni, adattípusok kezelése: szám válaszok helyére nem volt lehetőség szöveget gépelni, hibaüzeneteket építettünk be egyes helyekre, előkészítettük az adatok beolvasásának gépi módját támogató munkalaprészeket, Az adatok alaptáblába bevitelét alkalmas program segítségével (operátori közreműködés nélkül) oldottuk meg. Adattisztítás után az elemzésre MsExcel 2002 programot használtunk. A felmérés célja kérdései és a létrejött adatbázis terjedelme nem indokolta a speciális program alkalmazását pl.: SPSS a szükséges eszközök az MsExcel beépülő moduljaiban (Analysis ToolPak) valamint függvénykészlete és lekérdező eszközei segítségével maradéktalanul megoldhatók voltak. Az adatbázist MsExcel 95-2002 és MsExcel 4.0 formában is melléklejük, ezek szükség esetén, vagy további feldolgozáshoz SPSSbe beolvashatók. További elemzési lehetőségek Két, vagy több kérdés közötti kapcsolatok vizsgálata. Itt statisztikai összefüggéseket, sztochasztikus kapcsolatokat van (ez esetben: elvi) mód vizsgálni. (Néhány kereszttábla, melyet az összefoglalóban is szerepeltettünk, az arányok bemutatásával már ebbe az irányba tett lépés.) A kapcsolatok vizsgálatának azonban két ellenérve is van ez esetben: A téma fő nyomvonala nem igényli, s az egyes kérdések önmagukban is egy egy dimenziót lefedők. Az elemzéshez felhasználható elemszám nem teszi lehetővé, a statisztikai összefüggés vizsgálati módszerek, mérőszámok alkalmazhatóságát. (A kismintás eljárások is 30-35 elemszám felett alkalmazhatók.) Prezentáció A beérkezett anyag elemzéséhez felhasznált táblákat két csoportra osztottuk: Az összefoglaló fő megállapításaihoz szükséges táblákat a főszövegben szerepeltetjük. Az egyéb, áttekintést segítő táblák az I. mellékletben találhatók Az adatok mellett nagy súlyt helyeztünk a szöveges válaszok, hozzáfűzések, indoklások tartalmának. A szövegeket az összefoglaló fő részébe is beszerkesztjük, mert a kapott szöveges válaszok problémafelvetéseit és tömör megfogalmazásai adják a legtöbb információt a támogató rendszerekkel kapcsolatos kérdésekre is. A táblázatos adatok csak az arányok és súlyok áttekintéséhez járulnak hozzá nagyobb mértékben. 5
4. A beérkezett kérdőívek megoszlásainak jellemzése A kérdőívre 9 férfi és 15 nő válaszolt. Többségük az ELTE hallgatója (12 fő). A karokat tekintve egyenletesebb az eloszlás: 16 különböző típus, maximálisan 3 esettel. A Részletes adatokat az I. mellékletben szerepeltetjük. a képzési területek szerinti csoportosítást az Országos Felsőoktatási Információs Központ által is használt kategóriák szerint mutatjuk be az 1. táblázatban. 1. diagram Válaszadók száma a képzési terület típusa szerint Jogi és igazgatási képzési terület; 5 Műszaki képzési terület; 3 Informatika képzési terület; 4 Orvos és egészségtudomán yi képzési terület; 1 Sporttudomány képzési terület; 2 Bölcsészettudományi képzési terület; 4 Társadalom tudományi képzési terület; 4 Agrár képzési terület; 1 A válaszolók közül 15-en jártak integrált keretek közt általános iskolába, 9-en speciális iskolába. Olyan hallgató, aki mindkét intézménytípusban járt volna általános iskolába nem volt. A középiskola végzésében vegyesebbek az adatok: 15-en jelölték az integrált iskolát, 2 fő a speciális iskolát, s 7 esetben mindkét típusba jártak középiskola során. Annak kombinációi, hogy hányan voltak, akik általános iskolában az egyik, középiskolában a másik intézménytípusba jártak, az 1. táblázatban tekinthetők át. 6
1. táblázat 7. kérdés: Milyen iskolatípusban tanult korábban? Ált. isk. integráltan végezte Ált. isk. speciális iskolában végezte össz. középiskolát integráltban végezte 15 15 középiskolát mindkettőben 7 7 középiskolát speciális iskolában végezte 2 2 Össz.: 15 9 24 A hallásállapot és a sérülés kezdetének adatait a 2. táblázat összesen oszlopa és sora mutatja. A táblázat belső bontása a két dimenzió kombinációit jeleníti meg. A táblázat számai az esetszámokat mutatják. 2. táblázat 8. - 9. kérdés Született Kisgyermek korban szerzett A sérülés_kezdete Általános iskolában szerzett Középiskolá ban szerzett Későbbi eredetű Enyhe fokban nagyothalló 1 1 Közepes fokban nagyothalló 3 4 1 8 Hallásállap Súlyos fokban nagyothalló 5 6 11 Siket 1 3 4 Össz.: 9 13 1 1 24 A hallássegítő eszközök használatára vonatkozó adatok: a 24 válaszolóból 17-en használnak halló készüléket, 1 esetben Coohleáris implantátumot, 5 esetben egyiket sem. (3. táblázat) 3. táblázat 10. - 12. kérdés 10. kérdés: Használja valamelyik eszközt? Melyiket? 12. kérdés: tud-e jelelni nem tud tud jelelni jelelni coochl. implantátum 1 1 egyiksem 3 2 5 hallókészülék 6 12 18 Össz.: Össz.: 9 15 24 7
