120~ Hlva" A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KÜLÜGYMINISZTERE l in en: L. Ó 1004 APR 0 Z Becsó Zsolt úr országgyűlési képviselő részére Fidesz-Magyar Polgári Szövetség képviselőcsoportja Budapest Ügyiratszám: 7808/Adm Tisztelt Képviselő úr! A K/9358, K/9359, K/9360, K/9361, K/9362, K/9363, K/9364, K/9365 K/9366, K/9367, K/9368, K/9369, K/9370, K/9371 számokon, a csatlakozó országok állampolgárainak 2004. május elsejét követő magyarországi alkalmazásával összefüggésben benyújtott Nógrád megye többet érdemel, avagy meg tudja-e nyugtatni Cered, Zabar, Szilaspogony, Sámsonháza, Kisbárkány, Nagybárkány, Lucfalva, Márkáza, Nagykeresztúr, Mátraszele, Kazár, Vizslás, Bárna, Salgótarján település lakóit?" írásbeli kérdéseire az alábbiakról tájékoztatom. Megjegyzem, hogy Képviselő úr nyilván saját parlamenti szereplésének statisztikáját javítandó nyúlt ahhoz a szókatlan eszközhöz, hogy egy általánosnak tekinthető témát Nógrád megye 14 településének nevében külön-külön írásbeli kérdésként tett fel. Képviselő úr figyelmét szeretném felhívni arra is, hogy a KSH nyilvántartásában szereplő adatok szerint Nógrád Megyében a munkanélküliségi ráta 8,1%-os, amely ugyan sajnálatos módon meghaladja az országos átlagot, de jelentősen elmarad az Ön által említett 15-20%-tól. Az írásbeli kérdéseiben visszatérő hangulatkeltő helyzetleírással szemben a Kormány azon munkálkodik, hogy a magyar gazdaság EU-átlag feletti bővülésének további gyorsításával, beleértve hazánk történetének legnagyobb volumenű beruházási terve, az Európa-terv megvalósításával új munkahelyek jöjjenek létre. Kérdésére visszatérve szeretném leszögezni, a Csatlakozási Szerződés Orbán-kormány alatt lezárt ún. munkaerő-fejezete" értelmében a csatlakozó államoknak egymás között a közösségi jog szabad munkavállalást biztosító rendelkezéseit kell alkalmazniuk 2004. május elsejétől. A csatlakozó államok állampolgárai így ettől az időponttól munkavállalási engedély nélkül léphetnek a magyar munkaerő-piacra és viszont. Ugyanakkor a Csatlakozási szerződés garanciát biztosít a munkaerőpiac igazolt zavarai esetén. A munkaerő-piaci egyensúly helyreállítása érdekében Magyarország a csatlakozó államokkal szemben védintézkedéssel élhet. Amennyiben a csatlakozó országok valamelyikéből - jelen esetben Szlovákiából -
olyan mértékű munkaerő beáramlás valósulna meg, amely veszélyezteti az életszínvonalat, vagy a munkaerő piacot egy adott régióban vagy egy adott szakma tekintetében, úgy Magyarországnak lehetősége van arra, hogy átmenetileg ismét nemzeti, korlátozó szabályokat alkalmazzon. Ennek megfelelően Magyarországatmenetileg ismét engedélyhez kötheti ezen csatlakozó ország állampolgárainak munkavállalását. A munkaerőpiac változásainak regisztrálására a Kormány egy regisztrációs rendszert alakít ki, így naprakész adatokkal fog rendelkezni a csatlakozó országokból Magyarországon munkát vállalók számáról, összetételéről, területi eloszlásáról. A tervezett szabályrendszer lehetővé teszi, hogy a védintézkedés elrendelésére indokolt esetben a lehető leggyorsabban és legrugalmasabb formában kerüljön sor. Szeretném azonban felhívni a figyelmét arra, hogy az Európai Unió egyik alapelve, hogy a munkavállalás során egyenlő bánásmód érvényesül a fogadó állam állampolgárai és a migráns munkavállalók munkavállalási feltételeit illetően. A konkrét esetben ez azt jelenti, hogy egy szlovák állampolgár jogszerűen csak a magyar állampolgár bérezési feltételeivel azonos módon foglalkoztatható. A munkáltatók számára tehát aligha lesz