Dr. Kovács Endre egyetemi adjunktus Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vasúti Járművek Tanszék A KÖRNYEZETI HATÁSVIZSGÁLAT ÉS AZ EGYSÉGES KÖRNYEZETHASZNÁLATI ENGEDÉLYEZÉSI ELJÁRÁS Az összeállítás az ismertetendő tananyag szövegszerűen szerkesztett váza. Az előadó a tananyagot az egyes részekhez fűzött magyarázó kiegészítések és kapcsolódó gyakorlati példák segítségével mutatja be. 1. BEVEZETÉS Nagy ipari és vízgazdálkodással összefüggő beruházások hatására az 1950-es 1960-as években a világon számos helyen súlyos egészségi és környezeti károk következtek be. Nyilvánvalóvá vált, hogy ha a természettel kialakított dinamikus egyensúlyt és a természeti környezetünket meg akarjuk őrizni, akkor nemcsak csökkenteni kell a káros beavatkozások hatását, hanem azok bekövetkezését tudatosan el kell kerülni. A károk és ártalmak megelőzését szolgáló hatékony eszköz a környezeti hatásvizsgálat. A környezeti hatásvizsgálat a környezetkialakítás, környezetgazdálkodás leghatékonyabb eszközének tekinthető, mivel a hangsúly a káros hatások megelőzésén, kiküszöbölésén van. Ugyanakkor a környezetvédelmi tervezés eszköztárásnak is fontos eleme, amely komplex módon tárja fel mind a rövid, mind a hosszú távon bekövetkező hatásokat, a másodlagos vagy sokszor láncszerű hatásokat, valamint az előbbiek kölcsönhatásait, s egyszersmind javaslatokat ad a károk csökkentésére. Jelentőségét a környezetvédelmi követelmények teljesítésének stratégiájában növelni, hogy módszere révén (a gazdasági és társadalmi vonatkozásokat is vizsgálja) sok esetben lehetőséget ad a termelési igények és a környezetvédelmi követelmények ellentmondásainak feloldására is. A környezetvédelmi célokon túlmenően a hatásvizsgálat jelentősen segíti a döntési és tervezési folyamatokat is. A döntési folyamatokban a környezeti szempontokat a gazdasági megfontolásokkal egyenértékűen veszi figyelembe. Tekintve, hogy a környezeti hatásvizsgálat több alternatíva széleskörű elemzését követeli meg, a lehetséges alternatívák alapos indoklása a döntést jelentősen megkönnyíti, segítséget nyújt a különböző érdekek körültekintő mérlegeléséhez. A hatásvizsgálat jelentős segítséget ad a tervezők részére is. Ugyanis a környezeti hatásokat már a tervezési folyamat kezdeti stádiumában célszerű legalábbis közelítően feltárni, így a hatásvizsgálat és a tervezés mindvégig egymással összhangban, párhuzamosan folyhat. A környezeti hatásvizsgálat további előnye, hogy sok esetben feltárja a terv megvalósíthatóságára és értékére vonatkozó kételyeket, mielőtt nagy összegeket költenének egy környezetileg kedvezőtlen létesítményre. 1
A környezeti hatásvizsgálat egy komplex folyamat összefoglaló elnevezése, amely időben a beruházás előkészítésétől, a beruházás megvalósítására vonatkozó döntésig terjed. A folyamatban a beruházók, a tervezők, a környezetvédelmi szakemberek, valamint az engedélyezési eljárásban illetékességgel bíró környezetvédelmi és egyéb hatóságok vesznek részt. A hatásvizsgálat eredményeit a környezeti hatástanulmány foglalja össze, amely a döntés alapjául szolgál. A hatástanulmány nyilvános vitára bocsátása esetén a döntés előkészítésében jelentős szerepet játszhat a közvélemény is. Környezeti hatásvizsgálatot az 1970-es évek óta számos országban végeznek eltérő tartalmi követelményekkel és eltérő jogi formai keretek között. Több országban a hatásvizsgálatok jelentőségét a környezetvédelmi kerettörvény megalkotása után ismerték fel, emiatt a környezeti hatásvizsgálatok rendszerét pótlólagosan illesztették be az illető ország környezetvédelmi tevékenységébe. A fejlett ipari országokban a környezeti hatásvizsgálatok rendszerének kialakítása során kisebb-nagyobb mértékben támaszkodtak az Egyesült Államokban bevezetett eljárásra, amelynek két oka van. Egyrészt a környezeti hatásvizsgálat alkalmazását - jogilag explicit formában, az eljárási szabályok és a tartalmi követelmények rögzítésével legkorábban az Egyesült Államokban írták elő. Másrészt pedig, az előzőekből következően, az ott elvégzett nagyszámú vizsgálat tapasztalatainak elemzése kedvező lehetőséget biztosított az eljárási szabályoknak és a tartalmi követelményeknek az illető ország saját viszonyait figyelembe vevő kidolgozásához. Az európai országokban végzett hatásvizsgálatok tapasztalatai alapján alkották meg a vonatkozó EU irányelvet, majd az u.n. IPPC irányelvvel összevontan a jelenleg hatályos, a későbbiekben ismertetett irányelvet, amelyet Magyarország a jogharmonizáció keretében beemelt magyar jogrendbe. A hazai gyakorlatban korábban előfordult, hogy a beruházás fontosabb műszaki és gazdasági paramétereire, valamint a telepítés helyére már döntés született, a beruházási javaslatot elfogadták és csak ezt követően került sor a környezeti hatásvizsgálatra. Az utólagosan, post festam végzett hatásvizsgálat értéke vitatható, hatékonysága csekélyebb. Azonban még ilyen esetben is hasznos volt, mert - az átfogó helyzetfeltárás és elemzés (a status quo vizsgálat) hasznos adatokat szolgáltatott a környezetvédelmi intézkedésekhez, a környezetvédelmi berendezések tervezéséhez; - segítségével feltárhatók voltak a beruházás azon kritikus pontjai, ahol a jelentős káros környezeti hatások elkerülése érdekében be kellett és még be lehetett avatkozni; - az elvégzett hatásvizsgálat gazdagította a közreműködő intézmények tapasztalatait és elősegítette a megfelelő módszerek fejlesztését, finomítását. 2. A KÖRNYEZETI HATÁSVIZSGÁLATTAL KAPCSOLATOS ALAPFOGALMAK A következőkben áttekintő módon bemutatjuk a környezeti hatásvizsgálat végzésével kapcsolatos alapfogalmakat. Környezeti hatásvizsgálat (KHV): előrejelzési módszer, amelynek célja valamilyen tervezett emberi tevékenység következtében várható lényeges környezeti állapotváltozások becslése és értékelése, és ezen keresztül a tevékenységre vonatkozó döntés befolyásolása. 2
Környezeti hatástanulmány (KHT): a KHV folyamán készülő szakmai dokumentum, amely a döntéshez szükséges információkat tartalmazza. A környezeti hatásvizsgálat lényege az, hogy feltárja egy tervezett létesítménynek az érintett környezet fizikai-kémiai, ökológiai, humán-egészségügyi, esztétikai, társadalmi stb. tényezőire gyakorolt közvetlen és közvetett hatásait, ezek kölcsönhatásait, a rövid és a hosszú távú hatásokat, annak érdekében, hogy a várható környezeti hatások a megfelelő alternatívák kiválasztásával valamely cél érdekében optimalizálhatok legyenek. A környezeti elemeket, az élettereket és a környezetet, mint teljes rendszert az 1. ábra mutatja be. 1. ábra A beruházáshoz kapcsolódó tevékenység szakaszai Telepítés A telepítés gyakorlásához szükséges feltételek megteremtése: területfoglalás építkezés berendezések felszerelése Megvalósítás A tevékenység tényleges gyakorlása, a létesítmény: működtetése üzemeltetése használata Felhagyás A tevékenység megszűntetése 3
A tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó más műveletek A telepítés miatt megnyitott anyagnyerő vagy -lerakó helyek létesítése és üzemeltetése A telepítéshez és megvalósításhoz szükséges szállítások, raktározás, tárolás A megvalósítás során keletkező hulladék és szennyvíz kezelése Energia- és vízellátás, ha az saját energiaellátó rendszerrel vagy vízvétellel történik A hatótényezőket és a hatásfolyamatokat a 2. ábra mutatja. 2. ábra Hatótényezők: A változások kiváltó okai, mint a folyamatok elindítói, minden esetben anyag- és energiakibocsátások és/vagy elvonások. Ezek például: szennyezőanyag-kibocsátás zaj- és rezgéskibocsátás, sugárzás élőhelyek megszűntetése, felszabdalása természeti erőforrások készletének változása környezeti elemek létének megszűntetése művi elemek létesítése mozgó környezeti elemek áramlásának, terjedésének, mozgási lehetőségeinek megváltoztatása területhasználat változás Környezeti hatás: Az emberi tevékenység okozta olyan állapotváltozás, amely értelmezhető és értékelhető környezetvédelmi szempontból. Hatásviselő: Az a környezeti elem vagy rendszer, amely állapotában a változás bekövetkezik. Hatásfolyamat: A hatótényezőkből kiinduló folyamat, amely egy vagy több környezeti elem vagy rendszer állapotváltozását okozza. Háttérhatás: A hatásterület tevékenységtől független adottsága, olyan állapotjellemző, amely kimutathatóan befolyásolja az állapotváltozások alakulását. Kontrollkörnyezet: A hatásterület tevékenység megvalósítása nélküli állapotát jelenti, a változások értékelésénél ez az állapot képezi az összehasonlítás tárgyát. 4
A hatások értékelésének szempontjai: a hatás időbelisége a hatás térbeli kiterjedése a határértékek betartásának biztosíthatósága a várható hatások mérséklésének lehetősége a károsított értékek és azok pótolhatósága A hatások értékelése történhet: egészségügyi ökológiai településkörnyezeti tájhasználati szempontból Az állapotváltozások típusai: ideiglenes változások egyszeri, de végleges változások tartós, stabil intenzitású változások halmozódó, kumulatív jellegű változások periodikusan ismétlődő állapotváltozások szinergikus, anergikus hatások csökkenő intenzitású változások 3. A KÖRNYEZETI HATÁSVIZSGÁLAT ÉS AZ EGYSÉGES KÖRNYEZETHASZNÁLATI ENGEDÉLYEZÉSI ELJÁRÁS 3.1. Jogszabályi keretek A következő rövid ismertetés a jogi szabályozás áttekintését szolgálja. A környezetnek vagy valamely elemének igénybevételével, illetőleg terhelésével járó környezethasználat hatósági engedélyhez kötött tevékenység. A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény, a környezetvédelmi törvény (a továbbiakban: Kvt) meghatározza a környezethasználat feltételeit és hatósági engedélyezési eljárását. A környezetvédelmi hatósági feladatokat első fokon a) külön jogszabályok rendelkezései szerint a polgármester, főpolgármester jegyző, fővárosi főjegyző (a továbbiakban együtt: önkormányzati környezetvédelmi hatóság), b) az önkormányzati környezetvédelmi hatóság hatáskörébe nem tartozó ügyekben - ha jogszabály másként nem rendelkezik - az illetékes környezetvédelmi felügyelőség (a továbbiakban: felügyelőség), c) az olyan ügyekben, amelyekben a hatósági feladat tárgyát képező vagyontárgy települési önkormányzat tulajdonában vagy többségi települési önkormányzati tulajdonban van, a felügyelőség látja el. 5
A felügyelőség a helyi önkormányzatok feladat- és hatáskörét érintő környezetvédelmi ügyekben együttműködik az illetékességi területén működő önkormányzati környezetvédelmi hatóságokkal, és segíti őket környezetvédelmi feladataik ellátásában. A környezethasználat a) környezeti hatásvizsgálat hatálya alá tartozó tevékenységek esetén - a b) pontban foglaltak kivételével - a tevékenységre a felügyelőség által kiadott környezetvédelmi engedély, b) az egységes környezethasználati engedélyezés hatálya alá tartozó esetekben a felügyelőség által kiadott egységes környezethasználati engedély, c) környezetvédelmi felülvizsgálat hatálya alá tartozó tevékenységek esetén a felügyelőség által kiadott környezetvédelmi működési engedély, d) egyéb, az a)-c) pont hatálya alá nem tartozó - külön jogszabályokban meghatározott - esetekben a felügyelőség, illetőleg az önkormányzati környezetvédelmi hatóság (a továbbiakban együtt: környezetvédelmi hatóság) által kiadott határozat, vagy szakhatósági állásfoglalásuk figyelembevételével más hatóság által kiadott határozat jogerőre emelkedését követően kezdődhet meg, illetőleg folytatható. Törvény a gyorsforgalmi utak, valamint a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése keretében megvalósuló árvízvédelmi létesítmények tervezésével, építésével összefüggő környezethasználat esetében a hatósági engedélyezésre eltérő szabályokat állapíthat meg. A 2006. évet megelőzően a környezethasználatot a környezeti hatásvizsgálatról (KHV) szóló 20/2001.(II.14.) Korm. rendelet, illetőleg az egységes környezethasználati engedélyezési (EKHE) eljárás részletes szabályairól szóló 193/2001.(X.19.) Korm. rendelet szabályozta. Ezek a jogszabályok összhangban voltak a vonatkozó EU irányelvekkel, nevezetesen - az egyes köz- és magánberuházások környezeti hatásainak vizsgálatáról szóló, a 97/11/EK tanácsi irányelvvel módosított 85/337/EGK tanácsi irányelvvel, illetőleg - az EK Tanácsának az integrált szennyezés-megelőzésről és ellenőrzésről (helyesebben: csökkentésről) szóló 96/61/EK, u.n. IPPC irányelvével. A KHV és az EKHE eljárások több vonatkozásban (a hatályuk alá tartozó tevékenységek köre, az eljárási rend, az eljáró hatóságok köre stb.) átfedésben voltak. A 2006. január 1-jén hatályba lépett, a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005.(XII.25.) Korm. rendelet igyekezett a KHV és az EKHE eljárások összevonásával az eljárási rendet egyszerűsíteni és ilyen módon az engedélyezés időszükségletét csökkenteni. A Kvt. bevezette az előzetes vizsgálati eljárást. A környezethasználó kérelmére a felügyelőség előzetes vizsgálati eljárást folytat. A felügyelőség az előzetes vizsgálati eljárásban dönt arról, hogy a tervezett tevékenység környezeti hatásvizsgálati vagy egységes környezethasználati engedélyezési, illetve más hatósági eljárás hatálya alá tartozik-e, és döntésében - szükség szerint - meghatározza a benyújtandó kérelem tartalmi követelményeit. Az előzetes vizsgálati eljárás iránti kérelmet a külön jogszabályban meghatározott tartalommal kell benyújtani. 6