A visszaküldők körében a jelelés tudás nem általános: 9-en tudnak jelelni, 15-en nem. A 15 és 9 eset az általános iskolai oktatási forma esetében egyszer már előfordult, a két számpár azt sejteti, hogy attól függhet hogy valaki tud-e jelelni, hogy speciális iskolában tanult e korábban? Az együtt előfordulás valóban gyakori, de a két számpár mégsem esik teljesen egybe: 2 esetben integrált oktatásban tanult hallgató jelezte, hogy tud jelelni, s két eset volt, ahol speciális iskolában tanult hallgató jelezte azt, hogy nem tud jelelni. A két jelelni tudó, de az általános iskolát integráltan végzett hallgató a középiskolát is kizárólag integrált oktatásban végezte. A szájról olvasni tudás általánosabb: 22 igen, 2 nem válasz érkezett. Ha a kapott 24 ívet valódi mintának tekintjük, akkor azt mutatja, hogy az oktatás támogatásában a jelelésnél nagyobb szerepet kaphat a szájról olvasást segítő eszközök: az orális tolmácsolás, s komoly szerepet kaphat, a tanárok képzése is arra, hogy ne a tábla felé fordulva ne beszéljenek, vizsgán, stb. ne takart állapotban adják közléseiket siket hallgatók számára. 5. Problémacsoportok a vizsgált hallgatók körében A felmérésben kétféle kérdezésmódot alkalmaztunk: A nyílt végű, problémalistát bővítő kérdéseket, s olyan konkrét problémát felvető kérdéseket, amelyek a munkacsoport által kiválasztottan kerültek fókuszba. (jegyzeteléssel kapcsolatosan és a rochesteri szolgáltatásokkal kapcsolatban.) 4. táblázat 16. kérdés: Kérjük, az alább felsorolt problémákat értékelje az oszlopokban megadott lehetőségek szerint! Probléma jelzése összesen Probléma súlyozott értéke (esetek szorozva a jelzés súlyszámával 1-4.) Nem probléma Az előadások szövegének követése 21 45 3 Az előadások szövegének értése 20 46 4 Órai anyaghoz, mások jegyzeteihez hozzáférés 16 28 8 Gyakorlati tanegységek elvégzése 16 26 6 Tanárokkal kommunikáció 14 20 10 Diáktársakkal kommunikáció 13 16 11 Kiadványok, szakirodalom értelmezése 10 16 13 Jegyzetelés az órán 6 7 1 egyéb összesen 20 1 8
A 16. kérdésben felsorolt kategóriák között mindben jeleztek valamilyen fokú problémát. Egy kategória, a szakirodalom értelmezése volt csak, amelyben többen jelezték, hogy nem jelent problémát, mint ahányan problémát jeleztek. A jelzések között az órai jegyzetelés érdemel kiemelt figyelmet. Itt elválik az előadás szövegének értésétől és a követésétől, s nem kap nagyszámú problémajelzést. A későbbiekben az 5. fejezetben azonban a jegyzetelés emelkedik ki az igényelt szolgáltatások közül. A két sík nem mond ellent, azt mutatja, hogy a jegyzetelés e csoportban akkor nem jelent gondot, ha sikerül megérteni és követni az órát. Azonban éppen e két területen van a legtöbb gond e tábla szerint és a szöveges válaszok alapján is. A jegyzetelés tehát nem a lejegyzés technikája, hanem az előadás követése miatt válik problémássá: választani kényszerül vagy ír, vagy az előadóra nézve követni próbálja az előadást. Nagy részben erről szólnak a 17. kérdéshez érkezett szöveges válaszok is. (5. táblázat) Egy esetben a C-printtel kapcsolatos tapasztalatokat említ a válaszoló. Ott az előadás követhetősége és a jegyzet elkészülte egyszerre oldódik meg. 5. táblázat 17. kérdés: Legnagyobb kommunikációs problémák, és a javasolt megoldások kérdőív Probléma leírás és a megoldások száma a tanár hátat fordít nekem és a táblának beszél Megoldás: feliratozást, anyag 3 megkapását óra előtt, hogy nagyjából képben legyek, hogy miről is lesz szó az órán illetve tudjam tartani az iramot ZH vizsgáival irásbelin a hallásérültek gyakran szük szavuan irják le és ezt nagy mértékben szinte rosszra minősitik az eredményünket (teszt feladatoknál nem jelent problémát) 4 Megoldás: Angliában a tábla fölött ahogy beszélt a tanár úgy autómatikusan feliratozva jelent meg. Itt is be lehetne vezetni de nagyon költséges de igy még azoknak számá is jó akik nem halloták meg a tanárok előadását vagyis akik lemaradtak HA velem szemben lenne az oktató talán még érteném is, de nem várhatom tőle el - 140-en vagyunk az előadáson-, hogy csak velem foglalkozzon Megoldás: egy 5 jeltolmács, aki orálisan is tud tolmácsolni és egy jegyzetelő tolmács (aki akár saját laptopomba írja a hallott szöveget vagy a digitális diktafonra felvett előadást lejegyzetelné és azt akár e-mailban is megkaphatnám. nagy előadó termek esetén technikai feltételek sokszor nem adottak a kihangosításhoz így a 6 középső soroktól már nem hallan jól i a tanár beszédét Megoldás: mikrofont, kihangosítást Mivel az előadások szövegét nem értem, ezért problémáim vannak a téma szakszerű kifejtésével a vizsgákon, úgy, ahogy azt a tanárok elvárják. Megoldás: Jobb beszédértés 8 -akár jobb hallókészülékkel, akár tanárok beszélnének, egy nagyothalló számára érthetőbben-, de leginkább a megfelelő jegyzethez való hozzájutás segítene. Órákon vagy előadásoon nem nagyon értenem szájról olvasni tanár szájából. 