PÁLYÁZAT Az Emberi Erőforrások Minisztere által a Közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992.évi XXXIII. törvény 20/A. alapján meghirdetett Mindszenti Általános Iskola Intézményvezetői munkakör betöltésére Készítette: Szedlák Renáta 2014.
Tartalomjegyzék Szakmai önéletrajz I. Bevezetés II. Helyzetelemzés 1. Fenntartóváltás 2013. január 1-jétől 2. Klebelsberg útján 3. Törvényi változások 4. A társadalmi környezet elvárásai 5. Az intézmény társadalmi környezete 6. Az intézmény tárgyi, működési feltételei 7. Az intézmény arculata és sajátosságai 8. Személyi feltételek 8.1 A tanulók összetétele és létszámának alakulása 8.2 A nevelőtestület 8.3 Munkaközösségek 8.4 Nevelő-oktató munkát segítők köre 8.5 Diákönkormányzat 8.6 Szülői munkaközösség 9. Az intézményben folyó nevelő-oktató munka 9.1 Pedagógiai Program megvalósulása 9.2 Egészségnevelés 9.3 Minőségfejlesztő tevékenység 9.4 Esélyegyenlőség biztosítása 9.5 Pályázatok 9.6 Hagyományok 9.7 Partnerkapcsolatok 9.8 Gazdálkodás III. Vezetői program 1. Fejlesztési feladatok, tervek 2. Marketing tevékenység IV. Záró gondolatok V. Melléklet 1
I. Bevezetés Életünk és munkánk beszéljen arról, amiben hiszünk. (A. Sweitzer) A napjainkban végbemenő változásokhoz az iskolának folyamatosan igazodnia kell, az igényeket magas színvonalon szükséges kielégítenie. A vezetői munka egyre összetettebb és bonyolultabb lesz, szüntelenül professzionálódik. A vezetés szakma, küldetés, egész embert próbáló kihívás és szolgálat. Nem egy statikus hely, hiszen állandóan alkalmazkodni kell a kor kihívásaihoz. A hivatali munka fokozottan érvényesül a mindennapi munkában. Koordinálni kell, valamint gyorsan intézkedni, és hatékonyan reagálni minden problémára. Mindez összetett, sokrétű és egyre nehezebb feladat. Szeretem az ilyen szakmai kihívásokat, amelyek lendületet és fejlődést jelentenek egy közös cél érdekében. Fiatal egyéniségemmel és tanulmányaim során felhalmozódott, valamint a gyakorlatban szerzett tapasztalataim alapján képesnek érzem magam arra, hogy a mindszenti iskola vezetőjeként a kollégákkal közösen sikeresen és eredményesen tudjuk céljainkat megvalósítani. Mihamarabb ki kell alakítani az intézmény sajátos arculatát. Folytatva a már megkezdett munkát, új célként kitűzve a művelődés, hagyományápolás, s a lakosság számára a közösségi együttlét lehetőségét. Őszintén remélem, hogy sikerül elfogadtatni személyiségemet a kollégáimmal, akikkel együtt tervezve és gondolkodva szebbé és tartalmasabbá tehetjük a ránk bízott gyermekek életét egy szeretetteljes, bizalomra épülő légkörben. A pályázatom megírásánál az iskola alapdokumentumai mellett a nemzeti köznevelésről szóló 2011.éviCXC. törvényt vettem figyelembe. Megbízásom esetén kiegyensúlyozott légkörben, az eddigi eredmények megtartásával és újabbak felmutatásával szeretnék hozzájárulni az intézmény színvonalas működéséhez, melyben számítok a munkatársak és a fenntartó támogatására. Iskolai végzettségem, szakmai képesítésem, pedagógiai tapasztalataim alapján, és a mindent a gyermekekért elv híveként, valamint a folyamatos fejlesztés elkötelezettjeként nyújtom be pályázatomat. 2
II. Helyzetelemzés Számba kell vennünk erőinket, szervezni kell a munkát, tudnunk kell a célt, amit el akarunk érni. (Kós Károly) 1. Fenntartóváltás 2013.január 1-jétől Klebelsberg Intézményfenntartó Központ 2012. szeptember 1-jével alakult meg az Emberi Erőforrások Minisztériuma irányítása alatt álló központi hivatal, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ, amely feladatait a tankerületeken keresztül látja el. 2013. január 1-jén kezdte meg működését a KLIK, amely az oktatási intézmények fenntartására jött létre. A tankerületi vezetők főbb feladatai: - az illetékességi területükön működő köznevelési intézmények irányítása, pedagógiai munkájának koordinálása, kapcsolattartás az intézményvezetőkkel, pedagógusokkal és a köznevelés egyéb szereplőivel. - rendszeres jelentések és adatszolgáltatások készítése. - bizonyos esetekben az intézmények működési feladatainak ellátása. A tankerületi vezetők első teendője az volt, hogy tankerületükben felvegyék a települési önkormányzatok vezetőivel a kapcsolatot. Előkészítették az intézmények zökkenőmentes állami fenntartásba vételének átadását-átvételét. A Mindszenti Általános Iskola Hódmezővásárhely tankerületi vezetőjéhez, Tóthné Kecskeméti Katalinhoz tartozik. 2. Klebelsberg útján A Mindszenti Általános Iskola a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ útmutatásai alapján kívánja a munkáját megtervezni és magvalósítani. Ennek az állami irányításnak a lényege az egységes szakmai színvonal biztosítása az oktatás területén. Mivel a köznevelési rendszerben nő az állami szerepvállalás és új feladatmegosztás jön létre, így ebben a térségében megteremthető az esélyegyenlőség, s lassan felszámolható lesz az évtizedek óta elmélyülő 3