vonzóbb a szlovák állampolgárok foglalkoztatása, mint a helyben lakó magyar állampolgároké. Összefoglalásul elmondhatjuk tehát, hogy az uniós csatlakozás nem veszélyezteti sem Nógrádban, sem más megyében a térségi munkahelyeket, és új helyzetet is csak annyiban teremt, amennyivel a magyar és szlovák állampolgárok számára könnyebb lesz munkát vállalni számos EU-tagállamban. Végezetül csatolom azt az összefoglalót, amelyet a Külügyminisztérium készített az uniós munkavállalással kapcsolatos helyzetről és 2004. május 1. után életbe lépő változásokról. A dokumentum egyébként hozzáférhető a Minisztérium honlapján is. Az EUról szóló objektív tájékoztatást elősegítendő, javaslom, hogy Képviselő úr jutassa el az anyagot az említett 14 nógrádi település polgármestereinek. Budapest, 2004. március ~- 55 Üdvözlet~él : ( Kovács László ) 2
Külügyminisztérium Integrációs és Külgazdasági Államtitkárság Frissítés: 2004. március 3. Munkavállalási lehetőségek a csatlakozást követően - tájékoztató - A munkavállalási lehetőségek sajátos szabályozására lehetőséget adó átmeneti időszak Azt a lehetőséget, hogy egy tagállam állampolgára egy másik tagállamban szabadon, az adott tagállam munkavállalóival azonos feltételek mellett vállaljon munkát, a közösségi jog biztosítja. A csatlakozási tárgyalások folyamán azonban a jelenlegi tagállamok kérték, hogy az új tagállamok állampolgárai számára egy bizonyos ideig még ne kelljen biztosítaniuk ezt a lehetőséget. Vagyis a közösségi jog alkalmazásának felfüggesztését kérték, amit derogációnak nevezünk. A közösségi jog alkalmazásának kötelezettsége alóli átmeneti mentességet, derogációkat, általában a közösségi jogot átvenni köteles csatlakozni kívánó országok, köztük Magyarország kért ; ilyen volt többek között a tagállamok állampolgárai általi termőföldvásárlás magyarországi tilalmának átmeneti időszak alatti fenntartása. A munkavállalás feltételeit illetően azonban az a sajátos helyzet állott elő, hogy a jelenlegi tagállamok igényeltek eltérést a közösségi szabályozástól. A csatlakozási tárgyalásokon született megállapodások alapján a Csatlakozási szerződésben ) rögzített módon a jelenlegi tagállamok az új tagállamokkal szemben a csatlakozást követő átmeneti időszakban nem a közösségi jogot, hanem nemzeti szabályozásukat alkalmazzák. Ez az átmeneti időszak legfeljebb hét évig tarthat, 2+3+2 éves szakaszolás szerint. Ez alatt az idő alatt a jelenlegi tagállamok 2004. május elsejét követően a magyar állampolgárok munkavállalását saját döntésük szerint továbbra is feltételekhez öthetik. Magyarország az Európai Unióhoz történő csatlakozáskor részesévé válik az Európai Gazdasági Térségnek is. Tekintettel arra, hogy az EGT-ben részes nem EU-tagállamok - Norvégia, Izland és Liechtenstein - is részesei az unió egységes belső piacának, ennek a három országnak a viszonylatában is érvényesülnek a Magyarország uniós csatlakozási szerződésében rögzített átmenetek. A munkaerő-áramlásra vonatkozó átmeneti időszak három szakasza A csatlakozást követő első két évben valamennyi jelenlegi "tagállam a saját nemzeti jogszabályai szerint engedélyezi a csatlakozó országok állampolgárainak munkavállalását. Nemzeti jogszabályai keretében saját döntése szerint akár engedélymentessé is teheti a munkavállalást, hasonlóan a közösségi jog szabályaihoz, akár korlátozásokat is fenntarthat. 1 A Csatlakozási szerződés a Külügyminisztérium honlapján megtalálható angol és magyar nyelven. A szabad munkavállalással összefüggő átmeneti időszak szabályai a X. mellékletben találhatók.
