A biokémia alapjai. Typotex Kiadó. Wunderlich Lívius Szarka András



Hasonló dokumentumok
A biokémia alapjai Wunderlich Lívius Szarka András

Zsírsav szintézis. Az acetil-coa aktivációja: Acetil-CoA + CO + ATP = Malonil-CoA + ADP + P. 2 i

Integráció. Csala Miklós. Semmelweis Egyetem Orvosi Vegytani, Molekuláris Biológiai és Patobiokémiai Intézet

A bioenergetika a biokémiai folyamatok során lezajló energiaváltozásokkal foglalkozik.

Molekuláris biológiai technikák

Farmakológus szakasszisztens Farmakológus szakasszisztens 2/34

MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK BIOKÉMIA AZ AMINOSAVAK ANYAGCSERÉJE 1. kulcsszó cím: Az aminosavak szerepe a szervezetben

MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK AZ ÉLŐ SZERVEZETEK KÉMIAI ÉPÍTŐKÖVEI AZ AMINOSAVAK ÉS FEHÉRJÉK 1. kulcsszó cím: Aminosavak

Szénhidrátok monoszacharidok formájában szívódnak fel a vékonybélből.

BIOMOLEKULÁK KÉMIÁJA. Novák-Nyitrai-Hazai

A szénhidrátok anyagcseréje. SZTE AOK Biokémiai Intézet Gyógyszerész hallgatók számára 2014.

A felépítő és lebontó folyamatok. Biológiai alapismeretek

ZSÍRSAVAK OXIDÁCIÓJA. FRANZ KNOOP német biokémikus írta le először a mechanizmusát. R C ~S KoA. a, R-COOH + ATP + KoA R C ~S KoA + AMP + PP i

BIOGÉN ELEMEK MÁSODLAGOS BIOGÉN ELEMEK (> 0,005 %)

,:/ " \ OH OH OH / \ O / H / H HO-CH, O, CH CH - OH ,\ / "CH - ~(H CH,-OH \OH. ,-\ ce/luló z 5zer.~ezere

Elődi Pál. Biokémia. Negyedik kiadás

A piruvát-dehidrogenáz komplex. Csala Miklós

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar Szerves Kémia és Technológia Tanszék

Kollokviumi vizsgakérdések biokémiából humánkineziológia levelező (BSc) 2015

Klinikai kémia. Laboratóriumi diagnosztika. Szerkesztette: Szarka András. Írta: Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Semmelweis Egyetem

A sejtek élete. 5. Robotoló törpék és óriások Az aminosavak és fehérjék R C NH 2. C COOH 5.1. A fehérjeépítőaminosavak általános

, mitokondriumban (peroxiszóma) citoplazmában

A glükóz reszintézise.

Bevezetés a biokémiába fogorvostan hallgatóknak

BIOKÉMIA. levelezõ MSc számára A TANTÁRGY KÖVETELMÉNYRENDSZERE

A METABOLIZMUS ENERGETIKÁJA

A METABOLIZMUS ENERGETIKÁJA

Dr. Mandl József BIOKÉMIA. Aminosavak, peptidek, szénhidrátok, lipidek, nukleotidok, nukleinsavak, vitaminok és koenzimek.

1. Az élő szervezetek felépítése és az életfolyamatok 17

Mire költi a szervezet energiáját?

Citrátkör, terminális oxidáció, oxidatív foszforiláció

MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK BIOKÉMIA A SZÉNHIDRÁTOK ANYAGCSERÉJE 1. kulcsszó cím: A szénhidrátok anyagcseréje

BIOLÓGIA ALAPJAI. Sejttan. Anyagcsere folyamatok 1. (Lebontó folyamatok)

Fehérjék. SZTE ÁOK Biokémiai Intézet

3. A w jelű folyamat kémiailag kondenzáció. 4. Ebben az átalakulásban hasonló kémiai reakció zajlik le, mint a zsírok emésztésekor a vékonybélben.