9 Megoldás: Jegyzetból tanulás, csoporttársak segítségével és korepetálásokat. A vizsgák alkalmával nem mindig tudják a tanárok, hogy csak szájrólolvasva értem meg őket, elkezdenek kiabálni, ill. ingerültek lesznek, továbbá a fénynek háttal állnak/ülnek az irodájukban, így jelentősen megnehezítik a szájrólolvasást. A szóbeli kérdésekre sokszor azonnali választ várnak, holott időre lenne szükségem a válasz 11 megfogalmazására, mert először a kommunikáció technikai részét kell értelmeznem, s ez is időt igényel. Sokszor úgy értékelik az előzetes kis hallgatásomat, hogy nem tudom igazán a választ. Továbbá néha szóban adják meg az írásbeli kérdéseit, amit nem mindig értek meg, sőt tartok a félreértéstől is, mindig leellenőrizetetem a tanárral. Továbbá nem mindig adnak lehetőséget a tételek kidolgozására, későn vagy egyáltalán 9
nem adnak ki tételsorokat, így sokszor nem tudom behatárolni jegyzet hiányában a tanyanyagot magamnak a vizsgákra való felkészülés során. Évfolyamtársaktól elkért jegyzetek nehezen értelmezhetők. A jegyzetelés hiánya komoly probléma, nem tudok egyszerre szájrólolvasni és jegyzetelni, vagy pedig egyáltalán nem megy a szájrólolvasás a tanár alkati sajátossága (szája, szakálla, fogazata, stb.), ill. a szituáció (háttal áll, fel-alá sétál) miatt. megoldás: Többnyire írásbeli vizsgáztatási módot kérek a tanároktól, ha a vizsga módja egyébként szóbeli lenne. Sosem tudhatom előre, kit mikor érthetek, milyen lesz a kommunikációs szituáció, így bebiztosítom magam ezzel. Mindig írásban legyen a vizsgakérdés és a válaszom is. Továbbá legyenek mindig egyértelműek a vizsgakövetelmények, jól behatárolhatók a tananyagok, jegyzeteket is jó lenne netes formában közzétenni. Tételsorokat mindig tegyék ki a nyilvánosságra. Előadások vizualitása: powerpoint, digitális tábla; idegen szavak, nevek leírása a táblán, stb. Feliratozva legyenek az előadások. Különböző változtatások (időpont, tanrend, tananyag, stb.) időben legyenek közölve, frissítve. Jeltolmács segítség nélkül nem udok követni az elhangzott előadást, jegyzetelő nélkül 12 nem tudnék haladni (pl.otthon nincs igazi jegyzetem, amiből tudnék tanulni, fontos lenne az előadáson elhangzottak is) Megoldás: Jeltolmács, jegyzetelő (mindig biztosítva legyen) Nem megy az információcsere.nem hallok semmit,főleg,ha háttérzaj van.nem tudok kapcsolatba lépni a társaimmal.mert nem merek megszólalni és nem is tudok.és ők nem nyitnak felém,mert csodabogárnak tartanak.nem tudom,kihez forduljak segítségért. 13 Megoldás: jegyzetek birtokbavétele(tananyag,előadási anyag,gyakorlati anyag birtokbavétele,mert segítség nélkül képtelen vagyok rá).személyes konzultáció a tanárokkal(önök vagy én vagy mind a kettő) Az egyik legnagyobb problémám, mikor a tanár kikéri a diákok véleményét egy adott témáról. Nagyon gyakran követhetetlen, hogy éppen ki beszél, nehéz betájolni, ha messze van akkor mlg a száját is nehéz olvasni, e mellett nehezemre esik megérteni őket, mert nem mindig hallom. Megoldás: Egy szakképzett jegyzetelőt Az Amerikai 14 Egyesült Államokban töltött tanulmányi éveim alatt megismerkedtem a C-Printtel, amikor egy szakképzett jegyzetelő laptopon jegyzetel, és a gépet összekötik a teremben lévő TVvel így teljes mértékben követhető volt nem csak az órai anyag, hanem a diákok párbeszédei is. A gyakorlati órák lehetnek, amikor 6-8 éves gyerekekkel kell foglalkozni. Ebben a korban nehéz velük a kommunikáció. Nem csak gyakorlati órákon, hanem a munkában is 15 lehetnek később. Természtesen a összeszokik a tanár és a gyerekek, és ezáltal jobban megérthetik egymást. Megoldás: A türelmet, hogy idővel összeszokhassák egymást. 