Ha a felügyelőség a nyilvánosság véleményének megismerése érdekében közmeghallgatást tart, az eljárás megindításáról szóló hirdetményben, továbbá a közhírré tétel útján közölt közleményben a közmeghallgatás helyéről és idejéről is értesíti az érintetteket. Az előzetes vizsgálat alapján a felügyelőség határozatot hoz, amelynek közzétételéről hirdetményi úton, továbbá közhírré tétel útján gondoskodik. A felügyelőség a határozatát az előzetes vizsgálati eljárás iránti kérelem hatósághoz történő megérkezésétől számított 45 napon belül hozza meg, ha az ügyben közmeghallgatás tartása szükséges, a határidő 60 nap. Amennyiben országhatáron átterjedő jelentős hatás valószínűsíthető, a felügyelőség az eljárást egy alkalommal legfeljebb 60 napra felfüggesztheti a külön jogszabály szerinti nemzetközi kötelezettség teljesítése érdekében. Az előzetes vizsgálati eljárás részletes szabályait a Kormány rendeletben határozza meg. A környezeti hatásvizsgálati eljárás A környezetre jelentős, illetve várhatóan jelentős mértékben hatást gyakorló tevékenység megkezdése előtt környezeti hatásvizsgálatot kell végezni. A Kormány rendeletben határozza meg azon tevékenységek körét, amelyek tekintetében mindig kell környezeti hatásvizsgálatot végezni, meghatározza továbbá azon tevékenységek körét is, amelyek esetében a felügyelőség - kormányrendeletben megállapított mérlegelési szempontok alapján - dönt arról, hogy szükség van-e környezeti hatásvizsgálat elvégzésére. A környezeti hatásvizsgálat eredményeit a kérelmezőnek környezeti hatástanulmányban kell bemutatnia. A környezeti hatástanulmány általános tartalmi követelményeit, valamint a környezeti hatásvizsgálati eljárás szabályait a Kormány rendeletben határozza meg. Az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás Az egyes - külön jogszabályban megjelölt - tevékenységek környezetet terhelő kibocsátásainak megelőzésére, a környezeti elemeket terhelő kibocsátások, valamint a környezetre ható tényezők csökkentésére, illetőleg megszüntetésére irányuló, az elérhető legjobb technikán alapuló intézkedéseket az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás során kell megállapítani. Az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás részletes szabályait a Kormány rendeletben állapítja meg. Határozatok A felügyelőség - külön jogszabály szerinti eljárás lefolytatását követően - kiadja: - a tevékenység megkezdéséhez, illetve módosításához szükséges környezetvédelmi engedélyt, illetőleg - az egységes környezethasználati engedélyt. Ha a határozatok kiadásának külön jogszabályban meghatározott feltételei nem állnak fenn, a felügyelőség a kérelmet elutasítja. A felügyelőség a jogerős határozatot nyilvánosságra hozza. 7
A felügyelőség a környezetvédelmi engedélyt vagy az egységes környezethasználati engedélyt visszavonja, ha a jogerőre emelkedéstől számított öt éven belül a tevékenységet, illetve az ahhoz szükséges építési előkészítési munkákat nem kezdték meg, illetőleg ha a jogosult nyilatkozik arról, hogy a környezetvédelmi engedéllyel vagy az egységes környezethasználati engedéllyel nem kíván élni, továbbá akkor is, ha az engedélyezéskor fennálló feltételek lényegesen megváltoztak. A továbbiakban az eljárási rendet a 314/2005.(XII.25.) Korm. rendelet gondolatmenetének alapján ismertetjük (természetesen csak a legfontosabb elemekre kitérve). A KHV köteles tevékenységek a következők: Mezőgazdaság, vadgazdálkodás, erdőgazdálkodás 1. Baromfitelep több mint 85 ezer férőhellyel broilerek vagy 60 ezer férőhellyel tojók számára 2. Sertéstelep több mint 3 ezer férőhellyel 30 kg feletti hízók vagy 900 férőhellyel kocák számára 3. Vadaskert védett természeti területen és erdőterületen 4. Erdőterület igénybevétele - nem termőföldként való további hasznosítás esetén 30 ha-tól, - termőföldként való további hasznosítás esetén 50 ha-tól Halászat 5. Haltenyésztés intenzív ketreces vagy medencés haltermelő üzemben országos jelentőségű védett természeti területen Bányászat 6. Szénbányászat 100 ezer t/év szén bányászatától, külszíni bányászat esetén 25 ha területtől is; a külszíni bányászat esetén védett természeti területen vagy annak védőövezetén méretmegkötés nélkül 7. Tőzegkitermelés 25 ha területtől; védett természeti területen méretmegkötés nélkül 8. Kőolaj-kitermelés 500 t/nap-tól, földgázkitermelés 500 ezer m 3 /nap-tól 9. Uránércbányászat 100 ezer t/év uránérc bányászatától 10. Fémtartalmú ércek bányászata: vasérc esetén 1 millió t/év, nemvas fémek esetén 100 ezer t/év bányászatától; külszíni bányászat esetén 25 ha területtől 11. Egyéb külszíni bányászat 25 ha területtől; védett természeti területen méretmegkötés nélkül Feldolgozóipar 12. Papír- és kartongyártás 200 t/nap késztermékgyártástól 13. Papíripari rostos alapanyag előállítása fából és más hasonló szálas nyersanyagból 14. Szén vagy bitumenpala elgázosítása vagy cseppfolyósítása 500 t/nap szén vagy bitumenpala felhasználástól 15. Kőolajfinomító, kivéve a kőolajból kizárólag kenőanyagokat előállító üzemeket 16. Nukleáris üzemanyagot előállító vagy dúsító létesítmény 17. Kiégett nukleáris üzemanyagot újrafeldolgozó létesítmény 18. Kiégett nukleáris üzemanyag átmeneti vagy végleges tároló 8
19. Radioaktív hulladékot feldolgozó telep 20. Radioaktív hulladéktároló telep átmeneti vagy végleges tárolásra 21. Komplex vegyiművek, azaz olyan létesítmények, amelyekben több gyártóegység funkcionálisan összekapcsolva csatlakozik egymáshoz, és amelyekben kémiai átalakítási folyamatokkal ipari méretben történik: a) szerves vegyi alapanyagok gyártása, vagy b) szervetlen vegyi alapanyagok gyártása, vagy c) foszfor-, nitrogén- és káliumalapú műtrágya gyártása, vagy d) növény-egészségügyi hatóanyagok és biocidek gyártása, vagy e) biológiai vagy kémiai eljárással gyógyszer hatóanyaggyártás, vagy f) robbanóanyag-gyártás 22. Cementgyártás 500 t/nap termelési kapacitástól 23. Azbesztcement termékek gyártása 20 ezer t/év késztermék-előállítástól 24. Azbeszt súrlódóanyag előállítása 50 t/év késztermék-előállítástól 25. Azbeszttartalmú termékek előállítása 200 t/év azbesztfelhasználástól 26. Kohómű (vas, acél) 27. Nemvas fémek előállítása ércből, koncentrátumokból vagy másodlagos nyersanyagokból kohászati, vegyi vagy elektrolitikus eljárásokkal Villamosenergia-, gőz-, vízellátás 28. Hőerőmű 20 MW villamos teljesítménytől, egyéb égető berendezés 300 MW kimenő hőteljesítménytől 29. Vízerőmű országos jelentőségű védett természeti területen 30. Szélerőmű telep 10 MW összteljesítménytől országos jelentőségű védett természeti területen 31. Atomerőmű, atomreaktor, valamint atomerőmű, atomreaktor üzemidejének meghosszabbítása, továbbá atomerőmű, atomreaktor felhagyása, azaz a nukleáris üzemanyag és a létesítmény egyéb radioaktív és radioaktív anyaggal szennyezett alkotórészeinek végleges eltávolítása 32. Villamos légvezeték 220 kv feszültségtől és 15 km hosszúságtól 33. Atomfűtőmű, valamint