EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.7.15. COM(2015) 400 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK ÚJ FEJEZET A GÖRÖGORSZÁGI MUNKAHELYTEREMTÉSBEN ÉS NÖVEKEDÉSBEN HU HU
Bevezetés A görög nép igen nehéz időszakon megy keresztül a pénzügyi és gazdasági válság kirobbanása óta eltelt hat évben. A válság kiváltó okai hosszú éveken át, észrevétlenül gyülemlettek fel. 2010-re a görög gazdaság eljutott az összeomlás szélére, aminek oka a gyenge versenyképesség, az alacsony termelékenység, a rugalmatlan munkaerő- és termékpiac és a hatalmas államháztartási hiány és államadósság volt. Az EU ebben a nehéz időszakban mindvégig kiállt Görögország mellett, és megadta neki azt a támogatást, amely az uniós család tagjaként megilleti. Nemcsak rendkívül kedvező feltételek mellett nyújtott pénzügyi támogatást 1, de az európai szolidaritás és támogatás kézzelfogható megnyilvánulásaként mindenkinél nagyobb arányban biztosított görögországi közvetlen külföldi befektetéseket uniós forrásokból. Görögország az elmúlt, illetve az elkövetkező években az EU, az uniós tagállamok, más nemzetközi felek és magánbefektetők által biztosított több mint 400 milliárd EUR támogatásban és adósságelengedésben részesült, illetve részesül. 2 Ez meghaladja a 2014. évi görög GDP 230 %-át, azaz voltaképpen olyan, mintha minden egyes görög állampolgár 38 000 EUR-t kapott volna. A Görögországnak mostanáig nyújtott uniós és nemzetközi források nagysága mára már meghaladta azt az összeget, amelyet az Egyesült Államok a második világháború utáni Marshall-terv keretében egész Európa megsegítésére fordított. Az ország korszerűsítésére és átalakítására, valamint az uniós források lehető legjobb, a görög prioritásokat szem előtt tartó felhasználására sok erőfeszítés történt, ami meg is hozta a gyümölcsét: stabilizálódott az államháztartás és a bankszektor, valamint bekövetkezett a társadalombiztosítás, a nyugdíjak, az egészségügy és a munkaerő-piaci politika nagy horderejű reformja. Görögország 2014-ben újra gazdasági növekedési pályára állt a reál GDP 0,8 %-ot emelkedett, és mindaddig, amíg be nem állt a bizonytalanság, számítani lehetett a növekedés további erősödésére. Tavaly mintegy 100 000 új munkahely jött létre, és végre a munkanélküliség is visszaesett valamelyest. Öt év után első ízben indultak növekedésnek a lakossági fogyasztások, és 2008 óta először emelkedett az eszközberuházások mértéke, ami a gazdasági fellendülésbe vetett bizalom megerősödésének köszönhető. A tartós fellendülés feltételeinek többsége még mindig adott. A fenntartható növekedés útjában álló közvetlen akadály a finanszírozási feltételek szigorodása, valamint a görög gazdasági és politikai kilátásokat övező jelenlegi bizonytalanság. Ahhoz, hogy Görögország visszaállhasson a megkezdett munkahely-teremtési és növekedési pályára, mindenképpen folytatnia kell a reformokat, és megoldást kell találnia a még fennálló strukturális kihívásokra. 1 2 Görögország az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköztől (EFSF) 1,35 %-os kamatra vehet fel kölcsönt ehhez képest a piacon a válság előtt ugyanezekért a kölcsönökért 5% körüli kamatot kellett fizetnie. A Görögországnak nyújtott európai kölcsönök súlyozott átlagos lejárata 32,5 év. A kamat-, illetve tőketörlesztést 2023-ig nem kell megkezdeni. Az összeg négy részből tevődik össze: 1. több mint 240 milliárd EUR pénzügyi támogatás (az első és második görögországi gazdasági kiigazítási program keretében); 2. csaknem 42 milliárd EUR uniós forrás a 2007 és 2013 közötti időszakra vonatkozóan, ezen belül: mintegy 24 milliárd EUR az európai strukturális és kohéziós alapokból és a halászati és vidékfejlesztési alapokból, valamint mintegy 17 milliárd EUR a mezőgazdasági termelőknek nyújtott közvetlen kifizetésekre és az agrárpiacok támogatására irányuló támogatási intézkedésekre; 3. több mint 35 milliárd EUR uniós forrás a 2014 és 2020 közötti időszakra vonatkozóan, ezen belül: 20 milliárd EUR az európai strukturális és beruházási alapokból és több mint 15 milliárd EUR a mezőgazdasági termelőknek nyújtott közvetlen kifizetésekre és az agrárpiacok támogatására irányuló támogatási intézkedésekre; valamint 4. 100 milliárd EUR a magánszektor bevonásával. 2
Összességében példa nélküli az a támogatás, amelyet az EU és a nemzetközi partnerek eddig Görögországnak nyújtottak, és ez az elkövetkező években jelentős változásokra ad lehetőséget. A 2015. július 12-i euróövezeti csúcstalálkozó keretében hozott döntések tanúbizonyságát adják annak, hogy az euróövezet kész támogatni Görögországot, amennyiben megteszi a bizalom és a hitelesség helyreállításához és a gazdaság fenntarthatóságának újbóli biztosításához szükséges lépéseket. Ez a közlemény új szemszögből közelíti meg az uniós költségvetésből rendelkezésre álló jelentős eszközöket, hogy új fejezet kezdődhessen a görögországi munkahelyteremtés és növekedés történetében. A 2015. július 12-i euróövezeti csúcstalálkozón hangsúlyozták, hogy a Bizottság együtt kíván működni a görög hatóságokkal abban, hogy legfeljebb 35 milliárd eurót biztosítson a görögországi beruházások és a