17 másokkal kommunikáció Megoldás: több segítség hallóktól Nagyobb csoportban (pl.3-4 ember között) követni a kommunikációt. Az órán pl. ha tanár kérdez vmit, vmelyik diák bemondja a választ, nem biztos, hogy értette ill. 18 hallotta a diák válaszát. Jó lenne, ha tanár megismétli a választ, megválaszolja a kérdést. Megoldás: Ahogy az előbb említettem, tanácsos tanárok rutinjába beépíteni a válaszadást. Pl. Tanár: Hány nyakcsigolya van? Vki: 7 Tanár: Igen, 7 nyakcsigolya van. Mivel súlyos nagyotthalló vagyok ezért nehezen értem meg amit mondanak. Megoldás: A 19 megoldás hogy artikulálva beszéljenek hozzám! 20 Ha nincs jelnyelvi tolmács mellettem. Megoldás: Jelnelvi tolmács a megoldás. Nehezen, szinte soha nem tudom követni a tanárok beszédeit az előadások során. Megoldás: Csakis jelnyelvi tolmács rendszeres jelenléte szükséges (a jelnyelvi tolmács 22 jelenlétének hátránya is van: jelynelvi tolmácsolás alatt nem lehet készíteni az órai jegyzetet), és talán, ha a tanárok több jegyzetet tudna projektoron vetíteni. Nem hallom rendesen, így nem is értem az előadásokat - főleg a nagyobb előadókba - és 23 sajnos ezt miatt több információ nem jut el hozzám. Megoldás: Sajnos hallókészüléket kell beszerezzek. Az előadáson hallott tananyag írása, odafigyelése és jegyzetelés. Megoldás: a jegyzetek 24 készítése 10
5.1. Hangsúlyos problémák: 1. A tanároknak nincs alapvető információjuk sem a hallássérültet lényegesen érintő körülményekről a tanárok tájékoztatása sokat segíthetne a helyzeten 2. Óra követése általános probléma, több okot is kifejtenek. előzetes vázlat kiadása segítene, vagy szinkron feliratozás, vagy C-print alkalmazása. 3. Nyelvkezelési probléma - a tanárok tájékoztatása sokat segíthetne a helyzeten 4. Oktató fizikailag nem érthető, távolság, stb. miatt orális tolmácsolás segíthetne 5. Az előadók jobb bemikrofonozása is megoldás lehet sok esetben 6. A vizsgákon a leadott anyaggal kapcsolatos szakszöveg használat nehézségei 7. A siket hallgatóknak a szöveg megértése külön nehézség forrás: külön lépés. Szemben azzal, hogy a hallók esetében ez automatikus. Az értelmezés lelassítja a kommunikációt, s különösen vizsgahelyzetekben hátrányos helyzetbe hozza a hallássérült a hallgatót. 8. Ha az óra jeltolmácsolt, akkor jól érthető. A jeleni tudó hallgató számára, de nem lehet közben jegyzetelni Ki kell emelni a felsoroltak közül, hogy a tanároknak az átlagpolgárhoz hasonlóan nincs reális képük arról, hogy a halláskárosultaknak milyen jellegűek a kommunikációs nehézségeik. A hallás útján való kommunikációt nem tudja gördülékenyen kiváltani az írás, Nyelvi nehézségek is gyakoriak, Félelmek blokkolják a közléseket, Szövegértési problémák, Lassúbb reakcióidő, lassúbb kommunikáció A segítő eszközök között (a jegyzetelés támogatása mellet) legalább olyan hasznosnak, vagy még fontosabbnak mutatkozik a tanárok alapvető képzése, tájékoztatása a nagyothalló és siket hallgatókkal kapcsolatos mindennapi helyzetekről és a segítésük lehetőségeiről. 6. A jegyzetelés támogatáshoz való viszony A hallgatók számára a Jegyzeteléssel kapcsolatban nyitott kérdést a 18. kérdésben tettünk fel. Itt a szöveges válaszokból jól körvonalazódnak a jegyzeteléssel kapcsolatban megoldást igénylő helyzetek és összefüggések. A hallgatók válaszaiban félkövér betűtípussal jelöljük a kiemelendő részeket. A szöveges problématérkép után a jegyzeteléssel kapcsolatos igények nagyságbeli viszonyait áttekintő összesítéseket szerepeltetjük. (Mely tantárgyaknál, milyen helyzetekben, milyen arányban igényelnék a jegyzetelő szolgáltatásokat.) 11
6. táblázat 18. kérdés (az órai jegyzetelést hogyan lehetne megoldani, könnyebbé tenni az ön számára?) kérdő ív szám a 1 3 jegyzetelés segítésére módok Szerintem nem lehet ezt megoldani, mert egyszerre nem tudok figyelni is meg írni is. Ha figyelek, akkor a tanárt kell néznem, mert hallás után nem értek semmit. Jegyzetelés közben meg ugye a papírt nézem, közben meg tovább mondja az anyagot a tanár. Ezért inkább nem jegyzetelek, hanem megpróbálok valamit megérteni az órákon, a jegyzeteket pedig megszerzem egy szorgalmas társamtól, aki az apróbb dolgokat, megjegyzéseket is általában leírja. diáktárs érthetően és szépen jegyzetel, de sokszor ez sem elég, tanárban sokszor nem tudatosul, hogy van (nemcsak egy!!!) hallássérült hallgatója órai jegyzetelésnél partnert való bizalmat kellenne biztositani vagyis a tanár fel kell hivnia az 4 előadáson hogy itt van egy hallásérült és sziveskedjék a jegyzeteit odaadni lefénymásolja és vissza adja azoknak akik odaadták neki. (Gimnáziumban volt egy osztálytársom aki nap végén mindig ide adta és lefénymásoltan vissza is adtam ezzel nagy elönnyel tudtam tanulni) 5 az előbb válaszoltam erre a kérdésre 6 a tanár felé kell jelezni a problémát és odaadni az anyagot papír formában(nyomtatva) Bármilyen olyan nagy hatótávoságú, hallást segítő eszköz használata ( MicroVox -szerű eszköz ) amely nem teszi szükségessé számomra a megfeszített koncentrálást csak arra, hogy a 8 beszédet megértsem, és ez a tanár számára sem kínos (pl hogy viselnie kell neki is valami "kütyüt"). 