atomfűtőmű felhagyása, ideértve minden nukleráris üzemanyag és a létesítmény egyéb radioaktív és radioaktívan szennyezett alkotórészeinek végleges eltávolítását 34. Felszín alatti vizek igénybevétele egy vízkivételi objektumból vagy objektumcsoportból 5 millió m 3 /év vízkivételtől 35. Felszíni vizet átvezető létesítmény 100 millió m 3 /év vízszállító kapacitástól (nem tartozik ide az ivóvíz vezetékben történő átvezetése) Szállítás, raktározás 36. Országos közforgalmú vasútvonal 37. Gyorsforgalmi út (autópálya, autóút) 38. Négy- vagy több forgalmi sávos út, legalább 10 km hosszan egybefüggő új pályától (ha nem tartozik a 37. pontba) 39. Meglévő út négy- vagy több forgalmi sávúra bővítése a meglévő vagy módosított nyomvonalon, legalább 10 km hosszan egybefüggő új pályától, illetve forgalmi sávtól 40. Gáz-, kőolaj- vagy vegyianyag-szállító vezeték 800 mm átmérőtől és 40 km hossztól 41. Vízi út 1350 tonnánál nagyobb hordképességű hajók számára 42. Kikötő 1350 tonnánál nagyobb hordképességű hajók számára, ideértve kikötőn kívüli hajórakodót a parttal összekötött mólóval 1350 tonnánál nagyobb hordképességű hajók be- és kirakodására. A kompmóló és a kikötésre szolgáló ponton nem tartozik ide. 9
43. Repülőtér 2100 m alaphosszúságú futópályától 44. Kőolaj, kőolajtermék tárolása 200 ezer t össztároló kapacitástól 45. Földgáz tárolása 200 ezer m 3 össztároló kapacitástól 46. Vegyi termék tárolása 200 ezer t össztároló kapacitástól 47. Állandó árvízvédelmi mű létesítése országos jelentőségű védett természeti területen Egyéb közösségi szolgáltatás 48. Szennyvíztisztító telep 50 ezer lakosegyenérték kapacitástól 49. Nem veszélyes hulladékot égetéssel, kémiai kezeléssel ártalmatlanító létesítmény 100 t/nap kapacitástól 50. Nem veszélyes hulladék lerakó létesítmény napi 200 t hulladék lerakásától, vagy 500 ezer t teljes befogadó kapacitástól 51. Veszélyes hulladék ártalmatlanító (lerakás, égetés, kémiai és biológiai kezelés) létesítmény Sport 52. Sípálya (a kapcsolódó létesítményekkel együtt) országos jelentőségű védett természeti területen 53. 18 vagy többlyukú golfpálya (a kapcsolódó létesítményekkel együtt) országos jelentőségű védett természeti területen Nómenklatúrába nem besorolt tevékenységek, illetve létesítmények 54. Kutató vagy oktató atomreaktor, valamint ezek felhagyása, ideértve minden nukleáris üzemanyag és a létesítmény egyéb radioaktív és radioaktívan szennyezett alkotórészeinek végleges eltávolítását 55. Duzzasztómű vagy víztározó, 2 millió m 3 duzzasztott, illetve tározott vízmennyiségtől 56. Vízbesajtolás felszín alatti vízbe 3 millió m 3 /év víz bejuttatásától 57. Halastó vagy tórendszer, ha több mint 30 ha-on fed országos jelentőségű védett természeti területet Az egységes környezethasználati engedélyhez kötött tevékenységek a következők: A megadott (termelési) küszöbértékek általában a termelési vagy a kibocsátási kapacitásokra vonatkoznak. Amennyiben egy üzemeltető több, azonos jellegű tevékenységet végez azonos létesítményben (pl. Vasfémek feldolgozására szolgáló létesítmények) vagy azonos telephelyen, akkor ezen tevékenységek kapacitásának összegét kell figyelembe venni a küszöbértékkel történő összehasonlításnál. Iparág, illetve tevékenység 1. Energiaipar 1.1. Tüzelőberendezések 50 MWth-ot meghaladó bemenő hőteljesítménnyel. 1.2. Ásványolaj- és gázfeldolgozók (gáztisztítók). 1.3. Kokszolókemencék. 1.4. Szénelgázosító és -cseppfolyósító üzemek. 2. Fémek termelése és feldolgozása 2.1. Fémérc (beleértve a szulfid ércet) pörkölő és szinterelő létesítmények. 10
2.2. Vas vagy acél termelésére szolgáló létesítmények (elsődleges vagy másodlagos olvasztás), beleértve a folyamatos öntést is, 2,5 tonna/óra kapacitás felett. 2.3. Vasfémek feldolgozására szolgáló létesítmények: a) meleghengersorok 20 tonna nyersacél/óra kapacitáson felül, b) kalapácsos kovácsműhelyek 50 kj/kalapács feletti energiafogyasztással, ahol a felhasznált hőenergia meghaladja a 20 MW-ot, c) védő olvadékfém-bevonatok felvitele 2 tonna nyersacél/óra kapacitás felett. 2.4. Vasöntödék 20 tonna/nap feletti termelési kapacitással. 2.5. Létesítmények: a) nemvas fémeknek ércekből, koncentrátumokból vagy másodlagos nyersanyagokból való gyártása kohászati, kémiai vagy elektrolitikus eljárással, b) nemvas fémek olvasztására (beleértve az ötvözést), visszanyert (reciklált) termékek olvasztására (finomítás, öntés stb.), ólom és kadmium esetében 4 tonna/nap, egyéb nemvas fémek esetében 20 tonna/nap olvasztási kapacitás felett. 2.6. Fémek és műanyagok felületi kezelésére szolgáló létesítmények elektrolitikus vagy kémiai folyamatokkal, ahol az összes kezelőkád térfogata meghaladja a 30 m 3 -t. 3. Építőanyag-ipar 3.1. Cement-klinkernek forgókemencében történő gyártására szolgáló létesítmények 500 tonna/nap termelési kapacitáson felül vagy mésznek forgókemencében történő gyártására 50 tonna/nap kapacitáson felül vagy egyéb égetőkemencék 50 tonna/nap kapacitáson felül. 3.2. Azbeszt gyártására és azbeszt alapú termékek gyártására szolgáló létesítmények. 3.3. Üveg gyártására szolgáló létesítmények, beleértve az üvegszálat is, 20 tonna/nap olvasztókapacitáson felül. 3.4. Ásványi anyagok olvasztására szolgáló létesítmények, beleértve az ásványi szálak gyártását is, 20 tonna/nap olvasztókapacitáson felül. 3.5. Kerámia termékek égetéssel történő gyártására szolgáló létesítmények, különösen csempék, téglák, tűzálló téglák, kőáruk vagy porcelánok gyártása 75 tonna/nap termelési kapacitáson felül, és/vagy ahol a kemence térfogata 4 m 3 és abban az árusűrűség a 300 kg/m 3 -t meghaladja. 4. Vegyipar Csak az ipari méretű előállításra vonatkozóan: 4.1. Vegyipari létesítmények, alapvető szerves anyagok, nevezetesen a) szénhidrogének (lineáris vagy ciklikus, telített vagy telítetlen, alifás vagy aromás), b) oxigéntartalmú szénhidrogének, nevezetesen alkoholok, aldehidek, ketonok, szerves savak, észterek, acetátok, éterek, peroxidok, epoxi-vegyületek, c) kéntartalmú szénhidrogének, d) nitrogéntartalmú szénhidrogének, nevezetesen aminok, amidok, nitrovegyületek vagy nitrátvegyületek, nitrilek, cianátok, izocianátok, e) foszfortartalmú szénhidrogének, f) halogénezett szénhidrogének, g) szerves fémvegyületek, h) műanyagok (polimerek, szintetikus szálak és cellulóz alapú szálak), i) szintetikus gumik, j) színezékek és pigmentek, k) aktív felületű anyagok és felületaktív anyagok, l) egyéb vegyipari létesítmények, alapvető szerves anyagok ipari méretű gyártására. 4.2. Vegyipari létesítmények, alapvető szervetlen anyagok, nevezetesen 11