különbségek óriási hibája. Természetesen az intézményeink az állami irányítás mellett is megtarthatják szakmai önállóságukat. Mai világunk csak hálás lehet a magyar történelem kiváló, és az oktatást elődleges ténykedéssé emelő kultuszminiszterének, akinek a hitvallása ma is példaértékű: ha művelődik a nemzet, felemelkedik. (Klebelsberg Kuno) 3. Törvényi változások Olyan köznevelési törvény készült, amely a magyar iskola 1016 éves hagyományait a modern korszak kihívásainak megfelelően tudja alkalmazni; hogy Magyarország ismét felemelkedjék, és gyermekeink perspektíva hiányában ne vágyjanak el az országból. Ennek érdekében az új jogszabály másik alapelve a leszakadás megakadályozása, hiszen a társadalmi ranglétra alsó szintjén élők csak a tudás és a kultúra útján emelhetők fel. (Dr. Hoffmann Rózsa) - Változások: 2012.szeptember 1-jétől: Életbe lép a nemzeti köznevelésről szóló 2011.évi CXC. törvény - A pedagógiai munka szakaszainak újrafogalmazása: Óvodai nevelés szakasza. Szakmai munkaközösség legalább 5 fővel alakítható ki. A mindennapos testnevelés bevezetése első, ötödik és kilencedik évfolyamon /felmenő rendszerben/. - A tankötelezettség végére vonatkozó szabály {45. (3.)} már hatályos, azzal az átmeneti rendelkezéssel együtt, melynek értelmében először azok számára csökken a tankötelezettségi korhatár, akik a 2011/2012. tanévben nyolcadikosok vagy ennél alacsonyabb évfolyamra járnak {97. (1.)}. - Változások:2013.január 1-jétől: Hatályba lépnek az új finanszírozási szabályok, például az, hogy a pedagógusok és a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottak bérét és annak járulékait a központi költségvetés finanszírozza {88. (4-5)}. Pedagógiai szakszolgálatokra vonatkozó új szabályozás. Tankötelezettség új szabályai (16 év). A köznevelési feladatok állami kézbe kerülése. 4
Az eddig önkormányzati fenntartású intézmények vezetőinek megbízását {a 68. (1.)} alapján az oktatásért felelős miniszter adja {97. (11)}. Hatályba lépnek a pedagógiai szakszolgálatokkal kapcsolatos változások (18. ). Hatályba lépnek a tankötelezettség kezdetére vonatkozó szabályok {45. (2-4.)}. - Változások 2013.március 1-jétől: A kidolgozott központi köznevelési-fejlesztési terv bemutatása. A KIR-ben az addigi változások átvezetése, adatok frissítése. - 2013. szeptember 1-től: A törvény legtöbb pontja ekkor kerül bevezetésre. Életbe lépnek a pedagógusok életét, munkáját, szakmai előrehaladását jelentős mértékben befolyásoló szabályok: Az általános iskolában 16 óráig szervezendő foglalkozások {27. (2), 46. (1.a),55 (1)}. - A pedagógusok előmeneteli rendszere (életpályamodell) {62. (3), 64-65., 97. (19-21)}. - A pedagógusok magasabb bérezése {65.,69. (6,7. és 8. melléklete)}. - Az intézményvezetők létszáma és óraszámai (1. és 5. melléklet). Hatályossá válik a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítők létszámára vonatkozó 2. melléklet. Hatályba lép a gazdasági, ügyviteli, műszaki, kisegítő és más alkalmazottak létszámának meghatározására vonatkozó szabály {61. (5)}. Ebben a tanévben indulnak a köznevelési Híd-programok {14. }. Érvényesek az új csoport-és osztálylétszámok (felmenő rendszerben) {97. 18 és a gyermekek, tanulók finanszírozott heti foglalkoztatási időkerete. (25. (7), 27. (1-10, illetve 12-13), 28-29., 4. és 6. melléklet}. Ekkortól kerül bevezetésre az általános iskolában felmenő rendszerben az erkölcstan és a helyette választható hittan. {35., 97. (7), 98. (6)}. - Nyolc gyermek esetén a szülő kérésére óvodát vagy alsó tagozatot kell szervezni a kistelepüléseken {89. (1)}. - A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermek, tanuló fogalmának meghatározása a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerint történik {4. (12.b)}. 5