9 azt hogy csak adja meg fontosakat és nem egészet. 10 Kivetítővel. Digitalizált, elérhető előadásanyaggal. Ha lenne egy írnokom, aki mindent le tudna írni helyettem, én meg az előadást megszakítások nélkül tudnám szájrólolvasva követni. Azonban nem minden tanárt értek meg szájrólolvasva sem, így jó lenne, ha az írnok jegyzetelése látható lenne számomra, 11 komputer képernyőjéről, vagy akár kivetítve is (mások számára is hozzáférhetővé téve) tudnám követni az előadásokat. (egyfajta feliratozással), ezt elektronikusan el tudnám magamnak menteni (sőt évfolyamtársak is, akik valamiben akadályozva lennének a jegyzetelésben, pl. betegség) 12 Amint lehet a gyorsgépíró végzettséggel rendelkező gépelne le a laptopra (ha lehet mindent, amiket hallott - nem szelektálva a fontosság szerint-, és emailban elküldene nekünk) 13 kinyomtatni kéne az előadás anyagokat a félévre. A fent említett válaszom tökéletes megoldás, hiszen tapasztaltam h rendkívül jól működik, aznap megkapom e-mailben az anyagot, és nekem is sokkal kevesebb energiámba kerül 14 az odafigyelés. (elemzői megjegyzés: a fentebbi táblában szintén 14. sz. szöveg tartozik ide, az említett C-print megoldással) 15 1. Digitális indigó(diák esetleg pontatlan lehet), 2. Digitális diktafonnal felvett hangot a számítógép szöveggé alakítja át (pontosabb lehet, mint az 1.) ha valaki lejegyzetelné, lehetőleg laptopba, mert sokkal könnyebben olvasható a gépelt 16 jegyzet Sokat segítene, ha óra elején megkapnánk a jegyzet vázlatait(vagy akár félév elején az adott 18 félévit), minden bekezdés előtt, helyet hagyni, ahova fontosabb dolgokat, hozzáfűzéseket lehet írni. 19 Lehetne felirat, dia. Vagy másokkol kérni a jegyzetet. 20 Két jelnyelvi tolmácsot viszek magammal az órára, az egyikük lejeleli a tanári beszédet, a másik tolmács pedig leirja, fél oránként váltakoznak. 21 Vetítővászon segítségével. 22 Ha a jelnylevi tolmács mellett írótolmács is van az előadásokon. Vagy a tanárok előre írt jegyzetet tudnak adni a hallássérült tanulóknak. 12
A legtöbb előadónak nem az a fontos, hogy körmöljünk az órán, mert le lehet tölteni az 23 anyagot, így sokkal jobban követhető az óra. Azt a véleményt nem osztom, hogy ha kiadja, akkor nem járnak be az emberek, mert aki akar az bejár, aki nem az úgyis lemásolja a másikról. 24 kölcsönkért jegyzetek, és másolása A szöveges jelzésekből az tűnik ki, hogy a jeltolmácsolás vagy orális tolmácsolás vagy a feliratozás az előadás megértését nagyon jól támogathatja, de a jegyzetelési problémát nem oldja meg. A nagyothalló hallgató ugyanis nem működtethet két csatornát a halló társaihoz hasonlóan: nem tudja folyamatosan venni az előadás szövegét és a jegyzetet írni közben. Vagy az előadás követésében, vagy a jegyzetkészítésben marad le. Nem tudja az előadást szinkron követni, ha váltottan próbálja: a jegyzetelést és a tolmács figyelését is megoldani. Az előadások követése és folyamatos jegyzetelése a hallók esetében is egyszerre nehezen vihető folyamat. A fentiek alapján megállapítható, hogy az olyan megoldások, amelyek a siket hallgatót arra késztetik, hogy egyszerre vegye igénybe az olvasást (szájról, jeltolmácsról, feliratozásról) és közben jegyzetet készítsen, nem lehetnek eredményesek önmagukban. A jegyzetelés önálló megoldását, vagy a más által készített jegyzetek elérhetőségét akkor is megoldani szükséges, ha az előadás követhetőségét feliratozás, vagy tolmácsolás biztosítja. A 25. kérdésben a fentiekkel kapcsolatos nehézségek közt legnagyobb súllyal szerepel (a pénzhiány) mellett: A megszervezést megoldó szervezet, személy hiánya, Az alkalmas jegyzetelők megtalálása, Az előadók oldalán lévő akadályok (gyors, nehéz előadói stílus). Ez utóbbiak ismét a tanári oldal alkalmazkodásának fokozását, az előadók legalább alapvető felkészítésének megoldását emelik ki. A kutatás egyik legfontosabb eredménye az, hogy a problémák egy nagy része a tanárok viszonylag apró, viselkedési jellemzőiből adódnak. A hallássérültek támogatására ez alapján a leghatékonyabb eszközök közé lehet tenni a tanárok felvilágosítását, képzését, a különböző helyzetekre való felkészítését. A kérdőívekben ez az egyik legtöbbet hangsúlyozott probléma. A szövegek alapján optimális szolgáltatáscsomag lehetne: Előadás jegyzetet kiadni előre, vagy a vázlatát, Órán tolmácsolás és/vagy feliratozás, Jegyzetet óra után elérhetővé tenni Oktatókat év elején felkészíteni a napi helyzetek megértésére, kezelésére Egyetemi adminisztratív és tanulmányi teendők, információk siketek számára is elérhető összefoglalóit napi szinten frissen tartva elérhetővé tenni 13
