A migráns gyerekek oktatása Összeállította: Illés Katalin és Medgyesi Anna Menedék Migránsokat Segítő Egyesület Budaest, 2003
A kiadvány a Brit Nagykövetség és a Holland Királyság Nagykövetsége támogatásával készült Menedék Migránsokat Segítő Egyesület, 2003
Tartalom Bevezető 5 A migrációról röviden 7 Törvényi szabályozások 8 Migráció és oktatás az elmúlt 15 év tükrében 11 A migráns gyerekek számának alakulása 18 A migráns gyerekek oktatása, nevelése 22 A migráció hatása 22 Szocializáció és oktatás 28 Felkészülés a migráns gyerekek fogadására 30 A migráns gyerekek osztályokba helyezése 35 Az első na az iskolában 37 A migráns gyerekek integrációja, beilleszkedése 38 Nyelvi korlátok, nyelvtanítás, nyelvi felzárkóztatás 47 A szülőkkel való kacsolat 53 Összefoglalás 59 Fogalmak 62 Irodalom 67 TARTALOM 3
Teljesen mindegy, hogy honnan jön, és teljesen mindegy, hogy mit tud, azért jött ide, hogy fejlődjön, és nekünk az a dolgunk, hogy ebben segítsük. Ezért vagyunk itt. (Egy migráns gyerek tanítónője) BEVEZETŐ Bevezető A mai magyar oktatásügyet számos robléma foglalkoztatja. Vannak köztük súlyos, gyors megoldást sürgető roblémák és kevésbé égető, de jelen lévő, meghúzódó és a jövőben felszínre kerülő nehézségek. Sok esetben a nagy feladatok elvonják a figyelmet a kevésbé fontosakról. Az oktatásügyben felhasználható szűkös anyagi kereteket ismerve ez talán még érthető is. Ahhoz azonban, hogy a kis roblémák ne nőjenek naggyá, elengedhetetlenül szükséges időben foglalkozni velük, és a megoldásukra törekedni. Egy ilyen kevésbé ismert jelenség a migráns gyerekek jelenléte a közoktatásban. Kiadványunk erről ad kéet, számítva arra, hogy az Euróai Unióhoz való csatlakozást követően a Magyarországra irányuló migráció nőni fog. A kiadvány első részében először a migrációval és az ezzel kacsolatos törvényi háttérrel, szabályokkal foglalkozunk. Ezek ismerete nagyon fontos, és reméljük, hogy így egybegyűjtve segítik a edagógusokat az eligazodásban, a jogszabályok értelmezésében. A migráció és az oktatás kacsolatának elemzése során bemutatjuk és statisztikákkal támasztjuk alá az elmúlt tizenöt évben Magyarországon tartózkodó külföldiek, illetve a migráns gyerekek számának alakulását. 5
BEVEZETŐ A kiadvány második része a migráns gyerekek oktatásáról, neveléséről, beilleszkedéséről szól. Mivel migránsnak lenni seciális állaot, amely kihat a gyerekek társadalmi és egyben iskolai integrációjára is, ezért önálló fejezetben foglalkozunk a migráns lét sajátosságaival és azok hatásával a gyerekek iskolai előmenetelére és beilleszkedésére. Minden témánál igyekszünk a jelenlegi magyar gyakorlatot és egy-egy oda illő külföldi taasztalatot bemutatni. A Menedék Egyesület által működtetett rojekt részeként készült esettanulmányokból, interjúkból és fókuszcsoortbeszélgetésekből kiemelt részletek teszik életszerűbbé, színesebbé az elméleti eszmefuttatásokat. A kiadvány a gyakorlati témáknál mint amilyen a felkészülés a migráns gyerekek fogadására, a beilleszkedés, a nyelvtanítás hazai és külföldi taasztalatokat felhasználva ajánl lehetőségeket, módszereket, ötleteket, amelyek segíthetik a edagógusokat, iskolaigazgatókat a migráns gyerekekkel való foglalkozásban. A záró téma a szülők és a edagógusok közötti kacsolatéítés és -tartás lényeges elemeit foglalja magában. A kiadvány azoknak a edagógusoknak kíván segítséget nyújtani, akik jelenleg is foglalkoznak migráns gyerekekkel, valamint azoknak, akik esetleg a jövőben kerülnek kacsolatba velük. Arra törekedtünk, hogy olyan megoldásokat, javaslatokat és módszereket mutassunk meg, amelyek megvalósításához nem feltétlenül szükséges a gyakran hiányzó énzügyi többletforrás. Végezetül köszönjük azoknak a edagógusoknak és szakembereknek a segítségét, akik az interjúk, esettanulmányok és szemináriumok során értékes taasztalataikat megosztották velünk. 6