- A törvény hatályba lépésekor működő pedagógiai szakmai szolgáltatást végző intézmények szakmai irányítását ekkortól az oktatásért felelős miniszter végzi {97. (10)}. - A tankönyvek a tanévtől fokozatosan ingyenessé válnak az elsőtől a nyolcadik évfolyamig, továbbá a nemzetiségi nevelés-oktatásban és a gyógypedagógiai nevelésoktatásban {46. (5)} az első évfolyamtól kezdve felmenő rendszerben {97. (22)}. - A Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC, törvény 64-65. -a szól a pedagógusok új előmeneteli rendszeréről. A 95. (3) bekezdés értelmében a pedagógus előmeneteli rendszer 2013. szeptember 1-jén lép hatályba. A már pályán lévő pedagógusok első minősítése 2013.szeptember 1. és 2018.június 30. között megtörténik {97. (19)}. A pedagógusok minősítésüket követő év első napján kerülhetnek magasabb fokozatba. A magasabb fokozatba kerülés első lehetséges időpontja 2014.01.01. A pedagógusbérek értékállóságának megőrzése érdekében az illetményalap főiskolai végzettség esetén a mindenkori minimálbér száznyolcvan, egyetemi végzettség esetén kétszáz százaléka {65. (2)}. Az első minősítés megszerzése minden pedagógus számára kötelező, ez alól kizárólag azok a pedagógusok mentesülhetnek, akik a rendszer bevezetését követő 10. tanév végéig elérik a nyugdíjkorhatárt. - Alkotói szabadság A legalább Pedagógus II. fokozatot elért pedagógusok a jogszabályban meghatározott feltételek teljesítése esetén egyéves alkotói szabadságra pályázhatnak. A minősítő vizsga és a minősítési eljárás részletes szabályait, az alkotói szabadság igénybevételéhez szükséges követelményeket külön jogszabály állapítja meg. 4. A társadalmi környezet elvárásai A közoktatási intézményekben folyó nevelőmunka központi elvárásait a Nemzeti alaptanterv, a Köznevelési törvény és az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja határozza meg. A tantestületek ezek alapján, továbbá a helyi Önkormányzat Fejlesztési és Intézkedési Terve, Minőségirányítási Programja, Esélyegyenlőségi Programja valamint a partnerek elvárásai alapján vizsgálták felül a helyi Nevelési Programjukat. 6
A működtető önkormányzatokkal szembeni elvárások: - Biztosítsák az intézmény törvényes, az adott feltételek mellett a lehető legszakszerűbb, legszínvonalasabb és leghumánusabb feladatellátását. - Folyamatosan, célszerűen és tervezetten fejlesszék humán erőforrásaikat. - Térségi, országos és nemzetközi pályázati lehetőségeket felkutatva a forrásaikat a feladatellátás színvonalának érdekében bővítsék. - Az intézmény területén az esetleges gyermekbalesetet előidéző okokat szüntessék meg, haladéktalanul tegyék meg a szükséges intézkedéseket. A szülők elvárásai az intézménytől: - Fordítsanak kellő figyelmet a gyermekek közötti társas kapcsolatok fejlesztésére. - Törekedjenek a minél bensőségesebb, családiasabb légkör kialakítására. - Biztosítsák a gyermek érdeklődésének minél változatosabb módon való felkeltését, folyamatos ébrentartását. - Törekedjenek a speciális szolgáltatások (fejlesztő pedagógus, gyógypedagógus, logopédus, gyermekpszichológus) lehetőségének megteremtésére. 5. Az intézmény társadalmi környezete és története Mindszent városa változatos felszínű és tagoltságú tájon, a Tisza bal partján, a Kurca torkolatánál, Szentes és Hódmezővásárhely között félúton fekszik. A városban kicsi az elhelyezkedési kínálat, ezért többen munkanélkülivé váltak, a fiatalok nehezen kapnak szakképzettségüknek megfelelő munkát. A város körülbelül 7043 lakosú, a cigány etnikumhoz közel 1000-en tartoznak. Sok az idős, magányos ember, egyre több az üres lakás. A mindszentiek dolgos, szorgalmas emberek, az önkormányzat takarékos gazdálkodásával tovább fejlődhet a város, növelheti népességmegtartó képességét. Az iskolának fontos szerepe van a város életében, hiszen a tanulók nagy hányadának és a város felemelkedésének egyetlen útja lehet: a nagyobb iskolázottság. A településen már 1702 óta folyik rendszeres oktatás. A jelenlegi épületegyüttes telkét Pallavicini Sándor őrgróf adományozta a városnak. Ezen a területen 1902-ben megalapította a 7
Károly óvodát. A Lányiskola 1903-ban, a Fiúiskola pedig 1905-ben épült. Az iskolasor a belváros szívében, a település főterén található. A folyamatosan működő és jó hírnevű iskola életében 2003-ban nagy változás következett be. Összevonásra került a központi és a Dózsatelepi rész, az utóbbi telephelyként működik tovább közös igazgatás alatt. Az iskola új neve Mindszenti Általános Iskola lett. 6. Az intézmény tárgyi, működési feltételei Meghatározó szerepe van az iskola személyi és tárgyi adottságainak az iskolában folyó nevelő-oktató munkában, az iskola megítélésében, a szülők érdeklődésének felkeltésében, fenntartásában, a tanulólétszám megtartásában. Mindszent általános iskoláját 2013. január 1-jével továbbra is a város önkormányzata működteti, fenntartója pedig a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ. A településen egy óvoda és két általános iskola (a központi és a Dózsa-telepi) működik. A központi iskola épületegyüttese 3 részből