gazdaság, többek között a kkv-k finanszírozásához. A közlemény kiegészítésül szolgál a Görögország által jelenleg megvalósított átfogó reformcsomaghoz és kötelezettségvállalásokhoz, amelyek alá fogják támasztani az Európai Stabilitási Mechanizmus létrehozásáról szóló szerződés keretében Görögország számára biztosított stabilitási támogatási programot. A válság kirobbanása óta a görögországi közberuházások elsősorban uniós finanszírozásból valósulnak meg. Jó példája ennek az athéni metró, a katerini általános kórház, az Akropolisz Múzeum vagy a kozáni távfűtési rendszer, amely mind az uniós költségvetésből valósult meg. Görögország a 2014 2020 közötti finanszírozási időszakban a Bizottság támogatásával várhatóan több mint 35 milliárd EUR-t hívhat majd le: az európai strukturális és beruházási alapokból 20 milliárd EUR áll rendelkezésre a munkahelyteremtésre és a fenntartható növekedés megteremtésére, míg a görög mezőgazdasági termelők továbbra is több mint 15 milliárd EUR értékű közvetlen kifizetésben fognak részesülni. Közel 4,5 milliárd EUR már meg is érkezett Görögországba ezekből az uniós forrásokból az első, 2014. és 2015. évi kifizetések keretében. Ha ezeket a forrásokat okosan, célirányosan, a lehetőségeket maradéktalanul kiaknázva használják fel, az fellendüléshez fog vezetni, és megalapozza a fenntartható munkahelyteremtést, növekedést és társadalmi kohéziót. Ezek a források szilárd alapot biztosíthatnak a gazdasági fordulathoz. Közvetlenül a reálgazdaságba áramoltatják a beruházásokat, ezzel munkahelyeket teremtenek, és támogatják a gazdaság átalakításához és a polgárok életszínvonalának emeléséhez szükséges reformokat. Fontos szerepet fog játszani mindemellett a Bizottság által készített európai beruházási terv, ezen belül az Európai Stratégiai Beruházási Alap hatálybalépése, amely lehetővé teszi különböző magánberuházások bevonását a közpénzek felhasználásával. Görögországban ez ugyanis jelenleg nem adott. Sok gazdasági szereplőt riaszt el a beruházási terveitől a szűkös pénzügyi helyzet, az általános gazdasági bizonytalanság, a prioritások tétova meghatározása és a fennmaradó adminisztratív korlátok. Mindez megkérdőjelezi azt is, hogy a hatóságok képesek-e hatékonyan és maradéktalanul kiaknázni a rendelkezésre álló uniós forrásokat. Egyelőre fennáll a veszélye annak is, hogy sok kohéziós politikai projekt be sem fejeződik. Sőt, ha a görög hatóságok nem aknázzák ki 2015 végéig maradéktalanul a 2007 2013 közötti időszakra még mindig rendelkezésre álló uniós forrásokat, csaknem 2 milliárd EUR fel nem használt kohéziós politikai finanszírozástól eshetnek el véglegesen. Ez azt jelentené, hogy megkezdett és lezáratlanul maradt projekteket 2016 után Görögországnak saját magának kellene majd kiegészítenie további nemzeti forrásokkal, amennyiben ezek a projektek a továbbiakban nem támogathatók a 2014 2020 közötti időszak programjaiból. Az uniós források igénybevételének emellett elengedhetetlen feltétele, hogy maradéktalanul teljesüljenek az alapvető jogi követelmények, azaz tiszteletben tartsák az 3
uniós szabályokat, és megvalósuljon a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás és elszámolás. Amennyiben helyreáll a bizalom, az uniós forrásokból származó köztámogatások és a magánkezdeményezések együttesen jelentősen felélénkíthetik a gazdasági tevékenységeket. Ezek az intézkedések, valamint azok a további reformok, amelyek Görögországot vonzó beruházási célországgá változtathatják, meg kell, hogy indítsák a fenntartható munkahelyteremtést és növekedést. A Bizottság kész együttműködni mind Görögországgal, mind a többi tagállammal, a nemzetközi hitelezőkkel és a magánszférabeli beruházókkal ezen új kezdet támogatása érdekében. 1. A görög munkanélküliség kezelésére és a növekedés fellendítésére fordítható uniós források 1.1. Mennyi pénz áll rendelkezésre? Görögország azzal a feltétellel részesülhet uniós forrásokban főként vissza nem térítendő támogatásokban, hogy betartja az uniós finanszírozási szabályokban foglaltakat 3. Görögország emellett olyan uniós programokban is részt vesz, amelyek más tagállamok számára is nyitva állnak ezekben a görög vállalkozások, kutatók és polgárok másokhoz hasonlóan projekteket nyújthatnak be finanszírozásra. A 2007 és 2013 közötti forrásokból Görögország eddig 38 milliárd EUR összegben részesült az uniós kohéziós, mezőgazdasági, vidékfejlesztési és halászati politika jóvoltából (ez az adott időszakban megtermelt átlagos éves görög GDP 17,5 %-ának felel meg). A 2007 és 2013 közötti programozási időszakra odaítélt teljes juttatás csaknem 42 milliárd EUR. A kohéziós politika keretében a görög hatóságok ha valamennyi feltételnek eleget tesznek még mindig kaphatnak visszatérítéseket a 2007 2013 közötti időszak programjaira vonatkozó elszámolható költségek szabályozásban előírt 95%-os felső határáig. Görögország forrásainak több mint 90 %-át már felhasználta, ezért a 2007 2013 közötti programozási időszakra vonatkozó elszámolható kiadások visszatéríthető maximális összege csaknem 820 millió EUR. Görögország emellett egyenlegkifizetéseket is fog kapni a 2007 2013 közötti időszak 2018 