A migrációról röviden A migráció latin eredetű szó, vándorlást jelent, ami a néesség lakókörnyezetváltoztatásában nyilvánul meg. A migráció lehet belső migráció, amely országhatáron belül, és lehet nemzetközi migráció, amely országok között történik. Témánkat tekintve a nemzetközi migrációval foglalkozunk részletesebben. A nemzetközi migrációnak is két tíusát különböztetjük meg: az önkéntes vándorlást és a kényszervándorlást. Az önkéntes vándorlás tiikus esete az évszázadok óta szinte észrevétlenül folyó munkaerő-migráció. A munkavállalási szándék mellett számos egyéb körülmény is, mint éldául a tanulás, a gyakorlat- és taasztalatszerzés növelinövelheti a migrációs hajlandóságot. A kényszervándorlás, menekülés ugyancsak évszázados, ha nem évezredes múltra tekint vissza, és előidézőjeként számtalan okot felsorolhatunk. Általában elmondhatjuk, hogy a személyes feltételek elviselhetetlenné válása kényszerít valakit a menekülésre. Az okok között találhatunk természeti katasztrófákat éúgy, mint társadalmi tényezőket. Najainkban a menekülés előidézőjeként elsősorban a mások általi üldözést jelöli meg és fogadja el a közvélekedés és így a olitikai, jogi intézményrendszer is. Az üldözés megnyilvánulhat olgárháborúk, etnikai és vallási összecsaások, zavargások, nemzetközi konfliktusok formájában, elnyomó rezsimek által gyakorolt diszkriminációként vagy az emberi jogok tömeges és durva megsértéseként. A kényszerű és tömeges némozgás számtalanszor előfordult a történelem során, és folyamatosan formálja a világot, amiben élünk. Magyarországnak is jelentős hagyományai vannak a ki- és bevándorlás terén. A II. világháborútól az 1980-as évek végig Magyarország éúgy, mint a többi kelet- és közé-euróai ország menekülőket kibocsátó ország volt. A olitikai események és a gazdasági nehézségek százezreket kényszerítettek A MIGRÁCIÓRÓL RÖVIDEN 7
A MIGRÁCIÓRÓL RÖVIDEN elvándorlásra. Tömeges kivándorlás követte a szovjetek által levert 1956-os forradalmat. A 1990-es évekre a korábbi hosszú, több évtizedes izolált helyzettel szemben a migráció a magyar hétköznaok lényeges folyamatává, szembetűnő jelenségévé vált. A romániai diktatúra, majd forradalom következményeként több tízezer magyar anyanyelvű román államolgár választotta Magyarországot menedékként, és később hazájának. A volt Jugoszlávia területén 1991 92-ben zajló etnikai konfliktusok újabb nagyszámú menekült és bevándorló megjelenésével jártak. A környező országok gazdasági, olitikai, társadalmi helyzete és az etnikai konfliktusok, a magyar ki- és beutazási korlátozások feloldása nagymérvű bevándorláshoz vezetett. Magyarország a Nyugatra készülők tranzitállomásává és a bevándorlók célországává vált. Ez új kihívást jelentett, jelent a magyar olitika, a kormányzat, a magyar társadalom, közvélemény, de az oktatás számára is. A jogszabályok és az intézményrendszer gyors kialakítása vált szükségessé, amely együtt alakult és fejlődött az újabb és újabb migráns csoortok változó szükségleteivel, valamint az aktuális kormányok olitikai és gazdasági érdekeivel. Törvényi szabályozások A migrációval és a menekültüggyel kacsolatos törvények A idegenrendészeti törvény 1 és a törvényhez kacsolódó kormányrendelet 2 meghatározza a beutazásra és tartózkodásra jogosító engedélyek kiadásának feltételeit. A rendelet részletezi a jogszerűen itt tartózkodó külföldiek kötelezettségeit és jogait. 1 2001. évi XXXIX. törvény (Itv.) a külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról. 2 170/2001. (IX. 26.) kormányrendelet (Itr.) a külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2001. évi XXXIX. törvény végrehajtásáról. 8