a) gázok, nevezetesen ammónia, klór, hidrogén-klorid, fluor vagy hidrogén-fluorid, szénoxidok, kénvegyületek, nitrogén-oxidok, hidrogén, kén-dioxid, karbonil-klorid (foszgén), b) savak, nevezetesen krómsav, fluorsav, foszforsav, salétromsav, sósav, kénsav, óleum, kénessav, c) lúgok, nevezetesen ammónium-hidroxid, kálium-hidroxid, nátrium-hidroxid, d) sók, nevezetesen ammónium-klorid, kálium-klorát, kálium-karbonát, nátrium-karbonát, perborát, ezüstnitrát, e) nemfémek, fémoxidok vagy egyéb szervetlen vegyületek, nevezetesen kalcium-karbid, szilícium, szilíciumkarbid, f) egyéb vegyipari létesítmények, alapvető szervetlen anyagok ipari méretű gyártására. 4.3. Vegyipari létesítmények foszfor, nitrogén vagy kálium alapú műtrágyák (egyszerű vagy összetett műtrágyák) gyártásához. 4.4. Vegyipari létesítmények növényvédő szer hatóanyagok és biocidek gyártásához. 4.5. Gyógyszeralapanyagok gyártására kémiai vagy biológiai folyamatokat felhasználó létesítmények. 4.6. Vegyipari létesítmények robbanóanyagok gyártására. 5. Hulladékkezelés (radioaktív hulladékok és települési folyékony hulladékok szennyvíztisztítási eljárással történő kezelése kivételével) 5.1. Veszélyes hulladékok ártalmatlanítását (beleértve az égetést) végző telephelyek 10 tonna/nap kapacitáson felül. 5.2. Kommunális hulladékégető berendezések 3 tonna/óra kapacitáson felül. 5.3. Nem veszélyes hulladékok ártalmatlanítását végző telephelyek 50 tonna/nap kapacitáson felül. 5.4. Hulladéklerakók 10 tonna/nap feltöltési kapacitáson felül vagy 25 000 tonna teljes befogadókapacitáson felül, az inert hulladékok lerakóinak kivételével. 6. Papíripar Ipari üzemek a következő termékek gyártására: a) faanyagból származó pép (cellulóz) vagy egyéb szálas anyagok, b) papír és karton 20 tonna/nap termelési kapacitáson felül. 7. Textilipar Üzemek textilanyagok előkészítésére (olyan műveletek mint mosás, fehérítés, mercerezés) vagy szálas anyagok, fonalak és kelmék színezése, nyomása, kikészítése, ahol a kezelés kapacitása meghaladja a 10 tonna/nap értéket. 8. Bőripar Üzemek állati bőrök és nyersbőrök kikészítésére, ahol a kezelési kapacitás meghaladja a 12 tonna kikészített termék/nap értéket. 9. Élelmiszeripar 9.1. Vágóhidak 50 tonna vágott súly/napnál nagyobb termelési kapacitással. 9.2. Élelmiszer-termékek termeléséhez kezelő és feldolgozó üzemek a) állati nyersanyagokból kiindulva (tejen kívül) 75 tonna/napnál nagyobb késztermék termelő kapacitással, b) növényi nyersanyagokból kiindulva 300 tonna/napnál nagyobb késztermék termelő kapacitással (negyedévi átlagban). 12
9.3. Tej kezelése és feldolgozása, ahol a beérkezett tej mennyisége nagyobb mint 200 tonna/nap (évi átlagban). 10. Állati anyagok feldolgozása Létesítmények állati tetemek és állati hulladékok ártalmatlanítására vagy újrafeldolgozására 10 tonna/napnál nagyobb kezelési kapacitással. 11. Nagy létszámú állattartás Létesítmények intenzív baromfi- vagy sertéstenyésztésre, több mint a) 40 000 férőhely baromfi számára, b) 2000 férőhely (30 kg-on felüli) sertések számára, c) 750 férőhely kocák számára. 12. Gépipar, fémfeldolgozás Anyagok, tárgyak vagy termékek felületi kezelésére szerves oldószereket használó létesítmények, különösen felületmegmunkálásra, nyomdai mintázásra, bevonatolásra, zsírtalanításra, vízállóvá tételre, fényesítésre, festésre, tisztításra vagy impregnálásra, 150 kg/óra vagy 200 tonna/év oldószer-fogyasztási kapacitás felett. 13. Bányászat 13.1. Szénbányászat 100 ezer t/év szén bányászatától, külszíni bányászat esetén 25 ha területtől is. 13.2. Kőolaj-kitermelés éves átlagban 500 t/nap-tól, földgázkitermelés éves átlagban 500 ezer m 3 /nap-tól. 13.3. Uránércbányászat 100 ezer t/év uránérc bányászatától. 13.4. Fémtartalmú ércek bányászata: vasérc esetén 1 millió t/év, nemvas fémek esetén 100 ezer t/év bányászatától. 14. Egyéb létesítmények Létesítmények szén (jól kiégetett szén) termelésére vagy elektrografit termelésére égetéssel vagy grafitizációval. A környezethasználó a tevékenység jellegétől függő előzetes vizsgálatot köteles kezdeményezni az illetékes környezetvédelmi felügyelőségnél, amelyhez mellékelnie kell előírt tartalommal készített előzetes vizsgálati dokumentációt. A KHV köteles tevékenységek és az EKHE-hez kötött tevékenységek esetében ennek fő elemei a következők: a) a tervezett tevékenység célja; b) a tervezett tevékenység számításba vett változatainak alapadatai ba) a tevékenység volumene, bb) a telepítés és a működés (használat) megkezdésének várható időpontja és időtartama, a kapacitáskihasználás tervezett időbeli megoszlása, bc) a tevékenység helye és területigénye, az igénybe veendő terület használatának jelenlegi és a településrendezési tervben rögzített módja, bd) a tevékenység megvalósításához szükséges létesítmény(ek) (felsorolása és helye), be) kapcsolódó műveletek, bf) a tervezett technológia, illetve, ahol nem értelmezhető, a tevékenység megvalósításának leírása (ideértve az anyagfelhasználás főbb mutatóinak megadását), bg) Magyarországon új, külföldön már alkalmazott technológia bevezetése esetében külföldi referencia, 13
bh) a tevékenységhez szükséges teher- és személyszállítás nagyságrendje (szállításigényessége), szolgáltatást nyújtó tevékenységnél a szolgáltatást igénybe vevők által keltett jármű- és személyforgalomé is, bi) a már tervbe vett környezetvédelmi létesítmények és intézkedések, bj) a ba)-bi) pont szerinti adatok bizonytalansága (rendelkezésre állása), megadva azt, hogy a tervezés mely későbbi szakaszában és milyen információk ismeretében lehet azokat pontosítani, bk) a telepítési hely lehatárolása térképen, megjelölve a telepítési hely szomszédságában meglévő, illetve - a településrendezési tervben szereplő - tervezett területfelhasználási módokat; c) a számításba vett változatok összefüggése olyan korábbi, különösen terület- vagy településfejlesztési, illetve rendezési tervekkel, infrastruktúra-fejlesztési döntésekkel és természeti erőforrás felhasználási vagy védelmi koncepciókkal, amelyek befolyásolták a telepítési hely és a megvalósítási mód kiválasztását; d) nyomvonalas létesítménynél a tervezett nyomvonal továbbvezetésének és távlati kiépítésének ismertetése, és a továbbvezetés tervezése során figyelembe vett környezeti szempontok, feltárt környezeti hatások összegzése; e) a b) pontban számításba vett változatok környezetterhelése és környezet-igénybevétele (a továbbiakban együtt: hatótényezők) várható mértékének előzetes becslése a tevékenység szakaszaiként elkülönítve, az esetlegesen környezetterhelést okozó balesetek vagy meghibásodások előfordulási lehetőségeire figyelemmel; f) a környezetre várhatóan gyakorolt hatások előzetes becslése, különösen fa) a hatótényezők milyen jellegű hatásfolyamatokat indíthatnak el, új telepítésnél annak becslése is, hogy a terület állapota és funkciói miként változhatnak meg a telepítés következtében, fb) a hatásfolyamatok milyen területekre terjedhetnek ki; e területeket térképen is körül kell határolni, fc) az fb) pont szerinti területről rendelkezésre álló környezeti állapot, területhasználati és demográfiai adatok, valamint a hatásfolyamatok jellegének ismeretében milyen és mennyire jelentős környezeti állapotváltozások (hatások) léphetnek fel. A környezetvédelmi felügyelőség döntésétől függően KHV köteles, 144 pontban felsorolt tevékenység esetében az előzetes vizsgálati dokumentáció tartalma kevésbé részletes. A felügyelőség az előzetes vizsgálatba bevonja a környezet- vagy természetvédelemmel összefüggő hatáskörrel rendelkező hatóságokat. A felügyelőség meghatározza a környezeti hatástanulmány (KHT) és az EKHE iránti kérelem tartalmi követelményeit, valamint dönt a KHV eljárás és az EKHE eljárás összevonhatóságáról vagy összekapcsolhatóságáról. 