6.1. Mekkora arányban vennék igénybe a jegyzetelő szolgáltatást? A jegyzetelés kérdésköre központi probléma a hallássérült hallgatóknál, a megoldásának igénye szintén. A 7. 9. táblázatokban tekinthetők át a kérdőívekből látható arányok. 7. táblázat 20. kérdés: A jegyzetelés segítését ebben a félévben hány tantárgyánál venné igénybe? Hány tantárgynál venné igénybe? - átlag 5,4 A felvett tantárgyak százalékában 70% Hány esetben jelezték a felvett tárgyak 100%-át? 8 2 vagy több tárgy esetében igényelné 20 8.. táblázat Az összes képzési területre jellemző, hogy 50% feletti tantárgy számban van az igény a jegyzetelő szolgáltatásokra 9. táblázat 21. kérdés: A jegyzetelés segítését folyamatosan igényelné? Csak a nehezen érthető oktatóknál Csak a nem jól hallható/látható helyszíneken minden tárgynál, ahol csak elérhető csak egyes tárgyaknál. ˇ melyek ezek a tárgyak? Folyamatosan Időnként, esetenként 15 2 11 3 12 8 5 7 # Vizuális kommunikáció 2.; # gyakorlati órák, ahol jegyzetelés is van; # szociológia, személyiség és szociál pszichológia, pszichológia; # honlapon elérhető tanári http-s lap; # elméleti tárgyak: edzéstan, pszichológiával pedagógiával kapcsolatos tárgyak; # konzultáció, feladatmegoldások, gyakorlati órák (A # jel egy-egy válaszoló által megadott szöveg kezdetét jelzi.) 14
A válaszolók fele korlátozás nélkül, ahol csak lehetséges igényelne jegyzetelő szolgáltatást. A 24 válaszoló közül 23 igényelné a jegyzeteléssel kapcsolatos szolgáltatásokat, (egy esetben nem adott választ) 7. A rochesteri szolgáltatásokhoz való viszony A Rochesteri Műszaki Egyetem hallássérült hallgatókat segítő szolgáltatásairól összesen hárman hallottak (Bölcsész szakos: 1; Informatikai szakos: 1; Műszaki szakos: 1) E témablokkban arról kérdeztük a hallgatókat, mennyire lennének hasznosak a rochesteri segítő eszközök közül kiemelt típusok. A kiemelés indoka (pl.: C-print nem szerepel) hogy a bevezetés szempontjából leginkább reális lehetőségekkel kapcsolatos véleményeket mérjük fel. 10. táblázat 23. kérdés: Felsoroljuk azokat a legfontosabb szolgáltatásokat, amelyek a Rochesteri Műszaki Egyetem egyes kurzusain a hallássérült hallgatókat segítik tanulmányaik során. Kérjük, jelölje meg, mennyire lennének hasznosak az ön számára! Nem lenne hasznos számomra Közepesen lenne hasznos számomra Nagyon hasznos lenne számomra Támogat ó jelölések Támogat ó jelölések aránya mekkora arányban fordul elő: "nem lenne hasznos" mekkora arányban fordul elő: "nagyon hasznos" Erre felkészített, halló diáktársak siketek számára alkalmas módon jegyzetelnek, s elektronikusan letölthető módon elérhetővé teszik. Az előadásokat élőben, folyamatosan feliratozzák. 0 5 19 24 100% 0% 0,79 2 10 11 21 91% 9% 0,45 Tantárgyi korrepetálás 2 9 12 21 91% 9% 0,55 Hallókészülék használat biztosítása 7 9 7 16 70% 30% 0,27 Beszédfejlesztés 9 9 5 14 61% 39% 0,18 Életviteli tanácsadás (speciális) 9 6 7 13 59% 41% 0,32 Audiológiai vizsgálatok érhetők el 12 7 4 11 48% 52% 0,14 Felsőoktatáshoz kommunikációs felkészítő tanfolyamot, vagy 0. évfolyamot indítanak. Orális tolmácsolást biztosítanak előadásokon, szemináriumokon, konzultációkon, Jeltolmácsolást biztosítanak előadásokon, szemináriumokon, konzultációkon, 11 7 3 10 48% 52% 0,14 13 7 4 11 46% 54% 0,13 15 3 6 9 38% 63% 0,26 15