áll. Az ún. Lányiskolában az alsó tagozatosok, az ún. Fiúiskolában pedig a felső tagozatosok kaptak helyet. A harmadik részt az óvoda alkotja. A kétrészes épületben 16 tanterem, igazgatói- és iskolatitkári iroda, 2 tanári szoba, 1 szertár, 1 számítástechnika terem, 1 technika terem, 1 tornaszoba, 2 ebédlő található. Az épületegyütteshez tágas udvar tartozik. Az iskolához egy tornacsarnok is tartozik, amely az önkormányzat tulajdonát képezi. Az iskola pályázatok útján valósítja meg tárgyi eszközeit. A TIOP-os pályázat keretében interektív táblákra, projektorokra és tanulói számítógépekre tettek szert mindkét intézményben. A régi épületegyüttes felújításra szorul. Már első pillantásra is feltűnik, hogy szükség lenne a nyílászárók festésére, esetlegesen azok cseréjére, valamint a tetőszerkezet hibáinak alapos kijavítására. Az épületbe belépve barátságos, rendezett környezet fogadja a betérőt. Azonban ez a pedagógusok és a technikai dolgozók együttes és folyamatos munkájának köszönhető. Az ódon falakon lévő repedéseket, hibákat különféle dekorációkkal igyekeznek eltüntetni, ezáltal szebbé, otthonosabbá varázsolva az iskola belső terét. A folyosókon a régi tablók mellett az épp aktuális eseményhez, évszakhoz kapcsolódó gyerekmunkák fedezhetők fel. A régi gimnázium épületének elvesztése miatt zsúfolttá vált a megmaradó két központi épület mind a diákoknak, mind pedig a tanároknak egyaránt. A tanári szobák zsúfoltak, nincs 8
megfelelő méretű szertár a különböző taneszközök, szemléltető anyagok és egyéb, a hatékony nevelő-oktató munkához szükséges kellékek tárolására. Itt említeném meg, hogy ezen eszközök nagyobb része korszerűsítésre, fejlesztésre, esetleg cserére szorul, de ettől függetlenül a pedagógusok mindent megtesznek a hatékony munka elérése érdekében. Sokszor saját, otthonról hozott eszközökkel dolgozva teszik színesebbé, élvezetesebbé a tanítási órákat, valamint otthonosabbá a közösségi tereket. Azzal is próbálják óvni a tantermek tisztaságát, hogy a gyerekek váltócipőt használnak, melyeket a tantermekben tárolnak. Az iskola bútorzata (tantermek, folyosó, ebédlő, tanári szoba) elavultak és cserére szorulnak. Örömmel tapasztaltam azt, hogy a tagintézményben a kb. nyolc évvel ezelőtt kapott tanulói padokat a pedagógusok közösen a tanulókkal odafigyelve az évek során megóvták, és ebből következően azok állagán egyáltalán nem látszik meg az idő vasfoga. Emiatt is jó döntés lenne, ha a többi iskolapadot is le tudnák cserélni, ezáltal még szebbé téve környezetüket. A bútorzat teljes vagy részleges cseréjével talán még azt is el lehetne érni, hogy a belső tereket praktikusabban használják ki, enyhítve ezzel a zsúfoltságot. A bútorzaton kívül a Fiúiskolában lévő vizesblokk is megérett a cserére, illetve a felújításra. Ezt a báli bevételből kívánják megvalósítani. A szülők további áldozatos szerepet vállalnak az intézmény életében. A nagyobb ünnepek előtt (karácsony, húsvét) saját készítésű kézműves termékeiket árusítják, a befolyt összeget pedig a gyerekekre fordítják. Az épületek fűtése is megújult, valamint megújuló félben van, hiszen szalmabálával, valamint faaprítékkal biztosítják majd a következő ősztől a megfelelő hőmérsékletet. Az intézmény működtetője a városi önkormányzat szívén viseli az iskola sorsát. Erejéhez mérten évről-évre tervszerűen támogatja, biztosítja a szükséges munkálatok elvégzését. A település rövid-, közép- és hosszú távú terveiben fontos szerepet kap az iskola, az iskolaépületek. Ennek keretében sor kerülhetne arra, hogy az iskolaudvarra Európai Uniós szabványnak megfelelő játszóteret alakítsanak ki, ezzel is elősegítve az óvoda és iskola közötti átmenet zökkenőmentessé tételét. 9
7. Az intézmény arculata és sajátosságai Az intézmény alapeszméje: A mi iskolánk alapvető céljának tekinti a kiegyensúlyozott, érzelem gazdag, önálló, önmaga és mások iránt igényes gyermek nevelését, akinek fontos az eredményes munka, a tanulás, a műveltség megszerzésének igénye, és a társadalom által elfogadott erkölcsi normák szerint igyekszik megvalósítani egyéni és közösségi céljait. A gyermeknek lehetőséget kell kapnia, hogy elérje teljesítőképességének maximumát, képességeinek, ismereteinek birtokában tudja jövőjét tervezni. Arra törekszünk, hogy olyan önfejlesztő, alkotni képes, egészséges személyiséggé váljon, aki bízik önmagában, felelősséget érez önmaga, embertársai és környezete iránt. A Mindszenti Általános Iskola és tagintézménye önálló intézményként is kimagasló szakmai munkát végez. Figyelemre méltó eredményekkel, egyedi