Ugyanez a törvény rendelkezik a befogadott státussal (lásd Fogalmak) rendelkező külföldiek ellátásával, elhelyezésével kacsolatos teendőkről és a közösségi szállásokon való tartózkodás rendjéről. Magyarország 1989-ben csatlakozott a menekültek helyzetét és jogállását szabályozó 1951. évi genfi egyezményhez, és elfogadta annak 1967. évi jegyzőkönyvét. 2001. december 31-ig 141 ország csatlakozott ezekhez a fontos nemzetközi dokumentumokhoz. Az egyezmény részletezi a menekültek kötelezettségeit és jogait csakúgy, mint az egyes államoknak a menekültekkel szembeni kötelezettségeit, továbbá meghatározza a menekültekkel való bánásmód nemzetközi normáit. Olyan alaelveket tartalmaz, amelyek előmozdítják és védik a menekültek jogait a foglalkoztatás, az oktatás, a lakhatás, a mozgásszabadság, a bírósági eljáráshoz való hozzáférés, valamint a honosítás területén, és mindenekelőtt garantálják azt, hogy ne küldhessék vissza a menekülteket olyan országba, ahol üldöztetés fenyegeti őket. Magyarország 1989-ben az egyezményt területi korlátozással írta alá, azaz a benne foglaltakat nem alkalmazta az Euróán kívüli államokból érkezettekre. 3 A területi korlátozás 1998-ig volt érvényben. 4 A köztes időben az Euróán kívüli országokból érkezett menekültek kérelmeinek elbírálását, számukra a menedékjog és a megfelelő ellátás biztosítását az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) látta el a Budaesti Irodáján keresztül. 1997-re készült el az egységes menedékjogi törvény 5, amely 1998. március 1-jétől vált hatályossá. Azóta az Euróán kívüli menekülők kérelmeinek elbírálása és ellátásuk biztosítása is az állam feladata. A MIGRÁCIÓRÓL RÖVIDEN 3 Kihirdetve az 1989. évi 15. törvényerejű rendelettel. 4 A 113/1997 (XII. 17.) OGY határozat szüntette meg. 5 1997. évi CXXXIX. törvény a menedékjogról. 9
A MIGRÁCIÓRÓL RÖVIDEN A tankötelezettséggel kacsolatos törvények A tankötelezettséggel kacsolatos jelenleg hatályos törvény 6 szerint Magyarországon tanköteles: a menedékjogot kérelmező, a menekültként elismert, a menedékes, a bevándorolt, a humanitárius tartózkodási engedéllyel rendelkező, az olyan gyermek, akinek szülője bármilyen tartózkodási engedéllyel vagy vízummal rendelkezik. (Ha a tartózkodás az egy évet meghaladja, akkor a tankötelezettség a törvény szerint fennáll, míg egy évnél rövidebb tartózkodás eléréséig csak kérelemre jön létre.) A tankötelezettség magában foglalja: a tanulói jogviszony létesítését, az iskolalátogatást, az iskolai követelmények teljesítését, a normatíva igénylését és felhasználását, a tanulók adatainak kezelését, a szülők szankcionálási lehetőségét, ha a tankötelezettségnek a gyerek nem tesz eleget, az iskolalátogatást érintő támogatási jogosultság érdekében a tanulói jogviszony igazolását. Az iskolákba felvett tanulókat a közoktatási törvényben foglaltak szerint a magyar államolgárokkal azonos bánásmód illeti meg. Így rájuk is vonatkozik, 6 2002. évi XXI. törvény (a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosítása). 10
hogy a nevelést-oktatást úgy kell megszervezni, hogy az se a kisebbségi jogokat, se az emberi jogokat ne sértse. A közoktatási törvény szerint: A közoktatásban tilos a hátrányos megkülönböztetés bármilyen okból, így különösen a gyermek vagy hozzátartozói színe, neme, vallása, nemzetiségi, etnikai vagy társadalmi származása, vagyoni és jövedelmi helyzete, kora, cselekvőkéességének hiánya vagy korlátozottsága, születési vagy egyéb helyzete miatt. 7 Migráció és oktatás az elmúlt 15 év tükrében Az erdélyi bevándorlók A MIGRÁCIÓRÓL RÖVIDEN A magyarországi bevándorlás közelmúltbeli folyamatát az 1988-tól Romániából érkező, többnyire magyar nemzetiségű menekülők hulláma indította el. A Közonti Statisztikai Hivatal adatai szerint 1988 92 között összesen 66 408 román államolgárságú menekülő érkezett Magyarországra. Ebből 15 125 fő 0 14 év közötti gyerek volt. Ebben a létszámban nemcsak a menekültstátusért folyamodók, hanem a bevándorlók, a tartózkodási engedéllyel rendelkezők is benne foglaltatnak. A családokkal érkező gyerekek beiskolázása nem jelentett különösebb nehézséget. Egyrészt a menekült státusú gyerekek tankötelesek voltak, másrészt a taasztalatok szerint nemzeti szolidaritásból és emberségből azoknak az erdélyi családoknak a gyerekeit is befogadták az iskolák, akiknek státusa rendezetlen volt. Ezeknek a gyerekeknek az integrációja nem okozott gondot az iskoláknak, hiszen az anyanyelvük magyar volt, és a kultúrában sem volt jelentős eltérés. A két ország iskolarendszerének különbözőségéből adódó roblémák könnyen kezelhetők voltak éldául különbözeti vizsgákkal, esetenként évismétléssel. 7 2002. évi XXI. törvény a közoktatásról, 3., 7. bek. 11