A táblázatot a támogató jelölések aránya szerint rendeztük, s színnel kiemeltük az 50% feletti támogatottsági arányokat és azt, mely esetekben kapott 50% feletti jelölésszámot a nem lenne hasznos kategória. A jegyzetelés támogatottsága a legerősebb, s a leggyengébb a jeltolmács biztosítása. Ennek oka, hogy a válaszolók körében nem általános a jelelés tudás. Ezért előzi meg a jelelést az orális tolmácsolás is. (A szájról olvasni tudás a válaszolók körében 92%) Az indoklások között számos olyan megjegyzés van, amely tartalma árnyalhatja a szolgáltatások feltételrendszerét. A táblázathoz fűzött indoklásokat az M-6. mellékletben szerepeltetjük. 12. táblázat 24. kérdés: A rochesteri segítő szolgáltatásokon kívül, melyik megoldások lennének hasznára a tanulmányai során? Írásbeli anyagok szövegének egyszerűsítése 12 Tanulmányi ügyintézéshez hallássérülteknek szóló útmutatók 16 Egyéb javaslatok: 2 # Havi egyszeri összejövetel, megbeszélni a problémákat, felvetéseket. # Tanároknak is cél szerü lenne megismerniük a jelnyelvet (Két további bővítő javaslat érkezett csak,) 13. táblázat 25. kérdés: Mik lennének legfontosabb akadályai ön szerint a jegyzetelési szolgáltatások gyakorlati bevezetésének? A tényezők "erősorrendje" Akadályozó erő pontszámmal (említések száma szorozva a 3,2,1 súlyszámokkal. A magasabb pontszám jelent erősebb akadályt) legerősebb akadályozóké nt említések száma második legerősebb akadályozóké nt említések száma harmadik legerősebb akadályozóké nt említések száma Elegendő pénz hiánya a bevezetéshez 39 9 5 2 Nincs, aki megszervezze 27 4 7 1 Alkalmas jegyzetelők hiánya 24 3 3 9 Az előadók beszéde túl gyors, nehezen jegyzetelhető 22 4 3 4 Egyes előadók előadási stílusa nehezen jegyzetelhető 18 4 2 2 Nem elég empátia a hallgatóknál 9 1 2 2 Egy halló diák jegyzetét siket hallgató nehezen érti 3 0 1 1 16
25./B. kérdés: A fentieken kívül fontos akadályozók lehetnek még a következők: # Az előadók mennyire tudják ezt magukávé tenni.; # én eddig mindig kaptam jegyzeteket a halló csoporttársaimtól, de különbözőek a fogalmazási stílusok, és ez hátráltatja a tanulásomat; # Nem tud többre figyelni, tehát egyszerre figyelni és jegyzetelni. Vagy csak figyel az előadóra, vagy jegyzetel, de akkor nem biztos, hogy tud követni, ezért lemaradhat. ; # Perpillanat a pénzt tartom a legnagyobb hátránynak, más nem jut eszembe.; # Nem tudok kommunikálni a társaimmal.becsapnak.nem ismerem ki magam.nem tudom eldönteni,ki nem ver át.kihez forduljak?; # esetlegesen rossz hozzáállás: úgy vélhetik egyesek az intézményen belül, hogy csupán egy-két fogyatékos hallgató miatt nem fognak drága megoldásokhoz folyamodni, számbeliségre hivatkozhatnak... (A # jel egy-egy válaszoló által megadott szöveg kezdetét jelzi.) 14. táblázat 26. Felsoroljuk a Rochesteri Műszaki Egyetem azon szolgáltatásait amelyek a hallássérült hallgatókat segítik tanulmányaik során. Kérjük, jelölje meg, mennyire látja bevezethetőnek önöknél? Hány % a "nem lehetne bevezetni " Hány % a "jól bevezethető lenne" Tantárgyi korrepetálás 9% 74% Erre felkészített, halló diáktársak siketek számára alkalmas módon jegyzetelnek, s elektronikusan letölthető módon elérhetővé teszik. Jeltolmácsolást biztosítanak előadásokon, szemináriumokon, konzultációkon, Felsőoktatáshoz kommunikációs felkészítő tanfolyamot, vagy 0. évfolyamot indítanak. 9% 57% 18% 55% 24% 43% Beszédfejlesztés 29% 43% Az előadásokat élőben, folyamatosan feliratozzák. 36% 41% Hallókészülék használat biztosítása 35% 40% Életviteli tanácsadás (speciális) 30% 40% Orális tolmácsolást biztosítanak előadásokon, szemináriumokon, konzultációkon, 23% 36% Audiológiai vizsgálatok érhetők el 47% 21% A táblázatot a hasznosnak minősítésre eső jelölések aránya (az adott kategóriára eső összes jelölésekhez képest) szerint rendeztük. Felülről lefelé csökken a preferáltság. 17
A 26. kérdéshez fűzött indoklásokat az M-7. mellékletben közöljük: 8. Hozzáfűzések a kérdőívekhez (A # jel egy-egy válaszoló által megadott szöveg kezdetét jelzi.) 27. kérdés Kiegészítés, vagy megjegyzés a kérdőívhez: # Remélem sikerü ezeket a nagy segítségnek bizonyuló dolgokat megvalósítani más intézményekben is, ahol szükség van rá, és megkönnyíteni vele a kevésbé épen halló emberek mindennapjait! ; # A C-Printet javaslom, árban nem tudom h hogyan jön ki, sosem kellett érte fizetnem, és nem kötötték az orromra se. Ez nem csak a nagyothalló, de a siket diákoknak is segítene rengeteget!!!; # Audiológiai értelemben siketnek számítok (90-110 db), de súlyosfokú nagyothallónak vallom magam, merthogy nem ismerem a jelnyelvet és valamennyire használni tudom hallókészülékkel a kis hallásmaradványomat (sokszor csak kiegészítő jelleggel). Sok sikert a felméréshez és feldolgozáshoz, remélem lesz ránk kihatással!; # A képzést -tekintettel arra hogy dolgozom- nem nappalin, hanem levelezőn végzem, így csak minden második héten 2 nap van oktatás, bár évfolyamtársaim tudják