hagyományokkal rendelkeznek, amelyek az iskolai munkatervben részletesen szerepelnek. Az intézmény nevelőtestülete kezdettől fogva nagy figyelmet fordít szakmai munkájában a differenciálásra, a sokféle partneri igény kihívásainak való megfelelésre. Alapvető céljuk, hogy a tanulók megalapozott tudást szerezzenek, miközben a tudás sikert, önbizalmat, élményt nyújt számukra. Ennek érdekében nagy hangsúlyt fektetnek a tehetséges diákok további fejlesztésére, versenyeztetésére, de a lassabban haladók felzárkóztatására is. A nevelőtestület pedagógiai munkájának legfontosabb alapelvei között szerepel a gyermekek szeretete, a tolerancia, a türelem, a kreativitás, az esélyegyenlőség biztosítása, az egyéni értékek tiszteletben tartása, valamint felkészítés a tartalmas felnőtt életre. Arra törekednek, hogy az iskola minden tevékenysége a gyermekek értelmi, érzelmi, testi, szociális fejlődésének szolgálatába álljon. Az iskolai életet úgy szervezik, hogy a gyermekek biztonságban, jól érezzék itt magukat. Sajátos rendezvényük az Iskolahét, amelyet áprilisban rendeznek meg. Különböző változatos feladatokat, versenyeket, kézműves foglalkozást szerveznek a gyerekeknek. Az intézményben tett látogatásom során zajlott pont ez az esemény. Elmondhatom, hogy a gyerekek nagyon élvezték ezeket a programokat. A pedagógusok fáradságot nem kímélve készültek erre a hétre. Az iskola és dolgozói a város életébe is bekapcsolódnak. Nagyszabású iskolai rendezvények lebonyolítását, az oktatás anyagi és technikai feltételeinek javítását, hátrányos helyzetű tanulók megsegítését és a tárgyi feltételek fejlesztését az Iskolabarát Alapítvány támogatja. 10
8. Személyi feltételek 8.1 A tanulók összetétele és létszámának alakulása A Mindszenti Általános Iskolában a tanulók létszáma alsó tagozat 162 fő, felső tagozat 146 fő, tagintézményben alsó tagozat 87 fő, felső tagozat 95 fő. A gyerekek többsége mindszenti, illetve a szomszédos tanyákról járnak be. Az iskolai osztálycsoportok száma 25, minden évfolyamon 3-3 osztály van, 2 a központi iskolában egy pedig a tagintézményben, kivéve a 6.évfolyamot, ott 4 osztály van. Az intézményben alsó tagozaton iskolaotthonos oktatás folyik, felső tagozaton tanulószoba működik. A tanulók nagy %-a, 242 fő hátrányos helyzetű, ebből halmozottan hátrányos helyzetű 35 fő. Ezek a gyerekek integrált oktatásban részesülnek. A sajátos nevelési igényű (SNI) és a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel (BTMN) tanulók száma 38 fő, 55 fő SNI-s. Ezekkel a gyerekekkel fejlesztő pedagógus, gyógypedagógus foglalkozik hetente egyszeri alkalommal. Az intézmény kiemelten kezeli a gyermekvédelmi feladatokat. Tanulók nagy része olyan családban él, ahol mindennapos problémákkal találkoznak. A munkanélküli, szűkös anyagi lehetőségekkel rendelkező, zavaros családi állapotú és életvitelű felnőttek minden gondja előbb-utóbb megjelenik az iskolában is. A gyerekek iskolai viselkedése, motiváltsága vagy éppen motiválatlansága a felnőttek életének lenyomata. Óriási feladata a nevelőtestületnek, hogy ezt a problémakört sok-sok türelemmel, szeretettel és megfelelő pedagógiai módszerekkel kezelni tudja. Ezt a nevelőmunka legnagyobb kihívásának érzem. 8.2 A nevelőtestület A pedagógusok lelkiismeretes, tapasztalt szakemberek, rendkívüli képességű, kitartású, jól felkészült nevelők. Hivatásuknak elkötelezettek, akik iskolájukat magukénak érzik. Nyitottak, kezdeményezők, törekszenek saját arculatuk fejlesztésére. Olyan innovatív csapat, akik nagy hangsúlyt fektetnek szakmai önképzésükre, pedagógiai tudásuk frissítésére, fejlesztésére. Továbbképzéseken szerzett tapasztalataikat, s az elsajátított új módszereket beépítik pedagógiai munkájukba. A nevelőtestületben példamutató az összedolgozás, az együttműködés, az egymás segítése és kiegészítése valamint a következetesség. Munkájukat áthatja a hivatástudat, a szakma iránti elkötelezettség és a gyermekszeretet. A tantestületben jelenleg 51 fő aktív pedagógus dolgozik. Az iskola minden dolgozója az előírt szakirányú végzettséggel rendelkezik. A pedagógus kollégák közül többen is a nyugdíj felé közelednek. Az ő alkalmazásukat, érdekeik 11