3.2. A környezeti hatásvizsgálati eljárás szabályai A környezeti hatásvizsgálati eljárás a környezeti hatásvizsgálatra kötelezett tevékenységnek a) a környezeti elemekre (földre, levegőre, vízre, élővilágra, épített környezetre, ez utóbbi részeként a műemlékekre, műemléki területekre és régészeti örökségre is), b) a környezeti elemek rendszereire, folyamataira, szerkezetére, különösen a tájra, településre, éghajlatra, természeti (ökológiai) rendszerre való hatásainak, továbbá c) az előbbi hatások következtében az érintett népesség egészségi állapotában, valamint társadalmi, gazdasági helyzetében - különösen életminőségében, területhasználata 14
feltételeiben - várható változásoknak az egyes esetek sajátosságainak figyelembevételével történő meghatározására, valamint a tevékenység ennek alapján történő engedélyezhetőségére terjed ki. A tevékenységnek az a)-c) pontok szerinti hatásai meghatározását a tevékenység egyes szakaszai - telepítés, megvalósítás, felhagyás - szerint megkülönböztetve kell elvégezni. A környezeti hatásvizsgálati eljárás a környezethasználó kérelmének és - az előzetes vizsgálatot lezáró határozat szerint elkészített - környezeti hatástanulmánynak a felügyelőséghez való benyújtásával indul. A környezeti hatástanulmány általános tartalmi követelményei A helyszíni vizsgálatokkal alátámasztott környezeti hatástanulmánynak - az előzetes vizsgálatban elfogadott változat(ok)ra a felügyelőség által meghatározott mélységben és részletezettségben - a következőket kell tartalmaznia: 1. Az előzmények összefoglalása, különösen a) a felügyelőség és a szakhatóságok állásfoglalásai, a nyilvánosság észrevételei az előzetes vizsgálatban; b) a környezeti hatástanulmány kidolgozásának menete; c) a környezethasználó által korábban számba vett fő változatok és azoknak a fő okoknak a megjelölése, amelyek e korábbi változatok közüli választását - figyelembe véve a környezeti hatásokat - indokolták. 2. A tervezett tevékenység számba vett változata(i)nak részletes leírása, különösen a) az előzetes vizsgálati dokumentáció szerinti alapadatok részletezése, megjelölve azt, ha az ott leírtakhoz képest változás történt; b) az egyes hatótényezők részletezése ba) a hatótényező jellege, nagysága, időbeli változása, térbeli kiterjedése, bb) a hatótényező a tevékenység mely szakaszában jelenik meg, s az adott szakaszon belül a tevékenység mely részéhez rendelhető hozzá, mely környezeti elemeket érinti; c) az esetlegesen környezetterhelést okozó balesetek, meghibásodások lehetőségei, az ebből származó hatótényezők. 3. A hatásfolyamatok és a hatásterületek leírása a) A hatótényezők kiváltotta hatásfolyamatokat környezeti elemenként külön-külön és környezeti rendszerként összességükben is elemezni kell. Fel kell tárni a közvetetten érvényesülő hatásfolyamatokat is; b) A hatásterületek kiterjedését a következőkben részletezetteknek megfelelően kell meghatározni, és térképen is be kell mutatni; c) A hatásterületnek a tevékenység megvalósítása nélkül fennálló környezeti állapotát is le kell írni. A leírásnak ca) csak azokra a tényezőkre kell kiterjednie, amelyek ismeretére a tevékenység miatt várható változásokkal való összevetésnél szükség van; cb) a környezeti állapot - a tevékenység megvalósításától független - várható változását is tartalmazni kell, amennyiben a rendelkezésre álló adatok ezt lehetővé teszik; cc) új telepítés esetén tartalmaznia kell cca) a telepítés helyeként kiválasztott terület jelenlegi állapotának ismertetését, különösen a természeti és épített környezet értékei, a tájkép és a tájhasználat bemutatását, ccb) a terület környezet-, természet- és tájvédelmi funkcióinak elemzését. 15
4. A várható környezeti hatások becslése és értékelése a) a bekövetkező környezeti állapotváltozások jellemzése az érintett környezeti elemek és rendszerek szerint, különösen az alábbi tényezők figyelembevételével: aa) a hatás erőssége, tartóssága, visszafordíthatósága, térbeli kiterjedése és időbeli eloszlása, kedvező vagy kedvezőtlen mivolta, ab) a hatás hozzáadódhat-e más tevékenységek hatásaihoz, ac) az érintett környezeti elem vagy rendszer védettsége, környezet-, természet- vagy tájvédelmi funkcióinak megváltozása, ad) a településkarakter (településkép, településszerkezet) megváltozása, ae) tájkép, tájhasználat, tájszerkezet megváltozása, af) a veszélyeztetett vagy várhatóan károsodó, megsemmisülő természeti és épített környezet értékeinek ritkasága, pótolhatósága, ag) a veszélyeztetett vagy várhatóan károsodó, megsemmisülő természeti erőforrások pótolhatósága, ah) a környezetkárosodás elkerülésének, mérséklésének lehetőségei; b) ha a környezetállapot változása a lakosság egészségi állapotának kedvezőtlen megváltozását okozhatja, akkor a környezet-egészségügyi hatások ismertetésekor meg kell adni különösen ba) a hatásterületen élő lakosság számát, korösszetételét, mortalitási és morbiditási adataik értékelését, a hatásokra érzékeny csoportjait, bb) a lakosságot érő környezetterhelés becslését alapul véve az érintettek egészségi állapotára gyakorolt rövid és hosszú távú hatások ismertetését, bc) amennyire számszerűsíthető, az egészségi kockázat mértékét, bd) az egészségkárosodás elkerülésének, mérséklésének, az egészségi kockázat elfogadható mértékűre való csökkentésének lehetőségeit; c) a környezet állapotának változása miatt várható közvetlen gazdasági és társadalmi következmények becslése, amennyiben lehetséges, különösen: ca) a bekövetkező károk és felmerülő költségek, cb) a hatásterületek használatának és használhatóságának megváltozása, és az ennek következtében esetleg beálló életminőség és életmódbeli változások. 5. Nemzetközi környezeti hatásvizsgálati eljárás esetében külön fejezetben összefüggően kell ismertetni az országhatáron átterjedő környezeti hatások vizsgálatát, különösen a) a hatásviselő fél és nyilvánossága által adott észrevételek figyelembevételének módját; b) az országhatáron túli hatásokat kiváltó hatótényezőket, illetve eseményeket; c) az országhatáron átterjedő hatásfolyamatokat; d) e hatásfolyamatokra érzékeny hatásviselőket, a hatásviselő fél által közölt adatokat is alapul véve, valamint azok várható állapotváltozásait; e) az országhatáron túli hatásterületek lehatárolását; f) az országhatáron túli hatásokat megelőző vagy elfogadható mértékűre csökkentő intézkedéseket, nyomon követésükhöz, ellenőrzésükhöz szükséges utólagos méréseket és megfigyeléseket; g) a felhasznált adatok forrását és a vizsgálati módokat. 6. Környezetvédelmi intézkedések a) a lehetséges igénybevettséget, szennyezettséget és károsítást megelőző, csökkentő, kompenzáló, illetve elhárító intézkedések meghatározása; b) a környezetet érő hatások mérésének, elemzésének módja a tevékenység folytatása során; c) az utóellenőrzés módja a tevékenység felhagyását követően. 16