A MIGRÁCIÓRÓL RÖVIDEN A jugoszláv válság Az újabb nagy menekülthullám 1991 92-ben érkezett a volt Jugoszlávia területéről. 1991 végére 48 ezer regisztrált menedékes tartózkodott Magyarországon, voltak köztük horvátok, bosnyákok, szerbek, szlovénok, albánok. Jellemző volt rájuk, hogy nagyobb részük nem beszélt magyarul, és többségük nem akart Magyarországon maradni, hanem szerettek volna visszatérni hazájukba vagy harmadik leginkább nyugati országba továbbutazni. A fent említett számú menedékes nem arányosan oszlott meg Magyarország területén. A menekülttáborokban, ezek környékén és a határvidékeken éltek nagyobb számban. A gyerekek iskoláztatására különböző megoldások születtek. Nagyatádon és Bicskén azok a gyerekek, akik ha törve is, de beszélték a magyar nyelvet, a környező iskolákba íratkoztak be. Nagyatádon óvoda és nyolcosztályos iskola működött az átmeneti szálláson. Horvát tanterv alaján tanítottak, könyveket szereztek be, a környékbeli iskolák edig használt iskolaadokkal, táblákkal segítettek. Az év végén kiadott bizonyítványokat a zágrábi tanügy is elfogadta, és ecsétjével látta el. Ugyanakkor az 1992/93. tanévben ugyanez a tanügy tiltakozott, mivel Nagyatádon a bosnyák gyerekeket a horvát nemzeti tanterv szerint oktatták. Harkányban bosnyák iskolát is létrehoztak. A écsi horvát nemzetiségi iskola 250-300 horvát és bosnyák gyereket fogadott be 1990 93 között, akiknek szállást is nyújtottak a kollégiumukban. Az oktatást úgy oldották meg, hogy nem integrálták gyerekeket az iskolarendszerbe, hanem délutánonként a menekültek közül kikerült tanárok tanították őket az iskola tantermeiben. Arra is volt élda, hogy két eszéki közéiskola átköltözött Magyarországra. Először Nagyatádon, majd Kaosváron folytatták a munkájukat. Ezek az alternatív megoldások idővel megszűntek, mert csökkent a menekülő gyerekek száma, és azok a gyerekek, akik itt maradtak, magyar oktatási intézményekbe kerültek át. 12
A jugoszláviai NATO-bombázások 1999-ben újból robbanásszerűen megugrott a menekülők száma a Jugoszláviát sújtó NATO-bombázások következményeként. Amíg az 1990-es évek elején érkező menekülők inkább csoortosan, közösségeket alkotva jöttek, addig 1999-ben jellemzőbb volt az, hogy egyénenként érkeztek. Sok esetben nem is folyamodtak menekültstátusért, csak turistaként, azaz a 30 naos tartózkodást kihasználva éltek Magyarországon. Ebben az időszakban nagy feladatot vállalt fel a Budaesten lévő szerb nemzetiségi iskola, ahova státusra való tekintet nélkül minden olyan gyereket befogadtak, aki beszélt szerbül. Az is gyakori volt, hogy gimnazista korú gyerekek szülők nélkül érkeztek, és számukra az iskola kollégiumában biztosítottak szállást és ellátást. Olyan nagy mértékben megnőtt a tanulók létszáma, hogy új osztályt kellett kialakítani. Az ebből fakadó technikai roblémákat az iskola, az önkormányzat és a szerb ravoszláv egyház segítségével sikeresen megoldották. A nehézséget leginkább a magyar nyelv oktatása jelentette, ezért magyar nyelvtanfolyamokat tartottak tanítás után, hogy a gyerekek fel tudjanak zárkózni ebből a tárgyból. Arra is volt élda, hogy egy egész érettségi előtt álló osztálynak vált kérdésessé a záróvizsgája a magyar nyelv és irodalom tantárgy miatt. Az iskolának sikerült engedményeket kani, és végül mindenki érettségizhetett. A MIGRÁCIÓRÓL RÖVIDEN Más menekülők A Jugoszláviából érkező menekülők egy része szűkös anyagi helyzete miatt befogadóállomásra került. Gyerekeik nem járhattak iskolába, mert legtöbben csak befogadott státust katak, amely viszont az akkori érvényben lévő oktatási törvény szerint nem jogosított az oktatásra. Mivel ez sok gyereket érintett, és alavető jogaikat sértette, szükségessé vált az oktatási törvény módosítása. 13