képviseletét különösen fontosnak tartom. Szeretném támogatni és bíztatni a kollégákat a portfólió elkészítésében. 8.3 Munkaközösségek Az iskolában az alábbi szakmai munkaközösségek működnek: az alsó tagozatos (székhelyen és tagintézményben) a felső tagozatos (székhelyen és tagintézményben) az idegen nyelvi (iskolai szinten) az ifjúságvédelmi (iskolai szinten) a testnevelő tanárok (iskolai szinten) Ezek tevékenységét a pedagógusok által választott munkaközösség vezetők irányítják. 8.4 Nevelő-oktató munkát segítők köre Az iskola működéséhez, a nevelő-oktató munka zökkenőmentességének biztosításához a technikai háttérmunkát 12 fő technikai dolgozó és 13 konyhai dolgozó segíti. Munkájukra továbbra is nagy szüksége van az intézménynek. Az iskola működése elképzelhetetlen lenne lelkiismeretes közreműködésük nélkül. Munkájukra mindig is volt, a jelenben is van és a jövőben is nagy szüksége lesz az intézménynek. Egy szakmailag jól előkészített program is kárt szenvedhet, ha a technikai előkészítés nem megfelelő. A Mindszenti Általános Iskolában lehetőséget kell teremteni legalább 1 fő pedagógiai asszisztens és 1 fő rendszergazda foglalkoztatására. 8.5 Diákönkormányzat A diákönkormányzat tevékenysége nagymértékben segíti az intézményben folyó munkát, a szabadidő hasznos eltöltésének szervezésében, a tanulók felelősségérzetének fejlesztésében, a helyi hagyományok ápolásában. A DÖK keretein belül a diákok megtanulhatják saját életüket irányítani, szervezni. Ezáltal tudjanak maguk elé célokat kitűzni és legyenek képesek megfelelő cselekvésre, a döntésre, ennek következményeként tevékenységük ellenőrzésére és értékelésére. A diákönkormányzat jó lehetőséget nyújt a tanulók számára, hogy gyakorolhassák közösségük irányításának elemeit. Így a különböző programok szervezése révén igazi közösséggé formálódnak. 12
A DÖK feladata lehet még a rendelkezésre álló pénzeszköz, a befolyt adományok, bevételek elszámolása, a rendezvények kiadásainak tervezése. A hulladékgyűjtéssel, a karácsonyi vásárok bevételével, adományozók felkutatásával elő lehet teremteni egy olyan pénzalapot, amelynek felhasználásáról a Diákönkormányzat dönt. Támogathat belőle táborozást, jutalmazást, programokat. Szeretném, ha a diákönkormányzat aktívan részt venne a környezeti nevelésben, az iskola környezetének rendben tartásában, szépítésében, szelektív hulladékgyűjtésben, papírgyűjtésben. Hagyománnyá váló programjaik mellett szeretném bevezetni az elsős kisdiákoknak a Csibeavató -t, a karácsonyi és húsvéti kézműves délutánokat, generációk találkozóját stb. Feladatomnak tekintem az önkormányzás képességének kialakítását, fejlesztését. Ezek a következők lehetnek: a közös célok megfogalmazása, a célkitűzés, a cél eléréséért való összehangolt munka, az elért eredmények értékelése, az esetleges problémák újragondolása, az önkormányzatiság tanulásának és gyakorlásának a módjai, melyet az általános iskolás korosztály fokozatosan elsajátíthat. Diákparlament kialakítása. 8.6 Szülői munkaközösség Az iskola legfontosabb partnerei a szülők. Eddigi pedagógusi munkám során mindig arra törekedtem, hogy közvetlen, nyílt, partneri kapcsolatot alakítsak ki a szülőkkel. Ebben a kapcsolatban a legfőbb tényező a bizalom. A hagyományos kapcsolattartási formák mellett (ellenőrző könyv, fogadóórák, szülői értekezletek, a nyílt napok, a szülő vagy iskola által kezdeményezett hivatalos és nem hivatalos megbeszélések, fórumok) szeretném korunk infokommunikációs lehetőségeit is kihasználni. Az iskolai honlap folyamatos frissítése, naprakész információkkal való feltöltése korunk egyik alapkövetelménye. Emellett hosszú távú céljaim között szerepel a digitális napló bevezetése. A szülők bevonása az iskolai programokba a Pedagógiai Programban megfogalmazott cél. Ezért a szülőkkel való együttműködésnek nagy jelentőséget tulajdonítok. A közös családi napok, gyermeknapok, jótékonysági bálok stb. az intézményben kialakult hagyományokkal bírnak. Úgy gondolom, hogy az intézmény szerencsés helyzetben van, miután a szülői közösség elkötelezett az iskola iránt. A szülői közösség és az iskola vezetése között a kapcsolatot a Szülői munkaközösség biztosítja. Ez a szülői érdekképviseleti szerv közvetíti az iskola elvárásait a szülőkhöz, ők továbbítják az észrevételeket, kéréseket, panaszokat az iskolavezetéshez. Javaslattevő és véleményezési joga van. 13