2019-ben történő lezárásával, ami a teljes uniós juttatás legfeljebb 5%- ának (azaz megközelítőleg 1 milliárd EUR-nak) felel meg. Ehhez a jogszabályban előírt 2017. március 31-i határidőig be kell nyújtania az elszámolható költségekre vonatkozó végső kérelmeket és a záró dokumentumokat. Ahhoz, hogy Görögország a támogathatóság végső határidejéig, 2015. december 31-ig rendelkezésre álló maximális összeg erejéig maradéktalanul ki tudja aknázni az uniós forrásokat, gyors gyakorlati végrehajtásra lesz szükség. A 2014 2020 közötti időszak vonatkozásában Görögország több mint 35 milliárd EUR-hoz juthat a következő eszközökből: 3 Ilyen feltétel az adminisztratív és jogi követelmények teljesítése, valamint a kellő mennyiségű nemzeti társfinanszírozás biztosítása (lásd alább). 4
az Európai Regionális Fejlesztési Alap és a Kohéziós Alap, amely a kkv-k által végzett beruházásokhoz, innovációs és kutatási tevékenységekhez, digitalizációhoz és az üzleti környezet javítására irányuló intézkedésekhez, valamint a fenntartható közlekedést szolgáló kulcsfontosságú infrastruktúrához, a környezetvédelemhez és a forráshatékonysághoz, a karbonszegény gazdasághoz és az éghajlatváltozás kezeléséhez nyújt támogatást, az Európai Szociális Alap, amely olyan aktív munkaerő-piaci és társadalmi befogadási intézkedéseket finanszíroz, amelyek célja, hogy a fiatalok és a tartósan munkanélküli személyek munkalehetőségre, szakképzési és gyakorlati képzési lehetőségre találhassanak, az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés, amely abban segít, hogy a fiatalok megszerezzék első tapasztalataikat a munka világában, és jobb oktatási, szakmai gyakorlati és szakképzési lehetőséghez jussanak, a leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alap, amely támogatással, élelmiszerrel, ruházattal, higiéniai termékekkel és egyéb alapvető cikkekkel igyekszik enyhíteni a leginkább rászorulók nehézségein, az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap, amely jövedelemtámogatás és a kulcsfontosságú agrárpiacok támogatására irányuló intézkedések formájában közvetlen kifizetéseket biztosít a mezőgazdasági termelőknek, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap, amely az agrárszektor versenyképesebbé tételében segít, támogatja az innovatív mezőgazdasági technológiákat és a fenntartható erdőgazdálkodást, és előmozdítja a vidéki térségek gazdasági fejlődését és munkahelyteremtését, az Európai Tengerügyi és Halászati Alap, amely a part menti közösségek helyi gazdaságának diverzifikálását támogatja, és segít átállni a fenntartható halászatra. Emellett továbbra is finanszírozhatók görög projektek az olyan tematikus uniós szintű programokból, mint az energetikára és a közlekedésre vonatkozó Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz, a kutatással és az innovációval foglalkozó Horizont 2020, a vállalkozások versenyképességét és a kis- és középvállalkozásokat segítő program, vagy a környezetvédelmi és éghajlat-politikai fellépéseket támogató LIFE program. Ezekből a forrásokból kaphat például támogatást az igumenícai, a pátrai, a pireuszi és a szaloniki kikötőnek a transzeurópai hálózatba való bekapcsolása, Athén/Pireusz és Szaloniki vasúti összeköttetése vagy a megújuló energiába való beruházás. 1.2. Különleges elbánást kap Görögország? Görögország a rendkívüli körülményekre tekintettel jelenleg preferenciális elbánásban részesül. A 2007 2013 közötti programozási időszakban uniós alapokból finanszírozott görög programok esetében az uniós finanszírozás aránya magasabb, így Görögországnak sok más országnál kisebb társfinanszírozást kell biztosítania. Ez a 2016 közepéig nyújtott 10 %-os kiegészítő uniós társfinanszírozás révén valósul meg, ami számos esetben azt jelenti, hogy az EU a 2007 2013 közötti finanszírozási időszak vonatkozásában a teljes beruházási költség 95 %-át fedezi (szemben az egyébként alkalmazandó legfeljebb 85 %-kal). Az utóbbi időben az állami források hiánya megnehezítette a helyi, a regionális, valamint a nemzeti hatóságok számára, hogy előrelépést tegyenek az égetően szükséges beruházások terén. Görögország sajátos helyzetére tekintettel és kivételes intézkedésként a Bizottság a 2007 és 2013 közötti programozási időszak keretében finanszírozandó beruházások esetében számos javaslatot fog előterjeszteni a likviditás haladéktalan javítása érdekében, hogy a szóban forgó beruházásokat azonnal meg lehessen valósítani és így érvényesüljön a 5