BIOKÉMIA A TÁRGY KÖVETELMÉNYRENDSZERE ÉS VIZSGARENDJE

Táplálkozási ismeretek. Fehérjék. fehérjéinek és egyéb. amelyeket

Agrármérnök MSc KÖVETELMÉNYRENDSZER Alkalmazott biokémia SMKKB4011AN ALKALMAZOTT BIOKÉMIA A TÁRGY KÖVETELMÉNYRENDSZERE ÉS VIZSGARENDJE

A nukleinsavak polimer vegyületek. Mint polimerek, monomerekből épülnek fel, melyeket nukleotidoknak nevezünk.

Glikolízis. Csala Miklós

AJÁNLOTT IRODALOM. A tárgy neve BIOKÉMIA I. Meghirdető tanszék(csoport) SZTE TTK, Biokémiai Tanszék Felelős oktató:

Az eukarióta sejt energiaátalakító organellumai

BIOKÉMIA GYAKORLÓ TESZT 1. DEMO (FEHÉRJÉK, ENZIMEK, TERMODINAMIKA, SZÉNHIDRÁTOK, LIPIDEK)

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar Szervetlen és Analitikai Kémia Tanszék

Az AS nitrogénjének eltávolítása

A nukleinsavak polimer vegyületek. Mint polimerek, monomerekből épülnek fel, melyeket nukleotidoknak nevezünk.

A szénhidrátok lebomlása

Glikolízis. emberi szervezet napi glukózigénye: kb. 160 g

Energiaforrásaink Szénvegyületek forrása

Tanévi tájékoztató az Állatorvosi biokémia c. tantárgyhoz

A tananyag felépítése: A BIOLÓGIA ALAPJAI. I. Prokarióták és eukarióták. Az eukarióta sejt. Pécs Miklós: A biológia alapjai

Intelligens adatelemzés

A citoszolikus NADH mitokondriumba jutása

A felvétel és a leadás közötti átalakító folyamatok összességét intermedier - köztes anyagcserének nevezzük.

Az aminosav anyagcsere orvosi vonatkozásai Csősz Éva

Modul cím: MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK BIOKÉMIA LIPIDEK ANYAGCSERÉJE 1. kulcsszó cím: A lipidek szerepe az emberi szervezetben

TEMATIKA Biokémia és molekuláris biológia IB kurzus (bb5t1301)

Az anyag- és energiaforgalom alapjai

A zsírok április 17.

BIOLÓGIA VERSENY 10. osztály február 20.

VIZSGAKÉRDÉSEK A FELKÉSZÜLÉSHEZ* Biokémia és molekuláris biológia IB kurzus

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar Szervetlen és Analitikai Kémia Tanszék

MITOCHONDRIUM. Molekuláris sejtbiológia: Dr. habil. Kőhidai László egytemi docens Semmelweis Egyetem, Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet

Kollokviumi vizsgakérdések BIOKÉMIABÓL OSZTATLAN TESTNEVELŐ TANÁRI Szak, Levelező tagozat A kérdés

BIOGÉN ELEMEK Azok a kémiai elemek, amelyek az élőlények számára létfontosságúak

VIZSGAKÉRDÉSEK A FELKÉSZÜLÉSHEZ* Biokémia és molekuláris biológia II. kurzus (bb5t1403)

AZ ÉLET KÉMIÁJA... ÉLŐ ANYAG SZERVEZETI ALAPEGYSÉGE

Biokémia, molekuláris és sejtbiológia

KÉMIA II. (BMEVESZAKM1) A tárgy heti 2 2 óra előadásból és heti 1 óra laboratóriumi (kummulált) gyakorlatból áll.

Máj j szerepe az anyagcserében

Az edzés és energiaforgalom. Rácz Katalin

BIOKÉMIA. Simonné Prof. Dr. Sarkadi Livia egyetemi tanár.

A gasztrointesztinális (GI) rendszer élettana IV. Táplálkozás élettan.

AMINOSAVAK, FEHÉRJÉK

A légzési lánc és az oxidatív foszforiláció

KÉMIA II. (BMEVESZAKM1) A tárgy heti 2 2 óra előadásból és heti 1 óra laboratóriumi (kummulált) gyakorlatból áll.

KÉMIA II. (BMEVESZAKM1) A tárgy heti 2 2 óra előadásból és heti 1 óra laboratóriumi (kummulált) gyakorlatból áll.