A MIGRÁCIÓRÓL RÖVIDEN 1999-ben a Magyarországon élő gyerekek beiskolázásáról szóló törvény 8 módosításának eredményeként tankötelesekké váltak a befogadott státusú gyerekek is. A Bevándorlási és Államolgársági Hivatal (BÁH) adataiból láthatjuk (1. táblázat), hogy 1998 és 2001 között összesen 35 972-en adták be a menekültstátus iránti kérelmüket. Ebből összesen 1046-an katak menekültstátust. Befogadott státust 2978 személy kaott. Az adatokból kitűnik, hogy 1999-ben nagyságrenddel növekedett a befogadott státusúak száma a menekültstátussal rendelkezők számához kéest. Sajnos nincsenek adatok arról, hogy a befogadottak között hány iskolaköteles gyerek volt, de az arányokat tekintve valószínűsíthető, hogy a gyerekek létszáma is ugyanígy megugrott. 1. táblázat. Menekültügyi ügyfélforgalmi statisztika, 1998 2001 Év Összes új érkező, Menekültstátust Befogadott fő kaott, fő státuszt kaott, fő 1998 7 118 362 232 1999 11 499 313 1776 2000 7 801 197 680 2001 9 554 174 290 Összesen 35 972 1046 2978 Forrás: BM BÁH statisztikai adatai, 2001. Főleg a befogadóállomások környéki iskolákban növekedett meg a külföldi gyerekek száma. Ez új feladatok elé állította az iskolákat és a edagógusokat. Menekülttábor (befogadóállomás) található Bicskén, Debrecenben, Békéscsabán, Budaesten van a Vöröskereszt Menekült Otthona, és 2002. júniusig működött egy szerződéses szálláshely Vésén. 8 Módosította az 1999. évi LXVIII törvény 51. -a. 14
Az egyik menekülttábor közelében lévő általános iskola igazgatója elmondta, hogy a törvénymódosítás kacsán a befogadóállomás igazgatója személyesen kereste meg a két helyi iskolát, és felkérte őket, hogy fogadják be a külföldi gyerekeket. Az érintett iskoláknak nagyon rövid idejük volt felkészülni a gyerekek fogadására, de mindegyik iskola teljesítette a kötelességét. Egyetlen olyan éldát tudunk, ahol az iskola nem fogadta be a gyerekeket, ezért a tábor működtetői komromisszumos megoldásként két közeli falu iskoláiba helyezték el őket. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága 2000. évi Menedék Díját a Csaókerti Általános Iskola kata, elismerésül a menekült gyerekek oktatása terén tett erőfeszítéseikért. Az 1990-es évektől kezdve folyamatosan érkeztek Euróán kívüli migránsok is Magyarországra. A menekültstátus iránt folyamodó, Euróán kívüli menekülők száma 2001-ben a statisztikai adatok szerint 8974 fő volt (2. táblázat), ami 93,9 százalékát teszi ki az összes menekültstátus-kérelemnek. Az elmúlt öt év alatt összesen 26 336 A MIGRÁCIÓRÓL RÖVIDEN 2. táblázat. A menedékkérők száma és aránya, 1997 2001 Év Az összes menedékkérő száma, fő Az Euróán kívüli Az Euróán kívüli menedékkérők menedékkérők száma, fő aránya, % 1997 2 109 1 411 66,9 1998 7 118 3 351 47,1 1999 11 499 6 008 52,2 2000 7 801 6 592 84,5 2001 9 554 8 974 93,9 Összesen 38 081 26 336 Forrás: BM BÁH statisztikai adatai, 2001. 15
A MIGRÁCIÓRÓL RÖVIDEN Euróán kívüli menekülő érkezett Magyarországra, arányuk az évek során növekvő tendenciát mutat. Az Euróán kívüli menekülők számának növekedésével az iskolák nehézségei nemcsak a nyelvismeret hiányából, hanem az érkező gyerekek szocializációs, kulturális és vallási különbözőségeiből is adódtak. Munkavállalás és leteleedés céljából érkező migránsok A határok nyitottá válásával és a gazdaság fellendülésével a munkavállalók, befektetők számára is vonzóvá vált Magyarország. A szomszédos országokból érkező, főleg magyar nemzetiségű migránsok száma kiugróan magas, akár a tartózkodási engedélyek számát (3. táblázat), akár a bevándorlási engedélyek számát nézzük (4. táblázat). 3. táblázat. A kibocsátott bevándorlási engedélyek száma származási ország szerint, 2001 Ország Fő Százalék Románia 37 996 47,7 Jugoszlávia 9 781 12,3 Ukrajna 5 859 7,4 Csehország/Szlovákia 1 728 2,2 Egyéb 24 198 30,4 Összesen 79 562 100,0 Forrás: Bevándorlási és Államolgársági Hivatal A szomszédos országokból származó migránsok mellett nagy számban jelentek meg a kínaiak. A Magyarország és a Kínai Néköztársaság közötti vízummentes turistaforgalomról szóló, 1989. január 1-jével érvénybe léő megállaodás aláírása egyik országban sem váltott ki különösebb érdeklődést. A szerződésre, 16