növekedésre és a munkahelyteremtésre gyakorolt előnyös hatásuk. Ebbe beletartozik az uniós kifizetések általában a programok zárásáig visszatartott utolsó 5 %-ának korábbi rendelkezésre bocsátása és 100 %-os társfinanszírozási ráta alkalmazása a 2007 2013 közötti időszak tekintetében. Ennek feltétele, hogy a görög hatóságok létrehozzanak egy olyan mechanizmust, amely biztosítja, hogy az említett intézkedések útján rendelkezésre bocsátott további összegeket teljes mértékben a programok kedvezményezettjeire és műveleteire fordítsák. Ez mintegy 500 millió EUR összegű azonnali kiegészítő likviditást fog jelenteni és körülbelül 2 milliárd eurós megtakarítással jár a görög költségvetés szempontjából, mely összeg így a növekedést és munkahelyteremtést ösztönző beruházások finanszírozására fordítható. A Bizottság javasolni fogja továbbá a 2014 és 2020 közötti időszak programjaihoz biztosított kezdeti előfinanszírozási ráta 7 százalékponttal történő megemelését 4. Ez a megnövelt előfinanszírozás további 1 milliárd eurót bocsát rendelkezésre kizárólag a kohéziós politika keretében társfinanszírozott projektek elindításához, a közös rendelkezésekről szóló rendelet 81. cikke (2) bekezdésének megfelelően. A megnövelt előfinanszírozás enyhíteni fogja azokat a likviditási problémákat, amelyek pillanatnyilag visszafogják a beruházásokat, és hozzájárul majd ahhoz, hogy gyorsabb gyakorlati eredményeket lehessen felmutatni a gazdaság és a munkahelyteremtés terén. A Görögország iránt tanúsított kivételes szolidaritáshoz a hatékony és eredményes pénzgazdálkodást és a kiadások szabályosságát biztosító átfogó intézkedések társulnak. Ezen intézkedések végrehajtása a 2014 és 2020 közötti időszakra vonatkozó jelenlegi többéves pénzügyi kerettel az egyes országokra vonatkozóan elfogadott allokációkkal összhangban valósul meg. Az uniós alapok végrehajtásának felgyorsítása és a hatóságok munkájának megkönnyítése érdekében az Európai Bizottság továbbra is támogatja Görögországot, hogy a lehető legjobban ki tudja használni az alapokat. 2015. március közepén a Bizottság a görög hatóságokkal együtt közös magas szintű csoportot állított fel, amely intenzív munkát végez két területen: segíti Görögországot annak biztosításában, hogy a 2007 és 2013 közötti programozási időszakból rendelkezésre álló pénzösszegeket az ez év végi lejáratot megelőzően fel tudja használni, továbbá hozzájárul ahhoz, hogy Görögország teljesítse az ahhoz szükséges követelményeket, hogy a 2014 és 2020 közötti, jelenlegi programozási időszakban számára rendelkezésre álló valamennyi uniós forráshoz hozzáférhessen. A Bizottság 2016-ban a legújabb GDP-statisztikák figyelembevételével felülvizsgálja a 2017 és 2020 közötti időszakra a kohéziós politika keretében a tagállamoknak biztosított források elosztását. E vizsgálat nyomán valószínűleg tovább emelkedik majd a Görögország számára rendelkezésre álló uniós finanszírozás összege. 1.3. Mire használható fel a pénz? Beruházások A 2015 és 2017 közötti időszakban a vissza nem térítendő támogatás formájában nyújtott uniós finanszírozás mellett Görögország részese lehet a Bizottság 315 milliárd EUR összegű európai beruházási tervének. Az újonnan létrehozott Európai Stratégiai Beruházási Alap (EFSI) keretében rendelkezésre álló források nincsenek országok vagy ágazatok szerint elkülönítve, de a többi országhoz hasonlóan a görög állami és magánbefektetők is igénybe vehetik majd az Európai Beruházási Tanácsadó Szolgálat által biztosított megerősített 4 Ez nem vonatkozik az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezésre (YEI), amelynek keretében már 30 %-kal megnövelték az előfinanszírozást (lásd az 1304/2013/EU rendeletet módosító (EU) 2015/779 rendeletet). 6
technikai segítségnyújtást, hogy kiváló minőségű és gazdaságilag életképes projekteket tudjanak előterjeszteni. A befektetők projektjeik kidolgozása során további technikai segítségnyújtásban is részesülhetnek majd. Az EFSI keretében nyújtott finanszírozáshoz való gyors hozzáférés biztosítása érdekében célszerű lenne partnerséget kialakítani a görög Növekedési Intézet és az EFSI között. Az Európai Beruházási Bank (EBB) is aktívan támogatja a görög gazdaságot, 2007 óta több mint 11 milliárd euró beruházási hitelt biztosított. Ez a finanszírozás az energia- és közlekedési ágazatra, az iparra, a kkv-kra és környezetvédelmi projektekre összpontosult. A görögországi beruházási projektekhez igénybe vehetők emellett az azon nemzetközi pénzügyi szervezetek által kínált hitelezési lehetőségek, amelyeknek Görögország a tagja. Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) 2020 végéig Görögországot az EBRD műveleti országává nyilvánította, így az ország jogosult az EBRD-támogatásra. Az EBRD hamarosan irodát nyit Görögországban és megkezdi tevékenységét, a becslések szerint a beruházások éves volumene körülbelül 500 millió EUR lesz. Az EBRD igazgatótanácsa első körben kereskedelmi eljárások egyszerűsítésére irányuló projekteket hagyott jóvá 30 millió EUR értékben. Valószínűleg újrakezdi tevékenységét Görögországban a Nemzetközi Pénzügyi Társaság is a pénzügyi és az infrastrukturális ágazatban kiválasztott nagy hatású projektek révén. A munkanélküliség, a szegénység és a rossz szociális feltételek felszámolása Uniós finanszírozással lehetővé válik a humán erőforrások fejlesztése, valamint az oktatásra és az egész életen át tartó tanulásra irányuló beruházások megvalósítása. Az uniós támogatás hozzájárul emellett az előre nem látható helyi vagy ágazati munkaerő-piaci válságok negatív következményeinek enyhítéséhez. A Görögország számára a 2014 2020 közötti időszakra vonatkozóan rendelkezésre álló európai strukturális és beruházási alapok 20 milliárd eurós teljes keretösszegén belül körülbelül 3,9 milliárd EUR fordítható a görögországi foglalkoztatás