Önkormányzati fejlesztések keretei és irányai as fejlesztéspolitikai tervezési időszak

Átírás

1 Önkormányzati fejlesztések keretei és irányai as fejlesztéspolitikai tervezési időszak Belügyminisztérium Önkormányzati Koordinációs Iroda II. Regionális konferencia - sorozat november Helyszínek: Balmazújváros/Miskolc/Kiskunhalas/Szekszárd/Százhalombatta/Székesfehérvár/Zalakaros Előadók: Számadó Róza / Bába Karola

2 Keretek, célok Magyary Program közigazgatás fejlesztési stratégia : Az EU 2020 stratégiában lefektetett célokhoz való hozzájárulás; A Jó Állam Fejlesztési Program három eleme közül az önkormányzatok világa alakult át a legmélyrehatóbban, új alkotmányos helyére került annyiban, hogy maga az önkormányzati igazgatás jelentős mértékben kilép az államigazgatás keretéből. Az önkormányzati feladatok egy részét a járási hivatalok vették át. Az önkormányzatoknak a helyi erőforrásokra támaszkodva, új lehetőségeket szükséges megismerniük, és új kompetenciákat kell alkalmazniuk, integrált megközelítéssel, komplex módon. Meghatározó elem a település önfenntartó képességének erősítése, a helyi erőforrások feltárása, kiaknázása, az öngondoskodás elvének érvényesítése.

3 A közigazgatási reform és az Mötv. hatása az önkormányzati rendszerre: az Mötv. és a Magyary Program által megfogalmazott elvárásokkal az önkormányzati feladatrendszer jelentősen átalakult, és az új helyzetben, új módon kell feladataikat ellátni az önkormányzatoknak; normatív finanszírozás helyett feladatalapú támogatási rendszer lépett életbe; új önkormányzati hivatalrendszer, csökkent a hivatalok száma (a megalakulás együttműködésen - megegyezésen alapult, csak 60 esetben volt szükség kijelölésre); a polgármester szerepe erősödött, a jegyzői feladat átalakult; a megyei önkormányzatok új szerepkört kaptak; törvényességi ellenőrzés helyett felügyelet (szélesebb jogkör).

4 Tapasztalatok, kihívások A magyar önkormányzati rendszer a megváltozott körülményeknek, környezetnek megfelelő alkalmasságához szükséges szakértői támogatás, mentorálás és információhoz, tudáshoz való hozzáférés biztosítása, alkalmazkodó, együttműködési készség fejlesztése. Differenciáltabban kell kezelni a fejlesztések terén az eltérő sajátosságú nem homogén önkormányzati kört (főváros, MJV, város, 2000fő feletti lakosság számú és kistelepülés). Fokozottabb figyelmet kell kapjanak a hátrányos helyzetű területek. Meg kell teremteni a háttér infrastruktúrát, rendszereket.

5 Uniós dokumentumok egymáshoz való viszonya EU 2020 Stratégia Közösségi Stratégiai Keret Országspecifikus ajánlás Partnerségi Megállapodás Operatív Programok

6 Az EU tematikus célkitűzései 1. A kutatás, technológiai fejlesztés és innováció erősítése 2. Az információs és kommunikációs technológiákhoz való hozzáférés, a technológiák használatának és minőségének javítása 3. A kis- és középvállalkozások, a mezőgazdasági (az EMVA esetében), a halászati és akvakultúra-ágazat (az ETHA esetében) versenyképességének javítása 4. Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság felé történő elmozdulás támogatása minden ágazatban 5. Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, a kockázatmegelőzés és kezelés előmozdítása 6. A környezetvédelem és az erőforrás-felhasználás hatékonyságának előmozdítása 7. A fenntartható közlekedés előmozdítása és kapacitáshiányok megszüntetése a főbb hálózati infrastruktúrákban 8. A foglalkoztatás és a munkavállalói mobilitás ösztönzése 9. A társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység elleni küzdelem 10. Az oktatásba, a készségekbe és az egész életen át tartó tanulásba történő beruházás 11. Az intézményi kapacitás javítása és hatékony közigazgatás