Amennyiben a két év lejárta előtt (2006 április 30-ig) nem jelzi a tagállam, hogy a magyar állampolgárokkal szemben továbbra is fenn akar tartani a szabad munkavállalástól eltérő szabályokat, úgy a harmadik évtől (2006 május 1-től) az adott ország és Magyarország viszonylatában automatikusan a teljesen szabad munkavállalást biztosító közösségi jogszabályok lépnek életbe. Az ötödik év végét követően a hetedik év végéig a szabad munkavállalástól eltérő szabályokat csak akkor alkalmazhatják a jelenlegi tagállamok, ha igazolható, hogy a közösségi jog alkalmazása, azaz az új tagállamokból érkező munkavállalók korlátozásmentes beáramlása, munkaerő-piaci zavarokat okozna. A csatlakozást követő kedvezőbb feltételek garanciái Az átmenet első két évében tehát minden jelenlegi tagállam nemzeti jogszabályait alkalmazza a magyar munkavállalók esetében. A tagállamok szabályozási megoldásai várhatóan különfélék lesznek, a teljesen korlátozásmentes munkavállalás biztosításától a jelenlegi munkavállalási engedélyezés fenntartásáig. Ugyanakkor a jelenlegi korlátozó szabályaikat fenntartani kívánó országok is kötelesek biztosítani azokat a jogosultságokat, amelyeket Magyarország a csatlakozási tárgyalásokon kivívott, és amelyek a Csatlakozási szerződésbe is bekerültek : A visszalépés tilalma A jelenlegi tagállamokban a munkavállalás nem köthető szigorúbb feltételekhez a csatlakozás után, mint amelyek a Csatlakozási szerződés aláírásának időpontjában, 2003. áprilisában fennálltak. Vagyis, ha például Magyarország és egy jelenlegi tagállam viszonylatában kétoldalú egyezmény kvótát határozott meg az egyéni munkavállalókra, az semmiképpen nem csökkenthető. A közösségi preferencia biztosításának kötelezettsége Ha egy jelenlegi tagállam úgy dönt, hogy a csatlakozást követően is fenntartja a munkavállalási engedélyezési eljárást, akkor a munkavállalási jogosultság tekintetében előnyben kell részesítenie a csatlakozó országokból érke ó munkavállalókat harmadik országok állampolgáraival szemben. Vagyis amennyien egy adott meghirdetett álláslehetőség feltételeinek egy magyar és egy nem uniós állampolgár egyformán megfelel, úgy az adott tagállam köteles előnyben részesíteni a magyar jelentkezőt. A 12 hónapos szabály" Az a magyar állampolgár, aki a csatlakozás pillanatában legalább 12 hónapig jogszerű munkaválialóként jelen van egy adott jelenlegi tagállamban (pl. egy éves munkavállalásra feljogosító munkavállalási engedéllyel dolgozik), a 12 hónap letelte után az adott tagállamban a továbbiakban szabadon, munkavállalási engedély nélkül vállalhat munkát. Az így szerzett szabad munkavállalási jogával addig élhet, amíg az adott tagállam munkaerőpiacát önként el nem hagyja. Ez a szabad munkavállalási jog megilleti azokat is, akik a csatlakozást követően válnak jogosulttá munkavállalásra egy adott jelenlegi tagállamban, és a munkavállalási engedélyük legalább 12 hónapra szól. Családtagok, akik valamely harmadik ország (nem EGT tagállam) állampolgárai