4. táblázat. A kibocsátott ideiglenes tartózkodási engedélyek száma, 2001 Ország Fő Százalék Románia 8 579 29,6 Jugoszlávia 2 236 7,7 Ukrajna 1 738 6,0 Egyéb 16 469 56,7 Összesen 29 022 100,0 Forrás: Bevándorlási és Államolgársági Hivatal, 2001. A MIGRÁCIÓRÓL RÖVIDEN amelynek aláírása a kínai szovjet viszony normalizálódása, illetve a magyar külolitikai nyitás eredményekéen került sor, a kínaiak csak 1989 júniusa, a Tiennanmen téri vérengzés után figyeltek fel. A kínaiak többsége a jobb életkörülmények és a kedvezőbb vállalkozási lehetőségek miatt választotta Magyarországot úti céljának. A Belügyminisztérium adatai szerint 1991-ben 27 330 kínai léett be Magyarországra. Míg 1990-ben hét kínainak volt leteleedési engedélye a 658 kérelmező közül, addig 1996-ban már 479 főre emelkedett a számuk. 2001-ben edig 3684 kínai élt bevándorlási engedéllyel Magyarországon. Az 1999. évi felmérések alaján 7000 fő rendelkezett huzamos tartózkodási engedéllyel. Egy 4663 fős fővárosi minta alaján az itt élő kínaiak 61 százaléka 20 és 40 éves közötti volt (Nyíri, 1999). Huzamos tartózkodási engedéllyel 2001-ben a Bevándorlási és Államolgársági Hivatal adatai szerint 2621 kínai rendelkezett. A kezdeti magas beutazási és itt-tartózkodási szándék a jogi és olitikai változások hatására csökkent. (1991 júliusától egy cégnek az addigi tíz helyett csak két ügyvezető igazgatója kahat tartózkodási engedélyt munkavállalási engedély nélkül. 1992-ben visszaállították a vízumkövetelményt. Szigorították a munkavállalási engedélyek kiadását, a tartózkodási engedélyek kiadását és meghosszabbítását.) 17
A MIGRÁCIÓRÓL RÖVIDEN Egy VIII. kerületi általános iskola igazgatója elmondása alaján iskolájukban már hosszabb ideje tanulnak kínai gyerekek, öt-hat éve a számuk megnőtt, 2002-ben már 29 kínai gyerek iratkozott be az iskolájukba. A migráns gyerekek számának alakulása Egy, az Oktatási Minisztérium kezdeményezte kutatás 9 adataiból tudjuk, hogy az 1999/2000. tanévben az általános iskolákban 3830, a közéiskolákban 3566 külföldi tanult. A 7396 külföldi gyerek közül 4589 a környező országokból (Románia, Jugoszlávia, Horvátország, Szlovénia, Szlovákia, Ukrajna, Bosznia-Hercegovina) származó magyar nemzetiségű gyerek volt. A kutatás során az is nyilvánvalóvá vált: nincsenek adatok arról, hogy hány országból, milyen anyanyelvű tanulók tartózkodnak a magyarországi iskolákban, és mi a tartózkodási jogcímük. Saját taasztalataink alaján azt is hozzátehetjük, hogy nemcsak hiányosak, hanem nem is egységesek (összehasonlíthatók) a különböző intézmények által közreadott adatok. Az adathiány megnehezíti a téma átfogó tanulmányozását és a segítő rogramok kidolgozását (Vámos, 2002). A különböző adatok szerint a közoktatásban részt vevő gyerekek számához 9 A kutatást az Oktatási Minisztérium megbízásából Vámos Ágnes végezte. 18
viszonyítva a migráns gyerekek száma elenyésző, mindössze egy százalék, de igen nagy a különbség az iskolák közötti megoszlás tekintetében. A kutatás szerint 1209 olyan általános iskola van, amelyben külföldi gyereket is oktatnak, ami átlagosan 3,16 külföldi gyereket jelent iskolánként. Van olyan iskola, ahova egy, de van olyan is, ahova 238 külföldi gyerek jár (a magas létszám a két tannyelvű vagy nemzetiségi iskolákra jellemzőbb). A létszám nemcsak iskolánként, hanem területileg is nagyon változó. A szomszédos országokból érkező gyerekek jobban szétszóródnak az ország iskoláiba, mint az egyéb országokból érkező gyerekek. A nem magyar anyanyelvű külföldi gyerekek nagyobb számban tanulnak a fővárosban és a városokban, a régiókat tekintve Közé-Magyarországon, a Nyugat Dunántúlon, illetve a Dél-Dunántúlon működő iskolákban. A felmérés alaján a külföldi gyerekek létszáma különösen abban az esetben magas, ha: az iskola a származási országok által fenntartott vagy államközi együttműködésen