7. Egyéb adatok a) a környezeti hatástanulmány összeállításához felhasznált adatok forrása, az alkalmazott módszerek, azok korlátai és alkalmazási körülményei, az előrejelzések érvényességi határai (valószínűsége), a tanulmány összeállításához szükséges információkkal kapcsolatban felmerült nehézségek, bizonytalanságok; b) a felhasznált tanulmányok listája, a tanulmányokhoz való hozzáférés módja; c) azoknak az adatoknak a megjelölése, amelyek törvény értelmében állam- vagy szolgálati titoknak minősülnek, vagy a környezethasználó szerint üzleti titkot képeznek; d) annak jelzése, hogy a környezeti hatástanulmány mely részeire vonatkoznak a szellemi alkotás védelméhez fűződő jogok. 8. Közérthető összefoglaló a) a tevékenység lényegének ismertetése; b) a hatásfolyamatok és a hatásterületek bemutatása; c) a környezeti hatások becslése, értékelése; d) a környezeti állapotváltozások által érintett emberek egészségi állapotában, életminőségében és életmódjában várható változások; e) a környezet és az emberi egészség védelmére foganatosítandó intézkedések. A hatásterület az a lehatárolható terület, amelyre a tevékenység által előidézett hatásfolyamat kiterjed. Meghatározása összetett feladat. A környezeti hatástanulmány készítésekor a hatásterület meghatározása során a következőket kell figyelembe venni I. Hatásterület típusok 1. A közvetlen hatások területei: az egyes hatótényezőkhöz hozzárendelhető területek, amelyek lehetnek a) a földbe, vízbe, levegőbe való egyes anyag- vagy energiakibocsátások terjedési területei az érintett környezeti elemben, valamint b) a föld, víz, élővilág, épített környezet közvetlen igénybevételének területei. 2. A közvetett hatások területei: a közvetlen hatások területein bekövetkező környezeti állapotváltozások miatt továbbterjedő hatásfolyamatok terjedési területe azon környezeti elemek és rendszerek szerint, amelyeket valamely, hatásfolyamat érint. 3. A teljes hatásterület: a közvetlen és közvetett hatások területeinek együttese. II. A hatásterület meghatározásának szempontjai 1. A közvetlen hatások területeinek meghatározásához meg kell adni az érintett környezeti elemek szerint is a) a kibocsátások terjedési területeinek becslését a kibocsátás jellegének, a feltételezhető terjedési viszonyoknak és az érintett környezeti elem közvetítőképességének figyelembevételével, valamint b) a környezet közvetlen igénybevételének területeit a telepítési hely változatok és a tervezési adatok szerint. 2. A közvetlen hatások területei azok ahol a) a kibocsátás még észlelhető és feltehetően változást okoz az érintett környezeti elem állapotában, b) a környezet közvetlen igénybevételét tervezik. 17
E területek közül meg kell nevezni azokat, ahonnan a kibocsátás vagy igénybevétel által kiváltott hatásfolyamat más környezeti elemen keresztül feltételezhetően továbbterjedhet. 3. A közvetlen hatások területeit hatótényezőnként és a tevékenység szakaszainak (telepítés, megvalósítás, felhagyás) megfelelően, valamint az esetleges meghibásodás vagy baleset hatásterülete szerint is meg kell adni. 4. A közvetett hatások területeinek nagyságát becsléssel, a környezet állapotának már ismert adatai és a feltételezett hatásfolyamatokról való korábbi tapasztalatok és a tudományos ismeretek alapján, az érintett környezeti elem vagy rendszer közvetítőképességének és érzékenységének figyelembevételével kell megadni. 5. A teljes hatásterület meghatározásakor azokat a területeket kell figyelembe venni, ahol a lefolytatott vizsgálatok és előrejelzések alapján valamely környezeti elemben és rendszerben, közvetve vagy közvetlenül (negatív vagy pozitív) állapotváltozás várható, megjelölve, hogy a) a hatásterület egyes részei mely környezeti elemre és rendszerre és a tevékenység mely szakaszára vonatkoznak, b) e részeken belül hogyan változik a hatás erőssége és időtartama, c) mely területeken összegeződnek különféle hatások. A felügyelőség a környezethasználó kérelmének benyújtását követően - ha a tevékenység nem esik katonai titokvédelem alá - legalább egy helyi vagy országos napilapban és a honlapján közleményt tesz közzé, amely a külön törvényben meghatározottakon túl tartalmazza: a) az eljáró felügyelőség megnevezését, székhelyét, elérhetőségét; b) környezeti hatásvizsgálat megindításának tényét; c) azt, hogy folyamatban van-e nemzetközi hatásvizsgálati eljárás; d) azt, hogy milyen módon történik a tájékoztatás és milyen lehetőségek lesznek az észrevételek megtételére, kérdések feltevésére; e) milyen döntéseket hozhat a felügyelőség. A felügyelőség a közlemény közzétételével egyidejűleg megküldi a közleményt, továbbá a) a kérelmet és mellékleteit a tevékenység telepítési helye szerinti település, b) a kérelmet, és a mellékletek közül a közérthető összefoglalót a feltételezetten érintett települések jegyzőjének, aki haladéktalanul, de legkésőbb öt napon belül gondoskodik a közlemény közterületen, és a helyben szokásos egyéb módon történő közhírré tételéről. A közleményben szerepelnie kell annak is, hogy hogyan lehet helyben betekinteni a kérelembe és mellékleteibe. A közzététel és a betekintési lehetőség biztosításának időtartama legalább harminc nap. Az ügyben keletkezett és a döntéshozatal szempontjából lényeges környezeti információkat az érintett nyilvánosság számára hozzáférhetővé kell tenni. A felügyelőség a környezethasználó kérelmének benyújtása után - a telepítés helye szerint illetékes önkormányzat területén - közmeghallgatást tart, kivéve, ha a tevékenység katonai titokvédelem alá esik, vagy ha a kérelmet benyújtását követően elutasította. A titkos katonai tevékenység környezeti hatásairól a felügyelőség a telepítés helye szerinti és az érintett települési önkormányzat jegyzőjét tájékoztatja. Több érintett település esetén, vagy ha az érintettek száma miatt ez indokolt, több helyszínen is tartható közmeghallgatás. A felügyelőség értesíti a közmeghallgatásról az ügyben érdekelt szakhatóságokat és az érintett önkormányzatokat, a környezethasználót, továbbá a környezetvédelmi érdekek 18