fellendítésére, a szegénység csökkentésére és a társadalmi befogadásra. A görög hatóságok becslése szerint legalább 250 000 munkanélkülinek kellene támogatást adni. Emellett a támogatás szempontjából számolni kell 180 000 már foglalkoztatott személlyel, akik képzésben részesülhetnek, mintegy 30 000 migránssal és romával, 33 000 kereső nélküli háztartásban élő, 10 000 fogyatékos és 80 000 más hátrányos helyzetű személlyel. Az uniós pénzeszközök jobb munkahelyek és méltányosabb lehetőségek létrehozását biztosítják, hozzájárulnak ahhoz, hogy a munkavállalók, a fiatalok és általában valamennyi álláskereső képzettséget, tapasztalatokat szerezhessen és részt vehessen oktatásban. Konkrétan ezek a beruházások segítik a vállalkozói szellem erősítését és a munkahelyteremtést, javítják az oktatási és a szakképzési rendszert és korszerűsítik a közigazgatást. Példaként említhető, hogy mintegy 300 000 gyermek számára biztosítottak gyermekgondozási szolgáltatást, ami körülbelül 250 000 édesanya munkavállalási lehetőségeit javítja. Az állami foglalkoztatási szolgálat (OAED) reformjára irányuló jelentős pénzügyi támogatás révén javulnak az álláskeresők foglalkoztatási lehetőségei. Az uniós források azáltal is támogatják a társadalom legkiszolgáltatottabb csoportjait, hogy segítik a közszolgáltatásokhoz való jobb hozzáférésüket. Ezek a források hatékony felhasználásuk esetén felgyorsítják a társadalmi befogadást, és a szegénység felszámolásának eszközei lehetnek, különösen a leginkább rászoruló görögök körében. Az év elején több mint 149 000 25 év alatti görög fiatal (>50%) volt munkanélküli. Az ifjúsági garancia keretében nyújtott uniós finanszírozás 45 000 fiatal számára biztosíthat munkatapasztalatot és képzést. Az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés keretében 7
Görögország több mint 170 millió EUR-t kapott. Ez a támogatás a nem foglalkoztatott, oktatásban és képzésben nem részesülő fiatalokra irányul. Várhatóan több mint 100 000 fiatal fog részesülni az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés által támogatott programokból, amelyek tanulószerződéses gyakorlati képzést, szakmai gyakorlatot és szakképzést biztosítanak, valamint előmozdítják a vállalkozói készségeket. Emellett a 2014 és 2020 közötti időszakban több mint 280 millió EUR áll Görögország rendelkezésére a leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alapból. Ezt az összeget a szegénység elleni küzdelemre fogják fordítani az alapvető szükségletek (élelmiszer, cipő, higiéniai termékek) kielégítése, valamint a társadalmi befogadás előmozdítása révén. Kutatás, innováció és oktatás A tudásintenzív gazdaság erősítése az állami kutatás és a vállalkozások közötti együttműködés fokozását teszi szükségessé. Emellett olyan szakpolitikára van szükség, amely korlátozott számú Görögország erősségeire építő és megfelelő finanszírozási támogatásban részesülő kutatási és innovációs prioritásra összpontosít. Mindazonáltal a kutatási és innovációs tevékenységek finanszírozása továbbra is alacsony szintű Görögországban, ezért az uniós alapok fontos hozzájárulást jelentenek. A Görögország számára a 2014 2020 közötti időszakra vonatkozóan rendelkezésre álló európai strukturális és beruházási alapok 20 milliárd eurós teljes keretösszegén belül 1,3 milliárd EUR-t különítettek el a kutatásra és innovációra irányuló befektetésekre. Ennek felhasználása révén több mint 2000 kkv hozhat létre együttműködést kutatóintézetekkel és erősítheti jövőbeli versenyképességét. Görög szervezetek 43 nagy európai kutatási projektet koordinálnak és 312 projektben vesznek részt. A Horizont 2020 keretprogram kapcsán Görögország részesülhet a szakpolitika-támogató eszközből, ezáltal olyan szakértelemhez juthat hozzá, amely segít kutatási és innovációs rendszerei hatékony reformjának végrehajtásában. Emellett az uniós alapokból támogatják a karbonszegény technológiák görögországi bevezetését. Az uniós pénzeszközökkel támogatható a készségek fejlesztése és a foglalkoztathatóság erősítése, valamint az oktatás, a képzés és a fiatalok munkavégzésének korszerűsítése. A több és jobb készség és képesítés alapvető ahhoz, hogy a munkavállalók a gazdaság igényeinek megfelelő kompetenciákkal rendelkezzenek. Az uniós alapok olyan projekteket támogatnak, amelyek célja az iskolaelhagyók számának csökkentése, a tanulószerződéses gyakorlati képzésben részt vevők és az egész életen át tartó tanulás lehetőségeit igénybe vevők számának növelése és a felsőoktatás fejlesztése. Az EU támogatást nyújt a diákok, egyetemi hallgatók és tanárok mobilitásához, így azoknak lehetősége lesz külföldön tanulni vagy oktatni. 2014-ben az EU 440 oktatási mobilitási projektet finanszírozott Görögországban körülbelül 36 millió EUR összegben, ami csaknem 15 000 diáknak, tanárnak, szakoktatónak és az oktatás más résztvevőjének tette lehetővé, hogy egy másik országban tanuljon vagy tanítson. 2015-re 1200 görög projektet nyújtottak be, amelyek közel 30 000 főt érinthetnek. Görögország igénybe vehet uniós forrásokat iskolák, egyetemek, valamint koragyermekkori nevelési és gondozási létesítmények építésére vagy felújítására is. A 2014 2020-as programozási időszakban források állnak rendelkezésre új infrastruktúra építésére vagy a meglévő korszerűsítésére a felsőoktatás (87 millió EUR), a szakmai képzés (20 millió EUR), az alap- és középfokú oktatás (150 millió EUR), valamint a koragyermekkori nevelés és gondozás (29 millió EUR) terén. Mezőgazdaság és halászat 8