7 Nemzeti stratégiák, hazai fejlesztéspolitikai dokumentumok és az EU 2020 stratégiai kapcsolata Átfogó és szakpolitikai stratégiák Nemzeti fejlesztés 2030 OFKT Partnerségi Megállapodás Operatív Programok EU 2020 stratégia Nemzeti Vidék Stratégia Energiastratégia Semmelweis terv Wekerle terv Nemzeti Társadalmi Felzárkóztatási Stratégia Átfogó fejlesztéspolitikai koncepció (OFK) EU források allokációja az EU kohéziós politika tematikus célterületeire Közös Stratégiai Keret EU kohéziós politika tematikus célkitűzései Nemzeti Környezetvédelmi Program Fenntartható Fejlődés Stratégia Jó Állam Fejlesztési Program Nemzeti Közlekedési Stratégia Területi fejlesztéspolitikai koncepció (OTK) EU források tervezése vidékfejlesztésben és a halászatban Vidékfejlesztési és halászati politika célkitűzései Operatív programok Szakpolitikai programok

8 Operatív programok A Kormány 1322/2013. (VI. 12.) Korm. Határozata - A közötti európai uniós fejlesztési források felhasználására irányuló programozási dokumentumok tervezésével kapcsolatos aktuális feladatokról Operatív programok megnevezése Forrás Tervezésért első helyen felelős tárca Irányító hatóság elhelyezése Gazdaságfejlesztési és Innovációs OP (GINOP) ERFA, ESZA NGM NGM Közlekedésfejlesztés OP (KOP) KA, ERFA NFM NFM Környezeti és Energetikai Hatékonysági OP (KEHOP) KA, ERFA NFM, VM NFM Emberi Erőforrás Fejlesztési OP (EFOP) ESZA, ERFA EMMI EMMI Versenyképes Közép-Magyarország OP (VEKOP) ERFA, ESZA NGM NGM Terület- és Településfejlesztési OP (TOP) ERFA, ESZA NGM NGM Végrehajtási Koordinációs OP (KOOP) KA ME ME Vidékfejlesztési OP (VOP) EMVA VM VM Magyar Halgazdálkodás (MAHOP) ETHA VM VM

9 A és a as tervezési időszak összehasonlítása I Uniós tervezési keretek Strukturális alapok és vidékfejlesztés elkülönül Tagállami szintű keretdokumentumok (Nemzeti Stratégiai Referenciakeret, NSRK) Integrált tervezés: ESB alapok: SA, KA, EMVA és ETHA egységes keretben) uniós szinten Tagállami szintű keretek (Partnerségi Megállapodás) Tematikus Súlypontok 15 OP 9 OP, célzottabb tervezés uniós és hazai szinten (11 tematikus cél, EU2020) Prioritások Gazdaságfejlesztés: 16% Foglalkoztatás mint szociális kérdés Gazdaságfejlesztés: 60% Foglalkoztatás a gazdasági fejlesztés része Intézményrendszerek Központi irányítás (NFÜ) Regionális dokumentáció (RFÜ) Központi koordinációval (ME) működő decentralizált intézményrendszer (IH-k a szakpolitikáért felelős tárcáknál) Valós térségi decentralizáció (megyei szinten)

10 A és a as tervezési időszak összehasonlítása II Eljárásrendek, támogatási formák Komoly adminisztratív kötelezettségek 2012-től racionalizáció, egyszerűsítések Pályázatok vissza nem térítendő támogatással Kombinált mikrohitel Egyszerűbb eljárásrendek, központi koordinációval Vissza nem térítendő támogatások mellett nagyobb teret kapnak a pénzügyi eszközök A pénzügyi eszközök teszik ki a teljes összeg 10%-át Közszféra részére : projektszelekció egyszerűsített kiválasztási eljárással Nyílt pályázatok mellett optimalizált projektkiválasztási eljárások: normatív támogatások többfordulós pályázatok global grant vissza térítendő támogatások (pénzügyi eszközök, hitelprogramok, kockázati tőkealapok, garanciaalapok)

11 A és a as tervezési időszak összehasonlítása III Helyi együttműködés eszközei LEADER közösségi kezdeményezés a vidéki gazdaság fejlesztéséért Helyi Akciócsoportok (helyi fejlesztési társulások) Helyi bázisú fejlesztések CLLD (közösségvezérelt helyi fejlesztések) ITI (területileg integrált beruházások) (Megkönnyítik az integrált tervezést több alap forrásainak felhasználásával) Területiség Regionális OP-k (7db) Tervezés szintje NUTS2 statisztikai régiók Terület- és Településfejlesztési OP Tervezés szintjei: megye (NUTS3), megyei jogú városok, kisvárosok, CLLD Közép Magyarországi Régió Átmeneti régió Fejlett régiónak minősül -> jelentős forráscsökkenés (de van lehetőség többletforrásokra a régió területére eső, de az ország területét szolgáló beruházások esetében)

12 KÖSZÖNÖM A FIGYELMET! Számadó Róza roza.szamado@bm.gov.hu Bába Karola karola.baba@bm.gov.hu