képviseletére alakult egyesületet, és más társadalmi szervezeteket, ha az eljárásban való részvételi szándékukat bejelentették és ügyféli minőségüket a felügyelőség számára igazolták. Az érintett környezetvédelmi szervezetek alapszabályukkal és a bírósági bejegyzésről szóló jogerős határozattal igazolhatják ügyféli jogosultságukat. A felügyelőség a közmeghallgatásra vonatkozó adatokat - ha azok még nem voltak megadva - legalább egy helyi vagy országos napilapban közzéteszi, valamint közterületen való közzétételre megküldi az eljárásban részt vevő önkormányzatok jegyzőinek. A közzétételnek legalább harminc nappal a közmeghallgatás időpontja előtt kell megtörténnie. Az észrevételeket a közmeghallgatás időpontjáig a felügyelőséghez vagy a közmeghallgatás helye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjéhez lehet benyújtani. A közmeghallgatásról a felügyelőség jegyzőkönyvet készít és arról a közmeghallgatást követő tizenöt napon belül másolatot küld a kérelmezőnek és az eljárásban részt vevő szakhatóságoknak. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell az észrevételek érdemi összefoglalóját is. A jegyzőkönyvet a felügyelőség megküldi az eljárásban részt vevő szervezetnek. A jegyzőkönyv nyilvánosságát biztosítani kell a felügyelőségnél és minden érintett települési önkormányzatnál. A felügyelőség az érintett nyilvánosságtól, valamint a nemzetközi hatásvizsgálati eljárásban kapott, a környezeti hatás szempontjából lényeges észrevételeket az érintett szakhatóságok bevonásával érdemben megvizsgálja. A felügyelőség határozatának indoklása tartalmazza az észrevételek értékelését és a nyilvánosság bevonásának folyamatáról szóló információt. Az észrevételek értékelése magában foglalja az észrevételek ténybeli megítélését, szakterületi elemzését és a jogi következtetéseket. A felügyelőség az ügyben rendelkezésre álló összes adat alapján dönt, és határozattal a) kiadja a tevékenység gyakorlásához szükséges környezetvédelmi engedélyt, b) a kérelmet elutasítja, c) ha felügyelőség az első szakaszban nem utasítja el a kérelmet, a rendelkezésre álló információkat figyelembe véve végzésben állapítja meg, hogy a környezeti hatásvizsgálat során a tevékenység megvalósítását kizáró ok nem merült fel, továbbá melyek az egységes környezethasználati engedélyben a környezeti hatásvizsgálat alapján érvényesítendő feltételek, és szükség esetén, az eljárás második szakaszához benyújtandó dokumentáció tartalmára és példányszámára vonatkozó rendelkezéseket. A környezetvédelmi engedély megadásáról szóló határozatban az engedély feltételei között: a) elő kell írni azokat az intézkedéseket, amelyek a káros környezeti hatások elkerülésére, csökkentésére és - ha lehetséges - megszüntetésére vonatkoznak; b) előírhatók: ba) rendszeres környezetvédelmi és természetvédelmi ellenőrzés, ideértve mérő-, megfigyelő-, ellenőrző rendszer kialakítása, bb) jogszabályi feltételek fennállása esetén egyes határértékek is, bc) a környezetvédelmi engedély megadását követő, a környezethasználat megkezdéséhez esetlegesen szükséges további engedélyek megszerzéséhez kielégítendő és a környezeti hatásvizsgálat alapján meghatározható feltételek, bd) a tevékenység szüneteltetésének és felhagyásának feltételei, ideértve a szüneteltetés vagy felhagyás megkezdése előtt végzendő vizsgálatokra való kötelezést is, ha a 19
szüneteltetésnek vagy felhagyásnak jelentős környezeti hatásai lehetnek, de a tevékenység tervezésének adott szakaszában ez kielégítő pontossággal még nem jelezhető előre. Olyan tevékenység esetén, amelynek megvalósításához nyomvonalas létesítmény telepítése szükséges, a tervezett nyomvonal egyes önállóan használható szakaszai önálló engedélyezés tárgyát képezik, amennyiben a nyomvonal környezet- és természetvédelmi követelményekkel összeegyeztethető továbbvezetése a benyújtott dokumentáció szerinti információk alapján valószínűsíthető. A környezetvédelmi engedély megadására irányuló kérelmet el kell utasítani, ha a tervezett tevékenység gyakorlása akadályozná a) az Országgyűlés által jóváhagyott Nemzeti Környezetvédelmi Programban [Kvt. 40. ] meghatározott környezeti célállapotok elérését; vagy b) a Magyar Köztársaság nemzetközi szerződésben vállalt környezet- vagy természetvédelmi kötelezettségeinek teljesítését. A felügyelőség a környezetvédelmi engedélyt - hivatalból vagy kérelemre - módosíthatja, ha az engedélyezéskor fennálló feltételek megváltozása a korábban kiadott engedély visszavonását nem teszi szükségessé. A környezetvédelmi engedély érvényességi ideje a) legalább öt év, amennyiben a tevékenység gyakorlásának vagy a létesítmény működésének idejét más jogszabály ennél rövidebb időben nem határozza meg, de az engedély határozatlan időre is megadható, illetőleg külön jogszabály alapján megadandó; b) az új módszerek, termékek kifejlesztésére vagy kipróbálására szolgáló tevékenységeknél legfeljebb két év. Az engedély érvényességi idejét a felügyelőség a tevékenység környezeti hatásai, azok előreláthatósága, a tevékenység környezetében beálló változások jellege és előreláthatósága alapján, valamint a tevékenység telepítéséhez szükséges idő és a tevékenység végzésének tervezett időtartama figyelembevételével határozza meg. Az országhatáron átterjedő környezeti hatások vizsgálatáról szóló, 1991. február 26-án, Espooban (Finnország) aláírt és a 148/1999. (X. 13.) Korm. rendelettel kihirdetett egyezmény (a továbbiakban: egyezmény) hatálya alá tartozó ügyekben mind az egyezmény részes felei mind - viszonosság esetén - a nem részes felek tekintetében is, az egyezmény előírásait a 314/2005.(XII.25.) Korm. rendelet szerinti rendelkezések figyelembevételével kell alkalmazni, amennyiben más nemzetközi szerződés ettől eltérően nem rendelkezik. A 314/2005.(XII.25.) Korm. rendelet részletes szabályokat tartalmaz azokra az esetekre, amikor a nemzetközi környezeti hatásvizsgálati eljárást kibocsátó félként, illetőleg hatásviselő félként kell lefolytatni. [A jelen ismertetés keretében erre nem térünk ki.] 3.3. Az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás szabályai A környezethasználónak a környezetszennyezés megelőzése, illetőleg a környezet terhelésének csökkentése érdekében az elérhető legjobb technika alkalmazásával intézkednie kell: a) a tevékenység folytatásához szükséges, környezetterhelést okozó anyag felhasználásának fajlagos csökkentéséről; b) a tevékenységhez szükséges anyag és energia hatékony felhasználásáról; 20