hogy nagyothallok, ők is dolgoznak, nem mindig sikerül jegyzeteket elkérni tőlük vagy ha sikerül, akkor hiányosan (néha ök is nehezen követik az oktatók előadását). Ezért lenne jó megoldás, ha valaki mellettem ülne és folyamatosan jegyzetelne. Nem feltétlenül gondolam évfolyamtársamra, hanem hivatásos gyors- és gépírókra, mint a bíróságokon. Vagy diktafonra felvett előadást valaki leírná.; # Meg kellene szervezni Rochesteri egyetemi (USA) látogatását itt sok jó dolgot láthatnák és még hasznosabban dolgokat tanulhatunk meg sőt be lehetne szervezni egyetemünkön. Lesz rá garancia ha be tudják vezetni ezt akkor sok hallásérült jelentkezni fognak az egyetemünkön. Sőt Magyarországon ez lene az egyedüláló egyetem ahol haláskárosultak részére is nyilnak lehetőségeink. Sok hallásérültekkel beszélgettem és sokan azért nem mernek bele vágniuk az egyetemekre mert nem fogják érteni vagy nem fognak együtt müködniük velük igy sok sok halláskárosult számára képtelenek tartanak hogy jelentkezenek. Nagyon sok kiváló tanulók vannak csak félnek a nem együtmüködéstől. ANNYIT TUDOK NÉPSZERÜSITENI HOGY KÖRBE JÁRNÁK MAGYARORSZÁGON AZ ÁLTALÁNOS ISKOLÁBAN ÉS A KÖZÉPISKOLÁKBAN AHOL A HALLÁSÉRÜLTEK TANULNAK HOGY ITT AZ EGYETEMÜNKÖN MÜKÖDI A HALLÁSÉRÜLTEK SZÁMÁRA IRÁSOS RENDSZER ÉS SEGITŐ KEZÜEK A TANÁROK ÉS A DIÁKOK KÖZÖTT. ; # arra kérném meg a kedves kollégákat, hogy e kérdőívvel kapcsolatos dolgokat (már ami publikus persze) kérem osszák meg velem is, hogy esetleg milyen eredmények születtek stb. E-mail címem: xxxxxx@gmail.com, Köszönöm szépen; # Számomra a legfontosabb az érthetően leírt jegyzet illetve a személyes korrepetálás. 18
9. Összegzés egyszerre nem tudok figyelni is meg írni is. Ha figyelek, akkor a tanárt kell néznem, mert hallás után nem értek semmit. Jegyzetelés közben meg ugye a papírt nézem, közben meg tovább mondja az anyagot a tanár. 1. A visszaérkezett kérdőívek több felsőoktatási intézményt is érintenek, vegyes összetétellel a szakok és az életkor tekintetében. Statisztikai értelemben az elemzett darabszám nem tekinthető véletlen mintának, tervezés szempontjából azonban a felmérés céljait megbízhatóan teljesíti. (Megadja a problémalistát, preferált megoldásokat, összefüggéseket. 2. Problémacsoportok: a. Ha az óra tolmácsolt, vagy feliratozott, akkor jól érthető, de nem lehet közben jegyzetelni b. A tanároknak nincs alapvető információjuk sem a hallássérültet lényegesen érintő körülményekről, napi helyzetekről c. Az óra követése általános probléma, több okot is kifejtenek d. Nyelv kezelési problémák, a siket hallgatóknak a szöveg megértése külön nehézség forrás. Az értelmezés lelassítja a kommunikációt, s különösen vizsgahelyzetekben hátrányos helyzetbe hozza a hallássérült a hallgatót. e. Oktató fizikailag nem érthető, távolság, rossz mikrofonozottság, stb. miatt. f. A diáktársak hozzászólásait különösen nem lehet követni, mert nem mindig látható a beszélő 3. A preferált sorrend a lehetséges támogató szolgáltatásokat tekintve: 1. Elsősorban, egyenrangúan: a. Az előadás követésének, megértésének támogatása, valamint b. a jegyzetelés támogatás 2. Másodsorban: órai vázlatokat előre meg kellene kapni, 3. Harmadsorban: az eligazodást, egyetemi információk megszerzését segítő segédletek 4. Jegyzetelés támogatás esetén a leghatékonyabbnak azt a módot tekintik, hogy: egy alkalmas, képzett jegyzetelő jegyzetel, s elektronikusan elérhetővé teszik. 5. A jegyzetelés támogatási igénye mennyire általános? Nincs akinél valamely kérdés kapcsán ne fordulna elő a szükségessége. A tantárgyak 70% -ára igényelnék átlagosan. 19
6. A rochesteri eszközök közül nagyon hasznosnak tartanák 1. Leginkább: Erre felkészített, halló diáktársak siketek számára alkalmas módon jegyzetelnek, s elektronikusan letölthető módon elérhetővé teszik. 2. Másodsorban: Az előadásokat élőben, folyamatosan feliratozzák 3. Harmadsorban: Tantárgyi korrepetálás 7. A rochesteri eszközök közül reálisan bevezethetőnek értékelték: 1. Tantárgyi korrepetálások 2. Erre felkészített, halló diáktársak siketek számára alkalmas módon jegyzetelnek, s elektronikusan letölthető módon elérhetővé teszik. 3. Jeltolmácsolást biztosítanak előadásokon, szemináriumokon, konzultációkon, 8. A jegyzetelő szolgáltatás bevezethetőségének akadályai között kiemelt problémák sorrendje: 1. pénz hiánya 2. megszervező (személy) hiánya, 3. alkalmas jegyzetelők hiánya 4. előadók stílusa, gyorsasága nem teszi lehetővé 20