Biokémiai és Molekuláris Biológiai Intézet. Mitokondrium. Fésüs László, Sarang Zsolt

Szerkesztette: Vizkievicz András

Biokémia. Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszer-tudományi Tanszék: Ch épület III.

Energiatermelés a sejtekben, katabolizmus. Az energiaközvetítő molekula: ATP

KÉMIA II. (BMEVESZAKM1) A tárgy heti 2 2 óra előadásból és heti 1 óra laboratóriumi (kummulált) gyakorlatból áll.

A projekt keretében elkészült tananyagok:

BIOKÉMIA TANTÁRGY TEMATIKÁJA GYTK

Szerves Kémia II. Dr. Patonay Tamás egyetemi tanár E 405 Tel:

A szénhidrátok lebomlása

1. Bevezetés. Mi az élet, evolúció, információ és energiaáramlás, a szerveződés szintjei

Alapanyagcsere: Herris-Benedict Férfi: 66,5 +(13,8x ttkg)+(5xtmcm) 655+(9,5xTTkg)+(1,9xTmcm)-(4,7x

transzláció DNS RNS Fehérje A fehérjék jelenléte nélkülözhetetlen minden sejt számára: enzimek, szerkezeti fehérjék, transzportfehérjék

A biokémiai folyamatokat enzimek (biokatalizátorok) viszik véghez. Minden enzim. tartalmaz fehérjét. Két csoportjukat különböztetjük meg az enzimeknek

jobb a sejtszintű acs!!

Vércukorszint szabályozás

Fehérje és enzimológia

Osztályozó vizsgatételek. Kémia - 9. évfolyam - I. félév

1. A nitrogén körforgása

ÁLTALÁNOS KÉMIAI LABORATÓRIUMI GYAKORLATOK

Kollokviumi vizsgakérdések BIOKÉMIÁBÓL OSZTATLAN TESTNEVELŐ TANÁRI Szak, Nappali tagozat 2017-től. Biokémia I.

Növényélettani Gyakorlatok A légzés vizsgálata

Javító vizsga követelményei kémia tantárgyból augusztus osztály

Átírás:

A biokémia alapjai Wunderlich Lívius Szarka András Összefoglaló: A jegyzet elsősorban egészségügyi mérnök MSc. hallgatók részére íródott, de hasznos segítség lehet biomérnök és vegyészmérnök hallgatók számára is. A jegyzetben alapvető kémiai és sejtbiológiai ismeretek is találhatóak, melyek elsajátítása lehetővé teszi a különösebb biológiai/kémiai előképzettség nélküli biokémia tanulást. A fontosabb makromolekulák bemutatása után a szerzők igyekeztek logikusan követni a biokémia törvényszerűségeit, és amennyire csak lehetett, háttérbe szorítani a száraz adatok ismertetését. A fő hangsúly a bioenergetika és a metabolizmus összefüggéseire került, elsősorban az emberi test biokémiai folyamatait vizsgálva. Míg a szénhidrátok és a lipidek anyagcseréje valamivel részletesebben, az aminosavak és nukleotidok anyagcseréje csak érintőlegesen kerül ismertetésre. Fontosságuk miatt a nukleinsavak és a fehérjék szintézisével külön fejezet foglalkozik. Kulcsszavak: biokémia, makromolekula, szénhidrát, glükóz, lipid, aminosav, fehérje, nukleinsav, nukleotid, bioenergetika, enzim, metabolizmus, glikolízis, citrátkör, fotoszintézis Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Typotex Kiadó 2013

COPYRIGHT: Wunderlich Lívius PhD, Szarka András PhD, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Creative Commons NonCommercial-NoDerivs 3.0 (CC BY-NC-ND 3.0) A szerző nevének feltüntetése mellett nem kereskedelmi céllal szabadon másolható, terjeszthető, megjelentethető és előadható, de nem módosítható. Szakmai lektor: Zimányiné Ratkai Tünde, Stefán Gábor ISBN 978 963 279 168 5 Készült a Typotex Kiadó gondozásában Felelős vezető: Votisky Zsuzsa Készült a TÁMOP-4.1.2/A/1-11/1-2011-0079 számú, Konzorcium a biotechnológia és bioinformatika aktív tanulásáért című projekt keretében.