alauló intézmény (éldául a bolgár anyanyelvűek a Hriszto Botev Bolgár Magyar Óvoda, Általános Iskola és Gimnáziumban, az angol anyanyelvűek a Britanica Angol nyelvű Nemzetközi Iskolában vagy edig a Hungarian British International Schoolban tanulnak); a tanítás nyelve azonos a származási ország nyelvével, vagy az adott nyelv valamilyen tagozatos oktatási formában jelen van (éldául nemzetiségi iskolák); nagyobb csoortban együtt élő vagy dolgozó külföldiek közelében működik az intézmény (ilyen éldául Budaesten a VIII. kerületben a józsefvárosi Németh László angol testnevelés tagozatos vagy a Losonci téri általános iskola). Ezekben az iskolákban elsősorban távol-keleti származású kínai, vietnami gyerekek tanulnak, amit talán az iskolák elhelyezkedése (iacokhoz közel, olcsó lakbérek) és a migránsokkal szembeni toleránsabb környezet magyaráz; A MIGRÁCIÓRÓL RÖVIDEN 19
A MIGRÁCIÓRÓL RÖVIDEN az iskola menekülttábor közelében működik (éldául Bicskén, Debrecenben, Békéscsabán), és növekvő tendenciát mutat a migráns gyerekek száma a határőrségi közösségi szállások közelében működő iskolákban is. Az uniós tagországokhoz viszonyítva a külföldi gyerekek létszáma a magyar oktatási intézményekben alacsony, noha mind a gyerekek, mind az őket beiskolázó intézmények száma fokozatosan növekszik. A kutatás adatai szerint a nem magyar államolgárságú tanulók többsége önkormányzati iskolákba jár (5. táblázat). Egy-egy iskolában kevesen vannak, és különböző országokat kéviselnek. A tanulók mintegy 10 százaléka jár nemzetiségi iskolába, összesen kb. 50 intézménybe, ami leginkább a Bosznia- Hercegovinából és Horvátországból származókra jellemző. 5. táblázat. A külföldi tanulók megoszlása az általános iskolák fenntartója szerint, 1999/2000. tanév Iskolatíus a fenntartó szerint A tanulók száma, fő Önkormányzati fenntartású 1748 Két ország közösen vagy együttműködési megállaodással 859 Külföldi fenntartó* 407 Egyházi fenntartású 227 Hazai magánfenntartású, illetve alaítványi 187 Összesen 3428* *A külföldi fenntartású iskolákról nincsenek ontos adataink. A növekvő tendencia ugyan még nem utal feszültségforrásra, de ez nem jelenti azt, hogy nem kell a témával foglalkozni. Az oktatási törvény lehetővé teszi, hogy a külföldi gyerekek a magyar gyerekekkel azonos feltételekkel vegyenek részt az oktatásban. Ez a gyakorlatban nagyobb követelményeket támaszt: a külföldi gyerekek ugyanis nagyobb odafigyelést igényelnek ahhoz, hogy a törvény által biztosított jogokkal élni tudjanak. 20
A növekvő tendencia az előrejelzések szerint az euróai uniós csatlakozás következtében, valamint a világban zajló különböző etnikai és vallási háborúk, természeti katasztrófák következményeként a jövőben is fennmarad. Ha a külföldi gyerekek beiskolázásával, a beiskolázás nehézségeivel már most foglalkozik az Oktatási Minisztérium, az iskolák és a tanárok, akkor felkészülve és saját feladataikat is megkönnyítve biztosíthatják a gyerekek számára az oktatást. A MIGRÁCIÓRÓL RÖVIDEN 21
A MIGRÁNS GYEREKEK OKTATÁSA, NEVELÉSE A migráns gyerekek oktatása, nevelése A migráció hatása Az előző fejezetekben általánosságban beszéltünk a migrációról. Ebben a fejezetben a vándorlásból fakadó mentálhigiénés tényezőkkel fogunk bővebben foglalkozni. A migráció nagyban kihat a migránsok, így a migráns gyerekek további életére, de legalábbis a migráció utáni első évekre. Ezek az élmények nagymértékben befolyásolják a gyerekek tanulását és beilleszkedését. Az önkéntes vándorokról általánosságban elmondhatjuk, hogy többnyire a jobb élet, az anyagi körülményeik javítása céljából hagyják el hazájukat. Van idejük felkészülni az útra, mind lelkileg, mind anyagilag. Magyarországon munkát vállalnak, és általában hamarosan magasabb életszínvonalat érnek el, mint ahogy előzőleg éltek. A környezetéből kiszakított ember azonban, még ha maga választotta is az elköltözést, fokozott lelki terhekkel érkezik. Minden ember számára nehéz a változást elfogadni, feldolgozni a veszteségeket és hozzászokni az új körülményekhez. Egy kínai fiú 15 éves, de még általános iskolába jár. 1995-ben jött Magyarországra. Otthon sok barátja volt, itt egyedül van, hasonló korú kínai barátja nincs. ( ) A szeretne-e hazamenni kérdésre mégis egyértelmű nemmel válaszol (Nyíri, 1998). A Magyarországon való leteleedést, bevándorlást vagy tartózkodást szigorú feltételekhez kötik; éldául a leteleedést kérelmezők egy főre eső jövedelmé- 22