A Szülői munkaközösség meghatározott szerepet játszik az iskolai szabadidős program megvalósításában. Sokat segíthet a SZMK a szponzorok felkutatásában, az adó 1%-ának felajánlásában. Szeretném elérni, hogy minden olyan szülői kezdeményezést megvalósítsunk, amely a gyerekek személyiségfejlesztését szolgálja, illetve a szabadidős programok kínálatát növeli. További aktív támogatásukra számítok. Nincs könnyű dolguk az SZMK tagjainak, hiszen a szülők egy részét nehéz bevonni a gyermekekkel, pedagógusokkal közös tevékenységekbe. Elengedhetetlen fontosságúnak tartom a keresztény emberi értékek megismertetését és átadását, ezért kiemelt figyelmet szentelek az egyházakkal való jó partnerkapcsolat kiépítésére és ápolására. 9. Az intézményben folyó nevelő-oktató munka 9.1 Pedagógiai Program megvalósulása Az intézmény legfontosabb pedagógiai céljai, hogy a tanulókban fejlesszék a megismerés, a megértés és a tanulás iránti érdeklődést és nyitottságot; elemi értékeket közvetítsenek; alapvető képességeket és alapkészségeket minél magasabb szintre emeljenek. A nevelés középpontjában a személyiség komplex, sokoldalú fejlesztése, az egyéni képességek és adottságok figyelembe vétele áll. Az intézményben folyó munkát a gyermekcentrikusság jellemzi. Kiemelt pedagógiai célkitűzés a tehetséges tanulók képességeinek legteljesebb kibontakoztatására való törekvés, valamint a felzárkóztatásra szorulók megsegítése. A magatartási zavarokkal, beilleszkedési problémákkal és tanulási nehézséggel küzdő gyermekeket egyéni módszerekkel kezelik. Minden tanuló számára biztosítják az esélyegyenlőséget. Pedagógiai alapelveik, célkitűzéseik és feladataik sokrétűek, valamennyi alapelv, célkitűzés, feladat megfogalmazásának középpontjában pedig a gyermekek fejlődését szolgáló gondolatok állnak. 9.2 Egészségnevelés Az iskolai nevelés fontos és elengedhetetlen része az egészségnevelés. A gyerekek hosszú éveket töltenek az iskolákban. Ebben az időszakban még érdemi hatást lehet gyakorolni a személyiségfejlődésükre, mely nagyban meghatározza életmódjukban később kialakult szokásaikat. 14
Az iskolai egészségnevelésnek ahhoz kell hozzájárulnia, hogy a tanulók kellő tudást szerezhessenek az egészséges életvitelhez. Mindezt az iskola konkrét tevékenységekben kell hogy beépítse programjaiba, illetve felvállalja. Az egészséges életmód, életszemlélet kialakításához a helyes táplálkozáson és a betegségek elkerülésén kívül a rendszeres testmozgásra helyeződik a hangsúly. Az iskola a mindennapos testnevelésen túlmenően a tömegsportot is bevezette. Drog- és bűnmegelőzési előadások, a Kulturális Központtal együtt drogellenes közös programok. Védőnő által tartott foglalkozások. Orvosi szűrővizsgálatok. Tömegsport foglalkozások. Mindennapos testnevelés DSK szakági sportfoglalkozások házi városi megyei - országos bajnokságok sportversenyek. Családi sportnap, Bakancsos túra. 9.3 Minőségfejlesztő tevékenység A minőségfejlesztő tevékenységet a kidolgozott Intézményi Minőségirányítási Program határozza meg. Terveim között szerepel partneri elégedettségmérés kialakítása. Közvetlen és közvetett partnerek visszajelzései azt igazolják, hogy akik belelátnak az intézmény mindennapjaiba, azok megbecsülik és értékelik a kollégák munkáját, törekvéseit. 9.4 Esélyegyenlőség biztosítása A Pedagógiai Program alapelvei között szerepel az esélyegyenlőség biztosítása, mind a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű, mind a sajátos nevelési igényű, mind a tehetséges tanulók esetében. Az intézmény rendelkezik ilyen irányú tervvel, amely alapján az intézményben biztosítják az esélyegyenlőség érvényesülését. Megvalósul az egyenlő bánásmód és a szegregációmentesség. Elősegítik a hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatását. Az esélyegyenlőség elve az iskola pedagógiai gyakorlatában azt is jelenti, hogy minden gyermek képességeinek és sajátos helyzetének megfelelő minőségi oktatásban részesül. Ez realizálódik a hátrányos és halmozottan hátrányos körülmények között élő és a valamilyen területen kimagasló tehetséggel bíró gyermekek oktatásában, nevelésében. A terv kiemelten foglalkozik a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók képességeinek kibontakoztatásával, felzárkóztatásával. A tanulók támogatást kapnak a szociokulturális 15
hátrányaik leküzdéséhez. Cél tehát a hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatása, tudásuk gyarapítása, leszakadásuk megakadályozása. A gyermek-és ifjúságvédelmi felelősök folyamatosan figyelemmel kísérik a látókörükbe került gyermekek sorsát. Egyéni beszélgetések, családlátogatások, fogadóórák keretében támogatják, segítik a tanulókat és szüleiket. 