Amennyiben egy magyar állampolgár harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtagja a csatlakozás pillanatában a.12 hónapos szabály alá eső magyar munkavállalóval együtt valamely jelenlegi tágállamban tartózkodik, úgy a csatlakozást követően közvetlenül lehetősége nyílik szabad munkavállalásra. Amennyiben a családtag csak a csatlakozást követően tartózkodik a magyar állampolgárral együtt az adott tagállamban, úgy nem azonnal, hanem a Csatlakozási szerződésben szabályozott feltételek mellett bizonyos idő eltelte után lesz jogosult az engedély nélküli munkavállalásra. A viszonosság kérdése A Csatlakozási szerződés lehetőséget biztosít Magyarország számára, hogy a magyar munkavállalókkal szemben korlátozásokat fenntartó tagállamok viszonylatában, viszonossági alapon, hasonló intézkedéseket alkalmazzon. Magyarország élni kíván ezzel a jogával. A magyar szabályozás (amely ma is a munkavállalás engedélyezésének rendszerén alapszik) a tagállamok nemzeti szabályozására fog egyenértékű viszontválaszt adni. Az egyenértékűség követelménye ugyanakkor nem jelent feltétlenül teljes azonosságot, minthogy Magyarországra is érvényes a visszalépés tilalmának szabálya. A jelenlegi tagállamok nemzeti szabályozásának részletes ismeretében, a csatlakozást megelőzően megfelelő időben fog a magyar kormány döntést hozni a szabályozás konkrét módjáról. Tartózkodási szabályok Az új tagállamok állampolgárai 2004. május elsejétől vízummentesen utazhatnak be valamennyi EGT tagállamba három hónapot meghaladó tartózkodási cél esetén is. Ilyenkor elegendő lesz a beutazás után az adott ország idegenrendészeti hatóságánál kérni a tartózkodási engedélyt (a vízum helyett), amelyet jövedelemszerzési tevékenység folytatása esetén az EGT állampolgároknak és családtagjaiknak általában öt évre adnak meg, és automatikusan hosszabbítható. Ugyanakkor azon jelenlegi tagállamok, amelyek továbbra is munkavállalási engedélyhez kívánják kötni a magyar állampolgárok munkavállalását, eltérhetnek a tartózkodási engedély kiadására vonatkozó közösségi jogtól. Megadhatják azt rövidebb időre is, feltehetően a munkavállalási engedély időtartamának megfelelően adják majd ki ezeket az engedélyeket. Nem munkavállalási célú tartózkodás Nem munkavállalási célú tartózkodás (pl. nyugdíjasként történő letelepedés, vagy tanulmányok folytatása) esetén nincs átmeneti időszak, így a magyar állampolgárokra is minden tekintetben a közösségi jog által biztosítottak vonatkoznak. Ekkor is meg kell azonban felelni néhány általános feltételnek, amelyek valamennyi (akár jelenlegi, akár új) tagállam állampolgárára vonatkoznak: igazolni kell, hogy a más tagállam állampolgára
rendelkezik a fogadó országban szükséges megélhetési minimumot jelentő jövedelemmel, illetőleg belép a fogadó ország társadalombiztosítási rendszerébe. A jelenlegi tagállamok szabályozási szándékának megismerése A tagállamok számára az Európai Unió nem szabott határidőt arra vonatkozóan, hogy mikorra dolgozzák ki nemzeti szabályaikat. Így nemcsak a döntés tartalma, hanem meghozatalának időpontja is nehezen befolyásolható. A jelenlegi tagállamok nem mindegyike nyilatkozott a csatlakozást követő szabályozási szándékáról. A tagállamok nagyobb része ugyan ezt már megtette, de a vonatkozó jogi szabályozást nem dolgozta még ki, így több esetben csak a szándékokról tudunk csak számot adni. A tagállamok által alkalmazott jelenlegi szabályozás megváltoztatásának szükségessége értelemszerűen csak azoknak a jelenlegi tagállamoknak a vonatkozásában merül fel, amelyek úgy döntenek, hogy valamilyen formában a jelenlegi szabályozásuknál könnyebb munkaerő-piaci hozzáférést biztosítanak a csatlakozó országok állampolgárai részére (könnyített eljárásban, vagy a munkaerőpiac vizsgálata nélkül kiadott munkavállalási engedély, stb.). A mostani szabályozásukat az első két évben fenntartani kívánó országoknak legalább a fentebb részletezett, a Csatlakozási szerződés által