nek magasabbnak kell lennie a minimálbérnél. Noha az anyagi háttér elviekben nem jelent roblémát az önkéntes migránsok egy része számára, a leteleedni kívánók között vannak olyanok, akik nem könnyen teljesítik a feltételeket, és csak nehezen tudják megteremteni az egzisztenciális biztonságot. A kényszervándorok esetében a beilleszkedést tovább nehezíti a menekülés okozta zilált lelkiállaot. A következőkben a menekülés élményének folyamatát vázoljuk fel, amelyen a legtöbb menekülő végighalad. Természetesen nagyok az egyéni különbségek, és különbözőkéen hatnak az emberekre (Ager, 1999). 1. A menekülés előtti időszakot alavetően a szorongás jellemzi. A bizonytalanság-, a félelem- és a fenyegetettségérzet a külső körülmények hatására alakul ki, s a hátterében többféle ok állhat: gazdasági nehézségek, nélkülözés; a társadalmi rend felborulása (megaláztatások, erőszak, besúgások, árulások, családok szétszakadása, közeli családtag halála, bebörtönzése); szichikai terror, ami a rémhírektől a kínzásig széles skálán mozoghat; olitikai nyomás. Bár az előzőekben említett okok mindegyikének van valamilyen olitikai háttere, a olitikai nyomás önmagában is a félelem kialakulásának nyomós indoka lehet. A gyerekek számára ez az időszak a bizonytalanság, a szorongás jegyében telik. Sok mindent érzékelnek abból, ami körülöttük zajlik, de nem értik ontosan. Aggódnak saját és szüleik testi és lelki egészségéért, és elkeseredéssel tölti el őket szüleik kiszolgáltatott helyzete. A MIGRÁNS GYEREKEK OKTATÁSA, NEVELÉSE 2. Az indulás előtti döntés meghozatalát a legtöbb esetben hosszabb-rövidebb előkészítő szakasz előzi meg. Erre az időszakra a tájékozódás, az információk gyűjtése, a konvertálható javak összekészítése, a tervezgetés a jellemző. 23
A MIGRÁNS GYEREKEK OKTATÁSA, NEVELÉSE Ekkor kell a gazdasági döntéseket is meghozni. A döntés kimenetelét nagyban befolyásolja az elérhető információ mennyisége, az anyagi háttér, az iskolázottság, a kor, a nem, a családi állaot, az infrastruktúra, a kacsolati háló és nem utolsósorban az egyén tűrőkéessége. Az utóbbi talán az egyik legfontosabb tényező abban a kérdésben, hogy meneküljön-e valaki, vagy sem. Természetesen nem mindig van lehetőség mindezek fontolgatására, hiszen vannak olyan helyzetek (mint éldául az etnikai tisztogatások), amikor azonnal kell dönteni, s nincs mód a megfontolásra. A gyerekek többnyire kész tények elé vannak állítva. Ők a szüleik által hozott döntésnek engedelmeskednek, ami természetes, mégis fájdalmas, mert a rokonok, barátok nem tarthatnak velük, és a legtöbb esetben nem is tudják, hogy mi vár rájuk. 3. A menekülés során az otthon elhagyása erős nyugtalanságot vált ki, hiszen a visszatérés bizonytalan. Menekülés közben gyakran további traumák érik a menekülőt. Például maga a menekülés akár évekig is elhúzódhat, ráadásul több országon keresztül, az embercsemészek kénye-kedvének kiszolgáltatva. 4. Az első alkalom a felengedésre a biztonságos hely elérése. Ugyanakkor hamar megjelenik az aggodalom az otthon maradottak iránt. Az első naok után érezhetővé válik a bizonytalanság, a félelem a jövőtől. Sok esetben a remélt biztonság elmarad (zsúfolt menekülttáborok, közösségi szállások, a hatóságok elutasító magatartása, félelem a hazatoloncolástól). Ez az ún. menekülttábor-élmény, azaz az elsődleges kulturális sokk. A táborok körülményei sokszor nagyon rosszak, az alavető biológiai szükségletek kielégítésén túl mást nemigen nyújtanak, sokszor még az ivóvízellátás, az élelmezés, sőt az egészségügyi ellátás is akadozik. 24