Tartalomjegyzék Előszó... 8 1. Kémiai alapok... 9 1.1. Általános kémia... 9 1.1.1. Atomok... 9 1.1.1.1. Az atomok felépítése... 9 1.1.1.2. Atompályák... 10 1.1.1.3. Elemek... 12 1.1.2. Kémiai kötések... 15 1.1.2.1. Elsőrendű kötések... 15 1.1.2.1.1. Ionos kötés... 15 1.1.2.1.2. Fémes kötés... 15 1.1.2.1.3. Kovalens kötés... 16 1.1.2.2. Másodrendű kötések... 18 1.2. Szerves kémia... 20 1.2.1. Szénhidrogének... 20 1.2.1.1. Telített szénhidrogének... 21 1.2.1.2. Telítetlen szénhidrogének... 23 1.2.2. Funkciós csoportok... 25 1.2.3. Szénvegyületek szerkezete... 27 1.2.3.1. Szerkezeti izoméria... 27 1.2.3.2. Geometriai izoméria... 29 1.2.3.3. Sztereoizoméria... 29 1.2.3.4. Konformációs izoméria... 30 1.3. Kémiai reakciók... 32 1.3.1. Sav-bázis reakciók... 33 1.3.2. Redox reakciók... 36 2. Sejtbiológiai alapok... 38 2.1. A prokarióta sejt... 38 2.2. Az eukarióta sejt... 40 2.2.1. Sejtmag... 41 2.2.2. Mitokondrium... 41 2.2.3. Endoplazmás retikulum... 42 2.2.3. Golgi-készülék... 43 2.2.4. Lizoszómák... 44 2.2.5. Peroxiszómák... 44 2.2.6. Színtestek... 44 2.2.7. Vakuólum... 45 2.2.8. Citoszkeleton... 46 3. Makromolekulák... 47 3.1. Szénhidrátok... 47 Wunderlich Lívius, Szarka András www.interkonyv.hu

4 A biokémia alapjai 3.1.1. Monoszacharidok... 48 3.1.2. Diszacharidok... 49 3.1.3. Poliszacharidok... 49 3.2. Lipidek... 50 3.2.1. Zsírsavak... 50 3.2.2. Trigliceridek... 51 3.2.3. Foszfolipidek... 51 3.2.4. Koleszterin... 52 3.3. Fehérjék... 53 3.3.1. Aminosavak... 53 3.3.2. Elsődleges szerkezet... 54 3.3.3. Másodlagos szerkezet... 56 3.3.4. Harmadlagos szerkezet... 57 3.3.5. Negyedleges szerkezet... 57 3.4. Fehérjék, lipidek, szénhidrátok kapcsolatai... 58 3.5. Nukleinsavak... 60 3.5.1. Nukleotidok... 60 3.5.2. A nukleinsav szerveződése... 60 3.5.3. RNS... 62 3.5.4. DNS... 63 3.6. Proteinek és nukleinsavak kapcsolata... 63 4. Enzimológia... 66 4.1. Az enzimek szerepe... 66 4.2. Szerkezet és funkció... 67 4.3. Szabályozás... 69 4.4. Katalízis... 70 4.5. Enzimkinetika... 72 4.6. Reverzibilis szabályozás típusai... 77 4.7. Enzimek osztályozása... 79 4.7.1. Oxidoreduktázok... 80 4.7.1.1. Oxidázok... 80 4.7.1.2. Dehidrogenázok... 80 4.7.1.3. Oxigenázok... 80 4.7.1.4. Peroxidázok... 81 4.7.2. Transzferázok... 81 4.7.3. Hidrolázok... 82 4.7.4. Liázok... 82 4.7.5. Izomerázok... 82 4.7.6. Ligázok... 83 4.8. Izoenzimek... 83 5. Bioenergetika... 84 5.1. Az energia forrása... 84 5.2. Az energia megjelenési formája... 85 5.3. Kémiai reakciók energetikája... 86 5.3.1. Kapcsoltság... 86 5.3.2. Csoportátvitel... 89 5.3.3. A foszforilcsoport átvitele... 91 5.3.3.1. Az adenozin-trifoszfát (ATP) mint energiahordozó... 91 5.3.3.2. Foszforilcsoporttal működő enzimek... 92 www.interkonyv.hu Wunderlich Lívius, Szarka András