biztosított jogosultságok (12 hónapos szabály, közösségi preferencia, stb.) érvényesíthetőségét kell biztosítaniuk. Néhány tagállam vonatkozásában felmerül a kvóta alkalmazása. Mit is jelent az, ha egy ország - akár kétoldalú egyezményben kölcsönösségi alapon, vagy belső jogszabályban egyoldalúan - kvótát rögzít? A kvóta lehetőséget biztosít arra, hogy meghatározott számú munkavállaló erejéig az adott tagállam a munkavállalási engedélyt (a fő szabállyal ellentétben) a munkaerőpiac vizsgálata nélkül adja meg az igénylő számára. Tehát azok számára, akik pl. egy kétoldalú gyakornoki egyezmény keretében kívánnak egy - az engedélyezést egyébként fenntartó - tagállamba dolgozni, a kvóta kerete könnyített munkaerőpiacra jutást jelent, hiszen a munkáltató anélkül veheti fel őket és kérheti meg a munkavállalási engedélyt számukra, hogy igazolnia kellene, hogy arra a helyre nincs az adott ország állampolgárai közül jelentkező. A jelenlegi tagállamok szabályozási szándéka a csatlakozást követő első két évben Írország - Teljes piacnyitást jelentett be. Írország ugyanakkor a nem járulék alapú szociális ellátások igénybevételét várhatóan két év jogszerű írországi ott-tartózkodás feltételéhez köti, valamennyi EGT ország állampolgára viszonylatában. A munkaerő-piac megnyitásáról jogszabály rendelkezik, a szociális ellátásokról azonban még nem születtek meg a rendelkezések. Írország budapesti nagykövetségének telefon és fax száma : 302 9600, 302 9601 (tel.), 302 9599(fax) Egyesült Királyság - Az Egyesült Királyságban várhatóan munkavállalási engedély nélkül lehet majd munkát vállalni. Ugyanakkor a tervek szerint a Nagy-Britanniában munkát találóknak be kell majd jegyeztetniük magukat, megadva munkáltatójuk nevét és a
munkavégzés jellegét, helyét. Ennek fejében igazolást terveznek kiállítani a brit hatóságok. London fenntartja magának a jogot, hogy. a szabad munkavállalás engedményét felülvizsgálja, ha bizonyítható, hogy a szabad munkavállalást a brit jóléti juttatásokkal való visszaélésre próbálják igénybe venni. A nem járulék alapú szociális ellátások igénybevételét az Egyesült Királyság várhatóan két év jogszerű nagy-britanniai ott-tartózkodás feltételéhez köti. A munkaerőpiac megnyitásának részleteire vonatkozóan még nem jelentek meg a részletes jogszabályok. Az Egyesült Királyság budapesti nagykövetségének telefon és fax száma : 266 2888 (tel.), 266 0907 (fax) Dánia - 2001-ben az elsők között jelentette be, hogy kész munkaerőpiacát megnyitni az új tagállamokból érkező munkavállalók előtt. Álláspontja időközben annyiban nyert pontosítást, hogy a munkavállalási engedély intézményét nem szünteti meg, de bizonyos feltételek mellett biztosítja az engedélyek könnyített kiadását. Dánia el kívánja kerülni az adott tagállam jóléti rendszerével visszaélni kívánók letelepedését. Várhatóan zökkenőmentesen kaphat munkavállalási engedélyt az az igénylő, akinek van munkaszerződése, és az abban szereplő bér- és munkafeltételek megfelelnek az adott ágazat kollektív szerződésében foglaltaknak. A munkaerő-piacra jutás részletes feltételeinek nemzeti jogszabályban rögzítése még nem történt meg. Dánia budapesti nagykövetségének telefon és fax száma: 487 9000 (tel.), 487 9045 (fax) Svédország - 2001-ben szintén az elsők között jelentette be, hogy kész munkaerőpiacát megnyitni az úi tagállamokból érkező munkavállalók előtt. A munkaerőpiac megnyitásának nemzeti jogszabályban rögzítése még nem történt meg, a közelmúltban