9.5 Pályázatok Napjainkban elterjedtté vált, hogy a nevelő-oktató munka jobb finanszírozásához pályázatokon kell szerepelni. Azonban sem a pedagógusképzésben, sem pedig a vezetőképzésen nem kaptunk ilyen irányú felkészítést. Ezért tudom, nagy kihívás, ugyanakkor izgalmas munka egy-egy pályázat benyújtása. Örömmel tapasztaltam, hogy a mindszenti pedagógusok nagy lelkesedéssel és hozzáértéssel számos sikeres pályázatot írtak már. Mindezek fémjelzik az új feladat iránti elkötelezettségüket és szakmai megújulásuk eredményét. Itt említeném meg lehetőségként a Tempus Közalapítvány által kiírt Útravaló Pályázatot, melynek alprogramja Út a középiskolába. Ennek keretében a hátrányos helyzetű felsős tanulók és mentoraik ösztöndíjjal történő támogatása valósulhatna meg. 9.6. Hagyományok Az intézmény közösségi életére jellemző a hagyományok ápolása. Ezek a programok nemcsak közösség formálók, hanem gazdagabbá is teszik a mindennapokat. Ezáltal közelebb kerülnek egymáshoz tanítók, tanárok, intézményi alkalmazottak, tanítványok, szülők és velük együtt a településen élők is. Hosszú évek óta működő programok: Ünnepélyes tanévnyitó, tanévzáró, ballagás Bakancsos túra Jótékonysági bál Farsang Nyílt órák Emlékfutás Mesemondó verseny 16
Szeretet napja Tanulmányi versenyek Iskolahét Madarak és fák napja Tanulmányi kirándulások Nemzeti összetartozás napja 9.7 Partnerkapcsolatok A köznevelési intézmények cél-és feladatrendszere nem valósulhatna meg a partnerek támogató, segítő együttműködése nélkül. Szükséges a kapcsolatrendszer tervszerű kiépítése és folyamatos ápolása. A partnerközpontú intézményi működés folyamatát az Intézményi Minőségirányítási Program tartalmazza. Az intézmény működésével és a szakmai munkával összefüggő külső partneri hálózat széleskörű, kiterjedt. A partnerekkel való kapcsolattartás jellege szerint közvetlen és közvetett partnerek segítik az oktató-nevelő munkát. Közvetlen partnerek: tanulók diákönkormányzat szülők, nagyszülők SZMK egyházak Fenntartó: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Hódmezővásárhelyi Tankerülete Működtető: Mindszent Város Önkormányzata Közvetett partnerek: középiskolák óvoda Gyermekjóléti Szolgálat Egységes Pedagógiai Szakszolgálat rendőrség iskolaorvos, fogorvos, védőnő 17
civil szervezet: Iskolabarát Alapítvány helyi vállalkozók Művelődést segítő kapcsolatok: Keller Lajos Városi Könyvtár és Kulturális Központ Szegedi Nemzeti Színház 9.8 Gazdálkodás Az intézményi gazdálkodás a mindenkori költségvetési keretszámok függvénye. Ezen belül a gazdaságosság, takarékosság, a hatékonyság és az eredményesség jelenti a megfelelő színvonalú intézményi gazdálkodást. Alapkövetelménynek tekintem a költségvetési keretszámok pontos betartását, a felelős bérgazdálkodást. A költségvetésben lebontásra kerülnek a berendezéseknek az üzemeltetési, fenntartási költségei, amelyek a zavartalan működést biztosítják. Ezeknél is elvárás a költségek ésszerű felhasználása. Az üzemeltetést gátló tényezők folyamatos figyelemmel kísérése, jelentése lehetőségeket ad a fenntartónak az erőforrások megfelelő ütemezésére. A bevételek növelését állandó feladatnak tekintem jótékonysági bálok szervezésével, az intézmény helyiségeinek bérbeadásával stb. Támogatom olyan szabadidős tevékenységek szervezését, melyek megfelelnek egyes civil szervezetek profiljának, ezáltal azok bevonhatók támogatóként (pl.: egészségnap szervezése, kirándulások, intézménylátogatások lebonyolítása). Továbbra is folyamatosan figyelni kell a pályázatokat. Ennek első lépcsőfoka egy pályázatfigyelő team megalakítása intézményi szinten. A kiadások csökkentése érdekében célom az energiatakarékosság hatékonyságának növelése. A nevelő-oktató munka során több olyan előadás, foglalkozás szervezését támogatom, amely rávezeti a tanulókat a környezetvédelem, az energiatakarékosság fontosságára. Nemcsak gazdasági, hanem nevelési szempontból is fontosnak tartom az ésszerű takarékoskodást. Az ökoprogramok kidolgozása is hozzájárulhat az intézmény költségtakarékos működéséhez. A környezeti nevelés, az Egészségnap, a Víz- és Föld 18
Világnapja keretében rendezett programok egyaránt segítik a gyerekek szemléletének formálását az energiatakarékosság, valamint a fenntartható fejlődés területén. Meggyőződésem, hogy tudatos odafigyeléssel, az épített és természetes környezet rendeltetés szerinti használatával, állagának megóvásával tovább csökkenthetők az intézmény költségei. Elsődleges feladatomnak tartom az intézmény egészére és az intézmény működésének minden területére vonatkoztatva az állagmegóvást. Igyekeznünk kell a tanulókkal elfogadtatni azt a szemléletet és elvárást, hogy a környezetünkre fokozottan ügyelnünk kell. Sajnos sok ellenpéldával találkoznak. Sokan jönnek olyan környezetből, ahol a törés-zúzás, tönkretétel mindennapos tevékenység. Ez ellen egységesen fel kell lépnünk, a renitenseket pedig valamilyen módon rákényszeríteni a megfelelő közösségi magatartásra. Takarékos gazdálkodás, gondos tervezés kell hogy jellemezze munkánkat! 19