Tatalomjegyzék 5 5.3.3.3. Az ATP felhasználása... 92 5.3.3.4. Magas energiájú foszfátok... 93 5.3.4. Az acilcsoport szállítása... 95 5.3.5. A glukozil-csoport szállítása... 96 5.3.6. A karboxilcsoport szállítása... 97 5.3.7. Az aminocsoport szállítása... 97 5.4. Elektronszállítók, biológiai oxidáció... 98 5.4.1. NAD, NADP... 99 5.4.2. FAD és FMN...100 5.4.3. Ubikinon...100 5.4.4. Vas-kén komplexek...101 5.4.5. Porfirinvázas elektron-szállítók...101 6. A szénhidrátok anyagcseréje...103 6.1. Szénhidrátok emésztése...103 6.2 A glükóz felszívódása...105 6.3. A glikolízis folyamata...108 6.3.1. A befektetési szakasz...108 6.3.2. A haszonszerzés szakasza...109 6.3.3. Energetika...111 6.4. A NADH sorsa...111 6.4.1. Anaerob körülmények...111 6.4.2. Aerob körülmények...112 6.5. A glukoneogenezis folyamata...113 6.6. A glikolízis és a glikoneogenezis koordinált szabályozása...115 6.6.1. A fruktóz-6-p/fruktóz-1,6-biszfoszfát átalakulás szabályozása...115 6.6.2. A piruvát-kináz szabályozása...117 6.7. A glikogén szintézise (glikogenezis)...118 6.8. A glikogén lebontása (glikogenolízis)...120 6.9. A glikogenezis és a glikogenolízis koordinált szabályozása...121 6.10. A NADPH forrása...122 6.11. A pentóz-foszfát út és ciklus...122 6.12. A fruktóz és a galaktóz anyagcseréje...124 6.12.1. A fruktóz lebomlása...124 6.12.1. A galaktóz átalakulásai...125 7. A piruvát sorsa; a citromsav-ciklus...127 7.1. A piruvát dehidrogenáz...127 7.1.1. Az enzimkomplex működése...128 7.1.2. Az enzimkomplex szabályozása...130 7.2. Az acetil-koa sorsa; a citrát-ciklus...131 7.2.1. A citrátkör reakciói...131 7.2.2. A citrát-ciklus hozadéka...134 7.2.3. A citrátkör szabályozása...134 7.2.4. A citrátkör amfibolikus szerepe...134 7.3. Az acetil-koa sorsa; a glioxalát-ciklus...136 8. Elektrontranszport-lánc és energiatermelés...138 8.1. A mitokondrium elektrontranszport-lánca...138 8.1.1. A transzportlánc tagjai...139 8.1.2. Elektrokémiai gradiens és energiatermelés...140 8.1.3. Az aerob glükóz-lebontás energiamérlege...141 Wunderlich Lívius, Szarka András www.interkonyv.hu