A mezőgazdasági és a halászati ágazat az ország versenyképességének javítása szempontjából hatalmas potenciállal rendelkezik. 2020-ig Görögország csaknem 20 milliárd EUR-t használhat fel a mezőgazdasági ágazatban és a vidéki területeken. A Görögország számára a 2014 2020 közötti időszakra vonatkozóan rendelkezésre álló európai strukturális és beruházási alapok 20 milliárd eurós teljes keretösszegén belül körülbelül 4,7 milliárd EUR használható fel az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból és mintegy 15 milliárd EUR összegű közvetlen kifizetés nyújtható a gazdálkodók és termelők jövedelmének támogatásához. 2013-ban több mint hétszázezer mezőgazdasági termelő részesült ilyen kifizetésben. A jövedelemtámogatási rendszerek az aktív mezőgazdasági termelők számára érhetők el, míg a fiatal gazdálkodók kisvállalkozás indításához kapnak támogatást. Emellett az Unió forrásokat biztosít a mezőgazdasági termelők számára a gyümölcs, zöldség, olívaolaj, bor, tejtermékek és méz forgalmazásának javításához. A 4,7 milliárd EUR-t olyan kezdeményezésekre tartják fenn, amelyek az ökoszisztémák megőrzése és a természeti erőforrások hatékony felhasználása mellett javítják a görög mezőgazdasági ágazat versenyképességét. Ezek a kezdeményezések a vidéki területeken foglalkoztatási lehetőségeket teremtenek és előmozdítják az innovációt. A tengerészeti és halászati szektorban a Görögország számára biztosított európai strukturális és beruházási alapok 20 milliárd eurós teljes keretösszegéből csaknem 400 millió EUR uniós forrás áll rendelkezésre. Ez hozzájárulhat a partvidékeken és a szigeteken található gazdaságok diverzifikációjához, valamint a fenntartható halászatra történő áttéréshez. Felhasználható továbbá a kkv-k, a halászat, az akvakultúra (Görögország egyik fő élelmiszerexportáló ágazata) és a feldolgozóipar versenyképességének fokozásához, és támogatja a karbonszegény gazdaság felé való elmozdulást, ami magában foglalja az erőforráshatékonyság, valamint a foglalkoztatásra és a munkahelyteremtésre összpontosító, fenntartható területfejlesztés előmozdítását. Energiaügy, közlekedés és környezetvédelem Az uniós európai strukturális és beruházási alapok 20 milliárd eurós keretéből 2020-ig mintegy 900 millió EUR áll rendelkezésre az energia területén történő beruházások finanszírozására. Az energiaágazatot úgy is számon tartják, mint az ország versenyképességének javításához legnagyobb lehetőségekkel bíró ágazatok egyikét. Közel 500 millió EUR áll rendelkezésre a lakó- és középületek, valamint a kkv-k energiahatékonyságának javítására, valamint a görögországi nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelés és távfűtés területén történő felhasználásra. Az ilyen beruházások várhatóan az energiafogyasztás szempontjából kb. 26 000 háztartás jobb besorolásához, valamint a középületek elsődleges energiafogyasztásának évente kb. 97 047 000 kwh-val történő csökkenéséhez vezetnek. 285 millió EUR áll rendelkezésre az intelligens energiatárolási és - átviteli rendszerekre, valamint további 46 millió EUR az intelligens villamosenergia-elosztó hálózatokra. E beruházásoknak köszönhetően kb. 200 000 további energiafelhasználó kapcsolódhat az intelligens energiahálózatokhoz. További 94 millió EUR áll rendelkezésre a megújuló energiaforrásokba történő beruházásokra. Az uniós kohéziós politika alapján nyújtott finanszírozáson felül az EU egyedi energetikai infrastrukturális projekteket is finanszíroz. Az energiaágazatban 2014 óta már 8,5 millió EUR összegű uniós támogatásban részesülő görög infrastrukturális projektet választottak ki. A Görögország számára a 2014 2020 közötti időszakra vonatkozóan rendelkezésre álló európai strukturális és beruházási alapok 20 milliárd eurós teljes keretösszegén belül közel 3 milliárd EUR áll majd rendelkezésre az energiahatékony és karbonszegény közlekedési ágazat irányába történő előrelépés, új vasút-, villamos- és metróvonalak építése, a meglévő 9
vasútvonalak korszerűsítése, valamint új közutak építésének támogatására. Az EU az uniós közlekedési törzshálózat szempontjából döntő fontosságú közlekedési infrastrukturális projekteket is finanszírozza. A hulladékgazdálkodás, az illegális hulladéklerakás és a vízkészletek védelme továbbra is kulcsfontosságú kérdés Görögország számára. 2020-ig 2,5 milliárd EUR áll majd rendelkezésre a környezetvédelem javítására és a környezetbarát gazdaságra való átállás finanszírozásának támogatására. Ebből az összegből mintegy 950 millió EUR áll rendelkezésre a hulladékgazdálkodással kapcsolatos beruházásokra. Az EU uniós szintű programokon keresztül is finanszíroz környezetvédelmi projekteket. 2014 óta a görög kedvezményezettek helyi önkormányzatok, egyetemek és nem kormányzati szervezetek 12 millió EUR-t kaptak erre a célra. 