kormányzati elvi döntés született a dán megoldáshoz hasonló rendszer kialakítására. Svédország is el kívánja kerülni az adott tagállam jóléti rendszerével visszaélni kívánók letelepedését. Konkrét szabályozási javaslat még nem született. Svédország budapesti nagykövetségének telefon és fax száma : 460 6020 (tel.), 460 6021 Hollandia - Szintén még a csatlakozási tárgyalások folyamán nyilatkozott kedvezően. A korábbi kedvező nyilatkozat ellenére a holland Kormány 2004. február 13-i bejelentése értelmében az újonnan csatlakozó államok állampolgárai részére a csatlakozás időpontjától kezdődően kétféle eljárásban adhat ki munkavállalási engedélyt a holland Munkaügyi Központ : ~` - azokban a szektorokban, ahol munkaerőhiány van a Mu kaügyi Központ nem köteles esetről-esetre megvizsgálni, hogy van-e olyan holland állampolgár, aki az adott állásra alkalmazható, így az eljárás egyszerűsített lesz és nem tart tovább 1-2 hétnél ; - a munkaerőhiánnyal nem küszködő szektorokban továbbra is vizsgálják a munkaerő-piaci helyzetet. Az egyes ágazatok besorolását a munkavállalási engedélyek iránti kérelmeket kezelő hivatal a Ml (Munkaügyi és Jövedelmi Központ) végzi el és határozza majd meg a munkaerőhiányos ágazatok listáját, melyet a holland munkaerőpiac változásával összhangban módosíthat. A rendszer, 2004. május 1-jétől számítva, kétéves időszakra vonatkozik. Közbenső felülvizsgálatra az első év lejárata előtt kerül sor, melynek eredménye alapján döntenek az esetleges módosításokról. Hollandia budapesti nagykövelségének telefon és fax száma : 336 6300 (tel.), 326 5978 (fax
Németornfig 2 - Fenntartja a jelenlegi munkavállalási engedélyre épülő szabályozását, és hatályban maradnak a jelenlegi meghatározott kvótát biztosító kétoldalú egyezmények is. A két egyezmény a gyakornokok németországi munkavállalására (lásd az 55/1990 (11.23.) MT rendeletet) ; illetőleg a Magyarországon letelepedett társaságok által nyújtott, határon átnyúló szolgáltatások keretében Németországban foglalkoztatott munkavállalók ideiglenes németországi foglalkoztatására vonatkozik (az ún. Werkvertrag egyezmény, lásd a 14/1989. (11.17.) MT rendeletet). Előbbi éves keretszáma kétezer fő, míg utóbbi esetében a csatlakozást követően új keretszámban szükséges megegyezni. Ennek oka, hogy a Werkvertrag egyezményt adaptálni kell annak érdekében, hogy megfeleljen a Csatlakozási szerződésnek. A csatlakozás után csak azok a szektorok tartozhatnak a szabályozás alá, amelyeket a Csatlakozási szerződés megenged : építőipar, ipari tisztítás, belső dekoráció. A többi szolgáltatásnyújtás esetében megszűnik a kvótaszabályozás. A végleges német rendszer kialakításáról (különös tekintettel a Werkvertrag egyezményre) kétoldalú konzultációk folynak. Németország budapesti nagykövetségének telefon és fax száma :488 3500 (tel.), 488 3505 (fax) Ausztria - Fenntartja a jelenlegi munkavállalási engedélyre épülő szabályozását, és hatályban maradnak a jelenlegi meghatározott kvótát biztosító kétoldalú egyezmények is. A két érvényben lévő egyezmény közül az egyik gyakornokok ausztriai foglalkoztatását teszi lehetővé ; a másik egyezmény határmenta ingázók ausztriai alkalmazására ad lehetőséget. Mindkét egyezmény 2004. évi kvótájáról, illetőleg a csatlakozás utáni osztrák rendszer kialakításáról kétoldalú konzultációk folynak. Ausztria budapesti nagykövetségének telefon és fax száma : 351 6700 (tel.), 352 8795 )'ix) Finnország - Fenntartja a jelenlegi munkavállalási