6 A biokémia alapjai 8.1.4. Oxidatív energiatermelés és kapcsoltság...142 8.2. A fotoszintézis folyamatai...143 8.2.1. A fotoszintézisről általánosságban...143 8.2.2. A fotoszintézis helyszíne a kloroplaszt...143 8.2.3. A két fotorendszer...144 8.2.4. ATP-szintézis, ciklikus fotofoszforiláció...145 8.2.5. Calvin-ciklus...146 8.2.6. Fotorespiráció, C4 útvonal...147 9. A lipidek anyagcseréje...151 9.1 A lipidek emésztése...151 9.2. A lipidek szállítása...152 9.2.1. Bélből a májba...152 9.2.2. A májból a perifériára...153 9.2.3. A perifériáról a májba...154 9.3. Energiatermelés lipidekből...155 9.3.1. A zsírok mobilizációja...155 9.3.2. A zsírsavak β-oxidációja...156 9.3.2.1. Transzport...157 9.3.2.2. Oxidáció...157 9.3.3. Energiamérleg...158 9.3.4. Rendhagyó esetek...158 9.4. A lipidek felépülése...159 9.4.1. Zsírsavak szintézise...159 9.4.1.1. Transzport...159 9.4.1.2. Szintézis...160 9.4.2. A zsírsav-szintézis energiamérlege...162 9.4.3. A zsírsavak további sorsa...162 9.4.4. Trigliceridek szintézise...163 9.4.5. Foszfolipidek szintézise...164 9.5. A koleszterin metabolizmusa...166 9.6. Epesavak körforgása...169 9.7. A ketontestek...169 9.7.1. Ketontestek szintézise...170 9.7.2. Ketontestek felhasználódása...171 9.7.3. Cukorbetegség...171 10. Az aminosavak anyagcseréje...173 10.1. A fehérjék bontása...173 10.1.1. Exogén proteázok...173 10.1.2. Endogén proteázok...174 10.1.3. Aminosavak felszívódása...174 10.2. Aminosavak átalakulásai...175 10.2.1. Nem-esszenciális aminosavak szintézise...175 10.2.1.1. Glutamát, glutamin, aszpartát, alanin, aszparagin szintézise...176 10.2.1.2. C1-töredék szállítók...178 10.2.1.3. Szerin és glicin szintézise...179 10.2.1.4. A cisztein keletkezése...180 10.2.1.5. A prolin és az ornitin szintézise...182 10.2.1.6. A tirozin szintézise...182 10.2.2. Az esszenciális aminosavak szintézise...183 www.interkonyv.hu Wunderlich Lívius, Szarka András

Tatalomjegyzék 7 10.2.2.1....183 10.2.2.2. A lizin, treonin és metionin szintézise...184 10.2.2.3. Valin, leucin és izoleucin szintézise...185 10.2.2.4. Hisztidin, fenilalanin, tirozin és triptofán szintézise...187 10.2.3. Az aminosavak lebontása: a nitrogén sorsa...189 10.2.4. Az aminosavak lebontása: a szénlánc sorsa...191 10.2.4.1. A glutamát, glutamin, prolin, arginin és hisztidin lebomlása...192 10.2.4.2. A metionin, treonin, izoleucin és valin lebomlása...192 10.2.4.3. A fenilalanin, tirozin, aszparagin és aszpartát lebomlása...193 10.2.4.4. A cisztein, triptofán, alanin, szerin és glicin lebomlása...193 10.2.4.5. Lizin és leucin lebomlása...195 10.2.4.6. Összefoglalás...195 11. A nukleotidok anyagcseréje...196 11.1 A nukleinsavak emésztése...196 11.2. Nukleotidok de novo szintézise...196 11.2.1. Purin nukleotidok szintézise...196 11.2.2. Pirimidin nukleotidok szintézise...199 11.2.3. Dezoxiribonukleotidok keletkezése...199 11.3. Nukleotidok lebomlása...200 11.3.1. Purin nukleotidok lebomlása...200 11.3.2. A pirimidin nukleotidok lebomlása...202 11.4. Mentő utak...203 12. Replikáció, transzkripció, transzláció...205 12.1. Replikáció...205 12.1.1. Replikáció prokariótákban...206 12.1.2. Replikáció eukariótákban...211 12.1.3. A DNS hibajavítás...213 12.1.4. Mutációk...215 12.2. Transzkripció...215 12.2.1. Transzkripció prokariótákban...216 12.2.2. A prokarióta RNS-ek szerveződése...219 12.2.3. A transzkripció szabályozása prokariótákban...220 12.2.4. Az eukarióta mrns szerveződése...221 12.2.5. Eukarióta génszabályozás...225 12.3. Transzláció...226 13. Biokémia és egészség...230 13.1. A táplálkozás biokémiája...230 13.2. Biotranszformáció...232 13.2.1. Előkészítő fázis...232 13.2.2. Konjugációs fázis...233 13.2.3. Kiürítési fázis...233 13.3. Az alkohol metabolizmusa...234 13.3.1 A metabolikus útvonalak...234 13.3.2. Az alkohol káros hatásai...235 Felhasznált irodalom...237 Wunderlich Lívius, Szarka András www.interkonyv.hu