2. A reformok támogatása és az uniós források felhasználása 2011 szeptemberében a Bizottság létrehozta a Görögországgal foglalkozó munkacsoportot. Ennek feladata a Görögországnak nyújtandó technikai segítségre vonatkozó átfogó program kidolgozása és végrehajtása volt annak érdekében, hogy segítsen Görögországnak teljesíteni az EU/IMF kiigazítási programban vállaltakat, és hogy felgyorsítsa az uniós források felhasználását. A Görögországgal foglalkozó munkacsoport segítséget és támogatást nyújtott a Görögország által vállalt mélyreható reformok irányításához, figyelemmel kíséréséhez és felgyorsításához. A reformokba beletartozott a közigazgatás működésének javítása; a korrupció, a pénzmosás és a csalás elleni küzdelem; az egészségügy javítása; általános minimáljövedelem-rendszer kialakítása; valamint a kereskedelmi eljárások egyszerűsítése. A technikai segítségnyújtás döntő szerepet játszott a gazdaságilag fontos autópálya-projektek újraindításában is. Görögország jelentős javulást ért el a strukturális alapok felhasználása terén: míg 2011-ben az alap felhasználása terén még a 18. helyen szerepelt, 2014 végén már a 6. helyen állt 5. A több tagállam, köztük Görögország előtt álló reformkihívások miatt a Bizottság egy Strukturálisreform-támogató Szolgálat létrehozásáról döntött, amely olyan állandó, de rendkívül rugalmas kapacitást jelent, amely a tagállamoknak személyre szabott támogatást képes nyújtani bizonyos szakpolitikai területeken 6. Ez év júliusától az ilyen támogatás nemcsak a makrogazdasági támogatási programban részt vevő tagállamok által vehető igénybe. Általánosabb támogatást nyújt majd a növekedésösztönző igazgatási és strukturális reformok előkészítésére és végrehajtására vonatkozóan, különösen a gazdasági kormányzási folyamatokkal összefüggésben, többek között az uniós strukturális alapok hatékony és eredményes felhasználására vonatkozó segítség révén. Támogatást kínál az olyan területeken, mint a bevételgazdálkodás és az államháztartási gazdálkodás, az üzleti környezet javítása, a munkaerő-piaci intézkedések, az egészségügyi rendszerek reformjai, a hatékony és szolgáltatásorientált közigazgatás fejlesztése, a tényleges jogállamiság és a korrupció elleni küzdelem. Az új szolgálat irányítását a Bizottság alelnöke, Valdis Dombrovskis végzi, aki már a strukturális alapok és más uniós programok legjobb görögországi felhasználásával foglalkozó magas szintű munkacsoport munkáját is irányítja. A cél további köz- és magánbefektetések 5 Ez a rangsorolás az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), a Kohéziós Alap (KA) és az Európai Szociális Alap (ESZA) forrásainak felhasználására vonatkozik. 6 A Bizottság 2015. június 17-i határozata. 10
többek között pénzügyi eszközök révén történő előmozdítása a görög gazdaság talpra állítása érdekében. Amennyiben Görögország kérelmezi, a Bizottság kész továbbra is támogatást nyújtani a strukturális és intézményi reformok kialakításához és/vagy végrehajtásához az új technikai segítségnyújtási keretén belül. A Bizottság által javasolt új technikai segítségnyújtás irányítaná és összehangolná a többi bizottsági szolgálattal, más tagállamokkal és/vagy nemzetközi szervezetekkel együttműködésben szervezett támogatásokat. Az egyik azonnali feladat Görögország támogatása lenne az uniós források felhasználásának maximalizálásában, a beruházások lehető leggyorsabb megindításának, valamint a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásra vonatkozó követelmények és a vonatkozó határidők betartásának biztosításával. A 2014 2020-as programozási időszakra vonatkozó uniós alapok keretében, közel félmilliárd euró áll rendelkezésre technikai segítségnyújtásra a kohéziós politika területén az uniós források hatékony végrehajtását és felhasználását támogató igazgatási és kontrollrendszerek és adminisztratív kapacitások erősítésére. A technikai segítségnyújtás hatékonyságához feltétlenül szükség van a görög adminisztráción belül jól működő koordinációs mechanizmusra, valamint a Bizottsággal és annak új Strukturálisreform-támogató Szolgálatával szoros együttműködésben folytatott célirányos munkára. A Bizottság kísérleti alapon felállítja a technikai segítségnyújtási alapot is 1,5 millió EUR összeggel, amelyet várhatóan az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) kezel. Ez a kiemelt projektek előkészítését és végrehajtását támogatná Görögországban, amelyeket az EBRD és a Nemzetközi Pénzügyi Társaság (IFC) (társ)finanszírozhat. 