engedélyre épülő szabályozását, de a szezonális munkavállalást és nappali tagozatos diákok tanulás melletti munkavállalást engedélymentessé teszi. A finn rendszerben az elmúlt évi tapasztalatok szerint 10 magyar igénylőből 9 megkapta a munkavállalási engedélyt. Finnország budapesti nagykövetségének telefon és fax száma :279 2500 (tel), 385 0843 (fax) Belgium - Fenntartja a jelenlegi munkavállalási engedélyre épülő szabályozását. Belgium budapesti nagykövetségének telefon és fax száma :45í7 9960 (tel.), 375 1566 (fax) Franciaország - Fenntartja a jelenlegi munkavállalási engedélyre épülő szabályozását. Párizs ugyanakkor kilátásba helyezte, hogy a francia ipar szükségleteinek megfelelő szakképzettséggel rendelkezők esetében rugalmasan fog eljárni a munkavállalási engedélyek kiadása során. Franciaország budapesti nagykövetségének telefon és fax száma :374 1100 (tel.), 374 1140 Ux) Spanyolország - A 2002. évi kedvező nyilatkozata ellenére 2004. március 2-i memoranduma értelmében fenntartja a jelenlegi munkavállalási engedélyre épülő szabályozását. Az átmeneti kétéves időszakot a későbbi döntésekhez szükséges elemző időszaknak tekintik. Svédország budapesti nagykövetségének telefon és fax száma : 202 4006, 202 4015 (tel.), 202 4206 (fax) 2 A németországi munkavállalás lehetőségeiről kérdés-felelet formájú részletes információ lesz olvasható a honlapon, anúnt azt a folyamatban lévő kétoldalú konzultáció eredménye lehetővé teszi.
Görögország - A görög kormány 2004. február 16-i döntése értelmében az első két évben fenntartja a jelenlegi munkavállalási engedélyre épülő szabályozását. Görögország budapesti nagykövetségének telefon és fax száma :413 2600, 413 2610 (tel), 3421934 (fax) Portugália - Fenntartja a jelenlegi munkavállalási engedélyre épülő szabályozását. Portugália budapesti nagykövetségének telefon és fax száma :201 7617/18 (tel.), 201 7619 (fax) A csatlakozási tárgyalások óta különböző nyilatkozatokat tett ugyan Olaszország és Luxemburg de hivatalos pozíciójuk az ismételt megkeresések ellenére sem ismeretes. Olaszország Olaszország budapesti nagykövetségének telefon és fax száma : 460 6200 (tel.), 460 6260 U) Luxemburg Luxemburg nagykövetségének telefon és fax száma (Bécs) : +(43-1) 478 2142 (tel.), +(43-1) 4782144(fax) A három hivatkozott nem EU-tag EGT ország esetében Norvégia könnyített piacra jutást helyezett kilátásba, várhatóan a dán-svéd modellhez hasonló intézkedéseket fognak alkalmazni. Izland hivatalosan nem nyilatkozott, Liechtenstein vonatkozásában pedig - a többi EGT ország viszonylatához hasonlóan - Magyarország is részese lesz a liechtensteini kvótarendszernek. A Magyarországgal egy időben taggá váló országok és Magyarország viszonya Az unióhoz Magyarországgal egy időben csatlakozó országok közül Málta és Ciprus viszonylatában a régi és új tagállamok megnyitják munkaerőpiacukat. A további hét új tagállama egymás közti viszonylatában megvalósul a kölcsönös munkaerőpiac nyitás, azzal a feltétellel, hogy amíg az átmeneti időszak alatt legalább egy jelenlegi tagállam még korlátozásokat tart fenn bármely új tagállammal szemben,, adldig az új tagállamok egymással szemben élhetnek védő intézkedések alkalmazásával. Védintézkedés akkor foganatosítható, ha egy másik új tagállam állampolgárainak munkavállalása súlyos munkaerő-piaci.zavarokat, vagy annak közvetlen veszélyét idézi elő. 3 A Cseh Köztársaság, Lengyelország, Szlovákia, Szlovénia, Észtország, Lettország, Litvánia