3. Következtetések A Bizottság a válság folyamán mindig Görögország mellett állt, mind pénzügyi támogatás, mind technikai segítség nyújtásával. A Bizottság ezt a továbbiakban is folytatni fogja a növekedés újraindítása és az égetően szükséges munkahelyteremtés érdekében, ami a görög polgárok javát szolgálja. Ehhez fontos egy olyan megállapodás elérése, amely egyértelműséget és kiszámíthatóságot biztosít. Az uniós források teljes mértékű mobilizálása a gazdasági fellendülés katalizátora lesz. Most az a legfontosabb, hogy Görögország mihamarabb visszatérjen a pénzügyi stabilitáshoz, hogy teljes mértékben felhasználhassa a pénzügyi támogatás, kölcsönök és technikai segítségnyújtás formájában rendelkezésre álló jelentős uniós támogatást biztos jövőjének megalapozása érdekében. A nemzeti finanszírozásra nehezedő nyomás idején ez a támogatás érdemben járulhat hozzá az eredményekhez a fenntartható munkahelyteremtés, növekedés és a szociális kohézió alapjainak megteremtése érdekében. Ebből a munkából azonban Görögországnak is ki kell vennie a részét. Ez a közlemény kiegészíti a Görögország által jelenleg megvalósított átfogó reformcsomagot és kötelezettségvállalásokat, amelyek alá fogják támasztani az Európai Stabilitási Mechanizmus létrehozásáról szóló szerződés keretében Görögország számára biztosított stabilitási támogatási programot. Ezeket a reformokat és az új beruházásokat mihamarabb végre kell hajtani, mivel azok a gazdaság helyreállításának fontos elemét jelentik. Az uniós finanszírozás hatékonysága a rendezett költségvetési és gazdaságpolitikán nyugvó stabil és kedvező makrogazdasági környezettől függ. Görögországnak kezelnie kell igazgatási kapacitásában is néhány súlyos 11
gyengeséget ahhoz, hogy képes legyen lehívni az e közleményben említett valamennyi rendelkezésre álló forrást. A Bizottság továbbra is kész technikai támogatást nyújtani az új technikai segítségnyújtási keretén belül és további javaslatokat tenni az uniós jogalkotónak a Görögország számára rendelkezésre álló előfinanszírozás növelésére. A többi tagállammal, az uniós intézményekkel és más nemzetközi partnerekkel együttműködve Görögország előtt virágzó jövő felépítése áll az Európai Unión belül. A növekedéshez való visszatérés számos feltétele adott most itt az ideje, hogy lezárjuk ezt a folyamatot és biztosítsuk a fenntartható jövőt Görögország számára. 12
Melléklet 1. táblázat A görög gazdaság és társadalom támogatására rendelkezésre álló uniós finanszírozás (2014 2020, millió EUR) 1. RÉSZ: Európai strukturális és beruházási alapok (esb-alapok), YEI, FEAD, EMGA A 2014 2020 közötti időszakra programozott összegek Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) 8 397 230 Már kifizetett összegek (2014 2015. július 12.) Kohéziós Alap (KA) 3 247 92 Európai Szociális Alap (ESZA) 3 691 104 Ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés (YEI) 172 54 A leginkább rászoruló személyeket támogató európai 281 31 segítségnyújtási alap (FEAD) Mezőgazdaság Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap 4 718 0 (EMVA) Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (EMGA) 15 074 3 972 Európai Tengerügyi és Halászati Alap (ETHA) 389 0 Részösszeg 1. rész 35 969 4 483 2. RÉSZ: Egyéb uniós források Már kifizetett összegek (2014 2015. július 12.) Horizont 2020 163,9 Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz 4,3 A gazdasági fellendülést támogató, energiaágazatbeli projektek 3,8 Erasmus + 50,2 A vállalkozások versenyképességét és a kis- és középvállalkozásokat segítő 0,5 program A foglalkoztatás és a szociális innováció európai programja 1,4 Vámügyi program, Fiscalis program és csalás elleni program 0,8 Life+ 12,8 Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap és Belső Biztonsági Alap 28,2 Kreatív Európa 2,7 Európa a polgárokért 0,5 Egészségügy a növekedésért és fogyasztóvédelem 1,4 Jogok és polgárság program, valamint Jogérvényesülés program 0,9 Polgári védelem 1,5 Élelmiszerek és takarmányok 5,2 Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap 28,6 Az Európai Unió Szolidaritási Alapja 4,7 Részösszeg 2. rész 311 KIFIZETETT ÖSSZEGEK ÖSSZESEN (2014 2015. július 4 794 12.) 13
2. táblázat Uniós finanszírozás a görög gazdaság és társadalom támogatására (2007 2013, millió EUR) 1. RÉSZ: Strukturális Alapok, Kohéziós Alap, Mezőgazdasági és Halászati Alapok A 2007 2013 közötti időszakra programozott összegek Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) 12 345 11 554 Kohéziós Alap (KA) 3 697 3 376 Európai Szociális Alap (ESZA) 4 364 3 687 Mezőgazdaság Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) 3 906 3 109 Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (EMGA) 17 315 16 491 Európai Halászati Alap (EHA) 208 170 Részösszeg 1. rész 41 835 38 387 Már kifizetett összegek (2007 2015. július 12.) 2. RÉSZ: Egyéb uniós források Kifizetett összegek (2007 2013) A hetedik kutatási és technológiafejlesztési keretprogram 929,3 Transzeurópai hálózatok 37,1 A gazdasági fellendülést támogató, energiaágazatbeli projektek 6,0 Az egész életen át tartó tanulás programja és a Fiatalok lendületben program 224,4 Versenyképességi és innovációs keretprogram 52,4 Európai szociális menetrend 12,0 A Vám 2013 program és a Fiscalis 2013 program 6,3 Life+ 47,3 Szolidaritás és a migrációs áramlások igazgatása keretprogram + Biztonság és 199,9 a szabadságjogok védelme keretprogram Kultúra 2007 2013 program és Media 2007 program 14,9 Európa a polgárokért 2,1 Közegészségügyi és fogyasztóvédelmi program 8,3 Alapvető jogok, jogérvényesülés és uniós polgárság 165,0 Polgári védelem 5,7 Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap 2,9 Az Európai Unió Szolidaritási Alapja 99,1 Részösszeg 2. rész 1813 KIFIZETETT ÖSSZEGEK ÖSSZESEN 40 200 (2007 2015. július 12.) 14